Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk.

Most soron következik a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/15265. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/15265/11. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott indítványok számára figyelemmel a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e ezzel a javaslattal. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.)

A látható többség az indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőtársaimat, hogy felszólalásuk elején jelezzék, a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-10. pontjaira. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/15265. számú törvényjavaslat részletes vitájában a 6. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. A 6. számú módosító javaslatot MSZP-s képviselők nyújtották be, egy új 4. §-sal egyidejűleg a törvényt egy új 7/A. §-sal szeretnék kiegészíteni. Ez a módosító javaslat valószínűleg a parlagfű elleni védekezés hatékonyabb végrehajtását tűzte ki célul, ami szerintünk is kiemelkedően fontos feladat. Szűk szavú indoklásában azonban ez áll, idézem: “A parlagfű elleni védekezés törvényi megjelenítése a 126/2003. (XI. 21.) országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően.ö

A feladat sürgőssége bizonyára nem tette lehetővé képviselőtársaim számára, hogy egy kicsit bővebben kifejtsék, miért született ez a módosító javaslat. Nézzük meg, mi is áll az indoklásban említett határozatban! “A századforduló után Magyarországon megjelenő parlagfű napjainkra olyan mértékben elterjedt, és az 1990-es évek elejétől annyira fertőzötté vált az ország, hogy a döntően parlagfű okozta allergia népbetegséggé vált. Becslések szerint az ország lakosai negyedének okoz visszatérő problémát. A társadalombiztosítás kiadása az allergiás betegségek kezelésére rendelt gyógyszerek támogatására, a lakossági kiadások, a táppénzes napok megemelkedése és az elmaradt idegenforgalmi bevételek súlyos nemzetgazdasági károkat okoznak. A számított összkárérték igen nehezen megbecsülhető, a szakértői jelentések alapján több tízmilliárd forintra tehető.ö

A 2003-as határozat életbe lépése után először 2005 márciusában nyújtott be a kormány törvényjavaslatot T/15266. számon, a parlagfű elleni védekezésről címmel ebben a halasztást nem tűrő, tízmilliárdos nagyságrendben mérhető károkat okozó témában. Már így is kimaradt a 2004. év, ráadásul ezt a fontos önálló törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők a bizottsági üléseken szakmai szempontokra hivatkozva nem támogatták. Gondolom, azért vált szükségessé a most tárgyalt módosító javaslat, hogy az országgyűlési határozatban foglaltaknak legalább már 2005-ben eleget tudjunk tenni.

A módosító javaslatban viszont a következő érdekes megközelítés olvasható. Idézem az (1) bekezdést: “A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfűvirágzást megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Ennek elmulasztása esetén rendelheti el külterületen a szolgálat, belterületen a jegyző a parlagfű elleni közérdekű védekezést.ö Vagyis meg kell akadályozni a parlagfű virágzását már akkor is, amikor még nem virágzik, hacsak nem fóliasátrakban, és azt még ráadásul fenn kell tartani június 30-a után is. Vagyis előtte is és utána is. Tulajdonképpen nagyon helyesen - mindig. Mindenesetre érdekes megfogalmazás, talán nem ártana egy kapcsolódó módosító javaslattal érthetőbbé tenni ezt a bekezdést.

Elnök asszony, nem férek bele az 5 percbe, majd folytatom egy következő gombnyomással. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, az MSZP-ből.

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 3., 6., illetőleg a 9. sorszámú ajánlási pontokhoz szeretnék szólni, amelyeknek egyik szerzője vagyok képviselőtársaimmal, név szerint Kökény Mihály, Godó Lajos, Karakas János és Karsai József képviselő urakkal. A parlagfű elleni védekezés hatékonyságának növelése, javítása érdekében nyújtottunk be módosító indítványt, ahogy erre egyébként utalt is az előttem szóló Kékkői képviselőtársam. Már most szeretném jelezni, hogy a bizottsági viták során felmerült néhány pontosító szövegmódosítást hajtottunk végre, és ugyanezt kapcsolódó módosító indítványként is beterjesztettük. Megítélésünk szerint ez precízebb.

Tartalmában azonban nem gondoltunk változtatni a dolgokon, és őszintén sajnálom, hogy Kékkői úr az általános vita során nem figyelt az indoklásra. Valóban elég szűk szavú lett a leadott írásos indoklás, de rendkívül hosszadalmasan volt alkalmunk az általános vita keretei között a tényleges indokokról, illetőleg az indokokról részletesen szólni. Ezek sorában szeretném jelezni, hogy amin nem kívántunk változtatni - a 3., 6., 9. pontok közül egyébként döntően a 6. pont az, ami az érdemi indítványt tartalmazza, de ez sem változtat -, nevezetesen az, hogy a gazdálkodók, a földtulajdonosok, ha éppen ők használják és gazdálkodnak, illetőleg a földhasználók kötelessége, jelenleg is törvényben rögzített kötelessége a területek gyommentesen tartása.

Ez alapjáraton más gazdálkodók érdekeit hivatott védeni, ugyanakkor az említett országgyűlési határozat, ami a parlagfűmentes Magyarországért eseti bizottság javaslatára született a Házban, azt is kimutatta, hogy bizonyos gyomnövények, és nevesen éppen a parlagfű, amely egyébiránt az egyik legelterjedtebb gyomnövény is egyidejűleg, súlyos veszélyt jelent az emberi egészségre, elsősorban allergén hatása miatt. Ezért tehát aki e gyomtalanítási kötelezettségének nem tesz eleget, az mások egészségét veszélyezteti. És ez az a szituáció, ahol a tulajdon és a vállalkozás szentsége, szabadsága meg kell hogy hajoljon az emberi egészség megőrzésének érdekei előtt. Vagy hogy az alkotmány szavaival éljek, az egyik alkotmányos jog, amelyik ha érvényesül, egy másik, az emberek egészséges környezethez fűződő jogát veszélyezteti, bizony akkor meg kell hajolni. Olyan szabályokat kell tudnunk alkotni, amivel biztosítjuk azt, hogy ez a bizonyos egészséges környezethez fűződő jog érvényesülhessen.

(13.20)

Ezért terjesztettük be ezt a 6-ost. Hogy ez a szándék nem csak bennünk mutatkozik, hadd hívjam fel képviselőtársaim figyelmét, hogy az ajánlás 4. pontjában Karsai Péter képviselő úr - jelenleg ellenzéki pozícióban lévő képviselő úr - egy kötetlen formában gyakorlatilag ugyanezt indítványozta. Valamit tehát tenni kell, és az elmúlt év gyakorlati tapasztalatai bebizonyították, hogy bizony kell, szükséges egy törvényes időpont, amely azt a törvényes vélelmet teszi lehetővé, hogy ha valaki eddig az időpontig nem tett eleget a földtörvényben, a polgári törvénykönyvben rögzített kötelmének, nevezetesen, hogy gyommentesen, parlagfűmentesen tartsa a területét, innentől kezdve az eljáró hatóságok mások egészségének védelme érdekében tekinthessék úgy, hogy ő ezt nem is teljesítette, és a közérdekű védekezés egy egyszerűsített szabályban végrehajtva, természetesen azért megfelelő garanciákkal ténylegesen végrehajtható legyen.

Ezeket a szabályokat tartalmazza a 6-os javaslat. Ennek a támogatására kérem az igen tisztelt Házat, egészen pontosan ebben a kapcsolódó módosító javaslatban megfogalmazott új szövegének a támogatását fogom kérni, annak ellenére, hogy bizonyos alkotmányosnak tekintett megfontolások miatt a kormány képviselői úgy nyilatkoztak az egyes bizottsági üléseken, hogy ezeket az indítványokat nem támogatják.

Meggyőződésem, hogy nekünk van igazunk, és azoknak az állampolgároknak az érdekében, akik szenvednek az allergiától, ezt a támogatást kérem ezen indítványok mellett a tisztelt Háztól.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem arról beszéltem, hogy nem támogatjuk, mi is támogatjuk ezt a módosító javaslatot, és örülünk, hogy benyújtásra került. Mi csak a módosító javaslatról mondunk véleményt, és biztos vagyok benne, hogy a kapcsolódó módosító javaslatban esetleg ezek módosításra kerülnek.

Akkor folytatnám tovább ehhez a 6. számú módosító javaslathoz az észrevételemet. A (6) bekezdésben is egy érdekes kitétel olvasható: “Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben lehet elrendelni, ha a parlagfűvel való felületi borítottság az adott terület legalább 30 százalékán jelen van.ö Már maga is meglepő, hogy a védekezést nem kell, hanem lehet elrendelni bizonyos esetekben, ami szubjektív mérlegelésre ad lehetőséget. Arról nem is beszélve, vajon, hogyan döntik el, hogy minek a 30 százalékát tekintik? Mekkora az a bizonyos adott terület?

Ha az adott terület helyrajzi szám alapján értendő, akkor előfordulhat - pár példát hoznék fel - az, hogy egy 100 hektáros táblában 29 hektár összefüggő ambróziával fertőzött folt található, ami még csak lehetőséget sem nyújt az intézkedésre, a parlagfű nyugodtan virágozhat. Ezzel szemben egy 10 hektáros táblán már 3,5 hektár esetén is szankcionálható az ambróziafertőzöttség.

Ha blokkazonosító alapján történik az adott terület meghatározása, akkor még ellentmondásosabbá válik a módosító javaslat értelmezése. Ugyanis egy blokkon belül már több tulajdonos is lehet, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a haragosok így törlesszenek egymás felé.

Az ambrózia köztudottan foltokban van jelen, ezért egy harmadik megközelítésben, mivel ott száz százalékban jelen van, hiszen például a szója esetében még a kultúrnövényt is betakarja, minden szál parlagfüvet ki kell irtani. Ha ez a szándék, akkor ezt nyíltan így kell megfogalmazni. Nagyon örülünk neki, a megvalósítás tekintetében azonban kétségeink vannak.

Az adott terület meghatározása negyedik megközelítésben esetleg történhet a későbbiekben hivatott főbb töréspontok meghatározásával, ami szintén tág teret nyújt a megítélésben. Ha egy többhektárnyi fertőzött területhez némi leleményességgel hozzáveszek néhány száz méterre lévő pár szál ambróziát mint töréspontot, az esetleg százszázalékos fertőzöttség máris felhígul 30 százalék alá, vagyis hozzáállás kérdése az egész. Ha akarjuk, eléri a fertőzöttség a 30 százalékot, ha akarjuk, akkor pedig nem.

A (4) bekezdésben is egy érdekes megfogalmazással találkozhatunk. A helyszíni ellenőrzés során, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, a fertőzött területet főbb töréspontjainak meghatározásával be kell azonosítani. Hogy az elmondottak alapján hogyan nyerhet bizonyítást, hogy a földhasználó nem tett eleget kötelezettségének, és vajon hol vannak ezek az úgynevezett főbb töréspontok, az nyitott kérdés maradt.

Kérem, ne értsenek félre, én is tudom, hogy rendkívül fontos, még az idén kell lépnünk ebben a törvénymódosításban, nagyon sajnálom, hogy a gazdasági bizottság ezt a módosító javaslatot nem támogatta, és itt most szeretném megkérdezni az előterjesztő képviselőjét, államtitkár urat, hogy ők miért nem támogatták ezt a módosító javaslatot.

Most javaslom, hogy fogadjuk el ezt a módosító javaslatot, ha kapcsolódó módosító javaslattal, akkor úgy, és a későbbiekben nagyon fontosnak tartom egy önálló törvényjavaslat megalkotását is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, az MSZP-ből.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A zárszóban említette képviselőtársam, hogy egy önálló törvény kellene. Erről az jut az eszembe, hogy bizonyára mindannyian tapasztaljuk, amikor fórumokon veszünk részt, hogy mennyi a panasz arra, hogy nem tartjuk, nem tartják be a törvényt. Én sokszor azt szoktam mondani, hogy már lassanként arra kell törvényt hozni, hogy tartsuk be a törvényt.

Így vagyok az önálló parlagfűtörvénnyel is, hiszen létezik törvényi passzus arról, hogy mindenki köteles kultúrállapotban tartani a területét. Ha úgy vesszük, akkor igazából nem sokban különbözik a libatop mint szintén allergén növény a parlagfűtől. Miért teszünk mégis különbséget? Azért, mert ez egy olyan hirtelen elterjedt, nagy gyomborítottságot produkáló növény, amire nagyon sokan érzékenyek - szerencsére én még nem, de lehet, hogy holnap már érzékeny leszek -, ami miatt ez közérdekű témává vált.

Kékkői úr okfejtése egyébként, amit az előbb elmondott, rendkívül logikus, amikor itt a töréspontok és egyebek témájában az aggályát veti fel. Csak egy hibát követett el, nem olvasta el rögtön az elején, ahol földhasználóról beszélünk, és ha a földhasználó egyhektáros, öthektáros, százhektáros területen gazdálkodik, és egy adott összefüggő területről van szó, akkor bizony ahhoz az összefüggő területhez kell viszonyítani a parlagfű-borítottságot. Az összes többi elem, ami a törésponthoz és egyébhez köthető, pedig nem más, mint a beazonosítást szolgáló és elősegítő törvényi hely.

Tehát tulajdonképpen ez a 6. számú indítvány arról szól, illetve a 3., 6., 9. számú módosító indítvány, hogy tartsuk be a törvényt, és különösen, mivel ez elsősorban mezőgazdasági gondként jelentkező növény, ezért kötöttük igazából a növényvédelemhez, aztán a további részénél is, mivel a mezőgazdasági hatóságokhoz vagy az ehhez kapcsolódó hatóságokhoz kapcsolódik, ezért is van az FVM kezelésében, de mint mondottam, közügy.

Félidő táján járva, csak azt tudnám kérni mindenkitől, hogy a június 30-át mindenki nagyon jól vésse a fejébe, legyen ez bármilyen földhasználó, illetve bármilyen olyan földterülettel rendelkező - legyen ez MÁV, önkormányzat és egyéb -, ahol a parlagfű veszélye megvan és felütheti a fejét, június 30-áig közügy elvégezni a gyomirtást.

Említette Kékkői úr, hogy esetenként nehéz a parlagfű-borítottság alapján a kötelező hatósági irtást elrendelni. Ezért is van többek között a kapcsolódó módosító, hiszen szakemberként mindannyian tudjuk, hogy igazából a parlagfű akkor tudja felütni a fejét, ha maga a kultúrnövény vagy későn kel, vagy a tőszámmal baj van, és nem tudja elnyomni igazából a parlagfüvet, illetve a parlagfű nagyobb mennyiségben van jelen.

(13.30)

Ezért tettük be, hogy ott, ahol a kultúrnövény tőállománya 50 százalék alatti, és megvan a veszélyeztetettség a parlagfű részéről, ott szinte biztos, hogy 30 százalékos vagy afölötti parlagfű-borítottság jöhet elő. Tehát ennyi pontosítást beletettünk, hogy ne fordulhasson elő az az eset, amiről a mezőgazdasági bizottságban egyébként vitatkoztunk.

Én azt kérem, hogy a patkó mindkét oldalán legalább úgy álljunk hozzá, mint ahogy a szakmai bizottságban, a mezőgazdasági bizottságban álltunk hozzá, hogy bár a kormány részéről voltak aggályok, a szakmai bizottság egységesen e mellé az indítvány mellé állt. Ugyanakkor az a kérésem a tárca felé is, hogy bár nagyon csúszunk kifelé az időből, mire ez megjelenik törvényként, akkor már nagyon rövid idő marad, hogy párhuzamosan készüljenek el a rendeletek, és minden képviselőtársam, illetve minden ezzel foglalkozó hatóság a június 30-át igyekezzen az állampolgárok fejébe vésni, hogy eszerint tudjanak cselekedni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Hogy miért javasoltam esetleg törvényjavaslatot: a kormány egy törvényjavaslatot nyújtott be, amit mi szakmailag nem tartottunk alkalmasnak, és leszavaztuk. Azért mondtam és azért nem vetettem el végleg ezt a lehetőséget, mert ahogy mondtam, a módosító javaslatra az előterjesztő képviselőinek a válasza az, hogy nem ért egyet. Ha nem ért egyet, akkor bízunk benne, hogy legalább egy törvényjavaslatot be fog nyújtani. De én abban reménykedem - ahogy Orosz képviselőtársam is és ön is elmondta -, hogy ezt a módosító javaslatot, ha kell, egy kapcsolódóval, de támogatni fogják. Legalább a támogatást kapjuk meg a kormány részéről a szavazáskor, és akkor én egyetértek vele.

A másik: fölhozott egy példát képviselőtársam, amelyik a földbérlőkre és a földhasználókra vonatkozik, ezzel én egyetértek, nem itt van a gondom. A probléma igazából az, hogy egy adott területen én bérelhetek száz hektárt, és száz hektárt szójával vetek be, ott más a 30 százaléknak az aránya, de épp ahogy elmondtam, ha egy tízhektáros területen elvégzem a vetést, ott egy 3,5 hektáros ambróziafertőzöttség már eleve szankciót von maga után, míg a másik esetben esetleg 29 hektár fertőzöttség ott maradhat. Hol vannak ezek a pontok? - én ezt kérdezem. Ha ezt nekem megmondják, én örömmel várom a választ.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, az MSZP-ből.

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mindenekelőtt szeretném rögzíteni, hogy a területalapú támogatások - mert itt most gazdálkodókról beszélt Kékkői úr - egyik feltétele a terület gyommentesen és parlagfűmentesen tartása. Tehát ha valaki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy egy hektáron, öt hektáron, hogy ez hány százaléka az összhasználatának, azzal a veszéllyel teszi ezt, hogy az esetleg már megkapott támogatását visszakövetelik vagy a támogatásból kizárják. Ezt azért nagyon fontosnak érzem. Ugyanis ne keverjük össze a dolgokat: nem az állam dolga a parlagfű-mentesítés, a gazdálkodóké és a földhasználóké, és ez a mezőgazdasági tevékenységet folytatóknál még ilyen kötelezettséget is jelent. Tehát van más szankció is, mint ez, mint ahogy a növényvédelmi bírság is továbbra is megmarad szankcióként.

Ugyanakkor az a dilemma és az a példa, amit mondott, az nem jó, és az a dilemma az nem így dilemma. Ugyanis ha egy 100 hektáros területen 30 hektárt száz százalékban borít, töréspontokkal igenis ki lehet azt úgy mérni, hogy csak ez a terület az, és ott nem 30 százalékos lesz, ott százszázalékos lesz. Na most, ez a dolog lényege: a védekezés, a távérzékelés és a helyszíni szemlék alapján nem az egész területre kell. Mi a csudának kellene gyomirtózni azokon a területeken, ahol nincs? Tehát ott az a 30 hektár lesz az az adott terület, erre vonatkozik a védekezés. Egyébként ha átlóg ebből fél hektár a szomszéd használóba, az is érdektelen az elvégezhetőség szempontjából, végül is a védekezés költségeiért való helytállás szempontjából nem lesz lényegtelen.

És amit említett Karakas úr, ez a bizonyos 50 százalékos szabály azért mégiscsak védi a gazdálkodót abban a tekintetben is, hogy nagyobb fertőzöttség mellett is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) igenis nézni kell, hogy vajon ott mennyi a kultúrnövény. (Az elnök ismét csenget.) Nagyobb kárt azért még ezen az ágon se okozzunk, mint amit megelőzni szándékozunk.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Két percre Karakas János képviselő urat illeti a szó, az MSZP-ből.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a polémia a százhektáros tábla esetében, azt mondom, hogy csak elvi jelentőségű. Könyörgök, hogyha valaki száz hektárt bevetett, mondjuk, szójával, mint ahogy Kékkői úr mondta, és van olyan őrült, hogy nem gyomirtózza, nem műveli, és mondjuk, lemond 3 millió forintot meghaladó földalapú támogatásról meg minden haszonról, mindenről, csak végzi, végzi a munkát, azt mondom, hogy az nem normális, az nem gazdálkodó! Tehát ilyen eset csak elviekben lehetséges - egyhektáros táblánál már előfordulhat.

Én elhiszem, és ez elsősorban igazából megítélésem szerint azok ellen szól nagyobb tábla esetében is, akik földspekuláció céljából kárpótláson licitáltak iksz területű földre, és ugyanúgy igyekeznek lavírozgatni, és bíznak benne, hogy majd a hatóság nem bünteti meg őket, és majd egyszer zsíros pénzért el lehet adni azt a földterületet teleknek vagy valami másnak. Tehát én úgy érzem, hogy a felvetése Kékkői úrnak azért nem ennyire életszerű.

Nagyon nagy baj, ha mondjuk, százhektáros nagyságrendben összefüggő 30 hektáros területek lennének, mert az azt mutatja, hogy ott a jó gazda gondossága és bármi az már régen, évek óta nincs meg, tehát ott máshol kell keresni a gondot, és ott bizony, azt mondom, teljesen jogos és törvényszerű, hogy elvégezzék a hatósági irtást, és ráterheljék ezt a tulajdonosra. De mondom, nem tartom életszerűnek ezt a fajta példát ekkora területen.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre Kékkői Zoltán képviselő urat illeti a szó, a Fideszből.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem teljesen az életszerűségre akartam fölhívni a figyelmet, hanem a módosító javaslatra, a módosító javaslat esetleges értelmezésére. Én elfogadom, ha mindenki úgy érti, és csak én értem félre, attól kezdve meg is fogom szavazni ezt a módosító javaslatot.

És miért említettem szóját? Mert a szójában jön föl a legjobban, a szójából a legnehezebb irtani, mind a kettő kétszikű; tudjuk jól szakmailag, hogy lényegében a szójával terjedt el igazán hazánkban, délről jött be, abban az időben partizánfűnek hívták a déli részen, a szójából volt a legnehezebb kiirtani. És a szója az a növény, aminek fölé is tud nőni, mert ha a kukoricában véletlenül elkövetek egy hibát, az nem biztos, hogy túlnövi a kukoricát, ha nem olyan sűrű. De elkövethetek úgy is hibát, hogy tényleg nem szándékosan, de a gyomirtás során esetleg a permetezőgép kihagy egy sávot, előbb elfogy a szer, nem veszem észre, és keletkezhetnek igenis a szójában ilyen foltok és látványos foltok. Én egyetértek, hogy eleget kell tenni. Csak én azt akartam mondani, és örülök, hogy Orosz képviselőtársam a végén rájött, hogy ha én azt a foltot kijelölöm, az a folt akkor száz százalék, és nem harminc.

Köszönöm szépen. (Márton Attila tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat (Jelzésre:) - nem kíván felszólalni. Köszönöm szépen. A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Kovács Tibor és Göndör István képviselők önálló indítványát T/15624. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/15624/10. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatok számára figyelemmel a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az indítványt elfogadta.

Kérem képviselőtársaimat, hogy jelezzék, melyik ajánlási ponthoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-10. pontjáig. Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván felszólalni.

Megadom a szót Márton Attila képviselőnek a Fidesz képviselőcsoportjából.

(13.40)