Készült: 2021.05.18.06:18:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2011.11.23.), 478. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 34:44


Felszólalások:  Előző  478  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól figyeltem, akkor egy konkrét kérdés érkezett hozzám, erre szeretnék először válaszolni Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak. A 40. § (8) miért van kétszer? Valóban, a 152-ben is benne van. Azért, mert az az előírás, hogy közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, pont, pont, pont, tovább... - gazdasági társaság láthat el. Az 2013. január 1-jétől hatályba lép, és a 152. § pedig ugyanezt a bekezdést az önkormányzati választást követő naptól megváltoztatja, és a gazdasági társaságokra vonatkozóan százszázalékos önkormányzati tulajdont ír elő. Ez egy nagyon fontos változás, ez nem egy technikai jellegű dolog. Csodálom is egyébként, hogy a vita során ez nem vetődött föl.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szívem szerint minden fölvetésre szeretnék tételesen válaszolni, tízórás vita volt, plusz még ezen túl a bizottsági vélemények; megpróbálok, nem ígérem, hogy minden fölvetésre tudok válaszolni, bár még egyszer mondom: szívem szerint szeretnék.

Először is szeretném megköszönni Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének, hogy megtisztelte a vitát. Úgy gondolom, hogy jelenlétével kifejezte az ügy fontosságát és azt is, hogy az önkormányzatok gazdálkodása, gazdasági ellenőrzése milyen tapasztalatokkal bírt, és hogy milyen jobbító szándékú véleményt tudott elmondani. Ezt még egyszer köszönöm neki.

Azt gondolom, hogy a felszólalások zöme, de különösen a kormánypártiak teljesen jobbító szándékúak voltak, de ugyanakkor kritikusak. Az ellenzék részéről viszont - általában úgy ítélem meg, hogy - csak politikai jellegű vélemények hangzottak el, és ezekben nagyon kevés volt a pozitív. A legtöbb vélemény negatív volt, kritikus volt, és a szokásos ellenzéki vélemény, hogy a kormány vonja vissza az előterjesztést. Én több mint 13 éve vagyok országgyűlési képviselő, elnézést kérek, hogy azt mondom: az ilyen mondatoktól én nem kapok szívrohamot, hiszen azt gondolom, hogy amikor az ellenzéknek nem sok jó véleménye van valamiről, és ez ritka, akkor a következtetés mindig az, hogy akkor az ne történjen meg. Azt gondolom, hogy ez alapvető ellenzéki eszköz.

Úgy látom, hogy a három ellenzéki párt valótlan következtetéseket von le abból, hogy a törvény milyen hatásokkal jár az önkormányzatokra, de különösen a társadalomra, és ezért aztán valótlan állításokat is tesz, nagyon sok esetben teljesen félreértésen alapul, amilyen véleményt kifejtettek a törvény néhány szakaszáról.

Az első fontos kérdés, ami ma is elhangzott, hogy az önkormányzati érdekszövetségek nem támogatják ezt az önkormányzati törvényjavaslatot. Ezt szeretném cáfolni; egyrészt azt a mondatot, hogy nem volt érdemi párbeszéd. Volt, háromszor találkoztunk az önkormányzati érdekszövetségekkel plenáris ülésen, és az önkormányzati érdekszövetségekkel külön-külön is több órát. Ezekről mindről készült írásos anyag, több ezernyi oldal vélemény hangzott el.

Abban mindenki egyetértett egyébként, az ellenzéki pártok is, hogy a változásra szükség van. De miért mondom azt, hogy az érdekszövetségekkel érdemi egyeztetés történt? A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a tegnap vagy tegnapelőtti televízióműsorban, az MTV reggeli műsorában üdvözölte, hogy milyen jelentős eredményeket értek el a tárgyalások során. Azt gondolom, hogy igaza van, hiszen fogom mondani, hogy milyen érdemi változtatások történtek.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége előrelépésnek, jó iránynak mondja, a benne lévő elképzeléseket támogathatónak, természetesen módosító javaslatokkal. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke ésszerűnek, racionálisnak, szintén jó irányúnak mondta a törvényt. Voltak kérései, amikről fogok beszélni.

A kisvárosok szövetsége az ön településén is elmondta, hogy ők a törvényjavaslatot elfogadják, és alapvetően támogatják, sőt sok esetben ők merészebb változást is el tudtak volna képzelni. De a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki mindent tagad, és mindenre azt mondja, hogy rossz, ők is nagyon komoly eredményeket értek el. Kérték például, hogy ne legyen kötelező az önkormányzati társulás. Nincsen kötelező önkormányzati társulás. Ne legyen állami könyvvizsgáló, hiszen a koncepcióban és az első törvényjavaslati változatban, tisztelt Nyikos képviselő úr, benne volt az állami könyvvizsgáló, és más érdekszövetségek kérték, hogy ne legyen ilyen, hát nincsen ilyen. Vagy kérték, hogy ne legyen közös hivatalnál a 3 ezer fő, és lám, nincs 3 ezer fő. Vagy kérték, hogy ne legyen benne a javadalmazás, és nincs benne a javadalmazás.

Erre azt mondani, hogy nem volt érdemi párbeszéd, és nem hallgattuk meg az érdekszövetségeket, mert egyébként leírnak, mondjuk, két oldalt, és abból az egyik mondata az, hogy ezt és ezt nem támogatják, az, azt gondolom, nem a valóságot fedi.

Természetesen vita is maradt. Vita maradt az oktatásban, az alapfokú oktatást ki végezze el, és vita van továbbra is abban, hogy legyenek-e közös hivatalok, és hogy ez a 2 ezer fős létszámhatár, mint ahogy itt is elhangzott az ellenzéki pártoktól, hogy ez valóságos-e. Azt gondolom, hogy az a párbeszéd, amit a jelenlegi kormány tesz az önkormányzati érdekszövetségekkel, ez egy valóságos párbeszéd. Nem olyan, mint amikor az előző szocialista kormány volt, és 2009 szeptemberétől ez a párbeszéd megszűnt az érdekszövetségekkel, mert kivonultak az érdekszövetségek a tárgyalóasztaltól. Nem is csodálom, hogy 120 milliárd forintnyi pénzeszköz kivonását követően fölálltak az akkori kormány asztalától, és nem kívánták tovább ezt folytatni.

Jelzem, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel még a törvény elfogadása előtt, zárószavazás előtt még egyszer fogunk találkozni, és összegezzük az elért eredményeket, és várjuk a további javaslataikat.

Elnézést kérek, természetszerűleg a kormánypárti képviselőktől, de alapvetően mégiscsak az ellenzéki pártok konkrét javaslataival vagy elhangzott véleményükkel szeretnék foglalkozni, így a Magyar Szocialista Pártéval. Botka László vezérszónok a polgármestereket a jövőben, ha ez a törvény így lesz elfogadva, felszámolóbiztosnak nevezte. Én pedig erre azt mondom, hogy most azok. Most azok, az után a szocialista önkormányzati finanszírozás után, amit tisztelt miniszter úr, amit önök csináltak az elmúlt 8 évben, most felszámolóbiztosok a polgármesterek, mert azokat a feladatokat, amiket rájuk testáltak, amit önként vállaltak, és ezért nem bántom őket, egyszerűen nem tudják olyan finanszírozás mellett, amit önök alakítottak ki, ellátni.

Úgyhogy éppen az a cél, hogy a jövőben ne felszámolóbiztosok legyenek a polgármesterek, hanem valóban a települések vezetői, és a valóságos problémákkal foglalkozzanak nap mint nap, ne pedig kizárólag a likviditási és pénzügyi kérdésekkel, hogyan lesz fizetés, és hogy fogja rendezni az elmaradt közüzemi számlákat.

(23.00)

Aztán olyan is elhangzott, hogy Magyarországon véget ért az önkormányzatiság kora. Erre nemzetközi példákat javasolok: Svédországban 30 ezer fő alatt nincs önkormányzat, a 3 ezer önkormányzatból csináltak 300 önkormányzatot. Persze tudom, ez rossz példa. Bajorországban 5 ezer fő alatt nincs önálló önkormányzat. Magyarországon pedig ezen törvény elfogadása után is minden településen, így a 11 lakosú Iborfián is lesz képviselő-testület és lesz polgármester. Tessék mondani, miért ér véget Magyarországon az önkormányzatiság kora? Ezek mellébeszélések. Jó nagyokat lehet mondani, és utána kimenni a teremből, mint ahogy most sincs itt Botka polgármester úr, a vita második szakaszát már nem tartotta fontosnak.

És persze a Magyar Szocialista Párt beszél a centralizációról. A vita első szakaszában is elhoztam az MSZP 2010-es elfogadott választási programját. Ebben a választási programban például az van, hogy "most a közoktatásban növelni javasoljuk az állami feladatvállalás arányát". Uraim, hát miről beszélnek? A saját választási programjukban volt benne, hogy az állam szerepvállalását növelni szeretnék a nagy ellátórendszerekben, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban. Önök nem látták, hogy változtatni kell az állami és az önkormányzati feladatmegosztáson? Dehogynem, látták a választások előtt, de jobb a választások után bejönni és megkritizálni azt, aki ezt ténylegesen meg is fogja csinálni.

Tóth József képviselő úr - aki szintén nincs itt e késői órán -, polgármester úr 15 pontban sorolta fel a törvényjavaslattal kapcsolatos kritikáját. Én ezt próbáltam értékelni. Nos, azon túl, hogy többször megismétli ugyanazt a megállapítását, nem sok különbséget találtam a Botka képviselő úr és a Tóth képviselő úr által elmondottak között. Egyet emelnék ki ezek közül: "Jelentősen korlátozza a választópolgárok önkormányzáshoz való jogait", és azt mondja, hogy "azt csak a képviselők választására és a helyi népszavazásra szűkíti". Ehhez én még hozzátenném: a polgármestert is. Én meg elmondom azt a példát, hogy a törvény tárgyalása előtt Azerbajdzsánban hivatalos látogatáson vettem részt, ahol sikerült beszélnem a belügyminiszterrel, akitől megkérdeztem, hogy állnak itt az önkormányzatok. Mire a belügyminiszter úr azt válaszolta, hogy köszöni, jól. Elmondtam neki, hogy Magyarországon 3200 önkormányzat van, és hogy nálunk mindenhol van polgármester és képviselő-testület. Mire azt kérdezte: a polgármestert kinevezik vagy választják? Azt gondolom, hogy itt van probléma a választópolgároknak az önkormányzáshoz való jogával ebben az országban, és nem Magyarországon, ahol képviselőket küldenek a képviselő-testületbe, a képviselő-testület fel van jogosítva mindennemű döntésre, a polgármestert pedig közvetlenül választják.

Ezt csak azért emelem ki, mert ha ilyen vélemények hangoznak el, azt nem lehet túlságosan komolyan venni. Én megértem, hogy az ellenzékiség egy különleges műfaj, nagyokat kell mondani, és akkor járunk jól, ha azokat el is hiszik. De azért hitelesnek is kell lenni, mert csak akkor lehet politikai célokat és eredményeket elérni. Nagyotmondással viszont véleményem szerint nem. S bevallom őszintén, hogy nem nagyon találkoztam más véleménnyel a Magyar Szocialista Párt részéről.

Tisztelt Varga Zoltán Képviselő Úr! - aki a Szocialista Párt utolsó önkormányzati minisztere volt. Nagyon vártam az ön szakmai véleményét, de nem kaptam meg, viszont annál több politikai kritikát kaptam. Öntől hallani azt, hogy itt tanácsrendszer fog kialakulni, igaz, hogy csak áthallással... Ez roppant érdekes. Ön, mint az MSZP tagja - amely az MSZMP jogutódja - beszél tanácsrendszerről, ahol nem volt képviselő, hanem közös testületek voltak. De olyan, mint önkormányzat nem létezett, és ezt hasonlítja a mostani rendszerhez, ez egyszerűen elképesztő! Azt gondolom, hogy ön alapvetően egyetért ezzel a törvényjavaslattal, ezért nem tudott konkrétumokat megfogalmazni. Egy volt miniszternek a témáról nyilván sokkal több véleménye kell legyen.

Azt pedig, hogy több módosító javaslat jön be, mint a költségvetéshez, megmondom őszintén, hogy én ezt egyáltalán nem bánom. A költségvetés egy évre készül, s abban a pénz ide-oda rakásáról van szó. Itt sokkal többről van szó, és ez a törvény nem egy évre készül, természetesen akkor, ha a parlament el fogja fogadni. Azt gondolom, minimum annyit meg kell hogy éljen, mint a jelenleg hatályos önkormányzati törvény. Természetesen ön is elmondta, hogy az önkormányzatiság véget ért Magyarországon, és ez felháborító. De ezt minden szocialista felszólaló elmondta.

S ugyanez igaz a Jobbikra is, a másik ellenzéki pártra, amely egy témát kapott fel, azt, hogy a vidéknek vége van. A vezérszónok koporsót hozott ide a terem közepére. Azon keresztül, hogy közös hivatalok jönnek létre, ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot, azt vezette le, hogy ez a vidék halálát jelenti. Azt gondolom, hogy önök is elolvasták a törvényjavaslatot, és nem találtak benne politikailag igazán támadható részt, ezért mondták azt, hogy meghalt a vidék. De ennek a politikai stratégiának a kidolgozása előtt el kellett volna olvasniuk a magyar közigazgatás történetéről néhány gondolatot. Például azt, hogy 1871-ben született meg Magyarországon az első törvény a körjegyzőségekről. Vagy azt is el kellett volna olvasni, tisztelt jobbikos képviselők, hogy Magyarországon a legtöbb körjegyzőség a második világháború előtt volt, ekkor tartozott a legtöbb település a körjegyzőségekhez.

Vagy el kellett volna olvasni, hogy ma Magyarországon 2066 település működik körjegyzőségekben. A körjegyzőségek lényegében a közös hivatalt jelentik. Annyi különbség lesz közöttük, hogy a körjegyzőségekbe önként mennek, 2066-an önként mentek a mai hatályos törvény alapján, a jövőben pedig a törvény szerint ez kötelező lesz, de nem társulás lesz, mint ahogy az egyik képviselőjük mondta, hanem - ahogy a nevében is benne van - közös hivatal. Ne keverjük össze az önkormányzati társulást és a közös hivatalt, mert egészen más a feladatuk. Az önkormányzati társulásnak az a feladata, hogy azokat a feladatokat, amiket az önkormányzatok kapnak, közösen végzik el, társulnak egy önkormányzati feladat ellátására, a közös hivatalban pedig alapvetően államigazgatási hatósági munkát végeznek, és a képviselő-testület működését készítik elő. De adott esetben természetesen a végrehajtással is megbízhatja a hivatalt a jegyző, illetve a jegyzőn keresztül a polgármester és a képviselő-testület.

Aki falurombolásról beszél, az semmi mást nem csinál, mint politikai lózungokat mond, ami könnyen eljuttatható a választópolgárok számára, és ez biztosan bemegy egyesek fülébe, de csak addig, amíg rá nem jön, hogy ez nem igaz. Ugyanis a közös hivatalok létrejöttét követően is minden településen megmarad az önkormányzati ügyfélszolgálat - egyébként a vita során egy kétpercesben már elmondtam, hogy a 82. § (8) és (9) bekezdése ezt ki is mondja -, és senkinek nem kell, tisztelt LMP-s képviselőtársam, egy méterrel sem többet utaznia, mint eddig, a most meglévő polgármesteri hivatalban ugyanúgy el fogja tudni intézni az ügyét. Ez szakmai szempontból is helyes döntés, mert a magyar közigazgatásnak ezt a részét szakmai szempontból is lehet egységesíteni, hiszen a közös hivatalokban közös szemléletet, közös jogszabály-alkalmazást lehet kialakítani.

(23.10)

Ha a közös hivataloknál tartunk, természetesen ezeknek más céljuk és feladatuk is lesz, hiszen az állammal való kapcsolattartást, az adatszolgáltatást is el fogják végezni, de a döntések egyetlenegy képviselő-testülettől, ami a közös hivatalhoz tartozik, nem lesznek elvéve. A képviselő-testületek döntenek az adott település költségvetéséről, még akkor is, ha azt technikailag, fizikailag a közös hivatalon keresztül fogják tudni majd felhasználni.

Én azt hiszem, hogy sajnálatos, hogy a Jobbik az egész törvényjavaslatnak erről a 82. §-áról beszélt, a felszólalók 90 százaléka lényegében csak erről beszélt, Nyikos képviselőtársamat kivéve, de neki is fogok természetesen reagálni.

Én azt gondolom, hogy a jobbikos képviselők közül igazából egy képviselő érintett érdemi kérdéseket, Staudt Gábor képviselő úr budapesti kérdésekkel foglalkozik, akkor a vitában ő arra megkapta a választ.

