Készült: 2024.03.29.01:59:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2011.03.23.), 72. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:33


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a Fidesz-KDNP-frakciószövetségben megfogalmazódott az új alaptörvény megalkotásának a szándéka, politikai ellenfeleink közül azonnal nekünk szegezték a kérdést: miért van erre szükség? Hiszen a jelenleg hatályban lévő alkotmányunk is biztosítja a jogállamiság kereteit, és biztosítja a demokratikus intézményrendszer működését. Hát akkor miért kell új alkotmányt hozni? Sommásan sokan úgy fogalmaztak, hogy ma Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer. Valóban így van?

Szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, különösen azon ellenzéki kritikusainkat, akik nincsenek jelen a tisztelt Házban, hogy egy jó alaptörvény sokkal több, mint a jogállam kereteit meghatározó legfelsőbb szintű jogszabály, mert ez egyesíti a nemzetet, és olyan alapértékeket fogalmaz meg, amelyekkel minden honfitársunk azonosulni tud.

Adósságot törlesztünk, hiszen közép-európai kitekintésben látnunk kell, hogy a posztkommunista térség államai közül bizony egyedül Magyarország nem fogadott el új alaptörvényt a rendszerváltás óta. De önmagában véve az a tény, hogy a jelenlegi alkotmányunk címében szerepel egy évszám, 1949, úgy érzem, hogy ez nemcsak engem, hanem sok-sok ezer honfitársunkat irritál, és eleve alkalmatlanná teszi arra, hogy minden magyar ember, függetlenül attól, hogy hol él, magáénak érezhesse azt. Jogi értelemben tehát mondhatjuk azt is, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Úgy érzem, hogy mégis morális kötelességünk, hogy letudva a rendszerváltás legnagyobb adósságát, végleg magunk mögött hagyjuk az előző rendszert egy olyan új alaptörvény elfogadásával, amely egyszerre tesz eleget a modern demokratikus hatalomgyakorlás követelményeinek, és egyesíteni képes a magyar nemzetet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy egy olyan alkotmányt fogadunk el, amely egyaránt megjeleníti a magyarság dicső múltjának azon szakaszait, amelyre méltán lehet büszke minden magyar ember, ugyanakkor ez az alaptörvény deklarálja azt is, hogy hazánk jövőjét az európai dimenzió jelenti. Tehát így van jelen a múlt és a jövő egyszerre ebben az alapdokumentumban.

Tisztelt Elnök Úr! Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Emlékezzünk csak, a csatlakozásunk során csak annyira futotta, hogy módosítsuk az alkotmányt, hogy eleget tudjunk tenni az ebből fakadó és alkotmányos viszonyainkat érintő jogalkotási kötelezettségeinknek. Most viszont, a csatlakozásunk utáni hetedik esztendőben végre alkalmunk nyílik arra, hogy az egész alaptörvény fejezze ki az Európai Unióhoz való tartozásunkat, és megjelenítse azokat az alapértékeket, amelyekre a modern Európa épül.

Ezen értékek közül kiemelkednek az emberek alapvető jogai, amelyeknek XXI. századi gyűjteménye, jól tudjuk, az Európai Unió alapjogi chartája, amelyet manapság nagyon sokszor szoktak emlegetni. Az előttünk fekvő javaslat külön részben foglalkozik az alapjogok kérdésével, nagyon helyesen, amelynek címe: Szabadság és felelősség. Úgy vélem, hogy ez a rész különösen jól példázza, mennyire modern és igenis européer lehet az új alaptörvényünk. Nem valami múltba való visszatekintés, mint gyakran vádolnak bennünket, hiszen alapjául az alapjogi charta szolgált, annak mintájára jelennek meg benne olyan alapértékek, mint a munkavállalók és munkaadók egyes jogainak a rögzítése, a gyermekmunka és az emberi egyedmásolás tilalma, a fogyatékkal élők külön védelme, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog.

Az alaptörvény egyik központi értéke, amit már nagyon sokszor hangoztattak ma délelőtt is képviselőtársaim, a család. A javaslat külön nevesíti a házasság és a magzati élet védelmét, és alaptörvényi szintre emeli a szülők gondoskodási kötelezettségét gyermekükről, valamint a felnőttek ugyanezen kötelezettségét szüleikkel szemben. Ugyancsak a család fontossága jelenik meg abban a rendelkezésben is, amely a közteherviselés mellett figyelembe veszi a gyermeknevelés kiadásait.

Hívő keresztény emberként pedig kötelességemnek érzem kifejezni azt az örömömet is, amiért az állam és az egyház szétválasztásának elve mellett a javaslat törleszti a rendszerváltás adósságát az egyházak felé is, amikor egyértelműen és világosan megfogalmazza együttműködésük elvét a közösségi célok érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miként azt már korábban is kiemeltem, az alaptörvénynek tehát az egész nemzethez kell szólnia, tekintet nélkül arra, hogy honfitársaink a határon innen vagy a határon túl élnek-e.

(13.20)

Az előttünk lévő tervezet Alapvetések D. cikke deklarálja felelősségvállalásunkat a határainkon túl élő magyarság sorsáért. És közvetlenül ez után az E. cikk szól az európai egység megteremtéséről. Úgy érzem, hogy nagyon helyesen követi egymást ez a két passzus, mert a két dolog szorosan összefügg egymással. Tudniillik a külhoni magyarság java része él az Európai Unió határain belül vagy olyan országokban, amelyek idővel remélhetőleg az Unió tagjaivá válnak.

Mivel az Unión belül fokozatosan szűnnek majd meg a határok, az európai egység megteremtésével ahhoz is hozzájárulhatunk mi, magyarok, hogy a magyarság jelentős része újra egyesülhessen az Európai Unión belül. Európai uniós tagságunk kezdete óta részesei, és nagyon fontos hangsúlyoznom, szuverén tagállamként alkotói vagyunk az európai jogrendnek. Az uniós jog természetéből fakad, hogy a tagállamok szuverenitásukból eredő jogaik egy részét közösen gyakorolják, és meghatározott eljárásrendben, minden tagállamra nézve kötelező jogszabályokat alkotnak.

Azonban éppen ezért, mert az uniós jogalkotói eljárást mi magunk is önként elfogadtuk a csatlakozásunkkor, valamint mivel abban mi is aktívan részt veszünk, úgy érzem, hogy helytelen ezeket a jogszabályokat Brüsszelből ránk kényszerített diktátumként beállítani. Hiszen Brüsszel nem valamiféle külső elnyomó hatalom, mint volt egykor Moszkva, hanem hangsúlyozom, az egyenrangú tagállamok együttműködését jelenti, ezért, ahogy szoktuk mondani, az Unió nem külügyünk, hanem belügyünk.

A tervezet a fenti viszonyt tömören leíró úgynevezett EU-klauzulájának tartalma megegyezik egyébként a hatályos alkotmány hasonló rendelkezésével. Csak a szöveg egyszerűsödött, azt is mondhatnám, tehát a tervezet ezen részét kritizálók a jelenlegi alkotmányos rendelkezés működését is kétségbe vonják, pedig uniós tagságunk hat éve bebizonyította, hogy az igenis működik és jól működik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága elnökeként mindenképpen szólnom kell az előttünk fekvő tervezet gazdasági rendelkezésének uniós vonatkozásairól is. Jól tudjuk azt, hogy jelenleg az egész világ és természetesen benne az Európai Unió is történetének talán legkomolyabb gazdasági válságával kell hogy szembenézzen. Az Unió pénzügyi kihívásokra adott válaszát éppen a jelenlegi soros magyar elnökségnek kell megtalálnia. Ebben az ügyben fordulópontot jelentett éppen a március 15-én bejelentett politikai megállapodás, amelyet a szorosabb gazdasági koordinációt megteremteni hivatott uniós jogszabálytervekkel kapcsolatban sikerült kiharcolni a magyar diplomatáknak.

Megjegyzem azonban azt is, hogy hiába születnek minden tagállamra kötelező érvényű jogszabályok az Unióban, az államoknak nemzeti szinten is szembe kell nézniük az elmúlt időszak sokszor felelőtlen túlköltekezéseivel. Azt is jól ismerjük, hogy hazánk adósságállománya 2002-10 között kiugróan gyors ütemben nőtt. A 2002-es 50 százalékról 2010-re GDP-arányosan 77,5 százalékra nőtt annak köszönhetően, hogy a regnáló szocialista kormányok sorra fogadták el a hatalmas hiányt tartalmazó költségvetéseket. Tették mindezt úgy, hogy közben - Gyurcsány Ferenc őszödi szavaival élve - trükkök százaival megvezették még az Európai Unió tisztségviselőit is.

A lehető legfontosabb és talán a legkeményebb kihívás is, amivel szembe kell néznünk, az államadósság leküzdése. Úgy vélem, hogy ez mindnyájunk érdeke, akár Magyarországot, akár az Európai Uniót nézzük. A kormány és a Fidesz-KDNP-frakció is elkötelezett az államadósság jelentős csökkentésében, hiszen erről tesz bizonyságot a kormány a Széll Kálmán-tervben, és az elkötelezettség ölt testet a tervezet költségvetésre vonatkozó rendelkezéseiben is. Úgy vélem, hogy alkotmányunk e rendelkezései példaértékűek lehetnek nemcsak Magyarország, Közép-Európa, hanem az egész Európai Unió számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő tervezet minden elemében, úgy vélem, magyar, de ugyanakkor minden elemében európai is. Messzemenőkig eleget tesz a XXI. század követelményeinek, és elfogadásával végre olyan alaptörvénye lehet országunknak, amely hosszú időn keresztül biztosítja majd hazánk demokratikus működését, és hozzájárulhat az egységes nemzet megteremtéséhez.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai