Felszólalás adatai

Ami itt a korábbiakban vagy most is elhangzott kritikát illeti, ami a Bethlen Gábor Alapkezelő által nyújtott támogatások összetételét illeti, pályázati forrásoknak vagy pályázat által kínált forrásoknak az aránya 73,6 százalék volt, ennyit ítélt meg a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázat formájában. Ez egy magas szám, és a maradék összeg , ami 26,4 százalék, amit támogatási célra fordítottak, azok általában nemzeti jelentőségű intézmények támogatására terjedtek ki.

Ebből a 26,4 százalékból finanszírozta a BGA a státustörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatást, a Határtalanul-programot, a Szász Pál-ösztöndíjat, a pedagógus-továbbképzés támogatását, az Erzsébet-programba való bekapcsolódást, valamint nemzeti jelentőségű programok támogatását. Így álltak tehát össze ezek a költségek.

Ami a nem pályázati, nem támogatási költségeket jelenti, hanem a működési célú költségeket, itt nem megemelésről van szó, mint az többször a vitában tévesen elhangzott, csupán a szabályozási szint megemeléséről.

(23.30)

Az a 10 százalékos összeg, amely maximálisan működésre fordítható, eddig is szerepelt a kormányrendeletben, amely a Bethlen Gábor Alapkezelőről szólt. Ez kerül most törvényi szintre, ezáltal is növelve az átláthatóságot és a gazdálkodás biztonságát. Ettől függetlenül nem kell kimeríteni ezt a 10 százalékos keretet, ahogy itt a vitában is elhangzott. Ennek a kétharmadát használta csak fel az eddigi években is a BGA, nem tervezi nyilvánvalóan ennek a teljes kimerítését a későbbiekben sem.

Szintén elhangzott az általános vitában, hogy február óta nincsen kilencedik tagja az alapkezelőnek, márpedig ez van. Lehetséges, hogy onnan származik a téves információ, hogy a honlapon ez nem volt megtalálható, a kollégium tagja lett ugyanis az előző kilencedik tag lemondása után Banai Péter Benő, ő a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési ügyekért felelős helyettes államtitkára, tehát teljes mértékben működik az alapkezelőnek ez a testülete is, és éppen ez a módosítási javaslat az, amely a váltásokat, lemondásokat, visszahívásokat, új tagok kinevezését pontosan szabályozza, hogy ezáltal is gyorsabb és gördülékenyebb legyen a működés. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy bizonyos módosító javaslatok nem veszik figyelembe, hogy nemcsak kizárólag kormánytisztviselőkből, köztisztviselőkből állhat ez a testület, éppen ezért nem vonatkoztathatók a visszahívás vagy személycsere esetére csak a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok.

Ami a benyújtás határidejével kapcsolatos, itt azzal kell számoljunk, hogy lehet ugyan határidőket elérni, de sem a kormány pontos ülésezését, sem pedig az Országgyűlés ütemezését, napirendi ütemezését nem tudjuk előre megjósolni. Az idei évben is a kormány benyújtotta ezt a javaslatot, ami hetekig vagy talán hónapokig is állt itt a parlamentben tárgysorozatba véve, majd utána, amikor a Jobbik-frakció kérte, akkor másnap el is indult a beszámoló vitája, tehát lehetséges, hogy a Ház tervezési szempontjai miatt is ez késik.

Ami azokat a módosító javaslatokat illeti, amelyek jóval előrébb kívánják hozni a beszámolók benyújtását, ott felhívnám a figyelmet arra, amit az általános vitában is már elmondtam, hogy bizonyos pénzügyi mérleg és egyéb adatok nem állnak olyan korán rendelkezésre, mint ahogy a mostani jogszabály előírja e beszámoló benyújtását, ezért szükséges megvárni azt, hogy a pénzügyi beszámolók elkészüljenek, és utána jöhet a parlament elé a pénzügyi és tartalmi beszámoló.

Ami a kedvezményezetti kör módosítását jelenti az egyik módosító javaslatban, azt azért nem tudjuk elfogadni, mert ez igazából szűkítené a kört, hiszen mi belső egyházi jogi személyekre, civil szervezetekre, sok mindenki másra is kiterjesztettük a kedvezményezettek lehetőségét.

Volt még jó pár módosító javaslat, amelyet a képviselőtársaim itt és most nem említettek. Lehet, hogy bizottsági vitában erre sor került. Ezeket tudtam elmondani, hogy mikkel foglalkoztunk. De azt hadd mondjam el Szávay képviselő úr utolsó megjegyzéseire, hogy itt egy 11 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a Várnegyedben van, műemlékvédelem alatt áll, így tehát ennek a felújítási költségei mindig is jelentősek lesznek. Aki járt az épületben, mint ahogy ön is járt, látja, hogy ott a lépcsőházi rész, a báltermi rész, azt hiszem, a Mátyás- vagy Corvinus-terem, azt hiszem, azok állapota jó, de az egyéb részek eléggé rossz állapotban vannak. Ráadásul a levéltár használta, használja egy jó részét az épületnek, szintén nem olyan reprezentatív és nem olyan, hogy mondjam, minden részében jó állapotú, mint ahogy az általános közforgalom számára nyitott részek, úgyhogy az nyilvánvalóan a későbbiekben is elég nagy felújítási vagy fenntartási költségeket jelent. Ha egyszer nekiugorna az állam a felújításnak, és visszaállítaná a háború előtti állapotot, akkor egy gyönyörű szép épület lenne, bár most sem csúnya, de akkor még szebb lenne, de az meg óriási költségeket jelentene, az nem százmilliós, hanem milliárdos nagyságrend lett volna.

Köszönöm szépen mindenkinek, aki a vitában hozzászólt, módosító javaslatot nyújtott be, és legközelebb erről a kérdéskörről a szavazásokon túl majd a következő beszámoló időszakában biztosan tudunk eszmét cserélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)