Készült: 2024.03.28.14:15:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

330. ülésnap (2013.11.27.), 56-60. felszólalás
Felszólaló Magyar Zoltán (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:33


Felszólalások:  Előző  56 - 60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): (Mikrofonja nem működik.) Köszönöm, elnök úr. Azért kértem két percre is szót...

ELNÖK: Nem szól a mikrofon. Kártya, mikrofon? Technikus kollegák! Nem tudjuk, hogy mire adjunk szót, de akkor a rendes hozzászólása keretében adjunk szót a képviselő úrnak.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm a szót, elnök úr. Azért nyomtam kétpercest is, mert az elnök úrhoz az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy a most tárgyalt javaslathoz a mai ülésnap végéig, vagy ha ez nem megoldható a holnapi bizottsági ülés előkészítése miatt, akkor legalább 14 óráig lehessen módosító indítványokat benyújtani.

ELNÖK: Az ülésnap végéig nem tudom segíteni ezt a kérést, mert holnap van bizottsági ülés, és nem lesz technikailag idő a kollégáknak feldolgozni, de a 14 órát be tudom fogadni, és akkor a forgatókönyvet úgy készítjük elő, hogy az elnöklő, éppen itt ülő alelnök 14 órakor lezárja a vitát.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor át is térnék a mondanivalómra.

A Jobbik általános vitára nem tartotta alkalmasnak ezt a törvénytervezetet a bizottsági ülés során, ám ez korántsem a tárgyalt törvénytervezetnek szólt, sokkal inkább a benyújtás körülményeinek. Pénteken, késő délután került fel a honlapra ez a tervezet, amely - ahogy elhangzott - 33 jogszabályt módosít. Ezt az eljárásrendet egészen elképesztőnek és elfogadhatatlannak tartjuk, bár korántsem lepődtünk meg rajta, hiszen ebben a ciklusban már jó néhány fajsúlyos kérdést tárgyaltunk meg ilyen körülmények között. Azért azt el lehet képzelni, hogy aki becsülettel fel akar készülni, és esetleg még módosító indítványokat is akar hozzáfűzni ehhez a tervezethez, annak elég nehéz dolga van, hogy egyetlenegy munkanap nem áll rendelkezésére, amikor péntek délután megkaptuk, és mondjuk, hétfőn 10 órakor a Jobbik álláspontját tükröző véleményeket és szavazást kell eszközölnünk a bizottsági ülésen. Belátható tehát, hogy ez majdnem képtelenség.

(10.20)

Maga a törvény tipikusan salátatörvény, amelynek a módját, formáját sokszor kritizáltuk, de ebben az esetben nem teszem meg, hiszen valóban nem életszerű az, hogy 33 javarészt apró, főként technikai jellegű módosítást idehozzanak külön, azt tényleg mi sem tartanánk életszerűnek, ahogy mondtam, így elfogadjuk ezen módját egy ilyen törvénymódosításnak.

Az agrárterületen most már, azt hiszem, minden év végén megszokhattuk, hogy ilyen tájban van egy törvénymódosítás. Azóta eltelt még idő, így jobban át tudtuk olvasni az egész tervezetet. Majdnem minden részterülethez lenne mit hozzáfűznünk, de összességében azt tudom mondani, hogy tudjuk támogatni a végszavazáson ezt a törvénytervezetet, hiszen a módosítások jelentős részével a Jobbik egyetért és sok esetben valóban az életszerűséget, illetve az érintett jogszabály elfogadása óta eltelt időben felgyülemlett tapasztalatokat igyekszik módosításként elénk hozni, ami támogatandó.

Néhány dolgot azért kiemelnék. A természetvédelmi területek átnevezése most már hosszabb ideje húzódó dolog, és sok félreértést, problémát okozott. Örülök, hogy végre megtörténik.

Az állami méneseket külön kiemelte az államtitkár úr a bevezetőjében, ennek mi is nagyon örülünk, és üdvözöljük, hogy megtörténik végre az állami ménesek kezelése. Sajnáljuk, hogy ennyi időnek el kellett telnie, de mindenképpen üdvözítő az előrelépés. Ugyanakkor az a folyamat, amely pont Bábolna esetén is látszik, de több más területen, több más ménesnél is, hogy azokat a területeket, amelyek üzleti szempontból nyereségesek lehetnek, elkezdték kiszervezni, és tisztán génmegőrzésre és tisztán a nemzeti hagyaték növelésére vonatkozó tenyésztési programokat, részeket pedig megtartják az adófizetőknek, hogy ők tartsák fenn, ezt aggályosnak tartjuk, még ha a nemzeti lovas program hangzatos szavait komolyan vesszük is, akkor is, úgy gondolom, megfontolásra ad okot.

Az államtitkár úrhoz a Bábolna-ügyben már volt írásbeli kérdésem, amelyre egyébként - el kell mondanom - igényes és hosszú, mindenre kiterjedő választ kaptam, amely a bábolnai mizériát levezeti. Ez nyilván nemcsak a lovas témához kapcsolódik, hanem az egész Bábolna-történethez. Ugyanakkor az elszámoltatással kapcsolatban még mindig hiányosságok vannak. Tudom, hogy folyik eljárás, de itt olyan politikai szálak is felvetődtek, amelyek tisztázása, úgy gondolom, az önök feladata és felelőssége kellett volna hogy legyen, és még vannak adósságok, amelyeket rendezni kell.

Az állatok kíméletével kapcsolatos résszel is szintén egyetértünk, de ha már általános vita, hadd említsek meg egy nem szorosan ide kapcsolódó részt. A prémes állatok hazai tenyésztéséről van szó, amely ebben a Házban az állatvédelmi törvény kapcsán már egy hevesebb vitát váltott ki, és akkor mind Budai államtitkár úr, mind Font elnök úr az én véleményem mellé állt. Egy Fidesz-KDNP-s módosító javaslat be is lett nyújtva azzal kapcsolatban, hogy hazánkban prém előállítására ne csak a csincsilla és az angóranyúl lehessen használható, hanem bizony adjuk meg az esélyét annak, hogy más fajok is újra felkerülhessenek erre a listára. Ezt a módosítást akkor a Jobbik üdvözölte, én is mind bizottsági ülésen, mind itt, a plenárison kiálltam amellett, hogy az európai körülmények között tartott és mindenféle szigorú állatvédelmi jogszabályt betartó gazdálkodóknak, állattartóknak legyen lehetőségük szélesíteni az ez irányú hasznosításra tartott fajok listáját.

Ekkor önök, mind az államtitkár úr, mind a kormánypárti képviselőtársaim a bizottságban megígérték, hogy a módosításban, amely láthatóan szűkítette ezt a kört, és miniszteri rendeleti szintre vitte le a kérdést, semmiféle hátsó szándék nincs és nyugodjunk meg, ugyanúgy elküldték egyébként a szakmai szervezeteknek is ezt az állásfoglalásukat, nincs itt semmiféle sanda szándék, és a kormány továbbra is lehetőséget kíván hagyni az ilyen irányú esetleges kezdeményezéseknek. Eközben eltelt ez a fél év, sőt most már több is, és azt látjuk, hogy miniszteri rendelettel mégiscsak szűkítik majd ezeknek a körét, most már európai uniós véleményezésen van kinn ez a javaslat, talán vissza is érkezett, pontosan nem tudom én követni ennek a menetét, hiszen miniszteri rendelet. De világosan tartalmazza ez a rendelet, hogy a csincsilla és az angóranyúl lesz kizárólag Magyarországon ilyen céllal tartható állat. Szívesen vettem volna ebben a salátatörvényben, ha újra törvényi szintre emeljük, színt vallanak ezzel kapcsolatban önök, és biztosítjuk azt, hogy esetlegesen más fajokat, nyércet, nutriát vagy akár sarki rókát is, teljesen mindegy, felsorolhatjuk itt az összes ilyen értelemben szóba jöhető állatfajt, tudjanak tartani hazai termelők, állattartók.

Ne felejtsük el, hogy jelenleg tény, hogy ilyen telepek nincsenek hazánkban, legalábbis minimális, majdhogynem csak hobbiszinten, ugyanakkor a világpiaci trendek most már folyamatosan évek óra egy irányba mutatnak, és azt jelzik, hogy hazánkban újra értelme lenne belevágni ilyen vállalkozásokba. Nem arról van szó, hogy a semmiből többezres nyércfarmok fognak kinőni, de arról igenis szó van, hogy vidéki családok másodállásban, otthon háztájiként néhány tucat anyás állománnyal belefogjanak egy ilyen vállalkozásba; ötször aláhúzva, hangsúlyozom, hogy betartva a legszigorúbb állatvédelmi szabályokat természetesen, amelyben a Jobbik is maximálisan partner, és kiáll az állatok megfelelő tartása és leölése mellett, de mégiscsak adjuk meg ezt a lehetőséget.

A magyar szőrmeipar, mondhatom, méltó helyen van a világ szőrmeipari rangsorában. Ennél méltóbb helyen is lehetne, ha mondjuk, hazai alapanyagokból tudna dolgozni. De ne várjuk el a magyar gazdáktól vagy egyáltalán a másodállásban ilyen tevékenységben gondolkodóktól, hogy belefogjanak egy ilyen vállalkozásba, amikor a jogszabályi környezet annyira bizonytalan, hogy maga az államtitkár úr ígéri meg parlamenti vitában, hogy szó nincs erről a hátsó szándékról, és néhány hónappal később miniszteri rendeletben mégiscsak hátba szúrják azokat, akiket esetleg ez érinthetne. Tehát ne csodálkozzunk akkor azon, hogy nincsenek erre a területre vállalkozók, ezért ne is hozzák fel érvként, hogy jelenleg nincsenek hazánkban nyércfarmok, mert így nem is lesznek. Ezt tényleg csak zárójelben mondtam, örültünk volna, ha ezt is tartalmazza a törvénymódosítás, és teszek is erre vonatkozóan javaslatot, ma 14 óráig erre van lehetőség.

Visszatérve a javaslatra, a Nemzeti Földalapkezelőnek a 3 hektárt meg nem haladó területek eladásával kapcsolatban megértettem már bizottsági ülésen is az érvelését. Értem, hogy azért kell ezen módosítani, mert azzal, hogy azt a kitételt beletettük a korábbi jogszabály-módosításba, hogy ez csak akkor lehetséges, ha nem határolja ezt a területet más állami tulajdon, ez annyira leszűkítette a kört, hogy gyakorlatilag az NFA ezzel a pluszlehetőségével nem tudott élni. Nem volt ugyanis Magyarországon olyan terület, amely megfelelt volna annak a kritériumnak, hogy 3 hektárnál kisebb állami tulajdonú, és nem szomszédos más állami tulajdonú területtel. De itt éppen Gőgös képviselőtársamnak volt egy, azt hiszem, használható észrevétele. Azt fogalmazta meg, hogy akkor tegyük kivétellé az utakat, a különböző árokszéleket vagy vízfolyásokat, tehát az olyan állami területeket, amelyekre nyilvánvalóan nem gondoltunk úgy, hogy ezeknek ne kellene kivételt képezniük.

Azaz amikor a Jobbik kifogásolja, hogy az NFA miért adja el az állami földeket ilyen esetben, tehát amikor szomszédos más állami tulajdon is van, nyilvánvalóan nem arra gondoltunk, hogy problémának érezzük, ha 0,8 hektár mellett ott van egy közút vagy bármilyen más állami tulajdon. Nem gondoltuk, hogy ilyen esetben ne tehesse meg az állam, ne tudja azt a szomszédos gazdálkodónak odaadni, aki esetleg így egy reálisabb, életképesebb birtokméretet tud létrehozni. Tehát nem erről van szó. De arról igenis szó van, hogy ha adott, mondjuk, 2,5 hektárnyi állami földterület, amelynek a szomszédságában állami szántó található, akkor igenis ne adja el az állam ezt a földterületet, hiszen egyben kezelhető, egyben bérbe adható, persze nem azoknak, akiknek önök szokták, de most ezt a vitát ne nyissuk újra.

(10.30)

Tehát egy ilyen egyszerű módosítással meg lehetne azt oldani, hogy ne legyen elképzelhetetlen a jogalkotó szándéka, azaz, hogy az állam realizálni tudja a hasznot, és a helyben élők pedig tudják művelni ezeket a területeket, akár tulajdonban is; ne ütközzön azzal a jobbikos állásponttal, hogy az államnak nem csökkentenie, hanem növelnie kéne a földterületei számát. De nem szaporítom a szót, tudom, hogy értik, mire gondolok. Ezzel kapcsolatban is szeretnék benyújtani egy módosítást, éppen ezért kértem a hosszabbítás lehetőségét.

Röviden összefoglalva, befejezve, a Jobbik magát a javaslatot fogja tudni támogatni, a benyújtás körülményeit viszont továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk. Ez nem csak az ellenzék hisztije, higgyék el. Szeretném úgy végezni a munkámat, hogy megfelelően felkészülök egy, akár 33 jogszabályt módosító salátatörvényre is. Semmi mást nem kérünk ehhez, csak hogy legalább egy vagy két munkanapot biztosítsanak, mert ez így elfogadhatatlan. Egyszerűen kabarét űznek a jogalkotásból és az Országgyűlésből, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek jó néhányszor bebizonyították, hogy az ilyen kapkodva előkészített jogszabályoknak az lett a vége, hogy néhány hét vagy hónap múlva újra itt volt előttünk, egy másik salátatörvény keretében. Úgyhogy ezt csak mint kérést, mondhatom inkább, követelést fogalmazzuk meg önök felé. Magával, mint mondtam, a jogszabállyal többségében egyet fogunk tudni érteni, ahol pedig nem, azt módosító indítványokkal igyekszünk kezelni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  56 - 60  Következő    Ülésnap adatai