Készült: 2021.06.15.08:14:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

190. ülésnap (2021.04.12.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! 70 évvel ezelőtt, 1951. április 18-án írták alá a Montánunió, az Európai Szén- és Acélközösség megalapításáról szóló párizsi szerződést, amely az egyik legelső lépés volt az Európai Unió létrehozásának folyamatában.

Az alapító atyák, Konrad Adenauer, Alcide De Gasperi és Robert Schuman hitték, hogy Európa újjáépítése csak mindenki számára elfogadható alapzaton nyugodhat. Számukra ez a közös morális alap egyértelműen a keresztény etika volt. Hittek abban, hogy az ókori görög demokrácia ideája csak az Isten előtti, nemeken, fajokon, osztályokon átívelő egyenlőségre, a társadalom tagjainak személyes részvételére és felelősségére épülő modern kereszténydemokráciában tud kiteljesedni. Ma visszatekintve fel kell tennünk a kérdést, miként gazdálkodott Európa az elmúlt évtizedekben görög, római és keresztény örökségével.

A 70 év során az európai demokráciák intézményi értelemben egyre inkább jól körülbástyázottakká váltak, de ez a folyamat sajnálatos módon a néptől való eltávolodással, elszakadással is együtt járt, egyfajta uniós elitpolitizáláshoz vezetett. Ez utóbbinak tipikus példája a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügye, amikor is a brüsszeli elit teljes mértékig figyelmen kívül hagyta nemcsak az állampolgárok, de még az Európai Parlament döntését is. Ez a fajta eljárás nemcsak a demokráciába vetett hitet ássa alá, hanem az antik Róma egyik legrosszabb örökségét, a birodalmi gondolkodást is felszínre hozta. Nem véletlen, hogy az alapító atyák számtalanszor hívták fel a figyelmet ennek a veszélyére, ugyanakkor kiemelten fontosnak tartva az európai nemzetek különbözőségeiből fakadó előnyöket.

(12.00)

De ezt az előnyt  miként azt Robert Schuman hangsúlyozta  csak akkor lehet kihasználni, ha érvényesül a demokrácia és a nemzetek közötti kapcsolatok egyenlőségének keresztény tanításból fakadó alapelve.

Sajnálatos és szerencsétlen módon éppen az alapító atyák által legfontosabbnak tartott keresztény alapokat becsüli meg ma a legkevésbé a nyugat-európai vezetés és az ahhoz szorosan kötődő elit. Sőt, egyre inkább azt tapasztalhatjuk, hogy a keresztény értékeket tudatosan és szisztematikusan igyekeznek kiszorítani a hétköznapokból, miközben a kollektivista multikulti és antirasszista mozgalmak erőszakos tüntetéseikkel, a múlt átírására irányuló törekvéseikkel mindent megtesznek az európai kultúra felszámolására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekről Nyugaton lassan már beszélni sem lehet büntetlenül, mint azt Petry Zsolt esete is mutatja, aki őszinte véleményéért végül az állásával fizetett a véleménynyilvánítás szabadságára oly kényes Németországban.

Schuman egykoron úgy fogalmazott: Európa keresztény lesz, vagy nem lesz. Ma ez a kérdés aktuálisabb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, hiszen ha nem tudjuk megállítani az értékeink feladását jelentő, többek között a nemi azonosság, a nemzeti szuverenitás és az önazonosság feloldására irányuló törekvéseket, akkor semmi sem tudja majd megvédeni a migráció és a járvány szorításában vergődő, egyre jobban értékeit vesztő Európát.

Az alapító atyák személyes életútja, az akkori ateista diktatúrák idején tanúsított bátor ellenállásuk, majd a második világháborút követően vezetésükkel végbement szellemi és gazdasági megújulás, fellendülés arra kötelez valamennyiünket, hogy erőnket megfeszítve küzdjünk azért, hogy Európának ne csak keresztény múltja, hanem keresztény jövője is legyen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai