Készült: 2019.12.08.12:40:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

230. ülésnap (2017.05.31.), 26. felszólalás
Felszólaló Bánki Erik (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:08


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. július 1-jétől hatályos a tár­sa­ságiadó-törvény, amely alapján pályázhatnak látvány-csapatsportban tevékenykedő amatőr sportszervezetek és országos sportági szakszövetségek a társaságiadó-támogatásra. A hivatásos sportszervezetek támogatásának brüsszeli engedélyeztetését követően 2011. december 17-én lépett hatályba azon törvénymódosítás, amelynek értelmében a hivatásos sportszervezetek tárgyieszköz-beruházásai is elfogadhatók a látványcsapatsport-támogatási rendszer keretén belül.

A látványcsapatsport-támogatás vonatkozásában személyi jellegű ráfordítás, a tárgyieszköz-be­ru­há­zás, a felújítás, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátása, a képzés és a versenyeztetés azok a jogcímek, amelyeken támogatást lehet kérni.

A rendelkezésre álló adatok alapján 2016. december 31-éig a támogatási rendszer indulása óta eltelt időszakban több mint tízezer sportágfejlesztési program került elbírálásra, és több mint 405 milliárd forint támogatási értékben került támogatási igazolás kiadásra a törvényben meghatározott feltételek szerint.

(10.50)

Ez alapján kijelenthető, hogy a látvány­csapat­sport-támogatási rendszer indítása óta töretlen népszerűségnek örvend, egyre több sportszervezet, egyre több egyesület tudja igénybe venni azokat a támogatásokat, amelyeknek köszönhetően nemcsak a létesítményhelyzet javult Magyarországon jelentősen az elmúlt években, hanem a rendszeresen testmozgást végző magyar állampolgárok száma, illetve az igazolt versenyzők száma is jelentősen megnövekedett. A bevezetett intézkedések legfőbb gyakorlati célja az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés szolgálata, a fiatalkori sportolás támogatása és nem utolsósorban a lakosság minél nagyobb részének bevonása a rendszeres sportolása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor 2010-ben a kormányzást átvettük, akkor Magyarország sereghajtó volt az Európai Unió országai között a rendszeres testmozgást végző állampolgárok számának tekintetében. Az a szomorú adat díszelgett Magyarország neve mellett, hogy nem éri el a 10 százalékot azon állampolgáraink száma, akik legalább hetente kétszer 45 percet sportolnak, ezáltal jó fizikális állapotban tartva magukat. Azóta, köszönhetően részben a társaságiadó-törvény támogatási rendszerének, illetve annak a kormányzati szerepvállalásnak, amely a sportot kiemelt stratégiai célként kezelte az elmúlt évek során, ez a szám több mint a duplájára nőtt, és így már az Európai Unió erős középmezőnyében vagyunk. A célunk pedig az, hogy 2020-ig az élmezőnybe tudjunk kerülni, és példát mutassunk más uniós tagországoknak is arra vonatkozóan, hogy miért éri meg minél több magyar állampolgárt bevonni a sport rendszerébe, miért éri meg minél több gyermeket rábírni arra, hogy rendszeresen sportoljon, hiszen ez nemcsak a fizikai és szellemi teljesítőképességük növelésében mutatkozik meg, hanem sokkal kevesebb kiadásba kerül majd a magyar társadalomnak mind a társadalombiztosítás, mind az egészségbiztosítás terén. Mindemellett pozitív hatással volt a társaságiadó-törvény eddig is az utánpótlássport növelésére, hiszen a támogatások jelentős része éppen ebben a szegmensben, az utánpótlás-nevelésben realizálódott.

Meg kell említeni azt a tényt is, hogy az intézkedésnek köszönhetően az érintett sportágak utánpótlás-nevelési bázisa, ahogy mondtam, jelentősen megnőtt, különösen azon sportágak területén, mint a jégkorong vagy éppen a vízilabda, ahol a legnagyobb probléma volt, hiszen kevés volt a jégfelület és kevés volt a vízfelület. Ezekben a sportágakban három-négyszeresére nőtt az igazolt sportolók száma azóta, hogy bevezettük a társaságiadó-kedvezményi rendszert.

Az egyik lényegi eleme a mostani módosításnak, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy egy újabb sportággal bővül a támogatott csapatsportágak köre, ez pedig a röplabda. Azt gondolom, hogy ezzel régi adósságunkat törlesztjük, hiszen a törvény indulásakor, amikor a látvány-csapatsportágak fogalmát átvettük a sporttörvényből, akkor az csak öt csapatsportágat nevesített, a labdarúgást, a kosárlabdát, a vízilabdát, a jégkorongot és a kézilabdát, így a röplabda az első időszakban kimaradt a támogatotti körből, annak ellenére, hogy Magyarországon a röplabda támogatottsága kifejezetten magasnak mondható. Egy új sportágról beszélünk, amely ugyan csak a XIX. században született, de kimondhatjuk, hogy ma már minden hatodik magyar ember érintett akár sportolóként, akár szurkolóként ebben a sportágban. Azt gondolom, ez bőven indokolja azt, hogy ennek a csapatsportnak a látvány-csapatsportágak között a helye. Ha pedig valaki látott már életében strandröplabdát, akkor azt gondolom, hogy az önmagában kifejezi magát a látvány-csapatsport minden fogalmát, s nemcsak azért, mert nagyon csinos hölgyek játsszák, hanem azért, mert rendkívül nagy az érdeklődés iránta. Hogy egy példát mondjak önöknek, tisztelt hölgyeim és uraim: Rióban az olimpián az első olyan sportág volt a strandröplabda, ahol az összes jegy elkelt elővételben.

Visszatérve a törvényjavaslatra, szem előtt kell tartanunk a támogatási rendszer illeszkedését az európai uniós irányelvekhez, éppen ezért amellett, hogy a röplabda új elemként bekerül a támogatott sportágak körébe, néhány olyan technikai módosítást is eszközöl a törvényjavaslat, amely az elmúlt időszak uniós jogszabályainak az átvezetését, azaz a jogharmonizációt biztosítja számunkra.

A módosítás többek között meghatározza a hivatásos sportoló fogalmát, valamint ugyanezen célból bevezeti a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény fogalmát, és az alkalmazáshoz kapcsolódó eljárást is rögzíti egyben. Az uniós jogszabályokkal való összehangolást szolgálja az is, hogy a hivatásos sportszervezetek tárgyieszköz-beruházásai kapcsán már ismert összeszámítási szabályokat kiterjeszti a képzési, illetve személyi jellegű ráfordítási jogcímekre is. Ez szintén európai uniós elvárás volt.

A törvénymódosítás tovább pontosítja az építési beruházások megvalósításához kapcsolódó tulajdon, hasznosítás és üzembe helyezés kérdéskörét is. Úgy vélem, hogy a törvénymódosításban foglalt rendelkezések kellő garanciát nyújtanak arra, hogy a beruházások megvalósuljanak, és az üzembe helyezésüket követő években garantáltan csak és kifejezetten sportcélú hasznosítással tudják őket működtetni.

Tisztelt Ház! Összefoglalásként azt mondhatom tehát, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat alapvetően, a lényegi elemét tekintve egy új látvány-csapatsportág beemelésével a röplabda számára is biztosítja a későbbiekben a társaságiadó-kedvez­mény rendszerén belüli támogatás lehetőségét, illetve olyan technikai rendelkezések átvezetését biztosítja, amely az Európai Bizottsággal az első ötéves ciklus lezárását követően megegyezésre került, és amely elvárás volt felénk annak érdekében, hogy ennek a támogatási rendszernek a fenntartási lehetőségét újabb öt évre megkapjuk.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy az, aki ezt a törvényjavaslatot támogatja, nem tud elkövetni hibát, hiszen egy olyan, a társadalomban rendkívül népszerű adótámogatási lehetőséget fog támogatni a röplabda csapatsportág számára is, illetve a technikai átvezetésekkel a többi csapatsportág tekintetében ennek a támogatási rendszernek a fenntartását biztosítani, amely több tízezer magyar család számára biztosít sportolási lehetőséget, a fiatalok számára pedig egy olyan életpályát biztosít a sport révén, amely nemcsak a sportolás területén, hanem a gazdasági életben vagy a társadalom bármely szegmensében való megfelelésüket és beilleszkedésüket is biztosítani tudja. Ezért azt kérem önöktől, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai