Készült: 2019.10.18.00:00:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

228. ülésnap (2001.09.28.), 162-164. felszólalás
Felszólaló Balla Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:33


Felszólalások:  Előző  162 - 164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Alelnök Úr! A vita során elhangzottak után elég nehéz magának a zárszámadási törvénynek az általános vitájában egy kicsit más vizekre evezni, de én megpróbálnám ezt. Alapvetően azt a megközelítést szeretném elkezdeni vagy folytatni, hogy Magyarországnak a 2000. évi költségvetése hogyan helyezkedik el, nemzetközi, illetve külpolitikai szempontból hogyan illeszkedik azokhoz a törekvésekhez, azokhoz a folyamatokhoz, amelyek lehetővé fogják tenni Magyarországnak azt, hogy 2002 végére befejezze azokat a tárgyalásokat, amelyek során az európai uniós tagság lehetősége már nyilvánvaló lesz. (Keller László: Mi köze ennek a zárszámadáshoz?!)

Tisztelt Ház! A polgári átalakulás folyamatának egyik legfontosabb külpolitikai törekvése az európai uniós csatlakozás. (Keller László: Mi köze van ennek a zárszámadáshoz?!) Tessék? (Keller László: Mi köze ennek a zárszámadáshoz?!) Majd ki fog derülni, hogy mi köze van a zárszámadáshoz. A 2000. évi költségvetés zárszámadásának az általános vitájában néhány külpolitikai tényezőt is és a Külügyminisztérium működését is szeretném áttekinteni, hiszen a 2000. évben olyan változások történtek a struktúrájában és a pénzügyi gazdálkodásában, olyan fejlesztések és beruházások voltak, amelyek alapvetően befolyásolják azt a törekvést, amelyet, úgy gondolom, ellenzéki képviselőtársam is fontosnak tart a 2002. év után.

A magyar gazdaság 2000-ben jól alkalmazkodott a nemzetközi konjunktúra körülményeihez, tovább gyorsult a gazdasági növekedés és bővült a foglalkoztatottság. Igaz, hogy a nemzetközi színtéren a magas olajárak jelentős cserearány-veszteséget és inflációs nyomást okoztak, mégis javultak az egyensúlyi jellemzők, és tovább csökkent a fejlett országokkal szembeni inflációs különbség.

A magyar gazdaság 2000. évi növekedési üteme mintegy 5,2 százalékos volt, ami felülmúlta a 4-5 százalékos várakozást, s e mögött a dinamika mögött részben az exportpozíciók kedvezőbb alakulása, részben a belső kereslet erősebb bővülése állt, ami összességében mintegy 3 százalékos reáljövedelmet is eredményezett. És pont ennek az időszaknak a kapcsán elmondható még az, hogy '98-tól kiemelten fontos az a kérdés is, hogy a 2000. évben is kiemelt figyelmet kaptak az európai uniós csatlakozással összefüggő fejlesztési beruházások például a környezetvédelem területén, a területi kiegyenlítési programok területén, amelyből jelentős mértékben olyan hátrányos helyzetű megyék részesültek, amelyek például az európai uniós átlaghoz, normához képest elmaradásban, hátrányban voltak, köztük például Nógrád, Borsod vagy Szabolcs megye. És elsőbbséget élvezett a nemzetközi paraméterekhez igazodó transzeurópai infrastrukturális hálózatok fejlesztése, illetve a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése is.

 

 

(12.50)

 

 

Részben ezeknek a folyamatoknak köszönhetően (Egy mobiltelefon folyamatosan szól. - Tállai András az elnökhöz intézi szavait: Vonja meg tőle a szót!) az élet különböző területein felerősödtek az integrációs követelmények, az Agenda 2000 és a közösségi vívmányokhoz való csatlakozás és azok követelményeinek a teljesítése.

Tisztelt Ház! A hozzászólásomban érintőlegesen a Külügyminisztérium zárszámadásáról is felvázolnék néhány gondolatot, hiszen kiemelten fontos cél volt...

 

ELNÖK: Képviselő úr, egy perc türelmet! Keressék már meg azt a telefont, legyenek kedvesek, és kapcsolják ki. (Domokos László az MSZP képviselőihez intézi szavait: A ti oldalatokon szól valakinek a telefonja. - Dr. Vojnik Mária: Nem a mienk. - Tállai András: MSZP-s hangja van. - Derültség.) Ott a széksorok között csörög egy telefon. (Közbeszólások: A szakértői oldalról szól. - Dr. Szabó Sándorné a szakértői páholyhoz megy, és kikapcsolja a mobiltelefont.) Azért ez elképesztő, hogy szakértők kimennek a teremből, a telefonjaikat pedig bekapcsolva bent hagyják.

Elnézést, képviselő úr.

 

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. A hozzászólásomban a Külügyminisztérium fejezetével kapcsolatban is felvázolnék tehát néhány gondolatot. A Külügyminisztérium fontos szereplője annak a folyamatnak, amely előkészíti, illetőleg a tárgyalásokat bonyolítja abban a csatlakozási folyamatban, amelyre Magyarország 2002-től, illetve 2004-re számít. Tulajdonképpen a legfontosabb cél, amely ezeket a különböző mutatókat, ezeket a feladatokat, cselekvéseket alátámasztja, az, hogy Magyarország az Európai Közösségnek minél előbb stabil, megbízható tagjává válhassék, mindezt arra építve, hogy a polgári átalakulás külpolitikájának három pillérét a következő kérdéskörök jellemezték és jellemzik ma is.

Az első az euroatlanti integrációs folyamat, hiszen ezek is megmutatkoznak a költségvetésben, amelyek az egyetemes polgári értékek talaján álló demokráciák családjába egyenjogú tagként való mielőbbi visszatérésünket szolgálták.

A második pillér a határainkon túl élő magyarság iránt érzett felelősségünk, hiszen ennek is vannak olyan részei, tételei, amelyek szerepelnek a 2000. évi költségvetésben és annak végrehajtásában, hiszen változások is történtek. A 2000. évben a Határon Túli Magyarok Hivatala teljes mértékben be tudott illeszkedni a Külügyminisztérium tevékenységébe, a Külügyminisztérium munkájába, hisz az már az a költségvetési év volt, amelynek egyértelműen a polgári kormány által kialakított végleges költségvetése lehetett, illetve nagyon fontos a tevékenysége, és stratégiai szövetségesi szintre emeli a jószomszédi kapcsolatokat.

A Külügyminisztérium tevékenysége kiegészült néhány külgazdasági mutatóval, külgazdasági feladatkörrel is, hiszen a 2000. év volt az, amikor a külgazdasági kapcsolatoknak egy jelentős része átkerült a Külügyminisztériumba, s innentől kezdve funkciójában ugyanazon feladatkörben dolgozott a Külügyminisztériumon belül különböző államtitkárságok mellett a külgazdasági államtitkárság is.

Engedjék meg, hogy néhány tényt állapítsak meg e fejezeti résznek az ÁSZ-jelentésben foglalt kitételeivel kapcsolatban. Mégpedig fontos kérdés, hogy 2000-ben még sem a Külügyminisztérium igazgatása, sem a külképviseletek nem rendelkeztek alapító okirattal. Ezt azért mondom el, mert a 2000. évi költségvetési vitában vitát okozott az, hogy a Külügyminisztérium például nem rendelkezik alapító okirattal, sem a külképviseletek. Ez azért fontos, mert az addig évtizedekig elhanyagolt kérdést 2001. február 6-ára a Külügyminisztérium kezelte, tehát tulajdonképpen ez a kérdés már nem kerülhet elő még egyszer a vita során, vagyis ennek az észrevételnek is eleget tett a Külügyminisztérium.

Szabályszerűen hajtották végre az előirányzott átcsoportosításokat, illetve az előirányzott módosításokat, és a fejezetben likviditási zavar nem fordult elő. Ezt azért kell elmondani, mert az akkori költségvetési vitában többször elhangoztak olyan vélemények, amelyek szerint probléma lehet, mint általában véve, ahogy elhangzott az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy felborulhat a költségvetés, gondot jelenthet, és számunkra akartak az elmúlt időszakban megfogalmazni egy Bokros-csomaghoz hasonló intézkedési javaslatot, amelyre - most már, ahogy mutatják az elmúlt évek számai - nem volt szükség, és remélhetőleg a közeljövőben sem lesz rá szükség.

Ennek alapján engedjék meg, hogy a mondatot azzal zárjam, hogy ebből a megközelítésből, e fejezeti rész megközelítéséből a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatni fogja e törvényjavaslat elfogadását, különösen azért is, mert olyan indokok is igazolják ezt, amelyeket az elkövetkezendő néhány hónap, néhány év során be lehet majd bizonyítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  162 - 164  Következő    Ülésnap adatai