Készült: 2024.03.28.15:22:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

250. ülésnap (2017.10.24.), 18. felszólalás
Felszólaló Bóna Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:47


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÓNA ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Az Alaptörvény preambuluma, a Nemzeti hitvallás a következőképpen fogalmaz: „Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.”

A tegnapi napon a világ már 61. alkalommal emlékezett az ’56-os forradalomra és szabadságharcra. Magyarországon mi, magyarok csak 29. alkalommal tehetjük meg ezt szabadon. A kommunista diktatúra alatt ‑ mint tudjuk ‑ csak titokban lehetett emlékezni a nemzeti szabadságküzdelmünkre, annak hőseire, a megtorlásokra és a börtönévekre. Akik a forradalom alatt a nemzet szabadságáért érdemeket szereztek, azoknak a forradalom után az élettől, személyes szabadságuktól vagy hazájuktól kellett elbúcsúzniuk.

Az első szabad Országgyűlés képviselői hittek abban, hogy a magyar közösség, éppen a hőn áhított szabadság vágyának beteljesüléseként, együttesen képes emlékezni azokra, akik kivívták és a lehető legmagasabb erkölcsi szintre emelték szabad létünk alapjait. Ma már tudjuk, ahogy a Fidesz frakciója a hétvégén fogalmazott, hogy a rendszerváltozás egyik nagy erkölcsi adóssága, hogy ahelyett, hogy a magyar szociáldemokrata hagyományok éledtek volna újjá, az ’56-os forradalmárok vérében és hazaárulásban fogant MSZMP jogutódja, az MSZP lett a demokráciában is a baloldal vezető ereje. Lassan három évtized elteltével azt hittük, hogy nemcsak a személyi átfedés, hanem az eszmei rokonság sem áll fenn olyan közvetlenül a mai MSZP és a kommunista állampárt között. Az 50. évforduló gyurcsányi meggyalázása, a 2006-os rendőri brutalitás olyan elemi erővel hasított a magyar emberek tudatába, amit onnan kitörölni nem lehet. Tavaly Havas Szófia gyalázatos kijelentései, idén pedig Szanyi Tibor internetes bejegyzése, amely idézőjelbe teszi a nemzeti ünnepet, oszlatja szét illúzióinkat, és teszi ismét zárójelbe a magyar szociáldemokráciát. A rendszerváltozás után négy évvel egykori karhatalmista miniszterelnököt adó Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselőjének álláspontja összeegyeztethetetlen a demokratikus jogállam alapértékeivel.

A Fidesz álláspontja, hogy amennyiben az MSZP a forradalom saját jogelődje általi elárulásával ma már valóban nem azonosul, amennyiben nem a forradalom napjaiban megölt ávósok, hanem a kivégzett forradalmárok emlékét tartja megőrzendőnek és ápolandónak, valamint amennyiben a szovjet szuronyokon alapuló diktatúrával szemben ma már a független, demokratikus jogállam pártján áll, úgy az ’56-os forradalom 61. évfordulóját követően Szanyi Tibor már nem lehetne az MSZP tagja. Ellenkező esetben Molnár Gyulának, az MSZP elnökének egyetlen kijelentését tudjuk komolyan venni, amely pontosan rímel Grósz Károly ’89-ben elmondott szavaira: ennek lényege, hogy „a Párt él”. Megállapíthatjuk, hogy szelleme ma is él.

Mi tudjuk, ha elvész a szabadság, elvész a függetlenség is, így elveszünk mi magunk is. 61 év távlata mégis kellő időbeli közelség ahhoz, hogy erőt merítsünk, és pontosan felmérjük nemzeti szuverenitásunk megőrzendő értékét. Ezt az értéket támadja az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának döntése, amely a gyakorlatban a Soros-tervet hajtja végre. Ma már mindenki számára látható, hogy a kötelező betelepítési kvóták veszélye valóságos, hiába próbálják azt tagadni a magyar baloldal képviselői Magyarországon és az Európai Parlamentben. Különösen megdöbbentő és szomorú, hogy a bizottságban a magyar baloldal képviselője, Niedermüller Péter, a Gyurcsány-párt politikusa megszavazta a jelentést.

A LIBE által elfogadott jelentésben visszaköszönnek a Soros-tervből már ismert konkrét javaslatok, pontok, hiszen a szöveg tartalmazza a kötelező elosztás igényét, és egy automatikus, felső korlát nélküli, végtelenített folyamatban gondolkodik. A jelentés olyan abszurd pontokat is tartalmaz, miszerint előbb osszák szét az Európába érkező migránsokat, és csak azt követően foglalkozzanak annak megállapításával, hogy egyáltalán jogosultak-e bármiféle menekültstátuszra. A nemzeti hatáskörök csökkentése mellett a brüsszeli bürokraták nem ösztönzik a határvédelmet, figyelmen kívül hagyva a terrorveszélyt és az illegális határátlépések állandósulását.

Ezért kérek minden szabadságszerető magyar állampolgárt, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban. Ma se hagyjuk magunkat, és éljünk a véleménynyilvánítás szabadságával! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai