Felszólalás adatai

Az elmúlt közel negyedszázadban különböző felmérések szerint a magyar államadósság két és félszerese vándorolt ki különböző off-shore cégekbe, tehát egy olyan problémával kell szembenézni, hogy az a pénzszivattyú, ami ilyen különböző adóparadicsomokba nyomja ki a Magyarországon megtermelt jövedelmet, igen jelentékeny mértékben hátráltatja a magyar gazdaság fejlődését, és elsősorban éppen a hazai kis- és középvállalkozásokat hozza hátrányos helyzetbe. Éppen ezért az LMP azt javasolja, hogy miután maga a társasági jog most már az új polgári törvénykönyvnek lesz része, általános jelleggel a társasági jogon belül mondjuk ki azt, hogy csak olyan céget lehet Magyarországon nyilvántartásba venni, tehát csak olyan társaság működhet Magyarországon, amelynek a tényleges tulajdonosa megnevezhető. Ha tehát adott esetben egy olyan, külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot akar valaki Magyarországon alapítani, ahol a külföldi személynek, a külföldi vállalkozásnak a kinti joga nem szavatolja azt, hogy ott, abban az országban a tényleges tulajdonost meg lehessen tudni, akkor a magyar, nyilvántartást vezető bíróságnak tájékozódnia kell arról, illetve az alapítónak igazolnia kell felé, a leendő tulajdonosoknak azt, hogy ki a tényleges tulajdonos.

Szeretnénk azt elérni, hogy záros időn belül a magyar üzleti, gazdasági életből tűnjenek el azok a cégek, akiknek átláthatatlan a tulajdonosi struktúrájuk. Szeretnénk azt elérni, hogy minden magyar vállalkozás, minden magyar fogyasztó számára világos és átlátható legyen az, hogy milyen hátterű cégek mozognak a magyar üzleti életben, a magyar gazdaságban. Tisztában vagyunk azzal, hogy az erre való szabályozás csak részben tartozik az anyagi jogra, nyilván az ehhez kapcsolódó módosításokat majd a polgári törvénykönyv megalkotása után az eljárásjogban, a cégeljárási törvényben is át kell vezetni. Egy a lényeg, hogy szeretnénk azt elérni, az LMP arra törekszik, hogy néhány éven belül bárki, aki szerződéses kapcsolatot tervez egy gazdasági társasággal, világosan lássa azt, hogy egy adott gazdasági társaság mögött milyen tényleges tulajdoni viszonyok vannak. Ha tehát valaki, mondjuk, egy olyan céget kíván életre lehelni Magyarországon, amelyiknek történetesen panamai tulajdonosa van, akkor intézkedjen arról, hogy a magyar hatóságok, bíróságok előtt igazolt legyen az, hogy ki a Panamában bejegyzett cégnek a tényleges tulajdonosa.

Akkor, amikor a különböző stiklik, mutyik és átvágások üzleti kultúrájával szemben akarunk fellépni, nagyon fontos az is, hogy a szindikátusi szerződések helyzetét rendezzük az anyagi jogban is. Éppen ezért javasolja az LMP azt, hogy ha és amennyiben egy gazdasági társaság tagjai között létrejön egy háttér-megállapodás, tehát egy szindikátusi szerződés, amely az egyébként nyilvános jogokat valamilyen módon korlátozza, egyáltalán ilyen szindikátusi szerződés csak akkor jöhessen létre, ha a létesítő okirat ezt kifejezetten megengedi, másrészt pedig a szindikátusi szerződés létének tényéről a cégnyilvánosság is értesüljön. Erre azért van szükség, mert nagyon könnyen megkerülhetőek a különböző összeférhetetlenségi szabályok, adott esetben egyébként az előbb említett off-shore tilalmi szabályok is akkor, amikor mindenféle ilyen háttér-megállapodásokkal próbálják ezeket kicselezni.

Azzal is szembe kell nézni, hogy ma Magyarországon különböző tisztességtelen vállalkozások a szétválás intézményével nagyon könnyen ki tudnak menekülni a közösségi ellenőrzés alól. Scheiring Gábor képviselőtársammal - éppen 2010 decemberében, ha jól emlékszem - egy társasági-, illetve cégtörvény-módosítás kapcsán már tettünk javaslatot arra, hogy csak úgy lehessen érvényesen szétválási szerződést kötni, illetve társaságoknak szétválni, ha nemcsak a vagyonért vagy a vagyoni jellegű kötelezettségekért viselnek a későbbiekben egyetemleges kötelezettséget, hanem ha történetesen egy környezetvédelmi hatóság, a népegészségügyi vagy a fogyasztóvédelmi hatóság valamilyen kötelezést vagy tilalmat rendelt el a szétválni készülő céggel szemben, akkor a szétválással ne lehessen trükkös módon kimenekülni a különböző hatósági tilalmak, korlátozások alól. Magyarul tehát, ha mondjuk, egy környezetben okozott károsodás miatt a hatóság valamilyen tevékenységi tilalmat vagy korlátozást rendel el, ne lehessen azt a csúf játékot eljátszani, hogy aláírnak egy szétválási szerződést, és az egyik cég - amelyiket természetesen ilyenkor ki szoktak üríteni - viszi úgymond a sarat, a másik cég, ahol pedig ténylegesen vígan folytatódik tovább a károkozó tevékenység, mentesül mindenféle tilalom, korlátozás alól.

Ennek a vircsaftnak az LMP véget szeretne vetni. A Scheiring Gábor képviselőtársammal benyújtott törvényjavaslatunknak egyik része, ami az egyetemleges vagyoni felelősségre vonatkozik, tehát például a bírságokért viselt egyetemleges felelősségre vonatkozik, visszaköszön az új Ptk. tervezetében, ezt üdvözöljük is, de mi ragaszkodnánk ahhoz, hogy a különböző közigazgatási hatósági vagy bírósági döntésen alapuló és még le nem járt korlátozások, kötelezések, tilalmak is egyetemlegesen terjedjenek ki a jogutód gazdasági társaságok mindegyikére. Ne legyen többé olyan világ Magyarországon, amikor a közösségi ellenőrzés szervei valamilyen tilalmat, valami közösségi érdeket érvényesítenek, és ezek alól olcsó trükkökkel ki lehet bújni.

Még egy dolgot javasolna az LMP annak érdekében, hogy a vagyoni forgalom viszonyai között legyen kellő védelem a korrupcióval, a tisztességtelen üzleti magatartásokkal szemben. Azt javasoljuk, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az egyes ingatlan-nyilvántartási bejegyzések, széljegyzetek mögötti okiratok is - nyilván a különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra is figyelemmel - legyenek megtekinthetőek, illetve azokról is legyen hiteles másolat kérhető.

Természetesen mi is tiszteletben tartjuk azokat a szempontokat, ami a jogalkotót vagy a jogszabály-előkészítőt vezette a személyes adatok védelmével kapcsolatban. Úgy látjuk azonban, hogy egyfelől például a lakásmaffiák elleni fellépés és egyáltalán a tisztességtelen ingatlanügyletekkel szembeni fellépés, másfelől például a tényfeltáró újságírói tevékenységnek a segítése - ami alapvető kelléke annak, hogy a korrupciós nyomást a közéletben, a politikában csökkentsük - olyan konkuráló érdekek, amiket súlyosan akadályoz az, ha az ingatlan-nyilvántartásban csak a bejegyzett tényeknek lehet utánamenni, és nem lehet tájékozódni arról, hogy egyébként konkrétan milyen ügyletek, milyen szerződések alapján került bejegyzésre, illetve széljegyzésre bizonyos jog, illetve tény.

(10.50)

Tehát akkor, amikor ezt javasoljuk, természetesen tisztában vagyunk a javasolt nyilvánosságkorlátozás mellett szóló alapjogi érvekkel, viszont azt is látjuk, hogy Magyarországon a lakásmaffia, a tisztességtelen ingatlanügyletek rengeteg családot, rengeteg embert tettek tönkre, rengeteg embert öltek meg az elmúlt 15-20 évben, és azt is pontosan tudjuk, hogy a gazdasági, illetve politikai korrupció ellen hatékonyan akkor lehet fellépni, ha a tényfeltáró nyilvánosság hozzáférhet ahhoz, hogy adott esetben tisztességtelen módon vagyonokat hogyan menekítettek ki ingatlan jószágba.

A Lehet Más a Politika egy olyan civil jogi kódexet szeretne, amelyik kellő védelmet nyújt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, kistermelőknek, beszállítóknak. Az LMP olyan gazdaságot szeretne, olyan gazdaságpolitikát szeretne ebben az országban, amelyik a helyi gazdaságot erősíti meg, és amelyiknek a fókuszában a helyi gazdaság, a belföldi tőkeképző képesség erősítése áll. A magánjogi kódex tehet azért, hogy Magyarországon ne legyenek többé olyan reménytelenül kiszolgáltatottak a kkv-k, a kistermelők, beszállítók, mint amilyen reménytelenül kiszolgáltatottak ma, illetve voltak az elmúlt 20-25 évben.

Ezért az LMP először is azt javasolja, hogy ne emelje föl az Országgyűlés a korlátolt felelősségű társaságoknál a törzstőkét a jelenlegi félmillióról hárommillió forintra - ennek a hitelezővédelmi indoka meglehetősen csekély. Senki nem gondolhatja komolyan azt, hogy amikor nagyon gyakran egymilliós törzstőkéjű cégek százmilliós üzletekkel játszanak, és több százmilliós károkat képesek okozni, akkor bármilyen hitelezővédelmi szempontot kielégít az, ha most hirtelen félmillióról hárommillióra rántjuk föl a törzstőkét. A másik oldalon az a helyzet jelenleg, hogy ha félmillióról hárommillióra megnő a törzstőkeminimum, annak egy nagyon durva piaci kiszorító hatása van a kisvállalkozásokra.

Mi azt javasoljuk, hogy úgy maradjon meg a jelenlegi félmilliós kötelező minimum törzstőke, hogy mellé írjuk elő azt is, hogy de legalább a saját tőke egyötödével mindenképpen rendelkeznie kell egy korlátolt felelősségű társaságnak. Azt gondoljuk, hogy az, amit esetleg nyerhetünk hitelezővédelmi oldalon, csekély ahhoz a kárhoz képest, amit egy ilyen nagyon durva tollvonással végrehajtott emelés a piaci kiszorító hatásával okoz.

Javasoljuk továbbá azt, hogy amellett, hogy az új polgári törvénykönyv komoly anti-off-shore szabályokkal mentesíti a honi kis- és középvállalkozásokat attól, hogy kirabolják őket olyan gazdasági társaságok, akiknek a csápjai különböző egzotikus szigetekre nyúlnak ki, szeretnénk azt is előírni, hogy legyen egy olyan mögöttes helytállási kötelezettség öt évig egy megszűnt kft. esetében is a tulajdonosok irányában, amelyik például meggátolja azokat az eseteket, amelyek a Megyeri híd építésénél történtek, hogy kisvállalkozásokat, de adott esetben fogyasztókat lehet tönkretenni azzal, hogy valaki kockázatos üzleti vállalkozásba kezd.

Az LMP azt javasolja, hogy a kisvállalkozások, illetve fogyasztók irányában a cég megszűnése után legyen a jelenleginél sokkal komolyabb helytállási kötelezettségük a tulajdonosoknak, tehát ebben a tekintetben törjük át a korlátolt felelősséget, ne lehessen a korlátolt felelősséggel úgy visszaélni, hogy közben tisztességes vállalkozókat, illetve tisztességes emberek tömegeit teszik tönkre.

Szeretném azt felhozni, hogy az előbb már említett Megyeri hídi építkezésnél rengeteg vállalkozás került csődbe, és hiába zajlik a nyomozás, ezeknek a vállalkozásoknak a termelőkapacitása nem állítható újra helyre. Éppen ezért javasoljuk azt, hogy a kft.-k volt tagjai a megszűnést megelőző öt év alatt kivett osztalék erejéig, vagy ha az ezt meghaladta, a saját tőkének a megszűnést megelőző öt éven belüli legmagasabb összege erejéig egyetemlegesen álljanak helyt a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett azon kötelezettségeiért, amelyek a társaságot a fogyasztókkal és kisvállalkozásokkal szemben terhelik.

Javasoljuk továbbá azt, hogy általános jelleggel mondja ki a polgári törvénykönyv azt, hogy a vállalkozások egymás közötti szerződései esetében, amennyiben kis-, illetve középvállalkozások a szerződő partnerek, a szerződési határidők hatvan napon túli meghosszabbítására - amennyiben a kkv már teljesített - ne legyen lehetőség. Tehát szeretnénk azt kimondani, hogy minden olyan beszállítói szerződési kikötés semmis, ami arról rendelkezik, hogy mondjuk, ha egy hazai kkv - egyébként teljesen mindegy a nemzetisége a tulajdonosoknak -, egy kis-, illetve középvállalkozás teljesített, mondjuk, egy nagykereskedelmi lánc irányába, tehát teljesített, jogosan várja az ellenszolgáltatást, és hatvan napon túlra mégis ma nagyon sokszor kitolják a fizetési határidőt. Az LMP azt követeli, hogy ezek a helyzetek szűnjenek meg Magyarországon.

Azt látjuk, hogy fontos egyéb piacszabályozási, illetve adminisztratív eszközökkel is fellépni, illetve versenyjogi eszközökkel fellépni, de a magánjogi kódex annyit tud megtenni - és ezt meg kell tenni a beszállítók, a hazai kkv-k védelmében -, hogy a különböző multinacionális cégek, kereskedelmi láncok ne tudjanak visszaélni az erőfölényes pozíciójukkal, ne kelljen fél évig várni azért egy tisztességes vállalkozásnak, hogy megkapja a maga jussát.

Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések esetén a Ptk. tervezetének jelenlegi szövege nem védi kellően hatékonyan a kistermelőket a felvásárlókkal, nagykereskedőkkel szemben. Konkrétan arra gondolok, hogy hiába van a tisztességtelen általános szerződési feltételekről - érzésünk szerint - egy alapvetően korrekt szabályozás a Ptk. tervezetében, ha egy másik szakaszban a törvénytervezet azt mondja ki, hogy nem minősül tisztességtelennek az olyan általános szerződési feltétel, amelyet jogszabály állapít meg, vagy amit jogszabály előírásainak megfelelően kötöttek.

Arról van szó, hogy különböző kormány-, illetve miniszteri rendeletekkel le lehet rontani a törvényben, tehát Ptk.-ban, versenytörvényben, fogyasztóvédelmi törvényben biztosított jogokat, és ezzel végzetesen kiszolgáltatottá lehet tenni például mezőgazdasági termékértékesítési szerződések esetén a mezőgazdasági kistermelőket. Mi azt javasoljuk, hogy az általános szerződési feltételekkel, illetve a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos rendelkezések kizárólag törvényben legyenek szabályozva.

Még egy, a kistermelők esetén hátrányos megfogalmazásra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Jelenleg a javaslat szerint az előszerződésekből akkor lehet kimenekülni, ha azt bizonyítja a kimenekülni kívánó fél, hogy a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe. Most képzeljük el, egy gabonatermelő köt egy előszerződést egy felvásárlóval, majd az időjárási viszonyok tönkreteszik a termést - erre okkal lehet azt mondani, hogy az a rendes üzleti kockázatba tartozik; ez elfogadhatatlan, hiszen rendkívül hátrányos helyzetbe tudja sodorni termelők tömegeit.

(11.00)

Éppen ezért mi azt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések esetén, tehát egy sajátos szerződéstípusnál a rendes üzleti kockázati körön kívülinek tekintsük például az időjárás okozta terménypusztulást. Tehát akkor, amikor valakinek, mondjuk, a jég elveri a termést, utána ne lehessen még a felvásárlónak további kötelezettséget ráterhelni az egyébként is eléggé katasztrofális helyzetbe kerülő termelőre.

Végezetül szeretnék néhány szót szólni arról is - és erről még Szabó Rebeka képviselőtársam a mai nap során említést fog tenni -, hogy igazából a kistermelők helyzetén az segítene, ha már a civil jogi kódex, illetve egy új szövetkezeti törvény egy egészen más szövetkezeti modellt vázolna fel, ezt itt a polgári törvénykönyvben most kikalapálni nem nagyon van lehetőségünk. Mi nem támogatjuk azt a hibrid megoldást, amely alapvetően egy gazdasági társaságként kezeli a szövetkezeteket, mi szeretnénk azt, hogy Magyarországon a kistermelők szövetkezetbe tömörülését az állam támogassa, és alapvetően az együttműködésen, az önigazgatáson és részvételen alapuló szövetkezeti típusokat támogatnánk, amelyek hatékonyan segítik a kistermelők piacra jutását, és támogatják a szociális szövetkezés különböző formáit. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egyetlen perc hosszabbítást kérnék! Köszönöm.

ELNÖK: Mivel Staudt Gábor is végül be tudta fejezni a gondolatmenetét, rugalmasan felfogva akkor igyekezzen, de csak ezt a gondolatmenetet.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék csak mondani, hogy az LMP alapvetően arra koncentrál a szövetkezet szabályozásánál, hogy az elsősorban a helyi gazdaságot, illetve az ökológiai mezőgazdaságot segítse.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból. - Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)