Felszólalás adatai

DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A katonai jogállási törvény tavalyi módosítása egy tematikus kiigazítás volt, a rehabilitációs járadékról szóló törvény hatálybalépéséhez kapcsolódott. A jelenlegi módosítás viszont nem kizárólag a katonai jogállási törvény módosítását tartalmazza, hanem a folyamatos, jogszerű működés érdekében több javaslatot tesz például a katonai és rendvédelmi felsőoktatási törvény legsürgősebb változtatásainak elvégzésére is.

Nézzük tehát, melyek azok az ügyek, amelyek szükségessé teszik a jogállási törvény módosítását! Az első a C-17-es katonai szállítógép program. Az októberi budapesti NATO informális védelmi miniszteri találkozó egyik fontos témája volt a C-17-es katonai szállítógép program. Októberben hatályba lépett a 12 NATO-tagország által aláírt egyetértési nyilatkozat, s ennek következtében egy új NATO-ügynökségként létrejött a NATO légiszállítási irányító szervezet. A C-17-es légiflotta bázisát Pápán alakítjuk ki. A már említett irányító szervezet alárendeltségében felállításra kerül egy többnemzeti nehéz-légiszállító ezred, és az ennél történő szolgálatteljesítés személyi és pénzügyi feltételeinek megteremtését szolgálja a jelenlegi módosítási javaslatunk. Elfogadásával lehetővé válik a Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban történő szolgálatteljesítés.

Ezenkívül számukra a szolgálat időtartamára kiemelt, a beosztási illetmény 50 százalékának megfelelő illetményt biztosít az úgynevezett szövetségesi együttműködési pótlék bevezetésével a módosítás. Jelenlegi ismereteink szerint az érintett állomány létszáma négy fő. Ez a létszám kismértékben növekedhet, amennyiben más nemzetek nem töltik fel a rendelkezésükre álló kvótákat, illetve más NATO- vagy EU-alárendeltségű, többnemzeti katonai szervezet hazánkba települ.

A második módosítás azzal kapcsolatos, amely nyáron az egész országot megrázta, nevezetesen, hogy Afganisztánban két kiváló magyar tűzszerész vesztette életét szolgálatteljesítés közben. Elvesztésük pótolhatatlan, azonban néhány intézkedéssel kötelességünk kifejezni a megkülönböztetett figyelmet. A hatályos katonai jogállási törvény illetménypótlékként nevesíti a tűzszerészpótlékot, és ennek óránkénti mértékét az illetményalap 2,9-9,2 százalékában határozza meg. Ezzel szemben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak jogállásáról szóló törvény, azaz a Hszt. azonos elnevezésű pótléka ennél magasabb, óránként 15 százalék.

Annak idején az eltérést a feladatellátás eltérő tárgya indokolta, mondván, hogy a rendészeti tűzszerészek alapvetően házilag készített, míg a katonai tűzszerészek jellemzően lajstromozott, világháborús robbanószerkezetek hatástalanításával foglalkoznak. A katonai tűzszerészek által ellátott feladatok jellege azonban lényegesen megváltozott.

A két afganisztáni haláleset körülményeinek kivizsgálása során bebizonyosodott, hogy a tragédiát olyan házi készítésű robbanószerkezetek okozták, amelyeket az afgán rendészeti szervek nem tudtak hatástalanítani. A nemzeti szerepvállalással összhangban tehát a katonák feladatra való felkészítésének körét a házilag készített robbanószerkezetekre is kiterjesztettük.

Ezekre a megváltozott körülményekre tekintettel javasolja a Honvédelmi Minisztérium, és fogadja el együtt az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, hogy a felső határt a Hszt. szerinti mértékhez igazítsuk, a differenciált mértékek fenntartásával. A módosítás így a tűzszerészpótlék óránként 4,7-15 százalékos emelésére tesz javaslatot.

Az elmúlt napok eseményei, a tűzszerész százados őrizetbe vétele azonban indokolatlan hangulatkeltésre adott alkalmat. Szeretném a Ház előtt rögzíteni, hogy a zászlóalj iránti bizalmam töretlen. Itthon és külföldön végzett munkájukkal életet és értéket mentenek meg, saját életük kockáztatásával. Én ezt köszönöm nekik, és katonaszerencsét kívánok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadik javaslatunkban törvényi szabályozást kezdeményezünk a hősi halottak sírjainak gondozásáról. Azt tervezzük, hogy a sírhely földrajzi fekvése szerinti hadkiegészítő parancsnok a hősi halottá minősítettek sírjainak gondozási feladataival a legközelebbi katonai szervezetet bízza meg. Ennek keretében a katonai szervezet parancsnoka köteles a hősi halottá minősítettek sírhelyeinek állapotát folyamatosan ellenőrizni, állagának megóvásáról gondoskodni, és a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat a hadkiegészítő parancsnokság részére haladéktalanul megtenni. A módosításnak ez az eleme kegyeleti kötelezettségünk méltó teljesítését kívánja elősegíteni.

Tisztelt Ház! A katonai jogállási törvény hatálybalépése óta rendszeresen vizsgáljuk a törvény hatályosulását. A legutóbbi módosítás óta eltelt időszakban összegyűjtött szakmai, jogalkalmazói tapasztalatok és problémafelvetések szükségessé tették a különböző szabályozási területeket érintő további módosítások kidolgozását is. Ennek megfelelően a Hjt.-hez kapcsolódó egyéb módosítások túlnyomó része technikai jellegű. Ezek közül néhányat emelek ki.

A módosítás pontosítja a jogszabály-alkotási felhatalmazásokat. A szolgálati nyugdíjrendszer egyes, kivételesen alkalmazandó szabályainak pontosításával a szolgálati nyugdíjrendszer alapvető rendelkezéseinek módosítása nélkül a joghátrányok halmozásának kizárása a célunk.

A második: a jogrendszer-koherencia érdekében a javaslat a bejegyzett élettárssal egészíti ki a közeli hozzátartozó fogalmát, hiszen 2009. január 1-jén hatályba lép a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény.

A harmadik: ugyancsak az összhang biztosítása, valamint a kapcsolódó jogkövetkezmények következetes érvényesítése érdekében a módosítás a törvény erejénél fogva történő megszűnés eseteit kiegészíti az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló külön törvény szerint jogviszony megszűnését eredményező esetekre történő hivatkozással. A Magyar Honvédségben a tábornokok és az ezredesek, valamint a közbeszerzéssel foglalkozók azok, akikre vonatkozik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Ezekben az esetekben pontosítjuk azokat a szabályokat - együtt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvény előírásaival -, ahogyan és amilyen módon ezt végre kell hajtani.

A negyedik: több kisebb módosítás egyes személyügyi és pénzügyi szabályokhoz kapcsolódik.

S végül: pénzügyi területen a visszatartott illetmény visszafizetésének kötelezettségével kapcsolatos szabályra teszünk javaslatot.

(18.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A katonai és rendvédelmi felsőoktatási törvényhez kapcsolódó módosítások nélkülözhetetlenek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogszerű működése érdekében. A javaslat egyrészt a foglalkoztatási szabályok kisebb pontosítását tartalmazza. A civilesítési folyamat eredményének rögzítése érdekében a módosítás rendezi a vezetők kinevezésére, illetve megbízására vonatkozó szabályokat, illetve ezzel összefüggésben biztosítja az egyetemi szenátus véleményezési jogát.

A katonai felsőoktatás sajátosságaira tekintettel a gyakorlatorientált képzés elősegítése érdekében az általános felsőoktatási rendelkezésektől további eltéréseket nevesít a javaslat. Vannak azonban a hallgatókhoz kapcsolódó részei is a javaslatnak. A katonai jogállási törvény hatályos szabályai meghatározzák, hogy a Magyar Honvédséggel szolgálati viszonyban kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személy állhat. A javaslat törvényi szinten deklarálja azt, hogy a katonai ösztöndíjas hallgató is kizárólag magyar állampolgárságú személy lehet.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tárgyköreit október 28-án az öt parlamenti párt képviselői előzetesen megvitatták. Annak céljaival összefüggésben széles körű egyetértés bontakozott ki. Kérem önöket, hogy járuljanak hozzá a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat elfogadásához.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)