Készült: 2024.04.26.00:10:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

70. ülésnap (2015.05.04.), 202. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy István (Fidesz)
Beosztás Földművelésügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utánihoz hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:  Előző  202  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm, hogy felszólalásával lehetőséget teremtett a Jászság és az összmagyarság egy jeles történelmi eseményének felelevenítésére. Ahogy ön is említette, redemptio, azaz megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását. A kerülethez tartozó egyes települések 1745-ben pénzért szerezték vissza a török háborúk után elvesztett korábbi kiváltságaikat. Lipót király a területen a folytonos harcok miatt bekövetkezett népesség-átrendeződésre hivatkozással nem tekintette többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat, és 1702-ben 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot, a Kiskunságot és a Nagykunságot. Lipót rendelete eltörölte a jászok és kunok örökös kiváltságait, és gyakorlatilag jobbágysorba taszította őket. A sérelem miatt a jászok és kunok természetesen a Rákóczi-szabadságharc lelkes támogatói lettek, a földesúri szolgáltatások teljesítésének pedig ellenálltak mind a lovagrend, mind a zálogjogot később megszerző Pesti Invalidus Rendház esetében.

Mária Terézia az országos tiltakozásnak engedve 1745-ben végül beleegyezett az önmegváltásba, amely már a szatmári béke óta napirenden volt. Miután az úgynevezett redemptusok gyűjtéséből, kölcsönökből sikeresen összeszedték a valóban szinte felfoghatatlan összegű, mintegy 580 ezer rajnai aranyforintos megváltási díjat, a királynő 1745. május 6-án aláírta a diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok képviselő úr által is felsorolt örökös kiváltságait.

A jászok, a kunok a megváltás során lehetővé tették, hogy több, pénzzel rendelkező betelepülő vagyonos, eredetileg nem jász és kun polgár is részt vegyen a redemptióban. Talán nem felesleges név szerint megemlíteni a redemptióban részt vevő jászsági településeket: Jászberény, Jászárokszállás, Jász­apáti, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászdózsa, Jásztelek, Jász­felső­szentgyögy. A redemptiót követően létrejövő új közigazgatási egység a Jászságot, a Nagykunságot és a Kiskunságot magába foglaló, az 1876-os közigazgatási reformokig fennálló Jászkun Hármas Kerület székhelye Jászberény lett.

A redemptio megváltoztatta a községi földtulajdonok korábban egyenlő elosztási arányát, mert azt a redemptusok között, az általuk megváltott összeg nagyságának arányában osztották el. A redemptusok minden közösségi jószágból részesültek, míg az irredemptusok csak a ház körüli veteményföldekből. A megváltásnak és a redemptusoknak jelentős szerepük volt abban, hogy a sajátos jász és kun származástudat és hagyománytisztelet fennmaradt. A megváltást követően kialakult viszonyok pedig sokáig meghatározták a térség tulajdoni, foglalkozási, társadalmi, gazdasági struktúráját.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jászkun közösség példát mutatott az utódok számára a szabadság iránti olthatatlan vágyával és azzal, hogy a közös ügyért egymással és a magyarsággal is össze tudott fogni. Ezért lehet a redemptiós diploma a Jászsággal közös több száz éves történelmünk kiemelkedő és felemelő pillanata. A képviselő úr szavai szerint az ilyen eseményekre való emlékezésnek különösen nagy a jelentősége abban az Európában, amelyben egyre kevésbé hisznek a sorsszerűen, szervesen kialakult családi és nemzeti közösségekben. Teljesen igaza van, a jász és kun és magyar eleink nem ilyen szabadságért harcoltak; nem olyan szabadságért, amely a nemzettudatot, a tradíciókat és erkölcsöket, az emberi méltóságot lábbal tiporja. Szabadságért küzdöttek, nem szabadosságért. Nekünk meggyőződésem szerint a redemptusok által képviselt eszményekért kell kiállnunk, mert ez lehet megmaradásunk és fejlődésünk záloga.

Hazánknak és a kormánynak a közelmúltban valóban komoly csörtéket kellett és kell jelenleg is vívnia az ország szuverenitásának megóvásáért, akár a mezőgazdasági szférára, akár az ország fizikai alapját és területét képező termőföldek tulajdonjogára, akár a kormányzás más területeire tekintünk. Ezekben csak akkor lehetünk sikeresek, ha a jó történelmi példákra támaszkodva valamennyien összefogunk.

Az emléknap alkalmából a kormány nevében köszöntöm a Jászságot, köszönöm a példamutatásukat, amelyből mindenkor erőt meríthetünk folytatódó küzdelmeink során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  202  Következő    Ülésnap adatai