Készült: 2024.04.19.04:51:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

277. ülésnap (2005.12.06.), 529. felszólalás
Felszólaló Béki Gabriella (SZDSZ)
Beosztás jegyző
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka jegyzői ismertetés
Videó/Felszólalás ideje 6:43


Felszólalások:  Előző  529  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a csomaghoz két módosító indítványt adtam be, mind a kettőt igen fontosnak érzem. Az ajánlás 3. pontjában található az a javaslat, amely az általam már oly sokszor felemlegetett özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos jogi problémát szándékozik rendezni. A javaslatot szándékosan úgy fogalmaztam meg, hogy a jövő évi költségvetést ne terhelje, tehát 2007. január 1-jétől szeretném végre megszüntetni azt az anomáliát, ami azáltal van benne a rendszerben, hogy szerepel benne az úgynevezett tízéves feléledési idő.

Arról van szó, hogy akinek a házastársa halála és a saját nyugdíjazása között több mint tíz év eltelik, elveszti az özvegyi nyugdíjra való jogosultságát. Ezek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló '97. évi LXXXI. törvény 47. és 53. §-ában található hatályos szövegek, ami alapján ez bekövetkezik. Éppen ezért a módosító indítványom arra irányul, hogy az ezekkel a szakaszokkal érintettek számára is, a határidő túllépése miatt özvegyi nyugdíjat elveszítő nyugdíjasok számára is legyen a jövőben lehetőség özvegyi nyugdíj megállapítására.

Azt gondolom, hogy ez az ellentmondás olyan feszítő a hatályos nyugdíjrendszerben, hogy mindenképpen indokolt lenne végre univerzálisan rendezni a kérdést. Mondom ezt azért, mert tudom, hogy éppen a közelmúltban szavazott a tisztelt Ház arról a módosító indítványról, ami a költségvetésben ennek a problémának egyfajta kezelését éppen hatályba léptette, ez pedig az özvegyi nyugdíj méltányossági alapon történő megállapítása. Azt gondolom, hogy azt, amit a költségvetésben sikerült elérni, egy átmeneti periódusnak és egy átmeneti szabályozásnak kellene tartanunk, egészen addig életben tartva, ameddig az univerzális rendezése a jogszabályban meg nem történik.

Nyitott vagyok azzal kapcsolatban, ha pénzügyi problémák hátráltatják ennek a javaslatnak az elfogadását, akkor esetleg természetesen a korrekciós csomag keretein belül, tehát ezen öt éven belül esetleg valami későbbi időpontban állapodjunk meg.

 

(19.00)

De azt gondolom, ha ezt most nem csináljuk meg, akkor megint hosszú időre eltoljuk magunktól ennek a problémának a rendezését.

A másik javaslat, amit benyújtottam, a szolgálati idő jutalmazására irányul. Álláspontom szerint nagyon helyesen a 2007-re, 2008-ra tervezett korrekciós lépéseknél a javaslat megfogalmaz egy, a szolgálati idő terjedelmére vonatkozó plusz százalékos korrekciós emelést. Aki 30 évnél régebben dolgozott, úgy ment nyugdíjba, amennyivel több a szolgálati ideje a 30 évnél, minden év után fél százalék pótlólagos korrekciós emelést kap majd. Ez a szabály azonban csak az első két évjáratra, tehát a 2007-ben, 2008-ban kezelt évjáratban, az 1988 előtt nyugdíjba mentek, illetve az 1991 és 1996 között nyugdíjba mentekre vonatkozik, és nem vonatkozik a beterjesztett javaslat szerint mindazokra, akik csak 2009-ben kapnának ilyen korrekciós emelést.

A Nyugdíjfolyósító Intézet munkatársaival vitát folytatva hajlamos vagyok arra, hogy elfogadjam az ő érveiket, mert ez a 2009-ben kezelt réteg nem egységes, hanem háromféle. Itt kerül majd sor a korrekciós nyugdíjemelésre azok számára, akik 1988 és 1990 között mentek nyugdíjba, és mindannyian tudjuk, ezek viszonylag kedvezőbb évek voltak. Pótlólag újra az 1991 és 1995 között nyugdíjba vonultakra, akik tehát már az előző évben is ezt a szempontot a korrekció kapcsán érvényesíteni tudták, és ezen kívül az 1997. évet követően nyugdíjba vonultakra vonatkozik ez a szabály.

Végül is hajlandó vagyok arra, hogy elfogadjam azokat a szakmai érveket, amelyeket a Nyugdíjbiztosító Intézet munkatársai számomra mondtak, hogy egy-egy korosztályt részben duplán támogatnánk, duplán vennénk figyelembe a szolgálati időt, ha itt is szerepelne, másrészt pedig az 1997-ben életbe lépett új nyugdíjtörvény miatt ez már nem olyan égető feszültség, merthogy a reform során megfogalmazott nyugdíjtörvény a szolgálati időt valóban a helyére tette, és valóban az értékén kezelve kerül figyelembevételre a nyugdíj megállapítása során. Tehát ezt a javaslatomat némileg szomorúan, de visszavonom.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  529  Következő    Ülésnap adatai