Készült: 2024.03.29.16:01:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

16. ülésnap (2014.09.24.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:36


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lukács Zoltán képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport: "Mire készül Orbán Viktor a választás után?" címmel.

Megadom a szót.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben egyre-másra láttak napvilágot a miniszterelnök úr környezetéből különböző kiszivárgott információk, de mindegyik egy irányba mutatott, méghozzá abba az irányba, hogy a miniszterelnök úr a választások után olyan komoly költségvetési átalakításokra készül, leginkább megszorító csomag formájában, amely nagyon-nagyon mélyen és nagyon-nagyon hátrányosan érintheti majd a magyar embereket, a magyar adófizetőket. Orbán Viktor azt mondta, azt szeretné elérni, hogy egyre kevesebben éljenek az államból. Ha ezt lefordítjuk, ez nyilván azt jelenti, hogy szólhat a nyugdíjasokról, az egészségügyről, az oktatásról és a közszféráról; ez az a négy legfontosabb terület, amely az államot érintheti. Ez egyébként olyannyira mélyen érintheti a lakosságot, hogy - a miniszterelnök úr környezetéből származó információk szerint - ezért nem mert vagy nem akart beszélni az önök évadnyitó frakcióülésén ezekről a tervekről. Nyilván azt gondolja, hogy amúgy is megszavaznának neki bármit, ami ugye nem lenne példa nélküli.

S ezek után tegnap Varga miniszter úr konkrétan is elmondta, hogy 1700 milliárdos megszorító csomaggal készülnek a választások utánra, ezzel aztán azt is megmagyarázta, hogy miért tolták ki a jövő évi költségvetés benyújtását. Nagy valószínűséggel azért, mert abból már kiolvasható lenne az, hogy micsoda komoly megszorítások és elvonások várhatók.

Mi ez az 1700 milliárd? 1700 milliárd forint, még ha három évre bontjuk le, akkor is körülbelül 570 milliárd évi megszorítást vagy elvonást jelent. A rezsicsökkentés, amire önök nagyon büszkék, és valószínűleg az emberek is szerették, körülbelül 300 milliárd forintot hagyott évente a háztartásoknál. Tehát 300 milliárdot hagyott ott, és önök most 570-et kívánnak elvonni évente három évig a háztartásokból. A családi adókedvezmény mindösszesen 230 milliárd forintot jelentett a családoknak évente, ennek önök most több mint a dupláját fogják évente visszavenni a családoktól. Most hallhattuk, hogy 1000 milliárd juthat az embereknek a devizahiteles mentőcsomagból vagy az elszámoltatási törvény után, három év alatt pedig 1700 milliárdot kívánnak megszorítani innentől kedve az embereken. De a munkaerő-piaci támogatás teljes összege körülbelül 330 milliárd forint, ennek is majdnem a dupláját akarják elvenni egy évben. A nyugdíjcélú kiadások egy évben 3000 milliárd forintot tesznek ki, 1700 milliárd tehát majdnem az éves nyugdíjkiadásoknak, illetve nem majdnem, hanem több mint a felét jelentik. És a helyi önkormányzatok szociális, gyermekvédelmi, gyermekétkeztetési, jóléti kiadásaira összesen 520 milliárdot költünk évente, ezt egy az egyben vissza fogják vonni önök ebben a csomagban.

Nagyon jó lenne, ha tiszta vizet öntenének a pohárba, és elmondanák, hogy mi ez az 1700 milliárd, mit jelent ez, mik az önök tervei. Nagyon jó lenne, ha Varga miniszter úr idehozná a költségvetést szeptember 30-ig a Ház elé, ahogy egyébként ide kellett volna neki hozni szeptember 30-ig a Ház elé. Terítsék ki a kártyáikat, lássuk azt a költségvetést, lássuk, hogy mi van benne, lássuk, hogy létezik-e ez az elvonás vagy nem létezik! Nyilvánvalóan nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél; nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Varga Mihály ezeket a kijelentéseket tette azon a konferencián.

Hölgyeim és Uraim! Önök valószínűleg hozzá akarnak nyúlni a nyugdíjakhoz, ahogy már hozzá is nyúltak eddig a nyugdíjakhoz, hiszen a rokkantnyugdíjasoktól rengeteg pénzt elvettek, a szolgálati nyugdíj, az előrehozott nyugdíj, a bányásznyugdíj, a katonák, a rendőrök tekintetében rengeteg pénzt elvettek. Aztán küldtek egy levelet az özvegyi nyugdíjasoknak, hogy készüljenek arra, hogy az özvegyi nyugdíjat el fogják vonni, aztán ezt gyorsan visszavonták, és azt mondták, hogy számítógépes hiba miatt küldték ezt ki. Hát nyilván a számítógép magától megírta és postára adta ezeket a leveleket. De aztán ebből visszakoztak. Most pedig úgy látjuk, hogy ezeket mind meg fogják tenni. Nagy valószínűséggel az egészségügy fizetőssé tétele vagy részben fizetőssé tétele ott van ebben az 1700 milliárdban; megint ott van az 1700 milliárdban, hogy még több fiatalnak kell majd tandíjat fizetni; nagy valószínűséggel gondolkodnak arról, hogy megadóztassák a nyugdíjakat, illetve a nyugdíjak értékét vagy mértékét csökkentsék. Ez mind-mind ott lehet ebben az 1700 milliárdban.

Arra kérem a kormány válaszadóját, hogy természetesen a kötelező nyolcévezés után legyen olyan kedves és mondjon konkrétumokat, van-e, létezik-e ilyen elképzelés, tudnak-e egyáltalán róla, képesek-e 30-áig idehozni a költségvetést, és képesek elmondani az embereknek még az önkormányzati választások előtt, hogy mire készülnek utána. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Szocialista Párt egy dologban állandó, mégpedig abban, hogy ha kormányon van, akkor is, ha ellenzékben van, akkor is mindig megszorításról beszél, megszorítást vizionál. Amikor kormányon van, akkor a megszorításokról döntést hoz, mint például valóban az önök nyolc éve alatt. Mondok néhány példát. Például önök csökkentették a nyugdíjat, mert elvették a 13. havi nyugdíjat, vagy önök csökkentették a közszféra bérét, vagy önök akarták az egészségügyet fizetőssé tenni, amit népszavazással sikerült megakadályozni. De az önök ideje alatt emelkedett például 12 ezer milliárddal, a GDP mintegy 30 százalékával az államadósság is.

Arra kérem képviselő urat, ne élje bele magát ebbe a megszorítósdiba, mert Orbán Viktor nem ezt fogja csinálni a választások után. Először is a választás éjszakáján gratulálni fog a miniszterelnök úr (Lukács Zoltán: Kinek?), gratulálni fog azoknak az önkormányzati vezetőknek, akiket újraválasztottak, és gratulálni fog azoknak, akik először nyerték el, mondjuk, a polgármesteri címet, és buzdítja őket, hogy kezdjék el az önkormányzatokban a munkát.

A miniszterelnök és kormánya folytatni fogja azt a munkát, amit 2010 és 2014 között elvégzett, például a költségvetési egyensúly tartása terén. Önöknek nyolc év alatt nem sikerült egyetlenegyszer sem 3 százalék alá vinni a költségvetés hiányát. Ez a kormány a költségvetésideficit-eljárásból hozta ki 2013 nyarán az országot, és ezt tartani is fogja, mert az ország megítélésének alapfeltétele az, hogy a költségvetési egyensúlyt tartani tudjuk.

(10.30)

Varga Mihály nem megszorításról beszélt és nem 1700 milliárdról, ezt önök találják ki. Arról beszélt, hogy az állami kiadásokat GDP-arányosan csökkenteni szükséges. Ez mindig is célja volt minden kormányzatnak. Ez nem azt jelenti, hogy szám szerint a mostani adatokra ki kell számolni ezt a számot, hanem azt jelenti, hogy mondjuk, a GDP folyamatos növekedésével, az állami kiadások féken tartásával például ez a szám évről évre csökkenni fog. Szó sincs arról, hogy ilyen összegű megszorítás kerülne bevezetésre. De az Orbán-kormány folytatni fogja az államadósság csökkentésére vonatkozó politikáját, ami, ahogy említettem, önöknek nem sikerült. Ennek a kormánynak igenis eddig is sikerült megállítani, és a jövőben, ha kisebb mértékben is, de csökkenni fog a GDP-arányos államadósság.

De sikereket tudott felmutatni a kormány a foglalkoztatás terén is, hiszen már 8 százalék alatti a munkanélküliek száma, és több mint 160 ezerrel dolgoznak többen, mint az ezt megelőző időszakban. De sikerült a reáljövedelmeket is növelni, ezáltal a fogyasztást bővíteni. Úgy gondolom, a gazdasági növekedés, a tartós gazdasági növekedés biztos alapja a reáljövedelmek bővítése. Az európai uniós források felhasználása terén változások lesznek, hiszen ez alapvetően a gazdaságot fogja szolgálni, a foglalkoztatottságot, a gazdasági növekedést, a tartós gazdasági növekedést. A kormány célja egyértelmű, hogy az európai uniós források 60 százaléka a gazdaságba kerüljön, és ezáltal a gazdaság erősödjön és növekedjen.

De folytatni szeretnénk a rezsicsökkentés politikáját, állandósítani azt az eredményt, amit a rezsicsökkentés terén elértünk, ezért nagyobb állami részvételt kívánunk megvalósítani. Szeretnénk befejezni a devizahitelesek gondját, problémáját, egyrészt az elszámolással, aminek a törvényét ma fogjuk elfogadni, majd folytatni a forintosítással, hogy ezzel egyszer s mindenkorra lezárjuk a XXI. század Magyarországának legnagyobb társadalmi problémáját.

Összességében tehát azt a gazdaságpolitikát szeretnénk folytatni, amelynek alapjait leraktuk, amelynek célja az, hogy a foglalkoztatás bővüljön Magyarországon. Ennek célja az, hogy tartós gazdasági növekedést tudjunk elérni és ezáltal a családok, a magyar emberek helyzetén javítani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai