Felszólalás adatai

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Korózs képviselő urat, hogy kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Korózs Lajos: Nem.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosít javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, az előterjesztés elfogadásáról kell döntenünk. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

A határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 349 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a határozathozatalok végére értünk. Munkánk folytatása előtt két perc technikai szünet következik. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának a megkezdése. Az előterjesztést T/6461. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/6461/2-4. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmét mindenkinek. A jövedéki adó az adónemek közül az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó után a harmadik legnagyobb adóbevételt hozza, 2004-ben várhatóan több mint 650 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetés kiadásainak a finanszírozásához. A korábbi fogyasztási adóztatást Magyarországon 1998. január 1-jén váltotta fel a jövedékiadó-rendszer.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. CIII. törvény az adózás anyagi jogi szabályait már a bevezetéskor a közösségi jövedékiadó-jog alapelvei szerint határozta meg. A jövedéki adó bevezetésével Magyarország létrehozta az adóraktár jogintézményét, bevezette az adófelfüggesztéses eljárást, és az új közösségi előírások figyelembevételével alakította ki az adózatlan termékek szállításának bizonylatolási rendjét is.

Magyarországon már közel hat téve működik a nemzeti adóraktári rendszer és az Európai Unió jövedékiadó-jogával harmonizáló adózási szisztéma. A jövedéki termékeket gyártók, forgalmazók az eltelt fél évtized alatt kellőképpen megismerhették, begyakorolhatták az új jogszabályokat, értik, tudják, hogy mit jelent a jövedékiség, tisztában vannak az adóraktári rendszer alapjaival, az adófelfüggesztés működésével. Ezáltal sokkal jobb helyzetben vannak a többi csatlakozó ország érintett gazdasági szereplőjéhez képest. Szomszédainknál ugyanis csak nemrégiben fogadták el, vagy még csak ezután fogják elfogadni az új törvényeket.

A csatlakozás igen közeli, 2004. május 1-jei időpontja számunkra azt jelenti, hogy a nemzeti jövedéki rendszerünk indítását követően nagyon rövid időn belül kell nyitni a rendszerünket az Európai Unió felé, miközben még a hazai pályán sem alakulhat ki addig kellő gyakorlatunk. A magyar jövedéki alanyok számára a felkészülés lényegileg az Európai Unión belüli szállításokra vonatkozó szabályok megismerésére és a szükséges feltételek megteremtésére korlátozódik.

(18.10)

Természetesen ez sem lesz kis feladat, azonban nálunk már megvannak az alapok: az Unió szintjére átkonvertálható ismeretek, kialakult készségek. A belépésig azonban még hátra van egy utolsó jogharmonizációs csomag, összefüggésben azzal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal új helyzet áll elő. Megszűnnek a vámhatárok, az Unió egységes belső piacán a tagállamok között az áruk, köztük a jövedéki termékek is szabadon mozoghatnak anélkül, hogy a belföldi adók az országhatárt átlépve úgy, mint eddig, vámeljárásban kivetésre kerülnének. Ezért a csatlakozástól a magyar jövedéki szabályozásnak is tartalmaznia kell azokat a rendelkezéseket, új szabályokat, amelyek alkalmazásával, gyakorlatban való érvényesülésével az új helyzetben az Európai Unió egységes belső piacába való integrálódásunkat, uniós tagállammá válásunkat követően is beszedhetők maradnak a jövedéki adók a magyar költségvetés számára.

Az ehhez szükséges, az Unión belüli termékforgalomra befizetendő adózási, eljárási, bizonylatolási szabályok jelentik a legnagyobb léptékű új rendelkezéseket. A könnyebb kezelhetőség, eligazodás érdekében ezeket egy külön fejezetben rögzítettük a javaslatban.

A tagállamokkal bonyolított, a csatlakozást követően belpiacivá alakuló áruforgalom új adózási szabályainak alkalmazásához szorosan kapcsolódik az adóraktári rendszer kibővítése, illetve az adófelfüggesztéses rendszerben új szereplők megjelenése. A magyar adóraktári rendszer jelenleg még jellemzően csak a gyártókat fedezi le. Ahhoz, hogy a tagállamok adófelfüggesztéssel szállított termékeinek az uniós szabályok szerinti fogadására a magyar adóraktár, illetve az adófelfüggesztéses rendszer alkalmas legyen és az egységes belső piacon megfelelően működjön, a termelői adóraktárak mellett az adózatlan jövedéki termékek kereskedelmi célú tárolására szolgáló adóraktárak, az úgynevezett kereskedelmi célú adóraktárak létesítését is lehetővé kell tenni. Be kell továbbá iktatni a magyar rendszerbe a bejegyzett kereskedő, a nem bejegyzett kereskedő és az adóképviselő státust is, amelyek létrehozása szintén szükséges ahhoz, hogy az uniós tagállamokkal folytatott jövedékitermék-kereskedelem a csatlakozást követően is zavartalanul bonyolódhasson.

Tisztelt Országgyűlés! A jogharmonizációval összefüggő másik nagy változást az ásványolajtermékekre vonatkozó szabályozás módosítása jelenti. A jogharmonizációs kényszer abból fakad, hogy Magyarországon még nem érvényesül az uniós szabályokkal teljesen konform módon a felhasználási céltól függően kötelezően biztosítandó adómentesség, illetve adóztatás. Az uniós szabályozás szerint adókötelezettség minden ásványolajra keletkezik, de az adófizetési kötelezettséget a jelenlegi magyar szabályozással szemben csak azokra az ásványolajtermékekre kell teljesíteni, amelyeket ténylegesen üzemanyagként vagy tüzelőanyagként értékesítenek, vagy használnak fel. Annak érdekében, hogy ne legyenek visszaélések az olyan ásványolajtermékekkel, amelyeknek bár az eredeti rendeltetése nem az, de a tulajdonságaiknál fogva üzemanyagként vagy tüzelőanyagként is felhasználhatók, vagy azokba bekeverhetők, ezeket az uniós szabályozás ellenőrzött körben tartja, s szállításukra is ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint az adós ásványolajokra.

Ezt az előírást a törvényjavaslat az úgynevezett felhasználói engedélyes rendszer bevezetésével valósítja meg. Továbbá az uniós szabályozás szerint ellenőrzött körbe tartozó ásványolajokon kívül olyan ásványolajokat is a hatálya alatt javasol tartani, amelyek jelenleg adókötelesek, de az uniós szabályok szerint nem tartoznak az ellenőrzött körbe, ilyenek az adalékanyagok és a kenőolajak, továbbá amelyek egyik körbe sem tartoznak, de a visszaélés lehetősége - a speciális magyar tapasztalatok szerint - az esetükben fokozottan fennáll; magas ásványolaj-, illetve alkoholtartalmú higítók, oldószerek ezek.

Ezeknek az ellenőrzött ásványolajoknak, és az utóbbi, a törvény fogalomhasználata szerinti úgynevezett megfigyelt termékeknek az 5 liternél, vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben történő beszerzése a javasolt szabályozás szerint csak felhasználói engedéllyel lehetséges. Az ilyen felhasználók többsége - a gyógyszergyárak, illetve a vegyipari cégek - eddig adómentes felhasználók voltak, a módosítást követően átkerülnek felhasználói engedélyes körbe. Ugyanakkor az eddigieknél egyszerűbb, könnyített feltételek vonatkoznak rájuk, például a jövedéki biztosíték, illetve az elszámolás tekintetében. Az új szabályozás révén valós kockázatot jelentő, 5 kilogrammnál vagy 5 liternél nagyobb kiszerelésű termékek felhasználására a végfelhasználókig követhető zárt rendszer érvényesül újfent.

Az előbbiekben ismertetett két legjelentősebb, legnagyobb terjedelmű módosításon kívül meg kell még említeni a bérfőzést érintő változásokat, amelyek a csatlakozási szerződésben foglaltakkal állnak összhangban. Ennek az előtörténetéhez feltétlenül szólni kell arról, hogy a csatlakozási tárgyalások során hosszabb ideig veszélyben forgott a hagyományokban gyökerező bérfőzési rendszer csatlakozásunk utáni fenntartásának lehetősége. A Magyarországon bérfőzésben előállított pálinka mennyisége ugyanis igen jelentős, több mint negyedét teszi ki az összes szeszesital-gyártásnak.

Ezt az igen magas részarányt az Unió - piaczavaró tényezőként értékelve a magyar kérést - az első menetben elutasította, s csak olyan derogációt tett volna lehetővé, amelyik gyakorlatilag a bérfőzési rendszer néhány éven belüli megszűnését eredményezte volna. A fordulatot az ügyben az jelentette, amikor az Unió szembesült azzal, hogy nemcsak Magyarországon, hanem más csatlakozó országokban is vannak ilyen rendszerek, tehát nem egyedi kérésről van szó. Így végül a csatlakozási tárgyalásoknak csak az utolsó fázisában dőlt el számunkra kedvezően a kérés.

A csatlakozási szerződés szerint tehát továbbra is fennmaradhat a bérfőzés és annak adókedvezménye, azonban ezt az Unió feltételekhez kötötte, amelyek végső soron a bérfőzésben gyártott pálinka mennyiségének csökkenését, az össztermelésen belüli részarányának fokozatos visszaszorítását, és ennek révén a legfőbb kifogás, a piaczavaró hatás kiküszöbölését célozza.

A törvényjavaslat szerint a megállapodásnak megfelelően a kedvezményes bérfőzési szeszadóval csak a gyümölcstermelők állíthatnak elő, és évente legfeljebb csak 50 liter mennyiségben, gyümölcspálinkát, és az 50 literes korlát nem személyenként, hanem gyümölcstermelő háztartásonként értendő. A bérfőzött pálinka adója továbbá a csatlakozást követően nem lehet kevesebb, mint a normál adó 50 százaléka. Ez azt jelenti, hogy 2004. május 1-jétől a bérfőzési szeszadót meg kell emelni, mivel a jelenleg, illetve a január 1-jétől hatályos mérték ennél még alacsonyabb. Az uniós követelményeknek a hektoliterfokonkénti 960 forintos adómérték felel meg.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom kiemelni, hogy a törvényjavaslat a jövedékiadó-mértékeket - a bérfőzési szeszadó kivételével - a 2004. január 1-jén hatályos állapotnak megfelelően, további adóemelés nélkül tartalmazza. A jogharmonizációval összefüggésben egyedül a még nulla adós fűtőolajokra, illetve a nem motorikus célú cseppfolyós gázokra kell jövedéki adót bevezetni. A törvényjavaslat mindkét termékre csak az uniós minimumnak megfelelő adómértéket javasolja a csatlakozástól érvényesíteni.

Végezetül szólni szeretnék arról, hogy a törvényjavaslat miért egy új törvényről, s nem egy törvénymódosításról szól. Az ismertetett jogharmonizációs változtatások tulajdonképpen a jelenleg hatályos törvény struktúrájának, felépítésének változatlanul hagyása mellett, a belpiaci szabályok külön fejezetbe foglalásával és a jogharmonizáció miatt változó rendelkezések átvezetésével törvénymódosítás révén is beilleszthetők lettek volna a hatályos törvénybe. Azonban az új rendelkezések nagy terjedelme, valamint az átalakuló fogalomrendszernek a törvény teljes szövegén való átvezetését jelentő technikai módosítások nagy száma miatt, s arra is tekintettel, hogy a jövedéki szabályozást eddig 16 törvénymódosítás érintette, a kormány egy új törvény benyújtását látta célszerűnek. A törvényjavaslat valójában a hatályos rendelkezéseknek a jogharmonizációs változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalását jelenti. Az egységes szerkezetbe foglalt új törvénnyel a korábbi módosítások tekintetében is könnyebbé válik a jogalkalmazók számára az eligazodás, mind a végrehajtó hatóság, mind az adóalanyok számára, és az Unióba egy új jövedéki törvénnyel léphetünk be.

Kérem a tisztelt Házat, a törvényjavaslat elfogadását támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Először a bizottsági álláspontok, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 5-5 perces keretben. Megadom a szót Kovács Tibornak, a költségvetési bizottság előadójának és egyben alelnökének.

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság a legutóbbi bizottsági ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A szabályozás szükségességével és időszerűségével a bizottság tagjainak túlnyomó többsége egyetértett. Vita néhány részletszabály kialakításán alakult ki a bizottságon belül; a bizottság kisebbségi véleményének előadója ezt követően nyilvánvalóan be fog számolni erről a plenáris ülésen.

Elmondható, hogy egyet lehet érteni a kormánynak azzal a szándékával és véleményével, hogy egy új jogszabályt nyújtott be, tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos alkalommal módosultak ezek a jogszabályok, illetve a jogszabály maga tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek EU-jogharmonizáció miatt váltak szükségessé.

(18.20)

Megszűnnek az Európai Unión belüli vámhatárok, az Unió belső piacán nemcsak egyéb más áruk, hanem a jövedéki termékek is szabadon szállíthatóak, ezért speciális szabályok megalkotására van szükség, mert hiszen a költségvetésben azokból, mint ahogy az államtitkár úr is az expozéjában említette, jelentős adóbevételről van szó, ahhoz, hogy azok beszedhetőek legyenek, különleges szabályokra van szükség. Ehhez módosítani kell az adózást, az adóraktári rendet, bevezetésre kerül a kereskedelmi adóraktári rendszer s az úgynevezett bejegyzett kereskedők vagy adóképviselők jogintézménye.

Magyarországon 1998 óta van jövedéki adóztatás, ami a fogyasztási adóztatást váltotta fel, tehát ez idő alatt, az elmúlt közel hat évben az adóalanyok megismerhették a szabályozás részleteit, alkalmazkodhattak azokhoz, és ezek a szabályok már eddig is jelentős részben harmonizáltak az EU joganyagával. Így tulajdonképpen a magyar adóalanyokra az vár, hogy megismerjék azokat a speciális szabályokat, amelyeket az európai uniós csatlakozást követően szükséges alkalmazni, tehát jogharmonizációs kötelezettségeink miatt válnak ezek szükségessé.

Néhány területen történik változás. A jövőben, mint ahogy az államtitkár úr is említette, a gyümölcstermelők foglalkozhatnak a későbbiekben háztartásonként maximum 50 liter mennyiségben pálinkafőzéssel. Ez jogharmonizációs kötelezettség miatt került be a szabályozásba. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag a magyar jogalanyok jól begyakorolhatták az elmúlt időszakban, és a hátralévő fél év elegendő időnek bizonyul arra, hogy fölkészüljenek, hogy május 1-jétől ezen új jogszabályok alkalmazását minden további nélkül gyakorolhassák.

Mindezek figyelembevételével a bizottság 15 igen, 8 nem szavazattal és 4 tartózkodással támogatta a törvényjavaslat általános vitáját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetője Tóth András úr. Megadom a szót.

TÓTH ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy Kovács Tibor alelnök úrtól hallhattuk, a költségvetési bizottságban 8 nem és 4 tartózkodó szavazással kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ami elsősorban abból adódott, amit államtitkár úr is jelzett, hogy egy új törvényjavaslat van előttünk. Tehát nem arról van szó, hogy az európai uniós jogharmonizáció miatt egy módosító indítvány fekszik előttünk.

Meggyőződésem, hogy ha csak egy ilyen módosító indítvány lett volna, akkor sokkal kisebb lett volna a bizottság ellenzéki tagjainak az ellenállása. Nem erről van szó, egy teljesen új törvényjavaslat van előttünk, ami tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek jelenleg hatályosak, illetve amelyek 2004. január 1-jétől lesznek hatályosak. Azokat az adótételeket, amelyeket nem is olyan régen, néhány héttel ezelőtt elfogadtunk és január 1-jétől alkalmazásra kerül, az ellenzék következetesen ellenezte, azt nem tudtuk elfogadni. Úgy gondoljuk, hogy részünkről egy következetes magatartás az, ha az ebben a törvényjavaslatban szereplő, ezekkel az adótételekkel megegyező adókat továbbra sem tudjuk támogatni.

Egyébként az uniós jogharmonizáció miatt bekövetkező változásokkal - amit szintén tartalmaz az előterjesztés - kapcsolatosan is volt néhány ellenvetésünk, amit alelnök úr már említett is. Két ilyen téma volt, ami hangsúlyosan előkerült a bizottsági ülésen, az egyik a bérfőzött pálinka kérdése. Itt már a bizottsági többségi előadó is, illetve államtitkár úr is jelezte, hogy megváltozik az adómentes határ, illetve átalakul annak az értelmezése is. A továbbiakban nem 50 hektoliter és egy fő az az adómentes határ, ameddig nem kell megfizetni az adót, hanem 50 literre és egy háztartásra összesen vonatkozik ez a szabály. A bizottságban vita alakult ki, hogy egyáltalán kötelező-e az európai uniós előírások alapján, hogy ilyen jellegű szabályozás, módosítás következzen be a törvénykezésben. Az előterjesztő képviselője nem tudott bennünket meggyőzni arról, hogy ez ténylegesen kötelezettségünk.

A másik a bor jövedéki adójának a kérdése. Itt polémiaként vetődött föl, hogy az a jövedéki adó, ami igen szerény mértékű, 1-2 milliárd forint összességében, az állami költségvetésnek nem egy jelentős tétel, viszont nagyon hiányzik az ágazatból, szükség lenne arra, hogy ez az adó visszaáramoljon a borgazdaságba. Ezért helyezkedünk arra az álláspontra, hogy még az a literenkénti 8 forintos jövedéki adó, ami végül meghatározásra került, az is túlzás, inkább a nullaforintos adótétel irányába kellene elmozdulni.

Egy másik problémaként vetődött föl, hogy a természetes személyek esetében megszűnik az adóraktárban végezhető, az adóraktár által végzendő, szőlőből történő bor előállításának az ezerliteres adómentes határa. Ennek a hatásait is vizsgálni célszerű. Szintén fölvetődött az ellenzéki képviselők részéről, hogy miért éppen most kerül elénk ez a törvényjavaslat, mennyire időszerű ez, nincs-e korán, nincs-e későn. Az előterjesztő képviselője azt mondta, hogy inkább kis késésben vannak, hiszen föl kell készülni az uniós csatlakozásra ennek az intézményrendszerével is, ugyanakkor aggályainkat fejeztük ki azzal kapcsolatosan, hogy az évközi bevezetéssel kapcsolatosan elsősorban a bérfőzött pálinkánál gondok lehetnek azzal, hogy az eltérő szabályozást hogyan is lehet értelmezni. Tehát más szabályok vonatkoznak május 1-jéig, és más szabályok május 1-jét követően; hogyan fog ez a gyakorlatban működni?

A másik aggályunk pedig az volt, hogy jó lett volna azért néhány hónapos tapasztalat, hogy igazán bebizonyosodjon az, ami az állításunk volt az adótörvény vitájában is, hogy itt a jelentős adótétel-változások, a drasztikus adóemelések egyértelműen el fogják tolni a feketegazdaság irányába a jövedéki termékek forgalmát, és ezáltal nem biztos, hogy a remélt állami bevételek realizálódni fognak. Úgy gondoltuk, hogy talán egy-két hónapos tapasztalatra szükség lett volna ahhoz, hogy igazán lemérhessük ezeknek a hatását.

Összességében, mint ahogy hallhattuk alelnök úrtól is, a bizottságban 8 nem és 4 tartózkodó szavazással az ellenzéki képviselők nem tartották általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Havas Szófiának, az egészségügyi bizottság előadójának.

DR. HAVAS SZÓFIA, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyi bizottság megtárgyalta a T/6461. számú, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazása különös szabályairól szóló törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak találta többségi szavazás után.

A bizottság feladat- és hatáskörébe, valamint érdeklődési körébe is beletartozik elsősorban az alkohol, a cigaretta és a vágott dohány jövedéki adója, annak forgalmazása, illetve mértéke. Ez teljesen elfogadható egy olyan bizottság esetében, amely nap mint nap találkozik a fent említett termékek hatásaival. A bizottságban gyakorlatilag jelentősebb ellenvélemény nem hangzott el, külön kiemelésre került a törvénytervezet időszerűsége, amely a csatlakozás által teljessé válik a jövedéki oldalról. Reményeink szerint ez az új törvény segíti mind a gazdálkodókat, mind a vámhatóságokat abban, hogy érthetőbbé és könnyebben kezelhetővé váljék a jövedéki szabályozás.

Fölmerültek a bizottsági ülésen olyan kérdések is, amelyeket később az általános vita kapcsán részleteiben is meg kívánnánk tárgyalni, de még egyszer: a bizottság alkalmasnak találta plenáris vitára.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Kovács Tibornak, a gazdasági bizottság előadójának.

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság ülésén nem alakult ki jelentős vita a törvényjavaslatról.

(18.30)

A kormánypárti és az ellenzéki képviselők is indokoltnak és időszerűnek tartották a törvényjavaslat benyújtását, így a bizottság egyhangú szavazással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Karakas Jánosnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának.

KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság november 19-én tárgyalta a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvénytervezetet. Általánosságban nem volt vita arról, hogy egy egységes szerkezetbe foglalása a különböző korábbi törvényeknek, illetve törvénymódosításoknak ez egy jó oldala.

Vita igazából bizonyos megfogalmazásokban, illetve tartalmi kérdésekben volt. Az egyik ilyen nagy vitát kiváltó ok volt maga az értelmezés: a gyümölcspálinkák esetében az 50 liter vagy az 50 hektoliterfok értelmezésében alakult ki, amit különösen az ellenzéki oldalról vetettek fel. Ugyanakkor hozzá kell tennem, valahol szükséges a gyümölcstermelőnek a pontosítása is, hisz nincs igazából körülírva. Gyümölcstermelő lehet az is, aki a házikertben csak pálinkafőzésre állít elő, mondjuk, kajszibarackot, vagy az is, akinek ez hullott barackként melléktermék, és van emellett egy gyümölcskultúrája. De nehezen értelmezhető a gyümölcstermelő fogalmában az, aki mondjuk, kökényt vagy vadkörtét gyűjt be. Tehát nem árt ezzel a kérdéssel, ha máskor nem, rendeleti szinten foglalkozni.

Felvetés volt, hogy tisztázni, illetőleg módosításokkal rendezni kellene a jövedéki terméknél a jóhiszeműen jövedéki terméket vásárló bírságolásának kérdését is. Úgy érezzük, ez a jelenlegi előterjesztés is túlzottan inkább a vásárlót szankcionálja.

Úgy érezzük, a bizottságon belül két pontban talán egyetértés is lesz - bár kisebbségi előadóként Kékkői úr ezt fogja előadni -, ez pedig a borkimérők napi zárása ismételt bevezetésének a kérdése; illetve a szakmával is egyeztetve - hogy ne kövessen el sok ezer ember jövedéki csalást - lehetővé kellene tenni, hogy azon személyek is, akik pincével, hordóval rendelkeznek, vásárolt szőlőből is állíthassanak elő bizonyos mennyiségű, saját célra felhasználható bort. Ennek a nagyságrendjét, hogy mennyi és hogyan legyen, az általános vita során kellene megvitatni.

Ezekkel a kitérőkkel, ezekkel a felvetésekkel, vitákkal a mezőgazdasági bizottság 13 igennel, 6 nem és 2 tartózkodás mellett általános vitára javasolja a tisztelt Háznak a jövedéki termékek forgalmazásáról, illetve a jövedéki adóról szóló előterjesztés megtárgyalását.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: A megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetője Kékkői Zoltán képviselő úr.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság, ahogyan Karakas képviselõ úr is mondta, november 19-én, szerdán megtartott ülésén megtárgyalta a T/6461. számú, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslatot.

Font Sándor képviselőtársam ellenvetését fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, azon belül is a bérfőzött pálinka kérdéskörében. Mint ahogyan az indokolásban is szerepel, újra emelkedni fog a kedvezményes bérfőzési szeszadó, hiszen az uniós szabályok szerint az alkoholok normál adójának 50 százaléka lesz megengedett. Ez azt jelenti, hogy 960 forint/literre fog növekedni.

A jelenlegi szabályozás szerint egy személynek 50 hektoliterfok 50 százalékos alkoholt tekintve 100 liter évenkénti kedvezményes lefőzésre van lehetősége. Ez a szabály durván megváltozik a javaslat alapján, ugyanis nem egy személyre, hanem egy gyümölcstermesztő háztartásra vonatkoztatva lehet csak a kedvezményes bérfőzési mennyiséget igénybe venni. Ha 50 százalékos alkoholt nézünk, az eddigi 100 liter évi lefőzési mennyiséget lekorlátozza családonként 50 literre, tehát a fejenkénti 100 liter/fővel szemben gyümölcstermesztő családonként 50 liter lesz a kedvezményesen lefőzhető mennyiség. Ez a három változtatás alapjaiban veszélyezteti a bérfőzött gyümölcspálinkák előállítását.

Kifogásoltuk továbbá, hogy a jövedéki törvénynél a bor adómértéke hektoliterenként 800 forinttal került bevezetésre. Tudjuk, hogy 500 forint volt hektoliterenként az előző törvényben. Ez több mint 50 százalékos emelés akkor, amikor az Európai Unióban a legtöbb országban nulla forintos a boradó mértéke; egyedül Franciaországban alkalmaznak boradót, de olyan formában, hogy azt visszajuttatják a szakmának. Ha már a boradó mértékén nem lehet változtatni, akkor a törvényt úgy kellene módosítani, hogy ez az adó - 800 forint/hektoliter - valamilyen formában nálunk is a szakmához kerüljön vissza. Mi továbbra is fenntartjuk azt, hogy a legjobb lenne, ha a bor adója nulla forintos lenne, még az eddigi 500 forintos adóval sem értünk egyet.

A másik ilyen kérdés, amellyel 2002-ben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint ahogyan a Fidesz frakcióját, valószínűleg az MSZP frakcióját is megkereste az adómentes határral kapcsolatban, az adómentes mennyiségről szóló rész módosítása. A (3) bekezdésben olvasható a következő rész: “Adómentes a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor.ö

Annak idején az MSZP frakciója ezt a mennyiséget 500 kilogramm szőlő vásárlásáig módosító javaslattal engedélyezte volna. Az ellenzék megkérdezte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részéről jelen lévő Horváth Csabát, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban mi az álláspontjuk. Ő a következőket mondta: “Tájékoztatom önöket, hogy a legutolsó fordulóban az adómértéket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa döntése alapján kifogásoltuk, de a másik kérdésben, az adómentes felvásárlás ügyében nem volt javaslata a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.ö

Annak idején még ilyen javaslatot tettek, idézek az egyik levelükből: “Az évszázados hagyományok alapján lehetővé kellene tenni legfeljebb 500 kilogrammos mennyiségig magánszemély számára a szőlőfelvásárlást, és ebből saját tárolóhelyen, saját fogyasztásra a borkészítést.ö Érdekes módon az évszázados hagyományok gyorsan értéküket veszítették. Még szerencse, hogy Karakas képviselőtársam azonban továbbra is védi ezeket a hagyományokat a HNT-vel szemben is.

A bizottsági ülésen a határozati javaslatot az ellenzék 6 nem szavazattal és 2 tartózkodással általános vitára alkalmatlannak tartotta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 15-15 perces időkeretben, közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség.

Megadom a szót Kovács Tibornak, az MSZP-képviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek.

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetésként arról szeretnék beszélni, amit itt több képviselőtársam is felvetett, hogy mennyire időszerű ez a törvénymódosítás, és az a módszer, amit a kormány választott, hogy egy új törvényjavaslatot nyújtott be, mennyire elfogadható vagy mennyire nem fogadható el.

Nekem az a meggyőződésem, hogy ez a kormánynak egy jó döntése volt, amelyben új törvényjavaslat kidolgozását döntötte el, ugyanis az elmúlt hat-nyolc évben, amióta a jövedéki szabályozás működik, annyi módosításon ment át ez a törvényjavaslat, amely mindenképpen indokolta azt, hogy egy egységes szerkezetű jogszabály kiadására kerüljön sor, különösen úgy, hogy az európai csatlakozás miatti új szabályokat egy új fejezet keretében illesztette be az előterjesztő ebbe a javaslatba.

Mielőtt a törvényjavaslat részleteibe kezdenék, szeretnék elmondani egy rövid történetet. Én valamikor a kilencvenes évek elején a tiszai finomítóban dolgoztam, amikor az akkori kormányzat döntése alapján mindenki, aki kért, kapott mindenféle jogosítványt mindenféle kereskedelemre.

(18.40)

És amikor számunkra teljesen szokatlan módon az első olyan vásárló egy hatalmas táska pénzzel beállított a finomítóba, hogy ő akarna venni ezer tonna gázolajat, eléggé furcsán néztünk rá… Hát innen indult a jövedéki szabályozás, és tudjuk, hogy milyen ellentmondások sorozatán, gázolaj-hamisításon és mindenféle ügyeken keresztül jutottunk el a mai szabályozási szintig, több módosításon keresztül, hiszen ez a szabályozás 1998 óta egységes jövedéki szabályként működik.

Nem állíthatjuk természetesen azt, hogy ma e tekintetben minden rendben van, és a mai jogszabályok nem teszik lehetővé a visszaéléseket, mégis azt kell mondani, hogy európai uniós viszonyokhoz képest is rendezett viszonyok vannak ezen a területen, sokkal inkább rendezettek, mint az elmúlt években voltak.

Azt, hogy milyen fontos kérdésről van szó, mi sem mutatja jobban, mint államtitkár úr is utalt rá, hogy a harmadik legnagyobb adótétel, a jövedéki adó 650 milliárd forintos nagyságrendben szerepel a következő évi büdzsében, a költségvetés egyik legnagyobb bevételi tétele, tehát mindenképpen szükség van egy olyan szabályozásra, amely lehetővé teszi ezen adók biztonságos beszedését.

A jövedéki adó bevezetésével Magyarország létrehozta az adóraktár intézményét, bevezette az adófelfüggesztési eljárást, az új közösségi eljárások figyelembevételével alakította ki az adózatlan termékek szállításának, bizonylatolásának rendjét is. A jövedéki termékek gyártói, forgalmazói az elmúlt fél évtized alatt kellőképpen megismerhették ezt a szabályozást. Sokszor elhangzott már itt a parlamentben is, hogy ez egy túlzottan bonyolult szabályozás, amit nagyon nehezen lehet áttekinteni és megérteni. Nekem ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy ez egy olyan jogszabály, amely nagyon kevés, viszonylag néhány száz vagy esetleg ezer embert érint az országban, azon embereket, akik ezen a szakterületen dolgoznak, ebből élnek tulajdonképpen, hogy ilyen termékekkel kereskednek és ezeket forgalmazzák. Ezek a gazdasági társaságok olyan jogászokat foglalkoztatnak, akik ezen a területen teljes mértékben tájékozottak, tehát semmilyen tekintetben nem fenyeget az a veszély, hogy ennek a jogszabálynak a bonyolultsága annak alkalmazását megnehezítené. Tehát a magyar jövedéki alanyok számára a felkészülés lényegileg az EU-n belüli szállításokra vonatkozó szabályok megismerésére, a szükséges feltételek megteremtésére korlátozódik. Természetesen ez sem kicsi feladat, e tekintetben is vita volt a bizottságokban, hogy megfelelő időben nyújtotta-e be a kormányzat. Itt bizonyos értelemben bizonytalanság volt, ugyanis az első szándék az volt, hogy az adótörvényekkel együtt nyújtja be egy törvénymódosítás kapcsán, a kormányzat végül is ezt a változatot választotta.

Az európai uniós csatlakozásunkkal megszűnnek a vámhatárok, az Unión belül ugyanúgy, mint minden egyéb más termék szállítása teljesen szabadon történik, tehát meg kell teremteni azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik ilyen körülmények között is, hogy azon árukra, amelyek átlépik az országhatárokat, az adott országban szükséges adóelőírások szerinti befizetések beszedhetőek legyenek.

A magyar adóraktári rendszer jelenleg jellemzően még csak a gyártókat fedi le, így a termelői adóraktárak mellett az adózatlan jövedéki termékek kereskedelmi célú tárolására szolgáló adóraktárak, az úgynevezett kereskedelmi adóraktárak létesítését is lehetővé kell tenni. Be kell továbbá iktatni a magyar rendszerbe a bejegyzett kereskedő, a nem bejegyzett kereskedő és az adó-képviselői státust is.

Tisztelt Országgyűlés! A második legnagyobb változás a jogszabály keretein belül a szénhidrogénekre vonatkozó szabályozás módosulása. Ismert és tudott dolog, hogy különösen az elmúlt években vagy inkább évtizedben a hamisítások következményeként gyakorlatilag Magyarországon minden szénhidrogéntermék a jövedéki körbe tartozik. Ez nem így van az Európai Unió területén, tehát olyan szabályozást kell meghoznunk nekünk is, amely egyrészt harmonizál az EU-s előírásokkal, másrészt megakadályozza a visszaéléseket. Ez nyilvánvalóan azon termékekre vonatkozik, amelyek, bár eredeti rendeltetésük nem az, de a korábbi tapasztalatoknak megfelelően üzemanyagként való felhasználásukra is volt példa, és ezért ezek továbbra is a nyilvántartotti körben szerepelnek. Ezt az előírást a törvényjavaslat az úgynevezett felhasználói engedélyes rendszer bevezetésével valósítja meg; továbbá az uniós szabályozás szerinti ellenőrzött körbe tartozott ásványi olajokon kívül olyan ásványi olajokat is a hatálya alatt javasol tartani, amelyek jelenleg adókötelesek, de az uniós szabályok szerint nem tartoznak az ellenőrzött körbe.

Ennyit talán a szénhidrogénekről, és néhány gondolatot még arról a témakörről, ami a legtöbb vitát váltotta ki a bizottsági vitákban, ez a bérfőzési szabályok módosulása.

Nekünk az a véleményünk ezzel kapcsolatban, hogy azok a szabályok, amelyek most ebben a törvényjavaslatban megjelennek, mindenképpen indokoltak ahhoz képest, amely állapotról indult a csatlakozási tárgyalás, hiszen, mint ahogy az expozéban is elhangzott, a csatlakozási tárgyalások első fázisában az Európai Unió alapjaiban zárkózott el a jelenlegi rendszer gyakorlatának megtartásától, ami Magyarországon van. Ehhez képest, végül is hivatkozva arra is, hogy más csatlakozó országok, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, illetve a majdan csatlakozó Románia területén is jellemző a bérpálinkafőzés, fogadta el olyan feltételekkel ezeket a szabályokat, amelyek valóban szigorúbbak a korábbi szabályozáshoz képest, de mindenképpen lehetővé teszi a következő években, hogy ez a tradicionális magyar termék továbbra is megmaradhasson; ugyanakkor indokolt az, hogy ezek a korlátok biztosítsák azt, hogy az ezzel kapcsolatos visszaélésekre ne legyen a későbbiekben lehetőség.

Néhány apróbb változtatásra kerül még sor az európai uniós csatlakozásunkat követően; a csatlakozást követően olyan termékek minimális jövedékiadó-emelésére kerül sor, amelyek jelenleg nulla adókulccsal adóztak - ilyen a fűtőolaj, illetve a cseppfolyós gázok.

Tehát összességében, összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az új, egységes szerkezetbe foglalt új törvénnyel egy olyan jogszabály születik, amely minden tekintetben harmonizál az EU előírásaival. Nagyrészt a jogalkalmazók számára ismert szabályozásról van szó, és a hátralévő idő elegendő lesz ahhoz, hogy a felhasználók megfelelőképpen felkészülhessenek, és május 1-je után zavartalanul kereskedhessenek ezen termékkörrel is az Európai Unió országaiból.

Mindezek figyelembevételével az MSZP-frakció a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Tóth András úr, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő.

TÓTH ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló T/6461. számú törvényjavaslattal gyakorlatilag újra terítékre kerül a jövedéki adóztatás kérdése; újra terítékre kerül, hiszen emlékezzünk, néhány hete csak, hogy az adótörvénycsomagban szintén foglalkoztunk a jövedékiadó-szabályozással.

Ahogy az államtitkár úr expozéjából hallottuk, az európai uniós jogharmonizáció tette szükségessé azt, hogy elénk kerüljön ez a javaslat.

(18.50)

Nem pusztán csak egy hatályos törvény módosításáról, hanem egy teljesen új törvényjavaslatról van szó, ami hatályos jogszabályra épül, azt módosító és kiegészítő szabályokkal egységes keretbe foglalva, új törvény elfogadását javasolja. Egyébként mint módszert ezt egyáltalán nem kifogásoljuk, ebben nincs félreértés közöttünk, mi nem kifogásoljuk azt, hogy ilyen formában kerül elénk ez a törvényjavaslat, megértjük azt, hogy a többszöri módosítás talán indokolttá teszi azt, hogy ilyen módozatot válasszon a kormányzat.

Viszont azzal, hogy ezt a módszert választja, tehát hogy teljesen új törvényjavaslat kerül elénk, meg is határozódik a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség törvényjavaslathoz való viszonya is. A jogharmonizációs célú módosító részeket többé-kevésbé apróbb módosításokkal támogathatónak tartjuk, ellenben a törvényjavaslat tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyek a jelenleg hatályos, illetve a január 1-jén hatályba lépő törvényben is szerepelnek. Ezekben a kérdésekben a Fidesz igyekszik következetes magatartást tanúsítani: mint ahogy néhány héttel ezelőtt az adótörvénycsomag vitája során, úgy jelen törvényjavaslat kapcsán sem tudjuk támogatni a drasztikus mértékben megemelt adótételek szabályozását. Nekünk meggyőződésünk, hogy az általános és a részletes vita során újra le fog zajlani az a vita, ami az adótörvénycsomag vitája során már a jövedéki adót illetően lezajlott.

A törvény szövegével kapcsolatosan: a törvényjavaslat a közösségi jogszabályok alapján pontosított fogalommeghatározásokat tartalmaz. Rögzíti a területi hatályt, ami a Magyar Köztársaság, beleértve a vámszabad- és tranzitterületeket is. Tisztázza a személyi hatályt, hatásköri, illetékességi szabályokat állapít meg. Szól az adókötelezettség keletkezése, illetve az adófelfüggesztés lehetőségének definiálásáról is.

Tisztelt Országgyűlés! A csatlakozás következtében a törvényjavaslat eltérő szabályokat fogalmaz meg az uniós tagállamokból, illetve az úgynevezett harmadik országból történő árubehozatalra, gyakorlatilag egy önálló fejezet, a 18-33. §-ok foglalkoznak a jövedéki termékek Unión belüli forgalmában érvényesülő adózási és eljárási szabályokkal. Ezek a szabályok, mint már említettem, közösségi jogszabályokra épülnek, megengedőbb előírásokat tartalmaznak.

A második rész az egyes konkrét jövedéki termékkörök adóztatásával összefüggő szabályokat tartalmazza.

Az ásványolaj termékkör meghatározásában a teljes jogharmonizációhoz szükséges új rendelkezéseket tartalmazza a törvényjavaslat. A törvényjavaslat szűkíti a jelenlegi szabályozáshoz képest az ásványolajként definiált termékkört. A termékek beazonosítására a 2002. január 1-jén hatályos vámtarifaszámokat használja. A törvényjavaslatban bevezetésre kerül az ellenőrzött ásványolaj-termék fogalma. Ebbe a körbe olyan termékek tartoznak, amelyek eredeti rendeltetésük alapján nem minősülnek sem üzemanyagnak, sem tüzelő-, illetve fűtőanyagnak, de tulajdonságuknál fogva ilyen anyagként felhasználhatók vagy abba bekeverhetők, tehát ezek kiemelt szabályozása indokolt.

A törvényjavaslat sajátos magyarországi szabályként bevezeti a megfigyelt termék fogalmát is. Ezek olyan, a közösségi szabályok átvételét követően a jövedéki körből kikerülő termékek, amelyek magas ásványolaj- és alkoholtartalmuk miatt a tapasztalatok szerint fokozottan alkalmasak a visszaélésekre. Ezen visszaélések visszaszorítása érdekében támogatjuk a szabályozásnak ezt a részét.

A közösségi szabályokat átvéve a továbbiakban jövedéki adós termék lesz a nem közúti motorikus célú - jellemzően a targoncákban használt - cseppfolyós gáz nulla adókulccsal, illetve egy minimális adótételt kap az eddig nulla adókulcsú fűtőolaj is. Ezek szerény mértékű, de szigorító intézkedések.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkoholtermékek esetében változik a bérfőzető fogalma, illetve az adó megállapításának alapja is: az adómérték a hektoliterben mért tiszta szesz mennyiségére kerül megállapításra az eddig alkalmazott hektoliterfok-mennyiséghez képest.

A januártól hatályos emelkedéshez képest újra növekszik a bérfőzési szeszadó kedvezményes mértéke, azzal az indokkal, hogy az nem lehet kevesebb, mint a normál adótétel 50 százaléka. Persze, a kormány ezen kritérium teljesítésének csak egyetlen módját tudja elképzelni: az adóemelést. Ezzel szemben mi azt javasoljuk, hogy a normál adótétel csökkenjen olyan mértékig, hogy biztosítható legyen az az előírás, ami az uniós csatlakozás miatt szükséges. Annak az adótételnek a csökkentését javasoljuk, amelynek elfogadását néhány héttel ezelőtt szintén nem tartottuk támogathatónak.

Problémásnak látjuk emellett azt is, hogy a kedvezményes adótétel alkalmazhatóságának mennyisége is csökken, továbbá az év közben életbe lépő módosítás következtében gondok lehetnek vagy gondok lesznek a mennyiségi korlátok alkalmazhatóságával is.

Ismét terítékre kerül a bor mint jövedéki termék. Egységessé válik az adó mértéke a szőlőborra és egyéb borokra, ezután nem literre, hanem hektoliterre lesz megállapítva az adó mértéke.

Továbbra sem tartjuk elfogadhatónak a megállapított adómértéket. Meggyőződésünk, hogy a bornak továbbra is jövedéki terméknek kell maradnia, hiszen a borhamisításnak így tudjuk elejét venni, viszont indokoltnak tartjuk a nulla adókulcs alkalmazásának bevezetését. Meggyőződésünk, hogy a bor jövedéki adójának alkalmazott mértéke számottevően nem javít az állami költségvetés pozícióin, de az elvont összeg nagyon hiányzik az ágazatból. Javasoljuk, hogy ezt az összeget hagyjuk a borászoknál, segítsük piacra jutásukat, gazdaságuk megerősítését.

Fontosnak tartjuk annak vizsgálatát is, hogy milyen hatással lesz a kisebb szőlőtermelőkre az a rendelkezés, miszerint megszűnik az adóraktárban a természetes személy részére előállított bor legfeljebb évi ezer literre alkalmazható adómentessége.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnénk, ha a parlament ismételten átgondolná a dohánytermékek jövedéki adójának szabályozását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a legutóbb néhány hete elfogadott drasztikus adóemelésnek egyetlen indítéka a költségvetés bevételeinek megalapozása volt. Indokolhatta volna ezt az is, hogy az így megnövekvő adóbevételeket fordítsuk az egészségügyre, a megelőzésre, ekkor még talán mi is támogattuk volna a lényegesen magasabb adótartalmat. De a költségvetési vitából egyértelműen kiderül, hogy nem erről van szó, ezek a többletadók egyáltalán nem kerülnek visszaforgatásra az egészségügybe, ezek a bevételek felélésre kerülnek.

Az állam mérhetetlen mohósága azonban visszájára is fordulhat. Már látszanak a feketegazdaság növekedésének jelei, egyre gyakrabban bukkannak fel adózatlan csempészcigaretták, és ez ellen a megnövekvő büntetési tételek sem fognak segítséget adni. Nem is beszélve arról, hogy mi lesz a magyar dohánytermelőkkel, akiknek közel egyharmada történetesen az én választókerületemben él.

Tisztelt Országgyűlés! Kicsit késett a törvényjavaslat, hiszen öt hónap múlva már az új közösségi jognak megfelelő szabályokat kell alkalmaznunk, a felkészülésre nincs sok időnk, addig az új intézményrendszernek is ki kell épülnie. De korán is került elénk a téma, hiszen így még gyakorlati példán nem tudjuk szemléltetni, bemutatni, hogy a januártól érvényes, drasztikusan megnövekedő adótételek milyen mértékben gerjesztik majd a feketegazdaságot. Utóbbi szempontból talán szerencsés, hogy új törvényjavaslattal van dolgunk, hiszen így az adóemelést is felül tudjuk vizsgálni, újra tudjuk értékelni.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a jogharmonizációs célú törvénymódosítást, ugyanakkor a januártól alkalmazásra kerülő adómértékeket elfogadhatatlannak tartjuk, kérjük, gondoljuk együtt újra ezeket.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kedves Képviselőtársaim! Átveszem az ülés vezetését. Kívánok mindenkinek az elkövetkezendő két órára is, amíg én vezetem az ülést, jó munkát!

Megadom a szót a Szabad Demokraták Szövetsége vezérszónokának, Bőhm András képviselő úrnak. Képviselő úr!

(19.00)

DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elsőként azt szeretném elmondani, hogy bár vita volt a korábbi felszólalások során, hogy helyes-e a kódex típusú törvényalkotás párhuzamosan az európai csatlakozással, tehát a jogharmonizációs igényekkel, azt kell mondjam, hogy ezzel maximálisan egyetértünk, más törvények megszavazásánál, megalkotásánál is ez volt a véleményünk. Bár tökéletesen megértem, és konzekvensnek is tartom Tóth András hozzászólását, aki azt mondja, hogy amúgy technikailag és jogalkotás szempontjából is elfogadható ez a fajta új törvényalkotás - és az új szó itt most idézőjelek között van -, de konzekvens az álláspont azért, mert természetszerűleg tartalmazza azokat az adójogszabályokat, amelyeket korábban a Fidesz-frakció nem fogadott el.

Félretéve az adózással kapcsolatos problémát, az adó mértékével kapcsolatos problémát, maximális mértékben egyetértünk azzal, hogy egy viszonylag régi jogszabálynál - ahol számos módosításra sor került, és hozzá kell nyúlni a csatlakozásra tekintettel - helyes úgy a jogalkotás, mint a jogalkalmazás számára, ha egy olyan új törvény kerül megalkotásra, amely egybeépíti, egységes szerkezetbe foglalja a módosításokat, és ugyanebbe az egységes szerkezetbe foglalja a jogharmonizációs igények miatti változtatásokat.

A lényeget illetően ez a törvény kevés új rendelkezést tartalmaz, mindössze egy fejezet néhány szabálya az, ami a jogharmonizáció miatt szükséges, a többi a korábbi jogszabály - még egyszer mondom - módosításokkal egybefoglalt szerkezete, és ezt a fajta megoldást egy lényegesen igényesebb, helyesebb, áttekinthetőbb, követhetőbb jogalkotási gyakorlatnak tekintjük.

Nézzük most meg ennek a bizonyos egy fejezetnek a lényegesebb rendelkezéseit, amik kifejezetten a csatlakozásra tekintettel kell hogy bekerüljenek a törvénybe. Lényeges kérdés - erről szó esett -, hogy a jogharmonizációs igényeknek megfelelően az ásványolajtermék esetében a felhasználási cél szerinti adóztatás s annak révén a direkt adóztatás alól kikerülő ásványolajtermékekre az úgynevezett felhasználói engedélyes rendszer kerül bevezetésre. Megalkotásra kerül a kereskedelmi adóraktár létesítésének lehetősége, s valóban - ahogy ez több oldalról ismertetésre került - a bérfőzésre vonatkozó szabályokban is változás áll be.

A törvény e fejezetének általános jellemzéséhez hadd hivatkozzak arra, hogy megítélésünk szerint az új rendelkezéseknek a jogszabályban rögzített változata az, hogy az ellenőrzést érintően nagyobb a szigor, nagyobb az adminisztráció kötelezettsége, ez is az áttekinthetőség és az ellenőrzés érdekében történik. Tehát az egész folyamat onnantól kezdve, hogy a jövedékes áru megjelenik az ország határánál, odáig, hogy értékesítésre, piaci felhasználásra kerül, illetőleg kikerül az ország határán harmadik felhasználóhoz... - az adminisztrációnak egy új típusa jelenik meg, ami szigorúbb, nagyobb odafigyelést kíván, ugyanakkor nagyobb ellenőrzési lehetőséget is lehetővé tesz azoknak a szerveknek, amelyeknek ez a feladata. Feladata nemcsak önmagában az ellenőrzésért magáért, hanem azért, hogy egyrészt biztosítsa az állami bevételeket, másrészt pedig az európai csatlakozásnál azt a helyzetet teremtsük meg, ami egy tagország fejlett piacgazdaságánál elvárható, és az Európai Unió tagjai el is fognak várni tőlünk.

A jövedéki adóval kapcsolatos módosítások közül az a fogalomrendszer a legfontosabb, ami valószínűleg megkönnyíti az egész jogszabály alkalmazhatóságát. Ez azt jelenti, hogy a jövedéki adó a termék előállításával, illetve a jövedéki termék importálásával keletkezik, valamint akkor is beáll a jövedékiadó-fizetési kötelezettség, ha a jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz betárolják.

Az importálás alatt - és ezt is meg kell tanulnunk, és mindenkinek szokatlan lesz - csak az úgynevezett harmadik országokból érkező árukat kell érteni. Ez azt jelenti, hogy az európai uniós országok nem minősülnek harmadik országnak, tehát az Unión kívüli országokból érkező árut tekintjük harmadik országból behozott terméknek. Ennél a terméknél akkor következik be az adófizetési kötelezettség, amikor a vámárut, a jövedéki árut szabad forgalomba bocsátották, tehát piacra került.

Szabályozza a törvény, hogy ha az előállítás adóraktárban történik, illetve az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz szállítják, akkor az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül. Ennek az az indoka, hogy a behozott áru elvileg jövedékiadó-köteles, de attól függ a megfizetési kötelezettség, hogy felhasználásra, piacra kerül, vagy elhagyja az országhatárt. Ennek a tárolása mindaddig, amíg ez az adókötelezettség be nem áll, felfüggesztett, függően attól - ahogy említettem a törvény szóhasználata szerint -, hogy adóraktárban vagy pedig engedélyes birtokában van.

A lényeges technikai szabályok rendszerét - tehát hogy mi után milyen mértékben kell jövedéki adót fizetni - a jogszabály tartalmazza, és a korábbi felszólalók is részletesen ismertették. Talán egy eset nem került ismertetésre, ez a közvélemény által is ismertebb, tehát ezt szeretném ebben a felszólalásban elmondani, jellemezni, ez az úgynevezett csomagküldő kereskedelem. A jogszabály azt mondja, hogy csomagküldő kereskedelmet az a személy folytat, akik adózott terméket más tagállamba szállít, és a szállítást maga végzi vagy bonyolítja, ehhez a saját tagállamában a hatóságtól engedélyt szerzett. A csomagküldő kereskedőnek az elküldött árura a fogadó tagállamban adókötelezettsége keletkezik, és lényeges természetesen, hogy az adót az ott hatályos adómértékkel kell az átadáskor megfizetnie. Szabályozza a törvény az adóraktár fogalmát, a működésének, adminisztrációjának feltételeit, szabályozza, hogy ki az úgynevezett felhasználói engedélyes, tehát aki jogosult betárolni, birtokában tartani a jövedékiadó-kötelezettség alá eső termékeket.

Természetesen várható volt, hogy a parlamenti vita fókuszában az alkohol-, illetve a dohánytermékek - az alkoholt most szélesebb fogalomban használom, a bort is beleértve - kerülnek elsősorban a viták középpontjába. Megszokott és ismert, hogy a legerősebb lobbi a bor-, illetve a dohánylobbi szerepe, hangja. Valamennyi adójogszabály, vámjogszabály vitájánál a hangjuk erős, és amennyiben erre képesek, helyes, hogy meg is kísérelnek a saját érdekeik szolgálatába parlamenti képviselőket is állítani.

Azt gondolom azonban, ha európai piacban és európai szabályozásban gondolkozunk, akkor éppúgy, ahogy a tagországoknak, nekünk is meg kell tudni küzdeni azokkal a lobbiérdekekkel, amelyek veszélyeztetik a piac egészére vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. Az természetes, hogy minden szakma, kereskedelmi vagy iparág saját, külön érdekekkel rendelkezik, ezt megkíséreli érvényesíteni, de a jogalkotónak és a jogalkalmazóknak az a feladata, hogy a piac versenyképessége, szabályozottsága érdekében egy bizonyos határon túl gátat szabjon ennek az érdekérvényesítési lehetőségnek.

Mindezekkel együtt, azt gondolom, nem egy politikai típusú jogszabályról beszélünk, elsősorban technikai és számunkra kötelezően megalkotandó jogszabály készítése történik meg. Elfogadom, és érhetőnek tartom, ha tetszik, taktikai-politikai szempontból, hogy az ellenzék, bár a jogszabály értékét nem vitatja, de a korábbi adójogszabályok vitája miatt ezt nem támogatja, mert ezzel szembekerülne a korábbi álláspontjával. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a törvény jogalkotási értékét kár lenne vitatni, hasznosságát nem lehet kétségbe vonni, megalkotási szüksége fennáll, és tekintve, hogy az adótörvények tárgyalásánál az SZDSZ egyértelmű álláspontot képviselt, és adott le szavazatot, semmi okunk nincs arra, hogy ezt a törvényt ne támogassuk.

Tehát bejelentem, hogy a magunk részéről az új jövedéki törvényt - megismételve, hogy idézőjelek között használva az új szót - az SZDSZ-frakció támogatni fogja.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   223   223-245   245-261      Ülésnap adatai