Készült: 2020.07.16.06:25:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2009.11.18.), 18. felszólalás
Felszólaló Teleki László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:26


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon az alkotmány szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők. Az alkotmány védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A kisebbségek alkotmányos joga, hogy választott önkormányzatokat hozzanak létre.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló '93. évi törvény határozza meg a Magyar Köztársaság kisebbségpolitikájának alapelveit, intézményeit és kereteit. A törvény összesen 13 kisebbséget tekint őshonosnak Magyarország területén, ezek a bolgárok, cigányok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok. Egyéni és közösségi jogként kerül megfogalmazásra az anyanyelv használatának joga a közélet valamennyi területén, a kisebbségi nyelvű vagy kisebbségi nyelvi oktatásban való részvétel joga, a kisebbségi kultúra ápolásának és átörökítésének joga, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartás lehetősége.

2006 őszétől a települési, majd a 2007. március 4-ei választást követően már a területi és országos kisebbségi önkormányzatok alkotják a háromszintű kisebbségi önkormányzati rendszert. Csak szeretném megjegyezni, hogy ez idáig mindösszesen csak két rendszerben lehetett kisebbségi önkormányzatokat létrehozni, helyi szinteken és országos szinten, és időközben pedig elfogadtuk azt a lehetőséget a törvény kapcsán, hogy megyei szinteken, területi szinteken is megjelenhettek a kisebbségi önkormányzatok.

2007. január 1-jén az országban 2042 települési kisebbségi önkormányzat működött, 2009. január 1-jére a számuk 1954-re csökkent. A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választás eredményeként valamennyi kisebbség megválasztotta országos önkormányzatát, és 57 területi kisebbségi önkormányzat jött létre.

Új jelenség a kisebbségi önkormányzati társulások létrejötte, amelynek kezdeményezői jellemzően a cigány kisebbségi önkormányzatok. Céljuk a kistérségben lakó romák élethelyzetének javítása. A helyi önkormányzatok elsősorban iroda- és tanácskozóhelyiségek biztosításával, az adminisztratív teendők ellátásával segítik a kisebbségi önkormányzatok munkáját, de költségvetési forrásaikhoz is hozzájárulnak.

2007-ben a kormány megújította a települési és területi önkormányzatok állami támogatási rendszerét. Ebben a differenciált támogatási rendszerben az elvégzett feladataik arányában jutnak az állami támogatáshoz, ezen belül általános működési és feladatalapú támogatásra számíthatnak. Az általános működési támogatás a megalakulást követő hónap 1-jétől automatikusan járó támogatás, forrása a költségvetési törvényben a települési és területi kisebbségi önkormányzatok finanszírozására előirányzott keretösszeg 75 százaléka. A keretösszeg fennmaradó 25 százaléka a feladatalapú támogatás, ami az ellátott feladataik arányában nyújtható, külön igénylés útján.

A kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati munka szakmai megalapozása érdekében közjogi, finanszírozási és támogatási, valamint média-munkacsoport jött létre.

A Magyarországon élő kisebbségek anyaországi kapcsolatait érintő kétoldalú együttműködés alapintézményei a kisebbségi vegyes bizottságok, amelyek tevékenysége mellett hazánk kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi együttműködési programokra, például "Roma integráció évtizede" program - itt tudjuk, hogy kilenc ország kezdeményezte ennek a programnak az elindítását, és a mai napig is működik, tehát ez mindenképpen egy nemzetközi program -, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, mint például az Európa Tanáccsal, az ENSZ-szel való együttműködés.

A kisebbségi vegyes bizottságok munkájának eredményeként valósulhatott meg olyan jelentős fejlesztés, mint például a pécsi horvát iskola, Horvát Keresztény Múzeum Peresznyén, a budapesti Sevcsenko-szobor, a battonyai román iskola, valamint a Szlovák Ház projekt Pilisszentkereszten.

A "Roma integráció évtizede" program keretében Magyarország ajánlást fogalmazott meg, amelyben javasolja az esélyegyenlőség elvű támogatáspolitika alkalmazását a régióban, egyedüliként kiterjesztve az oktatás és városfejlesztés területére. Itt meg kívánom jegyezni, hogy közel egymilliárd forintos pályázati forrásokhoz lehetett jutni a városrehabilitációs programokból, ami nagymértékben érintette a romákat is, és ennek a törvénynek köszönhető, hogy esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikát határozott meg a kormányzat.

Hazánk az elsők között erősítette meg az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, amelyet - kötelezettségvállalásának eleget téve - kiterjesztett a romani és a beás nyelvek elfogadására.

Az Európa Tanács rasszizmus- és intoleranciaellenes bizottságának jelentése elismerően szólt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényről, az e területen tett intézkedésekről, az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, a "Roma integráció évtizede" program stratégiai terve elfogadásáról. Üdvözöli a hátrányos helyzetű személyek integrálása és a menekültek helyzetének javítása érdekében tett erőfeszítéseket, azonban felhívja a figyelmet a xenofóbiára és a közbeszédben tapasztalható, egyre jobban fokozódó rasszizmusra, valamint a romák hátrányára az élet minden területén, illetve a migránsokkal és menekültekkel kapcsolatos sztereotípiákra.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosított támogatások főbb elemei:

az országos kisebbségi önkormányzatok éves működési költségeinek fedezetéül szolgáló előirányzat, amely minden évben megjelenik az államháztartási költségvetésben;

a nemzeti és etnikai kisebbségi civil szervezetek támogatási kerete, ezenfelül persze a nemzeti civil alapprogram is rendelkezésre áll a civil szervezetek részére, itt a kisebbségi szervezetekre is gondolok;

a kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatási kerete szintén költségvetést érintő sort jelent minden évben;

a kisebbségi koordinációs és intervenciós keret;

a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány;

a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány;

a települési és területi kisebbségi önkormányzatok éves működési támogatási kerete;

a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz elkülönített kiegészítő támogatás kerete;

a nemzetiségi színházak támogatási kerete.

Az Új Magyarország fejlesztési terv célja, hogy a keretében megvalósuló projektek mindegyike közvetlenül vagy közvetett módon erősítse az esélyegyenlőség érvényesülését Magyarországon. Színterei az ágazati operatív programok, komplex programok, például zászlóshajóprojektek, valamint a regionális roma fórumok.

Az európai területi együttműködés keretén belül pedig az EU belső határai mentén valósulnak meg kétoldalú fejlesztési programok. 2007. február 1-jén MR4 néven elindult a Magyar Rádió önálló kisebbségi közszolgálati csatornája, amely a kisebbségek számára mindenhol elérhető műsort biztosít. A cigány és a szlovén kisebbségnek van önálló, földi sugárzású rádiója.

(9.00)

Az MTV mind a 13 kisebbség részére biztosít anyanyelvű adást napi műsoridejének átlag 2 százalékában. Az újságírók képzése, továbbképzése érdekében a Magyar Televízió rendszeresen szervez szakmai programokat a kisebbségi munkatársak részére, valamint folytatja a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál együtt indított roma televíziós gyakornoki programot is.

Számos megoldatlan kérdés maradt a beszámolási időszakban, például a kisebbségi műsorok kedvezőtlennek ítélt műsorsávban történő sugárzása, valamint 2008 szeptemberétől betöltetlen a kisebbségi médiajogok érvényesülésének figyelemmel kísérésével megbízott televíziós ombudsman munkaköre is.

A beszámolási időszakban az ORTT önálló kutatást szentelt a kisebbségeknek az elektronikus médiumokban történő megjelenésére. Értékelése szerint a médiafigyelem szinte kizárólag a cigányokkal kapcsolatos kérdéseket érintette legtöbbször valamilyen konfliktussal összefüggésben. A médiakép egészét reprezentáló műsorok a cigányság mellett más hazai kisebbségekkel gyakorlatilag nem foglalkoztak.

A kisebbségek országos terjesztésű, anyanyelvű írott sajtója a Kisebbségekért Közalapítvány útján részesült állami támogatásban. Több kisebbségnek internetes rádiója, illetve honlapja van. A nagy egyházak kisebbségi anyanyelvű szolgálatot is ellátnak. A kisebbségi felekezethez tartozók számára törvény biztosítja a tábori lelkészség működését, valamint a börtönpasztoráció lehetőségét. A kisebbségi egyházak ingatlanrendezése a magyar állam részéről befejezést nyert, két nemzeti kisebbségi, a román és a szerb egyházat érintette.

A kormány 1995. december 18-át, az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napját a kisebbségek napjává nyilvánította. E napon kerül átadásra a Kisebbségekért Díj.

A roma integrációra szánt források néhány elemét szeretnénk 2007-2008 időszakára vonatkozóan felsorolni és elmondani. A "Roma integráció évtizede" programjára mind a két ízben megjelenik forrás. Az egyik a titkárság működése, a másik pedig a programok végrehajtása, amelyre szintén költségvetési forrás jelent meg a jelzett időszakokban. Ezen kívül az Új Magyarország fejlesztési tervben szintén szerepelnek olyan források, amelyek a magyarországi romák integrációját elősegíthetik.

Esélyegyenlőségi és integrációs intézkedések az oktatásban - itt már említésre került nagyon sokszor, hogy milyen szinten jelennek meg ezek a programok. Ebben van normatíva és egyéb más kiegészítés, mint például - nem volt róla szó - a Roma Oktatási Alap, amely működik nemzetközi színtéren, ebbe Magyarország az elmúlt évben és most is szintén kíván forrást beletenni annak érdekében, hogy minél több forrás legyen az oktatásban.

A roma kultúra területén szintén megjelentek olyan források, amelyek tekintetében a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál, illetve a szaktárcánál jelentős források álltak rendelkezésre a roma kultúra ápolására.

A foglalkoztatásban és a felnőttképzésben a regionális munkaügyi központok tevékenységéhez köthető forrásokat szeretném itt megemlíteni, a decentralizált foglalkoztatási keretet, illetve a közmunkaprogramot, amely most már átalakult "Út a munkához" programmá, és ezzel együtt nagy számban lefedi a magyarországi romák és nem romák azon részét, akik ebben a programban részt kívánnak és részt tudnak venni az előírásoknak megfelelően.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány szintén nagyon sok olyan programot indított el és támogatott, amellyel a magyarországi cigányság helyzetén mindenképpen tud segíteni, illetve a foglalkoztatási, képzési integrációját elő tudja segíteni. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány nagyon sokszor támogat olyan programokat is, amelyekkel a vállalkozókat próbálják arra ösztökélni, hogy minél több roma származású munkavállalót próbáljanak meg alkalmazni.

A foglalkoztatás elősegítése érdekében több olyan kísérlet is történt, amely sikeresnek bizonyult. Az "Út a munkához" ebben az időszakban, a 2009. évben már elindult, és lehet azt mondani, hogy több tízezer embert tud megszólítani, tehát mindenképpen jelentősen növeli azoknak az esélyét, akik eddig nem voltak benn a munkaerőpiacon, hogy integrálja, illetve reintegrálja a munkaerőpiacra a roma lakosságot is a nem roma lakosság mellett.

A roma zenészek foglalkoztatása, illetve a roma zenészek kulturális támogatása szintén ebben az időszakban is költségvetési sorban megjelenő tétel volt. A 100 Tagú Cigányzenekar, a Rajkó Zenekar a Talentummal együtt, illetve a Rádió C szintén állami támogatásban, kormányzati támogatásban részesült az elmúlt időszakban, ebben az időszakban is, és terveink szerint a következő évben is hasonló módon kívánjuk támogatni a három felsorolt kiemelt projektünket, illetve egyesületet és ezenkívül persze természetesen több más olyan kulturális szervezetet, amelyek a kultúra hordozói ebben az országban.

Ezenkívül szeretnék még rávilágítani két olyan dologra, amelyről azt gondolom, hogy nagyon fontos lehet. Ebben az évben, 2009 januárjában kezdtük el azt a műhelymunkát a kormányban és a frakcióban, a Magyar Szocialista Párt frakciójában, ahol igazán most értük el azt a sikert, hogy 200 roma diplomás tud elhelyezkedni januárban a közigazgatásban. Ez azért is fontos, mert az a munka, amit elkezdtünk két-három éve, és most be tudott érni, annak mindenképpen közösen tudjuk learatni a gyümölcsét, mert azt gondolom, mindenki számára, akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselő számára nagyon fontos, hogy 200 roma diplomásnak tudunk adni lehetőséget arra, hogy a közigazgatásba integrálódni tudjanak. Ezért azt gondolom, mindenképpen elértük azt, hogy az integráció az oktatáson keresztül megvalósulni látszik, mert ha nem történne meg, akkor nem lehetne igazán arról beszélni, hogy a romák ilyen számban a közigazgatásban ott tudnak lenni, és kellő számban el tudnak helyezkedni.

Ezenkívül az oktatáshoz kapcsolódva azt is szeretném még elmondani, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a rendőr szakképzés és a Rendőrtiszti Főiskola szintén nyitott pályává alakult ki az elmúlt időszakban. Éppen 2009-ben lett bejelentve szintén az év elején, hogy minél több roma származású rendőrt szeretne a szaktárca a Rendőrtiszti Főiskolán és a szakközépiskolákban. Ennek hatásait ma még nem biztos, hogy érezzük, de az intézkedésnek mindenképpen olyan pozitív hatásai lesznek, amelyeket lehet érzékelni nagyon rövid időn belül, mert az a kérdés, hogy nagyon sokszor nem láttuk, hogy hova tudunk eljutni, bizonyítja ez a bizonyos 200 fős keret, amelyet most a kormány rendelkezésre bocsátott a társadalomnak, hogy a romák el tudnak helyezkedni, ezért én fontosnak tartom, hogy minél több rendőrnek, rendőrtanulónak adjunk most lehetőséget, hogy elvégezze a rendőrtisztit vagy éppen a szakközépiskolát, és úgy tudjon rendőri pályára eljutni. Ennek persze vannak feltételei, méghozzá pozitív feltételei, mert ösztöndíjat tudnak kapni azok, akik a rendőri pályát választják, és ezáltal sokkal könnyebben tudnak már középiskolában is megfelelni annak a kihívásnak, hogy esetlegesen a rendőri pályát válasszák.

Végezetül szeretném, ha a parlament támogatná azzal ellentétben, amit ma hallottam, hogy nagyon sok bizottság nem támogatja az ellenzéki oldalról, mert akár a határozatot, akár a beszámolót mindenképpen elfogadásra kívánom ajánlani a parlamentnek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai