Készült: 2024.03.29.08:35:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2017.10.02.),  79-86. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:29


Felszólalások:   73-79   79-86   87-93      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 14 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bánki Erik, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Magasabb foglalkoztatottság, magasabb bérek” címmel. Bánki Erik képviselő urat illeti a szó.

 

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A családok életminőségét legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy a szülőknek van-e munkájuk, és ha van munkájuk, mennyi bért kapnak azért fizetségül. Ezért a legfontosabb gazdasági mutatók közé tartozik a munkanélküliség szintjének mérése és az az adat, amely meghatározza, hogy hány ember dolgozik Magyarországon.

Mint sok más negatív mutató, a munkanélküliségi ráta is a legmélyebb szinten, 11 százalékon állt a 2010-es kormányváltás idején. A szocialisták szeretik ezt az emelkedést, mármint a munkanélküliségi ráta emelkedését úgy beállítani, hogy ez a 2008-as gazdasági válságnak köszönhető, de ez nem úgy van, hiszen már korábban, a Medgyessy-Gyurcsány-korszak idején jelentős növekedésnek indult és 7,7 százalékon állt akkor, amikor maga a gazdasági válság elérte Magyarországot. 2002 második negyedévében ugyanez a munkanélküliségi ráta még csupán 5,5 százalék volt.

A Fidesz a kormányváltást követően egymillió új munkahelyet ígért Magyarországon tíz év alatt. Emlékezhetnek tisztelt képviselőtársaim arra, hogy amikor ez a bejelentés a miniszterelnök úr részéről elhangzott, az ellenzéki padsorokban hangos nevetés, felhördülés volt tapasztalható, hiszen nem vették komolyan azt, hogy Magyarországon valóban lehet tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremteni.

 

 (15.30)

 

Nos, azóta eltelt hét év, és időarányosan jelenthetjük Magyarország választóinak, hogy jól állunk, hiszen több mint 700 ezer új munkahely keletkezett Magyarországon, azaz az ígért egymillió munkahelyből 700 ezret teljesített a kormány hét év alatt. (Korózs Lajos: 700 ezer közmunkás!)

Azt gondolom, hogy ez a teljesítmény önmagáért beszél, még akkor is, ha a szocialisták, mint sok mindent mást, ezt is vitatják. (Az elnök csenget.) Nem baj, képviselőtársaim, önök már bemutatták, hogy Magyarországot hogy lehet eladósítani, bemutatták azt, hogy Magyarországot hogy lehet tönkretenni, bemutatták azt, hogy magyar dolgozóktól és magyar nyugdíjasoktól hogy lehet bért és nyugdíjat elvenni, tehát egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy egy ilyen fontos kérdésen semmi mást nem tudnak, csak nevetni és mulatni.

Nos, térjünk vissza a tényekre! (Korózs Lajos: Meghamisítják a statisztikai adatokat! - Zaj. - Közbeszólásra: Így van!)(Zaj, az elnök csenget.) Elnök úr, szeretném elmondani az interpellációmat, még ha ez Korózs Lajosnak nem is tetszik. (Korózs Lajos: Tetszik nekem, beszélj!)

 

ELNÖK: Korózs képviselő úr!

 

BÁNKI ERIK (Fidesz): Mint oly sok minden másban, szerencsére a szocialistáknak ebben sem lett igazuk, hiszen ahogy mondtam, 700 ezer új munkahelyet tudtunk létrehozni az elmúlt időszakban. A munkanélküliek átlagos létszáma 2017. június-augusztusára az egy évvel korábbi szinthez képest több mint 30 ezer fővel, 195 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék közelébe esett.

Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom tehát, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek. A magyar társadalom számára rendkívül fontos kérdésről van szó, és a magyar gazdaság teljesítményének is köszönhető, és nyilván azoknak a kormányzati és parlamenti döntéseknek, hogy idáig juthattunk. Kérdezem önt, hogy a bérek emelkedése tekintetében mire számíthatunk a következő időszakban. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

 

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hazai foglalkoztatási sikerek, amelyeket ön is említett interpellációjában, alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a kormány egyik legfontosabb feladataként kezeli a munkahelyteremtést. A 2010-es kormányváltás után olyan kormányzati intézkedéseket vezettünk be, amelyek egyszerre élénkítették a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát. Alapvetően ennek tudható be az a foglalkoztatási fordulat, amelynek eredményeképpen a hazai foglalkoztatási szint ma már meghaladja az uniós átlagot, míg a munkanélküliséget tekintve Magyarország a 4,2 százalékos mutatóval a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű ország az Európai Unióban. 444 ezren dolgoznak, és 200 ezer alatt van a munkanélküliek száma, ahogy azt ön említette.

Vissza kell emlékeznünk 2010-re, akkor még Magyarország minden mutatóban, az előbb említett mutatók tekintetében az Európai Unió sereghajtója volt a foglalkoztatás tekintetében. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedései megteremtették azon­ban a növekedés feltételeit, és nemcsak az állami szférában, hanem a versenyszektor területén is: a ver­senyszektor munkahelyteremtését olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések egészítik ki és segítik, amelyek a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatására helyezik a hang­súlyt. Ilyen például a munkahelyvédelmi akcióprogram.

Azokban a térségekben pedig, ahol a gazdaság nem teremt megfelelő számú munkahelyet, átmenetileg nagyobb szerepet kapott az elmúlt időszakban a közfoglalkoztatás, de ez sehol sem vált meghatározóvá. Így növekedett több mint 700 ezerrel a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ennek körülbelül háromnegyede, több mint 500 ezer fő a piaci vállalkozások munkahelyteremtésére vezethető vissza. Mindeközben idén a közfoglalkoztatásban dolgozók száma 40 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Ez azt jelzi, hogy a munkahelyteremtésben egyre nagyobb szerepet játszik a hazai versenyszektor.

A magyar gazdaságpolitika sikerességét jól mutatja, hogy a foglalkoztatás bővülése mellett a bérek vásárlóereje is szépen emelkedik. A reálkeresetek szintje a 2010-es kormányváltás óta tavalyig közel 24 százalékkal nőtt a családi adókedvezményekkel számolva. A három- és többgyermekes családokban a reálnövekedés - e mellett a szám mellett szeretném mondani - meghaladta az 50 százalékot. Ha az idei évet hasonlítjuk össze az előző év hasonló időszakában az akkori mutatóval, akkor is egy jelentős növekedést állapíthatunk meg, hiszen 2017 első hét hónapjában egyetlen év alatt 10,1 százalékkal növekedett a reálbér Magyarországon.

A nemzetgazdaságban és ezen belül a versenyszférában a bérek idei kiemelkedő növekedése a szociális partnerekkel 2016 novemberében kötött hatéves megállapodásnak az első eredményeként értékelhető. Mindenki tudja azt, hogy a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedett 2017. január 1-jével, ugyanakkor a bérekre rakódó adóteher 5 százalékponttal csökkent. És ha ezt az adatot 2018-ra vetítjük előre, az említett bérmegállapodás alapján további 8 százalékos bérminimum és 12 százalékos garantált bérminimum-növekedés várható ugyancsak egy 2 vagy 2,5 százalékos adómérséklődéssel.

A kormány tehát a hazai gazdaság fejlődésére alapozva a szociális partnerekkel történő párbeszéd fenntartásában látja a bérek emelkedésének és ezzel az uniós bérekhez való felzárkózásának biztosítékát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon!

 

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. És köszönöm szépen a részletes információkat, tisztelt államtitkár úr, amelyek rávilágítottak arra, hogy Magyarország Kormánya komolyan veszi azt az ígéretét, amelyet még a 2010-es megalakulásakor tett, miszerint a gazdaság teljesítőképességéhez mérten az elsődleges feladata az lesz, hogy a bérek szintjét emelje, és amellett, hogy új munkahelyeket teremt és ezáltal növeli a foglalkoztatottság mértékét, amellett a nettó jövedelmeket is átlag feletti szinten emelje.

Azt gondolom, hogy ezek az adatok, amelyeket államtitkár úr is elmondott, önmagukért beszélnek, miszerint a bérek vásárlóereje 24 százalékkal nőtt, a három, illetve több gyermeket nevelő családokban pedig ez 50 százalék fölötti mérték, az pedig kifejezetten kiemelkedő adat, ami az idei év első hét hónapjára vonatkozik, ami szerint 10 százalék fölötti volt már idén a reálbér-növekedés.

Tehát köszönöm szépen, és számítok a kormány további támogatására azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyeket a Fidesz és a KDNP frakciója ezen a téren meg fog tenni. Elfogadom a választ természetesen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 




Felszólalások:   73-79   79-86   87-93      Ülésnap adatai