Készült: 2024.03.29.10:58:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.), 233. felszólalás
Felszólaló Kocsis Róbert (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:40


Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Maradva az előző gondolatnál, relatív összeférhetetlenséget okoz, ha egy-egy beépítésnél az önkormányzat tulajdonában lévő telek beépítése versenyben van a szomszédos más tulajdonban lévő telekkel. De akkor sem lehet objektív a polgármesteri hivatalon belülre szervezett építésügyi hatóság, ha egy-egy jelentős bevételt hozó ipari üzem telepítéséről van szó, ami adót vagy foglalkoztatási többletet eredményez.

Az összeférhetetlenség miatt kijelölt más eljáró hatóság sajnos nem egyenértékű a területileg illetékes építésügyi hatósággal. Nem ismeri a helyszínt, nem ismeri a helyi szabályozást, nem kérhető számon tőle folyamatában és hosszabb távon a végzett munka minősége. Az önkormányzatok kezéből nem esik ki állami építésügyi hatóság esetében sem a településfejlesztés irányítása, hiszen kezükben van a településrendezési tervek, építésügyi szabályzatok készíttetése, amelyek jogszabályként kerülnek megállapításra, és ezek kötik az építésügyi hatóságokat.

(20.20)

A következő javaslatom a következő, 49. ponthoz született meg, ez így hangzik: "továbbá a műemlékvédelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön szabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják." Ennek indoklása az, hogy nem célszerű az építésügyi hatóságokat kettőzni.

A megfelelő színvonalra fejlesztett körzeti építésügyi hatóságok - ami az egyes városokhoz telepített kevesebb számú hatóság esetén törvényszerűen be fog következni - el tudják látni a műemlékekkel kapcsolatos hatósági feladatokat is, jobban, mint a kulturális örökségvédelmi hivatalok.

Végezetül az ajánlás 56. pontjához nyújtottam be módosító javaslatot, amelynek lényege az, hogy az építésügyi szakma adjon ki egy úgynevezett szakmai fogalomgyűjteményt, amely tartalmazza az úgynevezett bizonytalan megfogalmazású fogalmakkal kapcsolatos állásfoglalásokat. Az építésügyi törvényben és az építésügyi jogszabályban alkalmazott fogalmak jelentős hányada ugyanis kiérleletlen. Nyilvánvalóan ezért van az, hogy a jogszabályokban gyakran rokonértelmű szavak, kifejezések alkalmazására kerül sor, ami a jogalkalmazókat elbizonytalanítja.

Itt mire gondolok? Például szerepelnek ilyen megfogalmazások a törvényben, hogyan lehet a telekalakítást építési munkának meghatározni. Az építmény fogalmában olyan lehetetlenség szerepel, hogy az építmény olyan műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve az azok feletti légtér megváltoztatásával jön létre. Kérdés: vegyileg változnak-e meg, vagy esetleg fizikailag? És még sorolhatnám ezeket a példákat. Tehát azt gondolom, az építésügyi szakma nagy örömmel fogadná ezt a fogalmi gyűjteményt, amely tisztába teszi ezeket a bizonytalanságokat.

Kérem képviselőtársaimat, hogy az itt elhangzott és a módosításokban szereplő indokok alapján szíveskedjenek támogatni módosító javaslataimat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai