Készült: 2020.07.12.02:54:14 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 144 2006.06.08. 2:15  29-183

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, és engedjék meg, hogy Herbály képviselő úrnak, illetve Gőgös képviselő úrnak is röviden hadd reagáljak. Igen, valamennyien sikeres Magyarországot akarunk, valamennyien sikeres magyar agráriumot akarunk, csak nem mindegy, hogy az eredmény milyen módon születik meg, mennyi idő alatt és milyen áldozatok árán.

Az agrárstratégia kérdése fölvetődött és a másik kérdés, a föld. Négy esztendeig vártunk arra, hogy az agrárstratégiát végre elkészítsék. Most ismét érezzük, hogy talán valami elkezdődött. Azt gondolom, tovább halogatni nem lehet, hisz felgyorsult világban élünk, és nagyon komoly döntések előtt állunk. Most gyakorlatilag hét évre határozzuk meg a költségvetést, a nemzeti források felhasználását legalábbis a mezőgazdaságban, a fejlesztésekben. Nem mindegy, hogy milyen módon születnek meg ezek a döntések.

(18.50)

A földkérdésre visszatérve: senki nem állította azt, hogy Magyarországon a nagyüzemek nem juthatnak földhöz, és nem gazdálkodhatnak. Itt egy dolgot kértünk és kérünk figyelembe venni: a termőföld több mint 50 százalékát a magángazdaságok művelik, használják. Ha megnézzük, hogy most a támogatásokhoz milyen szinten, különösen a fejlesztési források hány százalékát, a hitelek hány százalékát veszi igénybe ez a réteg, akkor kiderül, hogy nagyságrendileg alulmaradtunk.

Tehát mi azt állítjuk nagyon határozottan: semmi mást nem kell tennünk, mint azt, hogy az Európai Unió régi tagállamaiban jól bevált földpiac-szabályozást, birtokrendezést, amit ők már elvégeztek, figyelembe kell vennünk, és a jelenlegi átláthatatlan, kusza állapotokat mindenképpen számoljuk fel.

Egyetlen gondolatot még: olyan földértékesítések történnek ma (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy állattenyésztő gazdaságok, mivel nincs pénzük, hiszen tönkrementek a gazdaságok, ma fel kell hogy számolják az állattenyésztést (Az elnök ismét csenget.), mert elvonták a földjüket.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 76 2006.06.19. 2:17  19-145

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen az, hogy ekkora vita van az agrárium és a föld körül. Engedjék meg, hogy felhívjam szíves figyelmüket, hogy itt most végül is a föld sorsa végleg eldől, és erről 16 év alatt az érintettek konszenzusa nem született meg. Nem véletlen! Mi nem azt vonjuk kétségbe, hogy az alkalmazottak milyen eredményesen dolgozzanak és milyen sikeresek legyenek; mindenkinek ez az érdeke. Csak nem lehet érdeke senkinek, hogy az alkalmazottak nevén tízezer hektárokat kivásároljon. Mert utána viszont ezt már nem lehet visszahozni. Szíves figyelmükbe ajánlom: van ma már Magyarországon olyan település, ahol az osztrákoktól kellett visszavásárolni az emlékmű létesítéséhez a területet. Nem szeretnék itt leragadni. Maradjunk az agráriumnál! Mi a helyzet a dupla sarccal?

Hölgyeim és Uraim! Az a helyzet, hogy ma a gazdák dupla sarcot, dupla árat fizetnek, egyrészt növekednek az adók, növekednek a terhek, a másik oldalon meg nem kapják meg azt, ami nekik jár. Tehát itt van az elvonás másik módja. Szeretném emlékeztetni önöket, és visszatérnék arra, amit Ángyán professzor úr említett, hogy állunk a támogatásokkal, hogyan állunk a programokkal. Kérem, időben kell egyeztetni, időben kell együtt lezárni a programokat. Ezt mi soha nem kapjuk meg önöktől, és nem kaptuk meg. Ha futunk utána, valamikor látjuk a programot.

Még talán van annyi másodpercem, kérem szépen, tudomásul kell venni, hogy ma Magyarországon a gazdák duplán adóznak és duplán fizetnek, a szolgáltatásokon keresztül, a különböző üzemanyagár-emelkedéseken keresztül. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Gondolják végig! Itt van a betakarítás, a gázárak 30 százalékkal emelkednek. Ezzel szárítunk. Sorolhatnám...

Köszönöm. Holnap folytatjuk. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 160 2006.06.26. 2:15  159-166

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1959. évi IV. törvény, a polgári törvénykönyv 121-124. §-a szabályozza az ingatlanok elbirtoklásának lehetőségét. A létező szocializmus időszakában az állami tulajdont elbirtokolni nem lehetett, a rendszerváltás hozta magával azt a szemléletet, hogy az állam is egy a piaci szereplők közül, tehát ilyen kivételes szabály az állami tulajdont sem illeti meg. Ezért 1991. június 9-én született meg az a módosítás, amely lehetővé tette az állami tulajdon elbirtoklását.

A polgári kormány munkacsoportot hozott létre az elbirtoklással veszélyeztetett vagyontömeg feltárására, amely az ingatlan-nyilvántartás helyzetét ismerve nem is volt olyan egyszerű feladat.

A 2002-es kormányváltás után négy évig gyakorlatilag semmi nem történt az állami vagyon megmentéséért, és az elmúlt néhány hét hozta magával azokat a kapkodó intézkedéseket, amellyel az állam vagyonát megvédeni nem lehet. A Nemzeti Földalap - nem tudható, milyen leválogatás alapján - állami tulajdonú földekre jegyezteti be a megyei földművelési hivatalok kezelői jogát. Az sem érthető pontosan, hogy miért ez a szervezet válik kezelővé.

A kiválasztott ingatlanok sok esetben egyáltalán nem veszélyeztetettek, mert bérleti szerződéssel hasznosítják őket, vagy más módon hasznosítja az állami vagyonkezelő. Más esetekben viszont a veszélyeztetett ingatlanok sem kerülnek a leválogatottak közé. Feltételezhető, hogy az állami tulajdont kezelő szervezet nem rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek az állami vagyonvesztést megakadályoznák. Úgy látszik, négy év kevés volt ezeknek a beszerzésére.

Tisztelt Miniszter Úr! Most, mikor az ország hangos a megszorításoktól, a takarékoskodás igényétől, mit tesznek önök, hogy a magyar állam egyik legértékesebb vagyontömege, a termőföld jelentős része ne kerüljön ki - az elbirtoklás lehetőségét kihasználókat gazdagítva - a magyar állam és a magyar polgárok tulajdonából?

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 164 2006.06.26. 1:15  159-166

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A választ értem, csak elfogadni sajnos nem áll módomban, mert itt egy jelentős vagyonról van szó. Egy olyan vagyonról van szó, és főleg itt a megszorítások időszakában, amelyiknek most már nemcsak hogy hasznát nem tudja venni az állam, hanem már a vagyon léte is veszélyben van.

Azt éreztem és érzem ki a válaszból, hogy sajnos a nyilvántartások ma sincsenek azon a szinten, hogy egyértelműen lehetne követni a tulajdon sorsát. Éppen ezért számunkra az lenne a végleges és megnyugtató, ha egy kézben, mondjuk - hadd beszéljek haza egy kicsit, az agráriusok szempontjából -, egy tárcánál, az agrártárcánál maradna az információ, és végre valóban megtörténne a felmérés, az intézkedés, és lenne információ, és nem veszne el a vagyon.

Köszönöm. Nem tudom elfogadni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 10 2006.07.04. 5:21  9-12

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság igen nehéz helyzetben van, különösen azok a gazdák, akik saját forrásaikból kénytelenek gazdálkodni. Az állattenyésztés, ha ehhez viszonyítjuk, még inkább, a magyar baromfitenyésztők pedig ma az állatorvosi lovat jelenítik meg ebben a közegben. Miért? Bizonyára önök előtt is ismert, ma egyre inkább ismét foglalkozik a sajtó a Hajdú-Bét termelőivel, beszállítóival. Ez a folyamat nem most indult, 1991-től folyamatosan vásárolták, adták-vették ezeket a cégeket, és itt mindig a termelők fizették meg szinte az összes veszteséget.

2005 tavaszán a gazdademonstráció keretében a baromfitermelők kaptak lehetőséget arra, hogy a kormány valamilyen formában 15 millió forint kár összegéig kárenyhítést nyújtson számukra. Ennek az összegnek az első törlesztőrészletét az elmúlt évben a kormány vállalta és kifizette. Mi történik ma? Ma az történik, és ezt jelezték tegnap a hajdú-bétes termelők, az történik, hogy augusztus 17-én a második törlesztőrészlet határideje lejár, azok a gazdák, akik a hitelt azért vették fel, hogy a bank felé történő tartozásaikat hitelből fedezzék, most nem tudják a törlesztőrészletet fizetni, tehát házuk, földjük, ami jelzáloggal van terhelve, most a bank tulajdonába megy át. Tehát a bank beváltja a hiteleket, innentől kezdve ezek a családok tönkremennek. Elmondták folyamatosan, évek óta, és gondolom, mindenki előtt tudott, hogy nagyon sok gazda lett sajnos öngyilkos. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy jelen pillanatban ez, ha a dolgok nem változnak, nem zárható ki, hogy ismét bekövetkezik.

Tisztelt Országgyűlés! Ha a világ másik táján, mondjuk Guantánamón néhány rab öngyilkosságot követ el, megmozdul a világ. Ha nálunk tíz gazda ugyanezt teszi, akkor hallgatunk, és azt mondjuk, hogy ez a gazdák ügye. A gazdák március 21-én levélben fordultak az agrártárca vezetőihez, kérve támogatásukat, kérve az intézkedést. Nemrég, a napokban kapták meg a válaszlevelet, amelyben közölte a tárca akkori közigazgatási államtitkára, hogy nem áll a tárcának módjában semmilyen további támogatást adni. Ezek az emberek végleg mindenüket elveszítették.

Ezt két szempontból kell hogy szóba hozzam. Annak az agrármegállapodásnak, amelynek 33. pontjában szerepel a Hajdú-Bét termelői sorsának rendezése, magam is egyrészt a tárgyalásvezetője voltam, másrészt aláírója, de a másik oldalról az akkori miniszter és a jelenlegi miniszterelnök úr is aláírta ezt az agrármegállapodást. Azt gondolom, hogy ez a megállapodás ma is érvényes. Azt gondolom, és az a meggyőződésem, hogy ezt be kell tartaniuk minden körülmények között azoknak, akik ezt aláírták.

Nos, mit követelnek ma a termelők? Azt követelik, hogy igenis, a megállapodásban foglaltak teljesüljenek, alakuljon egy parlamenti vizsgálóbizottság, amelyik tisztázza, hogy milyen körülmények között, miért kellett a gazdáknak végérvényesen csődbe jutni. Az a meggyőződésünk, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságon túl át kellene azt is gondolni, hogy aki idejuttatta a termelőket, most egy ország gazdaságát kapja meg, hogy véglegesen döntsön sorsunkról.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 160 2006.10.10. 13:51  19-239

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Ma igen gyakran éles vita bontakozott ki, hogy mi a valóság, mi az, amit szeretnénk, mik a tények, mik a közölt szólamok. A vitát még az is generálta, hogy konkrétan a témáról beszélünk-e, vagy pedig esetleg nem 2005-öt nézzük csupán, hanem a 2005-höz kapcsolódó évek teljesítményét is, mert vannak olyan kérdések, amiket nem lehet csupán egy év esetében vizsgálni.

Agrárügyekben az agrártárca által beterjesztett anyagban azt olvashatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság a kezdeti nehézségeken túljutva 2005-ben már teljes egészében az EU közös agrárpolitikájának rendszere szerint működhetett, az agrárgazdaságban a pozitív folyamatok váltak hangsúlyossá, így megkezdődhetett az ágazat konszolidációja. Nagyon jó lenne, ha ez valóban így történne, higgyék el, tisztelt államtitkár urak, tisztelt képviselőtársaim, az agráriusok lennének a legboldogabbak. Talán még emlékeznek 2005 tavaszára, talán még emlékeznek, hogy milyen küzdelmek árán tudtunk odáig eljutni, hogy egyáltalán az agrártámogatásokhoz az érintettek hozzájussanak.

(17.20)

De nemcsak én mondom ezt, hanem az Állami Számvevőszék is ellentmond ennek az optimista hangvételű megnyilatkozásnak. Mert azt mondja az Állami Számvevőszék, hogy a feladatellátás folyamatosságát nehezítette, hogy a változást tartalmazó jogszabályok 2005-ben is későn jelentek meg; az FVM mint fejezetgazda a fedezet biztosítását késedelemmel, illetve nem a megfelelő összegben tudta teljesíteni, mivel az előző évekről áthozott növekvő determináció, a 80-100 milliárd forint miatti forráshiány nehezítette a folyamatos pénzellátást.

Nos, engedjék meg, hogy ennél a kérdéskörnél kicsit hosszabban időzzek. Ez az a kérdés, amiért szóba hoztam, hogy esetleg nézzünk meg több évet. Az FVM által készített anyagban van egy nagyon jó táblázat, mely szerint a 2004. és a 2005. évet veti össze, abban az értelemben, hogy a vidékfejlesztési támogatások milyen mértékben álltak rendelkezésre. Innen egyetlen oszlop hiányzik: a 2004. évi előirányzat. Mert ha ez az oszlop itt lenne, akkor tudnánk, hogy a 2004. évben a tervezett előirányzat 290,3 milliárd forint volt, a módosított előirányzat 304 milliárd, ezzel szemben 2004-ben kifizetésre került 155,9 milliárd forint. Tehát 148,1 milliárd forintot nem kaptak meg a gazdák a tárgyévben, és most folytatódik a történet azzal, hogy 2005-ben leírunk egy győzelmi jelentést, amelyben 409 milliárd forint a teljesítés. Nos, ebből bizony, le kell venni a 148-at a tárgyévre, és akkor összesen 15 milliárd forint az az összeg, amely egyébként - ha az előirányzatot és a teljesítést nézem - túlteljesítményként lenne figyelembe vehető. Igen, csak ugyanígy a következő évre átmegy 133 milliárd forint.

Tehát itt most egy olyan helyzet állt elő, hogy a győzelmi jelentések mögött 130 milliárd forint az, amely folyamatosan átmegy a következő évekre, és nem látjuk a végét, hogy mikor kerül a gazdákhoz. Ez a 148 milliárd forint késői kifizetés és az összes többi, ezzel együtt járó intézkedés azt vonta maga után, hogy az ágazat teljesítménye 2005-ben is komoly veszteségekről árulkodik.

Arról van szó ugyanis, hogy ha összevetjük, hogy a gabonatermelésben kiugró eredmények vannak, és ez határozza meg a magyar agrárgazdaság teljesítményét, akkor azt is egyértelműen látni kell, hogy bizony ez ahhoz viszonyítottan kiugró teljesítmény, hogy 2003-ban egy hatalmas aszály volt - ahhoz képest igen. Ahhoz képest igen, hogy 2003-ban mindössze 8 millió tonna összes gabonamennyiséget tudtunk betakarítani, 16 millió tonna helyett. Ehhez képest hatalmas az eredményjavulás, mondjuk, ezt rögzíthetjük, és örömmel vesszük. De nem az átlagos termelési szinthez képest ilyen az eredményjavulás.

Ami viszont katasztrofális, hogy az állattenyésztés soha nem látott nehéz helyzetben van. Mi is történik? Ha megnézzük, akkor kiderül, hogy 2005-ben 6 százalékkal, ha a 2004-es csökkenést is figyelembe veszem, összesen 17 százalékkal csökkent az állattenyésztési ágazat teljesítménye. Ez önmagában véve akár elhanyagolható lehetne, csakhogy a gabonatermés - hála az égnek - adott. Intervenciós raktárakra termelünk, a belső felhasználásunk hihetetlenül alacsony, pontosan azért, mert az állatállomány ilyen szintre csökkent. Természetesen ezzel egy időben az import is megnövekedett.

Amit szeretnék itt kiemelni, az, hogy ha ez a trend így folytatódik tovább, akkor ennek a következményei beláthatatlanok lesznek. De maradjunk 2005-nél, mert azt mondtuk, hogy ezt az évet vizsgáljuk. 2005-ben tehát a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya nagyon nagy mértékben megváltozott, egy torz termelési szerkezet alakult ki, emiatt jelentős azon termelők köre, akik csődbe mentek, akik állattenyésztésre álltak be, erre szakosodtak, az ő gazdaságuk tönkrement.

Szólni kell a stratégia hiányáról. Nagyon sokszor szóba hoztuk a sodródást, azt, hogy nincs egy átfogó stratégia, nincs mihez igazodni. Mi is történik? Jelenleg, ha nincs egy átgondolt stratégiánk, ha nincs egy átgondolt fejlesztési koncepció az állattenyésztésben, ha változatlanul az intervenciós raktárakra akarunk termelni, akkor rövid időn belül bekövetkezik az a helyzet, hogy ma már a termelők, a növénytermesztők is tönkremennek. Folyamatosan azt halljuk, hogy az intervenciós felvásárlás is egyfajta támogatás. Lassan arra kell büszkének lennünk, hogy Magyarország a 25 európai uniós tagállam közül az egyetlen, amely az összes intervenciós felvásárlásra felajánlott gabona 40 százalékával rendelkezik. Egyedül Magyarország! Azt gondolom, erre nem lehetünk büszkék, különösen akkor nem, amikor éppen most döntött úgy az Európai Unió, hogy az intervenciós kukorica minőségi szabványait megváltoztatja, és a magyar termelők nem tudják felajánlani a gabonát intervencióra. És nincs belső fogyasztásunk, gazdaságosan nem tudjuk kiszállítani az országból.

Tehát sajnos, ezen a területen komoly lemaradás volt 2005-ben, ami folytatódik. Csak halkan szeretném megjegyezni, mert délelőtt utalás történt arra, hogy valaki mobiltelefonon hírt kapott Brüsszelből, hogy elfogadták a konvergenciaprogramot. Sajnos, nekem is van egy nagyon szomorú telefonhírem mára, szeretném megosztani önökkel. Ez pedig a következő: a Kabai Cukorgyárat bezárják. Újabb 15 ezer hektár cukorrépa esik ki, ezrek veszítik el a munkahelyüket. Ezrek veszítik el, mert a Kabai Cukorgyár termelése leáll, a döntés megtörtént, és nincs koncepció, nincs stratégia, hogy helyette ugyan milyen irányban lehet elmenni.

Nos, még egyetlen gondolatot talán engedjenek meg. Nemcsak a gazdák, nemcsak a képviselők hivatkoznak arra, hogy gond van az áthúzódással, hanem az Állami Számvevőszék értékelő jegyzőkönyvének egy rövid részletét szeretném kiemelni. "A 2005. évi központi költségvetésben az FVM fejezet folyó kiadások és jövedelemtámogatások törvényi soron 107,582 milliárd forint eredeti előirányzat szerepelt.

(17.30)

Az eredeti előirányzat nem biztosított elégséges forrást a top up kifizetésére. Erről az előirányzatról azonban a top up mellett még 23 féle agrártámogatást finanszíroz az FVM. A top up előirányzatot külön törvényi soron nem tervezte meg a fejezet, annak ellenére, hogy az ÁSZ az előző évi ellenőrzésben is javasolta."

Tisztelt Államtitkár Urak! A többi ágazatot már nem szeretném értékelni, mivel az időm letelt, csupán halkan jegyzem meg, hogy 2005-ben a zöldség-gyümölcs ágazat abszolút mélyponton volt, tehát túlzottan nagy örömre okunk nincs.

Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ideje lenne egy olyan agrárstratégiát kialakítani, ami kapcsán nem két hét alatt járjuk végig a vidéket, hanem az ágazat szereplőivel szót értve, hosszú távú konszenzusra törekedve kialakítani egy olyan összefogást, egy olyan stratégiát, amit mindenki elfogad. Ez a mai napig nem volt meg, és nincs meg.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 170 2006.10.10. 1:48  19-239

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lehet, hogy nem használom ki a két percet. Egyetlen dologra szeretném ráirányítani a figyelmet, arra, hogy az intervenció szükségmegoldás. Az intervenció olyan megoldás, ami az agrártermelők számára egyfajta kényszerpiaci biztonságot jelent, magyarul: azt a tételt helyezik el intervenciós készletként, amit már nem tudnak felhasználni. Ez általában nem a legjobb minőség, hanem olyan termék, olyan készlet, amivel nem tudnak mit kezdeni. Sajnos, nálunk ez főtermékké vált, és erre irányítottam rá a figyelmet.

S még egyszer aláhúzva arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy az állattenyésztésünk hihetetlen mértékben csökkent, négy év alatt 60 ezer darab szarvasmarhával lett kevesebb. Pedig még nem is abrakfogyasztó ágazat! A hízómarhánál két év alatt 24 százalékkal csökkent az állomány. A jövő kibontakozás van veszélyben. Még egyszer aláhúzom, hogy nincs ágazati stratégia. Ezért kell nyomulnunk.

Még egy dolgot szeretnék szóba hozni, az agrárdiplomáciát. Nagyon határozottan és keményen kell dolgozni ahhoz Brüsszelben, hogy a szavunknak súlya legyen, és el tudjuk érni a céljainkat. Tudni kell szövetséget kötni, tudni kell partnereket találni. S ide kell hozni a Parlament falai közé a politikát, mert itt van a szavahihetőségnek súlya, és Magyarország itt veszített hatalmasat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr révén és okán.

Köszönöm.

(18.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 182 2006.10.10. 2:05  19-239

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Az igaz, hogy 2005 volt az első teljes uniós év. De ha az intervencióval kapcsolatban megnézem, ha felkészülünk a raktárakkal, ha felkészülnek a termelők, ha időben kapják meg a lehetőséget, akkor nincs akkora árjövedelem-veszteség, ami volt. Ugyanis szeretném kedves képviselőtársam figyelmét ráirányítani arra, hogy a gazdák a tábláról tárolóval rendelkezőknek értékesítettek, és majd utána valamilyen módon egy részét az intervencióba felajánlották. De ha már itt tartunk. Kik építették meg a tárolók nagy részét? Akiknek forrásaik voltak, akiknek biztosítottak 60 darab pályázatot központilag, és utána központi beszerzéssel megvalósították. Gondolom, Németh Imre akkori miniszter úr erre bővebb felvilágosítást tud adni.

Tehát arról szól a történet, hogy sajnos nem a gazda jutott tárolóhoz, ugyanolyan kiszolgáltatottá vált, ezért sem akarjuk többek között egyébként, hogy ez az intervenció tovább menjen; inkább maradjunk abban, hogy csak kényszermegoldásként.

A számháború, a pénzügyi kérdések; még egyszer szeretném aláhúzni: a kommunikációban a magyar polgárok, a magyar átlagpolgár azt hallja, hogy soha nem látott támogatást kapnak a gazdák. Közutálatnak örvendünk. Nem igaz, nem kapnak támogatást. Még egyszer szeretném aláhúzni, nem kapták meg időben azt, ami jár. Az április 30-at pedig, kérek mindenkit, ne emlegessük. Legalább mi ne essünk a hazugság csapdájába! Tudnunk kell, hogy addig lehet kifizetni. A szokásjog Európában pedig az, hogy december 31-éig a tárgyévben kifizetik. Kifizetik minden európai uniós tagállamban. Mi pedig versenyzünk, és versenyhelyzetben igenis meg kell adni a lehetőséget.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 238 2006.10.10. 8:42  19-239

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma utolsóként - de azt hiszem, hogy ez a téma még többször napirendre kerül, amiről most szólok - kértem szót. Tartozom egy őszinte vallomással: most lettem a magyar parlament tagja. Tizenhat évig távol maradtam a politikától, dolgoztam a közéletben. Nem újszerűek előttem ezek a viták, de ez, amit ma Szabó képviselő úr a hazugság vádjában, ahogy vádolta az ellenzéket, megfogalmazott, őszintén megmondom, egy kicsit megdöbbentett. Megdöbbentett, mert négy év kormányzás után, amikor minden a kezében van a kormánynak, amikor egy választási kampánynál elmondhatja, bemutathatja a teljesítményét, akkor ehelyett hallgat, nem vonja le a következtetést, és nyilván arra számol, hogy a győztest nem kérdezik. Csak nem mindegy, hogy tisztán győzünk, vagy nemtelen eszközökkel. A beismert hazugság a nemtelen eszközök eszköztárába tartozik. Nem erről szerettem volna beszélni, sajnálom, hogy ezt kihozta belőlem a képviselő úr által megfogalmazott vádtömeg, és ha úgy tetszik, sértegetés. Amiről én szólni akartam, az elsősorban az a néhány kérdés, amit időhiány miatt nem tudtam érinteni, és most élek vele.

Kapcsolódva a zárszámadási törvény vitájához, én a stratégiát említettem az előző felszólalásomban, most folytatnám. Amíg nincs egy nemzeti agrár-vidékfejlesztési stratégia, amíg nincs jövőkép, addig egyetlen lényeges kérdésben sem tudunk eligazodni.

(20.50)

Elsősorban az NFA-törvény teljesítésével kapcsolatban találkozhattunk a beszámolóban mint egy nagyon magas színvonalon teljesített feladattal. Azt kell mondjam, hogy a Nemzeti Földalap működésével kapcsolatban komoly aggályaink vannak. Egyrészt arról szólnak a jelentések, hogy 50 ezer hektár földet felvásároltak. Azt már nem látjuk ebben az anyagban, hogy mekkora a Nemzeti Földalap éves vesztesége. Meghaladja a 3,5 milliárd forintot. Arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy a Nemzeti Földalap hogyan hasznosítja azt a termőföldmennyiséget, amit felvásárolt, mennyi földvédelmi bírságot fizetett ki az elmúlt időszakban.

Egy másik kérdés az intézményrendszer, a logisztikai rendszerek kapcsán: a tészek, azaz a termelői értékesítő szervezetek csak akkor tudnak érdemben működni, és csak akkor tudunk túl lenni azon a nehézségen, hogy az összes megtermelt zöldségnek és gyümölcsnek mindössze 15 százaléka kerül ezeken a rendszereken keresztül értékesítésre, ha a megfelelő infrastruktúrákat kialakítjuk. Érdekes módon 2005-ben erről vajmi keveset hallottunk, és azokról a programokról is, amelyek ezen infrastruktúrák kialakítását segítették volna. Egyetlen dologról hallottunk, a gabonatároló-fejlesztési programról. Nem véletlen, hogy megtörtént, azt gondolom, az a három hét, amit a gazdák Budapesten töltöttek, jobb belátásra bírta a döntéshozókat.

Van egy másik kérdés is, amiről nem esett szó, ami szintén elsősorban az uniós források igénybevételét segítette volna. Ez nem elsősorban nemzeti forrás, hanem uniós forrás, csak a nemzeti forráskiegészítést kellett volna hozzá biztosítani. Ez a korkedvezményes nyugdíj. Hogyan akarjuk mi a birtokrendezést, hogyan akarunk mi nagyobb birtoktesteket kialakítani, hogyan akarjuk a mezőgazdaságot megújítani, ha közben nem élünk azzal a lehetőséggel, amit az Unió biztosít számunkra? Azt ugyanis, hogy az 55 évet betöltött idős gazdák nyugdíjba menjenek, átadják a földet, az eszközöket, a birtokot a fiatal gazdanemzedéknek, ezt egy agrármegállapodásban úgy rögzítettük, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke is ellátta a kézjegyével. Az szerepelt a megállapodásban, hogy 2005. június 30-ig elkészítik a jogszabályt, és 2006. január 1-jétől bevezetik. Semmi nem történt még a mai napig sem.

Szintén 2005-ben már komoly vitatéma volt a genetikailag módosított szervezetek ügye. Végig próbáltuk jelezni és egyértelművé tenni a kormányzat számára, hogy nagyon erős és határozott agrárdiplomáciai lépéseket kell tenni azért, hogy Magyarország ne kényszerüljön olyan helyzetbe, hogy végül ránk erőltetik a genetikailag módosított szervezetek alkalmazását vagy köztermesztésbe vonását. Egyelőre patthelyzet van.

De mit jelent az a számunkra, ha elveszítjük a jelenlegi státusunkat? Megint a jövőképhez térek vissza. Magyarország a lehetőségei alapján arra van predesztinálva, hogy kiváló minőségű, tiszta, egészséges élelmiszer-alapanyagokat, élelmiszereket állítson elő, amiket márkázott termékként igényes piacon, jó áron lehet értékesíteni. Ez az egyik lehetőség. A másik pedig az, hogy beállunk az olcsó tömegtermékek előállítóinak sorába. Mi úgy ítéljük meg, hogy a lehetőségeinket, az esélyeinket nem szabad tönkretenni. Mi azt gondoljuk, hogy a hazai fejlesztések biztosítanak lehetőséget számunkra arra, hogy tisztán meg tudjuk tartani az élelmiszer-termelésünket. Nem csak rólunk, a gyerekeinkről és az unokáinkról is szó van.

Azzal fejezem be, tisztelt államtitkár úr, hogy mi végig konstruktívak voltunk. Abban az értelemben voltunk konstruktívak, hogy ha érdemi szakmai kérdésről volt szó, akkor érdemi szakmai választ adtunk rá. Most is ez a válaszunk, és ezt 2005-ben is megtettük, amikor érdemi partnerként ültünk le a Nemzeti Agrárkerekasztalhoz, amely képviselők részvételével zajlott. De még arra sem adtak lehetőséget, amikor látták, hogy megvan a kormányoldal többsége, hogy kisebbségi véleményt megfogalmazhassunk. Akkor álltunk fel az asztaltól, és akkor mondtuk, hogy így nincs értelme a további egyeztetésnek. Tehát nem mi indítottuk el a folyamatot, viszont azt gondolom, hogy ezt a folyamatot valamennyiünk érdekében le kell zárni. Aki a hazugságot elkövette, annak a következményeivel számolni kell.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 20 2006.10.17. 5:16  19-22

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban tragikus eseményeknek vagyunk tanúi, ezért választottuk ezt a címet. Ugyanis a szakmai hibákon túl, az agrárstratégia hiányán túl érzékelhető módon jelen van az agrárdiplomácia hiánya is, abban az értelemben és amiatt, hogy az egyes ágazatok tönkremenetele napirenden van.

Mire gondolunk? Először is: van-e agrárstratégiánk, van-e jövőképünk? Engedjék meg, hogy egy vidéki fórumon elhangzott választ ismertessek önökkel a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési stratégia egyeztetése kapcsán, amire azt mondtuk, nem ok nélkül - majd érzékelik -, hogy látszategyeztetés folyik. Az FVM egyik szakállamtitkára azt a választ adta arra a kérdésre, hogy milyen jövőképe van a tárcának 2013-ra - jelzem, a 2007-13-ra vonatkozó stratégiai elképzelésekről volt szó -, a válasz az volt: "majd holnap felvetetem a jóslást a munkakörömbe".

Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! A helyzet az, hogy ezen a szinten kezelik a stratégiát. Úgy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hogy nem volt agrár- és vidékfejlesztési stratégiánk. Úgy készítjük most, úgy készülünk most az uniós agrártámogatások, források fogadására és felhasználására, hogy sebtében most készítjük a stratégiát.

Amit mindenképpen szeretnék szíves figyelmükbe ajánlani: a mi megítélésünk szerint a stratégiahiány és az agrárdiplomácia nem megfelelő volta komoly gazdasági károkat okoz az országnak. Miért? Ha most megnézzük csak azt, ami bekövetkezett a cukoriparban, egyértelműen látszik, hogy ez várható volt. A kérdés: tett-e valamit, és mit tett az agrárdiplomácia, azon túl, hogy a cukorkvóta ügyében elért részleges eredményt, amelyet nem vitatott senki közülünk, úgy állítottuk be, hogy minden megoldódott, holott tudtuk, valamennyien tudtuk, a kormányzatnak egyértelmű információja volt arról, hogy komoly változás következik be a cukorpiacon, csak nemzetközi kitekintés szükségeltetik hozzá.

A másik kérdés: a baromfiágazat. Gondolom, valamennyien ismerik, és ismert önök előtt, hogy az Európai Unióval történő egyeztetés kapcsán a 22 milliárd forintból hogyan lett 2,5 milliárd forint. Hogyan lehet az, hogy a magyar agrártermelők, feldolgozók 22 milliárdos kárt szenvednek el, esetenként kormányzati segítséggel, és a végén ebből mindössze 2,5 milliárd forintot kapnak kártérítésként. Hozzáteszem: igen, pluszban az 1 milliárdot, ami állományt kivágtak, megkapják, tehát összesen 3,5 milliárd forintot.

Egy dolgot viszont szeretnék aláhúzni: elsősorban nem a termelőkre, ezt a támogatást elsősorban az ágazat leépítésére, az állatállomány csökkentésére kell fordítani. Hol van a magyar agrárdiplomácia akkor, amikor azért kell kiállnunk, hogy az állomány ne kerüljön csökkentésre?

Mert itt van a következő probléma: az intervenciós gabona minőségi paramétereinek a megváltoztatása - nem készültünk fel, és el akarjuk rendezni egyetlen miniszterelnöki levéllel. Tisztelt Képviselőtársak! Nem elegendő egy miniszterelnöki levél, nem elegendő egy későn meghozott intézkedés, hanem pontosan tudtuk azt, készülnünk kellett rá, hogy az Európai Unió változtatja a feltételrendszert.

A baromfiágazatra szeretnék még egy pillanatra visszatérni. Stratégia kérdése, diplomácia kérdése, hogyan akarjuk kezelni azt, hogy a magyar agrártermelők megfelelő védelmet kapjanak.

(9.40)

Jelen pillanatban, tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy a tojástermelők - akiket egyébként olyan nyomás ért, hogy 2003-ban 1,3 millió, 2004-ben 74,3 millió, 2005-ben pedig 225 millió darabot termeltek, tehát megemelkedett a mennyiség -, illetve az ágazat képviselői ellen a Versenyhivatal most indít eljárást. A multik ellen nem indítanak, de ellenünk igen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 136-140 2006.11.07. 15:52  127-255

JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2006. október 25-én tárgyalta és hozott határozatot az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról.

(Béki Gabriella elfoglalja jegyzői székét.)

A bizottság ugyanazon ülés keretében külön napirendként tárgyalta a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottsága tagjainak újraválasztását. A választás során a kormánypártok egyértelművé tették, hogy a Nemzeti Földalapban nem teremtenek lehetőséget arra, hogy a gazdákat képviselő legnagyobb mezőgazdasági érdekképviselet négyévi várakozás után bizottsági tagot delegáljon. Ezt annak ellenére tették, hogy az általuk javasolt személyeket az ellenzék a konszenzus jegyében támogatta. Ilyen körülmények között a Fidesz-KDNP-frakciószövetség képviselői nem kívántak asszisztálni a kormányoldal döntéseihez, ezért elhagyták az üléstermet. Ezért van az, hogy kisebbségi véleményt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nem fogalmazott meg, és nem terjesztett be.

Tisztelt Országgyűlés! A vád folyamatosan az, hogy nincs párbeszéd...

ELNÖK: Képviselő úr, rossz mikrofont tett fel, és így nem lehet hallani az ön mondandóját. A szomszéd fűje...

JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Egy pillanat türelmet kérünk.

ELNÖK: Képviselő úr, fél perccel többet beszélhet.

JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Saját mikrofonjába:) Tisztelt Országgyűlés! A vád folyamatosan az, hogy nincs párbeszéd, nincs együttműködés, nincs konszenzus. Ahhoz, hogy végre tolmács nélkül tudjunk az ország érdekében szakmai kérdésekről érdemben tárgyalni, nagyobb önmérsékletre és több tárgyilagosságra van szükség.

Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából a 2005. év különös jelentőséggel bír. Ez volt az első teljes év az Európai Unióban. A jelentés átfogó, részletes értékelést ad az ágazat helyzetéről, az eredményekről, a folyamatokról, azonban meg kell jegyezni, hogy a közös agrárpolitika céljait csak részben sikerült megvalósítani, hogy csak részben voltunk képesek reagálni a kihívásokra, a versenyre. Erről a kihívásról, arról, hogy milyen mértékben tudtunk megfelelni az uniós elvárásoknak, a jelentés információt nem tartalmaz.

Azt gondolom, itt, e kérdéskör tárgyalása kapcsán kell felvetni, hogy mivel Magyarország idestova már harmadik éve tagja az Európai Uniónak, úgy gondoljuk, ideje lenne, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó agrárstratégia újrafogalmazásra kerüljön, mert egy átfogó stratégia nélkül történt meg a csatlakozás, a felkészülés és az első másfél esztendő az Unióban.

Tiszteletben tartva a hagyományokat, úgy gondolom, joggal várható el, hogy egy közösség tagállamaként ne önmagunkhoz, hanem a versenytársainkhoz is mérjük magunkat. Ez annál is inkább igaz, mert a velünk együtt csatlakozott tagállamok kereskedelmi adatai alapján egyre érzékelhetőbbé válik a magyar agrárgazdaság versenyképességének csökkenése. Egyetértünk az Agrárgazdasági Tanács azon megállapításával, hogy a termelési, kereskedelmi, pénzügyi és jövedelmi folyamatok ellentmondásosak; hogy az agrárgazdaságban egyszerre van jelen az erőforrások elégtelen kihasználása, a termésmennyiségek évek közötti hullámzása, a piaci zavarok kiszámíthatatlan megjelenése, valamint az agrárolló egyszer szerény záródása, máskor erős szétnyílása.

Ha a kérdést úgy vetjük fel, hogy az ágazat hullámzó teljesítménye és az egyes ágazatokban történő jelentős termeléscsökkenés milyen okokra vezethető vissza, elsőként az agrárstratégia hiányát kell említeni. Másodsorban, de a stratégiával összefüggésben, hogy az EU-csatlakozással kialakult erős versenyhelyzetben az alapvető agrárpolitikai kérdésekben - mint birtokpolitika, birtokrendezés, piacvédelem, a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztések jobb kihasználása ügyében - nem volt konszenzus, nem születtek meg azok a programok, amelyek az ágazat ökológiai adottságainak jobb kihasználását, a vidék polgáraival történő párbeszéd és szoros együttműködés alapján a fejlesztést célozták volna. Ezt támasztja alá, hogy csökkent a GDP 3,3 százalékról 3 százalékra. Mindez annak ellenére történt, hogy a magyar mezőgazdaság sokkal jelentősebb szektora a nemzetgazdaságnak a multifunkcionális szerepe miatt; ha az élelmiszeripar teljesítményét és a szolgáltatást is figyelembe vesszük, az agrobiznisz együttesen meghaladja a 12 százalékpontot.

A földhasználatban a folyamatok kedvezőtlenül alakultak, a kis- és középvállalkozások kárára. A nagy gazdasági társaságok tovább növelték az általuk használt földterület arányát, azonban ennek ellenére, ha megnézzük a mezőgazdaságilag művelt földterületek arányát, még mindig a kis- és közepes gazdaságok, vállalkozások művelik a nagyobb földterületet, igaz, hogy van félszázalékos csökkenés, de még mindig eléri az 56 százalékot. Tehát meghatározó, és ezért nem közömbös, hogy mennyire foglalkozunk ezzel a gazdálkodói réteggel.

Mint ahogy nem közömbös az sem, hogy a termelő-értékesítő szervezetek, a gazdaszövetkezetek, a termelői csoportok működését hogyan segítette a kormány a 2005. évben. Ha csak a tészeket nézzük, akkor meg kell állapítani, hogy az uniós támogatások igénybevételét a zöldség-gyümölcs ágazatban ezen keresztül tudjuk biztosítani. A jelentés tárgyilagos: mindössze 15 százalék az az árumennyiség, amely után a termelők támogatást igényelhetnek. Meg kell jegyezzem, újdonsült képviselő lévén utánanéztem az előző évi agrárvitában, ott bizony ez az arány 20 százalékot tett ki. Tehát csökkent a tészeken keresztül forgalmazott zöldség, gyümölcs mennyisége.

(13.40)

Ez a folyamat is jelzi, hogy az ígéretek szintjén működik a fejlesztés, de a valóságban leépülés van. Több tész felszámolás alatt áll; azt gondolom, nem kell bizonygatnom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből itt lévő képviselőtársaimnak, hogy a SZEMA szövetkezetnek, a SZEMA Tésznek a sorsa mennyire meghatározó, és mennyire nem egyedi ma Magyarországon.

A mezőgazdasági termelés és felvásárlás eredményei hűen tükrözik az ágazat helyzetét. A bruttó kibocsátás több mint 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az anyag elején a szerzők ugyan jelezték, hogy magyarázatot nem kívánnak hozzáfűzni a jelentéshez, inkább csak a tényeket rögzítik, e pontnál mégis ezt tették. Magyarázzák az előző évi jó termést, de megfeledkeznek az azt megelőző kétéves aszályról. Az ágazat bruttó kibocsátásának csökkentését nem lehet a növénytermesztés termésingadozásával magyarázni. Ugyanis a növénytermesztés és a kertészet bruttó kibocsátása 17 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé pedig további 1,7 százalékkal. Ha az állattenyésztés 2005. évi teljesítményét változatlan áron vizsgáljuk, a csökkenés mértéke 5,7 százalék. Valamennyi állatfaj létszáma folyamatosan csökkent, a juhállomány kivételével. A sertésállomány 2005-ben elérte a kritikus létszámot, 3,9 millió darabot. Négy évvel korábban ez a szám meghaladta az 5 milliót.

A stratégia hiánya, a rossz döntések következménye - az EU-csatlakozáskor a gabonaintervenció mint a jövő lehetősége szerepelt a kampányban - a növénytermesztés és állattenyésztés arányát jelentős mértékben felborította, aránytalanná tette. Jelen pillanatban azt kell mondjuk, hogy 2005-ben az eltérés 18 százalékpont volt, 2004-ben 26 százalékpont. De a relatív javulásnak tűnő változás a növénytermesztés és kertészet bruttó kibocsátásának jelentős csökkenésével indokolható. Nem azzal javult az arány, hogy az állattenyésztés valamilyen jelentős mértékben nőtt volna, sajnos a növénytermesztés és a zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye csökkent. Az EU-ban sikerágazatnak kikiáltott kertészet, amely adottságainkat is figyelembe véve stratégiai jelentőséggel bír, 2005-ben jelentős veszteségeket szenvedett el. A zöldségfélék termelése 24 százalékkal, a gyümölcstermelés 30 százalékkal, a szőlőtermelés 32 százalékkal csökkent. Ilyen mértékű csökkenés oka nem csupán az időjárás, hanem a marketing, a logisztika, a minőség-ellenőrzés, a piacvédelem hiánya, illetve hiányos működése, és nem utolsósorban az adott évben a munkaerő túladóztatása.

Az állattenyésztésben a válság tovább mélyült, nem születtek meg az állattenyésztési programok, amelyek a megoldás irányába visznek. Elsősorban a szarvasmarha-állomány, ezen belül a hízómarha-ágazat teljesített jelentős mértékben a lehetőségei alatt. Meg kell jegyezni, nem véletlen, hiszen az állattenyésztés nehézipara, a szarvasmarha-tenyésztés egyik pillanatról a másikra nem változtatható, sem a létszám, sem a teljesítmény tekintetében. A felvásárlási árak jelentéktelen emelkedése elsősorban az alapanyaghiány miatt kialakult kereslet által következett be. Csak példaként említem meg, hogy a magyarországi tejfeldolgozók a 2004. évi csatlakozás után, versenyképességük növelése érdekében a tej felvásárlási árát jelentősen mérsékelték, ennek következtében napjainkra olyan mértékben csökkent a tehénállomány, hogy kismértékű tejhiányról beszélhetünk. Ennek hatásaként a növekvő tejfelvásárlási ár messze nem fedezi a mezőgazdaság 2004-ben elszenvedett veszteségeit. És hasonló helyzet volt sajnos a sertéságazatban is.

Az agrártermékek forgalmában 2005-ben jelentős változás, hogy EU-tagságunkkal nagyságrenddel nőtt az élelmiszer-ipari termékek behozatala, növelve a hazai termelők versenykényszerét. A nem megfelelő piacvédelem eredményeként az import közel 20 százalékkal nőtt, miközben az exportnövekedés nem érte el a 14 százalékot sem. Mindezek hatására nem véletlen, hogy a hagyományosan kialakult külkereskedelmi aktívumunk ebben az évben inkább mérséklődött. A versenyben a magyar termelők alulmaradtak, hiszen jelentősen csökken az EU-val folytatott kereskedelem aktívuma. Az új, velünk együtt csatlakozott tagországok viszonylatában pedig erős passzívum keletkezett.

A földhasználat vonatkozásában előrelépést jelent, hogy csökkent a földhivatalok ügyhátraléka, de alig haladt előre az osztatlan földek kimérésének ügye. A jelentés szerint legalább öt év alatt tudják ezt a feladatot végrehajtani. Nem tekinthető áttörésnek a birtokrendezés kérdéskörében tető alá hozott négy darab birtok-összevonási szerződés és hét darab földcsere-megállapodás. A parlagfű elleni küzdelemben 18 ezer hektár területet azonosítottak, ennek kevesebb mint egyharmada található kultúrnövényben, ami alátámasztja azt a véleményünket, hogy a parlagfű nem elsősorban mezőgazdasági probléma. Az NFA gazdálkodásában jelentős, közel 6 milliárd forintnyi hiány mutatkozik. A jelentés szemérmesen elhallgatja, hogy a kiemelkedő tevékenységnek tartott "földért életjáradék" program évi 8 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.

A munkaügyi statisztikákban említésre méltó, hogy az egyéni gazdaságok, kis- és középvállalkozások lényegesen kevesebb munkabért fizetnek ki, mint a társas vállalkozások, ami azt is mutatja, hogy vállalkozásukat csak saját és családtagjaik munkaerejének felhasználásával képesek fenntartani, hiszen az egy főre eső bér mindössze 34 300 forint havonta. Ugyanakkor a teljes munkaidős jövedelem növekedése is jelentősen elmarad a más ágazatokban tapasztalható keresetnövekedéstől. Ez azért is szomorú, mert az átlagkereset a nemzetgazdasági átlagnak mindössze 65 százaléka. A 2005. évi agrárgazdasági... (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Időm letelt, majd kétpercesben folytatom.

Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 150 2006.11.07. 2:03  127-255

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Megkövetem Kis Zoltán képviselő urat, mert nem volt róla információnk, hogy ő milyen formában adta át a szavazatát. Az ő szavazatával éltek, szavaztak, tehát én ennek alapján mondhattam ezt, de köszönöm az értékelését. Azt gondolom, hogy ha nyíltan, tisztán beszélünk, akkor megértjük egymást, és azt gondolom, hogy eljön az idő majd, amikor ugyanez a Szocialista Párt soraiban is egyértelmű lesz.

A hátralévő időmben még a költségvetéssel kapcsolatban kell hogy szóljak, illetve a 2005. évi agrártámogatások felhasználásával kapcsolatban. Egyetértek a Szocialista Párt vezérszónokával, Herbály Imre úrral, hogy több évet kell egyszerre vizsgálni. Igen, képviselőtársam, megtettük. Ha két évet vizsgálunk, akkor 60 milliárd forint hiányzik, ha hármat, akkor 100, erről van szó. Ugyanis szeretném rögzíteni, hogy az anyagban a 2004. évi előirányzat nem szerepel. Ha a 2004. évi 304 milliárdos módosított előirányzatot vesszük alapul, és a tárgyévben kifizettek 155, 9 milliárd forintot, nyilván a következő évben az már jelentős összegnek számított.

Amiről Kis Zoltán képviselőtársunk beszélt, hogy szembeállítják egymással a vidéket, a gazdákat és a városi polgárokat, folyamatosan azt halljuk, hogy mekkora összegű támogatást kapnak. Hát így: ha az egyik évben nem fizetjük ki, átvisszük a következő évre, és aztán halmozva kifizetjük - ráadásul választási évben -, úgy persze egy kicsit izgalmas a kérdés. Úgyhogy azt gondolom, ezt mindenképpen illik figyelembe venni, egyébként állok rendelkezésre a részletes egyeztetésben is táblázatszerűen.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 158 2006.11.07. 2:06  127-255

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A helyzet az, hogy nem egy évről van itt szó, hanem bizony ez már az ötödik esztendő a kormányzásban, és nem véletlen, hogy az ellenzéki képviselők türelmetlenek, mi több, bizalmatlanok. Nem véletlen, mert ha a költségvetést és ezt az anyagot is részleteznénk, hogy hány helyen van benne csúsztatás, azt gondolom, az időkeret erre nem elegendő, de a kétpercezés sem lesz elég.

Az érdekképviseletekről csak annyit: mi nem minősítünk senkit. Azt gondolom, a labda az önök térfelén van. Azt gondolom, mi a magunk részéről partnerséget ajánlottunk, és tartjuk is.

A támogatásokat illetően: nem véletlen hoztam szóba, magam is azzal kezdtem már korábban, a zárszámadási vitánál is, hogy nem lehet egy évet külön értékelni. A magam beszédében is írva vagyon, felolvastam, hogy egyértelmű legyen, azonban egyet látni kell: a tételeknek az egyik évről a másik évre történő áthúzódása miatt folyamatosan van kifizetetlen összeg. Ha figyelembe vesszük - nem akarok elkalandozni, de meg kell tennem - a 2007-es tervet, hogy 25 milliárddal csökkentik majd a top upot, tehát a nemzeti területalapú támogatások összegét, akkor bizony ennek arányában már véglegesen nem lesz kifizetve. Állok elébe, még egyszer mondom, szívesen vállalom azt, hogy részletesen vitassuk meg, hogy hol vannak a csúszások. Nyilván, ha nem konkrét és nem korrekt az összeg, akkor a magyar parlamentben én ezt ön felé nem jelzem, majd az agrártárca felé. Igen, ennek állunk elébe, és beszéljük meg!

A másik dolog: nagyon zavaró, amikor az emberek felé a támogatásokat hangsúlyozzák. Nem támogatás. Forráskiegészítés? Hát mondjuk már el nyíltan ebben a Házban, hogy sokkal kevesebbet kapunk, mint a versenytársaink! Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 172 2006.11.07. 2:04  127-255

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak a megszólíttatás jogán, tisztelt elnök úr. Én a SZEMA-t - kedves képviselőtársam - azért hoztam szóba, mert valamennyien ismerjük. Azt is tudjuk, hogy mi volt a katasztrófa döntő mértékű oka, az pedig az volt, hogy elhitték, elfogadták, hogy remek orosz piacok vannak, az almát remekül el lehet adni. A gazdák betárolták az almát a hűtőházakba, majd szépen elvitték a léüzembe. Ilyen egyszerű ez a dolog.

De hozzáteszem, nem mondanék igazat, ha nem lett volna egyéb ok is. Az egyéb ok pedig a struktúrákban keresendő, mert a termelő-értékesítő szervezet azt jelenti, hogy a termelők értékesítő szervezete, nem pedig kifejezetten a kereskedőlobbi egyfajta pénznyerési lehetősége - ez is ehhez tartozik.

Azt gondolom, nem állunk messze az igazságtól, de ettől még a tény tény marad, hogy a kezdő lökést ez a szituáció okozta ebben a helyzetben.

(14.40)

Ha nálam a szó, az államtitkár úr irányában egy gondolattal adós maradok, azzal, hogy igen, a fejlesztéseket, a technológiai fejlesztéseket az állattenyésztésben, a növénytermesztésben a velünk együtt csatlakozott országok egyike-másika megvalósította. Hogyan is? Úgy, kedves államtitkár úr, hogy vegyes vállalatot létesített az X régi európai uniós tagállam a most belépő tagállammal, meg tudták vásárolni, Szlovákiában, államtitkár úr - szívesen elmehetünk akár együtt is -, 600 ezer hektár földet már kivásároltak, kivásárolták a környéken lévő összes nagy sertéstelepet. És mi a vége? Azok a gazdák, akik eddig ott még gazdának szólíttathatták magukat, vagy gazdák, tulajdonosok voltak, ma már egyre inkább elveszítették a tulajdonukat, és szépen átcsúszott a vásárló, a befektető cég tulajdonába.

Ezt nem szeretnénk. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 178 2006.11.07. 2:06  127-255

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! A költségvetéssel kapcsolatban szeretném kedves képviselőtársam felé jelezni, hogy szívesen ismertetem részletesen is a számokat, de gondolom, hogy ez kicsit hosszabb időt venne igénybe. Ha csak azt a két számot elfogadná tőlem, hogy a 2004-2005-ös előirányzat összesen 618,1 milliárd forint volt, a 2004-2005-ös... (Ékes József: Nem jó a mikrofonod, tedd fel inkább, mert visszajön a hang.) Tehát a 2004-2005-ös teljesítés 565,1 milliárd forint. A hiány a két évet összevetve teljesítményben - előirányzat és teljesítés - 53 milliárd forint.

Sajnos, nem hoztam magammal, mert 2005-ről beszélünk most, 2006-ra ez az összeg, ha mindent kifizet a tárca az idén, akkor 91 milliárd forint lesz mínuszban, és még egyszer aláhúzom, azzal még nem számoltunk, hogy mi történik akkor, ha a 25 milliárdos nemzeti területalapú támogatás elvonásra kerül, és ennek az erre eső része az előirányzatból már végleg elvész.

Én ezért bátorkodtam, és nem véletlen, hogy küzdöttünk és küzdünk; nem mondjuk azt, hogy nem történt változás, én szándékosan nem hoztam szóba a demonstrációt, kerülni akartam annak látszatát, hogy szóba hozzam, hogy miért kell mindig kikényszeríteni, miért nem lehet ezt érdemben, folyamatában rendezni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 232 2006.11.07. 2:11  127-255

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két dologhoz szeretnék röviden hozzászólni, az egyik: üzem-, birtokméret- vagy parcellaméret, avagy mi a teendő. 2005-ben is megvolt vagy meglett volna a lehetőség, hogy végre a szétszórt, kis parcellákat egységes, versenyképes birtoktestekké egyesítsük. Ehelyett ma is másról történik a gondolkodás. Azt gondolom, ezt megkerülni nem lehet, 2005-ben sem lehetett volna.

A másik: az előbb már képviselőtársaim említették, hogy a legjobb piacvédelmi, piacszabályozási eszköz a minőség-ellenőrzés, beleértve a márkától a tudatos vásárlói magatartás kialakításáig minden ilyen törekvést. Miért? Azért, mert tiszta, egészséges élelmiszer termelésére ma még Magyarország képes, ma még nem fertőztük el az országot.

(16.00)

Azért, mert létezik igényes vásárlóközönség az Európai Unió területén, ők bármennyire is tömegtermelésre rendezkedtek be, és nagyon szeretik a profitot, nagyon szeretnek Brazíliában termeltetni - ellenőrizetlenül - különböző termékeket, a baromfihústól kezdve a sertésig, és sorolhatnánk, de a saját gyerekeinek ő is egészséges élelmiszert akar adni. Tehát ebben nekünk potenciális előnyeink vannak. Ezért van az, hogy az agráriusok ennyire féltik ezt a területet.

Stratégiát - még egyszer szeretném aláhúzni. Unióban vagyunk. Ha közösen akarunk gondolkodni, akkor meg kell csinálni az európai uniós szintű stratégiát, az eddigi programok teljes hatáselemzését, mert csak így tudunk továbblépni. Ha nincs hatáselemzés, nem tudunk hova lépni, nincs stratégia, nincs irány, és valóban, valamennyien vesztesek leszünk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 250 2006.11.07. 1:58  127-255

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ángyán József professzor úrhoz csatlakozva szeretném aláhúzni, hogy miért fontos mindaz, amit ő elmondott. Azért, mert voltunk már tanúi annak, milyen az, amikor a migráció felerősödik, voltunk már tanúi annak, milyen az, amikor egyes vidéki térségek kiürülnek. Ma is láthatjuk, aki lemegy a szatmári síkságra, a cserjével felvert legelőket, ma már láthatja az elnéptelenedő falvakat, a zsáktelepüléseket. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Van olyan zsáktelepülés, ahol kiváló nagyüzem működik, egyetlen ember nem kap munkát, az emberek pedig megpróbálnak elvándorolni vagy szociális segélyen élni. Nem lehet ez a célunk.

Azt gondolom, ha valaki Szabolcsban, a Beregben jár, és megnézi a falvakat, akkor elgondolkodik azon, amit mondtam. Valamennyiünk közös felelőssége, hogy ezeket a felvetéseket valóban megfelelő súllyal mérlegeljük, és ez nemcsak birtokszerkezet kérdése, hanem valóban egy hosszú távú jövőépítés ügye; el tudjuk-e rendezni úgy, tudjuk-e segíteni a gazdákat, gazdálkodókat, hogy valóban életképes birtokokat tudjanak létrehozni, és az ott élő emberek abból éljenek meg, amibe eddig is beruháztak, befektettek, és ebből szeretnének a továbbiakban is megélni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 292 2006.11.07. 2:06  255-295

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tudósok tökéletesen bizonyították, hogy mennyire igazuk van, igazunk van. Én nemzetgazdasági szempontból szeretném egy picit megvilágítani ezt a kérdéskört. Nem lehet kétséges, hogy számunkra, Magyarország számára azt kell átvenni, ami elfogadható, ami jó, ami stabilizál, ami előre visz, ami gazdaságos, és ami népegészségügyi szempontból is elfogadható. Mi az egyik legfontosabb cél? Tiszta, egészséges élelmiszer előállítása. Van erre igény? Van. Megváltoztak az életkörülményeink? Meg. Más típusú munkát végzünk, szükséges az, hogy egészséges, tiszta élelmiszert fogyasszunk. Egyetértünk a legmesszebbmenőkig Gusztos képviselőtársammal. Igen, erre szükség van, és népegészségügyi szempontból ez nagyon fontos.

Tehát ha ez igaz, az az állítás is igaz, hogy az Európai Unióban a tiszta, egészséges élelmiszernek piaca mindenkor van, és egyre inkább lesz. Van-e megfelelő technológiánk? Van, tisztelt képviselőtársaim. Itt államtitkár úrral összenéztünk, fehérjeprogram, Kralovánszky-féle volt. Itt vannak az új technológiák, meg kell találni. Azt gondolom, valamennyiünk számára elemi érdek, hogy ezen az úton haladjunk tovább. Egyetlen dolog van még, amire szeretném a figyelmet ráirányítani. Ez könnyű győzelemnek tűnne, de nagyon kemény viták előtt állunk még. Nemcsak az Unióban, itthon is. Arra szeretném kérni minden érintett frakció képviselőjét, ha ezt így, most, itt, együtt meg tudtuk csinálni, akkor legalább ebben a harcban legyünk határozottak, eltökéltek és a végén sikeresek, valamennyi magyar állampolgár érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 238 2006.11.16. 2:07  1-273

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen késői órában szeretnék csatlakozni Bagi Béla kollégám által felvetett gondolatmenethez, miszerint a kis- és középvállalkozások fejlesztésének esélye a gyógyturizmusban a különböző speciális élelmiszerek előállításában szerintem nagyon komoly lehetőségeket jelent a számunkra.

Mire gondolok? Abból indultunk ki, hogy lehetőleg vidéken és főleg az elmaradott térségekben a helyi erőforrásokra alapozva - hogy ott tudjuk tartani az embereket - hozzunk létre ilyen fejlesztéseket. Azt gondolom, amit Bagi Béla kollégám felvetett, több olyan bioélelmiszer-alapanyag kerül ma előállításra, amit egy jó marketinggel egy üdülőkörzetben az egészséges életmódhoz kapcsolva remekül lehetne forgalomba hozni.

Nekem az a meggyőződésem, hogy ilyen területeken biztos, hogy jó pályázatokkal sikeresek lennének a térségben élő emberek. Ő nem mondta ki, én tudom, hogy van néhány ilyen élelmiszer, amire gondolt hirtelen, ami a reformétkezéshez van kifejezetten.

Egyébként a GMO-vita kapcsán pontosan az SZDSZ képviselői által is preferált gondolatmenet, hogy a megváltozott életkörülményekhez igazodó élelmiszereket állítsunk elő. Nekem az a meggyőződésem, hogy erre komoly lehetőségek vannak.

Egy másik kérdés, hogy hogyan tudjuk azt a rendelkezésünkre álló, ma még egyes térségekben meglévő vállalkozói kedvet és azt a kevés tőkét koncentrálni, összevonni, hogy valóban az ott élő emberek azokat a fejlesztéseket magukénak érezzék.

Köszönöm szépen, majd egy következőben még folytatom. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 102-104 2006.11.17. 2:25  1-431

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Magda Képviselőtársam! Maradjunk a tényeknél! Nagyon szeretnék a magyar gazdák, ha 450 milliárd forint támogatást kapnának. Az a kérdés, kedves képviselőtársam, hány esztendőre vonatkozik a 450 milliárd forint. Mert ha úgy számolunk, hogy amit 2004-ben nem fizetnek ki, de elkönyvelik, hogy ennyi volt a támogatás, átvisznek 150 milliárd forintot 2005-re, hozzáadják, és így kihoznak egy nagy számot, még ezt megfejelik az intervenciós gabona felvásárlási árával, amit támogatásként könyvelnek el, így könnyű a közvéleményt félrevezetni. Az a tiszteletteljes kérésem, ne tegye a nyilvánosság előtt sem, meg ebben a Házban sem. Igen sokat vitatkoztunk már erről. Azt gondolom, elégszer elmondtam a számokat, rendelkezésre bocsátom ismét (Felmutat egy papírt.), azt gondolom, inkább át kell adjam, hogy végre ezeket ne hozzuk fel a nyilvánosság előtt.

A másik kérdés a föld. Azt gondolom, hogy nemrég nagyon bölcs döntést hozott a mezőgazdasági bizottság, amikor volt egy felelős, agrárpolitikához értő politikus a kormányzati oldalon a koalícióban is, aki átlátta, hogy a magyar föld kiárusításához vezet az a módosítás, amit önök, az önök koalíciója meg akart valósítani. A Nemzeti Földalapról szóló törvény megváltoztatásával akarták a ma még az állam tulajdonában lévő földeket 300 hektáros egységenként kiárusítani. Azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és ha őszintén beszélünk, akkor nyíltan kell beszélni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és nem visszamutogatni, mert ha 12 gazdaságot privatizáltak, a másik 300-at, azt gondolom, hogy önök. És még egy dolog...

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): ...az elmúlt időszakban azt a hat gazdaságot, amelyik legnagyobb nemzeti értékünket jelentette, kiprivatizálták.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 110 2006.11.17. 0:21  1-431

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Egyetlen gondolatot csupán: vannak, kedves képviselőtársam, történelmi tapasztalataink ezen a területen. Azt gondolom, nyugtával a napot. Még a 2006-os évet nem zártuk le. Szeretnénk hinni, hogy így lesz, majd meglátjuk. Mindenesetre sajnos ettől rosszabb tapasztalataink vannak.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 228 2006.11.17. 2:04  1-431

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha már nem tudtam a tévéközvetítés időszakában elmondani, elmondom most (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között Göndör István: A frakcióval kellene megbeszélni!), de talán találunk még módot arra, hogy legközelebb ugyanígy elmondjuk ezt a nyilvánosság előtt.

Herbály Imre képviselőtársamnak mondanám válaszként: igen, össze kellene fogni. Igen, valamennyiünk érdekében. A kérdés: hogyan? Úgy fogjunk-e össze, hogy a birtokrendezés alapjául szolgáló termőföldet most 300 hektáros parcellánként szétosztjuk? Úgy fogjunk-e össze, hogy egy működő intézményrendszert úgy szedünk szét, hogy kétszer annyiba kerül? Úgy fogjunk-e össze, hogy a támogatásokat, ami a gazdákat megilleti, nekik versenyhátrányt okozva csökkentjük? (Folyamatos zaj.) Úgy fogjunk-e össze, hogy kiszorítjuk azokat az érdekképviseleteket a különböző bizottságokból, ahol megilletné őket a lehetőség, pontosabban a legnagyobb mezőgazdasági érdekképviseletet a Nemzeti Földalap felügyelőbizottságából? És ezt követően pedig arról beszélünk, hogy ez átlátható és nyilvános. Így fogunk-e össze?

Azt gondolom, hogy volt és van rá példa, ahol össze tudunk fogni, mint például a GMO-ügyben; ugyanígy meglenne a lehetőség, csak akkor fel kellene vállalni, hogy érdemben, szakmai alapon közelítsünk a problémákhoz. És ha majd látunk egyetlen tervet, ami a birtokrendezésre vonatkozik - apropó, egyetlen olyan tervet, amelyik stratégiai tervként az agrárágazatra, a vidékre vonatkozik -, akkor azt gondolom, lesz minek az alapján összefogni. Egyelőre sajnos ezt még nem tapasztaltuk meg.

Köszönöm, ennyit a szakmaiságról. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 234 2006.11.17. 1:01  1-431

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársam! Kénytelen vagyok gyorsan reagálni. Nem azon múlik, hogy akarunk-e párbeszédet vagy nem. Azt gondolom, lassan a tolmácsokat is ki kellene vonni, talán tolmács nélkül is megérthetjük egymást. Nem ezen múlik! Azon múlik, hogy nem mondunk igazat egymásnak. Azon múlik, hogy nem mondta-e kedves képviselőtársam, hogy négy évig türelemmel várta az a szervezet, hogy egyáltalán ott legyen a képviselője.

Azt is el kellett volna mondani, hogy egy bizottsági ülést már elnapoltunk. Időt adtunk arra, hogy a politikai egyeztetést elvégezzék, ugyanis szakmai alapon döntenek, mint tudjuk. Ez is megtörtént. A második alkalommal nem volt módunk elnapolni. És ha azt akarják, hogy ne legyen bizalmatlanság, akkor azt gondolom, hogy a labda az önök térfelén van, és tegyék meg a lépést!

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 416 2006.11.17. 1:14  1-431

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Időkeretem nagy részét kollégáimnak adom át, mégis az aktuális politikai leckéről - tisztelt kormánypárti képviselők - engedjenek meg néhány gondolatot.

Három év agrártámogatásait összeadva, mínusz 117 milliárd a mérleg. A 2007. évi költségvetésre vonatkoztatva meg kell mondanom önöknek, hogy 82 milliárd forint az az összeg, amely már most nem teljesíthető; ennyit a korrekt szervezésről. 25 milliárddal kevesebb lesz csak az agrártámogatás a 2006. évitől a 2007. évben. (Közbeszólás a kormánypárti oldalon.) Szívesen állok rendelkezésre, uraim, megvitathatjuk részletesen, politikai leckeként.

A jövőről pedig csak annyit: ha komolyan vesszük a saját munkánkat és saját magunkat, akkor úgy kell tervezni, hogy az valóban teljesíthető legyen. Önök ebből a tantárgyból megbuktak.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 106 2006.11.18. 4:51  85-237

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottságban 10 ellenvélemény volt a 12 kormánypárti véleménnyel szemben. Miért is voltak ezek a vélemények? A mezőgazdasági bizottságban a kisebbség részéről az az álláspont alakult ki, hogy a módosítások szükségesek. Nem vitatjuk, de a módosítások tartalma már részünkről erősen vitatott.

Néhány pontot szeretnék kiemelni a törvénymódosításból. A törvénymódosítás szabályozza, hogy az Európai Unió gazdasági és orientációs alapjából, az EMOGA-ból érkező kifizetések megelőlegezése csak a tárgyévben történhet meg. Tehát amikor - különösen az agrár- és vidékfejlesztési stratégia esetében - a pályázatok megvalósítása esetén áthúzódik a fejlesztés, ha az Unió utólagosan biztosítja a forrásokat, akkor ebben az esetben csak a tőkeerős vállalkozások jutnak lehetőséghez, ez egyfajta kontraszelekció, negatív szelekció. Nem biztosít esélyegyenlőséget, már a pályázatok benyújtásánál.

A másik terület, amelyről szeretnénk szólni, melyet vitattunk a bizottsági ülésen, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosításával kapcsolatban hangzott el. Ebben a törvényben bemutatják azt, hogy mik maradnak meg állami tulajdonban, de nem beszélnek arról, hogy a különböző fontos kutatóintézetek már kikerülnek a törvény hatálya alól, így az érdi, az újfehértói gyümölcstermesztési, a ceglédi, a fertődi kutatóintézetek megszűnnek, értékesítésre kerülnek.

Egy másik terület, amelyről, azt gondolom, feltétlenül kell még szólnunk: itt több hozzászóló jelezte már a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló '95. évi törvény módosítását. Nos, az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben döntött, valamennyiünk közös érdeke, hogy minél előbb történjen meg ezeknek a területeknek a rendezése. Ezt három évvel ki kívánják tolni, ez azt jelenti, hogy a gazdálkodókat korlátozzák, ugyanakkor a korlátozott tevékenységük folytán nem tudnak megfelelő jövedelmet realizálni, tehát jövedelemtől esnek el. Három év kitolása ebben az időszakban nagyon hosszúnak tűnik.

A legnagyobb vitát - és azt gondolom, kormánypárti képviselőtársaim is osztják álláspontunkat - a társadalombiztosítással kapcsolatos törvények módosítása váltotta ki. Miért? Azért, mert - több bizottság részéről már elhangzott - a mezőgazdaságban nagyon sajátos viszonyok uralkodnak. Még cipeljük a múlt örökségeit, tisztelt képviselőtársaim; kormánypárti képviselők részéről hangzott el, hogy mi történik akkor, ha egy 76 éves, idős téesznyugdíjas háztartásbeli felesége, aki még a ház körül dolgozik, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani. Mekkora adót fizet? Lényegesen nagyobb az adó-, a tb-terhelés ebben az esetben, ha ő szabályosan akarja az általa megtermelt terméket a piacra vinni, mint az, amennyit az adott termékért esetleg realizálhat. Magyarul, megint a szabályosan, őstermelői igazolvánnyal működő embereket kényszerítjük arra, hogy szabálytalan megoldásokat válasszanak. Azt gondolom, ezt újra kell gondolni, mert az ő ellátásuk fontos, a terhelésüket pedig nem lehet növelni.

Köszönöm szépen, ezért nem tartottuk elfogadhatónak az előterjesztést. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 238 2006.11.24. 8:13  1-285

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma számomra itt a teremben volt egy nagyon kellemes, meglepő pillanat, amikor a turisztikai és sportbizottság elnöke a hozzászólásában jelezte, hogy milyen jó együttműködés van, és milyen jól tudnak lobbizni az ágazat érdekében, az érintettek érdekében.

Nos, meg kell mondjam önöknek, hogy a mezőgazdaságban is próbálunk ebbe az irányba lépni, legalábbis lépéseket tenni. Úgy tűnik, hogy nemrég e Ház falai között egy nagyon komoly vita zajlott a genetikailag módosított szervezetekről, és egyfajta konszenzus közeli állapot kialakulván, közösen vitattunk meg és készítettünk elő egy országgyűlési határozatot, és közösen szerveztünk egy nyílt bizottsági napot e Ház falai között.

Kedves Képviselőtársaim! Szomorúságomnak kell hangot adjak, hogy ezen a vitanapon, amit a mezőgazdasági bizottság közösen eldöntött, egyetlen szocialista mezőgazdasági bizottsági tag sem vett részt. Külön köszönet és tisztelet azoknak a képviselő uraknak, akik más bizottságokban dolgozván, ebben a munkában részt vettek, és azt gondolom, hogy együtt tudtuk bizonyítani, hogy országos kérdésekben igen, együtt tudunk dolgozni, és össze tudunk fogni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után engedjék meg, hogy egy kicsit bővebben az adott témáról, a költségvetésről, valamint a módosító indítványokról szóljak.

Először engedjék meg, hogy általánosságban az agrárköltségvetésről szóljak. Ez a költségvetés az előterjesztés szerint 455 milliárd tervezett előirányzattal bír, ez 14 százalékkal több - a tervezet szerint -, mint az előző évi költségvetés. Engedjék meg azt a rövid megjegyzést részemről, végeztünk egy számítást, kiderült, hogy az, ami nem teljesülhet objektív okok miatt ebben a költségvetésben, az egy jelentős összeg, úgyhogy ami teljesül mindössze a 455 milliárdból, az 373 milliárd forint.

Miért kell erről beszélni? Azért, mert folyamatosan azt halljuk a nyilvánosság előtt, hogy az agráriumban a gazdák, a vidéken élő emberek soha nem látott támogatásokat kapnak.

(16.30)

Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy soha nem látott támogatásokat nem kapnak, illetve szeretnénk látni azokat a forrásokat, amikre számíthatunk. Hozzá kell tegyük, hogy ha csupán a nemzeti támogatásokat, a nemzeti forrást nézzük, akkor azt kell mondjuk - és ezt nemcsak mi, hanem az Állami Számvevőszék is megállapította -, hogy a nemzeti források nem biztosítják az előző évi kötelezettségvállalásokat, tehát a determinációkat.

117 milliárd forint az az összeg, ami nem kerül kifizetésre a 2006. évben.

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, azt kell mondjam, hogy felelős vitára készültünk és jöttünk el, azt gondoltam, hogy a mezőgazdasági bizottság tagjaival itt közösen megvitatjuk az ágazat ügyeit. Gondoltam, hogy ha a módosító javaslatainkat előterjesztem, talán képviselőtársaim a mezőgazdasági bizottságból majd reagálnak. El kell mondjam, hogy a mezőgazdasági bizottságtól a kormánypártok részéről egyetlen képviselőtársam sincs jelen a teremben, sőt a kormány részéről, legalábbis az agrártárca részéről egyetlen felelős vezető sincs jelen ma ebben a teremben. Ezt el kellett hogy mondjam azért, mert úgy gondolom, hogy valamennyiünk közös ügyéről van szó.

Mi, amikor a módosító javaslatainkat elkészítettük, akkor az a cél lebegetett a szemünk előtt - egyébként nem terjesztettünk be számtalan módosító javaslatot, csupán néhányat -, az lebegetett a szemünk előtt, hogy valóban érdemi kérdésekkel foglalkozzunk, olyan kérdésekkel, amelyek nemcsak az agráriumosokat, hanem a magyar polgárok többségét is érintik.

Elsősorban, ami valamennyiünket érint, gondolom, népegészségügyi szempontból is fontos, a parlagfű elleni védekezés, a parlagfűmentes Magyarország programja. Az ezeken a sorokon megjelenített összegekből vontak el, és semmi mást nem tettünk, mint azt, hogy módosító javaslatainkban legalább a 2006. évi forrásokat kértük, hogy szíveskedjenek biztosítani. Reméljük, hogy kormánypárti képviselőtársaink ezt hajlandók lesznek fölvállalni, s hajlandók lesznek segíteni.

Az agrár-kutatóintézetektől jelentős összegeket vontak el. Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy a tudás nélkül, a kutatási eredmények gyors felhasználása nélkül nem lesz meghatározó fejlődés, nem lesz gyors fejlődés. Jelentős összeget vontak el, több mint 500 millió forintot a kutatástól.

A végére hagytam, de talán a legfontosabb kérdés, hogy a 30 százalékos területalapú európai uniós támogatások nemzeti kiegészítésére vonatkozó támogatás nincs külön soron a költségvetési tervezetben. Miről van szó? Arról van szó, hogy amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, és a magyar kormány, mivel nem tudtuk csak az európai uniós társainknak 25 százalékát elérni mint támogatást a mezőgazdaságban, ezért a magyar kormány kapott egy lehetőséget az Európai Uniótól, hogy 30 százalékkal ezt a támogatást kiegészítheti. Nos, erre akkor kértük, hogy alkosson a tisztelt Ház törvényt. Azt mondták akkor a kormánypárti oldalon, nem indokolt, mert törvény nélkül is be fogjuk tartani, és országgyűlési határozatban rögzítették.

Mi történik ma? Tegnap bejelentésre került, hogy már jelentős mértékben, a 103 milliárd forint helyett 78 milliárd forintra lesz csökkentve a kiegészítő támogatás összege. A másik, ami azt gondolom, valamennyiünket érint, hogy ennek az összegnek a kifizetése egy teljes évet csúszik. Azt gondolom, ez így elfogadhatatlan

Tehát mi azt kérjük - hasonlóan az Állami Számvevőszékhez, hisz az Állami Számvevőszék minden évben az országgyűlési határozat óta megerősítette és megjegyezte, kiemelte, hogy külön soron nem hozza a kormány a top up összegét, tehát azt kérjük -, hogy fogadják el, segítsék a mi módosító javaslatunkat, és külön soron jelenítsük meg a 30 százalékos nemzeti kiegészítést.

Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 190 2007.02.20. 5:08  185-203

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményét megfogalmazva a következőt kell elmondanunk: a bizottság ellenzéki tagjai teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a jogharmonizáció indokolt. Azt gondolom, ezt a vita során elég egyértelművé tettük, és valamennyien egyetértettünk abban, hogy a megfelelő jogszabály-módosításokkal javítani kell az agrártermelők pozícióját.

Ami miatt az ellenzéki képviselők tartózkodtak a szavazásnál, az a következő néhány gondolat volt, amit most szeretnék ismertetni az egyes törvények kapcsán. Nem volt vita közöttünk az állattenyésztésről, a takarmány-előállításról szóló törvénymódosítások kapcsán. Indokolt, mi több, mi úgy ítéljük meg, hogy ezen a területen - habár nem tartozik szorosan a napirendhez, meg kell jegyezzem - további munkára van szükség ahhoz, hogy a magyar állattenyésztés a holtpontról végre elmozduljon.

Ami az erdőtörvényt illeti, ott voltak észrevételeink, jómagam is hozzászóltam. Szóval, mi a jogharmonizáció kapcsán is nagyobb védelmet kívánunk kiharcolni a tulajdonosoknak, és habár az erdőtörvény úgy fogalmaz, hogy erdőlátogató, ezt a bizottsági vitában is elmondtam, itt is szeretném megerősíteni, az erdőlátogató kapcsán kérdés, hogy milyen céllal, mert ha faeltulajdonítási céllal érkezik, akkor azt kell mondjuk, hogy közönséges falopásról van szó. Tehát itt a tulajdonosoknak sokkal nagyobb védelmet kell biztosítani.

A vadászati törvénnyel kapcsolatban nem vitatjuk azt, hogy lépni kellett, szigorítani kellett néhány passzust, azonban - igaz, hogy nem a jogharmonizációs szempontok alapján, de - késve született meg a döntés, ugyanis a vadászati területek bérleti jogának sorsa már eldőlt. Az igazság most az, hogy már korábban bérbe adták a tulajdonosok, és most történik ennek a kérdésnek a fókuszba állítása.

Ami a növényvédelmi törvény kapcsán a parlagfű egyes rendelkezéseire vonatkozik, itt szeretném elmondani, hogy egyetértettünk azzal, ami megfogalmazásra került, de szóvá tesszük azt, ami kimaradt a törvényből. Mi maradt ki a törvényből? A törvény meghatározza, hogy a kultúrnövények területén milyen eljárásokat kell alkalmazni, és mikor lehet kényszerintézkedést foganatosítani. Nem foglalkozik a törvény azzal, hogy mi van az utak, árokpartok mentén nőtt parlagfűvel, a vasúti töltések mentén és egyéb közterületeken - ezt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Nekünk pedig az a meggyőződésünk, hogy a gazdának a rendet tartani kell, de ez alól nem mentesülhetnek az egyéb szervezetek sem. Tehát ezt hiányosságként kell szóba hoznunk.

A másik kérdés a bor jövedéki adójával kapcsolatban tervezett módosítás. Nyilván képviselőtársaim majd részletesebben elmondják, mint ahogy én most felvetem. Csak két dolgot szeretnék jelezni: nem történt meg az asztali vagy tájborok és a minőségi borok közötti differenciálás a 8 forint/liter jövedéki adó befizetése kapcsán. Azt gondoljuk, hogy itt differenciálásra lenne szükség, ugyanis az asztali borok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) termelői fizetik meg a többletköltséget.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 225 2007.03.06. 2:11  206-256

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többször próbálkoztam kétpercesre jelentkezni, úgy látszik, én nyomtam rosszul a gombot - köszönöm, hogy sikerült. Gondolom, lesz még lehetőségem.

Az első köröm: Herbály Imre képviselőtársam jelezte, hogy igen, a nagyüzemek mindenhatósága és elsőbbsége. (Gőgös Zoltán: Nem mondott ilyet! - Herbály Imre: Itt voltál?!) Kedves Herbály képviselőtársam, jelezte, egyértelműen jelezte. Szeretném jelezni, nem vitatja senki azt, hogy fejleszteni kell. De mire? Termelésre vagy pedig a megtermelt áruk, a megtermelt alapanyagok felhasználására, piacra vitelére, gazdaságos értékesítésére?

(15.50)

Nagyon meg kellene nézni, mert ugyebár ma itt szóba kerültek a szövetkezetek. Miről van szó, uraim? Arról van szó, ha megnézzük a programban, a beszerző-értékesítő szövetkezetek nem jutnak támogatásokhoz, csak a termelői csoportok. Kizárták azokat a szövetkezeteket a támogatásból, akik a gazdák összefogásával, saját pénzükön létesített infrastruktúrával azért jöttek létre, hogy helyben boldoguljanak.

Miről van szó? Mit akarunk? Azt akarjuk-e, hogy a helyi erőforrásokra alapozva, a helyi közösségek összefogásával valóban valódi vidékfejlesztést csináljunk, vagy azt akarjuk-e, azt akarjuk-e, hogy megmondjuk, hogy csináld így, kapsz pénzt, vagy pedig alkalmazzuk az uniós elvet, és megmondjuk, hogy kérem, készíts pályázatot, fogj össze, szerződj, köss megállapodást, és valósítsuk meg európai módon együtt? Mi erre szavaztunk, és erre szavazunk. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a nagy és kicsi együtt, egymás mellett képes élni, de itt, ebben az ügyben most arról van szó, hogy lehetőleg a nagynak prioritást adok, a kicsi pedig valahol majd úgyis abbahagyja előbb-utóbb.

Majd, gondolom, még lesz időm a tíz perc keretében. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 253 2007.03.06. 10:06  206-256

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nyilvánosság kérdésével szeretném kezdeni, amely a vitában többször felvetődött. Ezzel kell indítsunk, és nézzünk szembe akkor a tényekkel! Milyen nyilvánosságprogram az, amikor egy roadshow keretében körberohanják az országot, megvannak a célirányos szereplők, hány kérdést lehet feltenni, kinek? (Gőgős Zoltán: Nem igaz.) Ha elhangzik a szó, hogy nem igaz, akkor ide kell citáljam, amikor föltették a kérdést Derecskén - tessenek utánamenni -, amikor a 2007 és 2013-ról szóló törvénytervezetről volt szó, hogy milyen agrár- és vidékfejlesztési jövőképet vizionál az FVM, a válasz: felvetetem a munkakörömbe a jóslást. A tárca hivatalos szakembere, szakállamtitkára adta a választ, uraim. Ennyire volt komoly ez a tájékoztatás. Szeretném, ha tisztában lennénk a dolgokkal. Igen, azt gondolom, ezt is végig kellene gondolni.

Lehet, hogy annyival több odaát a szavazásnál az eredmény, annyival nagyobb a szavazatok száma, ez még nem azt jelenti, hogy a tényeket ne vegyük figyelembe. Vegyük figyelembe, hogyan is állunk, így volt a tájékoztatás. Ment végig a vita, uraim. A végén, mielőtt Brüsszelbe kikerült volna az anyag, megkérdeztük, hogy akkor most hol tartunk, tessék mondani, már majdhogynem a bizottság elé került az anyag, legalábbis az anyaggal foglalkozó törvénytervezet, ami a végrehajtásra vonatkozik; elővettük Ángyán professzor úrral az anyagot, mert komolyan vesszük a munkát, és elkezdtük nézni a pénzügyi indikatív táblát.

(16.30)

Uraim, az egyik sorban forint volt, a másikban euró, egyébként a számok összefüggéstelenül voltak bepakolva. Ez volt a felkészülés. Ennek alapján kellett azoknak az embereknek dönteni, akik szerettek volna vagy szeretnének ebbe a programba beszállni. Ennyit a komolyságról.

Még annyit, hogy Herbály képviselő úr egyik alkalommal emlékeztetett rá, hogy igen, a gazdálkodásban vannak olyan dolgok, amik a gazdaember számára másképp jeleníthetők meg. Szeretném megemlíteni: igen másképp jeleníthetők meg. Az a gazda, aki egy fejlesztésben részt kíván venni, nyilván a saját gazdálkodását átgondolja, nyilván a saját terveit elkészíti, és a gazdasági döntést megalapozottan hozza, mert a saját vagyonát veszíti el, ha rosszul döntött, és ezzel valamennyien így vagyunk.

Ahhoz pedig, hogy valaki megalapozott gazdasági döntést hozhasson, ahhoz igenis átlátható, kiszámítható, korrekt anyagokra van szükség. Miről is van szó? Hét évre tervezünk. Hét évre tervezünk; 1500 milliárd forint felhasználásáról döntünk most. Nem mindegy, hogy hogyan történik. Miért? Vita van a tengelyekről. Vita van, hogy az 1., 2., 3., 4. tengelyre milyen arányban, mekkora összeget fordítsunk. Igen, igaza van Ángyán képviselőtársamnak, nem volt megvitatva.

Csakhogy: ezen túlmenően, hogy az egyes tengelyeknél mekkora összeg szerepel, no, itt van a másik gondunk, hogy ugyan ezekhez a forrásokhoz kik jutnak hozzá és milyen formában. Egy adalékot mondanék, mielőtt a részletekbe belemegyek.

Uraim! Az FVM kimutatása és a Központi Statisztikai Hivatal számai szerint a termőföld 55 százalékát az egyéni gazdaságok művelik. Miről is beszélünk? Ezek a gazdaságok hozzá tudnak-e jutni ezekhez a forrásokhoz? Lesz még néhány interpelláció ebben a Házban e kérdéskörben, majd amikor a végrehajtásra kerül sor. Nem jutnak hozzá, uraim. Nem véletlen! Nem véletlen, hisz önök pontosan tudják, hogy mi is tájékozódunk a terepen. Van olyan gazdasági vezető, aki mosolyog, mert pontosan tudja, hogy mi lesz abban a rendeletben, amelyik még nincs fent az interneten. De a képviselő nem tudja pontosan, hogy mi lesz abban a rendeletben. Nem véletlen, mert egy szűk kör ezekhez az információkhoz hozzájut. (Gőgös Zoltán: Nem igaz! Nem jut hozzá!) Majd egy kétpercesben rendezzük, államtitkár úr. (Gőgös Zoltán: Nem lesz kétperces.)

Továbbmegyek; azt mondtuk, hogy ebben a jogszabálytervezetben a legfontosabb az Európai Unió által előírt feltételrendszer. Ezt követően a törvény, amiről most tárgyalunk, majd következik a kormányrendelet, amit még nem láttunk, majd következik a miniszteri rendeletek sora, amelyeknek csak egy részét láttuk, és most egyébként döntünk a törvényről. Érdekes dolog lesz majd, amikor megismerjük részleteiben az összes miniszteri rendeletet. (Herbály Imre: Eljárási rend van.)

A versenyképesség kérdéséhez annyit, hogy a birtokrendezés mint olyan, az egész programból valahogy hiányzik. Nem beszélek az infrastruktúra-fejlesztésekről, amelyik esetleg valamennyi magyar gazdát, gazdálkodót egyformán, egységesen segítette volna, hogy versenyképessé tegye a gazdaságát, hogy szolgálja, hogy a piacokra jusson. Arról nem beszélek.

A birtokrendezésről: tisztelt képviselőtársaim, nincs szó a birtokrendezésről. Gazdaságátadási támogatásról van szó, megszégyenítő összegben, 7 milliárd forintról van szó az 1500-ból. (Gőgös Zoltán: El sem fog fogyni!) A versenyképesség alapja! Nem fog elfogyni az összeg. Egy fillér sem fogy el ebből az összegből abban az esetben, ha erre megfelelő jogi szabályozás nem készül, és nem születik megfelelő program.

Remélem, hogy majd ha az Unió többi tagállamaiból ez a program futó program lesz, akkor talán majd nálunk is megindul ez a tervezési folyamat legalábbis. Egyelőre semmi más nem történik, mint az, hogy ha a Nemzeti Földalap meghirdet egyben egy nagyobb területet - mondjuk, 500-600 hektáros területet - úgy, hogy a helyben lévő gazdák vásárolhassanak belőle, akkor mi a cinikus válasz? Alakítsanak egy közösséget a kívánt föld vásárlására, aztán a föld majd bemegy az osztatlan közös tulajdonba, és majd lesz belőle valami.

Uraim! Ilyen programok szintjén nem lesz felhasználva ez az összeg sem, csak a kérdés akkor az, hogy milyen irányba akarunk menni. Az-e az irány, hogy a kisebb gazdaságok fejezzék be, mindegy, hogy eddig mit költöttek a gazdaságra, mindegy, eddig mennyit fejlesztettek, nem számít? Fejezzék be, majd lesz, aki a helyüket átveszi! Vagy az a kérdés, onnan közelítünk, hogy alakítsunk ki olyan feltételrendszert, olyan keretet, ahol valamennyi szereplő arra kényszerül, hogy a másikkal együttműködjön, mert van egy olyan rendezőelv, amelyik erre rákényszeríti? Uraim, ebben a jogi szabályozásban ezt nem látjuk.

Van még egy másik kérdés, amit szeretnék felvetni. Miért fontos az, hogy monitoringolás, monitoringbizottság működése nélkül közvetlen miniszteri rendeletekkel vegyük igénybe a támogatást? Miért fontos ez? Ángyán képviselő úr elmondta, hogy mennyire nehéz volt elviselni a monitoringbizottságban, hogy többségben volt a kormányoldal. Most már nem vacakolunk, ugye? Nincs monitoringbizottság! Miniszteri rendeletekkel hét év alatt az 1500 milliárd forint sorsát a felhasználást illetően szabályozzuk, megoldjuk. Mi több, megnyitjuk az ablakot, és amikor úgy gondoljuk, hogy most már a keret kimerült, akkor bezárjuk. Aki gyorsabban lépett, korábban nyújtotta be a támogatásigénylését, az hozzájutott a forrásokhoz.

Azt gondolom, hogy ezt az az egyébként kisebb területeken gazdálkodó többség nem tudja így, ilyen feltételekkel elfogadni. Igenis, az Európai Unió pontosan arra ösztönzi, ha úgy tetszik, arra szorítja rá, arra kényszeríti rá a tagállamokat, hogy átlátható módon, ne közigazgatási eljárás keretében osszák szét a rendelkezésre álló forrásokat, hanem valóban a programok mentén állapodjanak meg egymással, és lehetőleg mindezt konszenzus alapján tegyük. Ha nincs érdemi egyeztetés, akkor sajnos a végrehajtásban nagyon nehéz a konszenzust is megtalálni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 312 2007.03.12. 2:09  305-350

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértve azzal, hogy nagyon alaposan át kell gondolnunk az Ángyán képviselőtársam által felvetett monitoringbizottsági ügyet, szeretném a következőkre ráirányítani a figyelmet. A monitoringbizottság nem döntést hozó testület, a monitoringbizottság egy, ha úgy tetszik, indikátor szervezet, ha úgy tetszik, a tárca vezetése felé, az érintettek felé és a társadalom felé is egyfajta jelzést ad, hogy kérem tisztelettel, itt most ebben a kérdésben valami komolyabb feszültség keletkezett már megint.

Miért fontos ez? Azért fontos, tisztelt képviselőtársaim, mert most vagyunk egy olyan lépés kezdetén, amikor az uniós fejlesztési források megindulnak. Ha ezt most nem rendezzük el tisztességesen, nyugodtan, körültekintően, akkor az elkövetkező időszakra a bizalmatlanság magvát hintjük el. Tehát illő tisztelettel pontosan ezért javasoltuk, ezért kértük, fontoljuk meg, és legyen lehetőség arra, hogy a monitoringbizottságban a civilek érdemi módon tudjanak állást foglalni. Szeretném még egyszer aláhúzni, hogy ez hosszú távra nagyon komoly üzenetet jelent minden szereplő számára.

A másik, nagyon kevés időm van már, a technikai segítségnyújtás kerettel összefüggő téma. A civil szféra akkor tud érdemben segíteni, ha európai módon az ő számára a feltételeket, amiket az Unió biztosít, megadják.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 320 2007.03.12. 2:14  305-350

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Kapcsolódnék a Demendi képviselőtársam, valamint a Bedő képviselőtársam által elmondottakhoz. Először Demendi képviselőtársamnak mondom, hogy bizony vannak történelmi tapasztalataink. Ilyen késői órán eltekintenék ezek felsorolásától, mert nem lenne elég rá sem két perc, sem ötször két perc. Maradjunk abban, vannak történelmi tapasztalataink arról, hogy hogyan lehet a forrásokhoz hozzájutni akkor, ha vannak kiváló és nagyon pontos információink, méghozzá gyorsan.

A másik, amit szeretnék aláhúzni: az igaz, hogy nem a bizalom irányába hat a kétharmad, csakhogy az a helyzet, hogy ezen a területen nekünk igen komoly tapasztalataink vannak. Bennünket képviselt a monitoringbizottságban Ángyán professzor úr három éven keresztül. Ismét nem szeretném a három év tapasztalatait idehozni a tisztelt Ház elé. Azt gondoljuk, fontos, hogy körültekintően járjunk el, még egyszer mondom, a nyugalom irányába kell elmozdulnunk.

Bedő képviselőtársamnak pedig azt szeretném mondani, hogy a sorrendet, a hozzájutást illetően komoly gondjaink voltak. A bizottsági ülésen már részleteztem, most csak utalni szeretnék rá, hogy ha csak a top upot vagy csak az AVOP-ot emelem ki, akkor is már pontosan látjuk, hogy mi a helyzet. Elég, ha megnézzük, hogy az európai agrárhitelkeret felhasználásához kik, hogyan, milyen formában jutottak hozzá, és akkor azt hiszem, már nem is kell tovább mondanom. Nincs azonos helyzetben az, akinek saját főosztálya vagy osztálya van arra, hogy a pályázatokat elkészítse és időben beadja, azzal a gazdával, aki kilincsel azért, hogy segítsen neki valaki.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 2-4 2007.03.13. 5:19  1-6

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (A mikrofonja nem működik.) Az ünnepi várakozás pillanataiban az emberek óhatatlanul...

ELNÖK: Egy pillanat, képviselő úr, mert még nincs hangja önnek. Jakab István frakcióvezető-helyettes urat illeti a szó. Most már öné a szó.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ünnepi várakozás pillanataiban, a sorsfordító döntések közepette óhatatlanul nagy költőnk, Petőfi Sándor verssorai jutnak az eszünkbe: "Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet". Amikor a magyar vidékről gondolkodunk, a magyar vidék sorsáról, az ünnep pillanataiban bizony gyakran eszünkbe jutnak ezek a sorok. Miért is? Egy picit nézzük meg közelebbről, mi a helyzet ma vidéken a magyar vidéki polgárokkal.

A polgároknak több mint a fele Magyarországon vidéken él. A rendszerváltás kapcsán talán ők szenvedték el a legtöbbet. A rendszerváltást követően talán őket érte a legnagyobb vagyonvesztés, talán ők kerültek a legkilátástalanabb helyzetekbe. A jövedelemhiány az, ami talán a leginkább sújtotta őket, és ha megnézzük, a munkanélküliség ugyanígy vidéken a legnagyobb.

Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós tagállamként Magyarország esélyt kapott arra, hogy most a fejlesztési források felhasználásával élhető vidéket teremtsünk. A kérdés az, hogy milyen formában, milyen módon tudunk mi ezekkel az esélyekkel élni, milyen módon tudjuk a lehetőségeket kihasználni. A kérdés az, kik kapnak esélyt a fejlődésre. A kérdés az, hogy vidéken azok kapnak-e esélyt a fejlődésre, akik ott éltek eddig is, ott alapítottak családot, ott alakították ki a gazdaságukat, ott járatták gyerekeiket iskolába, ott fizették az adót, ott jártak templomba, ott vették igénybe a szolgáltatásokat. A kérdés az, lesz-e még lehetőségük arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat ott vegyék igénybe, ott tudnak-e maradni.

Az Európai Unió valamennyi polgára számára azt a célt határozta meg, hogy az emberek lehetőleg maradjanak helyben. Az Európai Unió számára fontos, hogy élhető vidék legyen. Fontos, hogy egészséges vidék legyen, egészséges élelmiszert tudjunk előállítani. Nos, Magyarországon kapunk-e mi erre esélyt? Mi a helyzet ma? Kik kerülnek a bőség kosarának közelébe? Lesz-e joga a vidéki embernek ott maradni?

Ma, amikor a források felhasználásáról tárgyalunk, arról vitatkozunk éjszakákon át, hogy kik azok, akik helyzetbe kerülhetnek, el kell döntenünk, hogy a vidéken élő emberek kapnak-e helyben esélyt a fejlesztésekre, ők kapják-e meg a források nagyobbik részét, vagy a befektetői tőke kap-e prioritást. Most eldől, hogy lesz-e Magyarországon birtokrendezés. Eldől, akarjuk-e, hogy a vidéken élő emberek a saját földjeiken gazdálkodjanak, hozzásegítjük-e őket, hogy még versenyképesebb birtokaik legyenek, vagy a még állami tulajdonban lévő másfél millió hektár földet alternatív földszerzés keretében - dolgozók nevére írva, majd velük megtermeltetve a föld értékét - befektetői társaságok szerezzék meg. Eldől, hogy biztosítunk-e esélyt, azonos jogot az ott élő embereknek a befektetőkkel szemben. Eldől, képesek vagyunk-e, képes-e Magyarország egy olyan keretet kialakítani, ahol a kicsi, a közepes és a nagy kényszerül arra, hogy egymást elfogadva az adott vidéki térségben egészséges struktúrát alakítson ki. Óriási a felelősség.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy élhető vidék iskola, posta, orvosi rendelő, szolgáltatások nélkül, a helyben lakó emberek hihetetlen szorgalma nélkül, összefogása nélkül nem teremthető meg. Meggyőződésem, hogy a mostani viták során ezt kell hogy szem előtt tartsuk, és erre kérem minden kedves képviselőtársamat. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 14 2007.03.27. 5:23  13-16

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban elírás volt, hiszen annyira a vita lázában égtünk már, amikor a napirend előtti felszólalásomat készítettem, hogy tévesen "a magyar gazda élni akar" helyett "a magyar vidék élni akar" címet alkalmaztam, így aztán egészen más tartalmat és értelmet adott a mondandómnak, amit most szeretnék elmondani.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdák, a magyar gazdálkodók ezekben a hónapokban komoly kihívás előtt állnak. Mi, magyar gazdák, magyar gazdálkodók - és szándékosan használom ezt a kifejezést, mert nemcsak a 200 ezer családi gazdaságról, önálló gazdáról kívánok szólni, hanem a gazdálkodókról, a társas gazdaságokról is - valamennyien igen nehéz helyzetben vagyunk, valamennyien azt várjuk, hogy valóban érdemi elmozdulások történjenek az agrárgazdaságban, elsősorban a fejlesztések területén, úgy, hogy egyenlő esélyeket kapjunk. De nem lehet hallgatni a közel 500 ezer őstermelőről sem, akik azon túl, hogy nem állnak sorba a polgármesteri hivataloknál segélyért, művelik kisebb földterületeiket, és megpróbálnak saját erőből megélni vagy a nyugdíjukat kiegészíteni.

2007-ben eldől, hogy kik kapnak esélyt a túlélésre. Eldől, hogy az önálló gazdák közül mennyi gazdaság lesz, amelyik életben marad, és a társas gazdaságok közül úgyszintén a tőkeerősek, a nagyok kapnak esélyt csupán, vagy pedig megkapják a lehetőséget azok a kisebb gazdaságok is, amelyek falun munkahelyet biztosítanak az ott élő emberek számára.

2007-ben eldől, hogy a kormány a versenyképesség bűvöletében a tőkés nagybirtok mindenhatóságát támogatja csupán, vagy tudomásul veszi, hogy 200 ezer gazda, családi gazdaság szintén szeretne megélni, szeretné a gazdaságát továbbfejleszteni vagy megtartani az eddig létrehozott értékeket.

2007-ben végleg eldől, hogy milyen lesz a magyar vidék arculata. Végleg eldől, hogy nemzeti összefogással tudunk-e a nemzetközi piacokon olyan pozíciókat teremteni, tudunk-e olyan infrastruktúrát kialakítani, ami helyzetbe hozza a magyar gazdát.

2007-ben végleg eldől, hogy a földtulajdonos gazdák tömegéből lesz-e önálló gazda változatlanul vagy minimálbéren tengődő foglalkoztatott munkás, bérmunkás, vagy, ahogy nemrég egyik rendszerváltó politikus fogalmazott, biológiai robotokká válnak azok az emberek, akik már nem lesznek képesek a saját gazdaságukat fenntartani.

(9.40)

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint jó programot, nemzeti programot csak nemzeti konszenzussal lehet megalkotni és elfogadni. Magyarországnak nincs konszenzussal elfogadott - és a konszenzus szót aláhúznám - agrár- és vidékfejlesztési stratégiája. Milyen stratégia az, amelyik nem teszi lehetővé, hogy a beszerző, értékesítő szövetkezetek forrásokhoz, uniós fejlesztési forrásokhoz jussanak? Tudom, és el kell mondjam, hogy az Európai Unió bizonyos előírásai ezt nem teszik lehetővé. Nem történt egyetlen lépés sem az Unió irányába, hogy ezen változtatás történjen. Ugyanígy az a meggyőződésünk, hogy az őstermelők halmozottan hátrányos helyzetbe hozása, akik most 1-jétől igazán megtudják, hogy mit kell fizetniük, gondolom, úgyszintén további intézkedéseket igényel.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felelősségünk óriási, hiszen a kormánypártok kezében van a döntés lehetősége a parlamenti többség által, még ha minimális is a többség. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgy gondoljuk, hogy a magyar gazda és a magyar vidék életben maradását velünk együtt, de önöknek kell elsősorban biztosítani.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 104 2007.03.27. 1:37  17-209

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már több alkalommal lehetett hallani, hogy a Fidesz-frakció a KDNP-frakcióval együtt a múltról kezd beszélni. (Szabó Lajos: Igen, csak erről hallottunk.) Bizonyos jelzőket hallottunk. Nos, uraim, azt szeretném önöknek elmondani, hogy nem erről van szó, hanem arról van szó, mint azt hiszem, Gulyás úr említette, hogy átgondolt fejlesztések. Szeretnénk azokat a komoly tanulmányokat látni, amelyek igazolják, hogy a bioetanol versenyképes lesz majd a különböző, a cukornádból készült bioetanollal, amit ide tudnak gazdaságosan szállítani. Szeretnénk látni, hogy olyan fejlesztéseket valósítanak meg, és olyan összefogásokat, olyan centrumokban, igen, ahol - már megpróbáltam ma jelezni - az összefogó gazdákat segítik. De önök a programból ezt törölték.

Nem tettek meg mindent annak érdekében; pontosítok, nem tettek meg mindent annak érdekében, és nem 60 beszerző-értékesítő szövetkezetről van szó, hanem csak Hajdú-Bihar megyében 110 van, és 19 megyével számoljanak! Legalább 500 ilyen gazdasági egység van, és eddig, az előző kormányok, az önöké is ezeket a szerveződéseket támogatták. Most hirtelen megpróbálják átrendezni a sorokat.

Mi is történik? A géptámogatásokat igénybe veszik, ezek a társulások addig át se tudnak alakulni. Uraim, ez van a dolgok mögött.

Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: A gépkörre igen. Annyi gépet vásárolnak, amennyit akarnak.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 108 2007.03.27. 0:34  17-209

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Egyetlen reflexió csupán. Kedves Magda Képviselőtársam! A gazdaszövetkezetek, beszerző-értékesítő szövetkezetek létrehozásán együtt bábáskodtunk. Önök most ezeket zárják ki. Miről beszélünk? Mi az, amikor nem segítjük az összefogást? Segítettük. Két hete várom, hogy az agrártárcától megkapjam azokat a jogszabályi helyeket, amelyek alapján hivatalosan ki lehet zárni ezeket a szervezeti egységeket az uniós források igénybevételéből, a mai napig nem kaptam meg.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 8 2007.05.08. 5:25  7-10

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom címe: "Tekintsünk előre". Tekintsünk előre azért, mert ami eddig a mezőgazdaságban történt, ami eddig a gazdákat, gazdálkodókat és a vidéken élőket sújtotta, az nagyon komoly összefogást igényel a jövő időszakra vonatkozóan. Meg kell állapítsuk, azt gondolom, ebben nincs vita közöttünk, hogy az év első négy hónapjában az időjárás nem kényeztette el a gazdákat, gazdálkodókat.

Azt kell mondjuk, hogy gyakorlatilag a természeti katasztrófák esztendejének is nyilvánítható 2007, ha az első négy hónapot vesszük figyelembe. Miért? Ha megnézzük, az aszály ma már tragikus mértékű, láthatjuk, hogy gyakorlatilag az év első négy hónapjában 150-200 milliméter csapadék hiányzik; a szükséges csapadékmennyiségnek alig 10 százalékát kaptuk meg egyenlőtlen eloszlásban. Sajnos, ez azt jelzi, hogy a kalászos gabonáknál jó esetben a termés 50 százalékát tudjuk betakarítani. Sajnos, ez azt jelzi, hogy a tavaszi vetésű kalászosoknál gyakorlatilag odavan szinte a teljes termés, mert egy része ki sem kelt. Az állattenyésztésre nézve pedig azt jelenti, hogy a legelők állapota egy késő augusztusi állapotnak felel meg, kivéve azt, hogy most egy kicsit a legelőt felfrissítette ez a most megjelent csapadék, de ez sajnos úgy néz ki, hogy átmenetinek tekinthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Különösen azért kértem szót, mert az aszály mellett és a jégkárok mellett, ami szintén tragikus volt a napokban, bekövetkeztek a tavaszi fagykárok, ami elsősorban a gyümölcsösöket, szőlőültetvényeket károsította, de sajnos hatalmas károkat okoztak a szántóföldi kultúrákban is. Azt gondolom, azok, akik szakemberként nézik a határt, vagy a választópolgáraikra figyelnek, folyamatosan kapják a jelzéseket. Az a meggyőződésem, hogy ebben a nehéz helyzetben egységesen kell szolidaritást vállalnunk, ha úgy tetszik, nemzeti szolidaritást azokkal a családokkal, azokban a térségekben élő családokkal, emberekkel, akik ezt a hatalmas kárt elszenvedték. Miről is van szó?

Április 19-22-én, illetve május 2-án, 3-án soha nem látott mértékű fagykárt szenvedtek el a gazdák, gazdálkodók, mínusz 3 és mínusz 8 fok közötti hőmérséklet volt mérhető; ezeket az adatokat természetesen regisztrálták a különböző állomások. A helyzet az, hogy a két hullámban, sajnos teljes biztonsággal mondhatjuk - végleges adatot természetesen a konkrét felmérések adnak -, hogy egyes térségekben, főleg Kelet-Magyarországon és Győr-Moson-Sopron megyében, de Csongrád megyében is a termés 70-90 százaléka, sőt van olyan térség, ahol 100 százaléka megsemmisült. A korai zöldségek, a korai burgonya és egyéb kultúrák gyakorlatilag úgyszintén megsemmisültek a térségben, és - jelenleg folynak a felmérések - a kukorica jelentős része Kelet-Magyarországon sajnos úgy néz ki, hogy kitárcsázásra kerül; most folynak a szakértői egyeztetések ebben a kérdésben.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében valamennyi parlamenti párt képviselőjével egyetértésben arra kérjük valamennyi képviselőtársunkat, és arra kérjük a tisztelt Országgyűlést és a kormány képviselőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a károkat mérsékeljük. A gazdák, gazdálkodók nem tudják túlélni ezt a katasztrófát. Az ültetvényeket hitelből telepítették, részben most fordultak termőre. Egy nagy termésre már a tápanyagot kiadták, a metszést, növényvédelmet elvégezték. Intenzív kultúrákban ez azt jelenti, hogy eddig a beinvesztált összeg hektáronként 600 ezer forint. Szakmai szervezetekkel egyeztettünk - sajnos az időkeretem rövid -, a helyzet úgy néz ki, hogy gyors, azonnali segítségre van szükség ahhoz, hogy a jövő évi termést is meg tudjuk menteni. A Nemzeti Agrárkár-enyhítési Alap jelenlegi formájában erre nem alkalmas, hisz a hektáronkénti 6000 forint gyakorlatilag még csak nem is enyhíti a károkat, így sokkal nagyobb összefogásra van szükség, a térséget, ahol ilyen kár pusztított, katasztrófa sújtotta területté kell nyilvánítani. Ez az ott élő emberek egyhangú álláspontja képviselőkkel, szakmai szervezetekkel együtt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

(9.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 230 2007.05.21. 5:07  221-255

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság szintén hosszú ideig tartó és nagyon nehéz ülésével kapcsolatban a kisebbségi véleményt szeretném az önök részére megfogalmazni. (Moraj az MSZP soraiban.)

Tisztelt Bizottság! Egy dolgot le kell szögezni, és valamennyi képviselőtársam elfogadta: ez nem fagykár volt, ez természeti katasztrófa volt, itt nem a termés egy része semmisült meg, itt a teljes termés megsemmisült azokon a területeken, ahol a fagy érintette az ültetvényeket.

Nemrég tárgyaltuk a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényt, akkor módosító indítványokat adtunk be hozzá, próbáltunk rajta javítani. Nem fogadták el - az élet sajnos visszaigazolta. Ebben az alapban mindössze 300 millió forint ígérvény van az ország összes területéről. Ez azt jelenti, hogy összességében 600 millió forint áll jelenleg az alap rendelkezésére, ha szeptember 30-ig a befizetés megtörténne.

Tehát azt, hogy ez a törvény módosításra kerül, nem vitatta senki. Azonban azt is meg kell mondani, hogy ez nem elegendő, ugyanis, ha az alap kereteiben akarjuk ezt a természeti katasztrófát kezelni, akkor itt nemcsak ígérvényekre, nemcsak hitelekre, hanem érdemi forrásokra van szükség, az alap érdemi feltöltésére van szükség. Erre ma a bizottsági ülésen a kormány részéről nem kaptunk érdemi választ, nem kaptunk érdemi tájékoztatást.

Mit jelent ez az ott élők számára? Nem kaptunk érdemi tájékoztatást azért, mert azt gondolom, hogy egy törvénymódosítás, majd az ahhoz kapcsolódó későbbi ígérvények... - és engedjék meg, hogy zárójelben idehozzam, történelmi tapasztalatunk már van, a Hernád menti gazdák árvízkárenyhítése -, szeretném azt jelezni, hogy a gazdák pontosan tudják, mit jelent az ígéret meg mit jelentenek a tények. Jelen pillanatban az ígéretek nem elegendők, gyakorlatilag egy hónap telt el a teljes katasztrófa óta. Mi történt, hölgyeim és uraim? Eddig az időpontig az intenzív ültetvényeknél hektáronként 800 ezer forint költségfelhasználás volt. (Gőgös Zoltán: Pista, ne mondjál már ilyet!) Még egyszer hangsúlyozom, az intenzív ültetvényeknél, a szakmai szervezetek adatai alapján. Meghallgatta a bizottság a szakmai szervezetek képviselőit, a tárca részére pedig a részletes indoklást és a részletes, költségnemenkénti kimunkálást átadtuk.

Tehát nekünk az a meggyőződésünk, hogy ez a kárenyhítési elképzelés, amit önök most akarnak, ez a túlélésre Kelet-Magyarországon nem elegendő. 14,5 ezer kárt szenvedett gazda adta be a kárbejelentését. Az a meggyőződésünk, hogy ezek a gazdaságok sajnos nem tudják ezt az esztendőt túlélni. Tehát mindenképpen indokolt nemcsak egy részét, hanem mindenképpen indokolt a jelenlegi lehetőségeket kihasználni.

(19.20)

Az Európai Unió, ha megnézzük a különböző régi uniós tagállamok gyakorlatát, igenis, biztosít lehetőséget, tanulmányozni kell. Nem hallottunk a szolidaritási alapról, hajlandók vagyunk segíteni dolgozni. Érdekes módon nem tapasztaltuk a kormány részéről azt a nagy nyomulást.

(Dr. Kóka János felé:) Kedves Miniszter Úr! Talán majd jó lenne, ha a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdák elé állna ilyen mosolygós arccal, kíváncsi lennék, hogy akkor hogy nevetne rajta! Azt gondolom... (Gőgös Zoltán közbevetése.) Kóka miniszter úrhoz szóltam, bocsánat! (Derültség.)

Azt gondolom, az a meggyőződésünk, hogy ebben a helyzetben csak egy komplex csomag segít, ami azt jelenti, hogy igenis az egyszeri alapfeltöltést, a legkevesebb, amit elvontak, 25 milliárdot a top upból, azt szíveskedjenek visszatenni, ezzel meg lehet oldani a problémát. A másik kérdés: nem rövid távú, hanem hosszú távú hitelek, majd ezt követően szívesen vállalok egy vitát erről a kérdésről (Wittner Mária: Egyáltalán nem mulatságos!), a költségvetésben már lezongoráztuk egyszer. (Folyamatos zaj.)

Tehát, tisztelt Országgyűlés, önök eldöntik ma Északkelet-Magyarország sorsát. Kérem, fontolják meg! Ez a törvénymódosítás nem oldja meg a problémát.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 242 2007.05.21. 0:56  221-255

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy gondolat erejéig kénytelen vagyok szót kérni. Amikor frakciónk a Házszabálytól való eltérést megszavazta, akkor az emberek ügyét tartotta szem előtt, és ma is azt teszi. A vita pedig arról szól, hogy hogyan lehet ezt a katasztrófahelyzetet kezelni, hogyan lehet az egészet feloldani. Tehát azt gondolom, hogy az a komoly vita, ami lezajlott a bizottságokban, ami itt a tisztelt Ház előtt zajlik, ha az ügy érdekében történik, akkor megérte. Az a kérésünk, ismételten fontolják meg önök, fontolják meg, hogy hogyan lehet többet adni, mert kétszer ad, aki gyorsan ad, és egy térség sorsáról van szó.

Még egyszer köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 444 2007.06.05. 10:16  391-457

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoltam, hogy még a tegnapi nap folyamán jutok szóhoz. Nem panaszkodom a méltatlan körülményekre, szerettem volna még a tegnapi napon szólni, nem jött össze.

Nos, engedjék meg, hogy államtitkár úr szavaihoz hadd csatlakozzam: hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb. Remek! Nagyon jól hangzik, nagyon kiváló. Biztosan így működik majd ez az új szervezet. Hiszen egy részvénytársaság így működik, mert ott egyszerűbbek a döntések, gyorsabbak, praktikusabbak, és egy-egy vezető hamar el tudja dönteni, hogy melyik a leginkább célravezető módszer. Csak a baj az, hogy az előbb említett, könyv szerinti értéken közel tízezer milliárdról, de ennek a többszörösét jelentő nemzeti vagyonról van szó, és az agráriusok szemszögéből nézve ez így, ahogy a tervezetben szerepel, elfogadhatatlan.

Nem véletlen az, hogy a mezőgazdasági bizottság nem fogadta el a törvényjavaslatot, elutasította azért, mert ez egyetlenegy agrárius számára sem lehet igazán elfogadható. Miért? Azért, mert ez azon túl, hogy a jelentős nemzeti vagyont kitevő termőföldről szól, 1 millió 470 ezer hektár termőföldről szól többek között, számunkra nagyon meglepő, hogy itt mindenki az értékesítésre gondolt. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Itt nem csupán az értékesítésről van szó. Az nagyon szomorú lenne, ha a törvényjavaslat, legalábbis a jogalkotó elsősorban arra gondolt volna, hogy hogyan lehet ezt a földet nagyon gyorsan értékesíteni, és ebből jelentős árbevételre szert tenni. Erre mi még gondolni sem akarunk, habár megvan a veszélye.

Szeretném felhívni a figyelmüket azon apró tényre, hogy önök mondják folyamatosan, hogy a versenyképesség mennyire fontos számunkra. Ha megnézik ma a magyar birtokszerkezetet, mit látnak? Szétaprózott. Nem az egyes gazda kezében lévő termőföld nagyságával van baj, mert az esetenként jelentős mértékben meghaladja az Európai Unió átlagát. A parcellaméretekkel van baj, tisztelt képviselőtársaim, ezeket pedig össze kell rendezni, hogy hatékonyabb, eredményesebben művelhető birtoktestek alakuljanak ki. Nos, ha ezeket a ma még az állam tulajdonában lévő termőföldeket értékesítik, akkor mégis honnan gondolják, hogy a birtokrendezéshez lesz majd cserealap?

(0.10)

Honnan gondolják, hogy esetleg az adott településeken lesz lehetősége a gazdáknak, hisz ebben a teremben tegnap reggel Font Sándor úrtól hallottuk, ugye, hogy birtokrendezéshez szükség van csereföldre, csereföldalapra, és ha azt mondjuk, hogy a nagyüzemekben, nagygazdaságokban van 150 ezer alkalmazott, akkor van 200 ezer önfoglalkoztató gazdálkodó, akinek esetleg még vannak alkalmazottai. Tehát számunkra fontos, hogy működőképes, hatékony gazdaságok jöjjenek létre. Ha a Nemzeti Földalapot beolvasztják a Nemzeti Vagyongazdálkodási Rt.-be, és az a szabályrendszer, amit terveznek, működni kezd, akkor reményünk sem lehet, hogy itt az agráriusoknak beleszólási lehetősége van.

Ez a törvény nem szól másról, mint arról, hogy az agrárminisztert, akit egyébként nagyon tisztelek, gyámság alá helyezik. A héttagú testületben egyetlenegy képviselőt delegálhat az agrárminiszter, egyet. Azt gondolom, hogy az agráriusok ettől talán többet érdemelnek, és talán fontosabb az a vagyonérték, annak hatékony működtetése, mint az, hogy az agárminiszter ebbe bele sem szólhat. De ha az agrárminisztert gyámság alá helyezik, akkor tulajdonképpen a birtokpolitikát ki alakítja, kik alakítják? Egy részvénytársaság vezérigazgatója, akinek olyan jogosítványokat adnak, hogy 500 millió forintig dönthet? Egyszerűen ledöbbentő, és bizony ezekre a kérdésekre nem kaptunk sem a bizottságban választ, sem azóta az egyeztetések során.

Van egy másik apró kérdés: tulajdonképpen, ha nagyon szigorúan vesszük, a hiteles, hatályos nyilvántartási adatokat biztosítani kell. A tulajdonosi jog gyakorlója innentől kezdve a Nemzeti Vagyongazdálkodási Rt. lesz. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nevére kiállított tulajdoni lapok majd átírásra kerülnek? Nagyon jól tudjuk, hogyan működnek, mekkora ügyhátralékban vannak a földhivatalok. Tessék mondani, ha annak idején nem volt a másfél millió hektár osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld esetében arra lehetőség, hogy a megfelelő forrást - pedig ennek a törvényi alapja megvan - biztosítsák, akkor most milyen alapon gondolják, hogy erre lesz megfelelő forrás? Azt gondolom, hogy sem szabad kapacitás, sem megfelelő forrás erre nem lesz.

Visszatérve a döntésekre, a földügyekre, az NFA-val kapcsolatos dilemmákra: nos, mi úgy ítéljük meg, valamennyi agrárius, hogy a Nemzeti Földalap ott maradjon, ahol eddig volt, és azt a transzparenciát biztosítsák, ami eddig megvolt, ugyanis eddig is elég sok indulatot váltott ki egy-egy földrészlet értékesítése. Most, ha ezt ezen rendszer keretében határozzák meg, hogy milyen formában legyen a földértékesítés, innentől kezdve, azt gondolom, hogy a gyanakvás még inkább érzékelhető lesz minden szektor részéről.

Tehát önállóan a Nemzeti Földalap eddig is tudott működni, ezután is tud működni. A termőföld egy speciális tulajdon, sem irodaházakkal, sem egyéb állami vagyontárgyakkal ezt összevetni nem lehet. Az pedig, hogy most kap egy látszatönállóságot, és a későbbiek során a döntési mechanizmus kapcsán majd lehet, hogy látszatra úgy tűnik, hogy az agráriusok befolyásolják a döntéseket, nem hisszük el, nem fogadjuk el, mert az agráriusoknak ebbe beleszólási lehetősége, ha ez a törvény hatályba lép, nem lesz. Nem véletlen a tiltakozás, nem véletlen a szembenállás.

Egyébként meg kell jegyezzem, hogy már most ismertek azok a földértékesítési trükkök, amikről azt gondolom, célszerű lesz érdemben a későbbiek során is beszélni, hogy hogyan lehet nyilvános pályázatokat követően, majd zárt, meghívásos pályázatok kapcsán a termőföldet értékesíteni.

Szeretném államtitkár úr figyelmét felhívni, hogy azon túl, hogy a föld egy különleges vagyontárgy, azon túl az a 150-200 ezer család, aki ebből akar megélni és a földbirtokait kiegészíteni, és azt hatékonyan működtetni, neki nincs más lehetősége, neki nincs hova hátrálnia, tehát ők mindent elkövetnek azért, hogy ezt a földet meg tudják tartani.

Még egyszer ismételten kérjük, hogy a Nemzeti Földalapot ne akarják ebbe a rendszerbe bevonni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 375 2007.06.11. 2:13  350-417

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Herbály Imre képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék hozzászólni, abban az értelemben, hogy a mezőgazdasági bizottságban lefolytatott vita során számtalan esetben előjött az, hogy a termőföldvagyon hasznosítása, működtetése és a termőföldvagyon működésén keresztül történő birtokpolitikai irányelvek megvalósítása e törvény keretei között megoldható-e vagy sem. Ez a vitában ma is úgy zárult emlékeim szerint, hogy tulajdonképpen a bizottság ellenzéki tagjai nem látják megnyugtatóan rendezettnek.

Tehát változatlanul azt szeretném erősíteni, ami Herényi Károly képviselőtársunk indítványában is szerepel, hogy sokkal nagyobb önállóságot és több lehetőséget biztosítani a miniszter számára. Az, hogy a részvénytársaság vezérigazgatója által irányított részvénytársaságon belül a miniszter úrnak van lehetősége beavatkozni a folyamatokba, fölöttébb dicsérendő dolog, azonban pontosan tudjuk, hogy gyakorlatilag hogyan áll össze a testület, és a Pénzügyminisztériumnak meghatározó befolyása van a részvénytársaság működését illetően.

Mivel nemzeti ügy, ezért tartjuk nagyon fontosnak azt, hogy igenis itt nemcsak a miniszter úr egyetértési joga, hanem valóban a Nemzeti Földalap önállóságának a megtartása a legfontosabb cél.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 278 2007.06.14. 1:54  137-289

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Magda képviselőtársam! Nagyon jólesett hallani ezt a visszafogott fölszólalást. Valóban, a mezőgazdasági bizottságban szakmai alapon dolgozunk. Néhány dologra szeretnék reflektálni.

Többek között a költségvetés régi vita közöttünk. Egyéves nemzeti támogatás csúszásban van. Szeretném elmondani önnek, hogy megint azt sugallják, hogy mekkora összeg lesz a támogatás. Nem lesz, képviselőtársam, a 2007. évi támogatás sajnos nem éri el az előző évit, ezt kell mondjam. A 400 milliárd pedig úgy jön össze, hogy nem 160 volt 2002-ben, hanem 192, nem elhanyagolható. A 400 pedig úgy jön össze, hogy a gabonaintervenció költségei benne vannak.

Az AVOP- és SAPARD-ügyekben azt mondta képviselőtársam, hogy azonos mércével mérünk. A beszerző-értékesítő szövetkezeteket kizárták a SAPARD-ból, külön kérésünk ellenére. Most az összes uniós intézkedésből kizárták, és nem pályázhatnak a beszerző-értékesítő szövetkezetek. Cukortámogatásnál már áll a botrány, a támogatási rendeletet most módosítják. Azt gondolom, hogy erre oda kellene figyelnünk még inkább.

Még egy dolgot szeretnék azzal kapcsolatban, hogy a határokon kívül hogyan képviseljük magunkat és hogyan képviseljük az országot. Kedves Képviselőtársam! Kukoricaintervencióban óriási gond van, hiszen a magyar gazdák léte függ tőle.

Szeretném elmondani: egy szocialista uniós képviselő ellene szavazott az Európai Parlamentben, három tartózkodott, egy szabad demokrata ellene szavazott, egy pedig nem ment el. Körülbelül ennyit szerettem volna elmondani. Ennyire számíthatunk, felelős ellenzék vagyunk, azt gondolom.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 66 2007.06.19. 10:00  43-127

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitában elhangzott már többször, hogy történelmi felelősségünk a termőföldügyek rendezése. Kis Zoltán képviselőtársam említette, és magam is emlékszem rá, hogy 17 éve ezen a ponton nem tudunk túllépni, az idő pedig halad. 17 esztendeje, hogy nem lehet nyugvópontra jutni, nyilván azért, mert hatalmas érdekek feszülnek egymásnak.

(13.10)

Az egyik oldalon van egy hatalmas tőkeerős befektetői csoport, a tőke nyomul, a másik oldalon meg van a regisztráció szerint 200 ezer olyan család, amelyik szeretne belőle megélni. Ha nagyon megnézzük, lehet, hogy ez a szám kevesebb is, akik főfoglalkozásban ebből akarnak megélni. Azt gondolom, a mi felelősségünk az, hogy végre ágazati szinten azokat az eredményeket, amik most vannak, jelentősen haladjuk meg, kerüljenek most már nyugvópontra a termőföld körüli viták, s ahhoz, hogy valóban őszintén, nyíltan ezzel a hatalmas gonddal szembenézzünk, ahhoz valóban egy átfogó, higgadt, nyugodt olyan vitára van szükség, ahol egymás véleményét meghallgatjuk, figyelembe vesszük, ahol bizony a jelen helyzetből kiindulva akarunk megoldásokat találni.

Miről is szeretnék szólni itt a vita keretében? Arról, hogy ezt a munkát most egy ilyen módosítás keretében elvégezni és néhány módosító indítvánnyal lezárni, azt gondolom, lehetetlen, tehát ez a két törvénymódosítás arra nem alkalmas, hogy ezeket a fajsúlyos, súlyos ügyeket érdemben rendezni tudjuk. Egyre alkalmas: arra, hogy generálunk egy vitát, és megint nem tudunk a lényegi kérdésekhez hozzányúlni, mert már a vita elviszi az energiát. Az a meggyőződésem, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy igen, ezeket az ügyeket, ezeket a kérdéseket rendezni kell. De akkor honnan kellene elindulni? Onnan kellene elindulni, hogy 2004. május 1-je óta európai uniós tagállam Magyarország, 2004. május 1-je óta ránk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint uniós versenytársainkra. Ha az Európai Unióban a birtokpolitika nemzeti hatáskörben van, akkor nyilván nekünk egy nemzeti vidékpolitikába ágyazott nemzeti agrárpolitikára, agrárstratégiára és nemzeti birtokpolitikára lenne szükségünk, tehát a saját polgáraink, a saját gazdálkodóink, gazdáink védelme érdekében kellene olyan földtörvényt megalkotni, ami az ő versenyképességüket, talpon maradásukat segíti. Ha ebből akarunk kiindulni, akkor nyilvánvaló, hogy a jelen tényhelyzetet kell értékelni, elemezni, megnézni, hogy milyen ma a birtokkoncentráció, hogyan állunk, hogyan néz ki ma, hogyan állunk a birtokmérettel hazai és uniós összehasonlításban, hogyan állunk a szétszórt, atomizált parcellákkal, mi az a prioritási sorrend, ahol mi igazán versenyképessé tudjuk tenni a gazdákat, gazdálkodókat.

Itt nem egymás ellen uszítja senki a különböző szereplőket, hanem arról van szó - és vegyük ezt tényként, kezeljük tényként -, hogy ha egy gazdának ma van 100 vagy 120 hektár földje, és ebből akar a családjával megélni, bizony ő is önfoglalkoztató, még lehet, hogy alkalmazottat is tart, tehát nem kell őt leértékelni, hogy ő nem fontos szereplő. Kérem, ha önfoglalkoztató, ha a családtagjai abból élnek, az egy nagyon jelentős foglalkoztatási tétel ma! Tehát mi az ő érdeke, mi a célja? Hogy össze tudja rendezni a szétszórt parcelláit, versenyképes birtoktesteket alakítson ki, és korszerűen kialakítsa a gazdaságát, a termékpályán pedig megfelelő szerveződésekben tag legyen, hogy legalább az uniós versenytársainkhoz hasonlóan mi is tudjuk boldogulni. Ez az irány, el kell indulni valamelyik irányba. Mi azt gondoljuk, hogy ezt megkerülni, megspórolni nem lehet. Az a meggyőződésünk, hogy igen, a tényekből kiindulva, az uniós normatíváknak megfelelően ki kell alakítani a földbirtok-politikát.

Demendi képviselőtársam említette, hogy hidegzuhanyként azért nem hatott senkire ez a két törvénymódosítás. Kedves Képviselőtársaim! Most nem minősítve a törvényt, még a jó szándékot is értékelve és érzékelve, bennem az fogalmazódott meg itt a két törvény kapcsán, hogy ha az ember megvesz egy régi házat, és abban szeretne élni, fel akarja újítani, először nem a vakolatot rakja fel a falra, hanem először elvégzi a statikai vizsgálatokat, megnézi, hogy az alapot meg kell-e erősíteni, és ha igen, akkor az alaphoz nyúl hozzá, és amikor minden kész, majd utána jönnek a finomítások. Ez a két módosítás most tulajdonképpen úgy változtat a jelenlegi szabályozáson, hogy közben az alapokhoz nem nyúl hozzá. Ezért mondom én, hogy igen, hozzá kell az alapokhoz először nyúlni, és utána megnézni, hogy hogyan is állunk a részletekkel. Ugyanis ahhoz, hogy mi történjen a ma még az állam tulajdonában lévő földekkel, hogyan tudjuk ezt a legjobban hasznosítani, hogyan tudjuk ezeket a földterületeket úgy hasznosítani, hogy valóban tudjon működni az a gazdaság, amelyik azon a területen létrejött, kialakult - ha úgy tetszik, nagyobb gazdaság -, ugyanakkor tudjon működni és versenyképessé válni az önálló gazda, azt gondolom, itt nagyon felelősen kell ezeket a területeket végiggondolni, és igen, nekünk ahhoz kell egy átfogó birtokpolitikai stratégia. Ezt a stratégiát - mi legalábbis - nem láttuk, nem látjuk.

Az Európai Unióban Kis Zoltán képviselőtársunk meghivatkozta joggal a dán földtörvényt. Tisztelt Képviselőtársaim! Engem az egyik kongresszuson nemrég egy olyan vád ért, hogy persze én a dán példára hivatkozok. Igen, meg kell mondani, hogy a dán mezőgazdaság Európában a holland után talán az egyik legjobban szervezett mezőgazdaság, a legversenyképesebb, a legjobban szabályozott a dán földbirtok-politika, a legjobban szabályozott a földhasználat, és nekünk semmi mást nem kell tenni, mint azt, hogy például az ő tapasztalatukat is figyelembe véve úgy kialakítani a birtokpolitikát, hogy azok a gazdák, akik helyben laknak, abból meg tudjanak élni, ők ott az ő birtokaikat, földjeiket ki tudják egészíteni, össze tudják vonni a parcellákat. Ehhez viszont valóban egy olyan hivatalra van szükség, amelyik ezeknek a gazdáknak, gazdálkodóknak a munkáját segíti. Igen, ez pénzbe kerül, nem vitatja senki, csak a kérdés az, hogy ezt a költséget egyből meg lehet-e háromszorozni, vagy netán arról van szó, hogy nincs a költségvetésben elég forrás ahhoz, hogy a hivatalok működjenek, és most csinálunk egy törvénymódosítást, és mondjuk, megháromszorozzuk az eljárási díjakat. Mert ha ez így van, akkor ezzel a birtokrendezést nem segítjük. Azt gondolom, hogy a gazda a saját érdekében vagy valamennyiőnk érdekében vállalja a költségeket, de ugyanakkor kormányzati oldalról is ezt segíteni illik és segíteni kell, tehát hozzáállás kérdése.

Egyetlen gondolatot szeretnék még elmondani, de nem férek bele az időkeretbe, majd a következőben, elnök úr. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 70 2007.06.19. 1:08  43-127

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem használom ki a két percet, elnök úr, csak nagyon röviden szeretnék reagálni a Herbály képviselőtársam által elmondottakra. Én azt gondolom, hogy pontosan értjük egymást. Én azt nem vitatom, és nem vitattuk, hogy nincs szükség ezen a területen arra, hogy külön kezeljük a földvédelmet, igen, ez egy fontos kérdés. Viszont én azt próbáltam érzékeltetni, hogy mielőtt az alapokhoz hozzányúlunk, mielőtt az alapokkal elkezdünk foglalkozni, ha előtte kezdünk részletekbe belemenni, akkor gyakorlatilag nem tudunk a végére érni, mert már előtte egy olyan szituáció alakulhat ki, ami nem teszi lehetővé azt, hogy egy átfogó, általános, komoly birtokpolitika, birtokszabályozás, földhasználat kialakuljon Magyarországon. Ez pedig nem kerülhető meg a jelenlegi viszonyok között. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 76 2007.06.19. 2:12  43-127

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Herbály képviselőtársam és Demendi képviselőtársam felszólalására reagálva el kell mondjam, hogy ugye megfogalmazódott, miért is zavar bennünket a nagybirtokrendszer, hogy tulajdonképpen mi hivatkozunk mindig arra, hogy a gazdák elvesztik a földet, ha nem tudnak birtokot kiegészíteni, és folytathatnám még ezt a fejtegetési sort.

A helyzet a következő: nemrég hallgattuk meg a Nemzeti Földalap elnökét; nemrég tárgyaltuk végig képviselőtársammal együtt a bizottságban, hogyan is működik ma a földértékesítés, az állami föld értékesítése is; nemrég tárgyaltuk végig, hogyan történnek a kiírások. Ugye, érzékeljük? Szépen, csendben olyan feltételeket teremtünk, hogy lehetőleg ne tudjon talpon maradni, ne tudjon megerősödni. Ez egy nagyon erős, körülbelül azon a szinten való reagálás, mint ahogy én megkaptam, hogy igen, nekünk biztos valami fóbiánk van, és azt gondoljuk, hogy tőlünk el akarják venni a földet. Mi nem elképzelésekről beszélünk, tényekről, sorozatban be tudjuk mutatni, hogy mennyi termőföld került úgy kiírásra, értékesítésre, hogy szinte már tudtuk, kik lesznek a vevők. És mindezt természetesen kamattámogatással - ismerjük a problémákat.

Szeretném elmondani, kedves képviselőtársam, hogy a közgazdasági feltételrendszer kialakításával, a finomhangolással lehet olyan feltételeket teremteni, hogy bizonyos rétegek, amelyek nem tudtak időben megerősödni és nem elég tőkeerősek, önként is odaadják földet. Na, ezt akarjuk elkerülni, méghozzá sürgősen.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 92 2007.06.19. 2:01  43-127

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A megszólíttatás miatt kértem szót. Tehát nekünk az a meggyőződésünk, csatlakozva Ángyán József képviselőtársamhoz, hogy nem számít, hogy nyár van, nem számít, hogy meddig kell dolgozni és beleszakadni, ha kell, nem számít, mert tudjuk, hogy ezt az ügyet nekünk kell végigvinni, végigtaposni.

Ángyán képviselőtársam az előbb elmondta, hogy mi magunk korlátoztuk magunkat, és a belső vitákat is vállalva azt mondtuk, hogy együtt az egész földügyet komplexen kell kezelni. Külön-külön ízekre szedve ez megoldáshoz nem vezet.

A traktorokról meg csak annyit, hogy szó sincs róla. A traktorokat nem kell szervezni, és esze ágában sincs, különösen nem egy képviselőnek, hogy traktorokkal foglalkozzon. (Gőgös Zoltán: Hát, volt már rá példa. - Dr. Kis Zoltán közbeszólása.) Ha itt a traktorok megmozdulnak, szeretném itt is leszögezni, azt majd a kárenyhítési vitában elhangzottaknál kéretik figyelembe venni, hogy miért történt. Elmondtuk és elmondjuk számtalanszor, ez a dolgunk, itt is elmondtuk, máshol is elmondjuk. A traktornak a földön a helye, és eredményesen dolgozzon. Ez a célunk. Az már elég szomorú, ha azoknak más irányba kell elmenni.

Visszatérve, nagyon kérem, fontoljuk meg. A földügyet csak együtt, komplexen lehet kezelni. Az ilyen többlépcsős variációk nem biztos, hogy célra vezetnek. Az előbb már részleteztem, miért. Azért, mert egyszerűen, ha részérdekeken viták alakulnak ki, az már az érdemi vitát is gátolja majd.

Köszönöm szépen.

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 112 2007.06.19. 2:08  43-127

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem fogom kihasználni a két percet. Kedves Államtitkár Úr! Nyugodt szívvel mondom, őszintén, valamennyiünk érdeke, hogy meg kell egyezni. Még egyszer aláhúzom: a saját frakciónkban is korlátoztuk a képviselőtársainkat, hogy a földtörvényt addig ne nyissuk meg, addig ne menjünk bele, amíg érdemi és mindenki által elfogadható koncepció mentén a kontúrokat nem tudjuk meghatározni. Tehát ha mi magunkat korlátoztuk, akkor talán joggal kérjük azt, hogy több időt adva magunknak, alapjaiban végiggondolva valóban jussunk el a megoldáshoz vagy a megoldás közelébe.

Én egyetlen dolgot szeretnék csupán: itt szó volt arról, hogy ez nem arról szól, miért nem a szűk szakmai ügyről beszélünk. Kedves államtitkár úr, az a meggyőződésem, hogy egy vita során vannak bizonyos kényszerítő körülmények. Mi is kényszerítjük magunkat arra, hogy igen, történelmi kötelességünk, hogy megállapodjunk. Akkor úgy gondolom, valóban tegyünk mindent fel egy lapra, mondjuk azt, hogy 17 évig nem sikerült, mérlegeljük az összes körülményt, és akkor dolgozzunk, ha kell, egész nyáron, hozzuk be a Ház elé minden részletét átgondolva, mert indulatból, erőből, valamennyi magyar állampolgár érdekében biztos, hogy nem tudunk egy ilyen akut problémát kezelni.

Nagyon körültekintően kell eljárnunk és nagyon sok önuralomra lesz szükségünk. Ezt nyugodt szívvel meg kellett hogy mondjam, és ez az őszinte igazság - így gondolom. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 140 2007.06.19. 2:02  127-151

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csatlakozva az Ángyán József képviselőtársunk által elmondottakhoz, lesznek részletes módosító indítványaink, egyetlen ok miatt. Szeretnénk, ha valóban az információ és főleg a gazdasági információ és a tudás azokhoz jutna el, akik a leginkább rászorulnak.

Miért hozom ezt így szóba? Azért, mert ma létezik ugyan valamilyen forma szaktanácsadói ellátás - nem mondom rendszernek, mert nem állt össze rendszerré -, ennek kellene a törvényi alapját, hátterét és garanciáit biztosítani, ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a törvénymódosítás a Ház elé került.

(16.00)

Viszont ahhoz, hogy valóban egyértelművé váljon, hogy kiknek a lehetősége, feladata és felelőssége a magyar agrár-tanácsadási rendszer, ami egyébként a versenyképesség alapját jelenti, ehhez kellenek törvényi garanciák. Ha az egyetemeken lesz a központ, az egy kérdés, de akkor ehhez is törvényi garancia kell. Mi nem kifejezetten az egyetemek mellett, hanem egy gazdatanácsadó központ létrehozása és annak a gazdák érdekében történő működtetése mellett szállunk síkra úgy, hogy az egyetemek által biztosított kutatási eredményeket a legmagasabb színvonalon tudják közvetíteni a gazdák számára. Nyilván ezekhez a megfelelő módosító indítványokat beadjuk részünkről, ezt kívántam jelezni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 89 2007.06.25. 3:16  88-94

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az Északkelet-Magyarországot ért fagy miatti természeti katasztrófa kártételét egyetlen kormánytag, egyetlen szakértő sem vitatja. Két hónapja, hogy a természeti katasztrófa bekövetkezett. Egyetértettünk abban, hogy a fagy nem válogatott. Ne tegye azt más sem! Az egyetértés és az együttműködés alapján közösen alakítottuk ki a szakmai álláspontunkat valamennyi megye érintett gazdáival, gazdálkodóival, szakmai szervezeteivel, érdekképviseleteivel, országgyűlési képviselőivel és megyei önkormányzataival.

A szakmai szervezetek által adott értékelést és megoldási javaslatot ön éppúgy megkapta, mint a többi érintett szereplője az ügynek, és ellene kifogást nem emelt. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a termés közel 32 ezer hektáron megsemmisült, az ültetvények károsodtak. Hektáronként a szakértői számítások szerint intenzív alma- és körteültetvények esetében 800 ezer, hagyományos ültetvényeknél 500 ezer, csonthéjas ültetvényeknél 300 ezer forint, dió- és bogyós ültetvényeknél 150 ezer forint az éves művelési költség, figyelembe véve, hogy a termést, mivel megsemmisült, nem kell védeni, és sajnos a szedési költség sem merül fel.

A gazdálkodók, szakmai szervezetek kezdetben bíztak az önök ígéreteiben. Ahogy az idő telt, a remények úgy foszlottak szerte. Úgy látszik, volt idejük kidolgozni, hogyan lehet igen kevés forrást úgy elosztani, hogy csak egy szűk kör számára biztosítsanak kárenyhítést.

Mik ezek konkrétan? Önök azt kérik, minden termelő lépjen be a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerbe, mert csak ezen keresztül hajlandók a kárenyhítést biztosítani. Azt sugallják, hogy az Európai Unió csak így engedélyezi a kárenyhítést. Ezt önök így tudják - mi nem. Önök is tudják, hogy az Európai Unióban elfogadott gyakorlat a kárenyhítés, de kizárólag nemzeti forrásból. Erre az Európai Unió mezőgazdasági biztosa konkrét ígéretet tett.

Természetesen támogatjuk a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer létrehozását, de az ezt a problémát nem kezeli. Önök hitelt kívánnak biztosítani a katasztrófa kezelésére. Ez jól hangzik a közvélemény számára, és a gazdák egy része mindaddig elhiszi, amíg be nem lép a bank ajtaján.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön pontosan tudja, hogy a bankok, ha nincs százszázalékos állami garancia, egyedi hitelbírálatot végeznek, és a megsemmisült termést a hitel fedezetéül természetesen nem lehet felajánlani. A hitelekhez csak tőkeerős, több lábon álló nagyvállalatok jutnak hozzá.

A tiszta profilú gyümölcstermelők többsége tönkremegy, magukra hagyják az őstermelőket, még a kárenyhítésből is kizárják a belterületen levő ültetvényeket.

Kérdezem, tisztelt miniszter úr, hogy miért nem hajlandó a kormány a látszatintézkedések helyett konkrét érdemi intézkedésekre. Önök elhiszik, hogy az országosan több mint 100 milliárd forintos kár 6-8 milliárd forinttal és a többség számára elérhetetlen hitelekkel rendezhető?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 93 2007.06.25. 1:10  88-94

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Egy megyében jártunk, egy térséget egyformán, egy szakértői szemmel néztünk végig. Ezek a gazdák, akik változatlanul hitelhez nem jutnak, gyakorlatilag befejezik a termelést. Már a kertek egy része tönkrement, és önök most a jó mezőgazdasági művelés gyakorlatát kérik számon, hogy egyáltalán kárenyhítésre számot tarthatnak-e.

A másik kérdés. Ön említette Lengyelországot. Tisztelt Miniszter Úr! A lengyel gazdák május 1-jétől kezdve már bejelentették a kárt, június 1-jétől 1,69 százalékos kamat mellett, 100 százalékos állami garancia biztosításával már hozzájutottak a hitelekhez. (Az elnök csenget.) Csak emlékeztetni szeretném: a lengyelek a legnagyobb versenytársaink. Nem kérünk többet, mint azt, amit versenytársaink megkapnak.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 251 2007.09.10. 1:19  216-262

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy 1990-ben lett volna ez a vita aktuális, de azon apró tényre hadd hívjam fel szíves figyelmüket, hogy még 1,5 millió hektár állami föld sorsa nem dőlt el. Lehet, hogy az önök számára ez nem jelentős tétel, azt gondolom, a magyar gazdák számára ez annál többet jelent. Nem véletlen az, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet működésével kapcsolatos nyilvánosságot fenn kívánjuk tartani, és azt akarjuk, hogy ez a Nemzeti Földalap úgy működjön, hogy a magyar termőföld a magyar gazdákat szolgálja, másrészről pedig legyen tartalék, amely területeken az átfogó, nagy infrastruktúra-fejlesztéseket megvalósítjuk. De ha csak az öntözésre gondolok, gondolom, értik, miről beszélek.

Tehát, tisztelt képviselőtársam, van még pontosan elegendő állami vagyon ahhoz, hogy a visszafordíthatatlan folyamatokat önök véghezvigyék, ha ehhez mindenáron ragaszkodnak.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 304 2007.09.10. 2:06  287-340

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Elég késői órán vagyunk már ahhoz, hogy a részletekbe belemenjünk. Azt gondolom, az adott napirendi pont keretében erre nincs is mód. Viszont az elhangzottakra szeretnék röviden reagálni.

Az első az állattenyésztő társaságok helyzete. Tragikus a helyzet, mély válság van. Gondolom, ezt nem vitatja senki. Azonban azt is látni kell, hogy ez a mély válság nem azért alakult ki, mert az állattenyésztő gazdaságok nem tudnak termőföldet vásárolni. Mi is történt? Annyi történt, barátaim - szeretném ide, a mi asztalunkra hozni -, hogy állattenyésztő kft. jött létre, meg növénytermesztő kft. jött létre a volt termelőszövetkezetből. Jó lenne most összebékíteni őket - és ne bennünket kérjenek döntőbírónak -, hogy a növénytermesztő kft. ne adja el 60 ezer forintért a kukoricát az állattenyésztő kft. elől. Mindkét társaság ugyanazon a területen él, és korábban egy gazdasági társaság volt, vagy egy termelőszövetkezet.

Tehát összegezve: nem ezért alakult ki a válság, viszont a földtörvényről felelősen, érdemben tárgyalni kell. De nem hiszem, hogy 17 év hordalékát most ebben a kései órában, fél 11-kor mi érdemben tudjuk kezelni. Ahhoz, hogy ezt a 17 éves, mindig magunk előtt tolt problémahalmazt valamilyen szinten kezeljük, egy egy héten belül megrendezésre kerülő ötpárti egyeztetés, azt gondolom, nem jelenthet és nem jelent megoldást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A következőt majd a további két percben. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 308 2007.09.10. 2:15  287-340

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen, mi azt keressük, hogy végleges, hosszú távra szóló, érdemi rendezés kerüljön megvalósításra. Mi szükségeltetik ehhez? Azt látjuk, hogy a szereplők, a különböző érdekképviseletek hogyan viszonyulnak. Látni akarjuk, hogy milyen birtokpolitikai koncepció van jelen pillanatban az asztalon - egy.

Kettő: még egyszer mondom, látni kell, hogy nem képes ma egyetlen állattenyésztő gazdaság sem - kivétel néhány nagybirtok, amely tőkeerős - földet vásárolni. A csőd szélén állnak, és már banki hiteleket sem kapnak. Azon állattenyésztő gazdaságok számára, rájuk hivatkozva akarjuk ezt a passzust megnyitni, ahol már nagy állat-, sertéstelepeken befejezték a termékenyítést, a búgatást. Azokra hivatkozva akarjuk most ezt megvalósítani. A szarvasmarha kivétel, mert most az fut éppen, de azért, mert túlzottan mélypontra zuhant, és innentől kezdve most már Európában is van elég gond a szarvasmarhafronton. De a sertésben, a baromfiban igenis hihetetlen mély válság van.

Tehát én azt gondolom, sokkal komplexebb ez a problémakör, hogy ezt rövid idő alatt, hirtelen megpróbáljuk egy huszárvágással megoldani. Nem megy, ezt nagyon alaposan át kell gondolni. Csak egyetlen problémát teszek ide most az asztalra. Egy: nem tudnak vásárolni földet, mert nincs rá pénzük. Kettő: mi történik azokkal a külföldi földbérlőkkel, akik 2500 hektárjával körülbelül 30-40 ezer hektárt bérelnek?

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 318 2007.09.10. 2:10  287-340

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Remélem, ma már ebben a napirendi pontban, elnök úr, többször nem kell szót kérjek. Még egyszer szeretném rögzíteni: tárgyalni nem lehet - kell. Azonban ahhoz, hogy érdemi tárgyalás legyen, látnunk kell a birtokpolitikai koncepciót. Nem találkoztunk még eddig vele.

A második dolog, hogy nagyon szeretnénk azokat az elképzeléseket látni, hogy hogyan lehet a moratórium lejártát követően a helyben lakó gazdát erősíteni a státusában. Ehhez nem elvinni kell a földet, a föld ott van. Ezek az emberek ott élnek, ott gazdálkodnak és ott is akarnak gazdálkodni. Ezeknek az embereknek a védelméről nem látunk javaslatot sem.

(22.40)

Amit Járvás képviselő úr említett a cégfelvásárlások kapcsán: az egyik megyében - alighanem Zalában - egy szerény befektető, aki már elég alaposan vitézkedett az agráriumban, két hónap leforgása alatt öt termelőszövetkezetből alakult részvénytársaságot vásárolt. Mi meg azt gondoljuk, hogy ezek a folyamatok intő példaként szolgálnak valamennyiünk előtt. Tehát csak átgondolt, megfelelő birtokpolitikai koncepciók ismeretében lehet érdemi tárgyalásokat folytatni. És nagyon kérem a kormány képviselőjét, hogy az állattenyésztésben kialakult mély válságot ne indokolja a birtokviszonyokkal, az állattenyésztésben egy más struktúra kell, és akkor lesz jövedelem is.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 336 2007.09.10. 2:13  287-340

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Bízom benne, hogy ma este ebben a kérdéskörben utoljára, azt indítványozom és javaslom, hogy az adott napirend keretében a vitát, úgymond, zárjuk le. Nem hozakodom elő azzal, hogy még az általános vitánál, az elején mondtuk, hogy nem aktuális, ez egy nagyon nagy téma, nagy horderejű téma, tizenhét évet nem tudunk néhány hét alatt, de még néhány hónap alatt sem egyszerűen megoldani. Azt javaslom, hogy itt álljunk meg.

Arról, azt gondolom, valamennyien biztosítottuk a tisztelt Házat a képviselőtársaimmal együtt, hogy ez a jelenlegi helyzet nem állandósulhat, de ahhoz, hogy ebben változás következhessen be, nagyon komoly előkészítő munkára van szükség, látni akarjuk a stratégiát, és látni akarjuk, hogy mi a kormány elképzelése. Ugyanis az, hogy ma megszületett a döntés a vagyontörvényről a végszavazással, annyit jelent, hogy 500 millió forintig egy ügyvezető igazgató dönt, és mi most próbálunk arról beszélni, hogy akkor hogyan alakul majd a birtokpolitika. Jó, ha nem így van, akkor majd a törvény megjelenését követően, az adott gyakorlat ismeretében mi is meg tudjuk mondani, hogy mégis akkor milyen módon lehet a birtokpolitikát alakítani. Az állattenyésztés helyzete sajnos az adott struktúrából adódott, nem a termőföldhiányból csupán és nem elsősorban abból, hanem abból, hogy nincs profit-visszaáramlás, abból, hogy gyakorlatilag amikor az áttenyésztő gazdaság a kapuján kiengedte az élő állatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), onnantól kezdve nincs hozzá köze. Ez egy másik problémakör, ne keverjük a kettőt. A piaci zavar meg a birtokpolitika között, azt gondolom, nincs nagyon szoros összefüggés ebben a vonatkozásban.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 160 2007.09.11. 2:08  131-179

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kökény elnök úrhoz hadd csatlakozzak: sok bába közt elvész a gyermek. Tehát mi azt szeretnénk, azt akarjuk, azon dolgozunk és azért vitatkoztunk kedves képviselőtársam, nem azért, hogy ellentéteket szítsunk, hanem hogy egy egészséges vitán keresztül minél jobb megoldások szülessenek. Azért vitatkoztunk, hogy legyen a földtől az asztalig, Kökény elnök úr felé mondom, a legbiztonságosabb élelmiszer a magyar fogyasztók asztalán. Csakhogy, ha önmagunkat hasonlítani akarjuk a régi uniós tagállamokhoz, azért még van mit tennünk, habár a magyar állatorvosi kar előttük is kivívta a maga tiszteletét.

Nos, az előbb itt szakmai sovinizmusról volt szó. Senki ne tartson az állatorvosok bérencének, én állattenyésztő vagyok, és több mint húsz esztendőn keresztül igen jól együtt dolgoztunk a gyakorlatban az állatorvosokkal. Pontosan tudjuk, hogy kinek mekkora a felelőssége. Nem lesz elég a két percem, de talán majd a következőben megpróbálom.

A következőt szeretném már most rögzíteni. Az előbb szóba került, Mikola alelnök úr említette, hogy az uniós csatlakozással, amikor a megállapodást aláírták, onnantól kezdve tételes ellenőrzés nem lehetett a határon, de a monitoringot senki nem tiltotta meg. Azt, hogy nyilvántartás legyen, hogy mennyi áru honnan érkezik és milyen céllal, hova, hol landol, azt senki nem tiltotta meg, hogy nyilvántartásba vegyük. A helyszínen ott kell hogy legyen az állatorvos, ott kell a fogadó állatorvosnak eljárnia, döntenie, intézkednie. Ahhoz viszont, hogy az a rendszer beálljon, hogy megfelelő ellenőrzés legyen, ahhoz viszont igenis egy jól működő, önálló rendszer kell.

Köszönöm, folytatom majd a két percben.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 170 2007.09.11. 2:23  131-179

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva az előző gondolatmenetet, és csatlakozva Bagi képviselőtársamhoz és Gőgös államtitkár úrhoz, a piacvédelem szempontjából igaz, hogy nekünk el kell fogadnunk az uniós hatóságok dokumentumait, de jogunkban áll itthon ellenőrzéseket végezni, mielőtt az ide érkezett áru bármilyen szinten bedolgozásra vagy forgalomba kerül. Jogunkban áll. (Gőgös Zoltán: Ezt rosszul tudod.) Nem akkor, amikor beérkezik az áru, hanem a felhasználást megelőzően jogában áll. (Gőgös Zoltán: Nem.) Akkor majd megkérdezzük a szakértőket. Az én szakértőim azt mondják, hogy igen. (Gőgös Zoltán: Rosszul tudják.) Mert egyébként, ha ez nem így lenne, bármilyen szemetet meg lehetne etetni a magyar polgárokkal. Tehát jogában áll.

Azt szeretném rögzíteni, hogy ha mi ki akarjuk tiltani azokat az árukat az országból, amelyek komoly piaci zavarokat okoznak, nem kell mást tennünk, mint egy megfelelő állat-egészségügyi státust kialakítani az egyes állatfajoknál. Például ha négyesmentes lenne Magyarország sertésállománya, akkor nem lenne gondunk, hogy élőállattal elárasztják az országot. (Gőgös Zoltán: Ez sem igaz.) Így igaz. Még akkor is, ha már Magyarországnak elfogadott mentesítési terve van, már akkor ki lehet az országból tiltani.

A másik dolog, amit mindenképpen szeretnék aláhúzni, hogy amennyiben a szigorú ellenőrzések megvalósulnak - és ebben bizonyára egyetértünk -, akkor tulajdonképpen komoly felelősségre vonás van. Ez a hálózat, ez az önálló intézmény biztosan hoz annyi hasznot az országnak a piacvédelem területén elért eredményeivel együtt, hogy mindenképpen megéri fenntartani és működtetni - önállóan, az agrártárca keretében.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 190 2007.10.08. 2:07  185-195

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétszer ad, ki gyorsan ad. A nyáron épp eleget vitatkoztunk azon, hogy milyen a kilátástalan helyzetben lévő gazdák sorsa. 103 milliárdot úgy csökkentettek le, hogy visszamenőleg, egy évvel korábban már elvették ezt az összeget - visszamenőleg. Azt szeretném egyértelművé tenni, hogy ha egy gazdának nem termett gabonája, bármekkora is az ár, kedves államtitkár úr, a százszor nulla is nulla. Úgy ítéljük meg, hogy nem csak az agrárkár-enyhítési rendszeren keresztül, mert azt egyébként önöknek kellett volna sokkal jobban kommunikálni - sokkal jobban! Nem tették meg.

Nem tették meg, és nem látták át a gazdák, a nagyüzemek sem, hogy miért csatlakozzanak hozzá, mert egyetlen fillért ebbe az alapba nem voltak hajlandók berakni. A nyugat-európai versenytársaink ugyanakkor megkapták azt a támogatási összeget, ami miatt most bennünket kiszorítanak a piacokról. Nem a gazdák fizetik meg csupán ennek az árát, tisztelt képviselőtársaim, hanem valamennyi magyar polgár. Jó lenne, ha ez önökben is tudatosulna.

Visszatérve pedig arra, hogy mi az ostobaság: az, hogy most elvonunk 25 milliárdot, azaz nem adjuk oda a nehéz helyzetben lévő embereknek, és utána majd 100 milliárdokba kerül a helyzetet normalizálni. Azt gondolom, az idő majd igazolja, hogy ki követett el ostobaságot. Az idő igazolja, hogy a mulasztást nem lehet ostobasággal pótolni, és azt gondolom, hogy ha itt valaki ostobaságot követett el, az a jogalkotó, aki szándékosan vette el a forrásokat azoktól, akik most nehéz helyzetbe kerültek.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 183 2007.10.29. 2:09  180-190

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csatlakozva Font Sándor képviselőtársamhoz, és nem megismételve az általa elmondottakat, arra kérem önöket, fontolják meg, hogy mihez adják szavazatukat. A termőföldtörvény kapcsán ajánlom szíves figyelmükbe azt a néhány adatot, amiről Font Sándor úr beszélt. A szövetkezetek tulajdonában 77 ezer hektár, a gazdasági társaságok tulajdonában 201 ezer hektár és az egyéb - tehát egyéb állami - több mint 70 ezer hektár termőföld van. Jelenleg csak erről szól a vita, de tulajdonképpen ennek sokkal mélyebb gyökerei vannak.

A XXI. századi földtörvény megalkotásában mi partnerséget vállaltunk. Úgy kezdődtek el a tárgyalások, hogy közben több száz hektáros birtokok kerültek kiírásra, értékesítésre, mi több, nem több száz, hanem ha a szendrői gazdaságot nézem, meghaladja a hatezer hektárt. Úgy ültünk le a tárgyalóasztalhoz, hogy konszenzust teremtünk. Gondolom, az önök számára talán egyértelmű, úgy nem lehet konszenzust keresni, hogy közben a tárgyalóasztalnál mosolygunk, és a háttérben pedig a még meglévő állami földvagyont értékesítjük.

Az a meggyőződésünk, hogy a magyar birtokpolitika rendezéséhez szükség van az állami földek jelenleg állami tulajdonban tartására, szükség van a birtokrendezéshez. Most önök ezt az alapot akarják kivonni a rendezés alól, ezt akarják most nagyon rövid idő alatt értékesíteni; főleg úgy nem lehet ezt megcsinálni, hogy közben tárgyalóasztalhoz akarnak ülni és konszenzust keresnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Részünkről így nincs konszenzus.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 79 2007.11.12. 3:26  78-84

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a mezőgazdasági érdekképviseletek bevonásával ötpárti tárgyalások kezdődtek a XXI. századi földtörvény megalkotására, reményeink szerint, amíg részt vettünk ebben a munkában, XXI. századi módon - sajnos nem így alakult.

Több részt vevő szervezet jelezte, hogy indokoltnak tartja a tárgyalások időtartamára az állami tulajdonú földek értékesítésének felfüggesztését. Ennek oka, hogy a gazdák folyamatosan jelezték: a földértékesítések nem a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően, esetenként nem jogszerűen történtek. Korábban itt a parlamentben hangzott már el interpelláció, amely a Nemzeti Földalap hasznosítási és értékesítési gyakorlatát kifogásolta. Az elmúlt napokban bebizonyosodott, hogy a panaszok nem voltak alaptalanok, jó néhány olyan konkrét ügyről szerezhettünk tudomást, amelyek alátámasztják, hogy nem lehet egyszerre tárgyalásokat folytatni, és közben az állami tulajdonú termőföldet a klientúrának átjátszani.

Újfehértón például egy helyben lakó családi gazdálkodó a meghirdetett 295 ezer forint hektáronkénti árral szemben hektáronként 620 ezer forintos ajánlatot tett a pályázatban szereplő földek megvásárlására. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2006. november 15-én őt nyertesnek hirdette ki, a pályázó a 10 millió forintos előleget szabályszerűen át is utalta. Öröme azonban korai volt, mert 2006. december 21-én tudomást szerzett arról, hogy a minisztérium egyik államtitkára, konzultálva a föld használójával, az Agrocity Mezőgazdasági Zrt. képviselőjével, birtokpolitikai irányelvekre hivatkozva érvénytelenítette a pályázatot.

Még árnyaltabbá teszi a képet, hogy a földhasználó társaság, az Agrocity Zrt. tagjai is pályáztak az érintett területekre, de az NFA értékelése szerint ők sem az elővásárlási jog vonatkozásában, sem az általuk benyújtott jognyilatkozatok tekintetében nem feleltek meg a pályázati feltételeknek, szemben a győztesnek kihirdetett helyi gazdálkodóval, aki viszont az NFA szerint is minden elemében megfelelt a pályázati feltételeknek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, milyen birtokpolitikai irányelvek alapján érvénytelenítették az érintett családi gazdálkodónak az NFA által is a pályázati feltételeknek mindenben megfelelőnek minősített, értékesítési egységekre vonatkozó pályázatát.

Gyakran előfordul-e az ön által vezetett minisztériumban, hogy államtitkárok földhasználókkal a háttérben egyeztetnek?

Mit kíván tenni annak érdekében, hogy az állami földek értékesítése során napvilágra kerülő sorozatos visszaéléseket és szabálytalanságokat megszüntessék?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 83 2007.11.12. 1:09  78-84

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Itt az emberek becsületébe akkor gázolnak bele, amikor egy jogszerű ügyletet nem visznek végig, hanem folyamatában megszakítják. (Gőgös Zoltán: Jogszerűen!) Ön hivatkozott arra, hogy milyenek a birtokpolitikai irányelvek. A b) pont azzal kezdődik, hogy családi gazdaságok kialakítása és megerősítése. (Gőgös Zoltán: A c) pont.)

Tisztelt Államtitkár Úr! A földet értékesítésre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet írta ki. Szabályszerűen jártak el, és önök közbeavatkoztak. (Gőgös Zoltán: Így van.) Ez az első lépés. Miért? Önök trükkök sorozatát alkalmazzák ahhoz, hogy a helyben lakó embereket megfosszák. Szeretném tájékoztatni: egyetlen állatot nem tartanak abban az zrt.-ben, amelyik esetében önök a földértékesítést felfüggesztették. (Gőgös Zoltán: Most mondtam el!)

És szeretném rögzíteni az ön számára, kedves államtitkár úr, hogy teljes mértékben jogszerűtlenül jártak el. Elfogadhatatlan, válaszát nem tudom elfogadni, és az ügyek sorozata sajnos tovább következik. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 66 2007.11.13. 8:55  21-87

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló jelentés tulajdonképpen mindig óriási lehetőség, hogy a saját helyzetünket értékeljük, és meghatározzuk a jövőt. Ez a jelentés nemcsak a múlt összegzéséről szól, nemcsak arról szól, hogy 2006-ban mi történt, hanem most, egy évvel később le tudjuk vonni a következtetéseket, hogy 2006-ban megtettük-e mindazokat, láttuk-e, érzékeltük-e, történt-e érdemi intézkedés a jövőt illetően, a jövőre vonatozóan.

(11.20)

Font Sándor képviselőtársam egy nagyon remek ívű és részletes leltárt készített. Én is takarékoskodni akarok az idővel, nem fogok egy hosszú leltárt felsorolni, mégis engedjenek meg néhány tényt megemlíteni. A négy évet vizsgálva az agrárium termékkibocsátása 2004 kivételével folyamatosan csökkent. Ez a termékvolumenekre vonatkozik. Az árak 4 százalékkal nőttek, a költségek 15 százalékkal. Az élőállat-behozatal a hatszorosára nőtt. Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya jelentősen megbomlott.

Már szóba került a bioetanol, tehát a bioüzemanyagok gyártásával kapcsolatos álláspont kialakítása, illetve annak a vitája, hogy indokolt-e és ha igen, milyen mértékben. Volt egy hatalmas lendület, egy hatalmas rákészülés, ami az árspirált még inkább elindította, ugyanakkor nagyon jól tudjuk, hogy a világban mindenhol megindult ez a fejlődés, de komplex módon és teljes körültekintéssel, az adott ország helyzetéhez igazodóan valósították meg, vagy kezdték megvalósítani a fejlesztéseket.

A stratégia kérdése. Tisztelt Országgyűlés! Elhangzott már, hogy nincs egy hosszú távra szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégiánk, és főleg nem konszenzusos alapon. És bizony - ismétlem Karsai képviselőtársamat, de nekem is ez a meggyőződésem - sodródás van, sodródunk. Nem tudjuk előre kiszámítani, hogy mit is akarunk. Az a néhány szám, amit az előbb felsoroltam, jelezte, hogy milyen óriási gondokkal küzdünk.

Engedjenek meg néhány gondolatot még az állattenyésztésről is. Amennyiben ilyen mértékben csökken az állattenyésztés teljesítménye, ilyen mértékben csökken az állatlétszám, az nemzetgazdasági szempontból is veszélyes, komoly nemzeti vagyonvesztést is okoz, ugyanis a tenyészállat-állományunk vágóhídra küldése a vidéken élő emberek jövedelemhez jutásának a szűkülését okozza. Az a meggyőződésünk, hogy az állattenyésztés számára le kell vonni a tanulságot 2006-ból. Ma már ismerjük a 2007-es adatokat, csak nem akarom azokat részletezni. Czerván képviselőtársam már említette, hogy a 2006-os jelzéseket komolyan kellett volna venni. Több alkalommal is jeleztük, hogy katasztrofális lesz a helyzet, s ma már látjuk, hogy a sertésállomány rövid időn belül 2 millió alá csökkenhet, ha így mennek a dolgok 2007-ben, a szarvasmarha-állományunk a tejáremelkedés ellenére is változatlanul csökkenő tendenciát mutat. Valahol nagyon rossz úton járunk, a sodródásnak nagyon nagy ára lesz hosszú távon.

S még egy dolog: a gazdálkodás módja. Szóba került, hogy csak az intenzív mezőgazdaságot vagy pedig a vidék helyzetéhez igazodó, az emberek élethelyzetét is figyelembe vevő gazdálkodási módot tudjuk támogatni. Az a meggyőződésünk, hogy az egész agrárfejlesztés a vidékről szól, és nem mindegy, hogy a terveket hogyan fogalmazzuk meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2006 óriási jelentőségű volt abból a szempontból, hogy akkor kezdődött meg - amit a jelentés nem tartalmaz - a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési stratégiai terv kialakítása hét esztendőre. Annak a tervnek a kialakítása, amit nem hoznak be a parlament elé; annak a tervnek a kialakítása, amely hét évre meghatározza a magyar vidék helyzetét, arculatát, a vidéken élő emberek sorsát, és ami meghatározza az elkövetkező időszakban, hogy mennyi forráshoz jutnak a vidéken élő emberek, illetve hogy kik jutnak a forrásokhoz.

S itt engedjenek meg egy megjegyzést a jelentéshez; a jelentés részletesen bemutatja a szektorokat. Pontosan tudjuk, hogy az egyes szektorokban mennyi földet művelnek, pontosan tudjuk, hogy mennyi az állatállomány, pontosan tudjuk, hogy az egyes szektorokban milyen az állattenyésztés teljesítménye, a jelentés táblázataiból ez kitűnik, de egy dolgot nem taglal a jelentés, holott ezt számtalanszor kértük. Most ismét elmondom: azt kérjük, hogy a több mint 50 százalék termőföldet művelő magán-, családi vagy önálló gazdaságok számára biztosított fejlesztési támogatásokat is szíveskedjenek egyszer kimutatni, és a jelentésben megjeleníteni. Mennyi az a támogatási összeg, amit a magángazdaságok igénybe tudtak venni, mennyi a fejlesztési forrás? - nem a területalapú támogatás, az természetesen tudott, hanem a fejlesztési forrás. Ez ugyanis nagyon beszédes szám lesz a vidék fejlesztése szempontjából.

Azzal szeretném befejezni - mivel képviselőtársaimnak is szeretnék időt hagyni -, hogy hatalmas versenyben vagyunk. 2006 legyen intő példa - most már a 2007. évi teljesítmények alapján is -, hogy a WTO-val, a Kereskedelmi Világszervezettel, tehát az Európai Unióval folytatott tárgyalások alapján az Unió vesztes. Az Unió sajnos beáldozta a mezőgazdaságot ezen a tárgyaláson, és Magyarországnak ezeknek az eredményeknek a figyelembevételével kell a jövőre készülnie. Mit jelent ez? Azt, hogy a közeljövőben meg kell nyitnunk piacainkat a fejlődő országok termékei előtt, amely termékek olcsó áron jönnek majd be. A minőség-ellenőrzés az, amivel meg tudjuk állítani a beáramló - ha úgy tetszik - élelmiszer-ipari hulladékot, selejtet vagy szemetet.

Azt, ami eddig történt a minőség-ellenőrzés területén, nem tartjuk elfogadhatónak sem 2006-ban, sem 2007-ben. Azt gondolom, kedves Herbály képviselőtársam - én odafigyeltem akkor, amikor képviselőtársam beszélt, kérem, ha lehet, ezt ön is tegye meg -, hogy a minőség-ellenőrzés terén eddig elkövetett mulasztásokat sürgősen pótolni kell, és nem elküldeni kell az állat-egészségügyi és állathigiéniai szakembereket, hanem növelni kell a létszámukat, biztosítani kell a munkájukhoz a feltételeket, mert ez ad védelmet a magyar áruknak és a magyar fogyasztóknak az egészség szempontjából.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 50 2007.12.04. 2:06  15-261

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Őszinte örömmel hallgattam Demendi képviselőtársam véleményét, különösen akkor, amikor azt mondta, hogy a vágyak és az álmok nem keverhetők össze a költségvetés tényeivel. Én azt mondom, hogy a vágyak és álmok után tegyük oda a tényeket is.

Akkor, amikor a költségvetés tervezéséről beszéltünk, akkor, amikor a módosító indítványokról vitatkoztunk, minden alkalommal hozzátettük a magunk részéről, hogy egyfajta stratégia mentén kell haladjunk. Természetesen, ha az MSZP agrármunkacsoportja nem kíván hozzájárulni a fejezeten belüli átcsoportosításokhoz, például az intézményi költségek esetében, akkor ott azt is figyelembe kell vennünk, hogy ők arra készülnek, hogy 2009-ben már az SPS-re, tehát az egységes gazdaságtámogatási rendszerre át kell állni.

(10.50)

Csak, kedves képviselőtársam, nem véletlen fogalmaztuk mi azt meg, hogy megfontolandó, mert 2013-ig bőven lesz időnk rá, tehát ez egy stratégiai kérdés. De két percben belül egyetlen dolgot említek, ami konkrét, és a képviselőtársam is említette: az élelmiszer-biztonság kérdése. Ha valami, ez nemzetgazdasági érdek, és valamennyi magyar polgár érdeke. Igen, nem véletlen nyújtottuk be ehhez a módosító indítványokat, mert pontosan tudja minden olyan, szakmához értő ember, aki ismeri a világgazdaságban lezajló folyamatokat is, hogy nekünk a piacszabályozásban az egyetlen eszköz a minőség-ellenőrzés, a minőségbiztosítás, az élelmiszer-ellenőrzés. Nyitott piacok esetében erre külön figyelnünk tehát. Tehát igen, ehhez lényegesen nagyobb összegekre van szükség.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 54 2007.12.04. 1:01  15-261

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak egyetlen gondolat erejéig kértem szót, nem használom ki a két percet. Nem képezi vita tárgyát közöttünk az, hogy valóban valamennyiünk érdeke az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-ellenőrzés európai színvonalon történő működőképességének a megteremtése. Mi azt mondjuk, hogy amire most még nem kell forrásokat felhasználni - még egyszer az SPS-re való átállást szeretném szóba hozni -, most arra ne használjuk fel forrásokat, hanem úgy határozzuk meg egy jól átgondolt stratégia mentén a lépéseket és ennek mentén a források felhasználását, hogy az mindenkor ütemesen, valamennyi magyar polgár és a mezőgazdaságból élők érdekeit szolgálja. Ezért van közöttünk némi elvi vita akkor, amikor itt a különböző források felhasználásáról szólunk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 72 2007.12.04. 1:19  15-261

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen gondolatban szeretnék Szabados József képviselőtársam szavaira reagálni. Szeretném egyértelművé tenni, hogy nem az intézmények működését kívánjuk gátolni, csupán olyan fejlesztéseket nem kívánunk támogatni, amelyek ma még indokolatlanok. Nevezetesen, az egységes gazdaságtámogatásra való átálláshoz szükséges informatikai rendszerek fejlesztése - mivel 2009-ben nem indokolt az átállásunk - nem célszerű. Ha egy 2 milliárdos nagyságrendű ilyen irányú fejlesztés nem valósul meg, attól az intézmény még tökéletesen működik.

Az intézmények működéséhez egyébként mindenképpen szükségesek a források - ezt szeretném még egyszer egyértelművé tenni -, valamennyiünk érdeke, hogy jól működjenek az intézmények, hiszen az uniós források igénybevételének ez az alapja. Tehát nem erről van szó, hanem arról, hogy a stratégiát kell újragondolni bizonyos területeken, s ez valamennyiünk részéről közös aggódás is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 16 2008.03.18. 5:07  15-18

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! E Ház falai között elég gyakran halljuk vagy hallottuk, hogy a pannon puma száguld. Én inkább egy másik példát szeretnék hozni, az ír vidékfejlesztési programot, amelyiknek az a mottója, hogy a kelta tigris ereje a partnerségben rejlik.

Tisztelt Országgyűlés! Azért kívántam napirend előtt ezt a néhány gondolatot elmondani, mert ismételten azt tapasztaljuk, hogy a jelentős forrást biztosító uniós lehetőségek nem kellőképpen a magyar vidék érdekében kerülnek felhasználásra. Mi több, az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében a mezőgazdaság számára, a vidékfejlesztés számára felhasználható 1300-1400 milliárd forintos forrás, ami hét évre szól, elsősorban a nagybirtok irányába hat, elsősorban a nagybirtokrendszer erősítését és az ottani fejlesztéseket hivatott segíteni.

Ugyanakkor szeretnénk leszögezni, hogy a partnerség keretében joggal tarthat igényt ezen forrásokra a termőföld 50 százalékát művelő egyéni családi gazdaságok köre is. Mi több, azt kívánjuk előtérbe helyezni, hogy nem ezen kellene vitatkozni, hogy nagyüzem vagy kisüzem kapja elsődlegesen a lehetőségeket, az esélyeket, hanem azt kellene megvizsgálni, hogy szektortól függetlenül, illetve ha már nézzük, hogy kinek milyen esélye van a talpon maradásra, akkor elsősorban a gyengébb, a nehezebb helyzetben lévő gazdaságok versenyképessé tétele lehet és kell, hogy elsődleges feladat legyen. Az a meggyőződésünk, hogy az élhető vidék nem elsősorban a nagybirtokok kiváló működésén alapszik, hanem azon, hogy a többszektorú mezőgazdaság számára hogyan tudunk olyan feltételeket biztosítani, hogy az uniós és a nemzetközi versenyben is talpon maradjon és működőképes legyen.

Csak egyetlen példát hadd említsek meg: talán valamennyien ismerik a Cserehátot. Azt gondolom, a Cserehát térségében aki járt, lát olyan településeket, ahol szögesdróttal van a hatalmas nagyüzemi ültetvény körbevéve, őrkutyákkal és fegyveres őrrel, és mellette a szegénység, közel 100 százalékos munkanélküliséggel élnek ott a zsáktelepülésen emberek. Tehát ha azt gondoljuk, hogy ezek a programok működőképesek, akkor nem járunk jó úton. Az a meggyőződésünk, hogy igenis ezeket a programokat úgy kell kialakítani, hogy valamennyi, a vidéken élő ember számára megoldást jelentsenek.

Önök ebben a programban már tettek erre próbálkozást, de későn; a 30 leghátrányosabb kistérség fejlesztésére irányuló programtervezet már jelzi, hogy nehéz helyzetben vagyunk, nehéz helyzetben van az ország leszakadó térsége. Arról van szó ugyanis, hogy ezek az emberek, akik ott élnek, már nem lesznek képesek felzárkózni. Főleg úgy nem lesznek képesek felzárkózni, hogy egy példát mondjak önöknek, hogy egy képzési programot indítva 20 emberből egy ember tudott munkát találni, és ez 5 millió forintba került. Ilyen programokkal nem tudunk talpon maradni. Magyarország, a magyar vidék számára egy olyan fejlesztési programra és annak végrehajtására van szükség, ami gyakorlatilag valamennyi magyar, vidéken élő vállalkozás számára megélhetést, élhető vidéket és boldogulást jelent az európai normák szerint.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 48 2008.04.01. 2:28  21-65

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót, mert az Orosz Sándor képviselőtársam és Herbály képviselőtársam által elmondottak alapján le kell egy dolgot szögeznünk, meggyőződésem szerint. Mégpedig azt, hogy a kétkedés nem jelentheti a jelentős táptalaj, jelentős terület biztosítását a nyomásgyakorlók számára. Magyarul: igen, egyre inkább tudományos műhelyekben érzékelhető, hogy nő bizonyos területen a kétkedők száma, és bizony általuk a nyomásgyakorlás is.

Szent meggyőződésem, hogy nagyon kiváló - és meg kell adni a lehetőséget a kutatóknak és a feltételeket is, hogy végezzék az egzakt kutatásokat, vessék össze a tudományos eredményeket, vitatkozzanak, de végül is ne ők határozzák meg, hogy a piac hogyan működik, és a gazdasági döntések hogyan születnek. Ők, ha megkapják a feltételeket hozzá, az eredményeket tegyék le az asztalra.

És ha már a gazdasági résznél vagyunk, elhangzott az egészségre való veszélye a GMO-termékeknek. De ha gazdasági oldalról nézzük, akár a vetőmag, akár a különböző zöldségfélék termesztése, gondoljuk végig, hogy például a csemegekukorica esetében a világ harmadik legnagyobb termelőivé léptünk elő azért, mert egészséges alapanyagot tudunk előállítani. De ugyanígy vagyunk néhány gabonafélével is. Tehát nekünk hosszú távon is nemzeti érdek az, hogy a piacainkat meg tudjuk tartani, és amit Ékes képviselőtársam említett, hogy bizonyos piacokon újabb terepet tudjunk szerezni.

És talán egy gondolat, ha megengedi, elnök úr, idetartozik: bizony számunkra nagyon fontos, hogy olyan fehérjeprogramot dolgozzunk ki, hogy ne tudják azt mondani, hogy a magyar állati termékekben, amit előállítunk, genetikailag módosított gabona van nagymértékben. Tehát ezeket a programokat bizony végig kell hogy vigyük. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 14 2008.04.29. 5:23  13-16

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy ágazat gyengeségeit igazán akkor tudjuk érzékelni, amikor a kedvezőtlen hatások egyszerre érnek bennünket. Ilyen volt az elmúlt esztendő, amikor az aszályon, a fagyon és a legkülönbözőbb természeti katasztrófákon túl, a viharokon túl sajnos a nemzetközi piacokon bekövetkezett változások is ugyanúgy érintettek bennünket. Ennek sajnos az lett a következménye, hogy a magyar agrárágazat igen nehéz helyzetbe került.

Karsai Péter képviselőtársam már jó néhány, a piaci változásokkal összefüggő, az árváltozásokkal összefüggő kérdést részletezett, ezért ezeket a kérdéseket most kihagynám. Inkább arra szeretnék koncentrálni, hogy mi az, ami ehhez a válsághelyzethez, ehhez a nehéz helyzethez közelebb vitte az agrárágazatot.

Évek óta folyamatosan hangsúlyozzuk és hangoztatjuk a Házban is, a Házon kívül is, hogy egy stabil, erős, lehetőleg konszenzus közeli helyzetben elfogadott agrárstratégia nélkül az ágazat nem lesz képes magára találni, az ágazat nem lesz képes ebből a helyzetből kilábalni. Addig nem tudunk továbblépni, amíg bizonyos alapvető kérdésekben nem lesz konszenzus az ágazat ügyeiben. Ilyen a birtokszerkezet, termőföld, termelői érdekek, a termelői tulajdonú feldolgozó-, legalábbis az elsődleges feldolgozóüzemeknek a létrehozása, támogatása. Erre most ebben az adott helyzetben egyetlen és utolsó lehetőség van, mégpedig az Új Magyarország vidékfejlesztési program kapcsán rendelkezésre álló források.

Mielőtt erről szólnék, engedjenek meg csak egy nagyon rövid visszatekintést. Az európai uniós felkészülés, majd az uniós tagságunk első időszakában rendelkezésre álló források felhasználása, annak monitoringja, annak elemzése, értékelése, hogy ez mennyire segítette az ágazat fejlődését, hol követtünk el, hol követtek el hibát a kormányok, és hol volt az a szakasz, amely valóban segítette a vidéket, a vidéken élő gazdák, gazdálkodók és az ott élő polgárok helyzetét, ez az elemzés, ez a monitoring gyakorlatilag elmaradt. Ennek igazán a későbbi programok készítése során nem érzékeltük a hatásait.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy most egy utolsó esély van, ez az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló források.

Nem mindegy, hogy ezeket a forrásokat kik, milyen módon és hogyan használják fel, minek az érdekében használjuk fel.

(9.40)

Gyakorlatilag az előbb már előttem jelezték: igen, a nemzetközi gabonapiacokon, a nemzetközi élelmiszerpiacokon egy hatalmas árátrendeződés - árrobbanásnak is lehet nevezni -, változás következett be.

Nos, nagyon stabil stratégia szükséges ahhoz, és nagyon egységes álláspont, a magyar agrárgazdaság szereplői és a magyar feldolgozóipar részéről is egy olyan konszenzus kialakítása szükséges, hogy tudjuk, mi az az irány, amit mindenki elfogad. A részletek nélkül: nem fogadható el az, hogy a termelőktől elkülönülten a befektetői társaságok úgy szerezzék meg ezeket a forrásokat, hogy később már a termelők nem tudnak fejlesztéseket létrehozni, és nem tudják a saját gazdaságukat versenyképessé tenni.

A másik terület, amely az árakat is jelentős mértékben befolyásolja, az elsődleges feldolgozás hiánya a mezőgazdaságban, kiemelt terület kellene hogy legyen; a globalizáció kihívásaira adott válaszok tekintetében egy egységes, átfogó, olyan agrár- és vidékpolitika, amely nélkül nem tudunk versenyképessé válni.

Tisztelt Államtitkár Úr! A biztonságos termelés feltételeinek megteremtése nélkül nem lehet továbblépni. Nem látjuk az Új Magyarország vidékfejlesztési programban a Vásárhelyi-tervet most már végre beindító átfogó öntözési rendszernek a kialakítását, amely a magyar agrártermelők biztonságát jelenti, amely a hozamok növelését jelenti. Nos, összességében, az a meggyőződésünk, arra kellene koncentrálnia a kormánynak nagyon határozottan, hogy ne az állampolgárokkal fizettessék meg az elmaradt stratégiák költségeit, hanem egy átfogó fejlesztési stratégia mentén valóban versenyképessé tegyük az agráriumot, és meg tudjuk tartani ezáltal a hazai piacokat, hogy ne a termelők fizessék meg az árát annak, amit eddig sajnos a kormány elmulasztott.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 106 2008.05.06. 2:04  87-145

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a kérdéskörhöz szeretnék kapcsolódni. Ahhoz, hogy valóban be tudjuk tartani azokat a szabályokat, amelyek az emberek egészségét óvják, védik, ahhoz betartható szabályokat és feltételeket kell kialakítani. Nos, az a meggyőződésem, kollégáim elmondták már előttem a különböző kisebb településeken, a kistérségeken a vágóhidak megszűnésének problémáját, hogy mi a kistérségi ellátásra is ugyanolyan feltételeket határoztunk meg, bocsánat, ugyanolyan feltételeket határoztak meg az akkori jogalkotók és döntéshozók az uniós csatlakozás időpontjában - mondhatnám azt, eminens diákként -, amit egyébként Nyugat-Európában nem csinálnak, hanem a regionális ellátás egészen más feltételeket követel meg. Mert a helyi ellátást szolgáló vágóhidakon nyilván nem kell azokat a feltételeket biztosítani, mint amit, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államokba történő export kapcsán, ha ott akarjuk levágni az állatokat; természetes, hogy nem.

Visszatérve, én azt gondolom, betartható szabályokat kell alkotni, olyan követelményeket kell támasztani, amikhez a feltételeket is biztosítjuk. Ez ma vidéken nincs meg, ez a meggyőződésem. És még egy a feketegazdasággal és a nyomonkövethetőséggel összefüggésben: a nyomonkövethetőség esetében az itthonira minden szabályt kitalálnak ezerszeresen, két vagy három intézményrendszeren keresztül. Az ide beáramló áruk esetében meg még a kötelező bejelentést sem írjuk elő a szállító cég részéről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) vagy a fogadó cég részéről.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 118 2008.05.06. 2:09  87-145

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Remélem, hogy nem volt félreérthető az előbb általam elmondott gondolat. Többen jelezték, hogy talán nem volt egyértelmű. Szeretném leszögezni, nem arról van szó, hogy itt különböző minőségeket állítanánk elő belföldre vagy külföldre. Itt arról van szó, hogy a nagy nemzetközi piacokra történő kiszállítás esetén a vevő határozza meg, hogy milyen vágóhelyeken, milyen körülmények között kerüljön az állat levágásra. Nekünk pedig az a hatalmas előnyünk, hogy a helyi, a regionális fogyasztásra szánt termékeket rövid szállítás mellett, mármint az élőállat esetében, minőségi károsodás nélkül egy olyan vágóhídon levágva, ami ugyanolyan minőséget produkál, sőt jobbat, mint amit kiszállítunk - hisz a rövid szállítási távolság, a megfelelő bánásmód az állatokkal -, de nem kerül ez a vágóhíd akkora összegbe, mert nyilván nem kell azokat a különböző extra technológiai felszereléseket biztosítani, ami a költségeket megnöveli. Erről szól a történet.

A másik, amire szeretném még egyszer ráirányítani a figyelmet, hogy olyat követeljünk, ami betartható, mert sajnos ma azokat a vágóhelyeket, amelyeket bezártak, pontosan azért, mert az egységes uniós előírásnak nem feleltek meg, bizony újból létesítenünk kell, és újból biztosítani az embereknek, hogy biztonságosan tudják levágni a faluban a sertést, és megfelelő állat-egészségügyi ellenőrzés legyen azért, hogy véletlenül se fordulhasson elő semmilyen probléma. Ezeket viszont meg kell teremteni, mert ma ez nincs meg vidéken, többségében. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 124 2008.05.06. 2:14  87-145

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Engedjenek meg egy nagyon rövid reagálást. Képviselőtársamnak azt szeretném mondani, hogy ha ragaszkodunk ahhoz, hogy valóban a HACCP alapján, összes előírásának figyelembevételével előállított hús kerüljön forgalomba, ezzel egyetértünk. Ezzel nincs baj. A HACCP, a nyomonkövethetőség, az élelmiszer-biztonsági előírások betartása egy regionális húsüzemben ugyanúgy kötelező, mint bármelyik nagy vágóhídon, és meggyőződésem, hogy ezt be is tartják. Csak azt tessék megmondani, vajon az Argentínából vagy Brazíliából beszállított sertés- vagy marhahús, vagy éppenséggel a Thaiföldről ideérkező baromfihús esetében ugyanezeket a feltételeket, az állatjóléttől az állathigiéniáig az összes feltételt, vagy éppen az etetett takarmányok minőségét ugyanúgy számon tudjuk kérni?!

Mi azt mondjuk, mert a tenyésztők számára, az alapanyag-előállítók számára nagyon jelentős költségnövekedést jelent, mi minőséget biztosítunk, rendben van. Megvan a nyomonkövethetőség, amiről most beszélünk, ez ma is követelmény, ez ma is működik. Ugyanúgy biztosított az állat-egészségügyi nyilvántartás, ellátás, sőt egy állat szállítása esetében, kedves képviselőtársam, három külön igazolással mehet el egyetlen darab sertés a vágóhídra. Tökéletes dokumentáció van. Csak az a baj, hogy az az ellenőrzés hiányos, nem működik, amikor bizonyos élelmiszerek beérkeznek Magyarországra, a MEGA Trade-botrányra és még jó néhányra szeretnék utalni, nincs megfelelő, arányos szankció. Ez az egyetlen dolog egyébként, amit nagyon helyeslünk a törvényben, nincs arányos büntetés, és nincs megfelelő nyomon követés. Ha nekünk kötelező, legyen akkor a beérkezettre is az. Köszönöm.

(13.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 74-76 2008.05.13. 2:17  73-82

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Igen, elfogadom a válaszadó személyét.

ELNÖK: Öné a szó.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, ma senki nem vitathatja el azt, hogy a föld egy különleges vagyontárgy, amely különleges értéket képvisel, és ha úgy tetszik, különleges intézkedéseket is igényel. Szeretném jelezni, hogy ha csak az állami termőföldeket nézzük, azt látjuk, hogy 2,5 millió hektár sorsa még nem dőlt el és rendezetlen. Ez nagyságrendileg, értékben 7000 milliárd forintot jelent.

Tisztelt Országgyűlés! A termőföldkérdésben számtalan vita húzódott és húzódik ma is. Az a meggyőződésem - a kérdésem is erre irányul -, hogy mielőtt bármilyen végleges intézkedés születik, indokolt, hogy legyen tiszta, világos, egyértelmű a termőföld nyilvántartása, legyen tiszta, világos, hogy kik milyen jogon, milyen módon, milyen alapon hasznosítják azt, legyen tiszta és világos, hogy hogyan lehet az elbirtoklást kezelni, megakadályozni. Meggyőződésünk szerint ennek az egyik sarkalatos pontja az, hogy a földnyilvántartások rendben legyenek.

Azt kell mondjam egy konkrét eset kapcsán, talán az önök számára és a kedves tévénézők számára is szinte értelmezhetetlen, hogy ma másfél millió hektár termőföld esetében - ami osztatlan közös tulajdonban van - úgy szereznek a vásárláshoz elsőbbséget a különböző nepperek, befektetők vagy bárhogy nevezhetjük őket, hogy egy aranykoronát egy televízióért cserélnek. Ma ott tartunk, hogy kamionnal szállítják vidékre a színes tévéket azért, hogy bevásárolják magukat a területekbe.

Kérdezem államtitkár úrtól, mit kíván tenni a tárca, hogy az elbirtoklás rendben legyen, és ez a hihetetlen földspekuláció végre megálljon.

Várom válaszát. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 80 2008.05.13. 1:11  73-82

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértünk abban, hogy a földek nyilvántartását, használatát szabályozni kell. Egyetértünk abban, hogy a termőföldcseréket a lehető leggyorsabban szabályozni kell, és mindaddig, amíg a szabályozás be nem következik, meg kell találni a módját annak, hogy egyetlen ilyen csere se következzen be. Meggyőződésem, hogy nem a jogi személyek földtulajdonszerzése, hanem a spekuláció az, ami most erre az egész ügyre a figyelmet ráirányította.

Átadom államtitkár úrnak azt a csereszerződést és adásvételi szerződést, amelyben rögzítésre került, hogy egy nepper hogyan tud jelentős területeket kivásárolni. Országrészekben erősödött fel ez a folyamat. Azt gondolom, egy földhivatal érvényes bejegyzést ilyen megállapodások alapján jogállamban nem tehet. Parancsoljon! (Átad az államtitkárnak egy iratot.) Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 386 2008.05.13. 5:31  385-387

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! E kora délutáni órában nem kívánom kihasználni a teljes időkeretet, azonban az általános vita eddigi szakaszaiban elhangzott kérdések közül néhányra ismételten szeretném ráirányítani a figyelmet, és néhány új körülményt is szóba kívánok hozni.

Azt, hogy egyértelmű, tiszta és világos szabályozás kell, az általános vitában sem vitattuk, és remélem, hogy a részletes vitában, sőt a módosító indítványokban is megjelenik ez a szándék. Megítélésünk szerint a törvény egy kicsit meghaladta a korát abban az értelemben, hogy az Európai Unióban is most vannak olyan változások, amelyek kapcsán esetenként nem lenne baj, ha már ebben a törvényben is szerepelnének.

Egy másik kérdésre is szeretném a figyelmet ráirányítani. Szigorú mércével mérünk a honi gazdák, az alapanyag-termelők esetében a termőföldtől az áruház polcain keresztül az asztalig, nagyon komoly bírságkiszabási lehetőségekkel és szigorú ellenőrzésekkel. Mivel azonban az áruk szabad áramlásáról szóló fejezetet Magyarország is aláírta, elfogadta, és uniós tagállam vagyunk, az áruk forgalmát a határokon megállítani nem lehet, azokat kitiltani nem lehet. Nagyon nehéz egy Brazíliában előállított sertéshús előállítási körülményeit a takarmányozástól a sertés-előállításon keresztül az Unióba való beérkezésig nyomon követni, ahonnan szépen áthozzák Magyarországra. Ez körülbelül 20-30 százalékos versenyhátrányt okoz a honi termelőknek. Mi nem felpuhítani akarjuk, mert meggyőződésünk, hogy Magyarországnak erőssége a minőségi élelmiszer-termelés, hanem meg kell találni - de a törvényben nem érjük tetten, nem találjuk meg minden ponton - azokat a lehetőségeket, s ezekhez a részletes vitában az álláspontunkat még ki fogjuk fejteni, hogy milyen formában, milyen módon lehet a beérkező élelmiszereket, élelmiszer-alapanyagokat az Európai Unió előírásainak megfelelően jogszerűen, de nagyon határozottan ellenőrizni. Ezt keressük a törvénytervezetben, és ehhez mindenképpen komoly változtatásokat kell eszközölni.

Az pedig, hogy egyszerűsítések történnek, számunkra természetesen elfogadható. De rendszerében még nagyon sok változtatás szükséges, hogy ez az ágazat szereplőit ne hozza hátrányos helyzetbe, ugyanakkor az élelmiszer-fogyasztók szempontjából a megfelelő biztonságot garantálja.

Még egy dologról szeretnék szólni, a feketegazdaságról. Lassan már nemzeti önvád következik be azért, mert mi nagyon durva dolgokat követünk el.

(0.00)

Azt gondoljuk, hogy sajnos - nem védve, mert nap mint nap tetten érhető, hogy egy-egy élelmiszer-féleségnél komoly szabálysértések történnek, de sajnos - az ide beáramló áruk esetében ez halmozottan tetten érhető. Az általános vitában szeretném a figyelmet arra is ráirányítani még talán az utolsó mondatok egyikében, hogy bizony nagyon fontos, hogy az állampolgárok olyan élelmiszer-alapanyaghoz jussanak, olyan szigorú ellenőrzés mellett, ami az ő egészségüket nem veszélyezteti, a kereskedelemben pedig a magyar alapanyag-termelők és -feldolgozók nem kerülnek hátrányos helyzetbe.

Köszönöm szépen. Ennyiben kívántam összefoglalni az általános vitát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 18 2008.05.27. 5:09  17-20

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem véletlen választottam ezt a címet a mai napra, hogy "Brüsszelben értik a gazdák gondjait. És Budapesten?"; azért választottam, mert régi idők óta húzódik ez a vita közöttünk, hogy Magyarország felkészült-e az új támogatási rendszer átvételére, egyedül az újonnan csatlakozott országok között.

Egy picit nézzünk vissza, hogy mi is történt az elmúlt időszakban! 2007. november 20-án Mariann Fischer Boel asszony, az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosa bejelentette, hogy a közös agrárpolitika állapotfelmérésére a felkészülést megkezdik, és egyfajta tervezetet ismertetett Brüsszelben. Majd ez év május 20-án egyértelművé tette és bejelentette, hogy az Európai Bizottságnak milyen elképzelései vannak a közös agrárpolitika változtatásával kapcsolatban, amely már megalapozza a 2013 és 2020 közötti időszakot.

Az egyik legfontosabb lépés az, hogy az uniós régi tagállamokban a gazdák érdekeinek megfelelően az egyszerűsítéseket végrehajtsák. Ugyanakkor ez egy olyan folyamatot is elindít, ami számunkra kedvezőtlen lesz, hisz megszűnik az a biztonság, amit az intervenció nyújtott, megszűnik az ugaroltatás, megszüntetik 2015-től, legalábbis tervezik a tejkvóta megszüntetését, újragondolják a megújuló energiák helyzetét, ismerve a jelenlegi árakat, és még sorolhatnám a változtatásokat.

Az Európai Unió ezt a felülvizsgálatot év végéig kívánja lezárni. Ez annyit jelent, hogy év végéig folyik a vita, év végéig lesz lehetősége a tagállamoknak érdemben az álláspontjukat kifejteni és a végleges megállapodást tető alá hozni. Magyarország pedig most készítette el azt a jogszabályt, amely már a magyar SPS-rendszerre történő átállást taglalja, összefoglalja.

Mi is ennek a lényege? Miért nem támogatjuk mi ezt a törvénymódosítást és az SPS-hez való csatlakozást? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert Magyarország erre a változtatásra nem készült fel. Nemcsak Magyarország, de a többi, velünk együtt csatlakozó tagállam sem készült fel, de ők nem is kívánnak csatlakozni, Málta és Szlovénia kivételével, ahol gyakorlatilag nincs jelentős mezőgazdaság.

Miért is nem kívánnak ők átállni? Azért, mert gyakorlatilag ehhez rendezett földviszonyokra van szükség, rendezett bérleti rendszerre van szükség, átlátható agrártámogatási rendszerre van szükség, ugyanakkor Magyarországon jelen pillanatban nem mondhatjuk el, hogy rendezettek a tulajdonviszonyok, hogy rendezett a földnyilvántartás. Épp a napokban lehet hallani, aki figyeli a sajtót, hogy bizony televízióért földet cserélnek, így kerülik ki a jogszabályokban előírt feltételek betartását. A sajtóban bizony bűncselekménygyanús ügyekről ad tájékoztatást az ügyészség. Azt gondolom, hogy ilyen viszonyok között Magyarországnak rendezni kell a dolgait, rendezni kell az agrárügyeit, és felkészülni a versenyre. Semmi nem kényszerít bennünket, hogy átgondolatlanul, megfelelő jogszabályok híján, megfelelő, rendezett viszonyok mellőzésével Magyarország erre a rendszerre áttérjen.

Azt kérjük a tárcától, azt kérjük a magyar kormánytól, és felhívjuk szíves figyelmüket, hogy figyeljenek oda az érdekképviseletek szavára, és az érdekképviseletek többségének az álláspontját tartsák szem előtt akkor, amikor ezt a lépést meg kívánják tenni, ugyanis amennyiben nem figyelnek oda a magyar érdekképviseletek, a magyar gazdák többségének szavára, gondjaira, akkor könnyen előfordulhat, hogy míg mások a versenyre készülnek, addig mi végérvényesen elveszítjük a versenyképességünket.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 88 2008.09.23. 1:59  57-201

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Korábban szerettem volna reagálni, de mégis visszatérek az államtitkár úr által elmondottakhoz és a képviselőtársaim által elmondottakhoz. Mariann Fischer Boel asszony nagyon jó lenne, ha nem dicsérne bennünket. Én nagyon boldog lennék, ha nem dicsérne bennünket, hanem összevonná a szemöldökét, és mondjuk, Magyarország a sereghajtó hely helyett az első helyen állna. Nagyon örülnék neki, ha nem dicsérne bennünket. Elég nagy baj az, talán szeretném emlékeztetni önöket, volt egy korábbi miniszter, aki azzal jött haza Brüsszelből, hogy őt mennyire szeretik a társai. Nagyon szerették, csak az árát a magyar gazda fizette meg. Nem nagyon szeretnénk, hogy Boel asszony hatalmas dicséreteit a magyar gazdák fizessék meg.

Ami most jelen pillanatban a vita tárgyát képezi, akár tetszik, akár nem, már a csúsztatás, uraim, a preambulumban ott van, amikor azt mondják, hogy az Európai Unióban általánosan alkalmazott egységes mezőgazdasági támogatási rendszer. Általános, azaz mindenki? Egyetlenegy tagállam nem hajlandó átvenni ezt a rendszert Szlovénián és Máltán kívül, Magyarország az egyetlen. Úgy látszik, még nem tudtunk eleget bukni, még bele kell menni, még zavarosabbá kell tenni a helyzetet, kaotikusabbá tenni a helyzetet lehetőleg, hogy ne lássanak az emberek. Azok természetesen, akiknek megvan erre a külön iroda, külön apparátus, külön csoport, aki a pályázati figyeléstől kezdve azt figyeli, hogy hogyan lehet majd támogatásokat vásárolni, netán még a tőzsdén is, érdekes dolog lesz majd, csak az nem a magyar vidékről szól, egészen másról.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 116 2008.09.23. 2:30  57-201

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Ami miatt szót kértem, az tulajdonképpen az, hogy nemzetstratégia egyenlő EU-stratégiával, és tulajdonképpen akkor az Európai Unió határozza meg, hogy milyen legyen nekünk a nemzetstratégiánk. Az Európai Unió határozza meg, kedves képviselőtársaim, hogy a magyar birtokszerkezet hogyan alakuljon, mert ugyebár nem véletlen hagyták ezt nemzeti hatáskörben minden tagállamnál, de úgy látszik, hogy nekünk el kell fogadnunk azt az álláspontot, hogy az Európai Unió úgy határozza meg, hogy nekünk igenis az ő elképzelésüknek megfelelően kell alakítani a támogatási rendszerünket, méghozzá úgy, hogy az a birtokszerkezetet alapjaiban befolyásolja.

Kedves Képviselőtársaim! Az előbb jelezték, hogy az állattenyésztéssel komoly gondok vannak. Akkor el kellene mondani majd a hagyományos állattartásban állatot tartó, hagyományos állattartást művelő gazdálkodóknak, hogy kérem szépen, nektek a legelőre majd csökken a támogatás, illetve nem lesz. El kellene mondani az abrakfogyasztó ágazatot tartóknak, az úgynevezett puhaágazatoknak, a sertés-, baromfitartóknak, hogy az a helyzet, hogy a növénytermesztés támogatottsága csökken, az abraktakarmányok előállítása kvázi drágul, tehát ti még mindig rosszabb pozícióba kerültök.

Nem kellene esetleg azt végiggondolni, hogy mondjuk, az állattenyésztés fejlesztését más módon kellene megoldani? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mert a tejtermelésre hivatkoznak - csak fél gondolat, elnök úr -, 10 százalékot most meg lehetne adni is a támogatásokból a tejtermelőknek. Tehát itt csak az intenzív tejelőállományokról szól a történet elsősorban.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 126 2008.09.23. 1:58  57-201

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csak egyetlen gondolat. Államtitkár úr azt mondta, hogy a gofr-növények támogatása emelkedik. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondtam.) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint, ha az SPS-re áttérünk, a gofr-növények támogatása csökken. Az igaz - legyünk nagyon tárgyilagosak -, hogy kisebb mértékben csökken, mint a növénytermesztés összességében. (Gőgös Zoltán: Csak a regionális része.) Ez igaz, természetesen a regionális része csökken. Egyébként szeretném hozzátenni, hogy pontosan a 2006. évi bázis alapján, pontosan azért, mert kiváló információk alapján nagyon komoly eredményeket értek el a húsmarhatenyésztők, illetve a hízottbika-tartók. Érthető most már, hogy 2006-ban miért volt olyan magas a hízott bika ára. Voltak, akik igen jelentős állományt tartottak azért, hogy a bázisuk megfelelő legyen. Államtitkár úr, nem véletlen... (Gőgös Zoltán: Sokkal alacsonyabb a hízott bika ára!) - most már igen, de akkor nem -, hogy a bázis abban az időszakban hogyan képződött. Most már látjuk és értjük azt is, hogy ezek az emberek pontosan tudták, mire kell odafigyelni. Pontosan ezért van a vita a bázisról, és azt gondolom, marad is. Mert az, hogy visszamenőleg egy adott időpontban, ahogy Ángyán képviselőtársam említette, ha nincs történelmileg kialakult birtokszerkezet, akkor történelmi bázist mire lehet kialakítani, és kinek jó az, hogy kettős földárrendszer és kettős földbérleti rendszer alakul ki.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 138 2008.09.23. 15:28  57-201

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Demendi képviselőtársam intelmeit megfogadva visszafogottabban, nyugodtabban, hogy mindenki könnyen értelmezze, próbáljunk meg erről a nagyon nehéz témáról könnyedébben beszélni egy kicsit. Nem véletlenül kezdem így, hiszen azok közé tartozom, akik rendelkeznek már történelmi tapasztalatokkal, milyen az, amikor az ország földterületét használók helyzetét, a magyar vidék helyzetét, de az ország helyzetét is alapjaiban befolyásoló nagy döntés előtt álltunk, amikor az Unióhoz csatlakoztunk, amikor az akkori vezetők a társulási okmányt aláírták, és hatalmas ígéreteket kaptunk.

(18.50)

A hatalmas ígéretek addig tartottak, amíg konkrétan elkezdtük a munkát, majd két hónap múlva kiderült, hogy már nincs normál uniós támogatási rendszer, mert nem készült el az intézményrendszer, nem épült ki, mi több, Magyarország az egyszerűsített támogatási rendszert tudja csupán alkalmazni.

Ott is volt némi lemaradás, csúszás, mert ennek sem tudtunk megfelelni, így aztán több mint ezer gazdának Budapesten el kellett töltenie néhány hetet ahhoz, hogy egyáltalán megértsék, hogy a gazda, ha már csupán az a 25 százalék támogatás jár neki a versenytársaival szemben, akkor most lehetőleg azt kapja már meg időben.

A rendszer végre beállt, végre van egy kialakult működő rendszerünk, hibáival együtt, de mégis működik. Most az Európai Unióban zajlik a közös agrárpolitika felülvizsgálata, az úgynevezett egészségügyi felülvizsgálat - a health check, ahogy mondják -, és Magyarország ahelyett, hogy most teljes energiával azt figyelné - bekapcsolódna a munkába, és azt modellezné -, hogy mit jelent számunkra az a lehetőség, amit most a közös agrárpolitika felülvizsgálata során az Unió mint döntéseket meghoz, ahelyett a teljes magyar közvéleményt, ha úgy tetszik, egy másik irányba viszi, Magyarország megint első akar lenni.

Magyarország megint hátulról akar előzni, mert ugyebár egyszer voltunk éllovasok, aztán lettünk sereghajtók, majd most a sereghajtók rádöbbennek, hogy nekünk egyetlen lehetőségünk van, az, hogy felkészületlenül, a megfelelő intézményrendszer kialakítása nélkül, a megfelelő informatikai rendszer kialakítása nélkül fogjuk, és átvesszük ezt az új támogatási rendszert, amit az Európai Unió régi tagállamaiban alkalmaznak.

Itt egy pillanatra szeretnék megállni. Miért is alkalmazzák az Európai Unió régi tagállamaiban ezt a rendszert? Igen, mert ők úgy döntöttek, hogy kellőképpen felkészültek az új rendszer alkalmazására, és 2007. január 1-jéig minden régi tagállamnak kötelező volt átállni. De minekutána megszerezték a tapasztalatot az egészségügyi felülvizsgálat során, pontosan ezt a rendszert kezdik, kedves képviselőtársaim, átalakítani, és nem véletlen, azért, mert ők is látják, hogy bonyolult, bürokratikus, a gazdák számára hátrányos, nem biztosítja a megfelelő versenyképességet, tehát szépen visszalépnek, és elindulnak, elmozdulnak a SAPS irányába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a meggyőződésem, hogy nekünk egyáltalán nem érdekünk az, hogy ma erre a rendszerre átálljunk. Miért nem? Azért, mert ha mi erre a rendszerre átállunk, akkor gyakorlatilag halmozottan versenyhátrányba kerülünk a velünk együtt csatlakozó tagállamokkal szemben.

A magyar kormány képviselőinek el kellene gondolkodniuk azon, hogy miért nem hajlandó bevezetni a velünk együtt csatlakozott országok többsége - Szlovéniát és Máltát ne említsük, mert Szlovéniában már rég euróval fizetnek, Máltának pedig gyakorlatilag nincs mezőgazdasága, tehát nincs miről beszélni. Igen, mert a többiek 2013-ra készülnek, a többiek arra készülnek, hogy mire már kötelező lesz a rendszer átvétele, addigra a saját ágazatukat rendbe tegyék. Mi pedig egészen mást akarunk, megint egy olyan kísérletre vállalkozunk, ahol a bukás biztos. Azt gondolom, hogy ezt így meglépni értelmetlen.

Van-e nekünk erre forrásunk? Még nem kaptunk rá egyértelmű választ, hogy mennyibe kerül az új informatikai rendszer kialakítása, de egyet tudunk, hogy például Olaszországban az összes támogatás 8,5 százalékát emészti fel, Németországban az összes uniós támogatás 9,3 százalékát emészti fel a rendszer; nagyon kíváncsiak lennénk arra, hogy egyébként az Európai Unióban a legbonyolultabb hibrid rendszer működése, működtetése Magyarországon mennyibe kerül.

A másik nagy kérdés, amivel szembesülniük kell a döntéshozóknak - mert mi ellenzéki padsorokból legfeljebb a figyelmet tudjuk ráirányítani -, az, hogy tulajdonképpen a modell működtetése során az a szakmai apparátus rendelkezésre áll-e, amelyik segíti a gazdákat. Ha nem tévedek, akkor jelen pillanatban már az agrár-közigazgatás költségeinek nagy részét átterhelték a polgármesteri hivatalokra, a falugazdászoknak már nincs irodájuk, ingyenes iroda... (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha kell, csatolom a hozzászólásom mellé a levelet. Ingyenes irodát, ingyenes informatikai hozzáférést kérnek a falugazdászok számára.

Az nem baj, hogy ott van az önkormányzatnál. A baj az, hogy gyakorlatilag nincs működési költségük. Hogyan akarunk mi egy teljesen új rendszert átvenni, hogyan akarjuk elfogadtatni a vidékkel, hogyan akarjuk segíteni azokat a gazdákat, akiknek gyakorlatilag erre szükségük lenne, ha a falugazdász nem tud most már a faluba kimenni? Majd utazzon száz kilométert a gazda?!

Kedves képviselőtársam, lehet, hogy ez önnek mosolyt fakasztó, nekünk nem az, a gazdáknak nem az. (Demendi László: De nem így van! - Godó Lajos: Nem így van!) Azoknak az embereknek, akiknek megvan a saját infrastruktúrája, azoknak a vállalkozásoknak könnyű, ők pontosan tudják, hogyan kell ezt az egészet megszervezni.

A másik kérdés, hogy minek kedvez, mely ágazatok azok, amelyek számára előnyös a rendszer. Többen elmondták, én csak az aquis számaira szeretnék hivatkozni. Ha megnézzük, ha az átállás 2009-ben bekövetkezne, a növénytermesztés összességében jelentősen csökken. A gofr-növények, igaz, nem olyan nagy mértékben, de a szántóföldi zöldségfélék jelentős mértékben, 4 millió euróval, tehát 11-ről 7 millióra csökkennének, egyéb szántóföld 70 millió euróról 43 millió euróra, a gyepterületek 109 millió euróról 67 millió euróra, a gyümölcsültetvények 11 millióról 6,9 millió euróra. A szőlőültetvények gyakorlatilag a kivágás esetén kapnak csupán támogatást.

Kedves Demendi képviselőtársam, majd meg kellene ezt magyarázni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyümölcstermelőknek, hogy ugyan miért is jó az nekik, ha csökken a támogatás az ültetvényekre.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban pedig, ha nem tévedek, akkor a health check keretében, ha most, novemberben megszületik a döntés, akkor az összes támogatás 10 százaléka elkülöníthető az állattenyésztésre. Tehát gyakorlatilag ebből meg lehet oldani az állattenyésztés támogatását. Különösen azért lehet megoldani az állattenyésztés támogatását, kedves államtitkár úr, mert az úgynevezett puhaágazatok esetében, a baromfi, sertés esetében egyébként sem lehetett.

(19.00)

De ha valamely gazdaságban van takarmány-, kukorica- vagy gabonatermesztési ágazat, és van mondjuk, sertés- vagy baromfiágazat, ha csökkenti a növénytermesztés támogatását - mondjuk, a gofr-növények támogatását -, akkor elvesz ezektől az ágazatoktól.

Tudomásul kell venni, tisztelt képviselőtársaim: ebben a rendszerben több pénz nincs. Az elosztás módja változik. Az elosztás módja pedig annak megfelelően változik, hogy kit akarnak helyzetbe hozni. Ez nem más, a rendszer, ahogy most kitalálták, hogy kézivezérléssel hogyan lehet a támogatást odajuttatni, ahova szeretnék, melyik az a célzott kör, amelyet megcéloztak, hogy igen, őket helyzetbe kívánjuk hozni. Nem véletlen!

Egyébként a társadalmi egyeztetésről annyit, hogy amikor a nyílt napon államtitkár úr egyértelművé tette, hogy úgyis eldöntöttük és úgyis bevezetjük - remélem, pontosan fogalmaztam, a szó szerinti jegyzőkönyv tartalmazza, hisz volt szó szerinti jegyzőkönyvvezetés -, ugyanígy zajlott korábban is: eldöntöttük, és végig fogjuk csinálni.

Magyarországon a birtokrendszert hogyan érinti ez a változás? Tisztelt Képviselőtársaim! Rendezetlenek a magyar birtokok. Nem azért, mert egy-egy gazda kezelésében vagy használatában kevés földterület van, hanem azért, ami van, nagyon sok parcellába szabdaltan, egy szerencsétlen földkárpótlást követően - ki kell mondani, igen, kimondom: szerencsétlen földkárpótlást követően - így alakult, és ha már ez van, akkor rendbe kellene tenni. Rendbe kellene tenni, de úgy látszik, 18 év nem volt rá elég.

Nos, jelenleg, ha ez az elképzelés megvalósul, akkor azt kell hogy mondjam, hogy akik ma a földet használják, főleg a nagy állami földterületek használóiról beszélek, ők ennek nyilván a haszonélvezői lesznek.

Kettős földárrendszer és kettős földbérleti rendszer alakul ki. Az a meggyőződésem, hogy ez senki számára nem lehet közömbös, hogy a magyar vidék arculata ezt követően hogyan alakul. Hisz innentől kezdve nem kell mást tennie a nagy tőkés társaságoknak, mint azt, hogy meg kell szervezni, induljanak el az ügynökök, először szerezzék meg a bérleti jogot, megszerzik a támogatást, utána elmondják ezeknek az embereknek, hogy nem ér semmit a földetek, adjátok el nyugodtan. Uraim, ha ezt gondolják, nagyon sajnáljuk, mi nem ezt gondoljuk.

Mi azt gondoljuk, hogy semmi nem sürget bennünket, fel kell készülni a versenyre, fel kell készülni 2013-ra, és ahelyett, hogy most elsőként a velünk együtt csatlakozó országok közül, hisz még egyszer aláhúzom: Szlovéniát és Máltát ne számítsuk ide... - nem az SPS-t kellene bevezetni, hanem a health checket kellene tanulmányozni, azért, hogy számunkra az mennyire nyújt lehetőséget az állattenyésztési ágazatok rendbehozatalára.

Lehet, hogy most a kormány nem tud mást kezdeni, mint azt, hogy gyorsan egy új agrártámogatási rendszert akar bevezetni, és ha 6 évig nem tudott mit kezdeni az állattenyésztéssel, most azt akarja mondani, azt akarja üzenni, hogy így majd megoldja az állattenyésztők helyzetét. Nem oldja meg, mert egyedül a tejtermelők helyzetén javít valamit, amire pedig a 10 százalék támogatás adott lesz a health check elfogadását követően.

Tehát ez kommunikációra kiváló, de igazi hatásában az állattenyésztést nem segíti, de helyzetbe hozza azokat a földhasználókat, azt a másfél millió hektár osztatlan közös földet bérlőt és azt az 500 ezer hektár állami földet bérlőt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt gondoljuk, ez pedig nem a magyar vidék érdeke.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 160 2008.09.23. 2:09  57-201

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Az első, amit szeretnék egyértelművé tenni: többen utaltak arra, hogy mennyire tönkretették a rendszerváltáskor ezt az egész addig jól működő mezőgazdaságot. Uraim, bármilyen furcsa, vége van már a rendszerváltásnak, elmúlt 18 év. Fogadjuk el tényként, hogy ez van. Van egy ilyen állapot, ebben kell élnünk, ebből kell továbblépni, és ebből kell úgy tisztességgel továbblépni, hogy a kisebb embereknek is élni kell meg a közepesnek és a nagyobb üzemeknek is. (Gőgös Zoltán: Ezt mondjuk mi is!) Ezt talán végig kellene gondolni - egy.

Kettő: óriási vita van abban, hogy most kié a támogatás. Kérem tisztelettel, mi egyetlenegy dolgot kértünk. Soha nem mondtunk mást, mint azt, hogy aki a földet műveli, aki gazdálkodik, azé a támogatás. Amikor befejezte a gazdálkodást, megszűnt a támogatás. Egyet nem akarunk, és ezt önök pedig értsék meg: kufárkodást nem akarunk, azt nem akarjuk, hogy elinduljon a licit, és az ország attól legyen hangos, amit mondtam, hogy az ügynökök hadserege elindul. Uraim, én ezt a Koppány-völgyében megtapasztaltam, emlékezzenek vissza, "Aranykoronát színes tv-ért" program keretében. Ugyanúgy küzdöttünk a nagyüzemekért, mint a kicsikért és a közepesekért.

A baj viszont az - sajnos lejár az időm -, tisztelt barátaim, és ezt Herényi képviselőtársamnak is mondom, hogy elkészült egy törvény, a törvényben van egy nyúlfarknyi preambulum - az is hibás -, majd ezt követően felsorolják, hogy milyen rendeletekkel szabályozzák. Csakhogy akkor lenne korrekt a játék, tisztelt uraim, ha a törvényt és a hozzá kapcsolt rendeleteket is egyben, megvitatva le tudnánk ülni és megbeszélni, ez viszont nem történt meg, tisztelt képviselőtársaim, és mindaddig meglesz ez a bizalmatlanság, a bizonytalanság, és mindaddig meglesz az a vita (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amíg nem tisztázzuk ezeket a kérdéseket, biankóban nem hiszem, hogy bárki is megszavazza ezt.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 186 2008.09.23. 2:01  57-201

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nem szeretném kihasználni a két percet, de mégis kénytelen vagyok egy gondolatsort gyorsan felvetni.

Ángyán képviselőtársam már jelezte, hogy semmi nem kényszerít bennünket. Nem vagyunk felkészülve, többletforrásokat igényel, és a rendszerben egyetlen forinttal sincs több. Ezt összegzésképpen el kell mondani. Önmagunkat olyan országokhoz hasonlítjuk a régi uniós tagállamokból, mint például Ausztria, a miniszter úr is onnan hozta a példát. Méghozzá egy nagyon szép vegyes gazdaságot hoztak példának - összetett növénytermesztés, állattenyésztés -, csakhogy Magyarországon a termelőszövetkezetek több mint 80 százaléka szétvált, államtitkár úr, képviselőtársaim: növénytermesztő kft., állattenyésztő kft., szolgáltató kft., és most azt mondjuk, hogy nincs az állattenyésztéshez föld! Tessenek összerakni! Ilyen egyszerű, és akkor másképp működik a rendszer.

De visszatérve még egy dologra: ha komolyan vesszük magunkat, és komolyan vesszük a törvényt, összeszámoltam, több mint 13 rendelet szabályozza majd a folyamatokat - ott vannak, a részletekben van az ördög, kérem -, mit, hogyan kell megtenni, ezt követően jönnek majd a különböző törvénymódosítások. Tehát bizony, mire odajutnánk, hogy az emberek megismerik, miről is szól ez az egész, hatásában mi várható tőle, addigra már a parlament, azaz önök régen megszavazták. Erre mondtam, és még egyszer aláhúzom: biankóban ezt a törvényt megszavazni, a részletek ismerete nélkül lehetetlen és felelőtlen dolog is részünkről. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 192 2008.09.23. 2:02  57-201

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, nem lesz kettő perc. Azt gondolom, hogy a politikai indulatokat számon kérni egy olyan törvény vitája során, ahol a visszamutogatás a rendszerváltást megelőző időszakra is történik, igen nehéz.

Az a meggyőződésem, hogy valamennyien azért foglalkozunk a törvénnyel érdemben, hogy ne szülessen olyan döntés a magyar parlamentben, amely a magyar birtokszerkezetre, a magyar vidékre visszafordíthatatlan következményekkel járó folyamatot jelent.

Pontosan ezért illő tisztelettel azt gondolom, hogy vitatkozni a törvényről érdemben csak akkor lehet, ha azokat a feltételeket is ismerjük, amit különböző más jogszabályokkal kívánnak megfogalmazni vagy meghatározni. Például a vonatkozó rendeletek, a vonatkozó, később módosításra kerülő törvények. Mert még a földtörvény is megnyitásra kerül, szeretném sorolni, és van még jó néhány törvény.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, mivel semmi nem hajt bennünket, és sokszor elmondtuk, majd ha az összes feltétel tisztázódik, akkor lehet arról tárgyalni, hogy milyen módon csatlakozunk az Unió jelenlegi támogatási rendszeréhez. De az a meggyőződésem, hogy jelen pillanatban, mivel semmi nem kényszerít, és nem ismerjük az Európai Unió közös agrárpolitikájának a felülvizsgálatára irányuló tárgyalások eredményeit, szent meggyőződésem, hogy egyet tehetünk: azt megvárni, megismerni a részleteket, és utána lehet a törvényről felelősen dönteni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 237 2008.10.06. 2:08  218-318

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Velkey képviselőtársamhoz és Herbály képviselőtársamhoz szeretnék kapcsolódni. Arról folyik a vita már igen régóta, kezdettől fogva, hogy a termeléshez kapcsolt támogatás, a vagyoni értékű jog a termelőt illeti-e meg vagy pedig a föld tulajdonosát. Ma reggel elképedve néztem a magyar televíziót, ahol egyértelművé tették, mi azért nem értünk hozzá, mert nem bírjuk felfogni, hogy nem lehet a tulajdonosokhoz kapcsolni a támogatást. Szeretném legalább már itt a Parlament falai között jegyzőkönyvbe mondani világosan: minden jegyzőkönyvből, amely tartalmazza az általunk elmondottakat, világos, tiszta, azt akarjuk, hogy a támogatások a termelőhöz kerüljenek, tisztességesen, aki termel, az kapja a támogatást, még akkor is, ha jövedelemtámogatás. Semmi másról nem beszéltünk korábban se, ma se, és holnap se fogunk következetesen másról beszélni.

De, kedves képviselőtársaim, hogy is van az, hogy akkor majd a hízómarha-támogatás esetében a 2006. évi történelmi bázis alapján, amíg ez a támogatási rendszer fennmarad, addig majd annyi lesz a támogatás összege, amennyi 2006-ban megállapításra került? Vagy esetleg majd megkérjük egy-egy nagyvállalkozó barátunkat, hogy szíveskedjen visszafizetni?

Nos, tisztelt képviselőtársaim, a helyzet az, hogy ez egy biankótörvény, de majd lesz lehetőségem kifejteni részletesen is. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 245 2008.10.06. 6:24  218-318

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Két módosító indítványt nyújtottam be, az egyiket a 20. §-hoz. A lényege az, hogy ne 2009-ben, hanem 2013-ban kerüljön... Bocsánat, ez a második szakaszban kerül majd tárgyalásra, megkövetem az elnök urat, nem fogok erről részletesen beszélni. (Gőgös Zoltán: Elmondhatod!) Azonban amit a vagyoni értékű joghoz a törvény elfogadása kapcsán el kell mondani, azt szeretném mindenképpen egyértelművé tenni.

Az Európai Unió gyakorlatilag nem írja elő kötelező módon Magyarország számára az SPS-re való áttérést. Az Európai Unió, mivel pontosan ismeri Magyarország és az újonnan csatlakozott országok helyzetét, nem állít olyan mércét elénk, nem rakja olyan magasra a lécet, amit Magyarország egyszer már 2004-ben nem tudott átugrani, tisztelt képviselőtársaim, amikor nem feleltünk meg az Unió által előírt feltételeknek a támogatásokat illetően, a támogatások igénylését, a kifizetést illetően nem készült fel a kifizető ügynökség. Mi történt? Azonnal át kellett állnunk az egyszerűsített támogatási rendszerre. Nos, két ország viszont már képes volt ennek a feltételrendszernek megfelelni, ez volt Málta és Szlovénia, amelyekre ma a kormány hivatkozik, hogy ezek az országok bizony már áttértek az SPS-re. Hogyne, ők korábban is felkészültek voltak.

Tisztelt Országgyűlés! El kellene azon gondolkodni, ugyan miért is nem akar a többi ország átállni. Talán azért, mert pontosan tudják azt, hogy 2014-től az uniós támogatási rendszer megváltozik, és 2013-ig fel kell készülni erre az időszakra, tehát nekünk most kell versenyhelyzetbe kerülnünk és rendeznünk a saját sorainkat.

Miért mondjuk ezt? A vagyoni értékű jognál világosan elmondta Örvendi képviselőtársam, elmondta Ángyán képviselőtársam, mi a problémánk. Az, hogy rendezetlenek a birtokok, az, hogy gyakorlatilag Magyarországon nincs történelmileg kialakult birtokszerkezet. Akkor a történelmi bázist mi alapján állapítjuk meg? - kérdés. Természetesen egy régi, rendezetlen, rossz gyakorlat alapján most egy olyan alapra építjük ezt a törvényt, amit korábban nem tudtunk rendezni, nem került rendezésre, és most még ezzel a törvénnyel az egészet megfejeljük, még fokozzuk a káoszt; ez az egyik része.

A másik, amit szeretnék aláhúzni: még nem látjuk tisztán, hogy az Európai Unió milyen változtatásokat tervez. Szóba került, lehet, hogy majd két év lesz, lehet, hogy három év marad, lehet, hogy egy év lesz majd az az időszak, amit a földet használó mint támogatási értéket, mint vagyoni értékű jogot megtarthat. Mi meg azt gondoljuk, hogy törvényt akkor és úgy lehet alkotni, ha ismerjük, ha tudjuk, hogy milyen feltételek között kell majd azt alkalmazni. Jelen pillanatban nem tudok mást mondani, mint azt, hogy ez egy biankótörvény, mert a feltételek nagy részét nem ismerjük, nem tudjuk összhangba hozni az uniós előírásokat és Magyarország adottságait. Azt gondolom, hogy a magyar agrárágazat teljesítménye ezt sajnos visszatükrözi, tisztelt képviselőtársaim, látva a magyar mezőgazdaság és látva a magyar vidék helyzetét.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Most ezt a törvényt kierőszakolni, ezt a törvényt a többség akarata ellen elfogadni a magyar parlamentben értelmetlen, ésszerűtlen, és főleg úgy, hogy ráadásul az emberek többsége nem érti, nincs egyértelmű tájékoztatás, akik pedig megpróbálnak hitelesen tájékoztatni, azokat azzal vádoljuk meg, hogy nem értenek hozzá.

Azt gondolom, nekünk sokkal nagyobb a felelősségünk, azt gondolom, az a meggyőződésem, most ezt a törvényt úgy elfogadtatni, hogy közben ez a gazdálkodók nagyobbik részénél bizonytalanságot okoz, megindul a spekulációs vásárlás, megindul a kereskedés a támogatási jogosultságokkal... - és majd utána következik az, hogy ha már nincs támogatás a földre, akkor a föld sem ér semmit. Kialakulhat nagyon rövid idő alatt egy olyan helyzet, hogy kettős árrendszer lesz, kettős bérleti rendszer, és nem nő a föld értéke, hanem csökken, méghozzá jelentős mértékben. Majd azok kezében nő, akik a helyzetüknél fogva meg tudták szerezni a támogatást. Pontosan ezért akarunk tiszta helyzetet, tiszta képet.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 275 2008.10.06. 2:08  218-318

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A Gőgös államtitkár úr által elmondottakra szeretnék reagálni. A nemzeti tartalék kérdése neuralgikus pont, kedves képviselőtársaim. Miről is van szó? Van ott egy pici, apró rész a fejezetben, a törvényben, méghozzá úgy hangzik, hogy amennyiben a nemzeti tartalék nem elegendő, nincs elegendő forrás a nemzeti tartalékban, akkor jön az arányos csökkentés. No, ezt az arányos csökkentést mi igen jól ismerjük, már a nemzeti támogatások kapcsán, amikor szépen, arányosan csökkentjük az összeget.

Államtitkár úr, nincs garancia! Sem a jövő nemzedékének nincs garancia, sem azoknak, akik esetleg a földjüket vissza akarják venni, mert éppen most került a családjuk abba a helyzetbe, abba az élethelyzetbe, amikor a saját tulajdonát művelni akarja. Ad absurdum a tulajdonosnak a tulajdona feletti rendelkezési jogát adminisztratív úton, támogatásokkal elvonja. Elvonja, versenyképtelenné teszi, mert hiába akarja a földjét visszavenni, hiába akarja művelni, nem teheti meg, mert gyakorlatilag az uniós támogatások nélkül a versenyben alulmarad, tehát hozzá sem kezd.

Államtitkár úr, nem véletlen kérjük mi azt, hogy igen, kérem tisztelettel, a mindenkori használó legyen a támogatások jogosultja, de legyen lehetőség arra, hogy a rendszerben a megfelelő átvezetés, a megfelelő változtatás bekövetkezzen. Sajnálom, az a helyzet, hogy erre mi garanciát nem láttunk, és nem is tudjuk pontosan ezért ezt a rendszert elfogadni, mindamellett, hogy nem látjuk az egész uniós támogatási rendszert. Nagyon szeretnénk már látni, hogy a health check hogyan zárul. Addig viszont értelmetlen tárgyalni a törvényt.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 285 2008.10.06. 2:08  218-318

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Remélem, nem töltöm ki a két percet, kedves elnök úr. Az államtitkár úr által elmondottakra szeretnék reagálni, nevezetesen, mi történik azokkal, akik 15 évig művelték a földet, rendbe tették, és most gyakorlatilag, ha vissza kell adni, akkor ki téríti meg az őáltaluk befektetett munkát vagy értéket. Kedves államtitkár úr, mi nem azért vitatkozunk a törvényen, hogy célszerű-e most bevezetni vagy hogy milyen feltételekkel, hanem mi azon vitatkozunk, hogy egy aránylag konszolidált viszonyok között történő gazdálkodást mindaddig, amíg nem látjuk azt a szakaszt, nem látjuk azt a megoldást, amit az Európai Unió ajánl, mindaddig, amíg nem kényszerít valami, miért kell meglépni. Azért, hogy csináljunk egy belső feszültséget, elindítunk egy hullámot, és valóban ez a belső vita generálja majd azt, hogy folyamatosan veszik vissza az emberek a földet, és mindenki rosszul jár a végén.

Államtitkár Úr! Sokkal konszolidáltabb körülmények között fel lehetne készülni a 2013-14-es versenyre, és akkor már felkészülten, addigra letisztul a helyzet. Addigra az Új Magyarország vidékfejlesztési programból gyönyörűen fel tudják készíteni a fiatalokat. Azokat, akik még gazdálkodni akarnak, lehetne segíteni, lehetne a korai nyugdíjat alkalmazni. Tehát egy konszolidált állapotot lehetne teremteni. Ezért nem értjük, hogy miért szükséges.

(20.30)

Egyébként pedig, ha arról tárgyalnánk, hogyan lehet a birtokokat összerendezni, és az egyes gazdák által művelt talajok állapotát, tápanyagszintjét hogyan lehet kompenzálni és szinkronba hozni, az egy másik kérdés. Azt gondolom, arra lenne tiszta, világos, egyértelmű válaszunk, meg még partnerség is. De hát nem a birtokrendezésről beszélünk, hanem arról, hogyan lehet bemerevíteni ezt a rossz rendszert, ami ma van. Ez a gondunk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 309 2008.10.06. 6:38  218-318

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Két módosító indítványt szeretnék a figyelmükbe ajánlani. Az egyik a 44. számon benyújtott indítvány. Ez a 20. §-t módosítja, mely szerint a törvény 2009. évi bevezetését 2013-ra javasolja módosítani. Az indokokat szeretném ehhez felsorakoztatni.

Előttem már többen elmondták, hogy az Európai Unió semmilyen kényszerítő körülményt nem fogalmazott meg számunkra.

(21.10)

Magam ott voltam azon az uniós bejelentésen, ahol a health check keretében az Európai Unió főbiztos asszonya egyértelművé tette, hogy nem is javasolják, mert pontosan tudják, hogy több újonnan csatlakozott ország nem készült még fel az alkalmazásra, és az Európai Uniónak nem érdeke az, hogy az egyes tagállamokban komoly feszültségek keletkezzenek, mert a közös agrárpolitikát 2014-től úgy szeretnék alkalmazni, hogy az valóban minden egyes tagállamban megfelelő módon működjön, hisz nekünk még a WTO döntéseivel is számolnunk kell, amennyiben a megállapodás létrejön. Tisztelt Országgyűlés! Tehát kényszer nincs.

Milyenek az itthoni viszonyaink? Ez a rendszer, amelyik most a jelenlegi állapotokat merevítené be, hosszabb távon komoly károkat okoz. Miért? Az előbb már szóba került, az indoklásomban a bizottsági vitán is elmondtam, itt is meg szeretném erősíteni, hogy hatalmas elméleti viták folynak arról, hogy milyen a magyar birtokrendszer, milyen a birtokméret. Nem azzal van a baj, államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy az átlagos birtokméret kicsi, azzal van a baj, hogy a parcellák mérete, amiből egy-egy gazda birtoka összeáll, nagyon kis területeket foglal magában, ráadásul ezek egymástól távol vannak, és bizony ezeket versenyképesen művelni nagyon nehéz. És ez vonatkozik, tisztelt képviselőtársaim, a kisüzemekre, a közepesekre és a nagyüzemekre is, mert a nagyüzemek is éppen úgy mennek 5-10 hektáros területet művelni a 150-200 lóerős gépekkel, mint ahogy ugyanezt teszi most már egy-egy kisebb gazdaság.

Tehát a mi álláspontunk ebben a kérdéskörben az, hogy addig ezt a rendszert bemerevíteni, amíg nem történik meg legalább valamilyen szinten a birtokok rendezése, ésszerűtlen. Nem jó senkinek, többen elmondták, ezért szeretnénk mi is elhalasztani a bevezetést, mert még nem tudjuk pontosan, hogy 2013-ig az Európai Unió közös agrárpolitikája hogyan alakul, hogyan alakul majd a 2014-21-re vonatkozó időszak az Európai Unióban, akkor majd milyen támogatási rendszer lesz. Nekünk arra kellene felkészülni.

Több uniós érdek-képviseleti vezetővel és országgyűlési képviselővel egyeztetve azért elég régi kapcsolatrendszerben működünk. Megkérdeztük a lengyeleket - meghatározóak az Európai Unión belül -, megkérdeztem a cseheket, szlovákokat: ti miért nem alkalmazzátok? A válasz világos volt: fel akarunk készülni a versenyre. Amíg mi egy általunk igazán nem átlátható, a várható hatásait nem ismerve, egy új rendszert akarunk bevezetni, és egymással vitatkozunk, addig ők készülnek a versenyre. Államtitkár úr, nagyon határozottan meg kellene ezt fontolni. Nincs több pénz a rendszerben.

Többen hivatkoztak az Agrárgazdasági Kutató Intézet táblázatára. Magam is csak ezt tudom jelezni, és azt is hozzátenném, hogy már a health check keretében ismert annak a szabálynak a tervezete, amely szerint az összes uniós támogatás 10 százalékát föl lehet a nemzeti kormányoknak használni az általuk meghatározott célra. Államtitkár úr, ez pontosan elegendő lenne azon állattenyésztési ágazatok részére, amelyeket segíteni akarunk, ugyanakkor jobban járnának a növénytermesztők is, még a GOF-növényt termesztők is, de még a puha ágazatok szereplői is, a sertés-, a baromfitartók, mert a területen keresztül az abraktakarmányt olcsóbban tudják megtermelni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Államtitkár úr, nincs egy átfogó stratégia.

Talán még egy fél gondolat - elnézést kérek, elnök úr -, csak a másik ponthoz annyit hadd fűzzek hozzá, hogy 15 rendeletben kívánják a részleteket meghatározni. Ebben a 15 jogszabályban, azt gondolom, ismernünk kellene, hogy milyen megoldásokat javasolnak, mert addig biankóban ezt elfogadni (Az elnök ismét csenget.), azt gondolom, képtelenség.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 315 2008.10.06. 1:14  218-318

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Az előbb nem tettük fel azt a nagyon kézenfekvő kérdést, hogy mennyibe kerül ennek a rendszernek a kialakítása és az új rendszer bevezetése. (Gőgös Zoltán: Melyik módosítóhoz szólsz, Pista?) Most kifejezetten, államtitkár úr, az SPS bevezetésének az elnapolását... (Gőgös Zoltán: A számát kérem.) A 44. szám alatt beterjesztett indítványomhoz szólok abban az ügyben, államtitkár úr, hogy mekkora összegbe kerül a rendszer, van-e erre jelen pillanatban forrás, és ha az alkotmányos alapjogok biztosításához nem áll rendelkezésre elegendő forrás, miért áll rendelkezésre egy bizonytalan, egy feszültségeket okozó rendszerhez megfelelő forrás. Érthetetlen!

Mi azt kérjük, hogy tegyük rendbe először az alapokat, és utána, amikor már az uniós jogszabályok ismeretében lesz rá lehetőségünk, foglalkozzunk a következő időszak problémáival.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 177 2008.10.20. 1:46  170-220

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem fogom sokáig rabolni a türelmüket. Egyetlen kérésem van csupán önökhöz: fontolják meg a döntésüket! Fontolják meg, mert ezzel a döntésükkel nem engedik, hogy felkészüljenek egy folyamatban lévő változásra az agrárium jelenlegi szereplői.

Önök nem tesznek most mást, mint egy olyan törvényt erőszakolnak ki, amellyel a felkészülni akaró, a változásokat jelen pillanatban nehezen megélő embereket egy új rendszerre kívánják átállítani. A rendszerben, Magda képviselőtársam, egy forinttal nincs több. A rendszer csak egy teljes, olyan átcsoportosítást okoz, ami mindenki számára rossz, csupán néhány olyan társaság számára, igen, azoknak jó lesz, akik ehhez alkalmazkodni tudnak.

A velünk csatlakozók közül egyetlen tagállam sem alkalmazta ezt a megoldást. Miért? Ők 2013-ra készülnek, a versenyre készülnek fel, és rendezik a soraikat. Önök egy válság közepette, egy leépülő agrárium esetében, jelentős forrásokat felhasználva, káoszt okoznak. Fontolják meg, amíg még lehet!

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 191 2008.10.20. 2:10  170-220

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magda Sándor képviselőtársam megszólított. Kedves Magda Sándor Képviselő Úr! A Magyar Köztársaság földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere részt vett a Magosz elnökségi és választmányi ülésén. Világosan kértem minden vezetőtársamat, szíveskedjen felállni és közölni, hogy ő elfogadja-e ezt az őrült törvénytervezetet. Határozottan elutasította mindenki, nem véletlenül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió nem véletlenül járult hozzá ahhoz, és nem véletlenül nem javasolja a velünk együtt belépett uniós tagországoknak, hogy várjanak 2013-ig. Rendezetlen birtokviszonyok vannak. Nincs történelmileg kialakult birtokszerkezet, nincs történelmileg kialakult bérleti rendszer. Önök most kettős földárrendszert, kettős földbérletidíj-rendszert alakítanak ki. Önök gyakorlatilag a rendezetlen birtokviszonyok alapján történelmi bázist határoznak meg, okiratba foglalt vagyont osztogatnak, vagyoni értékű jogot határoznak meg. Önök megvonják azt a lehetőséget, hogy a támogatás ahhoz kerüljön, aki a földet műveli.

Önök korábban egyszerűen azt mondták, hogy a művelőt illeti meg a támogatás. Miért nem teszik ezt lehetővé? Miért utasították el azt, hogy ez legalább a módosító indítványoknál kezelve legyen?

Nem, uraim, önök egészen más, egy egészen más elképzelés alapján dolgoznak! Tizenöt jogszabály határozza majd meg, hogyan működik a rendszer. Önök egy biankó törvényt akarnak velünk elfogadtatni. Ez az, amit mi visszautasítunk, és kérem, nem késő, a válság közepette van hivatkozási alapjuk: vonják vissza!

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 211 2008.10.20. 1:57  170-220

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Herbály képviselőtársam váltotta ki belőlem azt, hogy szóljak. Kedves Képviselőtársam! Tegyük helyre: a birtokméretet és a parcellaméretet ne keverjük össze! A helyzet az ugyanis, hogy mi pontosan azért akarjuk megtartani az állami földeket az állam tulajdonában, hogy tudjuk rendezni a birtokokat, hogy a cserealapot ne tudják elvonni. (Dr. Magda Sándor: Tizenkét állami gazdaság!)

A másik, amit alá kell hogy húzzak, Karsai képviselőtársamnak mondom: kedves képviselőtársam, a kivétel a szabályt erősíti. Semmi másról nincs szó! Ha ott lettél volna néhány bizottsági ülésen az elmúlt időszakban, akkor egyértelmű lenne most, hogy végig ragaszkodtunk hozzá, hogy a föld művelője kapja a támogatást. Nem erről szól a történet, hanem nem voltatok hajlandók, nem volt a szocialista frakció hajlandó elfogadni azt, hogy három évig ne adják meg a lehetőséget, hogy nem kell a földet pótolni.

Visszatérve: a nemzeti tartalékból akarják önök pótolni majd a támogatást. Mi is a helyzet? Majd a nemzeti tartalék arányosan csökkentve esetleg biztosítható lesz az újonnan gazdálkodást kezdő fiatalok számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ilyen egyszerű a helyzet! Majd amikor a 15 jogszabályt vitatjuk, a miniszteri rendeleteket, meg majd amikor az öt törvény módosítását ide beterjesztik, akkor derül ki, hogy önök egy új földtörvényt hoztak, alkottak most, csak nem voltak hajlandók ezt az ország nyilvánossága előtt felvállalni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontolják meg, még nem késő!

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 30 2008.10.28. 20:16  13-39

JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a jelentés részleteiben elmerülnénk, előtte engedjék meg, hogy visszaidézzem Gőgös Zoltán államtitkár úr szavait, aki a kormány nevében előterjesztette a jelentést. Gőgös államtitkár úr valóban szívünkhöz szóló módon, nekünk tetsző módon elmondta, és teljes mértékben igaza van, hogy mennyire fontos az összefogás, mennyire fontos az, hogy együtt tudjunk működni, hiszen látva az agrárágazat mélyrepülését valamennyi ágazat tekintetében, enélkül nem tudunk eredményt elérni. Azonban én megpróbáltam magamban az elmúlt néhány percben visszaidézni néhány év folyamatát, és úgy végiggondoltam, hogy amikor az AVOP-ról vitatkoztunk, az agrár- és vidékfejlesztési operatív programról, majd az Új Magyarország vidékfejlesztési programról vagy az SPS-ről vitatkoztunk, akkor valahogy mindig az történt, mint ami általában a többi ágazatban is, hogy elmondtuk a véleményünket, indokoltuk részletekbe menően, akár a civil szférában, akár a bizottsági üléseken, és a végén megszületett egy döntés, ami az általunk tett javaslatokkal nem igazán volt köszönő viszonyban.

Tehát az a meggyőződésem, és azt gondolom, nyugodt szívvel mondhatom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciójának és a szövetségnek az a meggyőződése, hogy ha azt gondoljuk, hogy valóban együtt az ágazatot vagy a magyar vidéket fel akarjuk emelni, ki akarjuk rángatni ebből a nagyon nehéz helyzetéből, akkor csak egy olyan összefogással lehet megoldani, amelyben valóban mindegyik fél álláspontját értékrendje alapján és érdekeinek megfelelően az adott elképzelések, az adott intézkedések vagy tervezett intézkedések tükrözik. Nos, én ebben a reményben mondom el álláspontunkat a jelentéssel kapcsolatban.

Az a meggyőződésem, hogy ha ezt szem előtt tartjuk, akkor ha csoda nem is történik az elkövetkező időszakban, azért legalább annyi esélyt adunk magunknak, hogy a legkritikusabb ügyekben, legkritikusabb kérdésekben szót tudunk érteni, és mondjuk, nem fordul az elő, hogy az agrár- és vidékfejlesztési operatív programnál 6400 szerződés került megkötésre, és van 200 ezer agrártermelő; vagy az Új Magyarország vidékfejlesztési programnál, ahol bizony néhány százalék az, ami a támogatások többségét elviszi; vagy nem fordul elő az, hogy kérésünknek megfelelően a magyar agrárium számára utolsó esélyként egy jelentős forrásbevonás áll rendelkezésre, egy úgymond hétéves költségvetésnek megfelelő 1300 milliárdos összeg, ami a parlamenti vita nélkül kerül felhasználásra, a különböző ügynökségeken keresztül kerül a forrás odaítélésre. Nos, mi elfogadjuk azt, hogy nyilván szakértői csoportok bírálják a pályázatot, és a pályázatokat ők készítik, ennek ellenére az a meggyőződésünk, hogy egy parlamenti vita sokkal jobban segítené az eredményességet.

Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a jelentésre, először is gratulálni kell a jelentés készítőinek és magunknak is, hiszen tíz esztendeje, hogy minden évben elkészül a jelentés. Tíz esztendeje annak, hogy az első jelentés elkészült, és már akkor tradícióvá vált, már akkor megkezdődött az a folyamat, hogy az Agrárgazdasági Tanács a jelentést véleményezi, és azokat a megállapításokat megfogalmazza, amelyek a civil szféra részéről a parlament elé kell hogy kerüljenek megfontolásra.

Tisztelt Országgyűlés! Azt kell még idéznem szíves figyelmükbe, hogy négy esztendeje annak, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Azt gondolom, ezen időszak alatt olyan változások történtek, amelyeket folyamatában kell vizsgálnunk. Igaz, hogy egyetlen évről van most szó, de meg kell mondjam, hogy itt nemcsak az egy év eredményeit kell vizsgálnunk, a dolgokat folyamatában kell vizsgálnunk, mert egy-egy évet nem lehet úgy lezárni, hisz a termelésben is a ciklusok is átnyúlnak a másik évekre, ugyanakkor egy-egy évben megkezdett folyamat a következő esztendőkben is komoly hatással van.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2006. évi költségvetési törvényben rögzített nemzeti agrártámogatás bázisán biztosította a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését, a felvásárlási árak növekedése 2007-ben meghaladta az inputok drágulását, és azt is el kell mondanunk, hogy ha nem is olyan mértékben, mint ahogyan az elvárható lenne, javultak a kereseti viszonyok is. A jelentés határidőre elkészült, benyújtották, és azt kell mondjuk, hogy ez egy nagyon jól szerkesztett, nagyon profi jelentés, és mint ahogy Herbály képviselőtársam említette, ez a jelentés nemcsak a parlamenti képviselők számára, hanem a mezőgazdasággal, a vidékkel foglalkozó valamennyi szakember, szakértő számára komoly háttéranyagul szolgál, a táblázatok folyamatosan és részleteiben is bemutatják az egyes ágazatok helyzetét. Azt gondolom, hogy nagyon profi munka, és az ember már szinte örülne, hogy mennyire elkötelezetten, mennyire profin készült el a jelentés.

(11.00)

Azonban meg kell mondjam, néha az volt az érzésem, hogy a tárgyilagosság látszatát keltette a jelentés, mert nagyon sok esetben csak azokat a dolgokat említette, azokat a folyamatokat mutatta be részletesebben, ahol az eredmények tetten érhetők voltak. Kevésbé foglalkozott azokkal az ügyekkel, és kevésbé hozott olyan összehasonlításokat, amelyek a negatív tendenciákat is jeleznék.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ha az ágazat teljesítményét nézzük, akkor a GDP aránya a nemzetgazdasági GDP-n belül nem változott az előző esztendőhöz viszonyítva, változatlanul 3,6 százalékot tett ki. Ha az agrobizniszt nézzük - és azt gondolom, hogy ezt kellene inkább nézni, hogy az ágazat súlyát érzékeltessük -, az eléri a 12-13 százalékot.

Több kollégám elmondta előttem, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátása 1655 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 4,4 százalékos emelkedést mutat. Itt szeretnék visszautalni arra, hogy olyan szépen elhallgatjuk: folyó áron számolva emelkedik, de amikor változatlan áron megnézzük az ágazat teljesítményét, akkor bizony kiderül, hogy 11,6 százalékos csökkenést mutat az előző évhez viszonyítva. Nyilvánvaló, hogy főleg a magasabb árak következménye ez az eredmény, amit folyó áron kimutattak, de meg kell mondani, hogy az ágazat teljesítményében nagyon nagy mértékben közrejátszik az intervenciós gabonakészletek értékesítése. Hiszen, tisztelt Ház, közel 5 millió tonna gabona értékesítése történt meg 2007-ben. Ez annyit jelent, hogy ez az árbevétel annak ellenére, hogy komoly aszály és egyéb természeti katasztrófák voltak - a gabonában az aszály tett hatalmas károkat, ugyanakkor a zöldség- és gyümölcságazatban a fagykár okozott jelentős kieséseket -, a gabona ezt a helyzetet abban az esztendőben, 2007-ben rendezte.

Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor meg kell említeni az állattenyésztés teljesítményét a gabonaágazattal összefüggésben is. Az anyag is említi, hogy az állattenyésztés teljesítménye az elmúlt esztendőkben folyamatosan csökkent, az egyes ágazatok mára már kritikus szintet értek el. Itt szeretnék szólni arról, hogy az anyag említi, de a megoldás irányába igazán nem mutat, csak megjelöli, hogy komoly gondot jelent - s ezt az Agrárgazdasági Tanács is kiemeli - a növénytermesztés és állattenyésztés arányának a nagyon erős torzulása. De mi is van ennek a hátterében? Ha egy kicsit komolyabban megvizsgáljuk, látni fogjuk, hogy 2007-ben a jelentős gabonaár-emelkedés - amit a világpiacon bekövetkezett változások is generáltak - és a jelentős terméskiesés ezt idézte elő. A gabonatermelő gazdaságokat gyakorlatilag arra ösztönözték, hogy értékesítsék a gabonát.

Van itt egy nagyon érdekes összefüggés, amire szeretném a figyelmet ráirányítani: gabonatermelő gazdaságok, állattenyésztő gazdaságok. Arról beszélünk, hogy nincs termőföld. De mi is történik? Az állattenyésztő gazdaságok számára nincs termőföld. Tisztelt Országgyűlés! Van termőföld, vannak jól működő gazdaságok, csak ismét össze kellene rendezni azt, ami összetartozik. Talán még emlékeznek rá, hogy a termelőszövetkezetek szétváltak növénytermesztő kft.-re, állattenyésztő kft.-re, szolgáltató kft.-re. Nos, ezeket a tevékenységeket össze kell hozni egy olyan működőképes üzemmé, ahol majd meglesz a termőterület is, és a trágyaelhelyezéssel sem lesz gond.

Itt szeretném megemlíteni az agrárstratégia hiányát. Az Agrárgazdasági Tanács jelentése is kiemeli, Herbály képviselőtársam is szólt róla, és mi is évek óta hangsúlyozzuk és mondjuk, hogy sodródás van, s ez mára már olyan mértéket öltött, hogy az elkövetkező időszakban, különösen abban a versenyhelyzetben, ahová az Európai Unión belül kerültünk, csak akkor tudunk tovább is talpon maradni, ha olyan megfelelő stratégiával rendelkezünk, ami lehetőleg konszenzus közeli helyzet alapján készül el.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes ágazatok versenyképességével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy különösen a tészekre vonatkozóan a jelentés nem igazán hitelesen mutatja be azt az állapotot, ami ma ezen a területen tapasztalható. A jelentés azt mondja, hogy a tészek száma csökkent ugyan, de ez azért következett be, merthogy ezek a szervezetek összevonásra kerültek, egyesültek.

Tisztelt Országgyűlés! Nekünk egészen más a tapasztalatunk, és ezt két dologgal szeretném indokolni. Az egyik az, ha olyan jelentős, hogy szinte már az egész ország területét lefedik a tészek, a termelői értékesítő szervezetek, amelyeken keresztül a fejlett nyugat-európai országokban a zöldség és a gyümölcs a piacra kerül, miért van az, hogy Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatból a termékek mindössze 15 százaléka kerül piacra ezeken a szervezeteken keresztül. Miért lehet az, hogy ilyen rossz helyzetben vagyunk, holott ezeket az ágazatokat ezen a rendszeren keresztül lehetne igazán támogatni?

Azt gondolom, a döntéshozóknak el kellene gondolkodni azon, hogy miért nem működnek ezek a szervezetek. Az élelmiszer-feldolgozó ipar egyik jelentésében olvasható, és még meg is kifogásolják, hogy a tészek a termelők és feldolgozók, vagy a termelők és kereskedők közé ékelődnek be. Nos, mindaddig, amíg nem lesz egy olyan agrárstratégia és nem lesz alapjaiban meghatározva az, hogy a termelők milyen feltételek között tudnak ilyen szervezeteket kialakítani és működtetni, amíg nem lesz egy feszes, szigorú szabály, hogy a megoldás a szervezet nevében van: termelői, értékesítő szervezet, s akkor majd nem lesz köztes kereskedelem, hanem ez a szervezet a termelők által létrehozott és működtetett szervezet lesz, és az értékesítés során keletkező jövedelem a termelőkhöz kerül vissza, és ezen keresztül oda lehet juttatni az uniós támogatásokat is. Tisztelt Országgyűlés! Erre már hosszú évek óta megvan a lehetőség, de az a helyzet, hogy igazából nem éltek vele.

A szövetkezetekkel kapcsolatban a jelentés szintén nem foglalkozik úgy érdemben, ami a megoldás irányába hatna. Azt mondják, hogy a beszerző-értékesítő szövetkezetek egy része megszűnt, hisz már nem EU-konform, nem alakult át termelői csoporttá, amelyek pedig átalakultak, azok egy része megszűnt mint termelői csoport, merthogy nem tudták a 300 millió forintos árbevételi küszöböt elérni. Tisztelt Országgyűlés! Megint nagyon jó lett volna olvasni a jelentésben, hogy a parlamenti képviselők, az érdekképviseletek folyamatosan bombázták az agrártárcát, hogy vis maior van, aszály van, az állattenyésztési ágazatok csődje van, az árak nagyon jelentős mértékben lecsökkentek. Miért nem szállítják le az árbevételi határt, hogy ezek a szervezetek át tudják élni ezt a krízist? Nem történt meg, nincs rá érdemi válasz!

Egyébként a termelőcsoportok esetében a fejlődés csak a nagyüzemeknél mutatható ki, ugyanis ha ebben a szektorban néhány nagyüzem összeáll, akkor jelentős támogatást tudnak elérni. Nem sajnáljuk tőlük, de ha a kicsik nem kapják meg a segítséget, akkor ők előbb-utóbb felhagynak a termeléssel; mint ahogy ma reggel hallottuk, hogy a kisüzemi sertés gyakorlatilag már eltűnt.

Sajnos gyorsítanom kell. Tisztelt Országgyűlés! A birtokviszonyokkal kapcsolatban szeretnék néhány dolgot megemlíteni, többek között az osztatlan közös földek helyzetét, amivel az anyag nagyon reálisan foglalkozik. Egyik képviselőtársam már említette - azt hiszem, Kékkői Zoltán képviselő úr -, kiszámoltuk, ha ilyen ütemben haladna az osztatlan közös földterületek rendezése, még ötven év múlva is ezzel foglalkoznánk a magyar parlamentben, illetve foglalkozna az akkori kormány, ha ezt az ütemet fenntartanánk.

(11.10)

Azt gondolom, senkinek nem lehet célja a rendezetlen birtokviszonyok fenntartása. A szociális földprogramra csak utalok, nagyon szépen hangzik, de érdemi intézkedés ezen a területen nem történt.

Tisztelt Országgyűlés! Az intervenciós felvásárlásról és magáról az intervencióról szeretnék röviden szólni. A fő gondunk az, hogy Magyarország arra is képes volt, hogy ezt a rendszert az Európai Unión belül megbuktassa, ugyanis, mivel nem működött nálunk a piac, nem volt működő gabonapiac, ezért elkezdtek a termelők intervenciós készleteket tárolni. Mi történt? Az Európai Unió megszüntette az intervenció intézményét, illetve átmenetileg szünetelteti, hogy pontosítsak; a kukorica esetében pedig mindössze 700 ezer tonna intervenciós lehetőséget biztosít. Itt szeretnék egy dologra reagálni vagy reflektálni: nem értjük, miért is volt szükség arra, hogy az intervenciós készleteket, átutaztatva az országon, egy-egy központi raktárba beszállították, betárolták.

Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszeriparral foglalkozik a jelentés, és nagyon szomorú a statisztika: az előző évhez viszonyítva tehát 43 milliárd helyett mindössze 14 milliárd eredményt tudtak csak realizálni. Azt gondolom, hogy ez jelzi a probléma súlyát; azt gondolom, hogy ez nemcsak az élelmiszeriparban dolgozók helyzetét rendíti meg, hanem bizony valamennyi agrártermelőét is, tehát itt nagyon gyors intézkedésekre van szükség. Erre egyébként a tanács is ráirányítja a figyelmet.

Tisztelt Országgyűlés! Végeztünk egy statisztikát. Az elmúlt négy esztendő támogatási statisztikáját összegezve van egy nagyon rossz hírem a nemzeti támogatásokkal kapcsolatban: négy év alatt 212,3 milliárd az a támogatási összeg, ami már nem kerül a magyar gazdákhoz, hisz az SPS-támogatási rendszer bevezetésre került, mert döntött a magyar parlament, és innentől kezdve már ezt a nemzeti támogatási formát már nem lehet alkalmazni. Ez az, amire már a korábbi években ráirányítottuk a figyelmet.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatban már utaltam rá, de még egyszer szeretnék utalni: folyamatosan jeleztük, hogy legalább 2 EUME-től biztosítsák a pályázati lehetőségeket; az agrártermelők, a kisebb termelők jelentős részét kizárták a támogatásból.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 178 2008.10.28. 2:07  155-213

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Ritkán fordul elő, tisztelt elnök úr, hogy felolvasást kell tartsak, csak azért, mert nem szeretnék téveszteni, tehát az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatban.

Az intézkedés fő céljai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a genetikai sokféleség megőrzését a természetes életkörülmények között, a természet, víz és talaj védelmét, a termőhelyi adottságnak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával - folytathatnám.

(19.10)

A fő gond az, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor valami rosszul indul, utána oda jutunk, ahol most vagyunk. Érdemi vita nem volt, érdemi egyeztetés azon a szinten nem volt. Csak kapkodtuk a fejünket, és néztük, hogy a 10-20 ezer hektáros gazdaságok, ezek az abszolút intenzív profi nagyüzemek hogyan tudnak ebbe a rendszerbe beilleszkedni, hogyan illeszthetők be. Itt a Parlament falai között mondtuk azt, hogy ez képtelenség, hiszen az első ellenőrzésnél ki fogják őket szúrni. A helyzet az, hogy volt egy rossz start, és jelen pillanatban nincs más lehetőség, mint úgy kezelni ezt a problémát, hogy az "élni és élni hagyni" elvet alkalmazni kell. Csak ami miatt - és nem szorul védelemre Ángyán képviselőtársam - ez a probléma kicsúcsosodik, az az, hogy a nagy megkapja az esélyt, a kicsi pedig sajnos nem.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 188 2008.10.28. 2:08  155-213

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy más aspektusból, de hasonló céllal, mint ahogyan Ángyán József képviselőtársam, itt a hatékonysággal összefüggésben és a kisebb gazdaságok életben maradásával kapcsolatban szeretnék szólni, nevezetesen, hogy az Agrárgazdasági Tanács azt mondja: Magyarországon a piaci viszonyokat, az üzletpolitikai szemléletet még a keleti éretlen kapitalizmus vadhajtásai uralják.

Nos, mi is történik? Miért is nincsenek meg a jogi, kooperációs, pénzügyi megoldások? Miért nem működik ma ez a rendszer? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert ha úgy tetszik, akkor a magyar agrártermelők - most itt a nagy közmegegyezést próbálom kutatni -, kicsi, közepes és nagy egyformán lassan bértermelővé válik. Bértermelővé válik, mert nem jut hitelhez, nem jut forrásokhoz, az integrátorok szépen megfinanszírozzák a termelését, nyilván busásan meg kell fizetnie ezt az integrátori díjat és a kamatokat, majd ezt követően a terményt annyiért értékesíti, amennyiért éppen hajlandók tőle megvenni. Ismerve az idei gyakorlatot, szeretném mondani, hogy a szerződések kapcsán inkább a kötbért megfizeti, harmadáron pedig elviszi a terményt.

Így néz ki a dolog, ez ma Magyarországon a szerződéses fegyelem a gazdálkodók részére, a gazdák részére pedig a kitettség. Tehát itt nyilván nem lehet stratégiát csinálni, de ha valamihez alapjaiban hozzá kell nyúlni, az bizonyosan az agrár- és vidékfejlesztési ágazatnak ez a része. Nem lehet azt hosszú távon egyszerűen elviselni, ugyanis a termelés kockázatát a gazdával viseltetik el.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 196 2008.10.28. 2:05  155-213

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Az állattenyésztéshez szeretnék nagyon röviden csatlakozni, amit Czerván képviselőtársam elmondott. Az anyagban hihetetlenül - ha nagyon finoman akarok fogalmazni - pongyola módon van megfogalmazva, hogy a takarmányfelhasználás nagy, a súlygyarapodás kicsi, három-négy hízóval kevesebbet állítunk elő. Mihez képest? Magyarországon világfajtákkal termelünk. A kisüzemre hivatkoznak, hogy a kisüzemekben aztán végképp hihetetlen alacsony a termelés színvonala. Uraim! Több mint egymillió sertés két év alatt eltűnt a kisüzemekből. Aki talpon van, az a legkorszerűbb technológiával és fajtával, takarmánnyal dolgozik. (Gőgös Zoltán: Helyes!) A nagyüzemekben, aki nem korszerűsített, aki nem figyel oda, aki legalább az európai, tehát a nyugat-európai átlagot nem éri el, az már nem foglalkozik vele, mert rég behúzta, bezárta volna a kapuit. Tehát ennyit a sertés- vagy az állattenyésztés ügyéről.

Azt gondolom, hogy nem itt van a probléma, hanem ott van a probléma, amilyen áron ők a takarmányt vásárolják, amilyen feltételek között mi az értékesítést meg tudjuk oldani, és amilyen versenyhelyzetbe szorultunk, és hogy az egész országban keresztül-kasul hordják a legkülönbözőbb országokból a sertést. Ennek az a vége, hogy telepeket kell újramentesíteni, mert a különböző betegségeket behurcolják, a négyesmentességet nem tudjuk garantálni.

A másik terület a kertészet - még van 30 másodpercem -, ami nem kerül pénzbe. A pályázatokat kiírták. A pályázatokat el kellett volna bírálni legalább szeptemberre. Ez most még mindig nem történt meg. Nem tudnak felkészülni, a forrásokat ehhez össze kellene gyűjteni, ráadásul a válság is bevágott. Egy esztendőt csúszik minden, ez pedig egy családnak végzetes lehet. (Gőgös Zoltán: Egy éve fogadták el a programot, ne mondjad már!)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 133 2008.11.06. 5:10  1-156

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lassan a nap vége felé, azt gondolom, kicsit már fáradunk, de talán még emlékszünk egy-egy képviselőtársunk felvetésére. Nincs már bent a teremben az a képviselőtársunk, aki felolvasta a beszédét, minősítette az elmúlt évek során azt a hatalmas teljesítményt, amit mi joggal vártunk volna el, ha lett volna - sajnos nem volt -, de visszanyúlt a Fideszhez, és nagyon pontosan, precízen felolvasta a számára megírt szöveget. Majd egész délután, egész nap azt hallgattuk, hogy nekünk írják meg a szöveget. Kedves képviselőtársaim, nekünk nem írnak szöveget (Dr. Szabó Zoltán: Ja! - Gőgös Zoltán: Az a baj!), azt máshol írják. Ezt kénytelen voltam elmondani.

Vidorné Szabó Györgyi képviselőtársamnak csak egyetlen megjegyzést hadd tegyek. Nagyon büszkék lennénk arra, hogyha picit lassabb lenne a reagálás, csak olyan módon, mint ahogy a szlovákok vagy a csehek esetében történik. Azt gondolom, ez a helyzetet minősíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárügyek közül elsősorban a finanszírozási, költségvetési kérdésekkel szeretnék foglalkozni, méghozzá abban az összefüggésben, hogy minden költségvetés tervezésénél abból kellene kiindulnunk, hogy az előző év teljesítménye vagy az előző év már érzékelhető, várható teljesítménye milyen lesz. Nálunk sajnos mindig azzal szembesülünk a költségvetési vita során, hogy az előző évet nem zárjuk, van egy magas induló támogatás az agrártámogatási sorokon, magas előirányzatok vannak, majd ezeket az előirányzatokat természetesen nem teljesítjük, és azzal már nem számolunk el, hogy az az összeg kifizetésre kerül-e vagy nem. Mi megnéztük, hogy néhány éven keresztül, 2004-től 2007-ig bezárólag mennyi ez a ki nem fizetett, úgymond, áthúzódó támogatás, és kiderül, hogy a négy év alatt ez 200 milliárdos nagyságrendre rúg, ami a költségvetésnél be volt ígérve, pontosan 212,3 milliárd a mi kimutatásaink szerint az agrárbeszámolóban megjelenített összegek alapján.

Pontosan egy ilyen dologra szeretnék utalni akkor, amikor az állattenyésztés fejlesztésével összefüggésben a költségvetés készítői azt mondják, hogy változtatni kell az arányon, talpra kell állítani a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb szektorát, az állattenyésztést. Igen, de például ha a nemzeti támogatásoknál megnézzük az állattenyésztési részt, akkor látjuk, hogy állattenyésztési támogatásra, állatjóléti intézkedésekre 10 milliárd forint van betervezve - csak nem írták oda, hogy onnan 7 milliárd forint már elköltésre kerül ebben az esztendőben. Kedves képviselőtársaim, ez egy virtuális költségvetés, mert nem tudjuk, hogy mekkora az összeg, ahonnan indulunk, nem tudjuk tulajdonképpen, hogy a negyedik változatnál mely számok az igazak, és elmondjuk, hogy na, akkor majd milyen nagy teljesítmények lesznek.

De egy másik területre is szeretném ráirányítani a figyelmet, ami megint azt sugallja, hogy menjünk vissza a tényekhez. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében folyamatosan azt hallják az állampolgárok, hogy mekkora hatalmas összeg áll rendelkezésre. Ez igaz is, nagyszámú pályázatot befogadtak, ez közel 200 milliárd forint... (Gőgös Zoltán: 400 majdnem!) Én most csak az állattenyésztésről beszélek, 220 milliárd forint. Ebből a 220 milliárd forintból már áprilistól esedékes lenne a kifizetés, és eddig mindössze 4 milliárdot fizettek ki. Azt gondolom, hogy a már áprilistól esedékes kifizetések nagyságrendje nem 4 milliárd forint lenne ebben az összefüggésben.

Summa summarum, ha egyszer bejelentjük, és azt ígérjük, hogy van egy folyamatos támogatási lehetőség, főleg az állattenyésztő gazdaságok számára, akkor az ne virtuális összeg legyen, hanem akkor mondjuk meg, hogy igen, barátaim, beállítottuk, de már el is költöttétek az elmúlt évben. De ugyanezt szeretném mondani egyébként az egyéb ágazatok esetében is, például a kertészet esetében.

Tisztelt Ház, az időkeretem sajnos nagyon elment. A piaci támogatásoknál a 61 milliárd forint akkora összeg, erre az előző években közel sem tudtunk ekkora összeget felhasználni, 30-40 milliárd volt a legnagyobb összeg eddig.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból. - Gőgös Zoltán: István, a telepeknek meg kell épülniük!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 151 2008.11.06. 2:17  1-156

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Gőgös államtitkár úr által elmondottakra szeretnék reagálni. A magyar gazdák nem annak örülnek, hogy előrehozták a kifizetést, hanem hogy nem volt meg a büdzsében az a 7 milliárd forint, amit most már a 2009. évi terhére kellett kifizetni. (Gőgös Zoltán: Ez nem így van!) Ez a gond. Tehát gyakorlatilag folyamatos csúszásban vagyunk, és folyamatosan azt hallják az emberek, hogy megvan a pénz. Most az SPS-re való áttéréssel válság van, feszült helyzet van, és gyakorlatilag 7 milliárd forint, már most érezzük, hogy hiányzik. Ott van, államtitkár úr, szépen benne van a szövegben, felvezetésre került, csak nem lett odaírva, hogy mínusz 7 milliárd forint. Ezért bátorkodtam a figyelmet ráirányítani, és ezért mondtuk mindig, hogy csináljunk kasszát, évet zárunk, az adott éves keret az előirányzathoz viszonyítva milyen mértékig lett felhasználva. Ez sajnos ebben az esztendőben sem történt meg, és ez egy nagyon komoly problémát jelent.

Egyetlen számra hadd hívjam fel a figyelmet: nem lehet a HVG-t elfogultsággal - bocsánat, hogy reklámozom - vádolni, de az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 1,4 százalékkal csökkent, és ebből a belföldi értékesítésű és előállítású termékek 9,3 százalékkal, tehát gyakorlatilag az importarány folyamatosan nő az élelmiszeriparban, és főleg az állati termékekről van szó.

Tehát államtitkár úr, közös felelősségünk, közös feladatunk az állattenyésztés fejlesztése, és bizony ez azt jelenti, hogy itt a forrásokat oda kell rakni, ki kell fizetni, visszatérve az ÚMVP-hez is. Az áprilisban már beadott kifizetési igényekre nem történtek meg a kifizetések, sorban állnak, és gyakorlatilag arra hivatkozik az MVH, hogy nincs elég kapacitásunk, hogy kifizessük. Ez a helyzet, mi pedig azt szeretnénk, hogy az ágazat fejlődjön.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 16 2008.11.18. 5:10  15-18

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! E Ház falai között az elmúlt időszakban nagyon sokszor, nagyon gyakran hangzik el az a szó, hogy pénzügyi válság, nagyon gyakran hangzik el az a kifejezés, hogy gazdasági válság, tehát a pénzügyi válságot gazdasági válság követi. Mi, agráriusok megéljük azt, megéltük azt az esztendő folyamán nagyon gyakran, hogy különböző ágazati válságokat kellett kezelni.

Nos, ilyen feltételek között, ilyen viszonyok mellett fogadta el a magyar parlament október 20-án az egységes gazdasági támogatásról szóló törvényt. Ezt a törvényt annak ellenére fogadta el a magyar parlament, és annak ellenére terjesztette be a kormány, hogy az agrártermelők több mint 50 százaléka ezt a törvényt ellenezte. Gyakran hallottuk, gyakran halljuk, hogy hány szervezet támogatta. Szeretném lerögzíteni, lehet, hogy számszerűségében meg lehet jelölni még ettől több szervezetet is, de ha a gazdákat kérdezik, a válasz világos. Ez elsősorban egy gazdasági értékválasztás alapján hozott döntés, ez kifejezetten egy olyan érdekcsoportnak az érdekében született, akik nagy birtokokon, jelentős gazdasági előnyöket élvezve eddig is, még tovább növelni kívánják gazdasági súlyukat és piaci súlyukat is.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt a törvényt a köztársasági elnök úr megküldte normakontrollra az Alkotmánybíróságnak - köszönet érte. Így esélyünk és reményünk van arra, hogy egyáltalán a magyar gazdatársadalom, a magyar vidék bízhat abban, hogy az elkövetkező időben várhatóan ez a törvény vagy alapjaiban változik, vagy jelen pillanatban nem kerül elfogadásra.

Miért hozom ezt szóba? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert gyakran hangzik el a hivatalos kommunikátorok részéről, gyakran látjuk az újságok oldalain a megrendelt hirdetésekben, hogy ez mennyire előnyös Magyarország számára.

Gyakran hivatkoznak arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban ez egy elfogadott rendszer. Igen, csak szeretném rögzíteni, hogy a régi tagállamokban egy kialakult, stabil gazdálkodási rendszer van, kialakult, stabil birtokrendszer van, kialakult, stabil bérleti rendszer van. Magyarországon, akár tetszik nekünk, akár nem, egy átmeneti rendszer van, nincs történelmileg kialakult stabil birtokszerkezet, üzemi rendszer, és ha ez a rendszer, ez a törvény hatályosult volna, abban az esetben kettős földár és kettős bérletidíj-rendszer alakul ki, és a válságok közepette káosz teremtődik.

Tisztelt Országgyűlés! Egyetlenegy új, velünk együtt csatlakozott olyan jelentős agráriummal rendelkező tagállam sem alkalmazza ezt a módszert, csupán Magyarország akarta ezt egyedül bevezetni. Még egyszer azért kell aláhúzzam ezt, mert folyamatosan ezt halljuk, hogy minden tagállam bevezette. Ez egyszerűen nem igaz. Málta és Szlovénia volt az új tagállamok közül; Szlovénia rég euróval fizet, Máltának pedig gyakorlatilag nincs mezőgazdasága. Mit akarnak a többi tagállamok? Azt akarják, hogy a rendszert, az uniós, az Európai Unió által kialakított új támogatási rendszert megismerve majd 2013-tól csatlakoznak az új, közös agrárpolitikához, addig pedig a válságok közepette stabilizálják a helyzetüket. Magyarország ezt a lehetőséget, ezt az esélyt elmulasztotta. Most ismét kapunk egy történelmi esélyt arra, hogy újragondoljuk saját helyzetünket.

Az a meggyőződésem, hogy nincs más lehetősége a magyar kormánynak, mint az, hogy újragondolja, figyelembe véve az 1,8 millió földtulajdonos érdekét is, figyelembe véve a fiatal gazdák érdekeit is, figyelembe véve azt a tényt, hogy a nemzeti tartalék csak adható, de kötelezően nem jelent garanciát, így a termelés biztonsága is komoly veszélybe kerül. Arra kérem a tisztelt kormányzatot, szíveskedjen tudomásul venni, hogy ez a törvény ma nem időszerű.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 240 2008.11.18. 1:59  19-301

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés olyan bevételeiről szeretnék szólni, amelyeket ugyan a költségvetési tervezés során látunk, megjelenik a soron, de amivel már nem számolhatunk. Csatlakozni szeretnék képviselőtársaimhoz. Csak szeretném szíves figyelmükbe ajánlani, hogy az állattenyésztésre nagyon nagy gondot szeretne fordítani a kormány.

Kedves kormánypárti képviselőtársaim, van ugyan egy 10 milliárdos összeg a költségvetésben az állattenyésztés támogatására, de van egy kis megjegyzés alatta, hogy ebből már 7 milliárd ki van fizetve. Tehát a termelők úgy érzik, hogy megkapják, önök úgy érzik, hogy ki kell adni az összeget, de az sajnos már 2009-ben nem hasznosul.

Szeretném szíves figyelmükbe ajánlani a különböző bírságok tervezett bevételét. Nonszensz! Tervezik a bírságot, hogy mennyi lesz majd a parlagfűből, egyebek, hatósági bírságok. Lehetetlen tervezni - jelentős összeggel van bent a költségvetésben. Továbbá a földhivataloknál bírságok, egyebek, állattenyésztési hatósági bírságok, élelmiszer-ipari ellenőrzés során tervezett bírságok, ezek, azt gondolom, hogy nem tervezhetők korrekt módon. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ezek bizony komolyan terhelik a költségvetést, és esetenként egyes költségvetési soron megjelent összegek valódiságát megkérdőjelezik.

Pontosan ezért mondjuk mi azt, hogy igen, alaposan át kell ezt gondolni. Ezeket egyébként elmondtuk már részletesen a bizottsági vitákban is, sőt az általános vitában is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 276 2008.11.18. 2:05  19-301

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Borenszki képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék szólni. Képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy megértik aggodalmainkat a költségvetéssel kapcsolatban, de lássuk be, hogy ennyi a forrás, és nincs elmozdulási lehetőség. Mi nem megértést kérünk, hanem intézkedést kérnénk szépen, méghozzá határozott és egyértelmű intézkedéseket.

Nincs elegendő pénz az intézmények működésére, takarékoskodni kell. Tessék mondani, miért is kell az SPS-rendszert most bevezetni? Miért is kell most erre többletforrásokat biztosítani, többletterheket bevállalni úgy, hogy többletköltséget jelent a gazdálkodóknak is, és veszteséget jelent a földművelőknek is, legalábbis a nagyobbik részének? Azt gondoljuk, hogy ha kell, akkor alaposan gondoljuk végig, és alapjaiban közösen a nehézségi pontokat, a súlyponti kérdéseket át kellene beszélni. Kezdeményeztük ezt a bizottsági üléseken is, sajnos nem jártunk eredménnyel, nem tudtunk érdemi eredményeket elérni.

Az a meggyőződésem, hogy az ember, ha nehéz helyzetben van, akkor nem a háza átalakításához kezd, nem a legkorszerűbb technológiát akarja alkalmazni, nem a legkorszerűbb gépkocsit vásárolja, hanem olyankor összehúzza magát, és rendezi a saját helyzetét. Azt gondolom, nem biztos, hogy nekünk most kellett elindítani a nyugat-európai, a régi tagállamokhoz viszonyítottan is nagyon sikeresnek mondható módon, hiszen közel 100 százalékban elektronikusan kérik a gazdáktól a bevallásokat, csak ennek komoly infrastruktúra-igénye van (Gőgös Zoltán: Meg is csináltuk. Készen van.), ennek komoly szakemberigénye van, és ezeket fizetni kellene. Csakhogy kiderül, hogy más területeken viszont nincsen elegendő forrás, államtitkár úr, sajnos.

Köszönöm, majd a következő kétpercesben folytatom.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 292 2008.11.18. 2:22  19-301

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Font Sándor, Czerván György és Ángyán József képviselőtársaimmal együtt nyújtottuk be azt a módosító indítványt, mely szerint az 50/2003. (IV. 30.) számú országgyűlési határozat végrehajtásával kapcsolatban szeretnénk a kormánynak abban segíteni, hogy ne legyen mulasztásos törvénysértésben. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet, ha erről ebben a Házban határozat született, és semmi nem indokolja, hogy ezt az összeget elvonják az agrárgazdaságtól, a mezőgazdasági termelőktől szektorsemlegesen, akkor ezt szíveskedjenek valamilyen módon visszajuttatni.

Mire gondolok? Arra, hogy amikor ezt az összeget elvonták a termelőktől, akkor egyetlen indok volt, hogy az intervenció jelentős költségeket emészt fel. Tisztelt Ház! Gabonaintervenció sem a múlt évben nem volt már, sem ebben az évben, sőt az Európai Unió jelenleg hatályos döntése értelmében nem is lesz. Azt, hogy jelentős készletek tűntek el az intervenciós raktárakból, ne a gazdák támogatásából finanszírozzák, hanem egész máshonnan. A termelői kör ezért nem lehet felelős.

Illő tisztelettel azt kérjük, hogy ez az összeg maradjon meg. Miért? Többen felvetették, hogy mi is szeretnénk többet, de nem jut. Igen, kedves képviselőtársaim, csakhogy a mezőgazdasági termelők egy bizonyos versenypályán vannak, és mi sem szeretnénk azt, hogy míg a versenytársaink kiváló sportfelszereléssel futnak a pályán, addig mi nem rendelkezünk megfelelő technikával, és lemaradunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)