Készült: 2024.03.29.13:22:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (2003.06.17.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Lévai Katalin
Beosztás esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:21


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! E Ház falai között kilenc hónappal ezelőtt, 2002. szeptember 26-án jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök több száz civil szervezet képviselőjének, hogy kezdeményezni fogja a parlamentnél a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény megalkotását. Kilenc hónap nem rövid idő, de gondolják végig, hány ilyen súlyú törvény született meg az ötlet bejelentését követően ennyi idő alatt!

A nemzeti civil alapprogramról szóló törvénytervezetet széles körű és alapos társadalmi egyeztetés után 2003. május 27-én terjesztettem be önök elé, és egy hét múlva a törvény záró szavazására is sor kerül. Ha ez valósággá válik, a Magyar Országgyűlés úgy kezdheti meg nyári szabadságát, hogy a civil társadalom újabb bizonyosságot kap: a parlament felelősséget érez iránta. Nem mellékesen, ebben az esetben történhet meg a 2004. évi költségvetés tervezése, így lesz nevesített nemzeti civil alapprogram rovat. Köszönet ezért önöknek.

A parlamenti vita rendkívül intenzív volt. Hat bizottság tárgyalta a törvényjavaslatot, és 105 módosító indítványt nyújtottak be hozzá. És, ami ennél is fontosabb, az előkészítő időszakban érdemi, magas színvonalú párbeszéd folyt valamiért, és nem valami ellen. Ha három szóval akarnám jellemezni a vitákat, e három szó: felelősség, hozzáértés és kötődés.

Öröm volt érzékelni, hogy a képviselő asszonyok és urak közül számosan - kormányoldalon és ellenzékben egyaránt - milyen erős szálakkal kötődnek több civil szervezethez is, mennyire értenek a civil szervezetek működését befolyásoló jogszabályokhoz, és hogy az indítványokat a civil társadalom iránt érzett felelősség és nem egyéb érdekek motiválták. Ebből adódóan nem meglepő, hogy a kormánypárti és ellenzéki vélemények gyakran közeledtek egymáshoz, a kormány számos ellenzéki módosító indítvány elfogadását javasolta. Ezt az együttműködési készséget mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a javaslatot első helyen tárgyaló társadalmi szervezetek bizottsága nyolc bizottsági módosító indítványt nyújtott be mindkét oldal egyetértésével.

A nemzeti civil alapprogramról szóló törvény az egész Magyar Országgyűlés közös sikere lehet, a partneri viszony bizonyítéka, amely jól jövedelmező befektetés a társadalmi demokratikus működéshez.

Tisztelt Ház! Jó érzés volt tapasztalni, hogy a törvényjavaslat parlamenti vitájának időszakában is folytatódott a társadalmi párbeszéd, a civilek aktívan vettek részt a törvény formálásában. Soha ennyi civil szervezeti képviselő nem járt bizottsági ülésekre, ahol végre nemcsak vattaként vettek részt, hanem szót is kértek, és javaslataikat a bizottság el is fogadta. Ismét csak a társadalmi szervezetek bizottságára hivatkozom, ahol van olyan bizottsági módosító indítvány, amely a civilek kezdeményezésére született meg.

Tisztelt Ház! Természetesen a zárszóban nem hallgathatom el, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben több bizottságban is közelítő álláspontok születtek, de konszenzust nem sikerült elérni. Ilyen például, hogy az alapprogram irányító testületében, a tanácsban a parlamenti pártok, illetve az Országgyűlés képviselete hány fővel történjék meg. Megértjük ennek a törekvésnek az indokait, hogy mind a négy párt szeretné jelenlétét biztosítani, mégis úgy gondoljuk, hogy a törvény preambulumában megfogalmazott, pártpolitikától mentes elvet a kormány által támogatott módosító indítvány határozottabban érvényesíti. Vagyis az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának két fő, egy kormánypárti és egy ellenzéki delegáltja, akik akár szakértők is lehetnek, biztosítja a törvényhozás jelenlétét, de meggátolja a pártok rátelepedését a tanácsra.

A legnagyobb véleménykülönbség a törvény hatályba léptetésének kettős időpontja körül alakult ki. Több szocialista képviselő együttes módosító indítványa szerint a törvény a forrásbiztosítás kivételével a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, amely az első alkalommal 2004. január 20-áig történik meg, majd ezt követően minden negyedév első hónapjának 20. napjáig ismétlődik. Ez az időpont is kompromisszum volt, hiszen ez év októberétől jövő év októberéig szóltak az indítványok. Arra kérem önöket, hogy nézzék a realitásokat!

A július közepén életbe lépő jogszabály végrehajtási rendelete természetesen rövid idő alatt elkészíthető. Ugyanakkor a tanács és a kollégiumok létrehozására a civil társadalom számára érdemben kell felkészülési időt biztosítani. A választások szabályszerű lebonyolítása, a megválasztott testületek ügyrendjének megalkotása sem darálható le egyik pillanatról a másikra. Már az is feszített tempót igényel, hogy a nemzeti civil alapprogram szervezete 2004 januárjában működőképes állapotba kerüljön, ezért kérem önöket, hogy a szavazásnál vegyék figyelembe ezeket a szempontokat.

Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az az indítvány is, hogy az alapprogram létrehozásához, a működés megkezdéséhez rendeljen a parlament forrásokat. Biztosíthatom önöket, hogy erre a célra a Miniszterelnöki Hivatal ez év civil fejezeti előirányzatából a szükséges összegek átcsoportosíthatók. Nincs szükség a költségvetés újabb kötelezettségekkel történő megterhelésére.

Tisztelt Ház! Befejezésül kérem önöket, a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai