Felszólalás adatai

Most Aradszki András KDNP-s képviselő következik, aki napirend előtti felszólalását "Érik a gyümölcs" címmel fogja elmondani.

Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Érik a gyümölcs. A napirend előtti felszólalásom címe nem egy mezőgazdasági szakkérdés új szempontú kifejezését takarja, de nem is John Steinbecknek az ilyen című regényét kívánja bemutatni, hanem bármilyen meglepő is, a lakossági devizahitel-szerződések jogi megítélése megváltozásának irányait kívánja boncolgatni.

2013. november 5-én szintén napirend előtt megkérdeztem, hogy szorul-e a hurok a bankok nyaka körül, hivatkozással az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára. Azt is elmondtam, hogy az európai fogyasztóvédelmi irányelv hatálybalépésétől kezdve az Európai Bíróság kevés ítéletet hozott, de 2013. március 14-én egy olyan döntést hozott, amely alapján kialakítható lehet egy európai egységes bírói gyakorlat a fogyasztói hitelezés kérdésében.

Azt is kifejtettem, hogy ez az egységes, következetesen érvényesíthető gyakorlat minden bizonnyal hatással lesz a magyar bírósági gyakorlatra, megjegyeztem, hogy a devizaadósok szempontjából indokolt optimista várakozással nézni a magyar bírói kar elkövetkezendő döntései elé.

Tisztelt Ház! Az egyik ítélőtábla 2013. december 6-án hozott egy jogerős ítéletet egy devizahitelezési perben. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés a felperesek által támadott feltételek tisztességtelensége miatt a maga egészében semmis. A per tárgyát a következő szerződési feltételek képezték: a bank által kikötött szerződésmódosítási jog, a forintban folyósított kölcsön visszafizetésének, illetve folyósításának kapcsán felmerülő eladási, illetve vételi árfolyamok alkalmazása.

A jogerős bírói ítélet értelmében a fogyasztói kölcsönszerződés semmisségének megállapítását akkor is lehet kérni a fogyasztó által, ha a fogyasztó a pert megelőzően a tartozását elismerte, de részben maga nem teljesített. A bíróság rögzítette, hogy elsőként a feltételek tisztességtelenségét kell kivizsgálni az ilyen ügyekben. A bíróság megállapította azt is, hogy ha a szerződés feltétele tisztességtelen azért, mert ellentétes a korábbi jóhiszemű és tisztességes joggyakorlattal és jogkövető magatartással, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg az új feltételeket, akkor függetlenül a hitelintézeti törvény rendelkezéseitől, kielégíti a tisztességtelenség követelményeit.

Az ítélet hivatkozik - és alkalmazza - az európai irányelvre is. Ebből következően az is sarokpontja volt vagy lett az ítéletnek, hogy tiltja az úgynevezett egyoldalú hatalmasságot a kölcsönszerződések teljesítése során. Nem lehet olyan állapotot kialakítani, hogy előre nem látható feltételektől függően módosíthassa a pénzintézet a szerződéseket, és ezeknek a feltételeknek a részletezése, megismerése a szerződéskötéskor elmaradt. A jóhiszeműség és a tisztesség követelményét mindez sérti, és ilyen alkalommal a fogyasztótól az ilyen szerződési feltétel elfogadása valóságos szerződéskötési tárgyalások nélkül nem lett volna elvárható.

Fontosnak tartom az ítéletben kiemelni azt is, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés - az ítélet értelmében és a Ptk.-ból fakadó értelmezési szabályok szerint - forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön. Ebből a szempontból a bank által alkalmazott vételi, illetőleg eladási árfolyamok figyelembevétele nem más, mint matematikai művelet, amely mögött tényleges devizavétel és -eladás nincs. A Ptk. szerint az ítélet azt is kimondta, hogy ellenszolgáltatás csak szolgáltatásért jár, így tulajdonképpen nem egyeztethető össze az sem, hogy a szerződéskötést követően, már a teljesítés során az egyik fél a másik szolgáltatását, annak mértékét, összegét a saját belátása és érdekei szerint alakíthassa.

Tisztelt Ház! Az ítélet függvényében bízom és reménykedem abban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ennek a gyakorlatnak általánosabb, a jogalkotás számára is mértékadó következménye lesz, és ez segít Magyarország, a magyar lakosság problémáit megoldani a devizahitelezés kivezetésével.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

(13.20)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is új ítéleteket hozott ide a parlament elé napirend előtti felszólalásában, és nagyon pontosan idézte, tisztelt képviselő úr, nap mint nap olvashatunk különböző hírekről. Én még kettőt találtam a múlt héten. Az egyiknél a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt állt egy ügy, amelyben az OTP Bank és egy devizahiteles ügyében döntött, és ott inkább a bank érveit fogadta el, míg egy autóhiteles ügyében a Fővárosi Törvényszéken inkább az ügyfél, az adós érveit fogadta el a bíróság, és az ő javára hozta meg a döntését. Ebből is látható, hogy nagyon-nagyon szerteágazó most már a bírósági gyakorlat.

2500 devizahiteles ügy folyik a bíróságokon most már, de lehet, hogy már valamivel több is, hiszen a szám napról napra nő. A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumában a tárgyalás alatt lévő ügyek 56 százaléka devizahiteles ügy, ezt azt jelenti, hogy a többi ügy is lassabban halad, hiszen minden bírói tanács devizahiteles ügyekkel van elfoglalva. Ezért várjuk nagyon december 16-án a Kúria döntését, bízunk benne, hogy egy irányba tudja terelni a különböző ítéleteket.

De nemcsak a rendes bíróságokon, nemcsak a Kúrián, de az Alkotmánybíróságon is téma a kormány értelmezési indítványa nyomán a devizahitelezés ügye, illetőleg ahogy ön is mondta, Luxemburgban is, pontosan a fogyasztói szerződések kapcsán a luxemburgi székhelyű európai uniós bíróság is vizsgálja ezt az esetet. A múlt héten is volt egy közbenső döntés, hiszen a végső döntés későbbre várható, de láthattuk, hogy a bíróságon az Európai Bizottság amikor az iratismertetés során a saját véleményét elmondta, az nagymértékben egyezett a magyar kormány által elővezetett véleménnyel, miszerint igenis vizsgálniuk kell az egyedi tagállami bíróságoknak, hogy tisztességesek-e azok a feltételek, amelyeket az árfolyamrés vagy az egyoldalú szerződésmódosításon keresztül az egyoldalú kamatemelés tekintetében a bíróságok alkalmaztak. Ezek azok a kérdések, amik a leginkább foglalkoztatják most is a közvéleményt és fontosak a kormány számára.

Hadd mondjak egy gondolatot az alkotmánybírósági indítványról! Azt kívántuk az Alkotmánybíróságtól kérni és azt is fogalmaztuk meg a jogértelmezési indítványunkban, hogy az előző alkotmány is és a mostani alaptörvény is a tisztességes piaci magatartás követelményeit előírja a versenyszabályok között az alkotmányban, de ez a mostani alaptörvényben egy szinttel magasabb polcra helyeződött, hiszen most már két éve az alaptörvény az erőfölénnyel való visszaéléstől is védi a fogyasztókat, és különösen a fogyasztók érdekeire tekintettel kell Magyarországnak mindig a törvényeit meghozni, és nyilvánvalóan az alaptörvény alapján a törvényeket értelmezni is. Bízunk benne, hogy az alaptörvény alapján értelmezi ezeket a devizahiteles konstrukciókat az Alkotmánybíróság, és állást foglal az alkotmányosság, illetve alaptörvénysértő mivoltával kapcsolatban, illetve az állami beavatkozás alkotmányos kereteit is meghatározza, hiszen az idén februárban a devizahitelezéssel az Alkotmánybíróság egyszer már foglalkozott, s az akkori határozatát azért hozta, mert megtámadták a végtörlesztést, hogy az nem volt alkotmányos. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a kormány akkori javaslata a végtörlesztésre teljes mértékben alkotmányos volt, megfelelt az alkotmányos előírásoknak, és ennek kapcsán egy részét a devizahiteles problémának értékelte az Alkotmánybíróság, de nem az egészét. Mi azt kérjük, hogy a februári értelmezését terjessze ki az Alkotmánybíróság

Bízunk benne, hogy a Kúria, az Alkotmánybíróság és a luxemburgi bíróság, vagy még inkább a Bizottság véleményének az ismeretében kialakul, hogy pontosan mi a hatályos magyar jogi szabályozás. Hiszen nagy bajban lett volna a kormány, ha úgy fogad el egy devizahiteles mentőcsomagot a két kijelölt sarokoszlop között - az egyik az, hogy mindenképpen ki kell vezetni a jelzálogalapú lakossági devizahiteleket, a másik pedig hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek -, nos ezek között egy jogi konstrukciót létrehozhatott volna úgy a kormány, hogy a későbbiekben a most hatályos vagy a korábban hatályos jogszabályokat a bíróságok úgy értelmezik, hogy azok ellentmondásban vannak a kormányzati mentőcsomaggal.

Ezért volt fontos számunkra, hogy tisztázza a Kúria, tisztázza az Alkotmánybíróság a fennálló jogi helyzetet. Bíztunk benne, hogy két hónap alatt sikerül a bankoknak és az adósoknak is megállapodni, hiszen akkor az ő megállapodásuk sok mindent felülírt volna, de ez nem jött létre. De nagyon fontos, hogy valóban a tisztességes gyakorlatba belefér-e az, hogy az egyik fél diktálja a feltételeket, és nincsenek sem a szerződésben, sem az általános szerződési feltételekben, sem jogszabályban rögzítve azok a különböző gazdasági vagy más események, amelyekre hivatkozással a bank - mint az egyik fél - módosíthatja a követelményeket. A bank egyértelműen erőfölényben van, ezt kell nekünk jogegyenlőséggé tenni a két fél között.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai