Készült: 2020.09.19.15:37:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

208. ülésnap (2009.05.05.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:19


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígérem, hogy nem fogom kihasználni a 30 percet, tudniillik nincs miért kihasználni. (Jelzésre:) Nincs mit.

Timeo Danaos et dona ferentes - félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is. Feltehetően a kormány arra számított - és ebben semmi különbség: az előző kormány, amely beterjesztette és a mostani kormány, amely megpróbálja keresztülvinni -, hogy a képviselő urak és hölgyek ezt a törvényt nem fogják átolvasni, hiszen idejük sincs 400 oldalt elolvasni, tömény jogszabályt. Ráadásul, ha tisztességesen járna el a képviselő, akkor nemcsak a jogszabályi változásokat olvasná el, hanem az alapvető jogszabályt is, amit változtat, és azzal együtt keresné meg. Nyilvánvaló, ez kiszámítható, hogy erre a beterjesztéstől számított idő sincs.

(13.20)

Ezért maradván az általános vitánál, egy-két jogállamisággal kapcsolatos kérdést kellene feltenni, bár nem csak az üres padsorok láttán pusztába kiáltott szó, akár az előző kormánynak, akár folyamatosan a mostani kormánynak teszem fel. Jogállamiság kérdésében úgy gondolom, hogy meglehetősen hadilábon állnak. Hivatkozom itt az alkotmánybírósági határozatokra is, a törvényalkotási munka folyamán ahogy az Alkotmánybíróság reagált némely meghozott törvényre.

A legfurcsább az egészben, hogy ez az egyesek szerint 152, mások szerint 180 törvénymódosítás, amint itt képviselőtársam mondta, olyan törvényeket is érint, amit nemrég tárgyalt a magyar parlament, amit nemrég tárgyalt az Országgyűlés. Úgy tűnik, hogy ebben a jogalkotási káoszban nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal kéz. Tehát amikor nemet mondunk az ilyen típusú vagy ilyenfajta, vagy a jogállamiság eszméjével össze nem egyeztethető törvényalkotási folyamatban, akkor elsősorban azért mondunk nemet, mert nem hiszem, hogy tisztességes, alkotmányos és lehetséges törvényalkotási mód. Ez nem felel meg a jogalkotási törvénynek. De ugyanakkor nem szolgálja a jogbiztonságot sem. Képviselőtársam itt kifejtette, hogy reméli, hogy 2009. október 1-jére a feltételek biztosítottak lesznek eme törvény bevezetéséhez. Nem tudom, hogy melyik országban él, azt gondolom, hogy talán jól tenné, ha nem Budapesten, hanem egy olyan vidéken meglátogatna egy igazgatási szervezetet, vagy egy községi hivatalt meglátogatna, és megnézné, hogy milyen feltételek mellett dolgoznak.

Ha az ember csak a törvény indokolását olvasná el, magasztos és szép elvek, és talán bizonyos értelemben a közigazgatás modernizációját is szolgálná. De, hölgyeim és uraim, ma egy olyan országban élünk, ahol a közigazgatásnak nincs meg a törvényességi felügyelete. Ma egy olyan országban élünk - és akkor milyen törvényt tárgyalunk? Azt gondolom, hogy önmagában ez a kérdés is föltehető, hogy szabad-e ilyen körülmények között ilyen törvényt tárgyalni azzal a jelszóval, hogy itt tulajdonképpen semmi mást nem csinálunk, csak egy korábban elfogadott közigazgatási eljárási törvény novelláját próbáljuk a magyar jogrenden keresztülvezetni, ami egyébként természetesen nem igaz.

Szeretném, ha szembenéznének önmagukkal, és őszinték lennének. Tudniillik a kormány elkövette a csempészet bűntettét. Ezen címszó alatt becsempészte például a 412. §-tól kezdődően a 416. §-ig - bocsánat, fölolvasom, nem olvasom az egészet, nem fogom önöket untatni - például: "szolgálati időként nem lehet figyelembe venni fizetés nélkül szabadság, a munkavégzés alóli mentesítés és a bíróság által jogerősen jogszerűtlennek minősített sztrájkban való részvétel időtartamát". A tb-törvény módosítása, a teljes nyugdíjrendszert átszabják társadalmi vita nélkül, eljárásjogi kérdések kapcsán teljes anyagi jogi kérdéseket több területen megtalálhatunk. Azt gondolom, hogy emellett szó nélkül elmenni nem lehet, tisztességes ember vagy tisztességes képviselő nem teheti meg, hogy szó nélkül megy el. Oly mértékig nem felel meg a jogalkotási törvénynek, de fölolvashatom, bármelyik részét elővehetem.

Azt gondolom, hogy amikor azon címszó alatt, hogy eljárásjogi novella keresztülvezetése a magyar jogrenden, és sorozatosan anyagi jogi jogszabályok módosítását találjuk mindenfajta egyeztetés nélkül, mindenfajta társadalmi vita nélkül, nagyszabású módon átszabva a nyugdíjrendszert anyagi jogi kérdésekben - megengedhetetlen. Határozottan ki kell jelentenem, hogy tiltakozunk az ilyen típusú jogalkotás ellen. Nem felel meg sem a jogalkotási törvénynek, sem az alkotmányosságnak, és nem felel meg a jogbiztonságnak sem. Csak hogy egy csemegét mondjak, bocsánat, elolvastam, a törvény 120. §-a azt mondja a személyazonosító jelek alkalmazásánál, hogy a polgárt; nem a természetes személyt, nem a magyar állampolgárt. Tessék most értelmezni, mit értek a polgár szó alatt! Én tudom, hogy mi az, nem jogi értelemben használtuk ezt a kifejezést eleget, megjelenik jogi kategóriaként a polgár; nem állampolgár, nem természetes személy.

"A természetes személyazonosító adataikból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal vagy..." - nem sorolom. Hogy szolgálná ez a jogbiztonságot, amikor ilyen kategóriákat tartalmaz a törvény, hogy igazolás megfelelő mértékű adatokkal? Nyilvánvaló, hogy akik ezt a törvényt előkészítették, majd válaszolnak a feltett kérdéseimre, és nem marad pusztába kiáltott szó: mit értenek a megfelelő mértékű adatokon? Külön szépsége, hogy a gendert bevezetik a magyar jogrendbe, ezt is társadalmi vita nélkül, mert most már a nemi azonosítást nem lehet, nem tudom, hogy a személyi számokkal mit fognak kezdeni, a 2-est vagy az 1-est mire fogják átírni. Elképzelhetetlen!

Sorolhatnám sorban, de olyan... - nézzük meg például a hatályba léptető rendelkezést. Hogy fog ez a törvény hatályba lépni? Kihirdetéstől számított 8 nap alatt. Hogy lép hatályba a közigazgatási novella? Október 1-jével. Bocsánatot kérek, önök arra hivatkoznak, bocsánat, elképzelhetetlen számomra, hogy valaki ezt a kérdést logikailag nem érti meg, hogy arra hivatkozik, hogy azért kell a magyar jogrenden keresztülvezetni az eljárásjogi novellát... - közel nem ez történik ebben a jogszabályban, vagy egy részében ez történik, más részében nem ez történik, és közben pedig a hatályba léptető rendelkezéseknél sincs összhangban a kettő.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Amit ön a törvénytervezet bevezetőjében mondott, azokkal a célokkal nyilvánvaló, hogy a feltételrendszerek megléte esetén az ember még egyet is érthetne. De ha nem az történik, és ebben az országban sorozatban nem az történik, amit mondanak vagy hirdetnek, ha nem az elvek szerinti jogalkotás történik, akkor azt gondolom, hogy a képviselőháznak és minden képviselőnek az a dolga, hogy tiltakozzon, és védje a jogállamiságot ahogy lehet és amint lehet.

Azt gondolom, hogy ha önök ilyen súlyú kérdéseket ilyen körülmények között próbálnak tárgyalni, akkor nagyon komoly alkotmányossági kérdéseket vetnek föl, és természetesen abban bízunk, hogy ilyen törvényt a köztársasági elnök úr nem fog aláírni. Belemehetnénk nyilván a részletekbe vagy a részletek tárgyalásába, de ha valóban azt kívánják elérni, hogy az indokolási részben meghirdetett elveket, és az indokolási részben egyébként olyanokkal, amivel egyet is lehetne érteni... - akkor azt gondolom, hogy egyetlenegy tisztességes megoldás van, hogy ezt a törvényt vissza kell vonni.

Tehát nincs értelme annak, hogy egy Gyurcsány-kormány által beterjesztett, a csempészet lehetőségével élve anyagi jogszabályokat benyújtva, társadalmi vita nélkül ilyen súlyú kérdéseket megpróbáljanak átnyomni a Házon. Úgy látom, hogy megkísérlik. Ha pedig ezt megkísérlik, akkor azt gondolom, hogy a következményeikkel számolni kell. Abban reménykedem, hogy amikor a novella hatályba lép, 2009. október 1-jén már nem lesznek kormányon.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai