Készült: 2024.04.19.22:10:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

178. ülésnap (2012.04.10.), 64. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:18


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön a Velencei Bizottság álláspontjának bizonyos részeit itt és most nem ismertette, valószínűleg nem véletlenül. Például a Velencei Bizottság leszögezte, hogy Magyarországon teljes mértékben biztosított a vallásszabadság és a vallásgyakorlás joga, teljes lelkiismereti szabadság van Magyarországon. (Taps a kormánypártok soraiban.) Fontosnak tartom, hogy ezt a Velencei Bizottság is elismerte, hiszen önök az előző hónapokban sokszor pontosan azzal támadták a kormányzatot, hogy a vallásszabadságnak az alapjoga sérül.

Azt hiszem, egyértelmű, hogy a Velencei Bizottság is leszögezte és a magyar kormány mellé állt e tekintetben, ahogy ők mondták, liberális és nagylelkű kerete a vallásszabadságnak az új magyar egyházügyi törvény. S azt is elismerte a Velencei Bizottság, hogy az államok széles körű méltánylás alapján, tehát belső szervezeti és szervezési szabadsággal rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy miképpen ismerik el a különböző egyházi testületeket, és a legitim Magyarországnak az a szándéka - ezt a Velencei Bizottságtól idézem ismételten -, hogy igyekszik visszaszorítani a vallási közösségek közül a tiltott és káros okokból létrejött vallási közösségeket, vagy azokat, akik személyes haszonszerzés céljából egyáltalán nem vallási közösségnek, hanem, hogy úgy mondjam, pénzszaporító helynek tartják a saját egyházukat, így próbálnak adót elkerülni, és így élnek vissza az egyházi státussal. Ön is tudja, hogy korábban 350 bejegyzett egyház és felekezet volt. Ezek közül mindösszesen 80 jelentkezett a mi minisztériumunknál, adott magáról kvázi életjelet, a többi egyház és felekezet vagy már nem működött, vagy pedig önmaga ezzel ismerte el, hogy nem törvényes szándékokra jött létre.

A kritériumokkal kapcsolatban, amit ön is mondott, a célunk az volt, hogy a visszaéléseket vissza tudjuk szorítani amellett, hogy nyilvánvalóan mindenkinek biztosítjuk a vallásszabadság jogát. Magyarország nem egyedi azzal, hogy húszévi magyarországi vagy százévi nemzetközi működést követel meg, ez nem egy önkényes kritérium. Ha csak egy kicsit nyugatabbra nézünk: Ausztriában 10, illetve 20 éves működést követelnek meg, attól függően, hogy milyen jellegű egyházi elismerést kér valaki, nemzetközi szinten pedig kétszáz éves egyházi tevékenységet. De nézzünk keletre: Romániában 12 év, nézzünk északra: Litvániában 25 éves hasonló kritériumok vannak. Tehát egyáltalán nem nevezhető önkényesnek ez a kritérium, ez inkább, azt mondom, objektív kritérium, hogy ilyenfajta hosszabb időn át tartó működéshez kötjük az egyházi státus elismerését. De ettől függetlenül ha van egy közösség, amelyik nemzetközi szinten már több mint száz éve tevékenykedik, akár magyarországi tevékenység nélkül is regisztrálhatja magát Magyarországon egyházként, hiszen nemzetközi szinten már bizonyított.

Azt, hogy politikai döntésen alapulna az eljárás, természetesen teljes mértékben vissza tudjuk utasítani, hiszen megvan az objektív kritériumrendszer a törvényben arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumokat kell megnézni, s a népi kezdeményezés szabályai vannak felhívva ebben a törvényben arra vonatkozóan, hogy milyen eljárásrendben kell végigmenni ahhoz, hogy valamelyik egyházként itt a parlamentben el tudjunk ismerni. Ön is tudja, hogy első körben a jelentősebb felekezetek közül azok kerültek be, amelyek vagy szerepeltek már több mint száz évvel ezelőtt a magyarországi törvényekben, vagy azóta nagyobb magyarországi elismerésre tettek szert, a második körben pedig harminc fölé bővült a magyar elismert egyházak és felekezetek listája, kiegészülve a nagy nemzetközi protestáns kisebb egyházak tagjaival, illetve kiegészülve a nagy világvallások magyarországi reprezentánsaival.

Ezzel Magyarország igencsak az élvonalba került az elismert egyházak tekintetében az Európai Unión belül, bár nem volt rossz a helyzet, amikor 14 felekezet volt, akkor is volt nyolc olyan ország az Európai Unión belül, ahol csak egy vagy a magyarnál kevesebb egyházat ismertek el. Máltán és Olaszországban csak egy-egy egyházat ismernek el, de Ausztriában 14, Szlovákiában és Romániában 18, Lengyelországban 15 törvényben foglalt egyház van. S az, hogy a parlament fogadja el, melyek kerülhetnek be az egyházak közé és melyek nem, Belgiumban is ismert, hiszen ott föderális törvénynek kell elismernie, az osztrák parlamentnek is van elismerési jogköre, de a román és szlovák törvényhozásnak is vannak olyan döntései, amelyekkel egyházakat ismert el. Tehát az európai jogtól ez egyáltalán nincs távol. És pontosan azért fogadtunk el egy új törvényt, hogy egzakt és a visszaélést kiiktató új feltételei legyenek az egyházi elismeréseknek. De természetesen továbbra is konzultálunk minden nemzetközi szervezettel, amely Magyarországhoz fordul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai