Készült: 2020.07.14.16:25:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

223. ülésnap (2009.09.22.), 178. felszólalás
Felszólaló Teleki László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TELEKI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Majtényi László Elnök Úr! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2009. március 30-ai ülésén a beszámolót megvitatta és 10 igennel, 7 nemmel, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Engedjék meg, hogy néhány dolgot kifejtsek, ami a bizottsági ülésen is előtérbe került. Jómagam természetesen igennel szavaztam, annak ellenére, hogy nagyon sok mindennel nem értettem egyet, és nem elsősorban a beszámolóra gondolok, hanem arra, ami az elmúlt évben, tehát 2008-ban történt, amelyről a beszámoló is szól.

Elnök úr nagyon szépen felsorolta kronológiai sorrendben, hogy milyen helyzetek alakultak ki, illetve mi az a hat pont, amit ő felvázolt. Néhány gondolatot hadd fogalmazzak meg, mert több esetben is kitért arra, hogy a magyarországi cigányság helyzete nagymértékben függ attól, hogy a médiumok, jelen esetben a televíziók és a rádiók hogy állnak ahhoz a kérdéshez, amely az integrációt erősítheti, vagy éppen gyengítheti. A bizottsági ülésen is szó volt a gyűlöletbeszédről, amely egyre jobban és erőteljesebben hallatja a maga hangját a különböző orgánumokban is. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy ezt a kérdést kiemelten kezelje az ORTT.

Mire is gondolok? Amikor azt mondja elnök úr, hogy a kibeszélőshow-k helyzete meg kell hogy változzon - ezeket a gondolatokat mondta -, akkor maximálisan egyetértek vele, mert azt gondolom, hogy az a kép, amit ma látunk, mindenképpen azt jelenti, hogy a közösségi méltóság megsértése napirenden van nap mint nap azokban a kibeszélőshow-kban, amelyekről szó van, és én sem szeretném ezen a helyszínen sem kimondani, hogy melyekről van szó, de mindnyájan tudjuk, hogy melyekről van szó.

De továbbmennék: nemcsak a személyes méltóságokat sértik meg nagyon sok esetben, hanem a közösségi méltóságot is, ebben az esetben a cigány kisebbség méltóságát, mert ha belenézünk ezekbe a képekbe, akkor nem láthattunk mást az elmúlt fél évben, mint azt - s 2008-ban is ezt lehetett látni, amiről a beszámoló szól -, hogy romák a romákkal szemben verekszenek a képernyőn, olyan viták zajlanak, ami nem eurokonform, és lehetne mondani azokat a negatív jelzőket, amelyek fontosak. Ezért tehát én azt gondolom, hogy azok, akik ezt - ahogy elnök úr mondta - a felelős műsorszolgáltatást biztosítják, nem gondolják át, hogy ez a felelős műsorszolgáltatás milyen veszélyekkel jár a roma kisebbségre nézve. Ezért tehát innen, erről a helyről is azt kérem, hogy ezen a tematikán mindenképpen változtassanak, mert ha egy Magyarországot akarunk, akkor nem lehet kettő vagy három Magyarországot építeni ebben az országban, és azoknak, akik felelősek és felelősséggel bírnak a különböző műsorszolgáltatások irányában, nagyon nagy felelősségük van.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Továbbmennék: szó volt arról is, hogy a reklámok szabályozása a médiatörvény kapcsán nem kellő mértékben volt vagy van szabályozva. Abszolút egyetértek ebben a kérdésben. Nem mennék vissza a hatvanas-hetvenes évek Amerikájára, amikor nagyon sokszor lehetett látni, hogy ott szabályozták ezt a kérdést, mert egy plakáton csak úgy lehetett látni egy fehér embert, ha mellette volt egy afroamerikai, egy sárga és egy latin-amerikai. Magyarországon még mindig nem tudtuk elérni, hogy a létszámarányosság elvét vegyék figyelembe az adott helyi kisebbségek arányában, és ezáltal a cigányság is egy-egy médiaplakáton vagy a különböző műsorszolgáltatásokban jelen legyen. Van statisztikám is, de nem szeretném felsorolni, ma mindenesetre a negatív és a pozitív kép aránya úgy néz ki, hogy 95 százalékban negatív sugárzás van főleg a képernyőkön a cigányságról, és 5 százalékban található meg az a számadat, amelyben pozitív képet mutatnak a magyarországi cigányságról.

Azt gondolom, ha ezeket a számokat nézzük, nem lehet igazán jól és kellőképpen behatárolni azt a kisebbséget, amelyik ma a legnagyobb Magyarországon. Ezért nagyon fontosnak tartom azt, hogy az ORTT hasson oda, hogy a gyűlöletbeszédet szorítsa vissza, a romatársadalom személyes és a közösségi méltóságát adja vissza a testület a televízión és a rádión keresztül, mert ez a legfontosabb elem annak érdekében, hogy ilyen mértékben változni tudjon a cigányság megítélése Magyarországon.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai