Készült: 2020.02.17.22:52:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

319. ülésnap (2013.10.30.), 16. felszólalás
Felszólaló Szalay Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:17


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egy olyan területről beszélnék, a sportról és a testnevelésről, amely ebben a költségvetésben, azt gondolom, kimondottan jó helyen szerepel, hasonlóképpen, mint oly sok más terület. Ez az a része életünknek, amely nem sokszor kerül szóba itt a parlamentben, de ha az ember otthon, a családja körében egy kicsit körülnéz, akkor az egészséges életmód, a gyerekeink egészséges fejlődése jelentős kérdés. Itt sok mindenről beszélünk, de azt gondolom, arról is illik, hogy egy ország, egy nemzet akkor tud igazából haladni előre, ha egészségben él, és az ott élő emberek el tudják látni azokat a feladatokat, amelyekről most beszélünk. Ez a költségvetés igen-igen komoly lehetőséget biztosít akár a testnevelésnek, akár a sportnak, akár az egészséges életmód kérdésének.

Kimondtuk 2010-ben, stratégiai ágazatnak tekinti az új kormányzat a sportot magát, stratégiai ágazatnak a testnevelést, és a stratégiai ágazatnak az oktatást azért is, mert a nevelést szeretné benne felerősíteni a testnevelés segítségével.

Fontos dolognak gondolom elmondani a múltat, hiszen 2002-ben az akkori polgári kormányzat mintegy 30 milliárd forintos sportfinanszírozással fejezte be azt a négyéves kurzust, és ahogy eltelt 8 év, a 8 év végére, 2010-re 14 milliárd forintos sportfinanszírozással és leépülő sportlétesítményekkel nagyon-nagyon komolyan visszafejlődő testnevelésről tudtunk beszélni. Befejeződött egy sportminisztérium működése, helyettes államtitkár vezette a sport területét. Azt gondolom, nem volt igazi ez az időszak. Viszont el kell mondjuk, hála az istennek, a mostani időszakban államtitkár vezetheti komoly kormányzati hatáskörrel, komoly érdekérvényesítő képességgel a sportot magát.

A mai sportstratégiának sok-sok lábáról beszélhetünk, de én hadd beszéljek négyről: az egyik a diáksport, a másik a szabadidősport, a harmadik a versenysport, a negyedik a létesítményfejlesztés kérdése. A diáksport területén, azt gondolom, mindenki itt volt, mindenki beszélhetett róla, de hallani egészen biztosan hallotta a mindennapos testnevelés bevezetését. Azt gondolom, rendkívül fontos, hogy a gyerekek, akik az elmúlt időszakokban, az elmúlt években 75-80 százalékban csak a testnevelésórán mozogtak, és nem kapták meg azt a megfelelő ingermennyiséget az életkorukban, amire szükségük van, szükségük lett volna, a mostani időszakban ezzel az öt testnevelésórával jelentősen eljuthatnak arra a szintre, hogy annyit mozogjanak, amennyit az egészségük megkíván. Az öt testnevelésórához természetesen sok minden kell: jól képzett testnevelő tanárok, megfelelő létesítmények. Ebben a költségvetésben 3 milliárd forint tornaterem-építésre, 3 milliárd forint pedig tanuszodák építésére rendelkezésre áll.

(8.40)

Egy másik terület a szabadidősport kérdése. Nyilván ez összefügg a diáksporttal is, de maradjunk a felnőttek szabadidősportjánál. Rendkívül sok olyan létesítmény épült, rendkívül sok olyan létesítmény fejlődik, ahol a felnőttek szabadidősportjáról is igen-igen sokat beszélhetünk már, sok-sok programmal, rendezvénnyel.

Komoly dolognak gondolom az utánpótlás-nevelés kérdését. Az utánpótlás-nevelésben elindulhattak újra sportosztályok, sportiskolák, és sok-sok sportágban akadémiai rendszer segíti a sporttehetségek gondozását, nevelését. Itt egy érdekes hasonlatot hadd mondjak: ha valaki ebben az országban tehetséges zenész, akkor abban a pillanatban kap a kezébe egy hegedűt, megfelelő osztályokban tanulhatja általános iskolában, középiskolában, a felsőfok oktatási szintjein, mondjuk, a zeneművészet bármely fokát, utána konzervatóriumba kerülhet, vagy egy zenekarban zenélhet. Azt gondolom, hogy ez így normális dolog.

A sporttehetségeket is hasonlóképpen kell egyébként gondozni, mint ahogy, mondjuk, a zene tehetségeit. Most, ebben az időszakban eljutottunk ide is, hogy az állam úgy gondolja, hogy nemcsak a kultúra egyéb területén, hanem a sportban lévő tehetségeket is a lehető legmagasabb szintre kell tudnia emelni. Azt hiszem, ha belegondolunk abba, hogy a társasági adó lehetőségei mit hoztak ezen a területen, egy igen-igen komoly lépést tett meg az ország. Úgy döntött, hogy a társasági adót, amely egyébként befolyik a költségvetésbe, öt látvány-csapatsportágnak a rendelkezésére bocsátja. Több tízezer gyerekkel több mozog most már ezekben a sportágakban, sokkal több tehetség indul el újra fölfelé. Nagyon-nagyon komoly létesítményfejlesztési programokat lehet a társasági adón keresztül vinni: az országban több mint kétszáz településen épültek tanuszodák, uszodák, sportpályák, labdarúgópályák, tornatermek, csarnokok. Azt gondolom, hogy ha a költségvetés egyéb lehetőségeivel összevetjük a létesítményfejlesztés kérdését, ilyen még ebben az országban sosem volt.

Természetesen egy ellenzéki padsorokban ülő képviselőnek a stadionfejlesztésekről kell beszélnie, hiszen ez egy kurrens dolog, de ha nagyon-nagyon végiggondoljuk azt, hogy létesítményfejlesztésben mi minden történik, túl a kétszáz településen az említett létesítményfejlesztési programokon kívül, hadd mondjam el önöknek itt a Házban, hogy mi minden történik még. A XIV. nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválra rengeteg létesítményt épít az ország. A győri arénaberuházásról hadd beszéljek; a magyar sportok háza programról vagy a nemzeti olimpiai központ beruházásáról; a Tüskecsarnok felújításáról; a Nemzeti Kézilabda Akadémia létesítményfejlesztési programjáról; az úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi világbajnokság létesítményfejlesztési programjáról és még sok minden másról, sportcsarnokokról. Azt kell mondani, az, hogy épülnek stadionok az országban, az egy nagyon szép dolog, de mellette rengeteg olyan létesítmény épül és fejlődik, amely ahhoz szükséges, hogy normális minőségű, megfelelő körülményeket biztosító létesítményekben tudjanak sportolni fiatalok és idősek egyaránt.

Azt gondolom, nagyon fontos dolog, hogyha az ember végiggondolja... - megint a kultúrát hoznám hasonlatként, Agora-program indult el a 2002-2010-es időszakban, majd' minden megyei jogú városnak lehetősége volt néhány milliárd forintért új kulturális, közművelődési teret agora néven építeni. Senkinek nem volt ellenvéleménye, mert úgy gondoltuk, úgy gondolták sokan, hogy szükség van erre ebben az országban. Akkor sem volt vita, amikor egy új Nemzeti Színház épült, akkor sem volt vita, amikor a Művészetek Palotája megépült, akkor sem volt vita, amikor a Zeneakadémia újjáépülhetett. Miért van vita abból, ha futballstadionok vagy bármiféle sportlétesítmény épül ebben az országban? Milyen alapon lehet megkülönböztetni így sportot a kultúra egyéb területeitől? Én azt gondolom, nem szabad. Tessenek belegondolni abba, milyen pályázatot sikerült önöknek végigvinni a labdarúgó-Európa-bajnokság kapcsán. Olyan gyorsan és minden harc nélkül sikerült elmeszelni ezt a pályázatot azért, mert nem voltak megfelelő létesítmények. És szerte a világban, ahol Európa-bajnokságokat, világbajnokságokat rendeznek futballból, olyan nemzetépítő erővel bírnak, hogy az valami hihetetlen. A labdarúgás, azt gondolom, ebben a világban - tetszik vagy nem tetszik - az egyik legfontosabb és legjobb eszköz ahhoz, hogy egy nép úgy érezze, hogy ő erős, hatékony, és halad előre. Természetesen ez nekünk még nem adatott meg, és nem szeretnék erről a 8:1-es futballpolémiáról sokat beszélni, de el kell tudnunk érni nekünk is erre a szintre, és ehhez létesítmények, ehhez megfelelő körülmények kellenek ebben az országban is.

Fontos dolognak gondolom, hogy beszéljünk egy kicsit a számokról is. A 2002-es költségvetésben, mint mondtam, 30 milliárd forinttal fejeztük be a sportfinanszírozást, tavaly már 27 milliárd forint volt, idén 106 milliárd forint jut sportra, ebből 75 milliárd forint a létesítményfejlesztésre. Azt gondolom, jelentős a növekmény, jelentős a fejlődés. De még egyszer hadd mondjam, a legjelentősebb az a fejlődés, amelyen keresztül több tízezer gyerek kezdett újra sportolni, rengeteg új sporttehetség jön fölfelé, és az iskolákban minden gyereknek a heti öt testnevelésóra biztosított. Azt gondolom, hogy egy ország egészségi állapotát ezen keresztül lehet a legjobban fejleszteni, a legjobban megelőzni a problémákat. Én köszönöm szépen mindenkinek, aki ezen egy picit is dolgozott, hogy ez így lehessen. Maradjon így a későbbiekben!

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai