Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ma egy olyan fontos törvény tárgyalását kezdjük meg, amely a gyermeket nevelő családokat támogatja több szempontból is, illetve azokra a fiatalokra is kedvező intézkedéseket tesz, akik még gyermekvállalás előtt állnak, vagy éppen most fognak születni a gyermekeik.

Néhány pontot emelnék ki a törvényjavaslatból, amelyek véleményem szerint a legfontosabbak. Kezdjük egy olyannal, amely nem is a családügyi területhez tartozik elsősorban, hanem ez a szociális államtitkárság kezdeményezése volt, a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról, mondhatnánk röviden azt is, a távit bevezetéséről szól.

Ez egy teljesen új típusú juttatás, egy új típusú lehetőség, és azokat a családokat, azokat a szülőket kívánjuk támogatni, akik tartósan beteg gyermeket ápolnak, akiknek eleve nehéz a helyzetük azért, mert gyermekük betegségtől szenved, és ez a családnak egy igen komoly terhet jelent minden értelemben, anyagi értelemben is és lelki értelemben is természetesen. Ezeket a családokat támogatjuk eleve azzal, hogy az ápolási díj két jogcíme, az alapösszegű és az emelt összegű ápolási díj mellé még 2014-ben bevezettük a kiemelt ápolási díjat is ‑ és emellett az ápolási díj mértéke is mindig emelkedett, és fog ez 2018-ban is emelkedni, ahogy az elmúlt években történt ‑, 2018-ban a kiemelt ápolási díj további 5 százalékkal fog emelkedni, így valamennyi ellátásban részesülő személy anyagi értelemben nagyobb támogatást fog kapni 2018-ban is. Azokra a családokra gondolunk tehát, ahol a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermek. És itt most kiemelten ennél az intézkedésnél, a tartós ápolást végzők időskori támogatásának a bevezetésénél kiemelten azokra a családokra figyelünk, és azokat a családokat szeretnénk megszólítani, ahol a szülők úgy nevelnek tartósan beteg gyermeket, hogy ezt a saját otthonukban teszik, erről a gyermekről a mindennapjaikban, hosszú időn keresztül gondoskodnak. Azokat szólítjuk meg, akik ezt az ápolást húsz éven keresztül végezték aktív vagy nem aktív időszakukban, és akik gyermekeikről ilyenformán is gondoskodva kevéssé tudtak részt venni a munkaerőpiacon, és így a bérük alacsonyabb lehetett, mint azoknak, akik aktívabban tudnak részt venni vagy aktívabbak a munkaerőpiacon.

Ezért tehát a tartós ápolást végzők időskori támogatásával megnyílik az a lehetőség ‑ hogyha elfogadják és támogatják ezt a törvényjavaslatot, amire ezúton is szeretném önöket kérni ‑, hogy úgy módosítsuk a szociális törvényt és majd ennek megfelelően olyan kormányrendeletet tudjunk alkotni, amely azoknak, akik legalább húsz évig saját háztartásukban a tartósan beteg gyermekükről gondoskodtak, egy 50 ezer forintos havi támogatást fognak kapni akkor, amikor már nyugdíjasok. Tehát a nyugdíjukhoz egy további 50 ezer forintos adó- és járulékmentes támogatást nyújtunk, ezzel is kompenzálva azt a bevételkiesést, amit ők meg kellett hogy éljenek a tartósan beteg gyermekük ápolása miatt.

Van még egy olyan lehetőség is, hogy azoknál, akik gyesben részesültek a fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekük után, a gyes idejét is maximum tízéves időtartamban be lehet számítani a húszéves gondozási időszakba, tehát ez is bővíti a lehetőségek körét. Még annyi kritérium van, hogy ezeknél a családoknál azt a feltételt határoztuk meg, hogy az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj legyen, ez csak annak a biztosítéka, hogy itt egy tartósan beteg gyermek ápolásáról van szó. Tehát egy húszéves ápolási időtartam a saját otthonban, és az, hogy legalább egy évig az ellátás formája emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj legyen, illetve a gyes beszámítását tízéves időtartamra lehetővé tesszük.

