Készült: 2021.05.17.15:01:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2011.11.23.), 20. felszólalás
Felszólaló Dr. Sós Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:09


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SÓS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársak! Illetve akik figyelemmel kísérik a munkánkat, és érdeklődnek a szakképzés iránt, köszöntöm önöket. Szeretném megtörni ezt a csendet, amit akár itt az imént is hallottunk, szeretnék néhány dologra külön kitérni.

Előrebocsátom, hogy számomra figyelemre méltó volt az oktatási, tudományos, kutatási bizottság ülése, az a szakmai bizottsági ülés, ahol a Fidesznek is az oktatáspolitikusai vannak; gyakorlatilag négy olyan kérdés volt, amit vitattunk az előterjesztésben, és ilyen vonatkozásban, biztos vagyok benne, hogy többen fogunk beadni módosítót. Én tisztelettel arra kérem a patkónak az innenső és a másik oldalát, mindenkit, hogy ezeket vitassuk meg, és tegyük jobbá ezt az előterjesztést.

Mire gondolok konkrétan? Egyrészt a duális képzésre. Egyet lehet érteni a gyakorlatorientáltságban, egyet lehet érteni a keresletvezéreltségben, de szeretném kérdezni önöktől - önök is tudják -: erre fel van készülve a gazdaság? Kérdezem önöktől, hogy a cégek dörömbölnek az ajtón, hogy kérem, én most tanulót akarok tartani. Nem. Ösztönözzük őket? Nem igazán, több intézkedésre volna szükség. Ilyen vonatkozásban feltétlenül fontosnak tartom, hogy átmeneti intézkedések legyenek, és találjuk meg azt a formát, hogy nagyobb arányban vegyenek részt a cégek a tanulóképzésben; gondoljunk jobban - az előterjesztés nem gondol kellően - a kis-, középvállalkozókra, és gondoljunk azokra, akik szívesen vesznek ebben a feladatban részt; és gondoljunk a felnőttképzésre is, amellyel mi, illetve az előterjesztés itt most mostohán foglalkozott. Tehát ilyen vonatkozásban vetem fel; elvileg ez egy irány, jó irány, a lényeg a részletekben van: nagyon sok pontosítanivaló van.

A másik a képzési idő. Én a képzési időnél vitatom azt - és önök is vitatják, kormánypártiak, oktatással foglalkozók -, hogy generálisan a hároméves képzés micsoda nagyszerű dolog. Szeretném önöknek elmondani, önök is tudják, hogy ma, a XXI. században, amikor gyakorlatilag nem a hetvenes évek nagyüzemi munkásképzése zajlik, hanem vállalkozni képes, önálló munkát végezni képes szakembereket szeretnénk képezni, ahol ma már nyelvismeretre van szükség, informatikai ismeretekre van szükség, akkor ott, úgy gondolom, hogy az alapokra rendkívül nagy szükség van. Itt gyakorlatilag az alapokra fordítódik sokkal kisebb figyelem, a szakmai elméletre, a közismereti elméletre, a kompetenciák fejlesztésére. Úgy gondolom, hogy ezt át kell gondolni, és módosítani kell az előterjesztésnek ezt a pontját. Valójában egy sokszínű - önök is azt mondják sokan -, rugalmas, átjárható, egymásra épülő képzési rendszerre van szükség, és ilyen vonatkozásban nem szabad lekorlátozni a képzést a kezdetek kezdetén.

Ilyen értelemben vitatom azt a megállapítást - ugye, itt most több törvénytervezet is fut előttünk -, hogy gyakorlatilag ma nyolcadik osztályban meg kell mondani a gyereknek, hogy te, kedves fiatal ember, most szakiskolába mész, mert a kompetenciafelmérés alapján így végeztél, te a szakközépiskolába, gimnáziumba. Nem hiszem, hogy ebben a korban már el kell dönteni mindenkinek, hogy ő milyen irányba fog menni tovább. Szerintem az önök családjában is vannak olyan fiatal emberek, lányok, fiúk, 18-20 évesek, akik még most is gondban vannak, de akár huszon-harmincévesek is, hogy mi a csudát csináljak, ráadásul, amikor nem működik a gazdaság. Ilyen értelemben önök szakítanak azzal az elvvel, hogy számottevő lehetősége ennek az országnak igazán egy van: ez az emberi tudás, a tehetség és ilyen értelemben az oktatásba történő befektetés. Gyakorlatilag önök ezt szakítják meg, az elmúlt húsz év ilyen jellegű politikáját rúgják fel. Kérem szépen, nem vallják be, de ezt csinálják minden törvénytervezetnél: pénzkivonás van és centralizáció van.

Önöktől tudom, kormány közeli lapban augusztus második felében megjelenik, amikor a szakképzési koncepció hogy, hogy nem, kiszivárgott: a szakképzésből a pénz 20 százalékát kivonják - ez fogalmazódott meg. A tanárok 26 százalékát elbocsátják - önök mondják. Költségvetés? Ez is fut előttünk, a Munkaerő-piaci Alapnál látjuk, hogy a 2012-es esztendőre több tíz milliárd forinttal rövidebb lesz az a sor, amit a szakiskolai képzésre, illetve a felnőttképzésre fordítunk. Erről is tisztességgel kellene beszélni.

Pénzkivonás van. A cégektől több pénzt akarnak beszedni: a 49 milliárddal szemben, ami erre az esztendőre van a szakképzési hozzájárulásnál, jövőre 51 milliárdot. Ráadásul ez a cég a saját dolgozói képzésére nem fordíthat. Hát, mondják neki, hogy majd európai forrásból fogsz pénzt kapni a saját dolgozóid képzésére és felnőttképzésre, ami az iskolarendszerű képzésre épül, ráadásul Magyarországon a szakmai képzés háromnegyed része a felnőttképzésbe megy. Kérem, szétverik a felnőttképzési rendszert, ami gyakorlatilag eredményes volt. Nem épül a rendszer egymásra, ugyanis kutya vacsorája az európai uniós pénz. Tudják jól, egy év múlva fogja megkapni, elő kell finanszíroznia - erre nem lehet alapozni képzést.

Az élethossziglani tanulás is: malaszt, vénasszonyi nyelvelés, amit önök tesznek. Az élethossziglani tanulás megszakad, erre nem lehet élethossziglani tanulást építeni az előterjesztés alapján.

Az alapok hiányban, ami itt fogalmazódik meg, nem lehet két év alatt érettségit szerezni egy szakiskolásnak. Ezért teszünk olyan módosítókat - tisztelettel kérem önöket, hogy gondoljuk meg -, hogy azt a két évet, adott esetben abból egyet két év alatt is el lehessen végezni, vagy a szakközépiskolában is adott esetben két év alatt lehessen elvégezni egy-egy évet, és ezáltal máris megtoldottuk akár a szakiskolai képzést vagy a szakközépiskolai képzést egy évvel, a tanuló, a szülő kérésének megfelelően. Gondoljuk már ezt végig életszerűen, mert végül is mégiscsak az lenne a cél, úgy gondolom, hogy kiművelt emberfők legyenek, akik ott vannak az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban. Ugye, nem humanoid robotokat akarnak önök képeztetni ezekben a gigarendszerekben, ami embertelen, ami pedagógiai, neveléselméleti módszereknek ellentmond? Ugye, ezeket nem csak a tankönyvekben gondoljuk így, az elméletet gondoljuk külön, meg ünnepi beszédeket mondunk, a gyakorlatban pedig nem így gondoljuk? Ugye, nem így van? Nyugtassanak meg! Örülnék, ha ezekről a kérdésekről a részletekbe menően is tudnánk beszélni.

Itt szeretném felvetni, hogy ezáltal, úgy érzem, a szakiskola zsákutca irányába megy. Gondolják végig, ha nem tud továbblépni ez a fiatal ember, akkor egyszer használatos szakmunkás lesz. És tudjuk jól, hogy be szeretne menni a másik céghez, ott már nem fogják tudni alkalmazni, mert nincsenek elméleti alapjai, nem tudja az érettségit letenni, vagy nem tud újabb szakmát megszerezni. És aki egyszer használatos szakmát szerez, kérem, az hamar lesz munkanélküli, az utána leszakad, az utána szegény lesz, jön az utca, jön a drog, jön a prostitúció. Rövid távon kivonják a pénzt, ez úgy a költségvetésnek nagyon jó, de, kérem szépen, hosszabb távon ez az ország ezért nagyon nagy árat fog fizetni. Ugye, nem akarják ezt? Szerintem ezt is érdemes lenne végiggondolni a következő időszakban.

Hadd kérjem önöktől, hogy gondolják végig, jól van-e az, hogy 2012-től szeretnénk bevezetni ezt a törvényt. Szeretném önöket kérni, hogy nézzük át ismételten a részletes vitában, a bizottsági üléseken, a módosítóknál, hogy legyen olyan, különösképpen azokra a kérdésekre gondolok, ami kormányrendeletben van, tárcarendeletekben van, hogy azokat meg lehetne csinálni a jövő esztendőben. A leginkább annak tudnék örülni, ha az is a parlament elé kerülne. És nem is értem, szerintem két hét van az érdemi munkából ebben az esztendőben, mi akadályozza meg önöket abban, hogy ebbe a törvénytervezetbe mindazokat, ami kormányrendeletbe, illetve miniszteri rendeletekbe bekerül... - miért nem tudott bekerülni ebbe a törvénytervezetbe?

(9.30)

Mi az, amit önök még újat el fognak tudni végezni a következő két hétben, és januárban ez bevezetésre kerül? Szeretném felhívni a figyelmet, ne az legyen már, hogy kipipálunk egy feladatot, hanem érdemben foglalkozzunk ezzel, és akkor egy év múlva be lehetne ezt normál menetben vezetni. Ráadásul alkotmányossági kifogásaink is vannak. Az Alkotmánybíróság felhívta rá a figyelmet, hogy időt kell hagyni olyan törvénytervezetek bevezetésénél, ami átfogó és nagy ellátórendszereket érint. Önök ezt nem veszik figyelembe. Szeretném önöktől kérni, hogy ezt gondolják végig.

És az önök munkájából szeretnék még egy példát hozni. Másfél éve mondják, hogy a szakmai vizsgakövetelményt megváltoztatjuk. Hát meg is változtatták. Hogy, hogy nem - csak mondom önöknek, akik talán nincsenek ebben a kérdésben annyira benne -, augusztus 25-én jelent meg a szakmai vizsgakövetelmény a 2011-12-es tanévre. Abban az iskolában, ahol a tanévet időben előkészítik - tavasszal vagy nyár elején -, ezt már nem tudták figyelembe venni, mert ez augusztus 28-ával volt hatályos. Szeretném feltenni a kérdést: ha egyetlenegy dolgot, a szakmai vizsgakövetelmények bevezetését önök egy év alatt nem tudták normálisan megvalósítani, akkor kérdem én, hogy a következő rövid idő alatt hogy tudnak bevezetni egy ilyen hatalmas ellátórendszert.

Az időmmel gazdálkodva még szeretném szóba hozni a tiszkek helyzetét. A tiszkek kapcsán 5-10 ezer fős konglomerátumokat akarnak létrehozni. Azoknak, akik figyelemmel kísérik a munkánkat, szeretném elmondani, ez körülbelül úgy néz ki, hogy például Heves megyében - ahol 321 ezer lakos van - alig van olyan város, ahol ne lenne szakiskola, a nagyobb városokban több is van, és ezeket egy rendszerbe kívánják begyömöszölni, egész pontosan kettő vagy három térségi integrált szakképző központba. Most közel húsz szakiskoláról és szakközépiskoláról beszélek. Ráadásul külön akarják választani a szakiskolát - menjen az a tiszkbe - és külön a szakközépiskolát. Ezt elég nehezen tudom elképzelni, mert ezek nem így működnek. Önök látszatra egy hatalmas munkát végeznek el, de érdeme és haszna ennek nem lesz. Mert hogy lehet pedagógiai munkát végezni ott, ahol 5-10 ezer gyerek lesz? Ráadásul ezek tizenéves gyerekek.

A főiskolákon és egyetemeken is gond az, hogy mamutrendszerek vannak, de ők már felnőttek. Viszont a középiskolában, a középfokú tanintézetben, ahová sokan ingerszegény környezetből jönnek, ahol alapvető kérdéseket meg kell tanulniuk, ahol sok a funkcionális analfabéta, ahol írás-olvasásbeli problémák is vannak, ahol az együttélés alapvető szabályaira is meg kell tanítani a tanulókat, nos őket bevezényeljük ilyen 5-10 ezer fős rendszerekbe, ráadásul 50-70 kilométeres körzetből fogunk összehozni egy térségi integrált rendszert. Pedagógiai és neveléselméleti szempontból ez nem jó megoldás. Ráadásul hogy fog ez a fiatal később újabb szakmát szerezni és elméleti képzésben részt venni? Hivatkozhatnak önök a holland modellre, de Hollandia gazdaságilag egy más ország, és Hollandiában a feltételek is mások. Nekünk Magyarországra kell gondolni.

Szeretném elmondani, hogy nyíltan és őszintén kellene beszélni még olyan típusú kérdésekről is, mint az egyeztetés. Még nem késő. Szeretném kérni, hogy a különböző szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel egyeztessenek, mert ez nem történt meg, s ezt önök is jól tudják. A fiatal, leendő szakmunkásoknál olyan kérdésekre nem figyeltek, mint ami megfigyelhető volt a munka törvénykönyvénél is, hogy gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. A szakmunkástanulóra, a szakiskolásra ugyanazok vonatkozzanak, mint a munka törvénykönyvében a munkavállalóra az érdekképviseletek és a munkavédelem kapcsán. Ez ebben a törvénytervezetben nem szerepel. Ezeket a kérdéseket is tisztességgel végig kellene gondolni. Számos pontosítanivaló van, s erre a részletes vitában módosítókban ki kell térni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai