Készült: 2020.01.19.00:36:13 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 345 1999.06.15. 0:55  339-370

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaságnak kiemelkedően fontos érdeke, hogy aktívan részt vegyen a koszovói válság rendezésében, a válság nyomán kialakult humanitárius szükséghelyzet megoldásában, valamint a békefenntartói tevékenységben és az övezet rehabilitációjában.

Tisztelt Ház! A külügyi bizottság a délelőtt folyamán megtárgyalta az önök előtt fekvő mindhárom országgyűlési határozati javaslatot, s figyelemmel az ENSZ alapokmányában foglalt elvekre, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatára, NATO-tagságunkra, valamint a KFOR-erők és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodásra, konszenzussal, egyhangúlag megszavazta mindhárom határozati javaslatot, s általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 350 1999.10.20. 3:13  172-363

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Általános vitára készültünk többedmagammal a külügy költségvetésével kapcsolatban, de úgy tapasztaltam, hogy az ellenzéki külügyes képviselők érdeklődése miatt ez csak egyfajta házi beszélgetéssé alakul.

Tehát folytatnám Surján képviselőtársam gondolatmenetét abban a vonatkozásban, hogy több lényegi alapfeladatban jelentősen nő a költségtámogatás a Külügyminisztérium fejezetében. Ilyen példaként említhetjük a szomszédságpolitikát, a határon túl élő magyarokkal való kapcsolattartást. Mivel néhány szomszédos országban pozitív demokratikus változások mennek végbe, és az ottani magyar szervezetek által még egy újabb csatornán keresztül erősíthetjük kapcsolatainkat az adott ország politikai köreivel, ezáltal a bilaterális kapcsolatok mellett a határmenti együttműködéseken keresztül külpolitikai tevékenységünk mögé felsorakoztatható a visegrádi együttműködés, a KEK, az eurorégiós együttműködések és a határon átnyúló gazdasági együttműködéseknek a rendszere is. Tehát hatékonyabb szomszédságpolitikánk, amelybe szervesen beleépül a határon túl élő kisebbségeinkkel való szorosabb kapcsolattartás, egyik fontos elemévé válik integrációs törekvéseinknek.

Tisztelt Ház! A kormányprogram a korábbi évekhez képest aktívabb, hatékonyabb politikát folytat a határon túl élő magyarokkal kapcsolatban. Ennek egyik lényegi momentuma volt, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala integrálódott a Külügyminisztériumba, ezzel is erősítve azt a következetes eltökéltséget, hogy jobb kapcsolatot tartson fel a világban élő magyarok szervezeteivel, különös tekintettel a szomszédos országokban élő kisebbségeinkkel.

A kormányprogram ezzel kapcsolatos részének lényegi eredménye volt az elmúlt évben a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, amely kiemelten fontos fóruma a magyarság legitim szervezeteinek. Az értekezlet működésében alapvető koordináló szerep jut a HTMH-nak, és ez 2000-ben többlettámogatást jelent a hivatal számára 1999-hez képest. A főbb előirányzatok szerint a HTMH működése 355,2 millió forintban jelentkezne, mintegy 10 százalékos többlettámogatással az előző költségvetéshez képest. Továbbá több kisebbségi kérdéssel foglalkozó tanácskozás, díjak, összességében 143 milliós értékben jelentkeznek a költségvetési tételben. Ezek olyan tételek, amelyek az 1998-as költségvetésben néhol nem is jöttek még szóba.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója támogatja a Külügyminisztérium költségvetési tervezetét, amelyben az előbb vázolt feladatok megfelelő működést fenntartó és a többletfeladatokkal arányos többlettámogatást is magukban foglalnak.

Kérem, önök is támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 92 2000.10.18. 4:38  1-363

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2001-2002. évi költségvetéssel kapcsolatban a Fidesz legfontosabb céljait három pontban fogalmazhatjuk meg: elsősorban célunk, hogy a gazdasági növekedés eredményeit az emberek mindennapi életükben is érezhessék, ennek érdekében jelentősen emeljük a béreket, nyugdíjakat; ezzel együtt kiemelt célunk a családok életkörülményeinek javítása; harmadsorban a költségvetés a gazdaság további fejlesztésének szolgálatában áll. Új országépítő program indul, a Széchenyi-terv nemcsak az ország gazdasági, hanem szellemi teljesítőképességére is épül, és egyben jelentősen növeli a szellemi és gazdasági potenciált is. A Széchenyi-terv 290 milliárd forintjából lakások, utak épülnek, növekednek a tudományos kutatás fejlesztési forrásai.

A koppenhágai kritériumok alapján megállapítható, hogy Magyarország szilárd, makroökonómiai keretekkel rendelkezik, és a gazdasági környezet is egyre jobban kiszámítható, a feltételek egyre inkább átláthatóak. Több egybehangzó vélemény alapján mondható el mindez, például a Magyar-EU Bővítési Üzleti Tanács jelentése alapján, amelyet előző felvetéseivel kapcsolatban Bauer képviselőtársam figyelmébe is ajánlok.

Tisztelt Ház! Az európai uniós csatlakozási folyamatban ezek olyan feltételek, amelyek erősítik integrációs törekvéseinket, és a magyar társadalom és gazdaság érettségét bizonyítják abban a közösségi vívmányrendszerben, melyet az Európai Unió támaszt tagjaival és tagjelöltjeivel szemben.

A következő gondolatokban Baráth Etele úrnak is szeretnék néhány gondolatot címezni. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint is az Európai Unióhoz történő csatlakozás költségvetési tervezetében is előrelépés történt, mivel először fordul elő, hogy valójában úgy jelenik meg az európai uniós csatlakozással, a forrásokkal és a felhasználással kapcsolatos előirányzatok tervezése, ahogyan már a korábbi években is kellett volna; így például az előcsatlakozási alapok - Phare, ISPA, SAPARD - külön is, szabályozottan jelennek meg.

Tehát a költségvetésből megállapíthatók a következők: a 2000-2002-es időszakban mintegy 1430 milliárd forint az integrációval kapcsolatos összeg. 2001-ben az előző évihez képest számottevően több költségvetési forrást igényel a jogharmonizációs feladatok ellátása. Maga a kétéves költségvetés is alapjául szolgál a tervezhetőségnek a makrogazdasági mutatók alapján, és ez az uniós tagországok számára is kiszámítható magatartást jelent, olyan kiemelt ágazatokban is, mint a környezetvédelem, vidékfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés, a kis- és közepes vállalkozások integrációs támogatása.

A jogharmonizáció, az intézményfejlesztés 260 milliárd körüli tétel, ide sorolandóak az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása, a személyek szabad mozgása, a közös agrárpolitika működéséhez szükséges szabályozási hátterek, regionális politika, koordinációs feladatok.

A környezetvédelem területén jelentős intézményfejlesztési háttér jelenik meg, de fontos a költségvetésben is jelzett belügyi és igazságügyi együttműködés, a határellenőrzés, migrációs kérdés, melyek jogharmonizációs feladatairól folyamatosan hatpárti egyeztetések zajlanak a Külügyminisztériumban, melynek fejezeti részében közel 1 milliárd forint van közvetlenül az integrációs feladatokra.

Jelentős költségvetési tételt tesznek ki a gazdasági fejlesztés költségei, úgymint az agrárgazdaság vagy az előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos költségek, illetve a vasút- és a regionális fejlesztés. Ezeknek a támogatása mintegy 650 milliárd forintnyi költséget fog kitenni, mely közvetlenül kapcsolódik az integrációs elvárásokhoz.

Ezek tények, és ezeknek a tényeknek az alapján, ebből a szempontból is, a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a költségvetést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

(12.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 44 2001.03.28. 5:02  37-55

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmány 69. § (3) bekezdése szerint minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodása idején a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek tett eleget a kormány, amikor benyújtotta a konzuli védelemről szóló T/3929. számú törvényjavaslatát, mely törvényjavaslat végre összegzi a konzuli feladatokat, a feladatok végrehajtásának jogi kereteit, a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogait, és egyben rendezi azokat a lehetőségeket, amelyek segítségére a magyar állampolgárok külföldön való tartózkodásuk során számíthatnak, ha bajba kerülnek. A javaslat bár első ránézésre jogtechnikainak tűnik, jóval több attól.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója üdvözli és támogatja a törvényjavaslatot, teszi ezt annál is inkább, mert a törvényjavaslat a magyar állampolgárok védelmét szolgálja a külföldi tartózkodásuk során. A rendszerváltozás és ezzel összefüggésben az utazási szabadság miatt a külföldre utazások száma nőtt, és a növekedés következtében többszörösére emelkedett az úgynevezett konzuli ügyek száma. Évente több mint 130 ezer esetben kellett vagy bajba jutott állampolgároknak segítségére lenni, vagy a közigazgatási eljárásban segédkezni, illetve többszörösére növekedtek a hagyatéki, örökösödési és az üzleti ügyekkel kapcsolatos konzuli feladatok.

 

(12.20)

 

Tehát nemcsak az állampolgárok védelmében született meg már a régen várt törvény, hanem a konzuli tevékenység szakmai feltételeit is rendezi a rendkívüli események során. Tehát fontos szakmai, jogi és feladatköri igényeket is összegez a javaslat.

A törvény értelmében konzuli védelemre jogosult magyar állampolgárok számíthatnak a segítségre, még akkor is, ha nincs konzuli képviselet, hanem nemzetközi egyezmények értelmében egy harmadik ország konzulja is elláthatja. A konzul ellátja a bajba jutott állampolgárok védelmét, segíti a hazajutásban, elvégzi az okmányok szükség szerinti újrakiállítását. A konzul segítséget nyújt, koordinálja az erőszakos cselekmények áldozatainak hazajutását, illetve a sürgős ellátást igénylő betegeknek ad segítséget. Jelzi és szükség esetén szervezi az állampolgárok evakuálását katasztrófa, háború vagy fegyveres összetűzés esetén.

A javaslat meghatározza a konzul feladatait a személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgárok védelme során. Segíti a halálesetkor az elhunyt hazajutását, a családtagok, hozzátartozók ügyintézését. Diplomáciai felülhitelesítést, fordítást készíthet, a fordítások helyességét igazolhatja. Rendezi a konzuli feladatok ellátásához szükséges jogi, adatvédelmi és adatszolgáltatási lehetőségeket.

A Fidesz-frakció támogatja a Külügyminisztérium munkáját segítő törvényjavaslatot is, az ebben szereplő feladatok és jogok összhangban állnak az európai uniós vívmányokkal, bár az egyes tagországok gyakorlata különböző, mivel a jogharmonizációnak nem alapfeltétele a törvényi szintű kodifikáció, de az átlátható eljárás lehetőségeit teremti meg a javaslat azzal, hogy a nemzetközi normákhoz igazodik.

A törvény a konzuli védelem mellett nem érinti a konzuli közigazgatási feladatokat, mint útlevél-, idegenrendészeti, vám- vagy eljárási feladatok, részben azért is, mert nem erről szól a törvény.

Tisztelt Ház! A hagyományos diplomáciai és külgazdasági feladatok mellett folyamatosan bővülő igényeket elégít ki a konzuli érdekvédelem és a vízumrendészeti tevékenység. Az elmúlt években kiépült az a konzuli, főkonzuli, tiszteletbeli konzuli rendszer, amely garanciája lehet a törvény gyakorlati megvalósításának.

A külügyi bizottság múlt heti ülésén a jelenlévők egyhangúlag támogatták a törvény általános vitára való bocsátását, ellenvélemény nélkül, így remélhető, hogy a tisztelt Ház továbbra is támogatni fogja a törvényjavaslatot, annak részletes vitára való bocsátását és annak törvényi megszavazását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 345 2001.05.09. 7:27  344-445

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A polgári kormány és a Fidesz külpolitikáját három szervesen egymáshoz kapcsolódó alappillér határozza meg. Először is az euro-atlanti integráció és az abból adódó feladatok megoldása, másodsorban a közép-európai térségben a szomszédsági kapcsolatok alakítása, a térség közös érdekeinek, az együttműködés módjainak kialakítása. A harmadik a nemzetpolitika, melynek következtében a polgári kormány az előző két pillérrel összhangban a tisztelt Ház elé terjesztette a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat elfogadása egy 80 éves adósság törlesztése, s 80 év után először kerülnének rendezett viszonyba a határon túli magyarok az anyaországgal. A törvénytervezet konkrét tartalommal is megtöltené az alkotmány idevonatkozó XX. törvényének 6. §-ában foglaltak szellemében a Fidesz által is hangoztatott meggyőződést, amely szerint a határon túli magyarok a magyarság szerves részét képezik.

Hozzászólásomban a törvény néhány külpolitikai szempontjára, viszonyára szeretnék rávilágítani. A javaslat minden egyes rendelkezése összhangban áll a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségekkel, beleértve az EU-csatlakozásból eredőket, a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumokat, különös tekintettel az Európa Tanács keretegyezményére, és a határon átnyúló együttműködést elősegítő egyezményeket, alapszerződéseket.

A törvényjavaslat az Európai Megállapodáson és Magyarország nemzetközi kötelezettségein belül kívánja megadni a határon túli magyarok számára a kedvezményeket.

Tisztelt Ház! A kelet-közép-európai térség sajátos történelme során úgy alakult, hogy mintegy hárommillió magyar ajkú kisebbség él a hazánkkal szomszédos államokban; a legnagyobb számban Romániában Erdélyben, Szlovákiában a Felvidéken, Szerbiában a Vajdaságban és Ukrajnában a Kárpátalján. A térség országainak az elmúlt évtizedben végbemenő átalakulása és az európai integrációs törekvések eltérő üteme miatt a globalizálódó világunkban az erősödő migrációs tendenciák lehetősége megnőtt. Ennek okán a javaslat fő célja, hogy a határon túli magyarságnak a szülőföldön való boldogulását, saját nemzeti kultúrájának megőrzését támogassa minden lehetséges eszközzel.

Ilyen nemzeti célokkal a szomszédos államok kormányai is azonosulnak, hiszen Szlovákia, Szlovénia, Románia is megalkotta törvényét a saját határaikon túl élő nemzeti kisebbségeikre. De Lengyelországban is folyamatban van egy hasonló jellegű törvény megalkotása.

Mint a felszólalásom elején már említettem, Magyarország külpolitikájának egyik sarokpillére a régió stabilitása és a jószomszédi viszonyok alakítása és lehetőleg minél több együttműködési forma kialakítása.

 

 

(20.00)

 

Ezeken a kereteken belül a magyar kisebbség összekötő kapocs, illetve mint politikai erő aktív feladatvállalója lehet országaink együttműködésének.

A napokban olvastam Czakó Gábor "A teremtő mosolya" című gondolatgyűjteményében szereplő egyik írásában néhány ideillő sort, engedjék meg, hogy idézzek belőle: "Ha körülnézünk a Kárpát-medencében, nem csupán azt látjuk, hogy egy népnél sem vagyunk alábbvalók, hanem a feladatot is, amit a szomszédainkkal való kapcsolatunk teremt. Nekik is, nekünk is van mit emelnünk a másikon. A mi felelősségünk a mostani történelmi pillanatban mintha nagyobb volna."

Tisztelt Ház! A törvény illeszkedik a nemzetközi joghoz és kapcsolatokhoz. A törvényjavaslat kidolgozásakor természetesen figyelembe kellett venni az Európai Unióhoz történő csatlakozásból eredő követelményeket. Meggyőződésünk, hogy az integrálódó Európához a törvény elfogadásával egy nemzeti értékeiben, kultúrájában egységes magyarság fog csatlakozni, hozzájárulva magyar oldalról a pozitív Európa-jövőkép kialakításához.

A törvénytervezet alkalmazási köre két ponton érintkezik jelentősebben az uniós hatáskörökkel. Az egyik ilyen az idegenrendészet, a schengeni elvek, a másik a munkavállalás kérdésköre, amelyek közvetlenül is érinthetik a tagállamokat, ha mi csatlakozunk az Európai Unióhoz. A schengeni elvek nem sérülnek, mert a magyar igazolvány nem helyettesítheti az útlevelet. A munkavállalás a jelenlegi három hónapos időtartamával nem okozhat gondot a közösségnek, hiszen az EU-csatlakozás időpontjától a törvény vonatkozó rendelkezései a csatlakozási szerződéssel harmonikusan kerülnek alkalmazásra. Itt jegyzem meg, hogy például Görögország a macedóniai és albániai görögség számára sokkal nyitottabb lehetőségeket kínál ezekben a kérdésekben: munkavállalást, illetve más EU-tagország Görögországon keresztüli látogatását, de gondolhatunk akár a portugál, akár a német vagy az ír példákra is.

Ismereteink szerint a Külügyminisztérium már a MÁÉRT időszakában folyamatosan tájékoztatta az EU-tagállamok és a szomszédos államok hivatalos képviselőit a készülő javaslatról, amelynek az előterjesztett szövegét a kormánydöntést követően hivatalosan is eljuttatták az érintett képviseletekhez angol nyelven.

A törvénytervezet ismeretében tehát elmondható, hogy a javaslat fő célja, hogy Magyarország segítse a szomszédos államokban élő magyarság egyéni boldogulását szülőföldjén, nem sértve és figyelembe véve hazánk nemzetközi kötelezettségeit, a szomszédos országokkal kötött szerződéseket, az együttműködéseket és az európai uniós csatlakozási alapelveket.

Ahogy konszenzus tapasztalható az integrációval kapcsolatos kérdések legtöbbjében, úgy a határon túli magyarság teljes körű támogatását élvezve kívánatos lenne, hogy a nemzeti kérdésekben - így a törvénytervezetben is - általános megegyezés alakuljon ki a magukra nemzeti kötelezettséget is felvállaló pártok között. Ennek a konszenzusnak a szellemében ajánlom a törvényjavaslat részletes vitára való bocsátását és elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 448 2001.05.09. 3:53  445-450

BALLA MIHÁLY TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. E késő éjszakai órában igyekszem rövidre venni mondandómat, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának álláspontját szeretném néhány gondolatban összegezni a beadott módosító indítványok során.

A módosító javaslatok elsősorban azon konzuli feladatokat próbálták részletezni, amelyek a külföldön bajba jutott magyar állampolgároknak nyújtandó segítséget igyekeznek pontosabb formába önteni, illetve lazítani egyes eljárási rendelkezéseken, mint a 13. számú módosító javaslat, amellyel mind az előterjesztő, mind a kormánypártok egyetértettek.

Több olyan módosító javaslattal nem értettünk egyet, amelynek szövegezése a nemzetközi jogrendben szokásos megfogalmazásokat szeretett volna törölni, erre volt példa a 9. módosító javaslat. Nem tudtunk egyetérteni abban, hogy a konzuli védelem a konzuli szolgálat legfontosabb feladata, ezzel ugyanis a többi feladatot is rangsorolnunk kellene, és azt hiszem, ez a konzuli munka általános teljességét befolyásolta volna.

A konzuli feladatok sokrétűek, és jellegükben a közigazgatás feladataihoz hasonlíthatóak, s a feladatok közt különbséget tenni pont emiatt nem lehet, de mindenkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ne kerüljenek olyan feladatok a konzuli szolgálathoz, amelyek túlterhelést jelentenek számára, s ezzel a konzuli védelem feladatai csorbát szenvedhetnek.

E javaslatnak, amely a 7. számú módosítóban is jelen volt, bizonyos részleteivel, elemeivel egyet tudtunk érteni, hasznosnak tudtunk tartani, de ahhoz, hogy teljes mértékben támogatásunkat tudjuk adni, kapcsolódó módosító javaslat formájában fogjuk ezt megtenni.

Azokat a módosító javaslatokat, amelyeket eredeti formájukban támogatni nem tudtunk, de részben egyetértettünk azokkal, változtatásokkal vagy későbbi módosító javaslatokkal fogjuk támogatni a záró szakaszban, és feltehetően e módosító javaslatok majd támogatást fognak nyerni mind a kormánypárt, mind az ellenzéki pártok részéről.

A 18. számú módosító javaslathoz beadott kapcsolódó módosító javaslat ezt irányozza elő, azt irányozza elő, hogy a konzuli tisztviselő gondoskodjék az árván maradt kiskorúról, illetve a korlátozottan vagy teljesen cselekvőképtelen felnőttről. E javaslat megnöveli a konzul ez irányú felelősségét, s nem elégszik meg a segítségnyújtás elősegítésével, hanem előírja, hogy a konzul érje el a tényleges intézkedést az illető magyar állampolgár számára. Ha a bajba jutott hazai ellátása biztosított, a konzul kezdeményezheti az illető hazatérését.

Tehát összegzésül megállapítható, hogy ez a törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányában foglalt, a magyar állampolgárok konzuli védelmére vonatkozó rendelkezésnek eleget tesz, és biztosítja állampolgárai emberi jogainak, alapvető szabadságának, illetve érdekeinek megfelelő érvényesülését, a nemzetközi szabályozásokkal és az európai uniós csatlakozásunkkal összhangban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 37 2001.09.24. 0:29  32-52

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság a mai ülésén megtárgyalta az országgyűlési határozati javaslatot, és 19 igen, 1 nem szavazati aránnyal az Országgyűlésnek általános vitára és elfogadásra javasolta a határozati javaslatot.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 57 2001.09.24. 1:32  52-94

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság ma délutáni ülésén megtárgyalta a H/5155. számú, a Magyar Köztársaságnak az Amerika Egyesült Államokat ért terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A bizottság a döntése értelmében elfogadta az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való bocsátását 14 igen, 1 nem és 5 tartózkodás mellett.

A napirend tárgyalása során kiderült, hogy nem minden párt ért egyet teljes mértékben az előterjesztett indítvánnyal, illetve ahhoz módosító javaslatokat szándékoznak benyújtani. A többségi véleményt viszont alapvetően az a szándék vezeti, hogy a terrortámadást követő nemzetközi terrorizmusellenes feladatokhoz, azok megoldásához a Magyar Köztársaság s annak kormánya minél előbb csatlakozni tudjon.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. A bizottság általános vitára és elfogadásra javasolta az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 81 2001.09.24. 3:00  52-94

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem, mivel pénteken én magam is részt vettem a hatpárti tárgyaláson, ahol ötpárti megegyezés született, illetve ötpárti megegyezéssel álltunk fel az asztaltól, az eredeti szövegbe beépítve az új véleményeket, mérlegelve, illetve közösen elfogadva azokat.

Akkor ott egyetértés volt, mondhatjuk azt is, hogy szóbeli megállapodás; a sajtónak is nyilatkoztunk erről. Ma már ez nem így van, azóta az MSZP változtatott a véleményén, mérlegeli azt, módosításokat nyújt be, pedig az összefogás bizalomra épül. És ennek az összefogásnak nagyon fontos a célja, hiszen a világ egyetlen állama, egyetlen polgára sem lehet addig teljes biztonságban, amíg összefogással, közös erőfeszítéssel nem sikerül felszámolni az arc nélküli nemzetközi terrorizmust.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország önként vállalt kötelezettségeiről, a nemzetközi terrorizmus ellen kifejtett véleményéről és a megfontolt, körültekintően előkészített ellenlépéseiről tárgyalunk ma itt, és tárgyalunk arról, hogy milyen módon támogathatjuk a Magyar Köztársaságot, illetve annak kormányát ebben a munkában, ebben a cselekvésben. Ennek a támogatásnak az első szörnyű élmények után szeptember 12-én talán megvolt a hatpárti konszenzusra való törekvése, amikor szeptember 12-én a külügyi bizottság nyilatkozatot fogadott el, és ott minden párt, mindenki egyhangúan támogatta ezt az indítványt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja átérzi a döntés felelősségét, és több párttal egyetemben támogatni fogja a kormányt, illetve a nemzetközi közösséget a nemzetközi terrorizmus elleni összefogásban.

Mindehhez kérem a képviselőtársaim támogatását, összefogását, és képviselőcsoportunk, a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében kérem az országgyűlési határozati javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 162-164 2001.09.28. 9:33  1-254

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Alelnök Úr! A vita során elhangzottak után elég nehéz magának a zárszámadási törvénynek az általános vitájában egy kicsit más vizekre evezni, de én megpróbálnám ezt. Alapvetően azt a megközelítést szeretném elkezdeni vagy folytatni, hogy Magyarországnak a 2000. évi költségvetése hogyan helyezkedik el, nemzetközi, illetve külpolitikai szempontból hogyan illeszkedik azokhoz a törekvésekhez, azokhoz a folyamatokhoz, amelyek lehetővé fogják tenni Magyarországnak azt, hogy 2002 végére befejezze azokat a tárgyalásokat, amelyek során az európai uniós tagság lehetősége már nyilvánvaló lesz. (Keller László: Mi köze ennek a zárszámadáshoz?!)

Tisztelt Ház! A polgári átalakulás folyamatának egyik legfontosabb külpolitikai törekvése az európai uniós csatlakozás. (Keller László: Mi köze van ennek a zárszámadáshoz?!) Tessék? (Keller László: Mi köze ennek a zárszámadáshoz?!) Majd ki fog derülni, hogy mi köze van a zárszámadáshoz. A 2000. évi költségvetés zárszámadásának az általános vitájában néhány külpolitikai tényezőt is és a Külügyminisztérium működését is szeretném áttekinteni, hiszen a 2000. évben olyan változások történtek a struktúrájában és a pénzügyi gazdálkodásában, olyan fejlesztések és beruházások voltak, amelyek alapvetően befolyásolják azt a törekvést, amelyet, úgy gondolom, ellenzéki képviselőtársam is fontosnak tart a 2002. év után.

A magyar gazdaság 2000-ben jól alkalmazkodott a nemzetközi konjunktúra körülményeihez, tovább gyorsult a gazdasági növekedés és bővült a foglalkoztatottság. Igaz, hogy a nemzetközi színtéren a magas olajárak jelentős cserearány-veszteséget és inflációs nyomást okoztak, mégis javultak az egyensúlyi jellemzők, és tovább csökkent a fejlett országokkal szembeni inflációs különbség.

A magyar gazdaság 2000. évi növekedési üteme mintegy 5,2 százalékos volt, ami felülmúlta a 4-5 százalékos várakozást, s e mögött a dinamika mögött részben az exportpozíciók kedvezőbb alakulása, részben a belső kereslet erősebb bővülése állt, ami összességében mintegy 3 százalékos reáljövedelmet is eredményezett. És pont ennek az időszaknak a kapcsán elmondható még az, hogy '98-tól kiemelten fontos az a kérdés is, hogy a 2000. évben is kiemelt figyelmet kaptak az európai uniós csatlakozással összefüggő fejlesztési beruházások például a környezetvédelem területén, a területi kiegyenlítési programok területén, amelyből jelentős mértékben olyan hátrányos helyzetű megyék részesültek, amelyek például az európai uniós átlaghoz, normához képest elmaradásban, hátrányban voltak, köztük például Nógrád, Borsod vagy Szabolcs megye. És elsőbbséget élvezett a nemzetközi paraméterekhez igazodó transzeurópai infrastrukturális hálózatok fejlesztése, illetve a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése is.

 

 

(12.50)

 

 

Részben ezeknek a folyamatoknak köszönhetően (Egy mobiltelefon folyamatosan szól. - Tállai András az elnökhöz intézi szavait: Vonja meg tőle a szót!) az élet különböző területein felerősödtek az integrációs követelmények, az Agenda 2000 és a közösségi vívmányokhoz való csatlakozás és azok követelményeinek a teljesítése.

Tisztelt Ház! A hozzászólásomban érintőlegesen a Külügyminisztérium zárszámadásáról is felvázolnék néhány gondolatot, hiszen kiemelten fontos cél volt...

 

ELNÖK: Képviselő úr, egy perc türelmet! Keressék már meg azt a telefont, legyenek kedvesek, és kapcsolják ki. (Domokos László az MSZP képviselőihez intézi szavait: A ti oldalatokon szól valakinek a telefonja. - Dr. Vojnik Mária: Nem a mienk. - Tállai András: MSZP-s hangja van. - Derültség.) Ott a széksorok között csörög egy telefon. (Közbeszólások: A szakértői oldalról szól. - Dr. Szabó Sándorné a szakértői páholyhoz megy, és kikapcsolja a mobiltelefont.) Azért ez elképesztő, hogy szakértők kimennek a teremből, a telefonjaikat pedig bekapcsolva bent hagyják.

Elnézést, képviselő úr.

 

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. A hozzászólásomban a Külügyminisztérium fejezetével kapcsolatban is felvázolnék tehát néhány gondolatot. A Külügyminisztérium fontos szereplője annak a folyamatnak, amely előkészíti, illetőleg a tárgyalásokat bonyolítja abban a csatlakozási folyamatban, amelyre Magyarország 2002-től, illetve 2004-re számít. Tulajdonképpen a legfontosabb cél, amely ezeket a különböző mutatókat, ezeket a feladatokat, cselekvéseket alátámasztja, az, hogy Magyarország az Európai Közösségnek minél előbb stabil, megbízható tagjává válhassék, mindezt arra építve, hogy a polgári átalakulás külpolitikájának három pillérét a következő kérdéskörök jellemezték és jellemzik ma is.

Az első az euroatlanti integrációs folyamat, hiszen ezek is megmutatkoznak a költségvetésben, amelyek az egyetemes polgári értékek talaján álló demokráciák családjába egyenjogú tagként való mielőbbi visszatérésünket szolgálták.

A második pillér a határainkon túl élő magyarság iránt érzett felelősségünk, hiszen ennek is vannak olyan részei, tételei, amelyek szerepelnek a 2000. évi költségvetésben és annak végrehajtásában, hiszen változások is történtek. A 2000. évben a Határon Túli Magyarok Hivatala teljes mértékben be tudott illeszkedni a Külügyminisztérium tevékenységébe, a Külügyminisztérium munkájába, hisz az már az a költségvetési év volt, amelynek egyértelműen a polgári kormány által kialakított végleges költségvetése lehetett, illetve nagyon fontos a tevékenysége, és stratégiai szövetségesi szintre emeli a jószomszédi kapcsolatokat.

A Külügyminisztérium tevékenysége kiegészült néhány külgazdasági mutatóval, külgazdasági feladatkörrel is, hiszen a 2000. év volt az, amikor a külgazdasági kapcsolatoknak egy jelentős része átkerült a Külügyminisztériumba, s innentől kezdve funkciójában ugyanazon feladatkörben dolgozott a Külügyminisztériumon belül különböző államtitkárságok mellett a külgazdasági államtitkárság is.

Engedjék meg, hogy néhány tényt állapítsak meg e fejezeti résznek az ÁSZ-jelentésben foglalt kitételeivel kapcsolatban. Mégpedig fontos kérdés, hogy 2000-ben még sem a Külügyminisztérium igazgatása, sem a külképviseletek nem rendelkeztek alapító okirattal. Ezt azért mondom el, mert a 2000. évi költségvetési vitában vitát okozott az, hogy a Külügyminisztérium például nem rendelkezik alapító okirattal, sem a külképviseletek. Ez azért fontos, mert az addig évtizedekig elhanyagolt kérdést 2001. február 6-ára a Külügyminisztérium kezelte, tehát tulajdonképpen ez a kérdés már nem kerülhet elő még egyszer a vita során, vagyis ennek az észrevételnek is eleget tett a Külügyminisztérium.

Szabályszerűen hajtották végre az előirányzott átcsoportosításokat, illetve az előirányzott módosításokat, és a fejezetben likviditási zavar nem fordult elő. Ezt azért kell elmondani, mert az akkori költségvetési vitában többször elhangoztak olyan vélemények, amelyek szerint probléma lehet, mint általában véve, ahogy elhangzott az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy felborulhat a költségvetés, gondot jelenthet, és számunkra akartak az elmúlt időszakban megfogalmazni egy Bokros-csomaghoz hasonló intézkedési javaslatot, amelyre - most már, ahogy mutatják az elmúlt évek számai - nem volt szükség, és remélhetőleg a közeljövőben sem lesz rá szükség.

Ennek alapján engedjék meg, hogy a mondatot azzal zárjam, hogy ebből a megközelítésből, e fejezeti rész megközelítéséből a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatni fogja e törvényjavaslat elfogadását, különösen azért is, mert olyan indokok is igazolják ezt, amelyeket az elkövetkezendő néhány hónap, néhány év során be lehet majd bizonyítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 4 2001.10.05. 1:23  1-33

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság a mai rendkívüli ülésén megtárgyalta a H/5220. számú országgyűlési határozati javaslatot az "ENDURING FREEDOM" (Tartós Szabadság) művelethez történő magyar hozzájárulásról.

Az ülésen a kormány képviselője elmondta, hogy a sürgősségre a katonai tervezhetőség, illetve az egységes politikai álláspont mellett azért is van szükség, mivel az észak-atlanti tanács október 4-ei ülésén hozott döntést a terrorizmus elleni küzdelemhez való, az észak-atlanti szerződés 5. cikke keretében felajánlott segítség konkrét formában történő megjelenítéséhez.

 

 

(13.30)

 

 

Tisztelt Ház! A 19 tagállam közül Magyarország az egyik, ahol az 5. cikk alkalmazásához országgyűlési határozati javaslat szükséges, és ma ezt a döntést kell meghoznunk. A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztés általános vitára való bocsátását és az országgyűlési határozati javaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 30 2001.11.05. 3:54  27-39

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója sajnálja, hogy az MSZP a terrorizmus elleni küzdelmet gátolja. (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban.) Az előttünk fekvő törvényjavaslat szomorú aktualitását a szeptember 11-ei események is adják.

A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvény összhangban van a már az általunk elfogadott 5155. számú országgyűlési határozati javaslat 3. pontjával, amelyből idézve: "a kormány minden lehetséges nemzetközi fórumon mozdítsa elő a terrorizmus elleni nemzetközi jogi szabályozás szigorítását." De előzménye a törvényjavaslatnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai tanácsa, illetve az FATF, a pénzmosás ellen küzdő nemzetközi szervezet nem együttműködőnek minősítette hazánkat; illetve fontos az is, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Közösség milyen képet alakít ki magának Magyarországról ebben a kérdésben is.

A javaslat célja, hogy útját állja a bűncselekményekből származó pénzeknek, illetve azok pénzintézeteken és tőkepiaci rendszereken való tisztára mosásának. Ennek értelmében a kormány felhatalmazást kap, hogy rendelettel gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb tilalmat vagy korlátozást hirdessen ki. A módosítások érintik a pénzmosás elleni törvényt, a takarékbetétekről szóló rendeleteket, a hitelintézeti és értékpapírtörvényt, egyben lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény értelmében a pénzmosás elleni küzdelem kiterjedhessen az ingatlan-, a műtárgy-, a nemesfém-kereskedelemre is, az ügyvédek és közjegyzők feladataira. Ezeken túl szigorítja az ügyfél-azonosítást.

Tisztelt Ház! A törvény hatékonysága abból is áll, ha a tisztelt Ház mielőbb meghozza döntését, mely során a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója partnere mindenkinek, aki ezúton is tenni próbál a pénzmosás ellen, illetve a különböző terror- és bűnszövetkezeteknek a pénzügyi támogatottsága és segítése ellen. A hatpárti egyeztetések, amelyeket már elkezdtünk a Külügyminisztériumban is október 24-én, illetve a mai nap délutánján, úgy tűnik, az ellenzéki oldalról nem hozták meg az eredményüket.

De mi támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, és támogatjuk ennek a Házszabálytól való eltérésben való tárgyalását is. Tesszük mindezt annál is inkább, mert bizonyosnak látszik, hogy a nemzetközi terrorizmus, az azzal együttműködő szervezett bűnözés ellen csak összefogással lehet fellépni. Bizonyítja ezt a nemzetközi koalíciónak az együttműködése, s ha minél hamarabb mi is elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, Magyarország is aktívan hozzájárulhat az Oszama bin Ladenek elleni küzdelemhez.

 

 

(15.20)

 

A fentiek szellemében frakciónk támogatja és mielőbbi elfogadását, valamint a Házszabálytól való eltérést javasolja a törvény tárgyalásakor.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 183 2001.11.05. 2:08  158-204

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Meghallgatva az előző hozzászólásokat, azért visszatérnék egy lényegi kulcskérdésre, ami miatt talán ez a nemzetőrség kérdése kiemelten fontos. Egyrészt egyet kell abban értenünk, hogy természetesen Magyarországnak mindent el kell követnie azért, hogy a NATO-n belül, szövetségesi feladatain belül, a haderőreformon belül eljusson oda, hogy minél hatékonyabb, kiképzettebb hadserege legyen, és lehetőleg a megkötött, körülbelül 40 ezer fős létszámban. De emellett ki fog alakulni véleményünk szerint egy olyan hiány, és ezt nem én mondom, nem mi mondjuk, hanem sok olyan fiatal, aki örömmel venné azt, ha két-három hónapon keresztül olyan honvédelmi alapismereteket tudna elsajátítani, amellyel talán egy olyan felfogást, egy olyan elképzelést tud majd a későbbiekben megvalósítani, esetleg olyan sportkörökben tud majd tevékenykedni, amely kapcsolódik a nemzetőrséghez. S adott esetben, ha szükség van rájuk, a kiképzések vagy az alapismeretek elsajátítása után olyan rendben lehetne őket használni, mint lehet, hogy a példa most egy kicsit másképp hangozna, de amikor az Egyesült Államokban szeptember 11-én megtörtént a tragédia, megtörtént az a támadás, azt se felejtsük el, hogy néhány óra múlva tudták mozgósítani azt a nemzeti gárdát, azokat a tartalékos katonákat vagy kiképzett, hozzáértő szakembereket, akik el tudták rendezni, tudták biztosítani a környéket, és a katasztrófaelhárításban aktívan részt tudtak venni.

Tehát amikor erről beszélünk, nemcsak a profi hadsereget, nemcsak a szerződéses, hivatásos állományú hadsereget kell felépítenünk, hanem emellé meg kell adni azt a honvédelmi alapismeretet, aminek ez az országgyűlési határozati javaslat és majdan egy törvény formájában meg tudna felelni.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 30 2001.11.26. 2:12  25-49

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság a november 21-ei ülésén megtárgyalta a NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

A kormány képviseletében jelen lévőktől a feltett kérdésekre olyan válaszokat kaptuk, amelyek megerősítették a bizottság állásfoglalását a kérdésben, figyelemmel arra, hogy szeptember 11-e után az Észak-atlanti Tanács október 4-én döntést hozott a terrorizmus elleni harchoz felajánlott segítségéről, miközben az Egyesült Államok jelezte, hogy a terrorizmus elleni hadműveletek céljaira a balkáni erőit átcsoportosítja, illetve felkérte a NATO-tagállamokat, hogy vizsgálják meg, milyen hozzájárulást tudnának nyújtani a Balkánról távozó amerikai erők pótlásához.

Tudjuk azt, hogy a Balkánon, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Macedóniában közép-, illetve hosszú távú jelenléttel kell számolni. Bár a KFOR, az SFOR és a TfF különállása megmarad, de a rugalmasabb struktúra lehetővé teszi a különböző műveleti területek közötti átcsoportosítást, és ehhez Magyarország nagyobb létszámmal, nagyobb hatékonysággal tudna hozzájárulni, a már az előző országgyűlési határozatokban foglalt keretszámokon belül.

Mindezek figyelembevételével a külügyi bizottság 14 igen szavazattal, 5 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 34 2001.11.26. 6:20  25-49

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! Az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslatot, amely a NATO-szerepvállalásunkról szól, a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója támogatja. Teszi ezt annál is inkább, hiszen a NATO-n belül a szolidaritással összefüggő kérdések, például a terrorizmus elleni fellépés és a washingtoni szerződés 5. cikkelye kapcsán egy olyan helyzet alakult ki, amelyben Magyarországnak hatékonyabb szerepvállalással kell a térségben jelen lennie, hiszen az Észak-atlanti Tanács az október 4-ei döntésében és ezek után a tagállamok beleegyezésüket adták abba, hogy kiváltják a szövetségeseket, azon NATO-hatáskörben található és kiválasztásra kerülő erőit és eszközeit, amelyekre a terrorizmus elleni küzdelem közvetlen támogatásához van szükség. Eközben az Egyesült Államok jelezte, hogy bizonyos csapatait kivonja a térségből, hogy a terrorizmus elleni hadműveletek céljából fel tudja őket használni; egyúttal kérte szövetségeseit, köztük Magyarországot is, hogy térképezzék fel, nézzék meg, milyen hozzájárulást tudnának nyújtani a Balkánról távozó amerikai erők pótlására.

Az európai tagországok egy része csapatokat küldött például a Task-force Fox nevű hadműveletbe Macedóniába, és tulajdonképpen amikor erről az országgyűlési határozati javaslatról beszélünk, akkor lehet azt mondani: nem történik más, mint hogy néhány, előtte már elfogadott országgyűlési határozati javaslatot összerakunk, és ez talán feleslegessé válik, viszont az országgyűlési határozati javaslatban azért megfogalmazódik más is. Megfogalmazódik az, hogy az adott térségen belül a szövetségesek mennyire tudják rugalmasan mozgatni azokat a jelen lévő erőket, amelyekre bizonyos műveleti feladatokhoz szükség lehet.

Magyarország 228 fővel van jelen az SFOR-ban, 342 fővel van jelen a KFOR-feladatokban, és mintegy 35 fővel vett részt Macedóniában a fegyvermegsemmisítési programban. Az a keretszám, amelyet most a kormány az Országgyűlés elé terjesztett, tulajdonképpen megegyezne azzal a maximált létszámmal, amelyben eddig is gondolkodhattunk - az más kérdés, hogy ebben a mértékben eddig nem volt szükség a feladatvállalásra, most viszont eljött annak az ideje, hogy ezt a keretszámot feltöltsük 850 főre, váltási időszakban legfeljebb mintegy ezer főre egészülne ki a balkáni térségben jelen lévő csapattest magyar részről.

Az időtartam természetesen attól függ, hogy a KFOR-, illetve az SFOR-erőknek a térségben mennyi időre kell feladatot vállalniuk. Úgy tűnik és úgy látszik a mai fejleményekből - és aki járt a térségben, az láthatta, hogy már a berendezkedés is erről szól -, hogy nem lehet középtávnál rövidebb időben gondolkodni, ami tehát azt jelenti, hogy legalább középtávú vagy hosszabb távú időszakra kell számolnunk.

Azzal kapcsolatban, hogy a térségen belül mely területeket, mely országokat, mely volt jugoszláv tagköztársaságokat érinti, el kell mondani azt, hogy a szerepvállalás eddig Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban volt, illetve egy időszakig Macedóniában, és az eddig beterjesztett országgyűlési határozati javaslatok alapján alapvetően ezekre a területekre szólna ez az országgyűlési határozati javaslat. Ez fontos egyrészt abból a szempontból, hogy Magyarország NATO-tagként milyen feladatokat tud felvállalni, és azt hiszem, hogy a békefenntartás - mert kifejezetten csak békefenntartásról van szó ebben az esetben - a NATO-képességekhez csatlakozó magyar haderőnek egy nagyon fontos gyakorló, kiképző, tapasztalatszerző hely lehet, és különösen akkor, amikor Magyarország részben a közvetlen szomszédságában található a térségnek, másrészt pedig ebben a feladatvállalásban meg tudja találni azt a szerepét, amelyet szövetségesi feladataival, szövetségesi kötelezettségeivel felvállalt.

 

 

(15.40)

 

Fontos dolog az, amit a miniszter úr is elmondott, hogy a többi NATO-tagországhoz képest is Magyarország ezzel lehetőséget kaphat ahhoz, hogy nagyobb szerepet vállaljon, és közben a NATO-műveleteket - a rendfenntartó, a békefenntartó műveleteket - a térségben rugalmasabban, flexibilisebben tudja megoldani. Igaz, hogy még most nem tudjuk azt, hogy mikor és honnan kell esetleg kivonni a csapatokat, hova kell átrendezni, de maga ez a felhatalmazás, ez az országgyűlési határozati javaslat már megadja azokat a kereteket, amelyeken belül a kormány döntéseket fog tudni hozni.

Mindezeknek a figyelembevételével a Fidesz-Magyar Polgári Párt az országgyűlési határozati javaslat elfogadását javasolja.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 302 2002.02.05. 2:11  299-311

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem árulok el vele nagy titkot, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja nem támogatja a képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét. Csak néhány ténnyel igazolnám döntésünket. Az egyetértési nyilatkozat aláírását megelőzően ötpárti egyeztetés történt a szövegről, a Szocialista Párt elnöke ott kifejthette volna esetleges aggályait, amit azonban nem tett meg. Ehelyett az ünnepek idején kezdtek pártpolitikai indíttatású hecckampányt az egyezmény ellen. (Zaj.)

A határon túli magyarokról szóló törvény 2002. január 1-jével életbe lépett, az igazolványok igénylése megkezdődött, és örömteli dolog az, hogy eddig körülbelül 70 ezren jelentkeztek az igazolvány igénylésére. (Taps a kormánypárti oldalon.) A magyar közigazgatás a feladat elvégzésére felkészült. A megállapodás egyeztetési folyamat része volt, melynek fontos és logikus állomása volt a miniszterelnökök megállapodása. (Nagy zaj.) A megállapodást üdvözölték a határon túli magyar szervezetek, a történelmi egyházak, igen pozitív nemzetközi visszhangja volt. Pozitívan értékelte a megállapodást többek között az Európa Tanács főtitkára, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa.

Szomorúnak tartjuk azt, hogy egyes politikai pártok 23 millió, majd 600 ezer román munkavállalóval riogatják a magyar munkavállalókat, miközben tudják azt is, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalása, a munkaerőpiac szigorú szabályokhoz kötött.

Ennek szellemében a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nem támogatja a tárgysorozatba-vételt.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)