Készült: 2020.09.18.12:42:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

188. ülésnap (2004.11.22.), 337. felszólalás
Felszólaló Németh Szilárd István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Foglalkoztatási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:47


Felszólalások:  Előző  337  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi vélemény egyértelműen elutasító volt, mint ahogy ez alelnök úr elmondásából is hallható volt. Ennek az önálló indítványnak az elutasítását a következők miatt hoztuk meg. Mielőtt bekerült a bizottság elé ez az önálló indítvány, a szakszervezetekkel, a munkavállalók érdekképviseleteivel nem történt megfelelő érdekegyeztetés. Az ő javaslataik egyébként még a mai előterjesztésben sem szerepelnek, több szakszervezet együttesen kérte a különböző megbeszéléseken - és ezt többször is megtették -, hogy például a 25 százalékos ksz-kötési képesség menjen vissza 10 százalékra. Ez a mai napig sem szerepel ebben az előterjesztésben. Tehát az nem mondható, hogy nagyon kimerítő volt a szakszervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott egyeztetés, és az ő javaslataik - hiszen róluk van szó - maradéktalanul bekerültek volna ebbe a javaslatba.

Másrészről azt gondoljuk, hogy egy ilyen horderejű javaslatot, amely a teljes munkavállalói kört, a teljes munkavállalói érdekképviseletet érinti, konszenzussal illik meghozni. Tehát ha bármelyik szakszervezeti szövetség, bármelyik szakszervezet kifogást emel akár az eljárás módja, akár pedig a törvényjavaslatban foglaltak miatt, akkor ezt illik visszavonni.

A második szempont, amiért nemmel szavaztunk: valójában úgy véltük, hogy a kormány mulasztásban van, mégpedig hosszú ideje, évek óta mulasztásban van ennek a témának a tárgyalásában, a szakszervezeti reprezentativitás meghatározásában.

(23.10)

Az lett volna a jó, hogyha a kormány terjeszt elő valamilyen megoldást, valamilyen javaslatot, és nem pedig önálló képviselői javaslatként kerül be a bizottsági ülésre. Úgy láttuk, hogy a kormány elbújik ez elől a feladat elől, tizenegy képviselő mögé szándékozik bújni, mert a valódi politikai célok, amelyek a hátterében vannak ennek a módosítási javaslatnak, kényelmetlenek számára. Ezek a valódi célok egyfajta SZOT-osítása, az egész szakszervezeti mozgalomnak, a közszféra nagyszámú létszámleépítésének az elrejtése, illetve azokat a szervezeteket, amelyek képesek lennének ez ellen hatni, az lenne a dolguk, hogy megvédjék a munkavállalók munkahelyeit, azokat a szervezeteket ki kell tessékelni az érdekegyeztetésből. És természetesen mi úgy ítéltük meg, hogy bizonyos egészségügyi intézmények privatizációja kapcsán is beszélhetünk erről a kormányrejtőzködésről.

Gyakorlati problémák is vannak ebben a javaslatban, többek között a 6/A. §-t nem vonják vissza, nem történik meg a 6/A. § visszavonása, ehelyett viszont a 12/A. §-ban egy másfajta szabályozás, ezzel ellentétes szabályozás kerül meghatározásra, és valójában oda lyukadunk ki, amit Filló alelnök úr mondott, hogy akkor így is lesz reprezentatív meg úgy is lesz. Akkor minek az egész? Szóval, nem teljesen világos előttünk, hogy mi az, ami igazából motiválta ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását.

Úgy látjuk, hogy a törvényjavaslat ilyetén való elfogadása a közalkalmazotti tanácsokat elsorvaszthatná, vagy egy-egy erős szakszervezet fennhatósága alá helyezhetné. Az elsorvasztás úgy történik meg, hogy nincs értelme közalkalmazotti tanácsi választást tartani, a szakszervezetek nem fognak részt venni a közalkalmazotti tanácsnak ezen a választásán, mert minek, hiszen a reprezentativitásuk ezentúl már a taglétszámtól függene.

Három évre bebetonozódik egy-egy most erős szakszervezet. Tehát az összes többi kis szakszervezet, amelyik nem éri el azokat a létszámarányokat, amelyeket a törvényjavaslat előír, csak három év múlva válhatnak reprezentatívvá, három év múlva válhatnak ksz-kötésére képessé. Ez, azt gondolom, nagyon hosszú idő, inkább el fognak sorvadni ezek a szakszervezetek, és megint egy monolit szakszervezeti rendszer fog kialakulni. És úgy látjuk, hogy a hiteles létszámadatok, szakszervezeti létszámadatok sem szerezhetők be egykönnyen, hogy ezek megfeleljenek alkotmányos, adatvédelmi és az egyesülési jog kívánalmainak. Tehát nagyon nehéz ezt követni, hogy hogyan fognak adatot bekérni, és milyen adatok alapján döntenek arról, hogy mely szakszervezet lesz reprezentatív, illetve kollektív szerződés kötésére képes.

Én azt hiszem, hogy a negyedik szempont, ami megfogalmazódott az ülésen, az, hogy hol lesz a határ. Egy legközelebbi előterjesztés már nem 10-25 százalékról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hanem 25-50 százalékról fog beszélni? És ami nagyon fontos, ez alapján a módosítás alapján, tehát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása alapján el lehet kezdeni a munka törvénykönyvének hasonló jellegű módosítását.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  337  Következő    Ülésnap adatai