De ma is elhangzottak vélemények, Hegedűs Lorántné képviselő asszony kicsit konkrétabban fogalmazott most. A vagyongazdálkodási kérdések kimaradtak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Készítsük az ellenőrzőket!) Ez, azt gondolom, félig jogos kritika, hiszen a nemzeti vagyonról szóló törvényben még többet fogunk olvasni az önkormányzati vagyongazdálkodásról, tehát abban a törvényjavaslatban is fogunk vele foglalkozni.

A tízezer fő fölötti településeken - ez többször is elhangzott - a polgármesterek fognak dönteni. Igen, abban az esetben, ha erre a képviselő-testület feljogosítja őket. Egyébként annak, hogy a településrendezési tervvel kapcsolatos döntések belekerültek a törvényjavaslatba, az az indoka, hogy valójában ezt az önkormányzati képviselők, vezetők kérték, hiszen sok esetben azzal, hogy a képviselő-testület jóváhagyása volt szükséges, elnehezítették és lelassították a munkát, és ezért került bele egyszerűsítésként. Ez nagy ellenállást váltott ki. Még egyszer hangsúlyozom, ez csak akkor lehetséges, ha a képviselő-testület ezzel megbízza a polgármestert.

A feladatfinanszírozást nem értik. Ez a törvény nem a feladatfinanszírozás részleteiről szól, ez egy kerettörvény. Kimondja, hogy a jövőben feladatfinanszírozássá fog változni a jelenlegi normatív forráselosztó önkormányzati finanszírozási rendszer. Egy dolgot viszont nem véleményeztek, és ezt kicsit csodálom, hogy a törvényjavaslat kimondja, hogy a jövőben az önkormányzatoknak a költségvetésükben nem lehet működési hiányt tervezni. Az egész feladatfinanszírozási rendszer igazából ezt a tételt szeretné alátámasztani.

A mai rendszerben azt láthatjuk, hogy az önkormányzatok hiányra terveznek, önhikire terveznek, az államtól várják a kiegészítést. Semmi nem korlátozza őket abban, hogy a költségvetésük bevételi és kiadási oldalára mit írnak be, igazából csak a felelősségtudatuk vagy az önmérsékletük... Éppen ezért fordulhat elő, nem egy kistelepülési költségvetést láttam már, ahol 40 százalékos költségvetési hiányt terveznek, és természetesnek veszik, hogy az állam segíteni fog. Én azt gondolom, hogy az önkormányzatiság azt is jelenti, hogy reálisan mérjük fel, hogy mik a lehetőségeink pénzügyi vonalon, azaz addig nyújtózkodjon minden önkormányzat, ameddig a takaró ér.

Az LMP. Most már közeledünk az ellenzéki pártok véleményének összegzéséhez. Én köszönöm az ő véleményüket. Ők nem fogalmaztak meg annyira éles kritikákat, hacsak a "döbrögizést" meg a "kiskirályozást" nem tekintem annak. Ez nyilván abból ered, hogy nem igazán értik - bevallom őszintén, én azt szűrtem le, és ezért elnézést kérek - az önkormányzati rendszer működését. Leginkább jogelméleti polemizálásnak tudnám tekinteni azt, amit az LMP csinált a törvényjavaslat kapcsán, semmiképpen nem gyakorlatias megközelítésének az önkormányzati rendszer átalakításának.

A nyilvánosságot és a korrupciót összekeverni azzal, hogy zárt ülésen tárgyal egy testület egy komoly gazdasági ügyet, azt gondolom, hogy ez a hozzá nem értés jele, és elnézést kérek, hogy ez a véleményem. Persze, vannak elméleti vitáink az LMP-vel. A fővárosban nem szeretne kétszintű önkormányzati rendszert, mi pedig most ezt javasoljuk, hogy ez maradjon meg. Vitáink vannak természetesen a közös hivatallal, de nem olyan hangsúlyosak, mint, mondjuk, a Jobbiké. A helyi önrendelkezés jogát tartják aggályosnak, és ezt a közösségellenes magatartás szabályainak korlátozásában látják. Majd ebben kérem a munkatársaim segítségét, hogy ezt értelmezzük, hogy igazából mit is jelent.

Összességében, ahogy mondtam, az ellenzéki vélemények nagyon kritikusak voltak, ugyanakkor pedig nem tartalmaztak alternatívát. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Milyen alternatívát?) Bízom benne, hogy még a vita során erre is sor kerül, és az ellenzéki alternatívákat is képesek leszünk megismerni.

Összegezve én három témát emelnék ki, ami a legnagyobb vitát váltotta ki. Az állam és az önkormányzat közötti feladatmegosztás. Nagyon érdekes, hogy egyébként a négy tételből, a katasztrófavédelem, az egészségügyi feladatok államivá tétele és az államigazgatási feladatoknak a járási kormányhivatalban való elvégzése tárgyában nem folyt kemény vita. Egyetlenegy dologról folyt, az pedig az oktatás kérdése.

Az oktatás kérdésében hatalmas vita van, úgy gondolom, hogy nemcsak a parlamentben, hanem a társdalomban is. Itt én azt tenném elgondolkodás tárgyává, hogy a franciáknál és a németeknél, ahol szintén állami szolgáltatásként kapják a diákok az oktatási szolgáltatást, ott vajon milyen demokrácia van, ha ezt az önkormányzatiság megszűnésének tekintjük, hogy az oktatás terén az állam a jövőben nagyobb feladatot fog majd ellátni. Én azt hiszem, hogy ezt a vitát nem az önkormányzati törvény kapcsán kell lefolytatni, hanem a köznevelési törvény kapcsán, és tudom, hogy itt is nagy vita volt.

A másik hatalmas vita a közös hivatal kérdése. Meggyőződésem egyébként, hogy akik a közös hivatalra azt mondják, hogy megszűnik a falu, azok nem értik, hogy miről van szó, és nem igazak azok a vélemények, hogy ezt az érintett polgármesterek elutasítják. Én az ország minden pontján voltam, volt, ahol százan (Szilágyi György: Ki is fütyülték.), kétszázan vagy többen voltak az előadáson, a fórumon. Világos, hogy nehezen elfogadható egy szigorítás, de azt gondolom, hogy ha nyíltan elmondjuk, hogy ennek mi a célja, és ez mit fog jelenteni az adott önkormányzat számára, akkor úgy látom, hogy ez teljes mértékben elfogadható.

Egyébként pedig a közös hivatalról: mondjuk, ahol néhányszáz fős településen ma is önálló hivatal van, esetleg főállású jegyzővel, annak a településnek meg is lehet nézni a gazdálkodását. Általában innen jönnek a bajok, hogy nem jut azon a településen más célok és feladatok megoldására, mert nem ismerte föl azt a lehetőséget, amit Magyarországon száznegyven éve fölismertek, és a második világháború előtt alkalmazták a legnagyobb számban, hogy a közigazgatási és önkormányzati szolgáltatásokat igenis közösen, összefogva sokkal ésszerűbb és olcsóbb megszervezni. Ez semmi másról nem szól, ez arról szól, hogy a jövőben azok, akik ezt nem ismerték föl, a törvény megkéri őket, hogy ismerjék föl ezt a lehetőséget.

Egyébként pedig azzal, hogy a területfejlesztés a megyei önkormányzatokhoz kerül, úgy gondolom, hogy a kistelepülések kapnak hatalmas lehetőséget a fejlődésre és a fejlesztésre, hiszen a források sokkal közelebb, a megyében lesznek megtalálhatók.

Én úgy gondolom, hogy minden településen az alap önkormányzati szolgáltatásokat biztosítani kell, és ezt a törvény lehetővé és lényegében kötelezővé teszi az önkormányzatok számára.

Vita volt még az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízszolgáltatás és a hulladékgazdálkodás kérdésköréről, ami kimaradt az önkormányzati feladatok közül.

(23.20)

Úgy gondolom, nagyon alaposak és megfontoltak azok a módosítási kezdeményezések, hogy ez kerüljön vissza az önkormányzati feladatellátásba. Ezt szándékosan a kistelepülési önkormányzatok szemszögéből mondtam el, hiszen egy kistelepülésen is nyilvánvalóan az alapszolgáltatásokat, az egészségügyi szolgáltatásokat, az orvosi ügyeleti ellátást, a területrendezési, a településüzemeltetési feladatokat, függetlenül attól, hogy van-e önálló hivatala vagy nincs, a jövőben is biztosítani kell.

Végezetül a feladatfinanszírozásról hangzottak el kérdések. Azt gondolom, félig ez is jogos, hiszen, még egyszer hangsúlyozom, a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy a feladatfinanszírozást kibontsa. Azon viszont csodálkozom, hogy éppen a kistelepülések érdekeit nagyon védő képviselők háborodnak fel ez ellen. A feladatfinanszírozás egyik pozitív eleme pontosan az lesz, hogy minden településen az alapszolgáltatás a jövőben biztosítva lesz, tehát minden településen. Tudom, ez egy nagy változás lesz, és a törvényjavaslat elfogadása majd nagy vitát fog kiváltani, de a célja egyértelműen az, hogy az alapszolgáltatásokat minden településen biztosítani kell, és a települések úgy vállaljanak önkormányzati feladatot, vagy kapjanak akár a törvény által önkormányzati feladatokat, hogy ahhoz a gazdasági erejük, azaz a helyiadó-bevételük is rendelkezésre tudjon állni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a 155 paragrafusos törvényjavaslat nagyobbik részéhez nem érkeztek vélemények. Néhány politikailag fontos megállapítás vagy kijelentés elhangzott, és akörül forgott a vita, vagy ki volt emelve ez a bizonyos közös hivatali kérdés. Ma például nem hangzott el vélemény, hogy rendben van-e, hogy képviselő-testületek maradjanak a jövőben, hogy a polgármesterek irányítsák a települést, a jegyzőről mint intézményről, a bizottságokról, azok működéséről, létrejöttükről, vagy éppen a társulásokról nagyon kevés vélemény hangzott el - hála istennek, ami elhangzott, az inkább pozitív volt -, vagy például a bírósági, alkotmánybírósági védelemről, a helyi népszavazásról; kevés szó esett, az összeférhetetlenségről, a méltatlanság intézményéről.

Az összeférhetetlenségnél szeretném jelezni, hogy rendezve lesz a polgármesterek és az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége. A területszervezési feladatokról nem hangzott el vélemény, vagy a gazdasági ellenőrzésről nagyon kevés vélemény hangzott el, éppen az egyik utolsó felszólaló Nyikos képviselő úr volt, neki köszönöm a véleményét. Bevallom őszintén, sok mindennel egyetértek. Jelenleg annyi lesz az előrelépés az önkormányzati rendszer ellenőrzése tárgyában, amit ön is hiányolt, az Államkincstár sokkal nagyobb jogosítványokat fog kapni, és sokkal nagyobb ellenőrzési lehetősége és feladata lesz majd az Államkincstárnak. Egyelőre az önkormányzatok külső ellenőrzését ez a törvényjavaslat valóban nem tartalmazza.

Kevés kritika hangzott el, vagy nem is esett szó a vagyongazdálkodásról. Én úgy gondolom, a törvényességi felügyeletről, bár hangoztak el vélemények, alapvetően nem került a középpontba, nem került a fókuszba. Úgy gondolom, a parlament ezzel a szabályozással egyetért. Nagyon kevés vélemény hangzott el az új önkormányzati rendészeti szerv létrehozásának a lehetőségéről.

Azt hiszem, azt gondolom, egy nagyon hasznos és tanulságos vitán vagyunk túl. Sajnos, ez a vita alapvetően nem szakmai, hanem politikai vita volt. Ez számomra azt jelenti, hogy szakmailag a törvény mégiscsak rendben van, ha csak politikai vélemények fogalmazódnak meg. Nagyon sajnálom, hogy a vitából nem tudtam meg, hogy a három ellenzéki pártnak igazából mi a jövőképe a magyar önkormányzati rendszerről, ezért örülök annak, hogy ennyi módosító javaslatot nyújtanak be, mert ez azt jelenti, hogy majd a módosító javaslatokból meg fogjuk tudni, mi az ellenzéki pártok véleménye, és remélhetőleg nemcsak kritikát mondanak, vagy a törvényjavaslat elhagyását fogják javasolni, hanem tényleges alternatívát is fognak mondani a jövő önkormányzati rendszeréről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a véleményeket, a kormánypárti képviselőknek, a Fidesznek, a KDNP-nek a támogató, de kritikus véleményt, az ellenzéknek az elmondott véleményét. Még egyszer mondom, én úgy vélem, ezek elsősorban segítő és jobbító szándékúak voltak.

Bízom benne, hogy a részletes vitában ezt tudjuk folytatni, és meggyőzzük sok részletkérdésről egymást, és a végén, akár az ellenzéki képviselők szavazatával is, egy jó, működőképes, életképes és egy modern XXI. századi önkormányzati törvényt fogadunk el.

Köszönöm szépen, hogy ilyen késői órában ilyen sokáig figyeltek rám. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  478  Következő    Ülésnap adatai