A tartós ápolást végzők időskori támogatásának az összege tehát havi 50 ezer forint, amit járulékfizetési kötelezettség nem terhel. Attól függetlenül megkaphatják az érintettek, hogy jelenleg is még tart‑e ennek a gyermeknek az aktív ápolása vagy sem, ha már ez befejeződött valamilyen oknál fogva, akkor is jo­gosulttá válnak erre a támogatásra, illetve, ha ők most is a nyugdíjuk mellett amúgy is ápolási díjat kap­nak a gyermekükre való tekintettel, akkor is meg­kapják ezt az 50 ezer forintos támogatást. Ez tehát az egyik fontos pontja a törvényjavaslatunknak.

A másik fontos elem, amiről már volt szó korábban, és ha nem is itt, az Országház falain belül, de hallhattak bizonyára önök is róla, tudják ezt a tervünket, illetve javaslatunkat, elképzelésünket, és erről is szól most a jelenlegi törvényjavaslatunk, hogy a hallgatói gyermekgondozási díj időtartamát emeljük meg kétszeresére. Itt a hallgatói vagy diplomásgyedről beszélünk. Miről is van szó?

2014 előtt, mielőtt bevezettük a gyed extrát, azok az egyetemi hallgatók, főiskolások vagy éppen frissen végzett diplomások, akik gyermeket vállaltak, nem voltak jogosultak egyáltalán a gyedre. Ez azt je­lentette, hogy ezek a fiatal szülők csak gyesben részesülhettek, tekintettel arra, hogy nem volt olyan jövedelemszerzésük, ami megalapozta volna a gyedet, hiszen nekik korábbi munkaviszonyuk jellemzően nem volt, korábbi munkaviszonyból eredő jövedelmük jellemzően nem volt, ennek megfelelően az ez alapján megállapítható gyedre sem voltak jogosultak.

Ez változott meg a gyed extrával, 2014. január 1‑jé­vel vezettük be a gyed extrát, ami azt a lehetőséget teremtette meg a fiatal családalapítók számára, hogy függetlenül attól, hogy nem volt korábbi jogviszonyuk, függetlenül attól, hogy nem volt korábbi jövedelemszerzésük, jogosulttá váltak a hallgatói vagy a diplomásgyedre. A hallgatói vagy a diplomásgyedet egy éven keresztül tudták megkapni azok, akik hallgatók vagy éppen egy évvel vannak a diploma megszerzése után vagy az egyetem befejezése után. Ebben az időtartamban egyévnyi gyedre voltak jogosultak. Ezt hosszabbítanánk meg most ezzel a törvényjavaslattal két évre. Mondhatom azt is, hogy hozzáigazítjuk a gyed általános rendszeréhez. Ha támogatják ezt a törvényjavaslatot, és ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvénymódosítást, akkor a diplomásgyedet vagy a hallgatói gyedet nem egy évig, hanem két évig tudják kapni a fiatalok, akik családot alapítanak, gyermeket vállalnak. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon komoly segítség, sokkal nagyobb mozgásteret tud adni a fiataloknak, vagy éppen a frissen diplomázottak számára, a frissen végzett egyetemisták, főiskolások számára is könnyebbé teszi a munkaerőpiacon való elhelyezkedést később, hiszen aztán emellett még munkát is tudnak vállalni a gyed extrának köszönhetően. Ez tehát a második pontos pontja a javaslatunknak.

A harmadik elem, amit kiemelnék, a Köldökzsinór-programunkhoz kapcsolódik. Köldökzsinór-programnak nevezzük azt a kezdeményezést, amellyel azokat is megszólítjuk, akik nem Magyarország közigazgatási határain belül vállalnak gyermeket, hanem minden olyan magyar gyermeknek a szüleit, akik a világ bármely pontján születnek Magyarország közigazgatási határain kívül. Szeretnénk erősíteni a magyar-magyar köldökzsinórt, ezzel is szeretnénk kifejezni azt, hogy számunkra minden megszületett magyar élet kincs, minden megszületett magyar gyermek érték, éljenek bárhol is a szülők.

A magyar-magyar köldökzsinór további erősítését szolgáló Köldökzsinór-programnak egy fontos elemét tartalmazza ez a törvénymódosítási javaslat, ami az anyasági támogatás módosításáról szól 2018. január 1-jétől. Ez annyit jelentene ‑ ha támogatják és elfogadja az Országgyűlés ezt a törvénymódosítást ‑, hogy kiterjesztjük az anyasági támogatást azokra is, akik nem Magyarország közigazgatási határain belül születnek, és innentől, 2018. január 1-jétől szülessen bárhol magyar gyermek, az egyszeri anyasági támogatást, ezt a 64 125 forintot, legalábbis ami 2018-ban aktuális lesz, azok is meg fogják kapni, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel.

(9.10)

Az anyakönyvezési folyamatot majd az erre kijelölt magyarországi hatóság végzi el. Egyébként ez az anyakönyvezési folyamat ennek az igénynek a bejelentésével párhuzamosan el is tud indulni, aztán csak kell jelezni az igényüket.

Ezt a három pontot tartom a legfontosabbnak a mi törvénycsomagunkból, a törvénymódosítási javaslatainkból. Bízom benne, hogy mind a hármat támogatásra érdemesnek tartják, hiszen mind a három olyan előrelépést jelentene, amivel további támogatást tudunk nyújtani a gyermeket nevelő, gyermeket vállaló családoknak. Van még néhány technikai módosítás is a törvénycsomagunkban. Ezeket most részleteiben nem ismertetném.

Még talán egyetlen elemet emelnék ki ezek közül, az pedig a bölcsődei körzetekre vonatkozik. Ez egy olyan módosítás lenne a szabályozásban, ami arra vonatkozik, hogy jelenleg a hagyományos bölcsődéknél 15, a minibölcsődéknél 25 százalékban teszi lehetővé a jogszabály azt, hogy a körzeten kívüli gyermeket is felvegyék. Mi a rugalmasságot szeretnénk növelni azzal, hogy az általánosan 15 százalékos korlátot megemeljük 25 százalékra, illetve a minibölcsődék esetén 50 százalékra. Ez annyit jelent, hogy a jövőben a hagyományos bölcsődékbe 25, a minibölcsődékbe 50 százalékát vehetik fel a gyerekeknek körzeten kívülről. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek a gyermekek élveznek előnyt. Ez csak annyit jelent, hogy amennyiben van még szabad férőhely a körzetből felvett gyermekek felvétele után, akkor ne legyen egy olyan törvényi korlát, ami akadályozza ezeknek a gyermekeknek a felvételét. Ez egy nagyobb mozgásteret biztosít majd a bölcsődéknek.

Abban bízom, hogy azzal, hogy az idei évtől elindult az új bölcsődei rendszer, hogy most már négyféle bölcsődetípusból választhatnak a szülők, a hagyományos mellett a mini-, a családi és a munkahelyi bölcsődékből is, hogy folyamatosan bővítjük, fejlesztjük a bölcsődei férőhelyeket, hogy megemeltük a bölcsődei dolgozók bérét, beemeltük a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozókat a pedagógus-életpályába, és azzal, hogy megemeljük a bölcsődék finanszírozását két és félszeresére 2017-ről 2018-ra, tehát a működésükhöz adott támogatás is növekszik, bízom benne, hogy tényleg minden család megkapja a szükséges támogatást ahhoz, hogy a szülők úgy tudjanak dolgozni, hogy közben pici gyermeket nevelnek, vagy a pici gyermeket tudják a munka mellett is nevelni. Ezeket tartom ezt kiemelendő elemnek a törvénycsomagunkból, és kérem a képviselő hölgyek és urak támogatását hozzá. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)