Készült: 2020.09.21.18:35:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2001.03.07.), 101. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:47


Felszólalások:  Előző  101  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfontosabb feladata vállaltan is talán az lenne, hogy azt a kaotikus joganyagot, amely a körözés különböző fajtáival kapcsolatban a magyar jogban szétszórtan megtalálható, megpróbálja valamilyen módon összerendezni és egy törvénybe foglalni. Ezt egyébként miniszter úr által elmondott nagyon rövid expozé is - alig háromperces expozé - tartalmazta, sajnos azonban ennek az egyébként vállalható és támogatható célnak a törvényjavaslat messze nem képes eleget tenni. Egyetértenénk akkor ezzel a törvénnyel, ha lenne egy olyan önálló törvény, amely a személy- és tárgykörözés minden lényeges kérdését végre - hogy úgy mondjam - egységes szerkezetben valamilyen módon rendezné. Igazából nem gyűjti össze a szétszórt joganyagot, és azt kell mondanom, hogy majdnem átláthatatlanabbá teszi a helyzetet, mint ahogyan az pillanatnyilag kinéz.

A törvényjavaslat különböző helyeiről és más jogszabályokból - ha nem is könnyen - nagy nehezen össze lehet szedni azt, hogy mi is a körözés, és milyen esetekben lehet körözést elrendelni. A törvényjavaslat ebben nem sok segítséget ad, mert rögtön a legelső rendelkezések között magának a körözésnek a fogalmát úgy határozza meg, hogy az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége a körözés. Talán még elegendő is lenne, ha ezt a fogalmat később szakszerűen, részletesen kifejtené, azonban ezt hiába keressük a törvényjavaslatban, nem találjuk meg. Ebből az következik, hogy a körözés fogalma alatt változatlanul ugyanazon eljárási szabályokat kell majd érteni, amit alkalmazni kell, mondjuk, egy holttest hiányzó testrészének a kutatása során, egy házassági bontóper közepette álló személynek a törvényi feltételeknek megfelelő kutatása során vagy egy szökött fegyenc kapcsán. Úgy gondolom, ez teljességgel képtelenség.

Ha valaki veszi a fáradságot, és megpróbálja összeszedni, hogy körözést hogyan és milyen törvényhelyek alapján lehet elrendelni, akkor - lehet, hogy nem teljes a taxáció, amit megpróbáltam megtenni - a következőket lehet megállapítani. Egyrészt körözést lehet elrendelni a polgári perrendtartás szabályai szerint gyermektartási, -elhelyezési és származásmegállítás iránti perek bizonyos eseteiben, a peres felek, az anya és a gyermek felkutatására vonatkozóan. Ha valaki ügyesen forgatja a törvényjavaslatot, ezt a 40-42. § környékén megtalálja.

A hatályos büntetőeljárási törvény alapján és ennek a tervezetnek a 44. §-a alapján a tárgyi bizonyítékok és az elkobozható vagyontárgyak körözése egy másik kategória. Egy következő kategória - szintén a büntetőeljárási törvény alapján - az ismeretlen helyen tartózkodó, elfogatóparancs hatálya alatt álló terhelt körözésének esete. A jogszabálytervezet bevezet egy új intézményt - szintén a büntetőeljárási törvényt módosítva - az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt körözésével kapcsolatban. Tartalmaz "a külföldiek beutazásáról" kezdetű, hosszú nevű idegenrendészeti törvény az idegenrendészeti eljárás alatt álló, ismeretlen helyen tartózkodó külföldiek körözésére vonatkozóan szabályokat - ez a javaslatban a 47. §-ban található. Tartalmaz a rendőrségi törvény bűnmegelőzési eljárás hatálya alatt álló személyek körözésére vonatkozóan rendelkezéseket. Tartalmaz a tervezet eltűntek, holttestek, testrészek, személyazonosságukat meg nem állapítható személyekkel kapcsolatban körözési szabályokat. Vannak egészségügyi, járványügyi okból felkutatni rendelt személyekkel kapcsolatos körözési feladatok, és végül a bv-intézetekből szököttek, engedély nélkül eltávozottak felkutatására szintén. Elképzelhető, hogy én nem tudtam összegyűjteni ezeket a körözési rendelkezéseket teljeskörűen, de úgy gondolom, ez nem feltétlenül az én hibám.

Semmiképpen nem engedhető meg, hogy ennyire fontos, alapvető garanciális jogokat érintő törvényjavaslatban ennyire ne lehessen eligazodni. Ma azt mondjuk, azért kell a törvényjavaslat, mert az állampolgárok nem képesek átlátni azt, hogy a körözés fogalma alatt mikor kerülnek - hogy úgy mondjam - kvázi veszélyeztetett vagy érintett helyzetbe, de a törvényjavaslat ezen a téren igazából nem ad segítséget. Ez az egyik komoly probléma.

A másik komoly probléma az, hogy nagyon szűk körtől eltekintve a törvényjavaslat tulajdonképpen egy kvázi elfogatóparancsot enged meg alkalmazni az érintettekkel szemben. Nyilván a keresett testrészeknél ez nem merül fel a dolog értelméből adódóan, de bizony más esetekben ez egyértelműen kikövetkeztethető, sőt alapvető probléma még az, hogy amennyiben felkutatják a keresett személyt, azaz sikeres a keresés, akkor mi a hatóság teendője. Ez szerintem nem olvasható ki a törvényből, pedig rendkívül súlyos jogsértéseknek lehet a forrása az, ha a törvény nem tisztázza, hogy ha valakit valamilyen körözési feltételek szerint megtalál a hatóság, akkor vele szemben milyen lehetőségek vannak. Például nagyon könnyen lehetséges, hogy valaki nem is tudja, hogy ellene eljárás indult és keresik. Elköltözött, szabadságon van, nem akart sorban állni az okmányirodában, így rendkívüli váratlanul érheti az, ha valamilyen törvényhelyben biztosított lehetőségnél fogva megtalálják, amiről egyszerűen tudomása sem volt.

Már az előttem szóló szocialista képviselő is elmondta azt, hogy az rendben van, hogy bizonyos esetekben lehet poligráfos vizsgálatot alkalmazni, ezt más jogszabályok egyértelműen rögzítik, de úgy gondolom, azt a hibát nem szabad elkövetni, hogy ebben a törvényben is lehetővé tesszük azt, hogy, mondjuk, kiskorúakat poligráfos vizsgálatnak vessünk alá. Azt hiszem, ez olyan hiba, amelyet egyrészt könnyen lehet korrigálni, másrészt ennek indokát fenntartani, véleményem szerint, semmiképpen sem lehet.

A következő és talán a sorban utolsó, de nem csekélyebb súlyú észrevételem a törvénnyel kapcsolatban az - és ezt az alkotmányügyi bizottság ülésén is vitattuk már a kormány képviselőinek jelenlétében -, hogy a törvénytervezet számos végrehajtási feltételt rendez, sok a felhatalmazó rendelkezés, és akárcsak az előző törvény kapcsán, itt is azt kell megemlítenem, hogy rendkívül sajnálatos az, hogy ezeket a végrehajtási rendelettervezeteket nem kaphattuk meg. Most nem azért említem ezt meg ismét, mert, mondjuk, rátaláltam egy ilyen szabályra, és ezt most jó elmondani több alkalommal is - sajnos úgy látszik, ma belügyes nap van, mert sok törvényjavaslat érinti a Belügyminisztérium tevékenységét -, de úgy gondolom, igaz az az állítás, hogy olyan esetekben, amikor egy-egy végrehajtási rendelet alapvető jogokat érinthet, akkor itt különösen indokolt az, hogy a végrehajtási rendelet tervezete rendelkezésre álljon. Ezt a mulasztást egyébként a kormány tisztelt képviselője az alkotmányügyi bizottságban is elismerte, és belátta, hogy helyesebb lett volna, ha ezek a tervezetek a képviselők elé kerülhetnek - talán még pótolható.

 

 

(17.30)

 

És nem érzem jogosnak azt a hivatkozást, hogy egyelőre nem lehet látni, mi lesz a törvényjavaslat végleges formája, és ezért nem lehet megalkotni a rendelettervezetet. Ez azért sem állja meg a helyét, mert az 1998-ban induló ciklusban nem nagyon volt jellemző, hogy a kormány javaslatai alapvetően megváltoztak volna a vita során, bár néhányra igazán ráfért volna. A törvényjavaslatok a beterjesztésekhez képest általában nagyon hasonló formában kerülnek megszavazásra az Országgyűlés által, tehát nyugodtan meg lehetett volna csinálni ezeket a rendelettervezeteket. Ha mód van rá, tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, intézkedjen annak érdekében, hogy még a vita során megkaphassuk ezeket a tervezeteket.

Mindezek alapján igazán sajnáljuk, hogy ez a törvényjavaslat nem segít megoldani azt a problémát, amit vállaltan szeretne megoldani, hogy az átláthatatlan joganyagot tisztábbá és egyértelműbbé teszi. A törekvést méltányoljuk, de úgy gondolom, az eredmény sajnos nem felel meg a követelményeknek, ezért a javaslatot nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

 




Felszólalások:  Előző  101  Következő    Ülésnap adatai