Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Répássy képviselő úr a Fidesz vezérszónokaként azt kérte tőlünk, hogy ne az ügyintézés, az e-ügyintézés tartalmáról beszéljünk, mert nem ez a törvény vezeti be. Megígérem, nem ezt fogom tenni, annál is inkább, mert egyébként magával az elektronikus ügyintézés előtérbe helyezésével mi magunk is egyetértünk. Sokkal inkább arról fogok beszélni, hogy a kormány hogyan teszi ezt. Azaz nem a miértről, hanem a hogyanról fogok szólni, pontosabban a „hogyan nem szabad”-ról.

A törvényjavaslat tervezetét a kormányzati honlapon március 25-éig közigazgatási egyeztetésre bocsátották. Az akkor közzétett előzetes hatásvizsgálati lapok szerint egyrészt a polgári perrendtartásról szóló törvényben szabott kötelező elektronikus kapcsolattartás bevezetése során kialakult műszaki folyamati fejlesztések okozzák az előírások kisebb mértékű változtatását, az alkalmazott rendszerek és folyamatok képességeiből adódóan a valósan végrehajtható szabályozás pontosítása érdekében. Ez egyrészt praktikusan azt jelenti, hogy a korábban szabályozott rendszerek és folyamatok korrekció nélkül nem hajthatóak végre.

Ha nem kapkodták volna el a szabályozást, akkor a most szükséges intézkedések nem kerülnének újabb 35 millió 600 ezer forintba, mint ahogy azt a hatásvizsgálati lap jelzi. Másrészt azért van szükség a módosításra, mert az elektronikus azonosítás új rendszerére vonatkozó uniós szabályokat úgy ültették át a magyar jogrendszerbe, hogy a régi és az új rendszer közötti átmenetet nem szabályozták.

A Magyar Szocialista Párt kormányzásának időszakában nagy hangsúlyt fektetett az elektronikus ügyintézésre, illetve a kapcsolattartás elterjesztésére, a biztonságos azonosítás technikai megoldásainak kialakítására. A Fidesz-kormány mind a fejlesztéseket, mind a szabályokat a kukába dobta. Évekig visszaszorult és visszafejlődött ez a terület, mígnem a Fidesz az utóbbi egy évben előállt újabb rendszerek kidolgozásával és bevezetésével.

Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás területén még egyáltalán nem meggyőzőek az eddig elfogadott, hatályba lépett vagy még nem is hatályos szabályok. A kormány 2010 óta már többször bebizonyította, hogy az elektronikus közigazgatás és az elektronikus kapcsolattartás szabályozásában nem csupán halogat, hanem az átgondolatlanság és a szakszerűtlenség kifejezetten végrehajthatatlan szabályokat szült. Kiváló példa erre az elektronikus anyakönyv bevezetésének tologatása, de a közelmúlt átfogó szabályozásai is többször vallottak kudarcot.

A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvénnyel kihirdetett T/4648. számú törvényjavaslatot 2015. június 9-én fogadta el az Országgyűlés.

Az a törvényjavaslat amellett, hogy elfogadhatatlan sarkalatos rendelkezéseket tartalmazott, a szövegcserés módosítások között mindenféle indok nélkül fél évvel eltolta az elektronikus útra terelt ügyek körének törvényben rögzített bővítési határidejét 2015. július 1-jéről 2016. január 1-jére. Jómagam a törvényjavaslat vezérszónoklatában többek között ezt kifejezetten kifogásoltam. Kiemeltem, hogy a módosítások elfogadhatatlanok, és felvetik bizony nemcsak a kormányzat, hanem az OBH elnöke, Handó Tünde személyes felelősségét is ezért.

Alig telt el kis idő, az Országgyűlés asztalára került a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6627. számú törvényjavaslat. 2015. október végén rájöttek ugyanis, hogy a nyári szabályozás hiányos, jó néhány rendelkezéssel ki kell egészíteni. Az akkori törvényjavaslat hatásvizsgálati lapja szerint a 3,4 milliárdos forrásigénnyel járó javaslatot, amelyet 2 ‑ azaz kettő ‑ napos közigazgatási egyeztetés előzött meg, gyorsan elfogadták. Kár volt, államtitkár úr.

2015 novemberében megérkezett a T/7312. számot viselő törvényjavaslat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól. Ehhez a javaslathoz előzetes hatásvizsgálati lap nem is készült. Mégis belevágott a kormánytöbbség egy, az elektronikus ügyintézés vadonatúj, átfogó szabályozásába. Már akkor elmondtuk, hogy a szöveg, a vonatkozó uniós szabályozás mechanikus, he­lyen­ként értelmezhetetlen átvétele, a törvényi garanciák hiánya kizárja a javaslat ellenzéki támogatását. Hangsúlyoztuk, hogy a gazdálkodó szervek és a jogi képviselők tekintetében komolyan kérdéses, hogy az új elektronikus rendszer számukra milyen adminisztratív és egyéb terheket jelent majd.

Most itt az újabb termék. Az indokolás többek között a következőkkel magyarázza a mostani átfogó módosítást: célja a korábbi határidő-módosítás szük­ségességét indokoló legfőbb gyakorlati és technikai problémák megoldása.

Ez magyarul két dolgot jelent. Az egyik az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak a korábbi határidő-módosítást is igazoló változtatásáról van szó. A másik, hogy most is csak a legfőbb problémák orvoslása a cél. Az úgynevezett perkapu a gazdálkodó szervezeteknek és a jogi képviselőknek a bíróságokkal és más hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartását biztosítaná a jelen törvényjavaslat szerint immár legalább a harmadik változatban és részletszabályokkal kerül elénk.

Az belátható, hogy a gazdaság szereplői számára egyáltalán nem mindegy, hogy a bírósághoz fordulás milyen eljárási feltételek mellett zajlik. Mostani újítás, hogy az általános nyomtatványkitöltő keretprogramra történő utalás kikerül a szövegből, 2015 decemberében több ilyen utalás került a szövegbe.

(14.30)

Ugyanakkor az indokolás szerint az informatikai rendszer működése során a gyakorlatban azonban változatlanul alkalmazásra kerül.

Hasonlóan zavaros az elektronikus aláírásra vonatkozó, 2016. július 1-jével hatályba lépő szabályozás. Az uniós szabályozáson alapuló, ám ész nélkül átvett változtatások módosítása nem tűr halasztást, hiszen hiányzik az átmeneti időre is nélkülözhetetlen folytonosság. Az új rendelkezések rámutatnak a korábbi bűnök következményeire is. Az új, fokozott biztonságú szolgáltatásokat egy szolgáltató csak akkor nyújthatja, ha megfelelőségértékelést követően ezt bejelenti a bizalmi felügyeletet ellátó szervnek, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak. A megfe­lelőségértékelési szervezeteket akkreditálni kell. Igen ám, de a korábbi Nemzeti Akkreditációs Hatóságot Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter és Vas Imre előterjesztők indítványára a 2015 júliusában elfogadott, a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényt szétverte!

A jelen törvényjavaslat indokolása elismeri, hogy egy év elteltével is bizonytalan az új NAT jogállása, legkorábban 2016 májusában lehet arra számítani, hogy az új fideszes testületet a nemzetközi szervezetek feljogosítják a tevékenység elvégzésére. Ezt akkor is elmondtuk, államtitkár úr, hogy az a probléma, hogy ez így lesz. Emiatt a 2017. július 1-jéig tartó átmeneti idő szabályozására van szükség.

Ez nyílt beismerése annak, amit Gúr Nándor a korábbi NAT megszüntetése kapcsán a vitában elmondott, hogy tényleges és a működés hibáiból fakadó oka nem volt a köztiszteletben álló testület megszüntetésének, ez nem volt más, mint a Fidesz egyik térfoglaló akciója. Most meg azzal szembesülünk, hogy a kommunikációs nyomulás nem minden, a valóságot sajnos nem lehet legyőzni.

Az MSZP a bíróságokkal és a közigazgatási hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartás szabályozását érintő kormánypárti ámokfutás újabb állomásának tartja ezt a törvényjavaslatot. A feleslegesen kidobott milliárdok, a politikai térfoglalás és a korrupciógyanús fejlesztések kövezik ki azt az utat, amit a kormánypártok ebben a témakörben járnak, úgyhogy, ahogy az eddigi javaslatokat is elhibázottnak, elhamarkodottnak és átgondolatlannak tartjuk, ugyanúgy ezt is, ezért támogatni ezt nem fogjuk. Kö­szö­nöm szépen.