Készült: 2020.08.12.00:57:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

148. ülésnap (2016.05.09.),  103-109. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:12


Felszólalások:   97-103   103-109   109-115      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 35 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kiss László, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor állítják vissza a szabad tankönyvválasztást?” címmel. Képviselő úr, öné a szó.

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Borítékolható, hogy nem fogunk abban egyetérteni, hogy minél sokszínűbb a tankönyvpiac, minél több tankönyv áll rendelkezésre a pedagógusoknak, annál sokszínűbb a pedagógiai kultúra. Én magam ezt vallom; sajnos azonban önök nem. Önök nem, mert szétverték a tankönyvpiacot, megszüntették azt a sokszínűséget, amely jellemezte a magyar tankönyvek rendszerét, és ezzel sírba szállt a magyar szabad tankönyvválasztás is.

A tankönyvterjesztést egy központi vízfejre, a Kellóra bízták, míg a végeken küzdő pedagógusok, akiknek nem munkaköri kötelezettségük egyébként tankönyvterjesztés, gyakorlatilag minimális bérért, kiszolgáltatott helyzetben végzik ezt a munkát. A pedagógustüntetések legfontosabb követelése ezért a szabad tankönyvválasztás volt, és ha már a közvélemény-kutatásoknál tartunk, az önök reprezentatívnak mondott közvélemény-kutatója is azt mondta, hogy bizony ebben a kérdésben a társadalom többsége a szabad tankönyvválasztást támogatja.

A tankönyvválasztásról és a tankönyvekről szóló jogszabályokat az elmúlt időszakban folyamatosan változtatták. Ezek hiányosak, sokszor érthetetlenek, nehezen követhetők mindenki számára, főleg azok számára, akiknek a napi munkája kellene hogy legyen, hogy ezeket betartsák, betartassák. Folyamatosan, minden évben változtatták a tankönyvrendelés feltételeit is. Most is hallhatunk arról, hogy a tankönyv-monopóliumot tovább és tovább nyomják, miközben érthetetlen ez a dolog, mert semmiféle eredmény nem köthető hozzá.

Jelenleg is az a rendszer, hogy fenntartják önök a kísérletinek mondott tankönyvek rendszerét, ami nagyon érdekes, mert gyakorlatilag azóta kísérletiek, amióta évek óta farigcsálják a tankönyvpiac rendszerét. Nem tudhatjuk azonban, hogy ezeknek a kísérleteknek, amelyeket természetesen önök a gyermekeken, a közoktatáson végeznek, mi is az eredménye. Annyira jók ezek a kísérleti tankönyvek, hogy véglegesíteni kell őket? Ha igen, akkor miért kísérletiek? Mik ennek a tapasztalatai?

Hirdetik azt is, hogy a gyermekek közül nagyon sokan részesülnek ingyenesen tankönyvekből. Én magam dicséretesnek tartom ezt a kormányzati célt, és támogatnám is, ha így lenne. Azonban a valóság az, hogy azok a tankönyvcsomagok, amelyek megvásárlására kényszerítik a szabad választás hiányában a gyermekeket, távol vannak árban attól az összegtől, amelyet támogatnak. Éppen ezért a szabad tankönyvválasztás hiánya ettől a lehetőségtől is megfosztja az embereket, hogy ingyenesen juthassanak tankönyvekhez.

Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném kérdezni a következőket. Miért nem dönthetnek a pedagógusok valójában arról, hogy milyen tankönyveket választanak? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nyilván az egy vagy két tankönyvről való döntés nem tekinthető valóban döntésnek. Miért nem bíznak meg bennük? Miért kísérleteznek a gyermekeken? Mikor állítják vissza a tankönyvválasztás szabadságát? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Soltész Miklós államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha egészében nézzük a képviselő úr által hiányolt úgynevezett sokszínű tankönyvpiacot, akkor azt láthatjuk, hogy az önök idejében sok kiadó csak gazdaságilag racionális tankönyvszegmensekben fejlesztette a tankönyveit, ahol jelentős példányszámot lehetett elérni. Minden kiadó szinte ugyanarra a célcsoportra kínálta könyveit, ezeken a területeken nagy verseny alakult ki, és ennek következtében az iskolák a kiadói csatározások hadszíntereivé váltak. Az iskolák döntéseit csak részben befolyásolták a szakmai, pedagógiai szempontok A minőségi tartalom mellett sok más körülmény volt hatással az iskolák tankönyvválasztására, az úgynevezett megvett tartalmat nagyrészt befolyásolta a kiadók csomagajánlata.

A tankönyvek különbözőek. A bennük megjelenő tudásanyagok eltérő színvonalúak voltak, így az intézményváltás nem alapult egységes, minden tanuló által ismert tudásszinten, gyakori tankönyvváltásra kényszerültek a szülők, diákok is egyaránt. Az éveken át tartó harcban az erős kiadók tovább erősödtek, tőke- és marketingalapú koncentráció alakult ki, például a legnagyobb bevételű kiadó a teljes tankönyvkínálatnak csak a 7 százalékában kínált tankönyvet. Mindeközben a kis példányszámú szegmensekben, mint például az SNI-s vagy a nemzetiségi tankönyvek esetében a fejlesztés csak külön fejlesztési támogatásokkal tudott megvalósulni.

A tankönyvek árai töretlenül emelkedtek az önök időszakában minden évben. Itt érdemes azt megjegyezni, tisztelt képviselő úr, hogy a jelenlegi helyzettel… ‑ amikor is igenis a normatíva ugyan 12 ezer forintnál maradt, de az ön megállapításaival szemben a tankönyvárak 2013 óta 36 százalékkal csökkentek 2015-re, az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók száma pedig folyamatosan nőtt. Az idei rendelés során már 700 ezer tanuló kap ingyen, térítésmentesen tankönyvet. A 2017-18-as tanévtől pedig az 1-8. osztályosok részére teljesen ingyenessé válik a tankönyv. Ha ezt nem tartja ön eredménynek, akkor nem tudom, mit lehet még önöknek elmondani ahhoz képest, amit önök műveltek nyolc éven keresztül a köznevelés területén is.

2015 januárjától új vezető irányítja egyébként a Kellónak az előző két év tapasztalatait elemző és az érintett szervezetekkel egyeztető területét, és ez az ember vagy ez a vezetés, illetve a feladatok… ‑ 0,25 százalékos hibaszázalékkal tudták a tankönyveket eljuttatni, ami szerintem egy olyan eredmény, amit önök nem tudtak felmutatni abban az időszakban, amikor önök voltak kormányon. A jelenleg hatályos jogszabályok fő elve a magas minőségi tartalom biztosítása a köznevelés minden intézményében.

Tisztelt Képviselő Úr! A kísérletitankönyv-fe­j­lesztésről még annyit hadd mondjak el önnek, hogy ez szakmai egyeztetésen alapul. E folyamatban nem a gyerekeken való kísérletezés zajlik, hanem a tanárok befolyása a fejlesztésben. A tankönyvek megírásában és lektorálásában több mint száz, a kipróbálásban, ami a folyamatos véleményezést, javaslattételt jelentette, több mint kétezer pedagógus vett eddig részt.

(16.10)

Kérem szépen, tisztelt képviselő úr, válaszom elfogadását, és ha ez mégsem megy, akkor gondoljon arra vissza, hogy önök nem tettek semmi mást, mint a Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták, mégpedig úgy, hogy annak ellenére, hogy volt 4,2 milliárd forintos ajánlat, önök 3,2 milliárd forintért adták el Gyurcsány Ferenc egyik legjobb barátjának. Köszönöm szépen, hogy megkérdezte. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnos nem tudom elfogadni, bár megjegyzem, hogy korábbi történelemtanárként a régmúltba való révedés nekem nagyon szimpatikus, volt osztályfőnökként meg a mese is, ezért az ön válasza is nagyon szimpatikus volt számomra, de azért néhány dologban ki kell hogy javítsam.

Nagyon szellemes újítást vezettek be önök a tankönyvértékelés rendszerében, ugyanis az elmúlt három évben kétszer is előfordult az, hogy gyakorlatilag az egész tankönyvrendelés során a visszajelzést működtető szoftver hibás volt, és nem lehetett önökkel kommunikálni, tehát nem tudtak hibákat jelezni. Szerintem nulla százalék lett volna az ideális, de lehet, hogy volt olyan nap, amikor működött mégis a szoftver.

Nem tudom elfogadni ezt a választ, mert nem a valóságról szól. Ugyanis a valóság az, hogy a for­galom­ban lévő tankönyvek árai jelentősen nőnek, vannak olyan tankönyvcsomagok, amelyek nem jönnek ki ezekből a támogatott pénzekből, és jelenleg is mindennapos az, hogy fénymásolják a tankönyveket az iskolákban.

Számos okból nem tudom elfogadni a válasz, de erre már nincs időm. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 35 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Mikor nyit az ember az állampolgárok mindennapi igényei felé?” címmel. Képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   97-103   103-109   109-115      Ülésnap adatai