Készült: 2019.10.23.11:17:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

206. ülésnap (2001.05.09.), 345. felszólalás
Felszólaló Balla Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:27


Felszólalások:  Előző  345  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A polgári kormány és a Fidesz külpolitikáját három szervesen egymáshoz kapcsolódó alappillér határozza meg. Először is az euro-atlanti integráció és az abból adódó feladatok megoldása, másodsorban a közép-európai térségben a szomszédsági kapcsolatok alakítása, a térség közös érdekeinek, az együttműködés módjainak kialakítása. A harmadik a nemzetpolitika, melynek következtében a polgári kormány az előző két pillérrel összhangban a tisztelt Ház elé terjesztette a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat elfogadása egy 80 éves adósság törlesztése, s 80 év után először kerülnének rendezett viszonyba a határon túli magyarok az anyaországgal. A törvénytervezet konkrét tartalommal is megtöltené az alkotmány idevonatkozó XX. törvényének 6. §-ában foglaltak szellemében a Fidesz által is hangoztatott meggyőződést, amely szerint a határon túli magyarok a magyarság szerves részét képezik.

Hozzászólásomban a törvény néhány külpolitikai szempontjára, viszonyára szeretnék rávilágítani. A javaslat minden egyes rendelkezése összhangban áll a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségekkel, beleértve az EU-csatlakozásból eredőket, a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumokat, különös tekintettel az Európa Tanács keretegyezményére, és a határon átnyúló együttműködést elősegítő egyezményeket, alapszerződéseket.

A törvényjavaslat az Európai Megállapodáson és Magyarország nemzetközi kötelezettségein belül kívánja megadni a határon túli magyarok számára a kedvezményeket.

Tisztelt Ház! A kelet-közép-európai térség sajátos történelme során úgy alakult, hogy mintegy hárommillió magyar ajkú kisebbség él a hazánkkal szomszédos államokban; a legnagyobb számban Romániában Erdélyben, Szlovákiában a Felvidéken, Szerbiában a Vajdaságban és Ukrajnában a Kárpátalján. A térség országainak az elmúlt évtizedben végbemenő átalakulása és az európai integrációs törekvések eltérő üteme miatt a globalizálódó világunkban az erősödő migrációs tendenciák lehetősége megnőtt. Ennek okán a javaslat fő célja, hogy a határon túli magyarságnak a szülőföldön való boldogulását, saját nemzeti kultúrájának megőrzését támogassa minden lehetséges eszközzel.

Ilyen nemzeti célokkal a szomszédos államok kormányai is azonosulnak, hiszen Szlovákia, Szlovénia, Románia is megalkotta törvényét a saját határaikon túl élő nemzeti kisebbségeikre. De Lengyelországban is folyamatban van egy hasonló jellegű törvény megalkotása.

Mint a felszólalásom elején már említettem, Magyarország külpolitikájának egyik sarokpillére a régió stabilitása és a jószomszédi viszonyok alakítása és lehetőleg minél több együttműködési forma kialakítása.

 

 

(20.00)

 

Ezeken a kereteken belül a magyar kisebbség összekötő kapocs, illetve mint politikai erő aktív feladatvállalója lehet országaink együttműködésének.

A napokban olvastam Czakó Gábor "A teremtő mosolya" című gondolatgyűjteményében szereplő egyik írásában néhány ideillő sort, engedjék meg, hogy idézzek belőle: "Ha körülnézünk a Kárpát-medencében, nem csupán azt látjuk, hogy egy népnél sem vagyunk alábbvalók, hanem a feladatot is, amit a szomszédainkkal való kapcsolatunk teremt. Nekik is, nekünk is van mit emelnünk a másikon. A mi felelősségünk a mostani történelmi pillanatban mintha nagyobb volna."

Tisztelt Ház! A törvény illeszkedik a nemzetközi joghoz és kapcsolatokhoz. A törvényjavaslat kidolgozásakor természetesen figyelembe kellett venni az Európai Unióhoz történő csatlakozásból eredő követelményeket. Meggyőződésünk, hogy az integrálódó Európához a törvény elfogadásával egy nemzeti értékeiben, kultúrájában egységes magyarság fog csatlakozni, hozzájárulva magyar oldalról a pozitív Európa-jövőkép kialakításához.

A törvénytervezet alkalmazási köre két ponton érintkezik jelentősebben az uniós hatáskörökkel. Az egyik ilyen az idegenrendészet, a schengeni elvek, a másik a munkavállalás kérdésköre, amelyek közvetlenül is érinthetik a tagállamokat, ha mi csatlakozunk az Európai Unióhoz. A schengeni elvek nem sérülnek, mert a magyar igazolvány nem helyettesítheti az útlevelet. A munkavállalás a jelenlegi három hónapos időtartamával nem okozhat gondot a közösségnek, hiszen az EU-csatlakozás időpontjától a törvény vonatkozó rendelkezései a csatlakozási szerződéssel harmonikusan kerülnek alkalmazásra. Itt jegyzem meg, hogy például Görögország a macedóniai és albániai görögség számára sokkal nyitottabb lehetőségeket kínál ezekben a kérdésekben: munkavállalást, illetve más EU-tagország Görögországon keresztüli látogatását, de gondolhatunk akár a portugál, akár a német vagy az ír példákra is.

Ismereteink szerint a Külügyminisztérium már a MÁÉRT időszakában folyamatosan tájékoztatta az EU-tagállamok és a szomszédos államok hivatalos képviselőit a készülő javaslatról, amelynek az előterjesztett szövegét a kormánydöntést követően hivatalosan is eljuttatták az érintett képviseletekhez angol nyelven.

A törvénytervezet ismeretében tehát elmondható, hogy a javaslat fő célja, hogy Magyarország segítse a szomszédos államokban élő magyarság egyéni boldogulását szülőföldjén, nem sértve és figyelembe véve hazánk nemzetközi kötelezettségeit, a szomszédos országokkal kötött szerződéseket, az együttműködéseket és az európai uniós csatlakozási alapelveket.

Ahogy konszenzus tapasztalható az integrációval kapcsolatos kérdések legtöbbjében, úgy a határon túli magyarság teljes körű támogatását élvezve kívánatos lenne, hogy a nemzeti kérdésekben - így a törvénytervezetben is - általános megegyezés alakuljon ki a magukra nemzeti kötelezettséget is felvállaló pártok között. Ennek a konszenzusnak a szellemében ajánlom a törvényjavaslat részletes vitára való bocsátását és elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  345  Következő    Ülésnap adatai