Készült: 2024.04.20.07:00:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

326. ülésnap (2013.11.19.), 66. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:22


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy magát a módosító javaslatot az LMP támogatja. Maga az előterjesztés támogatható. Ami elfogadhatatlan, az önmagában az a kamarai rendszer, amit kialakítottak az elmúlt egy évben. Érthető, hogy a kapkodva benyújtott agrárkamarai törvény most módosításra szorul. Gyanítható az is, hogy a hegyközségi törvényhez hasonlóan a jövőben tovább kell még javítgatni majd. Egyébiránt a gazdaságszerkezeti nyilvántartás felállítása, a kötelező agrárkamarai tagságból fakadó problémák orvoslása és a kamarának a tagok felé nyújtott szolgáltatások pontosítása indokolt, és összességében támogatható maga a módosítás.

A valódi probléma, hogy erős és politikailag független agrár-érdekképviselet helyett az agrárkamara vezetői a Fideszhez és a kormánypárttal szövetséges Magoszhoz köthetők. Az új agrárkamara felhatalmazása aggályos, hiszen a választásra jogosultak alig 7 százaléka járult az urnákhoz. Emlékszünk arra is, hogy az agrárkamarai választásokon központilag összeállított egyetlen listára lehetett szavazni, és a kamara vezetésében a nagybirtok képviselői meghatározott szerepet foglalhattak el.

Ezzel a probléma kettős, tisztelt alelnök úr. Az egyik az, hogy az nem önigazgatás, akár agrárgazdaságról beszélünk, akár egyetemekről, főiskolákról, amikor az érintettek egy töredéke az, amely egy önkormányzatnak csúfolt, önigazgatónak csúfolt testületet megválaszt. Ha az érintettek egy töredéke az, aki egy önigazgató testületet, egy kvázi önkormányzatot megválaszt, az rosszabb, mintha egyébként nem lenne egy ilyen önigazgató testület. Azért mondom, hogy rosszabb, mert megvan a hivatkozási alap a hatalom részére, hogy azt lehet mondani, hogy hát tessék, a kamara ráütötte a pecsétjét ilyen vagy olyan döntésekre, javaslatokra, és valójában ami egy ilyen önigazgató testület mögött van, az töredéke az érintetteknek.

Ez a probléma nem önmagában az agrárkamarai szervezetrendszer problémája. Ezt látjuk az ügyvédségnél, látjuk a felsőoktatásban és a hallgatói önkormányzatoknál. De olyan illúziója ne legyen senkinek, hogy ha egy ilyen önigazgató rendszerben az érintetteknek 7 százaléka vesz részt, akkor valóban komoly támogatottsággal fog bírni. Ma ki kell mondani, ez az agrárkamara a gazdatársadalmon belül semmiféle támogatottsággal nem ír. Akkor, amikor 7 százalék vesz részt egy kamarai választáson, az egy olyan elenyésző létszám, amikor komolyan meg kell fontolni azt, hogy egyáltalán van-e értelme így működtetni egy kamarai rendszert.

A másik probléma pedig az, hogy a 7 százalékos részvételből egyenesen következik, hogy az agrárkamarának is a legfőbb hídfőállásait a nagybirtok képviselői foglalták el. Önök egy új nagybirtokrendszert vezettek be. A földrabló törvény is erről szólt, ezt betonozta be. Önök háttérbe szorítják a szocialisták által babusgatott különböző zöldbárókat és a magukhoz hűséges új narancsos oligarchákat akarják helyzetbe hozni. Erről szól ez a történet. Ezért van az, hogy az Ángyán professzor úr által kidolgozott nemzeti vidékfejlesztési stratégia sehol sincsen. Érdekes módon, alelnök úr, ezt a vidékfejlesztési stratégiát miért nem hozták ide a Ház elé az elmúlt három évben? Ez miért nem volt fontos? Egy olyan vidékfejlesztési stratégiát dolgozott ki Ángyán professzor úr 2011-ben, ami egyébként az ellenzék többségének is a támogatását bírta. Egy olyan vidékfejlesztési stratégiát lehetett volna itt elfogadni a Házban, amely legalább 80 százalékos támogatottsággal bírt volna, ha önök ezt támogatják, ha a Magosz ezt támogatja, és egy olyan vidékfejlesztési stratégiát lehetett volna négyötöddel elfogadni a parlamentben, amely valóban a kisbirtokot, a helyben élő, helyben gazdálkodó embereket, az ökológiai mezőgazdaságot támogatta volna. Önök nem ezt az utat választották. Önök alkottak egy olyan földrabló törvényt, amely a hatalomhoz közel álló nagybirtokosokat helyzetbe hozza, arrébb tolja a korábbi zöldbárókat, és most a Fidesz nagybirtokrendszerét próbálja meg kiépíteni.

(12.50)

Ezért történik meg az a szégyen, hogy önök nem átallanak a helyi gazdákra meg a családi gazdaságokra hivatkozni, és közben Kishantosra elküldenek egy salgótarjáni építési vállalkozót mint helyben élő gazdálkodót. Erre még egyetlen államtitkár sem adott tisztességes választ, remélem, most Budai úr ezt a csendet megtöri. (Dr. Budai Gyula: És ehhez mi köze a kamarai törvénynek, hadd kérdezzem meg!)

Államtitkár úr, ha nem haragszik (Az elnök csenget.), befejezem, viszont nagyon örülnék, ha végre lenne egy olyan parlamenti vita, ahol ön vitatkozik. (Dr. Budai Gyula: Kivel? Veled? Ne vicceljél már!) Nem a végén mondja el a véleményét - nem a végén mondja el a véleményét -, hanem tudja, a parlamenti vita olyan műfaj, amikor lehet nézeteket ütköztetni. A kormány képviselője alkalmasint azért van itt az ülésteremben, hogy elmondja azt, hogy ha valamivel nem ért egyet, esetleg megfontoljuk azt, amit a kormány képviselője elmond, ne adj' isten, a kormány képviselője esetleg megfontolja azt, ami mondjuk, ellenzéki oldalról elhangzik.

Ami viszont a kamarai rendszer támogatottságának hiányát illeti, ebből folyamatos konfliktusok fognak származni a későbbiekben. Már most előre látható például az abból fakadó konfliktus, hogy ez az agrárkamara fog bekapcsolódni a földforgalom szabályozásába, tudniillik az agrárkamara venné át a helyi földbizottságok feladatait, ha nem sikerülne létrehozni ezt az adott településen.

Az LMP magának a földtörvénynek, a földrablási törvénynek a vitájában is azt az álláspontot képviselte, hogy a földforgalom tekintetében a helyi közösségeknek kell dönteniük, a helyi közösségeket képviselő helyi földbizottságok kezébe kell letenni az érdemi döntési jogosultságokat. Értem ezt akkor is, amikor az állami földbérleteket osztják ki. Az a félelmünk, hogy nem látjuk azt biztosítva, hogy kellő elszánás lenne a kamarai rendszerben és a kormányzatban, hogy ezek a helyi földbizottságok létrejöjjenek, és egy nagyon gyenge támogatottságú kamara lesz az, amely a helyi földbizottságokat jó néhány helyen helyettesíteni fogja, és ez annyit jelent, hogy a helyi közösségek kezéből ki lesz véve a föld sorsa. Nem a helyi közösségek fognak rendelkezni a helyi föld sorsáról, ugyanakkor viszont a cél az lenne, hogy az érdemi döntési jogosultságok ott maradjanak helyben.

Összefoglalva: ez a módosítás, ami itt van konkrétan előttünk, támogatható, ugyanakkor maga a kamarai rendszer úgy, ahogy van, elhibázott, és önmagában a 7 százalékos részvételi arány komolyan el kellene hogy gondolkoztassa az előterjesztőket, illetve a kormányt; egy 7 százalékos támogatottsággal, 7 százalékos részvétellel egy önigazgató szervezetet nem lehet működtetni. A 7 százalék egyet jelent azzal, hogy önök a nagybirtokosoknak hoztak létre egy kamarai rendszert. Önök - szemben azzal, amit a választási kampányban ígértek - továbbra is a nagybirtokrendszert, a nagyüzemet kívánják támogatni úgy, ahogy ezt egyébként az önök elődei is tették.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai