Készült: 2021.03.07.00:29:35 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 137 2010.05.20. 2:10  107-174

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! XVI. kerületi polgármestertársam elmondott egy példát arra, hogy hogyan próbálták enyhíteni azokat a sebeket, amelyeket ez az Országgyűlés okozott a 2004. december 5-i gyászos emlékezetű nappal. Zalaegerszeg városa "tiszteletbeli zalaegerszegi polgár" kitüntető címmel ruházta fel a határon kívüli magyarokat, azokat, akik úgy érezték, hogy erre igényt tartanak.

Akkor, amikor a Művészetek Palotájában hatszáz marosvásárhelyi ember nézett rám, és szabadkozva mondtam, hogy nem nekem kellene itt állnom, és nem tiszteletbeli zalaegerszegi polgári címeket kellene átadni, hanem Magyarország miniszterelnökének, és bizony magyar állampolgárságot, akkor hatszáz meghatott ember nézett vissza rám, és bizony az idősebb emberek könnyeztek, ugyanúgy, mint amikor a kétezredik ugyanilyen kártyát átnyújtottam pár esztendővel később.

A mai nap folyamán is közgyűlés volt Zalaegerszegen, és néhány tucat zalaegerszegi polgári kártyát tudtam átnyújtani: ez talán ékes válasz Nyakó István buta felvetésére, hogy vajon akarják-e a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok.

Sajó Sándor versét tudom idézni: "Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, / Mely itt reszket a Kárpátok alatt". Ezt a nagy szent akaratot váltsuk valóra együtt, és csatlakozom polgármestertársamhoz: százszázalékos szavazattal, egyhangúlag fogadjuk el ezt a javaslatot!

Köszönöm. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 96 2010.10.27. 1:38  45-115

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lamperth Mónika arról beszélt, hogy a polgári kormány hozta azt a területfejlesztési törvényt, amivel ők csak éltek a későbbiek során. Arról megfeledkezik, hogy azokban a területfejlesztési regionális tanácsokban, ahol nem a szájuk íze szerint történt ennek ellenére a változás, ott bizony a jogalkotás eszközéhez nyúltak, és megváltoztatták a törvényt, hogy a többséget biztosítsák, lásd Nyugat-dunántúli Területfejlesztési Tanács. Tehát mások szemében a szálkát igen, saját szemükben a gerendát nem veszik észre.

Én úgy gondolom, hogy az alkotmánymódosítás társadalmi vitája elkezdődött, az alkotmánymódosításról sok fórumon sokszor lesz alkalmunk vitázni. Vissza kellene térni az eredeti törvény tárgyalásához. Én úgy gondolom, hogy hibát sokan követhetnek el, hibát követhetünk el valamennyien, de ezt valóban demokratikus módon megtárgyalva lehet majd kiküszöbölni.

Megéltünk korunknál fogva néhány diktatúrát valamennyien az elmúlt időszakban, senki nem kívánja vissza ezeket az éveket. Szeretnénk, ha a felhatalmazásunknak megfelelően végig tudnánk vinni azt a programot, amelyre az emberektől felhatalmazást kaptunk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 20 2010.11.18. 2:06  1-287

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! "A nemzet élete a kultúrával azonos, és nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél." Wass Albert szavait idéztem, és szíven ütött Kukorelly Endre mondandója. Mindenképpen egyetértek azzal, ami gondolatai között egyértelműen megmutatkozott: a kultúra féltése, a kultúra támogatása.

Szeretném megnyugtatni, hogy a kormányzó többség számára legalább ennyire fontos a kultúra. Miniszterelnök úr egyébként Petőfit idézett a bevezető expozéjában, ezzel is jelezve ennek fontosságát, és a mai nap vitájában hárman is kívánunk kulturális témakörben megszólalni.

Az viszont biztos, hogy abban a nehéz helyzetben, amiben jelen pillanatban az ország van, a kulturális területen is súlyozni kell. Súlyozni kell, és én azzal a súlyozással, ami ebben a költségvetésben benne van, egyet tudok érteni, az értékőrzéssel, azokkal a meglévő értékekkel való bánással, ami áthatja a költségvetést, a dokumentumok megőrzése a múzeumi területen, a nemzeti muzeális intézmények, levéltárak felújítása, fejlesztése és az archiválás elsődleges szempontja.

Úgy gondolom, hogy az értékeket meg kell őrizni, erre kell alapozni a jövőnket. Persze, ez nem jelenti azt, hogy minél többet kellene adnunk a kultúra más területeinek, ebben viszont Kukorelly úrral teljes mértékben egyetértek.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 138 2010.11.18. 4:39  1-287

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Arisztotelész szerint: a műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. A kultúra, a tudomány, a művészet éppoly szükséglete az embernek, mint az evés és az ivás.

Lám, a költségvetési expozéjában Orbán Viktor Petőfit idézett, a Költségvetési Tanács elnöke is a szépművészeti múzeumi élményéről beszélt. Bármily nehéz tehát a gazdaság helyzete, a megújulás kormánya tudja, hogy áldozni kell a kultúrára, hogy itt is helyükre kerüljenek a dolgok. Pénzszűke idején még inkább igazak Deák Ferenc bölcs szavai: a rosszul gombolt mellényt újra kell gombolni. Súlyozni kell a feladatok között, vigyázni a kulturális és történeti értékeinkre, mert ezeket kötelességünk továbbörökíteni az utánunk következő generációkra.

Helyeslem a kialakított prioritásokat. Fontos kulturális beruházások kezdődnek, illetve fejeződnek be: a Mátyás-templom rekonstrukciója, az Országos Idegennyelvű Könyvtár fejlesztése; megszépül a Szépművészeti Múzeum külső homlokzata; 16 műemlékkastélyon végeznek örökségvédelmi fejlesztéseket. Felújítás lesz több nemzeti kulturális intézményen, például a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Magyar Természettudományi Múzeum épületén. Jut támogatás a határon túli kulturális feladatokra, az összetartozás tudatát ápoló programokra, valamint az egyházi, kulturális gyűjteményekre is.

Fontos a közgyűjtemények nemzeti értékmentő programja. Alapvető feladat a múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak őrizetében lévő gyűjtemények, a nemzeti örökség részét képező javak biztonságos őrzése, fizikai állapotának helyreállítása, szakszerű feldolgozása, széles körű rendelkezésre bocsátása. Rendbe kell tenni az országos szakmúzeumokat, javítani kell állagvédelmi, tárolási, kiállítási körülményeiket, meg kell gátolni a nemzeti műtárgyállomány és a levéltárak pótolhatatlan kincseinek megsemmisülését.

A költségvetés nemcsak a levéltári anyag állományvédelméről kíván gondoskodni, hanem előre is tekint. A Magyar Nemzeti Digitális Arhívum felállítása a közgyűjteményekben található, nem egységes szerkezetű, több millió dokumentumból álló kultúrkincset egységes digitális formában őrzi meg az utókor számára.

Az Európai Unió által támogatott elektronikus levéltári projekt keretében kerül sor a központi archívumi rendszer kiépítésére, amely a kormányzati elektronikus közműhálózathoz csatlakoztatva egy állami elektronikus archiváló-tároló kapacitást hoz létre, amelyet nemcsak a levéltárak használhatnak elektronikus adataik hosszú távú tárolására, hanem költséghatékony, és sok kis tárolókapacitás helyett egy nagy központi rendszer oldja meg a gondokat. Az e-levéltár I. és az ezt követő e-levéltár II. programmal elérheti az ország, hogy egységes rendszer alakul ki, ahol az adatvédelem is biztosított.

Fontos prioritás még a vidéken élők életminőségének a kultúra eszközeivel való javítása. Mivel az Európai Unió Tanácsának elnökségét is ellátjuk a következő esztendőben, és erre költségvetési fedezet is van, lehetőségünk lesz megmutatni azt a kultúrkincset Európának, amelyre méltán büszke a magyarság. Végül ismét Deák Ferencet idézném: "Magyarországot nem uszító gondolatokkal, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni."

Tegyünk mi is így, s tetteink következtében a haza ismét fényre derül. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 62 2010.11.26. 2:12  1-365

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Hiller István az MSZP-kormány egyik legbefolyásosabb politikusa volt, mégis évről évre csökkent a kultúrára szánt támogatás főösszege. Egy dologban az előző hozzászólásával kapcsolatban egyetértünk: minél több pénz kellene a kultúrára, minél több pénzt szeretnénk valamennyien erre a területre. Ugyanakkor azt is tegyük hozzá, hogy önök voltak azok, akik felélték a jövőt, és ezért erőteljesen súlyozni kell a feladatok között.

Azt hiszem, amit képviselőtársam példaként említett, azzal azért egyetért, hogy kimaradt abból az ominózus előadó-művészeti törvényből a nemzetiségi színházak ügye, és be kellett venni. Tehát úgy gondolom, hogy magával a törvénymódosítással egyetértek, nyilván meg kell teremteni ennek az anyagi forrásait. Ugyanakkor, ahogy az előadó-művészeti törvényt önök áterőltették futva, annak bizony nagyon komoly hátrányai voltak. Szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy rendkívül igazságtalan és csalásra ösztönző módon alakult át a színházak támogatása.

Ha egy színház tart három pódium-előadást egy 4 ezer fős sportcsarnokban 10 forintos jegyárral, akkor állami támogatások tömkelegét hívhatja le, ha viszont egy klasszikus magyar drámát százszázalékos nézettség mellett, mondjuk, egy 300 fős nézőterű színházban játszik, akkor éhen hal. Ilyen a támogatási rendszer. Nem véletlen az, hogy a színházi szakma jelenetős része a törvény átalakítását szorgalmazza, amelynek az előkészítése folyamatban van, képviselőtársam is tudja, fenntartókkal történő egyeztetések megvoltak, és úgy tudom, hogy a Teátrumi Társaság dolgozik a törvénymódosító javaslat szakmai véleményezésén.

Remélem, hogy valamennyiünk számára megfelelő megoldás fog születni e területen. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 70 2010.11.26. 1:33  1-365

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egyetértek Babák Mihállyal, hogy bizony, ha szűkebb a költségvetési keret, akkor súlyozni kell, és ezt a súlyozást fel kell vállalni minden szempontból. De visszatérve Hiller István mondandójára, szeretném hangsúlyozni, hogy az előadó-művészeti törvény módosítása napirenden van és a belső egyeztetések már jelen pillanatban folynak, nyilvánvaló, hogy ehhez hozzárendelődik a szükséges gazdasági alap is.

A másik pedig a Mozgókép Közalapítvány, amelyhez idehozott - idézve Kossuth-díjas művészeket - Hiller István. El kell hogy mondjuk azt, hogy valamennyien tudjuk azt, hogy milyen anomáliák alakultak ki a Mozgókép Közalapítvány körül, milyen súlyos vádak érik az alapítványt, a kulturális bizottság a következő időszakban napirendjére tűzte az alapítvány helyzetét, ugyanakkor együtt valamennyien - szocialista képviselőtársainkkal együtt - olyan módosításokra is készülünk, amelyek nem ellentétesek az európai uniós gyakorlattal, és segíti a filmművészeket pénzeszközökhöz jutáshoz, sőt mi több, legalább ugyanannyi pénzforrás megteremtéséhez, mint amennyit az elmúlt években a szakma megkapott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 166 2010.11.26. 8:06  1-365

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, amelyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága mindenekfelett álló erő - írja Wass Albert. Mindebből egyértelműen kiderül, hogy az általános vitához hasonlóan a költségvetés kulturális részéhez kívánok hozzászólni.

A megújulás kormánya tudja, hogy a súlyos gazdasági helyzet ellenére áldozni kell a kultúrára. Kevés a pénz, így még nagyobb a felelősség, még jobban kell súlyozni a feladatok között. Még jobban kell vigyázni eddig megőrzött kulturális és történeti értékeinkre, mert ezt a kincset tovább kell örökítenünk a következő generációkra. Mint ahogy Klebelsberg Kunó mondta: mint fénytől az árnyék, olyan elválaszthatatlan a hatalomtól a felelősség.

Az általános vitában elmondtam, hogy a kulturális bizottság egyetért a kialakított prioritásokkal, a nemzeti értékeket őrző kulturális beruházásokkal, örökségvédelmi fejlesztésekkel. Szintén egyetért a több kulturális intézményen tervezett felújítási munkákkal. Fontos prioritás a vidéken élők életminőségének javítása a kultúra és a közgyűjtemények eszközeivel. A határon túli kulturális feladatokra végre súlyának megfelelő támogatás jut, még ha néhányan ezt vitatták is, és végre visszakapják az őket megillető támogatást az egyházak kultúrtörténeti gyűjteményei is.

A közgyűjtemények nemzeti értékmentő programjának indítása a 24. órában van. Fontos, hogy a kormány a nehéz helyzet ellenére áldoz a múzeumok, a levéltárak, a könyvtárak őrizetében levő nemzeti kulturális örökségek őrzésére, feldolgozására, és a kutatók és diákok számára való hozzáférést is biztosítja.

Az Európai Unió is támogatja az elektronikus levéltári projektet, amelynek keretében központi archívumi rendszer kiépítésére kerül sor, egy állami elektronikus archiváló-tároló kapacitás jön létre, amely nemcsak a levéltárak gondjait csökkenti, hanem elérheti az ország, hogy sok kis tárolókapacitás helyett egy egységes elektronikus rendszer alakul ki, ahol az adatvédelem is biztosított.

Az előbb említett prioritások mellett a kulturális bizottság, ha jól emlékszem, teljesen egyhangú támogatás mellett három olyan módosító javaslatot kíván benyújtani a költségvetéshez, amelyek az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapokat érintik. Bízunk benne, hogy a parlament túlnyomó többségének a tetszését meg fogja nyerni.

Mi ez a három módosító javaslat? Az első a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága októberi ülésén határozatot hozott a kulturális könyvszakma és közművelődési szempontból egyaránt kiemelten fontos Márai-program elindításához. A program korábban egymilliárdos költségvetéssel számolt, ezzel szemben a Nemzeti Kulturális Alap már csak 600 millió forintot irányzott elő a programra. A Nemzeti Kulturális Alap 2010-es bevételeiből kiindulva 2011-ben várhatóan jóval nagyobb lesz a Nemzeti Kulturális Alapot megillető ötös lottó játékadójának 90 százalékából befolyó bevétel a költségvetési törvényjavaslatban tervezettnél, mely különbözet megteremti a forrását a Márai-program költségvetési támogatásának a korábban meghatározott egymilliárd forintra történő fedezetkiegészítését. Ezért javasolom a játékadóból származó bevételi előirányzat 400 millió forintos emelését, és az így tervezhető forrásnak a Márai-program támogatására való betervezését.

A másik módosító javaslatunk, bár elég nagy csatazaj lengi körül, mégis örvendetes, hogy a költségvetési törvényjavaslatban mind a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, mind pedig a Nemzeti Kulturális Alapnál megjelennek a magyar filmszakma és a filmgyártás támogatására fordítható források. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága Magyarország filmszakmai támogatási programját 2008 júliusában már elfogadta, egészen 2013. december 31-éig. Ezen időszak végéig az igénybe vehető adókedvezmények elsődlegesen a Magyar Mozgókép Közalapítvány bevonásával készült filmalkotásoknál érvényesíthetők. Bár ismerjük az alapítvány körül kialakult bizalmatlan légkört, bizalmatlanságot, annak érdekében, hogy ezen támogatások ne vesszenek el, pontosabban: biztosan meglegyenek, szükséges a Magyar Mozgókép Alapítvány forrásainak növelése. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a kulturális bizottság által kezdeményezett forrásátcsoportosításokat.

Végül fontos állami feladat a műemlék épületek restaurálása, fejlesztése és felújítása is. Sok minden eleve szerepel a költségvetésben: a Mátyás-templom rekonstrukciója, a Szépművészeti Múzeum külső homlokzata, 16 műemlékkastély, a Nemzeti Galéria, a Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a többi, mégis fontosnak tartja a kulturális bizottság kibővíteni ezt a sort a kiemelkedő jelentőségű egyházi kulturális műemlékünk, a jáki apátsági templom tudományos megalapozottságú komplex felújításának folytatásával, illetve a befejezésére biztosítani költségvetési tételt.

Kérem képviselőtársaimat, támogassák módosító javaslatainkat. Mindezek segítségével a következő évben méltó módon tudjuk bemutatni azt a magyar kultúrkincset Európának, amelyre méltán büszke magyarságunk. De hogy ezt megtehessük, sok a tennivalónk, főleg a gazdasági alapok megteremtésének érdekében. Széchenyi szavaival élve azonban: rajtunk nem fog segíteni senki, és nem is segíthet más, mint mi magunk; a tett az első, a szó a második.

Európai uniós elnökségünk során méltóképpen megmutathatjuk a világban a sajátos kultúránkat a maga színeivel, kreativitásával, amellyel gazdagítjuk az egyetemes európai kultúrkincset.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(12.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 91-93 2010.12.07. 1:48  82-110

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Valamennyi önkormányzat számára problémát jelent az önkormányzat belterületén...

ELNÖK: Kérem, képviselő úr, hogy a mikrofont igazítsa meg, mert valami gond van. (Megtörténik.)

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tehát valamennyi önkormányzat számára problémát jelent a belterületen átfutó állami utak helyzete. Sajnos, az előző kormányzat nem figyelt elegendő mértékben, főleg anyagi eszközökkel az önkormányzatok területén lévő állami utakra, és az önkormányzatok állandó gondja volt az, hogy hogyan, milyen módon újítsa fel, fejlessze ezeket az utakat.

Amikor végre sikerült nagy nehezen állami, illetve európai uniós forrásokat szerezni, akkor következett a másik probléma, hogy olyan bürokratikus a szabályozásunk, amely lehetetlenné tette az európai uniós pénzek felhasználását azokon a helyeken, ahol az önkormányzati és az állami utak találkoztak.

Én magam az előző ciklusban kétszer is fordultam az aktuális miniszterekhez e probléma megoldása érdekében, sajnos mindez nem sikerült. Nagy örömmel tapasztalom azt, hogy a mostani törvénytervezet 17. §-a orvosolja ezt a problémát, ezért szeretném kérni képviselőtársaimat, odafigyelve erre a paragrafusra, hogy mindenképpen szavazzák meg és támogassák.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 256 2010.12.20. 2:47  253-265

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jött létre jelentős szellemi erők összefogásával. Státusa elkülönített állami pénzalap. Ez a státus biztosította a költségvetési önállóságát. Célja, hogy ne függjön közvetlenül a költségvetés pillanatnyi állapotától.

Az alap az elmúlt 17 évben jól szolgálta a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának és megőrzésének ügyét, a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat döntő hányadában az európai gyakorlatban is szokatlan módon, társadalmasított kuratóriumi rendszer működtetésével osztotta el, juttatta pályázati formában az arra érdemeseknek. Ez az elkülönített pénzalap biztosítja, hogy a kultúra támogatása, meghatározó területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak. L. Simon László módosító javaslata megszüntet indokolatlan párhuzamosságokat, megszünteti az alap bevételei felhasználásának esetleges ellentmondásait.

A főösszeget biztosító játékadó bevételén túl a módosítás lehetővé akarja tenni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap költségvetési és egyéb támogatásokat is fogadhasson. Garantálja, hogy a kultúra támogatásában szerepet játszó alap forrásaihoz az eddigi gyakorlattól eltérően, megfelelő színvonalú pályázat esetén bárki hozzáférhessen; például ezentúl a társasházak is pályázhatnának az alap műemlék-felújítási pénzeszközeire.

A javaslat talán legfontosabb pontja, hogy megtiltaná az alap bevételeinek és év végi maradványainak elvonását. A kulturális szféra évtizedes jogos igényét elégíti ki L. Simon László módosító javaslata azzal, hogy lehetővé teszi a maradványösszegek felhasználását. Biztosítja az átvett pénzeszközök rugalmasabb és biztonságosabb kezelését.

(20.40)

Nem véletlen tehát, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága december 13-i ülésén a törvényjavaslatot elsöprő többséggel, 15 igen és 2 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogadásra ajánlja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 222 2011.02.22. 7:40  147-306

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Boldog vagyok, hogy az előttem szólók többsége a szellem, a kultúra, a tudás fontosságát hangsúlyozta. Én magam is főleg erről szeretnék szólni hozzászólásomban.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hónapok óta közösen készülünk a sokak által várt történelmi tettre, az új magyar alkotmány létrehozására. Felelősségteljes ez a munka, hiszen több mint ezeréves Kárpát-medencei történelmünk tapasztalatait kell sűrítenünk egy mindenki által könnyen érthető és vállalható, tömör szövegbe. Nehéz méltóság ez, hisz nemzetünknek volt Európában - és legyünk erre büszkék -, a Magna Charta után hét évvel, a második alkotmányjellegű törvénygyűjteménye, az 1222-es Aranybulla. Tehát nagyok az elvárásaink.

Szeretnénk, ha benne lenne a hősi múlt, a keresztény értékek tisztelete, a Szent Korona, az Aranybulla, nagy nemzeti ünnepeink, példát adó eseményeink máig ható szellemisége, például a mai napirend előtt elhangzott nándorfehérvári diadal megünneplésének is méltó emlék állítása. De ki kell fejezni a ma élő nemzedékek messze ható értékeit, benne a nemzeti összefogás, anyanyelvünk, egészségünk, családjaink védelmét, a közösségi értékeket, életképességünket. S a magyar nemzet legfontosabb közjogi dokumentumának ki kell jelölni a cölöpöket, amelyek irányt mutatnak, igazodási pontot jelentenek a jövő nemzedékei számára is. Biztosítani kell a társadalmi együttélés kereteit, a demokráciát, a jogállamot, az élethossziglan tartó tanulás fontosságát, s a többi.

A Salamon László által vezetett bizottság nagyszerű munkát végzett, s itt a részletes vitában észrevételeinkkel tovább gazdagíthatjuk közösen a végső formába öntés előtt az anyagot. Én mint a kulturális bizottság tagja a preambulumba szeretném beépíteni vagy javasolom beépíteni a kulturális örökséget mint nemzetépítő, társadalomszervező, identitásképző erőt, amelynek megőrzéséért és további hagyományozásáért a magyar állam felelősséget vállal.

A kulturális örökséghez való jognak szerepelnie kell az alkotmányban. Eddig nem szerepelt, talán ezért nem került be a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladatait meghatározó törvénybe sem. Itt az alkalom, hogy pótoljuk ezt a hiányosságot. Bízom benne, hogy ez az értékelvű alkotmány sok olyan elemet fog tartalmazni, amelyek nemzet- és közösségformáló, identitásképző erővel bírnak. Csak néhányat említek, amiről itt sok esetben szó volt: a nemzeti egység gondolata, a magyar állam keresztény gyökereire való utalás, s a többi. A nemzeti kulturális örökség léte és egy nemzetnek a kulturális örökséghez való viszonya ilyen erő.

Szeretném megemlíteni, hogy az alapvető rendelkezések 9. pontjában, ahol bármely megkülönböztetés tiltásáról, valamint a férfiak és nők egyenjogúságáról van szó, szükségesnek ítélem, hogy az alkotmány konkrétabb megfogalmazásban foglalkozzon fogyatékos embertársainkkal, kedvezmények rendszerének biztosításával. Fontos az is, hogy az alkotmány tegye lehetővé a nők pozitív diszkriminációját a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások esetén. Tettünk is ilyet már a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjjal. Ugyanitt javasolom beépíteni a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogának, véleményének figyelembevételét, természetesen korától és érettségétől függően. A gyermeknek joga van családja és a társadalom részéről védelemre, gondoskodásra, amely testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

Kiegészítésként szólni kellene a nem állami és önkormányzati közoktatási intézmények állami támogatásáról, amennyiben az intézmények állami vagy önkormányzati feladatot vállalnak át. Megfontolásra javasolható a felsőoktatás autonómiájának megjelenítése is. Örülök, hogy megjelenítésre került a nemzeti kisebbségeknél az anyanyelvi oktatás joga, és hogy az alapvető jogok és kötelezettségek között hangsúlyt kap, hogy a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudomány és a művészeti élet szabadságát. Ugyanezen fejezeten belül célszerű lenne megjeleníteni az államcélok között a sport támogatását, a sporttevékenység feltételrendszerének szabályozását, a sportszervezetek függetlenségét.

(14.20)

Az 5. pontban javaslom megfogalmazni harmadik generációs jogként a nemzeti és egyetemes kulturális örökséghez fűződő jogokat is. Indoka: a már korábban említett nemzet- és közösségépítő, identitásképző funkció. Örökségbarát nemzeti jogrendszer lehetne az alapja annak, hogy végre hosszú távon meghatározzuk a kulturális örökség helyét a gazdaság, társadalom, fejlesztés és nemzetpolitika egészében, hogy végre a stratégiai döntéshozatalnak, a közgondolkodásnak részévé válhasson. Fontos lenne, hogy a Magyar Köztársaság a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, a közművelődési intézmények, közgyűjtemények támogatásával valósítsa meg, így a művelődés terén főszerepet játszó kulturális intézménytípusok létjogosultságát megjelenítené az alkotmány, alkotmányos rangra emelnénk ezt.

Deák Ferenc gondolatával szeretném zárni a javaslatok sorát: "A hatalom csak eszköz, a végcél a népek boldogítása." Most itt a lehetőség, hogy közösen nagyot alkossunk, de szemünk előtt mindig az legyen, hogy a végcél a népek boldogítása.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 192 2011.03.08. 1:46  133-202

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Széchenyi István mondotta egyszer egy beszélgetés során, hogy "rajtunk senki nem fog segíteni, de nem is segíthet, mint mi magunk". Ha mi magunk nem teszünk, akkor mástól ne várjunk el semmit. Ezelőtt néhány órával egész - azt hiszem - öt órán keresztül vitatkoztunk a népességfogyás okairól, az ország egészségi állapotáról, most rendkívüli módon csodálkozom azon, hogy egymásnak megyünk olyan területen, ahol valamennyien értjük és tudjuk azt, hogy igenis lépéseket kell tennünk a dohányzás visszaszorítása érdekében, és egy egészségesebb Magyarország megteremtéséért. Úgy gondolom, hogy koncentrálni kell a módosító javaslatokra.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatot kiherélni semmiképpen nem szabad. Nem szabad odáig jutnunk, hogy ismét leessünk a lóról, mint anno a szocialista kormányzat, meg kell teremtenünk a törvényt, és garantálnunk kell a jövő nemzedéke számára az egészséges levegőt, természetesen olyan feltételek mellett, ahol toleráljuk a mai társadalom igényeit. Ezért kérem azt, hogy elsősorban a módosító javaslatról beszéljünk, senkinek nem érdeke egy rossz törvényt létrehozni. Ahol lehet, ezen javítani fogunk, de azt hiszem, hogy egyikünknek sincs kétsége a tekintetben, hogy ezt a szigorítást meg kell hoznunk közösen.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 54 2011.04.04. 1:06  41-105

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én is a megye-vármegye kérdése kapcsán szeretnék egyetlenegy érvvel hozzájárulni ahhoz, amit Lázár János elmondott. Nem a Kádár-korszakból való a megye kifejezés. Az 1830-as, 1840-es években általánosan használt kifejezés volt a megye. Tessék megnézni Deák Ferenc beszédeit, vagy tessék megnézni a napjainkban éppen évfordulóját ünneplő áprilisi törvényeket, ez hozta be igazából a megye fogalmát, és ettől kezdődően ebben a törvényben rögzített módon a megye fogalma hivatalos. Tessék képviselőtársamnak, Salamon úrnak megnézni a XVI-XVII. törvénycikket, ami kifejezetten a megye fogalmát hozza be. Én amellett szeretnék érvelni, hogy a megye fogalma e tekintetben maradjon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 348 2011.05.03. 1:38  343-359

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága 2011. március 29-ei ülésén tárgyalta L. Simon László önálló indítványát, amelyhez csatlakozott képviselő úr. Ez módosítani kívánja a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. számú törvényt. Tavaly az Országgyűlés egyszer már módosította a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy a kuratóriumokban részt vevő művészek minél szabadabban gyakorolhassák munkájukat. A mostani törvényjavaslat ugyanezt célozza, úgy, ahogy a Nemzeti Civil Alap esetében, ugyanazok a jogok illessék meg a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi, illetve szakkollégiumainak a tagjait is. Vagyis azok a kivételek, amelyeket a törvény megfogalmaz, terjedjenek ki a Nemzeti Kulturális Alapra is.

A bizottság megvitatta a javaslatot, majd 12 igen szavazattal, 2 ellenében és 4 tartózkodás mellett mind a tárgysorozatba-vételt, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot támogatta. Mint ahogy hallottuk, a kormány is támogatta az előterjesztést, és kérem, hogy az Országgyűlés is támogassa ezt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 352 2011.05.03. 1:19  343-359

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Novák Előd előbb elmondott szavaira szeretnék reagálni. Az esztétikai vita nem ide, a parlamentbe való. Novák Előd szokásához mérten ismételten eltért a tárgytól, ráadásul olyan képviselőtársunkat vádol, aki nincs is jelen a teremben. Én úgy gondolom, hogy az Írószövetség megfelelő helyszínt tud majd biztosítani kettőjük számára egy esztétikai vita lefolytatására.

Most viszont a törvényjavaslat vitájáról van szó, én azt gondolom, és ahogy a bizottsági vélemény ezt meg is erősítette, meg az alaptörvény megfelelő garanciákkal rendelkezik a tekintetben, hogy semmiféle befolyásolás ne történhessen egy döntés esetében. Kérem ezt áttanulmányozni. Mindössze két nyúlfarknyi változtatási javaslat van előttünk, amely a kultúra számára nagyobb lehetőséget biztosít az abban részt vevők körének.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 44 2011.05.17. 2:10  19-63

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Deák Ferenc, a haza bölcse mondása, hogy Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító cselekedetek sorával kell szeretni.

Azt gondolom, ez a törvény jó példa arra, hogy a patkó bármelyik oldalában lévő pártok támogatják, van, amelyik már az előkészítésben részt vesz, és valamennyi fontosnak tartja a világörökség törvényét, és fontosnak tartja azt a három elemet, amit szeretnék hangsúlyozni. El kell készíteni a világörökségi kezelési terveket, újra kell szervezni a világörökségi kezelő szervezeteket, és természetesen az államnak pénzügyi forrásokat kell biztosítania a világörökségi területek értékmegőrzésére és értékalapú fejlesztésére.

Nyolc helyszínünk van, amelyről többen szóltak, és többen különböző helyszíneket megemlítettek annak érdekében, hogy az fejleszthető legyen. Valóban csodálatos ez az ország. Tudjuk azt, hogy rendkívül nehéz lesz újabb elemekkel ezt gazdagítani, de megfontolásra ajánlom azt, amit Szabó Csaba is mondott, és az előttem lévő képviselő úr Ipolytarnócot emlegetve fontosnak tartja, hogy számba vegyük. Én még eggyel kiegészíteném ezt a sort: Hévíz. Ilyen Európában egyetlenegy sincs, a világon is összesen még egy a Fülöp-szigeteken, ami természetes meleg vizű gyógytó és környezete. Ez mindenképpen a világörökség sorába kívánkozik; nyilván, ha a lehetőségeink megengedik, akkor tegyük meg, hogy ezzel is foglalkozzunk. (Az elnök csenget.)

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 234 2011.06.08. 4:36  227-257

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága 2011. június 6-án tárgyalta L. Simon László, Németh Zoltán és dr. Puskás Imre képviselők önálló indítványát a 2008. évi XCIX. törvény, közismert nevén az előadó-művészeti törvény módosításának tárgyában. A törvény tehát nem régi keletű, és már egyszer az elmúlt évben egy pontján módosította is a parlament.

A 2008-as törvény igazi erénye az volt, hogy megszületett. Korábban nem volt ilyen törvény; hajdanában a híres Nyugat folyóirat is 1930-as számában már hiányolta a színházakra vonatkozó törvényt, és gyors megoldást ígértek a politikusok. Hát a gyors megoldás kissé késett, de a 2008-as törvény erénye, hogy végre rendet vitt a struktúrába; hogy szakmai alapon igyekezett meghatározni a feladat- és felelősségköröket, némi esélyt adott az új kezdeményezéseknek, és meghatározott bizonyos teljesítménykényszert is, de az elsietettség nyomai megmutatkoztak rajta: az előadó-művészeti szervezetek és az intézmény-fenntartói oldal képviselői egyaránt kritikával illették a törvényt, ezért bátran állíthatjuk, hogy módosításának szükségességét egyöntetű szakmai konszenzus övezte.

Ezt magam is megerősíthetem, hiszen a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnökeként én is részt vettem a törvénymódosítással kapcsolatos előzetes egyeztetéseken, valamint módom volt az Előadó-művészeti Tanács munkájában is részt vállalni. Megerősíthetem továbbá, ami a bizottsági vita során többször is elhangzott, hogy jelen módosítás megszületését széles körű szakmai konzultáció előzte meg. A benyújtók mind a reprezentatív szakmai szervezetekkel, mind a fenntartói oldallal - beleértve ebbe minden hazai településtípus képviseletét is - alapos egyeztetést folytattak. A felmerült észrevételeket, véleményeket amennyire csak lehetett, beépítették a javaslatba, s bár egy-egy ilyen módosítás esetén teljes egyetértés nehezen képzelhető el, biztos vagyok benne, hogy az indítvány az érintettek többségének megelégedésére szolgál majd, és orvosolni fogja az eredeti törvény hibáit és hiányosságait.

A törvényjavaslat egyszerre kíván megfelelni annak a követelménynek, hogy átláthatóbbá, racionálisabbá tegye a közpénzek felhasználását az előadó-művészeti élet területén, és ehhez akár erősebb kulturális kormányzati jogköröket is biztosítson, illetve annak, hogy ne szabályozza túl az előadó-művészeti szervezetek működését, sőt elősegítse azok művészi szabadságának érvényesülését. Ez kétségtelenül jelentős vállalás, amelynek konkrét megvalósulásáról többet is hallhatunk majd itt a parlamenti vita során.

A vita megkezdését az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága egyértelműen támogatta, a törvényjavaslatot 14 igen és 1 tartózkodó szavazat mellett tárgysorozatba vette, és 11 igen és 4 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Kérem a képviselőtársaimat is, hogy támogassák az előterjesztést.

Fényességet vinni az emberi szív legeldugottabb szegletébe, ez a művészetek dolga, és hogy ezt meg tudják a művészek tenni, nem árt, hogy a művészek körül is rendezett viszonyok legyenek; ezt szolgálja a törvénymódosítás. Kérem, támogassák.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 261 2011.06.14. 1:38  258-288

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jómagam is kisebb történelemórával készültem, de Lezsák Sándor után nem tartom stílszerűnek, hogy erről beszéljek, hiszen olyan szép szavakkal ecsetelte az esemény fontosságát.

Valóban, július 22-én lesz 555. évfordulója a világraszóló diadalnak, hiszen Nándorfehérvár egy stratégiailag fontos pont volt a Duna és a Száva találkozásánál, és bizony sikerült megállítani közel egy évszázadra, 70 esztendőre az Oszmán Birodalom nyugati terjeszkedését Európában, és nem volt véletlen Callixtus pápa bullája sem, amelyet 50 évvel később VI. Sándor pápa megerősített a déli harangszóval kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném elmondani azt, hogy Lezsák Sándor, dr. Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán és dr. Simicskó István közös indítványát az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága május 16-ai ülésén megtárgyalta, és egyhangú szavazással, azaz 18 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta. Kérem a képviselőtársaimat, hogy szintén támogassák az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 279 2011.06.14. 2:01  258-288

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az előttem szóló Kőszegi úr mondandóját szeretném azzal kiegészíteni, hogy ez nem csak nemzeti összefogás; ez egy nemzetközi összefogásnak, egy közép-európai összefogásnak egy nagyszerű példája, és most talán, amikor az Unió bővül, akkor nem baj, ha ezt is megemlítjük. Az ott harcoló sok-sok névvel ismert és ismeretlen várvédő harcos között bizony ott voltak a szerbek, ott voltak a horvátok, és egy közös ügyért harcoltunk, mégpedig a keresztény Európának a megvédéséért.

Jobbikos képviselőtársamhoz csatlakozva elmondom azt, hogy valóban elég nagy szégyen, hogy Várkonyi Zoltán óta nem nagyon találkozunk a nemzeti klasszikusaink feldolgozásaival, de azt hiszem, ezt nem nekünk kell előhozni, hiszen amikor lehetőségünk volt rá... - akár a Széchenyi-film, akár a Bánk bán és más példákat is tudnék mondani, ami mutatja azt a törekvést, hogy a kultúrpolitika egyértelműen számol ezzel. Szeretnénk, hogy a nemzettudatot ezekkel a történelmi eseményeket feldolgozó filmekkel is tudjuk erősíteni, bár hozzáteszem, hogy a médiatörvény áldásos tevékenysége nyomán egyre több lehetőség, egyre több kötelezettség van a hazai filmek vetítésére is, és ha végignézi a műsor palettáját, akkor azért egyre több ilyennel találkozhat. Éppen tegnap este - ha nem is történelmi esemény, de mégiscsak - Márai Sándornak egy nagyszerű filmfeldolgozását láthattuk a Magyar Televízióban, és remélem, sok ilyen fogja követni a jövőt illetően is.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 213 2011.10.18. 2:32  192-324

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Deák Ferenc, a haza bölcse gondolatát szeretném idézni: "nemzeti csinoskodásunk haladásával változván az idő szelleme, sok régit el kell törleni, sok újat alkotni, sokat javítva változtatni". Hát most javítva változtatnunk kell a megyék feladatrendszerét az ezeréves megyerendszeren belül.

De tudjuk valamennyien, hogy a megyék meggyengülése kódolva volt a rendszerváltás időszaka óta: az erős jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkező megyei tanácsból intézményfenntartó önkormányzatok alakultak, de nem volt ezeknek elég bevételük, hogy saját intézményeiket fenn tudják tartani. Ehhez járult hozzá - többen idézték már - a 2006-os választás, ahol a konzervatív oldalnak átütő sikere volt az önkormányzati választásokon, és ezt a hatalomra került kormánypárt büntető jellegű döntésekkel jutalmazta: több hivatal és hatóság regionális lett, elvették a megyék illetékbeszedési jogát, adósságspirál következett be és a többi.

Így jött az a mai helyzet, hogy konszolidálni kell, és konszolidálni az állam tud. Oly módon kívánja ezt megtenni, hogy a fenntartó változik, de a szakmai feladat nem változik, a létszám remélhetőleg nem változik, tehát ideális esetben az érintettek a fenntartóváltozáson túl nem fognak érzékelni ebből semmit.

A kulturális bizottság a mai ülésen ennek szellemében megtárgyalta a T/4659. számú törvényjavaslatot, és azt 12 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta. Kérem, fogadjuk el. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(19.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 142 2011.10.19. 1:19  135-147

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rövidesen elénk kerül a jövő évi költségvetés tervezete, amelyben az öt kiemelt stratégiai cél között óhatatlanul nem szerepelhet a kultúra területe és az előző, történelmileg örökölt gondok miatt több mint 300 milliárd forint költségvetési lefaragásról kell dönteni. Így óhatatlanul sérülhetnek kulturális érdekek. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mind a közgyűjteményi rendszer, mind a művészetek területe, mind a kultúra egyéb területe ne sérüljön ebben az időszakban. Ehhez keresett forrást a bizottság elnöke, egy olyan forrást, amely korábban a kulturális ágazatot gazdagíthatta, és mint ahogy az előttem szóló elmondta, pártoktól függetlenül mindenki teljes támogatásáról biztosította.

Kérem, hogy támogassuk ezt az előterjesztést. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 18 2011.10.28. 1:49  1-253

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hegedűs Tamás képviselőtársam két megállapítására szeretnék reagálni. Az egyik az volt, hogy hiányolta a költségvetésből a közbiztonságra vonatkozó elemeket. Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét arra, hogy a közbiztonság megerősítésére közel 6 százalékkal több forrás jut ebben a költségvetésben, mint az előző esztendőben.

A másik megállapítása a prioritások kijelölésének a hiányosságát veti fel. Mi az, ha nem prioritás, hogy a kormányzat elhatározta a nagy ellátórendszerek átszervezését, és olyan tabukat dönt meg, amelyekhez eddig egyáltalán az előző kormányok nem mertek hozzányúlni? Mi az, ha nem prioritás: az államadósság csökkentése, a munkahelyteremtés, az otthonteremtés, a devizahitelesek megsegítése és az adórendszer egyszerűsítése, valamint az egészségügy sokkal lényegesebb támogatása ebben a költségvetésben, mint amely a korábbi esztendőkben szerepelt.

Azt gondolom, valamennyi cél olyan, amely támogatható ellenzéki képviselőtársaim részéről is. Kérem, hogy tegyék is ezt meg. Nem megszorításokról kell most ebben az esztendőben beszélni, hanem védelemről; védelemről, az elmúlt esztendők hibáinak kijavításáról, arról, hogy egyáltalán el tudjunk a következő esztendőben rugaszkodni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 139 2011.10.28. 2:18  1-253

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Valóban rendkívül nehéz helyzetben van a kultúra, sok tekintetben osztom azokat a gondolatokat, amelyeket képviselőtársam elmondott. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nem előzmények nélkül való a magyar helyzet, több mint 300 milliárd forint leépítését kell a költségvetésben megoldani.

A mai vita során több esetben elhangzottak a prioritások, és sajnos ezek közé a prioritások közé - az én legnagyobb sajnálatomra is - a kultúra nem került be. Újra kell építkeznünk, de ez nem azt jelenti, hogy a kormányzat nem próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a kulturális örökségünk megőrzésre kerüljön. Több törvénytervezetet együtt vitattunk meg a világörökségi törvénytől az előadó-művészeti törvényen keresztül a nemzeti és történelmi emlékhelyekre vonatkozó törvényig, mindehhez pénzeszközök kapcsolódnak. A világörökségi törvény - ha látta képviselőtársam - 200 millió forinttal plusz bekerült a költségvetésbe, és örüljünk annak, hogy a Magyar Művészeti Akadémia új soron, egymilliárd forinttal szintén ott van, és a Magyar Nemzeti Filmalap 1,5 milliárdja mellett a hatos lottó 80 százalékának a pénzeit is meg fogja kapni, és a Magyar Kulturális Alap költségvetése sem fog csökkenni ebben az időszakban.

Természetesen ez nem annyi, mint Klebelsberg Kunó időszakában, de az elrugaszkodáshoz, a talpra álláshoz segítséget jelent, és közös erővel kell megvalósítanunk azt, amit Széchenyi is mondott, hogy a múlt kiesett a hatalmunkból, de a jövendőnek urai vagyunk.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 222 2011.10.28. 2:21  1-253

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagy érdeklődéssel hallgattam a tárca korábbi miniszterének aggódó szavait a kultúra ügyében. Az aggódással egyetértek jómagam is, ugyanakkor jelezni kívánom, hogy tényleg sok esetben az ülésrend az álláspontot is jelentős mértékben meghatározza.

Számítva arra, hogy jelentős kritika éri Hiller István úrtól a költségvetés kulturális részét, elővettem a két évvel ezelőtti költségvetési vitát, amelyben ilyeneket olvashatunk a jegyzőkönyvben: soha eddig elő nem fordult, hogy ilyen brutális mértékű elvonást hajtson végre egy kormány a kultúrára szánt költségvetési támogatásból (Dr. Józsa István: Ez még annál is kevesebb.), a közgyűjtemények, a legnagyobb múzeumaink, könyvtáraink, levéltáraink költségvetési támogatása 2009-ben sem volt elég arra, hogy a számlákat kifizessék, 2010-ben még 618 millió forinttal csökkent, ehhez jött hozzá a megyéket és a helyi önkormányzatokat érintő drasztikus normatívacsökkentés, és a Gyurcsány-kormány már 2008-ban is csökkentette a normatívákat, de a következő kormány még inkább megtette ezt, 2010-ben felére csökkentette a kulturális normatívákat és egyéb megyei és helyi önkormányzati kulturális támogatásokat. És itt már akkor jeleztük, hogy a megyék nem lesznek képesek az intézményeiket fönntartani, mint ahogy később ez be is bizonyosodott, és kellett változtatnunk ezen.

Tehát összességében nincs mit a mostani kormány számára fölhoznia a képviselő úrnak (Dr. Józsa István: Most 40 százalékkal kevesebb.), hiszen sokkal jobb állapotban sokkal rosszabb módon állt a költségvetés. Miután elfogyott az időm, ezért egy újabb kétpercesben majd befejezném.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 226 2011.10.28. 2:10  1-253

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az első Orbán-kormányzat időszakában, amikor jobb volt a gazdaság állapota, a kormányzat önálló minisztériumot hozott létre a kulturális örökség védelmére, megépítette a Nemzeti Színházat, elkezdte a Müpa építését, és azt hiszem, hogy valamennyien nagyszerűen emlékezünk arra a hatalmas kulturális eseménysorozatra, ami a millennium évfordulója kapcsán volt. Tehát nem kell védenem a kormányzatot az ügyben, hogy elkötelezett a kultúra érdekében.

Jelen pillanatban azt tudom mondani, amit hajdanában Churchill mondott, amikor a második világháború során az egyik képviselő azt mondta, hogy nullázzuk le a kulturális költségvetést, mire ő azt válaszolta, hogy rendben van, de akkor miért is háborúzunk. Igen, háborús állapotot hagytak önök 2010-ben az új kormányzatra. Újra kell építenünk a kultúrát, ehhez ebben a költségvetésben találhatók olyan momentumok - gondolok a várnegyed felújításának költségeire, a Vigadóra, az Andrássy-negyedre, gondolok azokra a pozitívumokra, amelyeket Hiller István úr is említett a kulturális alap költségvetésével, a filmköltségvetéssel vagy a Művészeti Akadémia költségvetési egymilliárdjának a megjelenésével -, amik azt mutatják, hogy egy újfajta kultúrpolitikának a kiépítését kezdte meg a kormányzat, valóban sokkal kevesebb pénzből, mint amennyit erre szánna, de sajnos erről nem ez a kormányzat tehet. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 46 2011.11.16. 8:40  39-101

DR. GYIMESI ENDRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A T/4859. számú, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a szellemi tulajdon védelme területének törvényei, így a szabadalmi törvény, a védjegytörvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény, a használati mintákról szóló törvény, a topográfiai oltalmi törvény, valamint a szerzői jogi törvény módosítását célozza. A törvényjavaslat egyrészt technikai korrekciókat, másrészt szükséges tartalmi változásokat irányoz elő, ez utóbbiakra kívánok egy kicsit részletesebben is kitérni.

Elsőként említendő a szabadalmi törvény azon módosítása, amely a Magyarországon hatályosítani kívánt európai szabadalmakat érinti. Ezek esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szükséges az előírt fordításokat benyújtani. Az ilyen fordításokra vonatkozó szabályokat hazánk számára az ez év január 1-jén hatályba lépett - ahogy államtitkár úr is említette -, úgynevezett londoni megállapodás és a szabadalmi törvény legutóbbi módosítása könnyítette meg, egyes jól körülhatárolható esetekben. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy e könnyítéssel a szabadalmas nem minden esetben szeretne élni, főként azért, mert így nem áll majd rendelkezésére magyar nyelven a szabadalom teljes szövege. Ez pedig a kártérítési igények érvényesítése során egy szabadalombitorlási perben bizonyítási nehézségeket okozhat. Ezért a szabadalmi törvény javasolt módosítása egyfelől lehetővé teszi, hogy a szabadalmas az angol nyelven megadott európai szabadalmak hatályosítását a teljes szöveg magyar fordításának benyújtásával végezze el, másfelől pedig biztosítja, hogy a szabadalmas az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását a hatályosítási szakaszon túl is bármikor benyújthassa a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

A bíróságok felesleges ügyterhét hivatott csökkenteni a szabadalmi és formatervezési törvény azon módosítása, amely előirányozza, hogy a szabadalmi és formatervezési, mintaoltalmi ügyekben a feltalálói, szerzőségi minőség vagy a részarány módosítására vonatkozó konszenzus megléte esetén ne legyen szükség külön peres eljárást indítani. A feltalálóra, illetve szerzőre és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzés módosítását így valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával lehet majd kérni. Az előirányzott módosítás az iparjogvédelmi törvények utaló szabályaiból következően a növényfajta nemesítőjére, a használati minta feltalálójára és a topográfia szerzőjére is vonatkozik.

A törvényjavaslat a szabadalmi törvényben kiegészíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörére vonatkozó szabályokat, amelynek alapján a hivatal fogja egységesen ellátni a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatos feladatokat. A szabályozott minősítési eljárás célja, hogy jogbiztonságot teremtsen a K+F adókedvezmények igénybevétele tekintetében, hozzájáruljon az adóelkerülés csökkentéséhez a K+F adóösztönzők terén, valamint megkönnyítse a jogalkalmazó szervek, így különösen az adóhatóság munkáját. A minősítés lefolytatására és a kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozó törvényi szintű részletszabályozókat az innovációs törvény és az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazzák majd.

Áttérve a szerzői jogi törvény módosítására, szükséges hangsúlyozni, hogy a javaslat nem jelenti a hatályos szerzői jogi szabályozás átfogó felülvizsgálatát, hanem a kulturális ágazatban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett technológiai, piaci változások, valamint Magyarország uniós tagságával járó szabályozási igények tették ezt halaszthatatlanul indokolttá. A törvényjavaslat e körben elsősorban a közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, valamint a közös jogkezelő szervezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos törvényi előírások módosítására tesz javaslatot.

A módosítás mind a jogosultak, mind a felhasználók érdekeit szolgálja, és a közös jogkezelés fejlesztéséhez járul hozzá a hatékonyságon alapuló, átlátható közös jogkezelési rendszer megteremtésével. Ennek érdekében a javaslat korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonásokat, valamint megteremti a szociális, kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. A törvényjavaslat ugyanakkor szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek kialakult önkormányzatiságát és a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét. Ezt erősíti, hogy az új szabályozás a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba-vételi szabályokat bevezetve nem teremt versenyhelyzetet a szerzői vagy a kapcsolódó jogi jogosultak azonos jogainak közös jogkezelését ellátó szervezetek között. A törvényjavaslat továbbá a társadalmi környezetre is figyelemmel van, ezért a joggyakorlás kiegyensúlyozottságának erősítése jegyében megreformálja a díjszabályok jóváhagyási rendjét, így kiszámítható menetrendet vezet be, és szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástervezetek véleményezésébe.

Összegzésként tehát elmondható, hogy a javaslat egy hatékonyságon alapuló, átlátható közös jogkezelési rendszer megteremtését tűzi ki célul. Ezzel kívánja elősegíteni egy innovatív környezet kialakítását, kialakulását, hozzájárulva az új üzleti modellek létrehozásához, valamint a kulturális sokszínűséghez és a hazai repertoár színesítéséhez.

A szerzői jogi törvény módosítása kapcsán még kiemelést érdemelnek azok a kisebb módosítások, amelyek például a vonatkozó uniós irányelvekkel összhangban módosítják a sugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és az úgynevezett fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket.

Mindezek alapján, örülve annak, hogy az előzőekben ismertetett két bizottság is egyhangúlag támogatta a törvény elfogadását, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 108 2011.11.23. 1:53  1-165

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Dúró Dóra megszólalására szeretnék reagálni, aki valami olyasmit mondott, hogy a forráskivonások, illetve a pedagóguselbocsátások miatt nem tudják a szakképzési törvényt támogatni. Én Széchenyi Istvánnal szeretnék válaszolni, aki valami olyasmit mondott, hogy rajtunk nem fog segíteni senki, és nem is segíthet más, mint mi magunk. Az utolsó pillanatban vagyunk. Olyan sikeresen sikerült a szakképzésünket visszafejleszteni, hogy már egy másod-, harmadéves gyerek, ha hegesztőnek tanul, nem lát műhelyt, vagy egy végzős hentes nem lát élő állatot, amelyet le kellene vágni, és végzés után, a gyakorlatban tanítják meg a fiatalokat a szakmára. Ezen mindenképpen változtatnunk kell. Változtatnunk kell, és ez a törvény nagyon jól foglalja össze a változtatás legfontosabb indokait és a változtatás legfontosabb lépéseit. Ott tartunk már bizony, hogy a szakképzésben olyan szakoktatókat nehezen találnunk, akik ismerik a szakma csínját-bínját, vagy pedig hajlandóak azért a pénzért, amelyet ma, jelen pillanatban az oktatásban fizetnek a szakoktatók számára, elmenni szakoktatónak.

Tehát minden a változás után kiált, és ez a szakoktatási törvény meg fogja hozni azt a változást, amelyre szüksége van a gazdaságnak, és amelynek nyomán a gazdaságunk fejlődni fog.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 1055 2011.11.30. 2:03  938-1084

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt órákban annyi olyan dolgot hallottam a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban ellenzéki képviselőtársaimtól, amit nem lehet kiolvasni a törvény szövegéből, aminek semmi köze nincsen a törvényhez, és nagyon sokszor a lényeg elsikkad.

Azt hiszem, abban valamennyien egyetérthetünk, hogy az utolsó órákban vagyunk, és a minőség fokozatosan romlik, csúszik lefelé. Változtatást igényel minden, változtatást kíván minden. Úgy gondolom, hogy első helyen a műszaki felsőoktatás színvonalát és mennyiségét kell változtatni, hiszen az országban rendkívül sok mérnökemberre lenne szükség, a munkahelyekre nem tudunk magyar kiművelt emberfővel munkaerőt beállítani, mert nem képzünk eleget, ugyanakkor sok más területen jelentős túlképzéssel küszködünk.

Persze ahhoz, hogy megfelelő mérnökembereket tudjunk a pályára állítani, ahhoz a középfokú oktatási rendszerünket is jelentős mértékben javítanunk kell, és ezen belül is elsősorban a reálképzés fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Úgy gondolom, hogy a most előttünk fekvő felsőoktatási törvény megfelelő kereteket biztosít ahhoz, hogy ezt a javítást végre tudjuk hajtani, és ami pedig hiányossága a törvénynek, azokat közös erővel, módosító javaslatokkal ki tudjuk javítani, és egy valóban korszerű törvény állhat majd rendelkezésre.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 290 2011.12.08. 1:17  189-291

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy hosszú gazdaságpolitikai vita végén, azt hiszem, idekívánkozik a legnagyobb magyar, Széchenyi István gondolata, miszerint: rajtunk nem fog segíteni senki, és nem is segíthet más, mint mi magunk. Nekünk össze kell fognunk, kemény, következetes munkával kell az ország szekerét kihúzni a kátyúból, és ehhez arra van szükség, hogy azok a képviselők is, akiknek korábban lehetősége volt az országot irányítani, most ne rosszindulatú bírálattal, hanem jóindulatú segítőkészséggel viszonyuljanak hozzánk.

Kérem azt, hogy ez így legyen, közös erővel adjunk annak a rétegnek lehetőséget, hogy tőkéhez jusson, akik embereknek munkát adnak, és hogyha minél több munkahelyet teremtünk közös erővel, ennek a haszna az ország javára fog szolgálni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 68 2012.02.28. 0:51  23-133

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még nem alkottuk meg a törvényt, még nincsenek értéktárbizottságok, itt pedig mindenki értékbizottsági tagként különböző, egyébként rendkívül fontos dolgokat akar az értéktárba bejavasolni. Nekünk törvényt kell alkotni, a törvényre koncentráljunk, és ne pedig újabb ötleteket adjunk arra, hogy mi kerüljön majd az értéktárba vagy az értéktárból kiválasztva a hungarikumok közé.

Nekünk először az alapfeladatunkat kell teljesíteni, utána - őszintén remélem - mindenki bekerül egy-egy ilyen értéktárbizottságba, és akkor elmondhatja majd a saját javaslatait, mert így viszont nem fogunk előrehaladni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 122 2012.02.28. 7:08  23-133

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Végighallgatva a negyedik órája tartó vitát, az utolsók között szólni nem illik hosszan, de talán nem is szükséges, hiszen hallgatva képviselőtársaim megszólalásait, egyértelműen bebizonyosodott az, hogy valamennyi frakció támogatja ezt az előterjesztést, valamennyi frakció egy értékorientált törvénytervezetnek tartja, valamennyi frakció számára fontos, hogy összmagyar nemzeti szemlélet hatja át. Valamennyien ezt a 0,5 milliárd forintot keveselljük is, ami jelen pillanatban erre van, de talán kiindulási alapnak megfelelő.

Többen kritizálták azt, hogy esetleg még nagyobb civil részvételre lenne szükség. Én is úgy gondolom, hogy e tekintetben nyitott a tér, és a kerettörvény is nyitott. Emlékezzünk csak közösen az államalapítás ezeréves évfordulójára, a millennium időszakára, hogy milyen nagy, komoly társadalmi összefogással tudtuk felejthetetlenné tenni ezeket az éveket. Úgy gondolom, hogy nagy társadalmi összefogással a hungarikumok dolgát, az értéktárbizottságokat is, azt hiszem, akár hagyományőrző csoportok, lokálpatrióta körök létrejöttére is fel tudjuk használni a településeken.

Nagy munkát vállal az magára, aki most kezébe lantot vesz, ezt láttuk bevezető előadásában Lezsák Sándornál, aki nagy időzavarral küszködött, hiszen megpróbált egy pici kis szeletet megmutatni abból az ezeresztendős kultúrkincsből, amit mi, magyarok közös erővel felhalmoztunk, és ami jellemzi történelmünket. Valamennyien azt szeretnénk, hogy ezzel a hungarikumtörvénnyel fel tudjuk hívni a figyelmet, összegezni tudjuk mindazokat az értékeket, amelyeket létrehoztunk.

Tudjuk azt, hogy önmagát becsüli meg minden nemzedék, ha tudomásul veszi, hogy a világ nem vele kezdődött. Sütő András örökbecsű szavai visszaköszönnek a törvénytervezetben, hiszen a nemzeti ügyek kormánya fontosnak tartja, hogy számba vegye az értékeinket minden területen. Erről szól ez a törvénytervezet is, de ugyanakkor folyamatban van a nemzeti kulturális intézmény koncepciójának a kidolgozása, amely még ebben az esztendőben elénk kerül, és a kettő egymással párhuzamosan működve, úgy gondolom, lehetőséget nyújt arra, hogy számba vegyük valóban nemzeti értékeinket, és megalkossuk ezt a hungarikumokról szóló törvényjavaslatot.

Itt nemcsak azokról az értékekről van szó, amelyeket ma köznapi értelemben hungarikumnak nevezünk, például a Széchenyi Könyvtár kincseiről vagy az Országos Levéltárban őrzött több száz középkori oklevélről, hanem ennél sokkal többről, mint ahogy a vitában szó is esett róla. Az előbbieket szabályozza néhány törvény: a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális értékek védelméről, az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, valamint a köziratokról, közlevéltárakról és magánlevéltári anyagok védelméről szóló törvény, az 1995. év LXIV. számú törvény, és nem érinti - ahogy említettem - az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött hungarikumokat sem, ezeket az 1997. évi CXV. törvény tartalmazza. Nyilván ennek a kerettörvénynek szinkronban kell lenni a már megalkotott törvénnyel, a kettő egymást nem gyöngítheti, hanem mindenképpen erősítenie kell egymást.

Nem véletlen, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium gondozza az előterjesztést; nagyobb merítésről van szó, mint a kulturális javak, erről is szó esett. Őszintén remélem, hogy ennek a minisztériumnak nagyobb az anyagi lehetősége ennek menedzselésére és segítésére is. Létrejött egy alulról építkező, minden települést és tájegységet magában foglaló értéktár; ha ezt nagyon jól működtetjük, akkor egymásra épült építőkockánként létrehozhatjuk a magyar értéktárat, határokon felülemelkedő módon az egész magyarság érdekében, aminek a piramiscsúcsán a hungarikumok állnak kiemelt védelemmel, kiemelt támogatással, kiemelt odafigyeléssel.

A hungarikumbizottságban a nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselete meglesz, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy a külhoni magyarságnak is három fő delegált képviselője lesz. Őszintén remélem, hogy közös erővel tudjuk meghatározni, hogy milyen közösségek hogyan tudnak jelölni.

És létrejön a védjegy. Abban bízom, hogy jövő nyáron ez a védjegy már széles körben ismert és tisztelt lesz. Megtesszük az első lépést a törvény létrehozásával, létrejönnek a keretek, amelyeket tartalommal kell megtöltenünk. Elhangzottak a szavak, nem is kevés, most a tettek következnek. Legyünk igaz hazafiak, ne csak úgy szájjal, hanem inkább vállal!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 30 2012.04.03. 6:05  19-77

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt, kedves Képviselőtársaim! Ahogyan az államtitkár úr is utalt rá, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt nem olyan régen módosította a parlament. 2011. november 15-én lépett hatályba a 2011. évi CXLIX. törvény, amely megváltoztatta a régészeti ásatásokra vonatkozó jogszabályokat. Most ismét szükségessé vált az újabb módosítás.

A mostani előterjesztés nehéz feladatra vállalkozik, keskeny pallón egyensúlyoz, hogy többféle kívánalomnak is meg tudjon felelni. Ezek a kívánalmak a következők. Egy és elsődleges a kulturális örökség védelme. Kettő: a fejlesztéspolitikáért való felelősség. Három: az infrastruktúráért való felelősség. Meg kell találni azt a szabályozórendszert, ami nem rak elviselhetetlen terhet anyagi és megvalósítási idő tekintetében a munkahelyet teremtő nagyvállalkozások számára, ugyanakkor biztosítja a tudomány számára az elmélyült, alapos kutatómunkát is. Jogi szabályozással igyekszik összhangot teremteni az ágazati érdekek között. Lehetővé kívánja tenni azt, hogy a kulturális örökség védelmében végzett régészeti ásatások az állam érdekein túl ne lehetetlenítsék el a fejlesztéspolitikai, illetve infrastrukturális elképzelések megvalósítását. Magyarra lefordítva: a munkák ésszerű gyorsításáról van szó.

Az előterjesztés pontosítja az eljárási határidőket, szigorítja az ellenőrzést, szankciókat, kötbért alkalmaz a feltárást végző intézmények irányában is. Ez bizony vadonatúj elem a múzeumok tekintetében. Ugyanakkor lerövidíti a határidőket, csak bejelentési kötelezettséget ír elő a hatóság irányában próbafeltárás esetén, amelyet 30 napban maximál. Ebbe nem tartozik bele a feltáráshoz kapcsolódó földmunkák elvégzéséhez szükséges idő, amely legfeljebb 10 nap lehet. További változtatás, hogy a feltárást végző intézmény a próbafeltárástól számított 5 napon belül kérelmet nyújthat be a hatósághoz, kérve a feltárás folytatását. Erről a hatóság 15 napon belül dönt. Tehát - és ez óriási felelősség - a nagyberuházások érdekében lerövidülnek a határidők. A határidők be nem tartása, mint említettem, kötbért von maga után, ami rendkívül veszélyes az alulfinanszírozott múzeumok működése szempontjából.

A törvénymódosítás pontosítja, hogy a feltárásra szánt 200 millió forint bruttóban értendő, és a feltárást végző intézmény köteles a kormány döntésére irányuló eljárást kezdeményezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, ha túl kívánja lépni ezt az összeghatárt.

(10.10)

Mindezeket a szabályozókat a már folyamatban lévő ügyekre is ki kívánja terjeszteni a döntéshozó. A törvénymódosítás eltörli a megkülönböztetést nagyberuházás és állami nagyberuházás között; azt hiszem, ez a szempont érthető, hiszen nemzetgazdasági szempontból mindkettő rendkívül fontos lehet.

Összegezve megállapítható, hogy a törvénytervezet a nagyberuházások érdekében felgyorsítja a régészeti feltárásokat, megfelelő ellenőrzési és szankcionálási szabályokat teremt, biztosítja az összkormányzati érdekek megjelenítését is. Ugyanakkor látható, hogy a muzeológus-régészeti szakma egy része nem ért egyet ezzel a törvénytervezettel, főleg a kiemelkedő ügyekhez kapcsolódó szabályozással. Nem támogatja, hogy próbafeltárás esetén előzetes hozzájárulás helyett bejelentés elegendő legyen a munka elkezdéséhez. Elégtelennek tartja a kormányhivatalok részét képező kulturális örökségvédelmi irodák szakmai irányítási jogát a hatékony irányításhoz.

Úgy gondolom, hogy a korábbiakban jelzett változtatások biztosítják azt a hármas követelményt, amelyről a bevezetőben beszéltem, a kulturális örökségvédelmi, fejlesztéspolitikai és infrastrukturális követelményt, amelynek az ország érdekében meg kívánunk felelni. A szakmai aggályokat jól időzített és menedzselt módosító javaslatokkal ki lehet küszöbölni, maga a kulturális bizottság is készül ilyen javaslatokkal. Mindezek figyelembevételével és beépítésével - és ahogy hallottam, az önkormányzati bizottságtól is érkeznek ilyenek - támogatható lesz a törvényjavaslat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 34 2012.04.03. 1:56  19-77

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Azt hiszem, hogy az előttem szóló képviselőtársammal abban megállapodhatunk, hogy Deák Ferenc bölcs mondása, miszerint minden törvényt lehet javítva változtatni, az erre a tavalyi törvényre is érvényes, és azt gondolom, hogy ha szükséges, márpedig szükséges sok tekintetben a módosítás, akkor ezeket meg kell tenni a határidők tekintetében, a pontosítások és egyebek tekintetében.

De nem ezért kértem szót, hanem azért kértem szót, hogy bár én megértem, hogy egy volt miniszter mindig visszatekintve a saját pályájára, úgy gondolja, hogy csak helyes döntéseket hozott, de azért fogadja el tőlem, miniszter úr, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat központosítása, létrehozása a szakma tiltakozása ellenére jött akkoriban létre, és a szakma megnyugvását jelentette az, hogy - az ön szavaival élve - szétverték; nem verték szét, hanem a Nemzeti Múzeum alá helyezték. Nem tudta a szakma semmiképpen azt tolerálni, hogy a többi régészhez képest irreálisan magasabb béréért, központosítva, a pénzes feladatokat egy szervezet alá vonták, ugyanakkor a vidéki múzeumi hálózatnak pedig el kellett végeznie a szükséges aprómunkát. Úgy érzem, hogy e tekintetben meg kell védenem a változtatásokat és a kormány döntését, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak ezt a kiemelt privilégiumát megszüntette.

Köszönöm szépen.

(10.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 56 2012.04.03. 1:41  19-77

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy politikust az jellemez, hogy felül tud emelkedni a saját érdekein az ország érdekében.

Én azt gondolom, hogy nem egymás fejére kell olvasni azt, hogy ki a jobb hazafi, ki az, aki jobban becsüli a nemzet értékeit; őszintén remélem, hogy azok, akik itt vagyunk a parlamentben, valamennyien azért dolgozunk, hogy a nemzet kulturális értékeit megtartsuk, továbbörökítsük az utánunk következő generációk számára. Én úgy gondolom, hogy a kulturális örökség érdekei és az ország azon fejlesztési érdekei, amelyek munkahelyet teremtenek, nem egymással szemben álló érdekek, hanem egymás mellett megjeleníthető érdekek. Ezt kell végigbeszélnünk, azt kell a törvénykezésben pontosan meghatározni, hogy a kettő ne üsse egymást, hanem erősítse egymást, pontosan az ország érdekében. Nagyon rossz felé megyünk, ha egymást megpróbáljuk lejáratni, gyalázkodással vádolunk egy jobbító szándékú előterjesztést vagy egymást pocskondiázzuk. Én úgy gondolom, hogy ez nem méltó az Országgyűléshez.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 60 2012.04.24. 14:43  49-85

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött." Sütő András szavai ezek, és a levéltárban őrzött iratokra nagyon is aktuálisak.

A levéltár identitás, az együvé tartozás, a közös múlt szimbóluma, minden egyes elemének elpusztításával mi leszünk szegényebbek, a nemzet történelme lesz szegényebb. A levéltárak, ahogy azt egy hajdan híres szombathelyi főlevéltárnok is mondta, olyan bűvös lámpácskák a múlt tudósítóinak kezében, amelyek fénye mellett szemlélhetjük az elmúlt évszázadok képét. Nagy a felelősségünk tehát. A mai kor iratainak csorbítatlan megőrzésével a jövő generációinak tisztánlátását segítjük elő.

A levéltárak a nemzet legrégebbi közgyűjteményei. Az elmúlt évszázadok bizonyították, hogy leginkább az ide bekerülő, itt őrzött dokumentumok maradtak meg, túlélve a történelem viharait az utókor számára. Akkor tud tisztán látni a kutató, ha az adott korszakra vonatkozó, valamennyi köziratnak számító irategyüttes közgyűjteménybe kerül, kutathatóvá válik, és a történelmi értékeken kívül semmi egyéb szándék nem játszik szerepet a kiválasztásnál. III. Béla király rendelte el 1181-ben kiadott oklevelében, hogy az elé kerülő magánjogi ügyeket foglalják írásba. A XIII. századra Magyarországon kialakult és megszilárdult az okleveles gyakorlat. A XIV. században, az Anjouk idején az oklevelek már teljes bizonyító erővel bírtak, tömegessé vált az oklevéladás.

A XIII-XIV. század a magyarországi levéltárak keletkezésének ideje. Ekkor jött létre a királyi levéltár mellett a hiteleshely, a városi levéltárak, valamint a főúri családi levéltárak is. Az általuk megőrzött iratoknak igazgatási és jogbiztosító szerepük volt. Ezeket a pergameneket, papírokat nagyobb gonddal óvták, mint a kincseiket. Nem véletlen, hogy már a XIV. századtól szervezett keretek között, levéltárban tárolták őket.

A Magyar Országos Levéltár Batthyány Lajos nádor intézkedése nyomán alakult 1756-ban, tehát a legrégebbi közgyűjteményünk. Napjainkban csak a Magyar Országos Levéltár mintegy százezer darab oklevelet őriz, ma már nincs közjogi igazgatási szerepük, de nélkülük a magyar történelem, a magyar kultúra rendkívül szegényes lenne. Mára a korábbi jogbiztosító szerepükkel szemben tudományos értékük vált meghatározóvá. Ugyanúgy működik a levéltárakban összegyűjtött és az utókor számára megőrzött minden irat esetében. Ahogy az évtizedek és évszázadok alatt elvesztik közjogi funkciójukat, felértékelődik kulturális és tudományos jelentőségük. Ugyanakkor az átalakulás nem annyira gyors, hogy csak a levéltárakban hozzáférhető irat ne tartalmazna olyan információt, amely egyes korokban újra közjogi szerepet kaphat, hogy a társadalom széles rétegei számára közérdeklődésre tarthat számot. Ilyen volt nem is olyan nagyon régen a kárpótlási folyamatban a levéltárak szerepe. Ki tudja, hogy a rendszerváltozást követő privatizáció nem lesz-e legalább ennyire fontos valamikor? A levéltárak az államiság és egyben a magyar kultúra fontos letéteményesei, a nemzet emlékezete. A mindenkori magyar állam kötelessége, hogy biztosítsa a levéltárban őrzött iratok fennmaradását és gyarapítását. Tehát állami feladatról van szó, fenntartása kiemelt kormányzati érdek.

Deák Ferencet idézném: "Nemzeti csinosodásunk haladtával változván az idők szelleme, sok régit el kell törleni, sok újat alkotni, sokat pedig javítva változtatni." Hát a levéltári törvény az, amit javítva változtatnunk kell, hiszen 1995-ös elfogadása óta sokat változott a világ, a törvényt is többször módosította a parlament, most ismét aktuálissá vált a levéltári törvény átalakítása és korszerűsítése.

Az államtitkár úr érvelt a változtatás szükségessége mellett. Hozzáteszem azt, hogy a sors kényszeríti ki a törvény változását, hiszen a megyék meggyengülése következtében erős jogosítványaikat elveszítették, kevesebb módjuk, lehetőségük, pénzügyi eszközük volt az intézmények támogatására, és bizony az egyes megyei levéltárak, amelyeknek fontosságáról beszéltem az előbbiekben, az anyagi lehetőségek függvényében nyertek csak támogatást - volt, ahol ezt tisztességes színvonalon sikerült megoldani, volt, ahol bizony a nyomor szintjén. Tehát mindenképpen szükségessé válik az, hogy állami tulajdonba kerülve a levéltárak azonos elvek alapján, azonos feltételrendszer mellett, egy magasabb szinten nivellálódó módon, megfelelő keretek között tudjanak majd működni.

A levéltári intézmények jelenlegi rendszere racionális és átlátható, a levéltárak között hierarchikus viszony és párhuzamos feladatellátás nincs, illetékességük elhatárolódik, így a jelen előterjesztés célja szerint az általános levéltárak nemzeti szintű levéltárba integrálódnak, a MOL szervezetébe, és megyei szintű szervezeti egységként működnek tovább. Az új struktúra kialakításához a levéltári törvény módosítása szükséges, mivel a 16. § (1) bekezdése szerint általános levéltárat törvény létesíthet, illetve szüntethet meg, a megszűnő levéltár anyagának átvételére illetékes közlevéltár megnevezésével. A (2) bekezdés pedig meghatározza az általános levéltárak körét: általános levéltár a Magyar Országos Levéltár, a megyei levéltár és a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott levéltár; ebben az esetben most a fővárosi levéltár ebben az integrációban nem vesz részt.

(11.10)

A MOL feladata - itt a MOL esetében a Magyar Országos Levéltárat tessék mindig érteni, nem pedig másik mozaikszó alapján egy másik fontos szervezetet -, tehát az Országos Levéltár feladata az ország teljes területére kiterjedően a központi közigazgatási szervek tekintetében maradandó értékű iratok átvétele, biztonságos őrzése és feldolgozása, valamint a kutatók rendelkezésére bocsátása. A Nefmi irányítása és szakmai felügyelete alatt álló Országos Levéltár önállóan működő és önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a szervezeti korszerűsítés, intézményen belüli átalakulások, szervezeti összevonások következtében alkalmassá válik a megyei levéltárak integrációjával kapcsolatos feladatok ellátására.

A megyei levéltár feladata a megyei közigazgatás területére kiterjedően a területi állami szervek, önkormányzatok testületeinek, hivatalainak, intézményeinek és ezek jogelődjeinek maradandó értékű levéltári anyagának átvétele, biztonságos őrzése, feldolgozása és a kutatók rendelkezésére bocsátása. Az ily módon létrejövő magyar nemzeti levéltár esetében meg kell határoznunk a megyei levéltárakkal kapcsolatos fenntartói és gazdasági feladatokat, a megyei levéltárak szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

Az intézményfenntartással és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok körében a magyar nemzeti levéltár költségvetésében a megyei szervezeti egységeknek meghatározott éves költségvetési kerettel kell rendelkezniük, elkészítve a megyei szervezeti egységek napi gazdálkodásával kapcsolatos belső szabályozókat, meg kell alkotni a megyei szervezeti egységek éves munkatervét, jóvá kell hagyni a beszámolóit, és a vezetői megbízás és felmentés jogainak gyakorlóit is meg kell határozni. A jogszabályok alapján a magyar nemzeti levéltár meghatározza a megyei szervezeti egységek feladatait az állami vagyon használatával kapcsolatban, gyűjti és feldolgozza a megyei szervezeti egységek teljesítménymutatóira vonatkozó statisztikai adatokat is.

A szakmai feladatokba, a felügyelettel kapcsolatos feladatokba talán nem mennék bele, de a szervezeti keretek biztosítása kapcsán fontosnak tartom megemlíteni, hogy a megyei szervezeti egységek működtetésével összefüggő szakmai feladatok ellátására az új nemzeti intézménynek létre kell hozni egy új főigazgató-helyettesi státust, és a megyei levéltárak jogszabályban rögzített feladatait hozzá kell rendelni, mint ahogy említettem, nyilván nem lehet a gazdálkodási feladatoktól sem függetleníteni ezt. A Nefmi illetékes szakmai szervezetei, egységei feladatellátáshoz igazított megerősítése is szükséges, ugyanez szükséges az informatikai vonalon is.

Az átalakításnak úgy kell befejeződnie, hogy az évszázados hagyományokon alapuló rendszer megváltoztatásával a működőképesség nemcsak hogy fenntartható maradjon, hanem a körülmények érzékelhető javulását kell garantálnia. A változtatás előnyt csak abban az esetben jelent, ha az új rendszer a kialakult különbségeket nem konzerválja az egyes levéltárak esetében, hanem a területi egyenlőtlenséget kiigazítja, és a feladatalapú finanszírozás révén felfelé nivellálja.

Én úgy gondolom, hogy ehhez még hozzá kell tennünk azt, hogy az évtizedek óta alulfinanszírozott levéltári rendszerben sok sürgető fejlesztési és felújítási feladat jelentkezik, amelyet a Magyar Országos Levéltár meglévő költségvetéséből képtelen finanszírozni, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jelenlegi költségvetésében nincsenek meg azok a keretek, amik a szükséges felújítási és fejlesztésekre fordíthatók. Nyilván a megyék már ezzel nem számolnak, a közigazgatási hivatalok szintén nem, tehát meg kell teremtenie a költségvetésnek, a központi költségvetésnek itt az átadás-átvétel kapcsán mindannak a feltételeit, hogy hosszú távon működőképes és jó legyen a rendszer.

Az államtitkár úr szólt az alaptörvénnyel kapcsolatos változtatás szükségességéről, amelyhez nyilván hozzá kell hogy igazodjon az eddigi levéltári törvény is. Ez a 35. § (8) bekezdését érinti: a magyar állam tulajdonát képező köziratok évkörét az 1948 és 1989-es évekkel szemben 1944 márciusától állapítaná meg 1989-ig. Ezzel jelentősen kibővül a köziratnak minősíthető iratok köre, és a politikatörténeti levéltárban őrzött köziratok egy része a Magyar Országos Levéltárba fog átkerülni az alaptörvény értelmében.

Én úgy gondolom, hogy végiggondolt törvényjavaslat fekszik előttünk. Kérem, hogy módosító javaslatokkal gazdagítsuk, erősítsük a levéltárat, közös bölcsességgel, és fogadjuk el ezt az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 68 2012.04.24. 2:01  49-85

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Örülök annak, hogy az előterjesztés ellenzéki oldalról is több ponton támogatással találkozik. Szeretném elmondani azt, hogy a rendszerváltás kapcsán egy kényszerű kompromisszum eredményezte azt a törvényt, aminek alapján jelen pillanatban az iratok elhelyezése történik. Nyilván egyik oldalról azért sürgetett a kompromisszum, hogy véget vessünk az iratmegsemmisítéseknek, másik oldalról pedig nyilván minél több irat megőrzését szerette volna az akkori, frissen alakuló MSZP megtenni. Ezért vannak azok az anomáliák, hogy bizonyos szatellitszervezetek bekerültek a megyei levéltárakba, és ott őrzik az iratanyagukat, mások, a központi szervek pedig a központban vannak, és nem kerültek át az Országos Levéltárhoz. Nyilván ezen változtatni kell, hiszen egy állampárt működésének megértéséhez a teljes anyagra lenne szükség.

Amit megfontolásra ajánlanék Bana Tibor képviselőtársamnak, egyrészt az államháztartási törvény figyelembevétele az integráció kapcsán, hiszen meg kell teremteni azt, hogy legyen egy bizonyos gazdasági önállóság, ugyanakkor azok az előnyök viszont meglegyenek, amiről az államtitkár úr is és jómagam is beszéltem. A másik dolog pedig az, hogy a Munkásőrség azért nincs benne az előterjesztésben, mert ismereteim szerint a Munkásőrség anyaga az Országos Levéltárban található, tehát az átkerült, és azért nincs benne.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 74 2012.04.24. 2:04  49-85

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Lehet, hogy félreérthető voltam, ezért szeretném pontosítani még egyszer. A megyei önkormányzatok nem saját maguk tehettek róla, hiszen egyre kevesebb pénzük volt. De abban az időszakban, az utolsó esztendőben, nyilván az országos politika hatására is, de a levéltárak esetében három közepes levéltárral csökkent az országos és az összes megyei levéltár költségvetési kerete, két közepes levéltárral csökkent a levéltárosok létszáma, ugyanakkor másfél közepes levéltárral nőtt az általuk kezelt anyagok nagyságrendje. Ezt a folyamatot, és ez bizony 2006-2010 között volt, meg kell állítani, mert a szakma csődbe jut. Tehát ennek a reménynek, aminek én hangot adtam, az az alapja, hogy így tovább nem folytatható a finanszírozás és az odafigyelés.

Három másik pontosítás. Sok egyeztetés volt, csak nem volt egyetértés mindenben, ugye, elsősorban az önállóság kérdésében. Vezetőváltásokra sem készül senki, hiszen a pályázatokat a KIM kiírta, és valamennyi vezető megerősítést nyer a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részéről. És hát a Politikatörténeti Intézetet sem kívánja senki felszámolni. Itt egy korszakról van szó, az 1944 és 1989 közötti iratokról. Sem az azt megelőző, sem az azt követő időszakról egyáltalán nincs szó.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 82 2012.04.24. 2:00  49-85

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Amikor megnyomtam a kétperces gombot, akkor még a teremben tartózkodott Schiffer képviselő úr; nem szeretném, ha elvarratlanul maradna az a szál, az a tetszetős összeesküvéselmélet-lufi, amit fölengedett, ezt szeretném kilyukasztani, két tekintetben.

A kuratórium összeállítása kapcsán - ez a rendelet már idejét múlta, van olyan szervezet, amelyik már nem is létezik az ebben részt vevők közül, az '56-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete, tehát itt mindenképpen változtatni kellett. Mi a kézenfekvő változtatás? Hogy az intézmény igazgatója adja ki a kutatási engedélyt, mint minden más tudományos intézménynél, ennek a felelősségével is. És hogy ez majd egy pártkatona lesz, erre szeretném megjegyezni, hogy Gyarmati úr kiváló történész, és az előző kormány nevezte ki erre a posztra, senki nem kívánja az ő megbízatását visszavonni.

A másik dolog pedig, hogy sejthetett valamit, hogy a Hazafias Népfront vajon miért nem került be ebbe az anyagba, biztos ennek valami politikai vagy egyéb más hátsó szándéka van. Hát valóban van egy hátsó szándéka, a Hazafias Népfront irata ott van a helyén, ahol a többi '44 és '89 közötti iratanyagnak is lennie kell, a Magyar Országos Levéltárban. Nem másról szól az előterjesztés azon része is, nem a Politikatörténeti Intézet ellen irányul, hanem azt szolgálná, hogy a köziratok helye az állami levéltárban, nevezetesen a magyar nemzeti levéltárban, még jelenlegi nevén az Országos Levéltárban van.

Köszönöm szépen. (Vincze László tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 118 2012.04.24. 2:03  111-173

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hasonlóan az előttem szóló bizottsági tagokhoz, a kulturális bizottság is megtárgyalta az előterjesztést. Nem volt hosszú vita rajta, hiszen valamennyien támogattuk az előterjesztésben foglaltakat. Én magam személy szerint büszke vagyok arra, hogy azon város képviselője lehetek, ahol először a város központjában a gulágra elhurcoltak emlékművét felavathattuk közadakozás révén, és ennek az alapítványnak az elnöke lehettem.

Úgy gondolom, hogy fontos az, hogy saját napja legyen, és ez a november 25-e valóban megfelel arra, hogy emlékezzünk csendesen, hiszen hosszú évtizedeken keresztül az ország lakosságának mintegy 40 százalékát érintő tragédiáról, tragikus eseményekről nem lehetett beszélni, és ennek kapcsán sajnos a mai fiatalok nem nagyon ismerik az akkor történteket, nem nagyon ismerik a történelemnek ezt a tragikus időszakát.

Fontos, hogy emlékezzünk, fontos, hogy az általános és középiskolai tananyagban szerepeljen, és fontos, hogy a még élő azon kevesek számára, akiknek megadatott a hosszú élet, megadjuk azt az elégtételt, hogy a parlament emléknapnak nyilvánítja november 25-ét.

A kulturális bizottság egyhangú szavazással támogatta az előterjesztést, és az önök figyelmébe, elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 209 2012.05.21. 5:06  198-218

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm elnök úrnak, hogy igyekszik megőrizni a Ház tekintélyét a saját képviselőcsoportjának tagjával szemben, aki méltatlan módon nyilatkozott meg a Ház elnökével kapcsolatban.

Nehogy azt gondolja a tisztelt Ház, hogy arról szól a törvényjavaslat, amiről Novák Előd beszélt. A törvényjavaslat a nemzeti levéltár létrehozásáról szól. A törvényjavaslat arról szól, hogy a Politikatörténeti Intézetben őrzött irategyüttesek egy jelentős része az alaptörvény szellemében visszakerül, illetve bekerül a nemzeti levéltár állományába, és nem pedig arról, amiről az előbb szó volt.

Ugyanakkor egy másik koherenciazavart kiküszöbölő módosító javaslat is fekszik a Ház előtt, erről szeretnék pár szót szólni, hiszen kisebb korrekciót kellett végrehajtani a végleges szöveg kialakításakor; a magyar helyesírás szabályaira való tekintettel nyelvhelyességi korrekciókat tartalmaz, koherenciazavar kiküszöbölésével egységes terminológia megjelenítése is megtörtént például a Budapest Főváros Önkormányzata megnevezés egységesítése, az előforduló Fővárosi Önkormányzat kifejezések kigyomlálásával.

A javaslat rendezni kívánja a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 16/2006. (IV. 6.) BM-rendelet jogszabályi környezetét.

A rendelet célja a tanúsított iratkezelési szoftvert alkalmazók biztonságának növelése azáltal, hogy a közfeladatot ellátó szerv iratkezelését támogató szoftverek megfelelősége értékelését az arra felkészült szervezetek végezzék.

A javaslat lehetőséget biztosít a jogszabályi környezet megteremtésével arra, hogy a jövőben a BM-rendelet által érintett területet egy új kormányrendelet teljeskörűen szabályozhassa, és hogy indokolt a megfelelő felhatalmazás rendelkezést a levéltári törvénybe beépíteni.

További módosítás a nemrégiben megalkotott és július 1-jén hatályba lépő, kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása. Nincs teljesen összhangban az alapvető jogalkotói szándékkal. A jogalkotó kizárólag a műemlékekkel kapcsolatos építéshatósági jogkörnek az általános hatáskörű építéshatósághoz történő telepítését tervezte, az elfogadott módosítás viszont bizonyos esetekben megvonja a kulturális örökségvédelmi igazgatástól az örökségvédelmi hatósági jogkör egy részét is. Ezt mindenképpen korrigálni kell, hiszen enélkül a kulturális örökségvédelem nem tudja ellátni a törvényben rögzített alapfeladatait.

S végül az utolsó módosítás a hatályba léptetés időpontját korrigálja. Itt is koherenciazavart kellett kiküszöbölni, valamint, mivel a törvényjavaslat négy jogszabály módosításáról is rendelkezik, az egyes rendelkezések hatályba léptetése más és más időpontban indokolt. Például a megyei levéltárak integrálódása a nemzeti levéltárhoz október 1-jei határidővel valósulhatna meg.

Úgy gondolom, hogy elsősorban ezeket tartalmazza a zárószavazás előtti módosító javaslat, valamint Novák Előd képviselőtársam javaslata. Ezzel kapcsolatban a mi álláspontunk az, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága rövidesen összeül, s olyan szakemberek vesznek részt a bizottság munkájában, amelyek nyilvánvalóan és mindenki előtt szaktekintélynek nyilvánulhatnak, és az egészet egyben kívánjuk kezelni, nem pedig kiragadva egy-egy elemét ennek a rendszernek, ami önmagában lehet, hogy megélhetne, de én azt gondolom, hogy valamennyiünk közös érdeke az, hogy egységes szempontok alapján együtt és szakszerűen oldjuk meg ezt a kérdést. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 148 2012.06.14. 0:51  3-171

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. "A tett az első, a szó a második." - mondta a legnagyobb magyar, és ahogy elképedve hallgatom Lukács képviselő úr, Nyakó, Gőgös úr hozzászólásait, Deák Ferencnek az a híres mondása jut eszembe, amit szeretnék az önök figyelmébe ajánlani: "Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni." Ha nyolc évig ezt tették volna az elmúlt időszakban, akkor nagyon örülnék neki, nem így történt, most viszont kérem, hogy segítsék a jelenleg országot vezető kormányzó pártokat, hogy ezt megtehessék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban. - Gőgös Zoltán: Segítenénk, de nem kíváncsiak rá. Hogyan?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 66 2012.06.28. 2:15  1-336

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Örülök, hogy Karácsony Gergely képviselőtársam aggódik a kulturális költségvetésért, biztatom is, hogy módosító javaslatokkal próbálja tovább javítani mindezt.

Az általa elmondottakkal szemben azonban szeretném elmondani azt, hogy a benyújtott költségvetési javaslatban közvetlenül a kultúráért felelős államtitkárság alá rendelt összeg több mint 12,5 százalékkal nő, tehát a nehéz sorban lévő költségvetéshez képest a viszonyszámok szempontjából a kultúra nem áll rosszul.

Az állami fenntartású közgyűjtemények költségvetési támogatása 575 millió forinttal nő, ebből 100 millió forint jut az újonnan létrehozott, a korábbi megyei intézményeket integráló Magyar Nemzeti Levéltár működtetésére.

Az előző évihez képest 400 millió forint többlet jelentkezik az egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatására, itt a művészeti, zenei alapítványokra is gondolok, és az előadó-művészeti feladatokra pedig, amelyet szintén említett, több mint 200 millió forinttal, mintegy 10 százalékkal emelkedik a fordítható keret.

Míg 2012-ben a filmszakmai feladatokra a kulturális államtitkárság nem fordíthatott forrásokat, addig 2013-ra a törvényjavaslat ezen célra 200 millió forintot irányzott elő, amely az artmozikkal kapcsolatos feladatok ellátására, filmszakmai működési és programtámogatásokra, illetve filmszakmai rendezvények támogatására fordítható.

Mivel az időm lejárt, ezért további példákat nem sorolok, de úgy gondolom, hogy nyugodtan vállalható ez a kulturális költségvetés, az elmúlt évihez viszonyítva persze.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 187 2012.06.28. 11:14  1-336

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! 2008-ban az akkori kormány gigahitelt vett fel, ezért most negyedévente átlagosan 900 millió eurót kell törlesztenünk a Nemzetközi Valutaalapnak a jövő év végéig, míg 2014 első felében már csak 300 milliós euróhitel-visszafizetési kötelezettségünk lesz. A hitelt a Gyurcsány-Bajnai-kormány nagyrészt el is költötte. Az Európai Uniónak még 2016-ban is fizetnünk kell a 2008-ban nyújtott hitelek miatt. Jövőre mintegy 3,6 milliárd eurót kell törlesztenünk a Nemzetközi Valutaalapnak. Mindezek csupán visszafogott, óvatos tervezést tesznek lehetővé valamennyi szakterület számára a következő évi költségvetésben.

A gazdasági válság bebizonyította, hogy a hitelből, vagyonfelélésből finanszírozott jóléti társadalmi modell finanszírozhatatlan, fenntarthatatlan. Gazdasági alapok nélkül nem lehetséges a szociális jólét, a társadalmi béke megőrzése. Nehezíti a felemelkedést, hogy megjelent a kölcsönös bizalomhiány az állam, a gazdaság és a lakosság között. Most van szükség nagy önfegyelemre és konszenzuskészségre is. Fontos lenne, hogy eljussunk addig, hogy a belföldi megtakarítások képesek legyenek finanszírozni a belföldi hiteligényeket.

Kedves Képviselőtársaim! Mindez hatással van a kultúra területére is. Arisztotelész szerint a műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. A kultúra, a tudomány, a művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és az ivás. Bármilyen nehéz a gazdaság helyzete, a megújulás kormánya tudja, hogy áldozni kell a kultúrára, hogy itt is helyére kerüljenek az ügyek.

(15.10)

Súlyozni kell a feladatok között, és vigyázni a kulturális és történelmi értékeinkre, mert ezeket kötelességünk megőrizni, majd továbbörökíteni az utánunk jövő nemzedékekre. A nemzet igazi erőtartalékai a kultúrában keresendők. Jobban oda kell figyelnünk hagyományainkra, szellemi és kulturális örökségünkre.

Hogyan is mondta Klebelsberg Kunó? Az elismert magyar tudományos és művészeti munka a leghatalmasabb eszköze a jó értelemben vett propagandának. Ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve. A magyar hazát elsősorban a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét naggyá.

A bevezetőben említett rendkívül nehéz indulási pozíciók ellenére azért örvendetes, hogy a kultúra támogatása a korábbi csökkenő tendenciával szemben emelkedett, és a 2013-as költségvetésben több mint 12,4 százalékkal magasabb az idei évinél. Persze ennek dupláját is könnyen el tudná költeni az ágazat, de a nehézségek közepette ez a növekvő támogatás is jelzi, hogy a kormány elkötelezett a kultúra támogatásának irányába. Legyen ehhez jó példa Klebelsberg Kunó és utódja, akik miniszterségük idején a kultúra és oktatás területére az ország teljes költségvetésének 10-12 százalékát fordították.

A kulturális ágazat általános célja a minisztérium által fenntartott kulturális intézmények működőképességének biztosítása, a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése, beleértve az új jogszabályokból, illetve a meglevők módosításából adódó feladatokat is, a pénzügyi fedezet biztosítása például az előadó-művészeti törvény módosításából adódó többletfeladatok ellátására, illetve a világörökségi törvényben meghatározott feladatok ellátására.

A kulturális ágazat határozott szándéka a kiemelt programjainak végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. Mindehhez a 2013. évi költségvetés növelni kívánja a forrásokat. Örülök annak a ténynek - és ezt már említettem a délelőtti vita folyamán is -, hogy a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a közvetlenül kultúráért felelős államtitkárság alá rendelt összeg több mint 12,4 százalékkal nő. Az állami fenntartású közgyűjtemények költségvetési támogatása 575 millió forinttal nő, ebből 100 millió forint jut az újonnan létrehozott, a korábbi megyei intézményeket integráló Magyar Nemzeti Levéltár működtetésére.

A minisztérium irányítása alá tartozó közgyűjtemények - 14 múzeum és 2 könyvtár, továbbá a Magyar Országos Levéltár - központi költségvetési támogatása a 2012. évihez képest több mint félmilliárd forinttal nő. Ebből az összegből 100 millió forint szükséges a Magyar Nemzeti Levéltár létrejöttéhez, a 20 megyei levéltár integrálódásához. A szerkezeti változások eredményeként a jövőben egy hatékonyabb, magasabb színvonalon működő levéltári rendszer jön létre.

A fennmaradó csaknem félmilliárd forint támogatás a nagy állami múzeumok és könyvtárak fejlesztését szolgálja, így például a Magyar Természettudományi Múzeum 68 millió forint támogatási többletet kap a hatvani vadászati múzeum szakmai költségeihez. A fejlesztés részeként létrejövő új muzeális intézmény a Magyar Természeti Múzeum tagintézményeként kezdi meg a működését.

Az Országos Széchényi Könyvtár 60 millió forintos támogatásban részesül az épület karbantartási munkáira, az Országos Idegennyelvű Könyvtár támogatásban részesül a magyarországi nemzetiségi könyvtári ellátás biztosítására, a nemzetiségi gyűjtemények fejlesztésére, a nemzetiségi irodalom beszerzésére. Az Andrássy-negyed és a MúzeumLiget projektek is ebből a forrásból részesülhetnek. A közgyűjteményi szakmai feladatok a közgyűjtemények nemzeti értékmentő programja alcímen 25 millió forintos növekedéssel számolhatnak.

Nem akarom részleteiben ismertetni, hiszen majd a részletes vita során lehetőség lesz részletesebb elemzésre is, de itt azért még néhány dolgot fontosnak ítélek megemlíteni. Az előző évihez képest 400 millió forint többlet jelentkezik az egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatására fordítható előirányzatoknál, ez a zenei és művészeti alapítványokat érinti, de az előbb említett előadó-művészeti feladatoknál is több mint 200 millió forinttal, mintegy 10 százalékkal emelkedik a költségvetési keret.

Míg 2012-ben a filmszakmai feladatokra a kulturális államtitkárság nem fordíthatott forrásokat, addig 2013-ra a törvényjavaslat ezen célra 200 millió forintot irányzott elő, amely az artmozikkal kapcsolatos feladatok ellátására, filmszakmai működési és programtámogatásokra, illetve filmszakmai rendezvények támogatására fordítható.

A költségvetés más fejezeteiben szereplő, szintén kulturális célokra fordítható összegeknél is tapasztalható növekedés. Ezek közül a tavaly köztestületté emelt Magyar Művészeti Akadémia támogatásának jelentős emelkedését érdemes kiemelni, majdnem 2,5 milliárd forint, szemben a tavalyi 1,5 milliárd forinttal, ami, úgy gondolom, jelentős növekedést jelent. Továbbá az ágazati irányítással várhatóan szorosabban együttműködő Nemzeti Kulturális Alap bevételei új jogcímekkel egészülnek ki, ha az Országgyűlés a módosító javaslataimat elfogadja, és ebben az esetben meghatározott mértékig az állami közgyűjtemények működésének stabilizálására is fordíthatók ezek az összegek.

És akkor még nem említettem olyan típusú fejlesztéseket, mint a budai Szent György tér és a Mátyás-templom rekonstrukciójára fordítandó 1 milliárd forint, a Zeneakadémia felújítását szolgáló 300 millió forint, a Magyar Filmalap 5,1 milliárd forintja vagy a Balassi Intézet 3,6 milliárdja. És valamilyen módon idetartozik azért a kultúra területéhez a Kossuth téri rekonstrukció is, amelynek megvalósítása folyamatban van, valamennyiünk szeme előtt zajlik, és 2013-ra megvalósul.

Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe - ez a művészet hivatása. Mindehhez megteremteni a feltételeket, az közös, szép feladatunk. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák, esetleg jobbító javaslataikkal erősítsék tovább a költségvetés kulturális fejezetét.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 62 2012.09.18. 16:52  55-105

DR. GYIMESI ENDRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Április elején az elmúlt ötven év legjelentősebb strukturális átszervezése vette kezdetét a magyar múzeumi és könyvtári intézményrendszerben, a kormány 1094/2012. (IV. 3.) számú határozata ugyanis a megyei önkormányzatoktól a településekhez rendelte a múzeumok és könyvtárak fenntartásának kötelezettségét.

A kormányhatározat, illetve az ezt követő törvénymódosítási javaslat nem előzmény nélküli: a szükségszerű megyei konszolidáció második üteméről van szó. Az elmúlt hónapokban a '60-as években létrehozott és azóta szinte változatlan formában fennálló megyei múzeumi és könyvtári rendszer fenntartót váltott, a megyéktől a kormányhivatalok által létrehozott megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek. Erre a megyei önkormányzatok adósságkonszolidálásával összefüggésben került sor. A megyék meggyengülése - erről már szó volt - kódolva volt a rendszerváltás időszaka óta. Az erős jogosítványokkal és hatáskörrel rendelkező megyei tanácsból intézményfenntartó önkormányzatok alakultak, de igazából nem volt elég bevételük, hogy saját intézményrendszerüket fenn tudják tartani. Ehhez járult 2006-ban a konzervatív oldal átütő sikere az önkormányzati választásokon, amelyet a szocialisták büntető jellegű döntései követtek: kevesebb pénz került a megyékhez, több hivatal és hatóság regionális lett, korlátozták a megyék illetékbeszedési jogát, és ami tárgyunk szerint a legnagyobb csapás, 2009-ben megszüntették az önálló kulturális normatívákat, sokkal kevesebb pénz jutott a megyei könyvtári, múzeumi, levéltári és más kulturális tevékenységekre. Mindez a megyék kivéreztetéséhez vezetett. Maradványelven a legkülönbözőbb színvonalon, becsülettel próbáltak helyt állni a megyék, de óriási különbségek voltak a támogatás lehetőségei között. Ez volt az egyik ok, amely változás után kiáltott.

A másik ok a múzeumok esetében, hogy a '60-as években létrejött szervezetek a '90-es évek elejéig lényegében magukba foglalták a megyékben található valamennyi muzeális intézményt. Az önkormányzatiság létrejöttével és erősödésével, a helyi identitástudat szerepének egyre meghatározóbbá válásával gyarapodni kezdett az olyan közgyűjtemények és kiállítóhelyek száma, amelyeket a települési önkormányzatok alapítottak. S bár addig, míg volt megyei normatíva, ezek a gyűjtemények igénybe vették a megyei hálózat szakmai és anyagi segítségét, ennek csökkenésével egyre inkább arra kényszerültek, hogy a települési önkormányzatok részt vállaljanak a településükön található intézmények fenntartásában. Sok, példamutatóan jól működő múzeum működik most is megyei hálózatok segítsége nélkül.

A törvénytervezet értelmében a megyei múzeumi szervezetek hamarosan felbomlanak, elveszítik hálózati struktúrájukat, ugyanakkor a kisvárosi közösségek a döntéssel visszanyerik kulturális örökségük feletti önrendelkezési jogukat. A struktúra radikálisan megváltozik: a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak, a megyeszékhelyvárosok, a megyei múzeumi szervezet tagintézményei a területi elhelyezkedés szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek, a közművelődési feladatellátást végző szervezetek pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt működő központi költségvetési szervhez kerülnek. Ez esetben a fenntartáson a költségvetés pénzügyi és szakmai feladatokat szeretném érteni, hiszen a vagyonkezelési feladatok az érintett intézményeknél vannak. A tulajdonjog nem változik, kivétel: a megyei könyvtárakhoz tartozó ingóságok és a könyvtári állomány. Az önkormányzati törzsvagyonba kerülő muzeális könyvtári dokumentumok korlátozottan forgalomképesek lesznek, elidegenítésükhöz a kulturális miniszter engedélye szükséges.

A törvénytervezet benyújtása előtt folyamatos egyeztetés volt az érintettekkel, így sikerült elérni, hogy a könyvtári területen szinte teljes konszenzus alakult ki, és a múzeumi területen is eltűnt számtalan szakmai és pénzügyi aggály. A 2013-as költségvetésbe visszakerült a közgyűjteményi normatíva; erről államtitkár úr részletesen szólt, és a költségvetésben jelentkező pluszforrásokról is. A törvény az egyes megyeszékhelyek, megyei jogú városok állami támogatásának mértékét intézményekre lebontva, nevesítve rögzíti. Ezt nagyon fontosnak tartom. A kistelepülések minőségi kulturális ellátása érdekében a tízezer főnél kisebb településeken közös szervezet fenntartását javasolja, az ötezernél is kisebb településen azt tartja fő célnak az előterjesztő, hogy a kultúra rendelkezzen közösségi hellyel. Ez a hely lehet a könyvtár vagy könyvtári szolgálat, lehet tájház és emlékház is, de mindenképpen közösségi helynek kell lennie. Az új rendszerben világosan meghatározásra kerültek az állami szerepvállalás reális határai, ugyanakkor az eddiginél hangsúlyosabban szerepet kap a helyi, lokális kulturális érdekek képviselete.

A törvénytervezet az állami szerepvállalás mellett a települési felelősség és kötelezettség szükségességét is megfogalmazza. A fenntartóváltás időpontja - január 1-je - igen közel van, sok a tennivaló. Mindez az intézmények átadásával egyidejűleg történik meg. A múzeumi területen ez érint 19 múzeumot, ami a megyeszékhelyváros fenntartásába kerül, beleértve a megyeszékhelyeken működő tagintézményeket is, például Pécs, Székesfehérvár nagyszámú kiállítóhelyét; a Pest Megyei Múzeum esetében Szentendre városa lesz a fenntartó. A tagintézmények a törvény erejénél fogva a székhelytelepülések fenntartásába kerülnek, a gyűjtemény állami tulajdonban marad, az ingatlan státusa - amennyiben állami tulajdon - nem fog változni. Speciális megoldást is igényel néhány eset, amelyből most egyet említenék meg: Komárom-Esztergom megye esetében a megyeszékhely, Tatabánya lesz a fenntartó, a jelenlegi megyei múzeumi székhely, Tata helyzetét is rendezni kell. Néhány kivételről a későbbiekben szólok, a könyvtári területtel kapcsolatban pedig államtitkár úr részletesen ismertette az érintett intézmények körét.

Van néhány olyan dolog, amiről még fontos szólni. A megyei hatáskörű városi múzeumok és megyei hatáskörű könyvtárak alapító okirata, szmsz-e, munkaterve, költségvetése és a többi tekintetében előzetes miniszteri véleményezésre van szükség, és a vezetői megbízáshoz és annak visszavonásához miniszteri egyetértés szükséges. Ezt többen vitatták, de ez nem változik, hiszen eddig is így volt. Ez csökkenti ugyan a fenntartói önállóságot, de mint említettem, eddig is így volt. Mindkét intézménytípusnál részletes szabályozásra kerültek a miniszter ellenőrzési jogkörére vonatkozó előírások. A megyei hatáskörű városi múzeum vagyonkezelője a tevékenység ellátásához szükséges állami, illetve önkormányzati vagyonnak. Fontos, hogy a törvénymódosítás szól arról, és ennek kell szétválasztani az állami tulajdon és az önkormányzati vagyon hasznosításával, kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, úgy, hogy az önkormányzatok saját vagyonuk tekintetében szabadon dönthessenek arról, hogy az intézmények milyen módon rendelkezzenek ezzel.

(13.30)

A törvénytervezet szerint a megyei hatáskörű városi múzeum és a megyei hatáskörű könyvtár gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy a 10 ezer feletti lakosságszámú városokban a nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonásra kerülhessenek - persze a gazdasági része - más intézményekkel, ez csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök esetén történhet meg.

10 ezer fő alatt - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben is elláthatja. Végiggondolható, hogy esetleg megfelelő garanciák mellett ez más településtípusra is kiterjeszthető lehet a jövőt illetően.

A nem megyeszékhely megyei jogú városok területén lévő muzeális intézmények, amelyek 2012. december 31-én a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeiként működtek, 2013. január 1-jétől a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával a működési engedélyükben meghatározott, székhely szerinti illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek. Tehát a törvénytervezet meghatározza a megyei múzeumok és megyei könyvtárak új feladatrendszerét, kiemelten a kötelező ellátandó állami feladatok körét, illetve bevezeti ezen intézmények új elnevezését is: megyei hatókörű városi múzeum, illetve megyei hatókörű könyvtár.

A megyei hatókörű városi múzeum és a megyei hatókörű könyvtár fenntartójaként kijelöli a megyeszékhely várost, a jelenlegi megyei múzeumi szervezetek tagintézményinek fenntartójaként pedig a települési önkormányzatokat jelöli meg. Rögzíti az intézményi vagyon átadására és kezelésére vonatkozó előírásokat, rögzíti a fenntartóváltozásból eredő minisztériumi irányítási és ellenőrzési feladatokat, tartalmazza a megyeszékhely város fenntartóként való megjelöléséből következő törvényi változásokat, meghatározza az úgynevezett megyei közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás biztosításának felelőseit, és pontosítja a szolgáltatás tartalmát. 2013-tól a központi költségvetés biztosítja az állami feladatok ellátásához szükséges forrásokat, a megyei múzeumi szervezetekhez tartozó tagintézmények 2013. január 1-jétől a székhelyük szerinti önkormányzatok fenntartásába kerülnek.

Említettem, hogy volt még néhány kivétel, ezt szeretném végezetül elmondani. A múzeumok esetében a Szombathelyi Képtár, illetve a Bakonyi Természettudományi Múzeum 2011. december 31-én a megyei múzeumi szervezetekhez hasonlóan a megyei önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv volt, így 2012. január 1-jén átkerült a megyei MIK-hez, e két múzeum ugyanakkor nem része a megyei múzeumi szervezetnek, így az átadás-átvételi kötelezettség sem terjedt ki rájuk. A helyzet rendezése értelmében a két múzeumot még az átadás-átvételt megelőzően a területileg illetékes megyei múzeumi szervezetbe integrálják, és az integrációt követően a megyei múzeumi szervezet tagintézményeiként működnek tovább, és a '13. évi fenntartásukra és finanszírozásukra a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeire vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A Balassa Bálint Múzeum 2011. december 31-éig Esztergom Város Önkormányzatának fenntartásába került, 2012. január 1-jétől az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló törvény alapján a Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásába került. Ebben az esetben 2013. január 1-jétől nem a területileg illetékes települési önkormányzat lesz a fenntartó, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján a múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményeként állami fenntartásban működik tovább.

Úgy gondolom, hogy az előterjesztő helyesen ítéli meg, hogy a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásában a jelenleginél erősebben kötődnek működésük székhelyének önkormányzatához, ezáltal a helyi társadalomhoz is, amely felelősséget érez az intézmények fennmaradásáért és fenntartásáért, így a döntés helyes. A megyei múzeumok és megyei könyvtárak, valamint a megyei közművelődési feladatellátó intézmények és szervezetek a megyék egész lakosságának igényeit szolgálva elérhetővé és megismerhetővé teszik mindazokat a kulturális javakat, amelyekkel ezek az intézmények foglalkoznak.

Kérem, hogy vitassuk meg az előterjesztést, ahol lehet, erősítsük módosító javaslatokkal, és mind együtt fogadjuk el ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 70 2012.09.18. 2:01  55-105

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bár Hiller István nincs jelen, de azért mindenképpen elmondanám a reagálásomat. Deák Ferenc, a haza bölcse mondotta egykor, hogy "nemzeti csinosodásunk haladásával változván az idők szelleme, sok régit el kell törleni, sok újat alkotni, és sokat javítva változtatni". Azt hiszem, hogy mi most itt javítva változtatunk, és amikor a miniszter úr beszélt, akkor beszélt államosításról, beszélt finanszírozásról és minden más kérdésről, csak a lényegről, a strukturális változtatás szükségességéről nem beszélt, hiszen tudja jól, hogy szükség van rá.

Beszélt viszont a levéltári törvényről, amelyet már elfogadott a parlament, utána vagyunk. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy 2005 és 2010 között egy közepes levéltáréval csökkent a vidéki levéltárak költségvetése, egy közepes nagyságú levéltárral kevesebb lett a foglalkoztatotti létszám, ugyanakkor másfél nagy levéltárral nőtt az őrzött iratanyag. Hát nem kiabált strukturális változtatás után mindez? Dehogynem! Szükség volt a változtatásra, és a változtatás eredményén közösen kellene munkálkodnunk, hogy az sikeres és jó legyen, és valóban az identitást jelentő levéltári anyag őrzése még szakavatottabb, még jobb körülmények között történjen, ugyanúgy, mint ahogy a múzeumi állomány kezelése ezzel a törvényi változtatással.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 82 2012.09.18. 2:14  55-105

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A Varga Zoltán által elmondottakra szeretnék egyrészt reagálni, másrészt az előttem szólóra is. A normatíva összevonásával önöknél nem az volt a probléma, hogy összevonták a normatívákat, hanem az, hogy jóval kevesebb lett a normatíva összességében, amelyből nem tudtak kijönni a megyei intézmények.

A másik dolog pedig: aggódott a kistelepülések könyvtári ellátásáért. Többen is szóltunk róla, államtitkár úr is, hogy az 5 ezernél kisebb településeknél azt tartjuk fő célnak, hogy a kultúra rendelkezzék közösségi hellyel. Erről beszéltünk, hogy mit értünk alatta. A nyilvános könyvtári ellátás tekintetében pedig biztosítani kell továbbra is ezt. Az önkormányzat fenntarthat nyilvános könyvtárat, vagy megyei könyvtárral kötött megállapodás alapján a megyei könyvtár által nyújtott szolgáltatások segítségével biztosítja a lakosság számára nyilvános könyvtári szolgáltatásokat a könyvtári szolgáltató helyen. Emögött a könyvtári szolgáltatásszervezés új rendszerét kell kialakítani, nem a többcélú kistérségi társaság szerződik a települési önkormányzat helyett a jövőben, hanem maga a település. Ez azzal is jár, hogy azok a települések is megállapodhatnak a megyei könyvtárral, amelyek eddig nem tudtak a társulás nehézségei miatt.

A törvényjavaslat a megyei hatókörű könyvtár kötelező állami feladatává teszi a könyvtárellátási szolgáltatások nyújtását a kistelepüléseken. Ez biztosítja azt, hogy az elmúlt évek nagy könyvtári fejlesztései, amelyeket a megyei könyvtárak európai uniós forrásokból valósítottak meg, továbbgyűrűzzenek a kistelepülésekre, az ott lakó emberek számára is igénybe vehetőek legyenek. Tehát úgy gondolom, hogy az aggodalom felesleges.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 277 2012.09.24. 1:54  272-283

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hiller miniszter úr nálam talán jobban tudja - Sütő András mondását idézném -,s hogy önmagát becsüli meg minden nemzedék azzal, hogy tudomásul veszi, hogy a világ nem vele kezdődött. Nem velünk kezdődött a világ. Amikor az új kormány 2010-ben szembesült a megyei önkormányzatok valós helyzetével, akkor megroggyant önkormányzatokat talált, hiszen az előző kormányzat megvonta a kulturális normatívákat, és bizony a különböző megyei közgyűjtemények vészhelyzetbe kerültek. Tehát lépnie kellett az új kormányzatnak. Ebből adódik a probléma egyik fele.

A probléma másik fele pedig abból adódik, hogy ez a múzeumi intézményrendszer a hatvanas évektől, a könyvtári intézményrendszer pedig az ötvenes évek elejétől alakult így ki, és ez a hálózatos rendszer immáron megroggyant. Sok tekintetben már a hálózaton kívül működő, és nagyon jól működő múzeumokkal találkozhatunk. Tehát ebben az esetben nem államosításról beszélhetünk, hanem egy kicsit fellengzősen talán azt is mondhatjuk, hogy visszaadtuk a múzeumainkat az önkormányzatoknak úgy, hogy ismételten állami normatíva kerül az intézmények támogatására, amit nagyon fontos új vívmánynak gondolok.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 66 2012.10.10. 1:22  57-183

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rétvári Bence már jórészt elmondta, amit én is szerettem volna reagálni Kolber István képviselőtársam mondandójára. Azért szelíden hadd mondjam azt, kedves képviselőtársam, hogy a történettudomány bizony az ügyek túlnyomó többségét már tisztázta.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy ha mégis bizonytalanságok állnak fenn, akkor a Tudományos Akadémiához lehet fordulni. Eddig sem politikai okai voltak annak, hogy még nem tűntek el az ominózus utcanevek, hanem bizony anyagi nehézségek és a bürokratikus ügyek befolyásolták mindezt. Most a törvényjavaslat erre lehetőséget biztosít, hogy mindezt ingyen tegyük meg.

Ne keverjük ide József Attilát és Wass Albertet, a magyar nemzet nagyjait, hanem inkább arra gondoljunk, hogy a méltatlanul üldözöttek szemébe merjünk nézni, ehhez viszont még el kell végeznünk egy-két dolgot, többek között ennek a törvénynek a módosítását is. Én mindenképpen erre szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 139 2012.11.06. 0:29  18-142

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Kedves Józsa képviselőtársam, szeretném említeni azt, hogy a vidéki ember tudja, hogy a jégverés után azonnal nem várható bő termés. Mi azt várjuk önöktől, hogy szemlesütve segítsék a mi munkánkat az újjáépítésben, vagy legalábbis ne akadályozzák, ha már a jégverést előidézték.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 159 2012.11.06. 0:53  150-174

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látszólag nem tartozik ide, mégis fontos megemlítenem, hogy azok a munkatársak, akiknek a béréről itt gondoskodni akarunk, azok előbb-utóbb majd nyugdíjba is akarnak menni, és ahhoz, hogy nyugdíjba mehessenek, fontos, hogy a csődeljárás alá vont adott szervezeteknek a nem selejtezhető iratanyaga megmaradjon. Tehát gondoskodni kell arról, hogy a munkáltatással kapcsolatos dokumentumok az arra kijelölt intézményekbe kerüljenek, hogy később ne érje hátrány mindazokat, akiknek most szeretnénk biztosítani a nyugodt bérkifizetést.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 207 2012.11.06. 2:34  204-224

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság október 15-ei ülésén tárgyalta a mozgóképről szóló 2004. évi II. számú törvény módosításáról szóló T/8751. számú előterjesztést.

A tervezett változtatások egyértelműbb jogértelmezést szolgálnak. Az előterjesztés meghatározza a nemzeti filmvagyon körét, így pontosítja annak törvényi védelmét meghatározó szabályok hatókörét. Kiterjeszti a szakmai adókedvezmény igénybevételének lehetőségét, és változtat - ahogy államtitkár úr is mondta - a korhatár-besorolási szabályokon, a moziban a film előtt kizárólag olyan előzetes vetíthető, amelynek besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő film besorolási kategóriájánál.

Változás, hogy az állami támogatásra való jogosultság igazolására irányuló kérelem benyújtásakor a forgatást nem 8, hanem 30 nappal megelőzően kell eztán bejelenteni.

Új az egyéb nemzetközi produkciós fogalom, és több más fogalom is pontosításra kerül, például a filmgyártás nem a forgatás megkezdésétől indul, hanem a gyártás-előkészítés megkezdésétől.

Filmalkotás lesz a számítógépes vagy bármely platformon hozzáférhető játékprogram részeként megtekinthető filmalkotás.

A Magyar Nemzeti Filmalap a támogatást letéti számlára utalja, ez az alapja az adókedvezménynek. A közvetített támogatások mértéke - amelyről szintén hosszan beszélt államtitkár úr - 7 milliárd forintos plafon lehet 2013-tól. A letéti számlára való befizetéssel így jogosultak adókedvezményre a filmgyártók, ha az előterjesztés elfogadásra kerül.

A szakbizottság az előterjesztést 12 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 227 2012.11.06. 3:10  224-252

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság november 5-ei ülésén tárgyalta a T/8886. számú, a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést. Az újabb változtatást az elmúlt időszak tapasztalatai, illetve az örökségvédelem intézményrendszerének változásai indokolják, közben persze a múzeumi rendszerrel kapcsolatos új törvény is befolyásolta.

Az előterjesztés erénye, hogy egyértelműen elhatárolja az érintett minisztériumok felelősségét az örökségvédelmi kérdésekben eljáró hatóságok tekintetében. Mint ahogy azt az államtitkár úr is említette, a kulturális javak és emlékhelyek tekintetében a kultúráért felelős miniszter, a régészeti örökségi és műemléki értékek védelme témakörében pedig a belügyminiszter felelős a szakhatósági feladatok ellátásának biztosításáért az előterjesztés szerint.

A legtöbb módosítás a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályozását érinti. Megszünteti a korábbi monopóliumokat, gondolok a korábban a KÖSZ-nél meglévő monopóliumokra, illetve a megyei múzeumok esetében is voltak ilyenek később. A mostani módosítások lehetővé teszik, hogy a régészeti feltárásra jogosult szervek körét a kormány rendelet útján a korábbinál szélesebb körben határozza meg. Ugyanakkor egyszerűsíti a nagyberuházások esetén alkalmazott szabályozást, csökkenti az adminisztrációt. Több területen kormányrendeleti szintre utalja a részletes szabályok megalkotását, ezáltal megteremti a rugalmasabb, a mindenkori körülményekhez jobban igazodó szabályozás lehetőségét.

Kormányrendelet szabályozza ezentúl a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításának szabályait is. A világörökségi törvény is módosul a várományosi helyszínekre vonatkozó határidők tekintetében. Remélhetően a törvényjavaslat végre megteremti az egyensúlyt a nagyberuházási, valamint az örökségvédelmi érdekek között, és úgy valósulnak meg határidőre a nagyberuházások, hogy közben egyetlen nemzeti érdeknek, nemzeti örökségnek tekinthető tárgy, dokumentum sem lesz az enyészeté. Ez közös érdekünk.

A szakbizottság az előterjesztést 12 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta, elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 138 2012.11.20. 6:57  27-182

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A nagy hangú megszólalások kapcsán Arany Jánosnak egy 150 évvel ezelőtti kis versidézete jutott eszembe, talán jól idézem: "Mennyi szájhős, mennyi lárma s egyre süllyed a naszád. Nem elég csak emlegetni, tudni is kell jól szeretni, tudni bölcsen a hazát." A bölcsességre szeretném felhívni a figyelmet. Bölcsen válogassuk ki minden oldal javaslataiból azt, ami előreviszi közös ügyünket, a haza és ezen belül a cigányság felemelkedését, akkor lesz hasznos ez a vitanap. No, de vissza az eredetileg tervezett felszólalásomra!

Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink súlyos társadalmi problémái, a szegénység, a munkanélküliség, a romakérdés, a leszakadó rétegek hátrányos helyzete, mind-mind a gazdasági, az egészségügyi, kulturális, szociális, lakásügyi és oktatásügyi problémák egymásra halmozódásából jöttek létre. A lakosság nagy részét érintő sokféle bizonytalanság odavezetett, hogy a társadalom mentális állapota, stressztűrő képessége az utóbbi évtizedben nagymértékben romlott. A problémacsomagból én most, mint a kulturális bizottság képviselője, csak a kultúra társadalmi szemléletformáló erejéről szeretnék pár szót szólni.

Jómagam közvetlenül is megtapasztaltam az elmúlt évtizedekben, hátrányos helyzetű, főleg roma fiatalok olvasó- és életmódtáborait vezetve, a kultúra szemléletformáló hatásait. Nagy, empatikus érzékkel vezetett, egy új életmód rácsodálkozásszerű megismerése, a közösség ereje és a szakszerű utógondozás nagyon sok fiatalt indított el az érettségi és a felsőfokú tanulmányok irányába, vagy lettek kisebbségi közösséget vezető önkormányzati emberek. Persze az általános helyzet javulása csak akkor képzelhető el, ha komplex, több területet érintő megoldások születnek. Bár a közművelődés és általában a kultúra hatással van az élet minden területére, önmagában nem tud gyógyítani. A művelődési házak és könyvtárak hálózata minden más kultúraközvetítő intézménynél, akár a színház, mozi, koncert és egyebeknél sűrűbben fedi le a településeket, ezért az esélykiegyenlítő szerepe óriási. Ezeket az intézményeket a társadalmi rétegek legszélesebb köre el tudja érni. Sokszor kínálnak ingyenes programokat, ami a hátrányos helyzetűek számára is elérhetővé teszi a kultúrát. Sajnos ezek a kulturális intézmények is a túlélésért küzdenek, s leginkább főleg a romák által lakott kistelepüléseken üresedtek ki. Ezeken a helyeken már csak az iskola a közművelődésre vagy akár összejövetelre alkalmas hely, sem szakember, sem értelmiség nincsen. Itt a legnehezebb a romatársadalom felzárkóztatásának ügye.

Előfordul, hogy a közművelődési szakma sem kezeli kiemelt célként a roma integrációt. A közművelődési tevékenységek közül a romák leginkább a különböző oktatási formák, a tanfolyamok, valamint a nagy rendezvények, kiváltképp a falunapok résztvevői, olykor fellépői is táncos és zenés eseményeknek. Amiből a legnagyobb hiány lehet, az a saját kultúrájuk rendszeres és sokrétű, a nem roma közösség számára is tanulsággal szolgáló, az együttélést, az elfogadást sejtető megmutatkozási alkalmak. Egy időben népszerűek voltak a roma közösségi házak, de ezek nem tudtak klasszikusan vett intézményként működni. Legsúlyosabb problémájuk a működésük anyagi hátterének kiszámíthatatlansága volt.

Az új kormány most globális stratégiát dolgozott ki a romák számára, amely tekintettel van a közösséggel kapcsolatos minden szempontra. Alapkoncepció, hogy Magyarországon a kulturális intézmények feladata, hogy biztosítsák a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférést. A kulturális és művészeti intézmények által nyújtott, tanulást támogató programok elősegítik a fiatalok személyiségfejlődését, hátrányaik kompenzálását. A kulturális értékek elérhetőségének javítását a digitalizálás révén a kistelepüléseken is elérhetővé teszi a program. A stratégiai terv szerint a roma- és a többségi társadalom kapcsolata, annak minden ellentmondása mélyen kulturális probléma. Az elmúlt évek fejlődései, főleg a TÁMOP pályázatai pozitív változásokat idéztek elő a kulturális intézményrendszer tevékenységében, a roma csoportokkal való együttműködésben. A TÁMOP segítségével sok roma fiatal sajátította el a korszerű infokommunikációs eszközök használatát, versenyeken, vetélkedőkön való részvételt eredményezett mindez, jelentősen hatott a társadalmi befogadásukra, erősítette a roma fiatalok kreatív készségeinek kibontakozását.

A kulturális felzárkózás mellett fontos az autentikus roma kultúra megőrzése. Tavaly keretmegállapodás született a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között, hogy létrejön egy európai színvonalú roma kulturális központ, így a TIOP akciótervében nevesítésre került a Világsátor multifunkcionális központ, 1,7 milliárdos összeggel.

A törvényi garanciák tehát megvannak, a kormány odafigyelése példamutató, nemzetstratégiai érdek a lakosság mintegy 7 százalékát kitevő roma népesség helyzetbe hozása, a nagy türelemmel építendő közös jövő megteremtése.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 46 2013.02.26. 2:04  19-120

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Csak egy rövid kiegészítéssel szeretnék élni a tájékoztatóhoz. Sütő András mondotta volt, hogy önmagát becsüli meg minden nemzedék, ha tudomásul veszi, hogy a világ nem vele kezdődött. A közös múlt kutatásának tabuit döntögetjük az elmúlt időszakban és jelen pillanatban is. Örömmel mondhatom azt, hogy Gyulafehérváron 2011. július 13-án született egy megállapodás a Román Nemzeti Levéltár és a Magyar Országos Levéltár között a Kárpát-medencei levéltári források kutatására vonatkozóan. Erdélyre vonatkozó fond-, állag- és sorozatjegyzékek feltárása történik meg és annak megjelentetése. Ez alapvetően befolyásolni fogja a jövő időszak kutatását. A szerződés értelmében a román fél feltárja az ország területén található összes, Erdélyre vonatkozó, 1918-19 előtti dokumentumot, és ennek a kétnyelvű megjelentetéséhez hozzájárul.

Azt gondolom, ez rendkívül fontos előrelépés, megnyit egy újabb kaput, aminek révén további kutatási programok történhetnek az elkövetkezendő időszakban. Ilyen például az országos egyéni hallgatói adatbázis kialakítása, ami nem történt meg, holott egy nemzeti értelmiség kialakulásának a folyamatát ez alapján lehet majd nyomon követni, ami nyilván az erdélyi egyetemek és főiskolák nélkül nem lenne teljes. Úgy gondolom, hogy ezen a nyomvonalon kell a jövőt illetően is továbbhaladni, és ezt kell támogatni közös erővel.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 143 2013.03.05. 0:38  116-156

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tulajdonképpen Simicskó István államtitkár úr elmondta, amiért én szót kértem akkor. Most csupán annyit szeretnék megismételni még egyszer, hogy most az összefogásról van szó a birkózás érdekében, és nem politikai szónoklatokról. Végtelenül helytelenítem a házbizottságra való hivatkozásokat, amik itt elhangzottak. Együtt, közösen álljunk ki a birkózás érdekében, és próbáljuk elérni azt, hogy 2020-ban, ha élünk, akkor együtt nézhessük a televízióban az olimpiát.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 179 2013.03.05. 1:38  168-194

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tóth József arról beszélt, hogy a 14 törvénymódosítás technikai jellegű, ezek közül a három legfontosabbról ejtett szót. Én egy sokkal kevésbé fontosról szeretnék pár szót szólni. Ez pedig az, amit az elmúlt év végén történt törvénymódosítás kapcsán létrehozott a tárca, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár. Ez az intézmény létrejött az elmúlt év végi törvény alapján. Most ezen új intézmény illetékességi körének és gyűjtőkörének a meghatározása szerepel ebben a törvényben, egyeztetve a másik szakminisztériummal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával.

(16.00)

Szeretném felhívni a tárca figyelmét arra, hogy van egy szaklevéltára már, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, amelynek eléggé szűkös a mozgástere. Célszerű lenne végiggondolni a két intézmény együttes működését és anyagi eszközzel való ellátását. Nagy öröm számomra, hogy az agrártárca foglalkozik a múlttal, és mindenképpen támogatom az illetékességi körre vonatkozó törvénymódosítást.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 86 2013.03.19. 1:33  25-347

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hallgatva ezt a rendkívül alacsony szintű vitát, szégyellem magam az Országgyűlés nevében, szégyellem magam azok nevében, akiket évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt ideküldtek a parlamentbe, és valóban a közös akaratot képviselték. Széchenyi István szavai jutnak eszembe: legyünk igaz hazaiak, ne annyira szájjal, mint inkább vállal.

Valamennyien egyetértettünk abban, hogy ez a rezsicsökkentés fontos, ez a rezsicsökkentés jó, erre a rezsicsökkentésre szükség van az extraprofit rovására. Tehát ezt fogadjuk el közösen, és gondolkodjunk azon, hogy hogyan lehet támogatni az energiatakarékos beruházásokat, hogyan lehet támogatni a szénnel és fával fűtőket, és hogyan lehet támogatni az egyéb nehéz helyzetben lévőket, milyen perspektívát tudunk közösen adni nekik. Én azt gondolom, hogy alapvetően ez a feladatunk. Most viszont előttünk van egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos előterjesztés, ami ellen igazából nem szólt senki. Azt kérem, hogy nagy egyetértésben szavazzuk meg ezt, és ezen a nyomvonalon haladjunk tovább.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 364 2013.03.19. 1:18  347-395

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bóka István képviselő úr a szennyvízcsatornázás fontosságáról, valamint a Balatontól távolabb eső területekre való odafigyelésről beszélt. Ezt szeretném jelentős mértékben megerősíteni, hiszen a Balaton vízgyűjtő területének legnagyobb városa Zalaegerszeg. Zalaegerszeg városa a környező településekkel együtt közös erővel oldotta meg a szennyvízcsatornázást és a szennyvízkezelést, és ennek hatására a Balaton vízminősége jelentős mértékben javult.

Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy mindig egységben kezeljük a Balaton közvetlen partján lévő településeket mindazokkal a településekkel, amelyek távolabb esnek ugyan, de a működésük kihatással van a Balaton vízminőségére, a Balaton üdülőkörzetére, és amikor pályázati lehetőségek vannak, amikor pénz állhat a Balaton fejlesztésére, akkor gondoljunk mindig ezekre a településekre is.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 400 2013.03.19. 1:20  395-425

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága 2013. március 18-ai ülésén tárgyalta a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény száma T/10353.

Hosszú vita nem alakult ki, a bizottság az előterjesztésben szereplő jogtechnikai megoldásokkal, kiegészítésekkel, pontosításokkal egyetértett, mint ahogy a kultúráért felelős miniszter hatáskörének kiegészítésével is, a világörökség védelméért felelős hatósággal kapcsolatban. A bizottság a törvényjavaslatot 12 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Az indokokról, a törvényjavaslat részleteiről a Fidesz felszólalójaként kívánok szólni.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 410 2013.03.19. 7:23  395-425

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az UNESCO 1972-ben alapította a világörökség-programját. A program célja egy olyan nyilvántartásba-vétel, amelyben megtalálhatók az emberiség kulturális és természeti örökségei, értékei, a legjelentősebbek. A világörökségi listára felkerülő kulturális és természeti örökségek megóvását kötelesek kiemelten garantálni a programban részt vevő országok. Manapság tudomásom szerint 962 ilyen van most a világban.

Magyarországi helyszín először 1987-ben került fel a világörökségi listára, Budapest Duna-parti látképe és a budai várnegyed már ebben az évben a világörökség helyszínei lettek. Több budapesti helyszín mellett - mint például az Operaház vagy a Mátyás-templom, a Gellért fürdő vagy a millenniumi földalatti - számos vidéki kincsünk is a világörökség része lett. Gondoljunk csak Hollókőre vagy a Hortobágyi Nemzeti Parkra vagy a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékére, de említhetném az Aggteleki-cseppkőbarlangot vagy a pannonhalmi apátságot is. És hogy milyen nehéz ebbe a körbe bekerülni, mutatja, hogy Hévíz, amely Európa egyetlen természetes meleg vízű gyógytava - ilyen a világon is összesen kettő van -, még nem tagja ennek a listának, vagy Komárom/Komarno erődrendszere vagy a Fertő tó, és sorolhatnám még nagyszerű természeti értékeinket és épített örökségünket.

A mi felelősségünk, hogy a jövő nemzedéke is megismerhesse ezt az örökséget, ehhez pedig méltó védelemre van szükség. Ezt teremtette meg a 2011. évi LXXVII. törvény, amelynek kisebb korrekcióit, jogtechnikai módosítását és az állami vagyonelemekre vonatkozó pontosító kiegészítéseit tartalmazza az előterjesztés. Ez mindössze - a hatályba léptető rendelkezéssel együtt - kilenc paragrafusból áll.

A legfontosabbakról néhány szót. Pontosan megjelöli a jogalkotó - az átláthatóság, az egységes kezelési elveknek megfelelően -, hogyan történhet a világörökségi területek világörökségi címhez méltó használata során a bemutatás, a fejlesztés, például az eredeti értékek megőrzése, az egységes látkép, a helyszín hitelességének megőrzése, a kulturális természeti környezetbe való illeszkedés, a világörökségi címhez méltó funkció és hozzáférhetőség. Nem veszélyeztetheti a helyszín hitelességét az ott folyó tevékenység, a sértetlen fennmaradást, nem okozhatja az egyetemes és nemzeti értékek értékvesztését.

Új elem a törvényben, hogy a kultúráért felelős miniszter dönthet úgy, ha fejlesztéseket nem megfelelően kezelnek egy ilyen világörökségi területen, hogy az állami vagyonelemet visszaveheti az állam. A törvény meghatározza, hogy az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek fizetési kötelezettségei is vannak, és ez milyen módon történik meg.

Szintén új elem, hogy a kormány, ez esetben a kultúráért felelős miniszter felhatalmazást kap, hogy jelölje ki a világörökség védelméért felelős hatóságot. Ezt a törvényt, a világörökségi törvény módosításait alkalmazni kell az előbb említett Istvánmezei úti rehabilitációs program idevágó részeire is. Istvánmező rehabilitációs programjára tehát nem vonatkozik továbbá a beruházási törvényben megállapított 60, indokolt esetben plusz 30 napos ügyintézési határidő, ezt a korlátozást ez a törvény feloldja, és egyben megszünteti a más törvénnyel jelenleg meglévő koherenciazavart.

(18.20)

A kormány döntéseinek értelmében az Istvánmező rehabilitációs programja keretében épül újjá a Budapesti Olimpiai Központ és az annak részét képező Puskás Ferenc stadion is két ütemben, 2020-ig. Az ötletpályázat már lezajlott, jelenleg a terület kijelölése, megvásárlása folyik. A törvénymódosítás segítségével felgyorsítható a tervezett olimpiai központ felépítése.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvény kiveszi tehát a beruházást a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, Istvánmező beruházása nem indokolja a továbbiakban a korábbi korlátozások fenntartását.

Itt szeretnék kapcsolódni az előző vitához, és szeretném ajánlani Varga László úrnak, hogy ne úgy tekintse ezeket a beruházásokat, ahogy itt elmondta, hanem tekintse úgy, mint egy gazdasági program részét, hiszen ez a gazdasági program 2020-ig legalább menni fog több százmilliárdos nagyságrendben. Ez emberek százainak, mondhatom, a másik két stadionépítéssel emberek ezreinek fog munkát adni, és azok az emberek nem közmunkára kényszerülnek, azok az emberek nem szociális segély felvételére kényszerülnek, hanem azoknak az embereknek értelmes munkát adnak, olyanfajta cselekvési lehetőséget, amelynek nyomán a későbbiek során a nálam sokkal fiatalabbak élvezhetik majd a magyarországi olimpia sikereit.

Természetesen valamennyien boldogok lennénk, hogyha mindezek a beruházások elsősorban gyárépítésre fordítódnának. Őszintén hiszem azt, hogy az év második felétől ilyenek is lesznek. No de ez a törvénymódosítás nem erről szól, hanem a világörökség területén lévő beruházásokról.

A törvénymódosítás megvalósítását támogatom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 426 2013.03.19. 6:58  425-443

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Rövid előterjesztés fekszik előttünk, úgyhogy a húsz percet nem fogom kihasználni.

Ebben az esztendőben ünnepeljük nemzeti irodalmunk egyik legkiválóbb alkotója, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból kezdeményezzük képviselőtársaimmal, hogy az Országgyűlés 2013. október 17-ét Gárdonyi Géza-emléknappá nyilvánítsa Gárdonyi Géza születésének 150. évében és az egri vár védőinek a török sereg felett aratott dicsőséges győzelmének napján.

Engedjék meg, hogy néhány szót, bár talán felesleges is, Gárdonyi Gézáról szóljak. Most, pár nappal március 15-e után megengedik talán, hogy ne is vele, hanem édesapjával kezdjem, akit Ziegler Sándornak hívtak. Szászországi eredetű iparoscsaládból származott, és 1848-ban, 25 éves korában már jól menő üzeme volt Bécsben, ahol kétszáz embert foglalkoztatott. De a március 15-ei forradalom hírére pénzzé tette minden vagyonát, hazajött Magyarországra, fegyvergyárat szervezett, és felajánlotta szolgálatát Kossuthnak. Ettől kezdve a szabadságharc utolsó napjaiig a szabadságharc szolgálatában állt. Természetesen a szabadságharc leverése után tönkrement, és később gőzmalmok tervezésével, cséplőgépek javítómestereként járta az országot, de arra odafigyelt, hogy hazafias nevelésben részesítse öt fiát és taníttassa őket.

A tehetséges Géza fiából tanító lett, Sárospatak, Pest és Eger volt a tanulmányok színhelye. Majd végezvén, Karádon, Devecseren, Sárváron, Dobronyban tanított. Később Győrben és Szegeden újságíróskodott, majd következő állomása Pest lett, ahol részt vett a kor, egészen a Nyugat megindításáig, legszínvonalasabb folyóiratának, a Jövendőnek a létrehozásában és működtetésében. 1897-ben költözött Egerbe, 25 esztendőt töltött itt, egészen haláláig. Írói pályájának első szakaszát a '48 hagyományához való hűség, a természettudományos érdeklődés jellemezte. Ebből az időszakból "A lámpás" című, 1894-ben született hosszú novelláját emelném ki. Novelláinak parasztfiguráit, tájait kedves, idillikus módon ábrázolja. Talán a legismertebb "Az én falum", amely 1898-ban született. A paraszti téma mellett szívesen írt korának polgári, kispolgári világáról és a történelmi múltról. Pályájának csúcsát jelentő, az egri évek alatt alkotott nagy regényei az "Egri csillagok" 1901-ből, "A láthatatlan ember", az "Isten rabjai", az "Ida regénye" és más nagyszerű munkák. Tiszta hazafisága, a jó ügyért való hősies cselekedetek ábrázolása legjobb értelemben vett tanító, szórakoztató, nevelő művek sorába emelik. Több mint két tucat nyelvre fordították le munkáit, több száz kiadását ismerjük regényeinek, és a máig legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik. Szépen, világosan, egyszerűen és mégis gazdag lírai árnyaltsággal ír emberekről, helyzetekről, elmúlt korokról és a maga körül látott szenvedő emberekről.

Gárdonyi Géza neve összefonódik a legnépszerűbb és legolvasottabb regényével, az "Egri csillagok"-kal. A mű példát mutat emberségre és hazaszeretetre az egri vár ostromán keresztül, művészi ábrázolása pedig betekintetést enged az ifjúság számára az adott korszakról. A magyar történelemnek ez a különösen hősi pillanata, a város szeretete és a vár képe, amelyre házából rálátott, ihletet adott a mű megírására. Az "Egri csillagok" mindmáig az egyik legkedveltebb olvasmánya a magyar embereknek. Várkonyi Zoltán 1968-ban filmet forgatott belőle, és pár esztendővel ezelőtt, 2005-ben "A nagy könyv" sorozat kapcsán is a magyar emberek első helyre tették a legolvasottabb regények sorában.

Gárdonyi személye és finoman megrajzolt korképe fontos részét képezi nemzeti irodalmunknak. Hajtsunk főt tehát idén a 150. születésnap alkalmából, és október 17-én, amikor az egri vár utolsó ostromlott napja volt és következett a diadalmas győzelem, Gárdonyi Géza és mindazon bátor hazafi tiszteletére, akik hősiesen harcoltak, ezt az emléknapot adjuk meg. Adjuk meg annak ellenére, hogy október 17-én egy másik nagy hazafi, Deák Ferenc születésének 210. évfordulóját is ülni fogjuk, azt hiszem, hogy a két nemzeti nagyság nagyon jól megfér egymással a nemzeti panteonban is és a naptárban is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, hogy támogassák az előterjesztést. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 442 2013.03.19. 1:46  425-443

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Megelőzött, államtitkár úr, én is erre szerettem volna reagálni. Ferenczi Gábor egy nagyon szép elemzést adott Gárdonyi Gézáról, majd utána agyoncsapta néhány aktuálpolitizáló mondatával, amit rendkívül sajnálok, hiszen ezen előterjesztés kapcsán ezt egyetlenegy politikai párt sem engedte meg magának, és úgy gondolom, hogy Gárdonyi Géza is tiltakozna ellene.

Úgy gondolom viszont - másik jobbikos képviselőtársamnak válaszolva -, hogy nem oltja ki egymást ez a két ünnep, ez összehozható, sőt mi több, úgy tudom, hogy erre vonatkozó elképzelések már vannak, hiszen úgy tudom, a Kulturális Alap támogatásával mindkét helyszínen Gárdonyi-szobor fölállítására is sor kerül, tehát elég komoly ünnepségek szerveződnek.

Azzal szeretném én is befejezni, bár Dobó imája után talán nem nagyon illendő Gárdonyit idézni, ő valami ilyesmit mondott, hogy "Az igazi műalkotást az különbözi meg a talmitól, hogy elfelejteni nem lehet. Véremmé vált és él bennem mindhalálig." Hát úgy gondolom, hogy az Egri csillagok valóban ilyen mű, és Gárdonyi Géza megalkotta ezt, hacsak másra nem gondolok, mint hogy "a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében".

Köszönöm, hogy valamennyien támogatták az előterjesztést, és őszintén hiszem, hogy a parlament is elfogadja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 134 2013.05.07. 7:49  113-143

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ott szeretném folytatni, ahol Staudt Gábor képviselőtársam abbahagyta. Én is értetlenkedésemet fejezem ki a 60. §-sal kapcsolatban, és miután ő erről hosszan szólt, én így talán rövidebb lehetek majd. De előtte néhány általános megjegyzést engedjenek meg nekem.

Nagyon szép történelmi visszatekintéseket hallottunk az állami anyakönyvezés rég- és közelmúltjából. Hozzátehetnénk azt, hogy önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi, a világ nem vele kezdődött - mondotta Sütő András. És hogy vele is folytatódott, annak elsődleges forrásai az anyakönyvek, és ettől a történészeket ne tiltsuk el, tisztelt Ház.

A T/10902. számú törvényjavaslat az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló, tekintélyes terjedelmű, 119 paragrafusból álló, jól átgondolt, strukturális változásokat is tartalmazó alapos munka. A korábbi esemény alapú nyilvántartásból személyi alapú nyilvántartássá formálja át a rendszert, így válik egy adott személyhez kapcsolódó azonosító adathoz köthetővé az érintett személlyel kapcsolatos valamennyi anyakönyvi esemény.

Az új rendszer jelentősen megkönnyíti mind a hivatalhoz forduló állampolgárok, mind pedig a hivatalnokok munkáját, így a törvényjavaslat elfogadása összességében mindenképpen támogatható. Ugyanakkor van olyan elem is, amely újragondolandó, illetve felesleges szigorúsággal a fürdővízzel kiönti a gyermeket is. Egy ilyen ügyről, a levéltárba adott másodpéldányok kutathatóságáról kívánok szólni én is.

1980-ig az anyakönyvek másodpéldányait átadták a levéltáraknak, és ők az anyakönyvvezető értesítése alapján azokból a változásokat továbbvezették, az első példányok pedig maradtak az anyakönyvvezetőknél. Ezekből a másodpéldányokból történt és történik ma is a kutatók, történészek, holokausztkutatók, az '56-os hősök és áldozatok kutatói, a családfakutatók munkája, és ezt az egyébként zökkenőmentesen működő gyakorlatot kívánja egy tollvonással megszüntetni a törvénytervezet 60. §-a. Nagy a felzúdulás a javaslattal kapcsolatban a civil szférában.

A kegyeleti jog egy elhunyt egyén esetén a személyes adatok védelmét akként biztosítja, hogy a halál után még harminc évig az örökös engedélyezéséhez köti az adatok megismerhetőségét, míg e védelmi idő lejártát követően az érintett adatait bárki kutathatja. Az előző parlamenti ciklusban elfogadtak egy törvényt, amelynek a 79. §-a arra irányult, hogy a történelmi múltat az érintett elhunytát követő kilencven évig ne lehessen megismerni. Mi elkötelezettek vagyunk a történelmi közelmúlt tényeinek feltárása iránt, ezért a még hatályba nem lépett törvény szövegét - erről beszélt képviselőtársam hosszabban - 2011-ben módosítottuk, visszaállítottuk a harmincéves kegyeleti időt, ezzel visszaállítottuk történelmi közelmúltunk kutatásának a lehetőségét.

(15.00)

Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a levéltárban őrzött hiteles adatok alapján továbbra is kutathatók és megismerhetők a holokauszt áldozatainak, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, a megtorlások áldozatainak adatai, és hiteles adatokkal alátámasztva adhatjuk közre tragikus történetüket. A civil szervezetek számára is biztosíthatjuk a családfakutatás lehetőségét.

A javaslat 60. §-a viszont egy alig vállalható visszalépést jelent, hiszen előírná, hogy az anyakönyvek levéltár által őrzött másodpéldányába az érintett halála után már soha senki ne tekinthessen be. Ez nem lehet a törvényhozó akarata. A XXI. században a fejlett demokráciák egy részében az adatvédelem körében immár nem az adatok megismerhetőségét korlátozzák, hanem a megismert adatok felhasználását kötik feltételekhez. Az elengedhetetlen, hogy a magyar jogrendszer is ehhez a trendhez igazodjon. Így hát javaslom, hogy az egyébként jól átgondolt törvényjavaslat 60. §-a maradjon ki, kerüljön törlésre. Ezzel kapcsolatban módosító javaslatot is nyújtottam be.

Jelen pillanatban a törvény úgy rendelkezik, hogy a levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett anyag megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a védelmi időt az anyakönyvi alapbejegyzéstől kell számítani. Ez azt jelenti, hogy ha a törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutathatóvá, a védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év. Ez a szabályozás jól működött az elmúlt évtizedben, nincs szükség e tekintetben beavatkozásra.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Mindezekkel együtt természetesen az előterjesztés olyan gondos munka, ami jelentősen módosíthatja a jövőben az anyakönyvezéssel kapcsolatos tevékenységet, és mindenképpen támogatható. Megjegyzendő ugyanakkor az is, hogy ha az e-közigazgatást végre sikeresen kiterjesztjük, akkor gondoskodnunk kell az e-közigazgatás anyagainak a jövő számára való megőrzéséről, biztosításáról és visszakereshetőségéről, ehhez viszont el kell látnunk megfelelő költségvetési kerettel az irattárakat, levéltárakat, hogy meg tudják őrizni a jövő generáció számára is mindezeket a dokumentumokat.

Mindezekkel együtt az előterjesztést elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 255 2013.05.13. 9:18  252-262

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy azt már az általános vitában is említettem, tekintélyes terjedelmű törvény, jól átgondolt, strukturális változásokat is tartalmazó alapos munka. Esemény alapú nyilvántartásból személyi alapú nyilvántartássá formálja át a rendszert. Mindez jelentősen megkönnyíti a hivatalhoz forduló állampolgárok dolgát, de könnyíti a hivatalnokok munkáját is.

(19.20)

Így a törvényjavaslat elfogadása mindenképpen támogatható.

Egyetlen neuralgikus pontot említenék, amely körül az általános vita is kicsúcsosodott, ez a levéltárba került anyakönyvek kutathatóságával kapcsolatos. Itt kell megtalálnunk azt a bölcs kompromisszumot, amely elfogadható a jogalkotónak, de megfelel a kutatók, a civil szféra jogos igényeinek is. 1980-ig az anyakönyvek másodpéldányait átadták a levéltáraknak, és ők az anyakönyvvezető értesítése alapján a közben történő változásokat tovább vezették, és az első példányok pedig az anyakönyvvezetőnél maradtak. Ezekből a másodpéldányokból történik jelenleg is a kutatók tájékoztatása.

A T/10902. törvényjavaslat viszont 60. §-ában sommásan fogalmaz: 79. §, az 1980. december 31-éig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányával a 78. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető. Mindez nagy értetlenséget és felháborodást keltett a közelmúlt történetét kutató történészeknél, valamint a civil szervezetek, családfakutatók, genealógusok és mindenki más tagjai között. Úgy érezték, hogy a tudományos kutatáshoz való alkotmányos joguk sérült. Ugyanakkor viszont figyelembe kell venni azt is, amit a törvényjavaslat készítői képviselnek, hogy a személyes adatok védelme szintén alkotmányos alapjog.

Ezt a két fontos alapjogot hangolja össze a közlevéltárakról szóló törvény úgy, hogy fő szabályként kimondja: a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutathatóvá. A személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után kutatható, ahogy mondtam, bárki számára. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év.

Ez a jelenlegi szabály, ugyanakkor a szabályozás szintjén ellentmondást szül, hogy eltérő rendelkezések vonatkoznak a levéltárban őrzött másodpéldányokra és az anyakönyvvezetőnél maradt első példányokra, holott mindezek adattartalma azonos. Ugyanakkor az emberek élettartama is szerencsére folyamatosan nő, és ha így marad a szabályozás, akkor minden 90 év feletti személy adata kutathatóvá válna, és ez adatvédelmi aggályokat vet fel, így a mostani gyakorlatot a jogalkotó véleménye szerint mindenképpen szűkíteni kell.

Szeretném ugyanakkor megemlíteni azt, hogy a már fejlett demokráciákban az adatvédelem körében immár nem az adatok megismerhetőségét korlátozzák, hanem a megismert adat felhasználását kötik feltételekhez. Nekünk is elsősorban efelé kellene elmozdulnunk.

Figyelembe véve a jogalkotó szándékát, amely hajlik a változtatásra, nagyon örülnék neki, és örülök, hogy képviselőtársam is azt mondta, hogy szívesen támogatja azt a módosító javaslatot, amit beadtam, egyharmadot kapott. De ha ez nem nyer elfogadást, akkor kompromisszumot kell keresni, és kapcsolódó módosító javaslatként mindenképpen fontosnak tartom beadni. Remélem, hogy a törvényhozó, a jogalkotó erre hajlik is, hogy fő szabályként kerüljön vissza: az anyakönyvekbe bejegyzett adatok az érintett halálozási évét követő 30 év után bárki számára kutathatók legyenek, és ez a történelmi közelmúlt kutatásának lehetőségét teremti meg, illetve adja vissza. Ha a halál időpontja nem ismert, az érintett születésétől számított 100 év legyen, jelen pillanatban 90 év, viszont az élettartam, mint említettem, folyamatosan szerencsére nő. És ha sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert, a bejegyzés keletkezésétől számított 75 év után, a korábbi 60 évvel szemben, válik bárki számára kutathatóvá, és rendkívül fontosnak tartom, hogy ebben a 93/A. §-ba épüljön be egy 5. pont, amely szerint: ha a kutató a kutatást tudományos célból végzi, a kutatás a bejegyzés keletkezését követő 30 év elteltével a védelmi időn belül is lefolytatható, feltéve, hogy a kutatása a közlevéltárakról szóló törvényben meghatározott kutatási tervre és arra jogosult intézmény támogató állásfoglalására, továbbá személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásoknak is megfelel.

Úgy gondolom, hogy így teljesül a jogalkotó szándéka is, és teljesül az az igény, hogy a közelmúlt történeti kutatását mind a civil társadalom, mind pedig a hivatásos történészek kutatni tudják.

A védelmi időre vonatkozó szabályok megállapításával a módosító javaslat arra törekszik, hogy élő személy személyes adatai csak hozzájárulása alapján vagy megfelelő garancia mellett tudományos célú kutatás keretében váljanak megismerhetővé, de teljesül az az elv is, hogy megállapítja azokat a szabályokat, amelyek az általános védelmi időn belül a tudományos célú kutatást lehetővé teszik, a lehetőségekhez indokolt és méltányos adatvédelmi garanciákat támasztva.

A módosító javaslat hatályba léptetésével kapcsolatban, ellentétben talán az általános vitában elhangzott kritikákkal, én helyesnek tartom, hogy itt a 2014. július 1-je kerüljön megállapításra, két okból is. Az első ok az, hogy van idő, több mint egy esztendő arra, hogy a jelenlegi gyakorlat alapján felkészüljünk az új törvény fogadására, másrészt pedig talán arra is lehetőség van, hogy az egyharmadból kétharmad legyen, és esetleg a szűkítéseket, a korlátozásokat a későbbiek során újragondolva esetleg még kedvezőbb, a történeti kutatás számára még kedvezőbb szabályozás történjen meg.

Mindezek alapján úgy ítélem meg, hogy feloldható az az ellentét, ami sem a törvénytervezet alkotója, sem pedig a használók számára nem kívánt volt, és ugyanakkor egy olyan törvény lép hatályba, amely mindenki számára vállalható és segíti a munkát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
281 94 2013.05.23. 2:07  61-137

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ismerjük a költő mondását: "Rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk, és nem is kevés." Az mindenképpen biztató, hogy a Ház bármelyik oldaláról elhangzott hozzászólások elítélik a borzalmakat, elítélik a kommunisták, a fasiszták és más nemzetnyomorítók által elkövetett bűnöket. Többen is jelezték - Lendvai Ildikó és Mirkóczki Ádám is -, hogy a történészek dolga a múlt feltárása, bízzuk a történészekre a történelmet. Aztán egy csavarral politikai állásfoglalást fogalmaznak meg.

Én Révész Máriusszal értek egyet, aki azt mondta, hogy a tudatlanság ellen kell fellépnünk. Hát hova jutunk akkor, ha azt gondoljuk, hogy az oktatásban csak egyetlen eszköz van, az, hogy a helyszínre fuvarozzuk a diákokat, legyen az Auschwitz, legyen az a Terror Háza vagy Recsk. Én úgy gondolom, az oktatásnak sokkal komolyabb feladatai és lehetőségei is vannak ezen a téren, hiszen ha ezen az úton mennénk tovább, akkor el kell őket vinnünk a Don-kanyarba és sok egyéb más helyre is, ahol a történelmünk különböző eseményei zajlottak.

Úgy gondolom, hogy nagyon komoly feladatunk van a nemzetneveléssel kapcsolatban, nagyon komoly feladatunk van az ifjúság felvilágosításával, nevelésével, a történelemoktatással kapcsolatban is. Elsősorban erről kellene a vita kapcsán beszélni, hiszen így tudjuk a generációkat arra nevelni, hogy ők maguk is olyan humánus emberek legyenek, akik elítélnek minden ilyenfajta borzalmat.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 176 2013.05.28. 2:24  19-187

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Varga Zoltán miniszter úr egyetlenegy erős megjegyzésére szeretnék reflektálni, aki valami olyasmit állított, hogy a privatizáció ezen a területen mintha a Fidesz kezdeményezése lett volna. Ezt határozottan vissza kell utasítanunk. Én magam is több mint 20 esztendeje benne vagyok polgármesterként és országgyűlési képviselőként a rendszerben, jól láttam azt, hogy a rendszerváltás után az osztrák szerencsevadászok és a német cégek özönlötték el az országot, és bizony akkor még nem nagyon voltak fideszes önkormányzatok, tehát ezt a port méltánytalan rajtunk elverni.

A másik pedig, hogy nem tisztem megvédeni az államtitkár úr vitastílusát, meg tudja önmagát védeni. Azt gondolom, nem bűn az, ha közvetlenül igyekszik reagálni a neki feltett kérdésekre, így nem marad megválaszolatlan kérdés.

Visszatérve erre a 20 esztendőre, bizony az 1990-es években eljártunk megnézni a német mintákat, hogyan történik ott a depóniák újrahasznosítása, hogyan történik a hulladék újrahasznosítása, és ebben az időszakban bizony nálunk még törvény sem volt erről, teljesen rendezetlen volt minden.

(14.10)

Ott pedig azt mondták nekem 1995-ben, hogy nemcsak azt tudja a rendszer, ami jelenleg érvényben lévő törvényben van, hanem a 2000-ben életben lévő törvénynek megfelelően alkották meg, magyarul: jó előre láttak. Úgy látom, hogy jelentős előrelépés történt ezen a területen (Az elnök csenget.), és ebben csak méltányolni lehet azt az erőfeszítést, amit az államtitkár úr a különböző pontokon az elmúlt évtizedekben megvalósított. Úgy érzem, hogy az is helyes, hogy jelen pillanatban lehetőség nyílik módosító javaslatokat beadni, és ezt ő kérte, amit én inkább erénynek tartok.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 281 2013.09.16. 4:36  280-304

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mindössze hat paragrafusból álló rövid törvénymódosítás fekszik az Országgyűlés asztalán.

A magyarországi műemlékek rangjához méltó és hiteles berendezése érdekében kiemelt kultúrpolitikai cél, hogy a helyszínekhez kötődő kulturális javak, jellemzően eredeti műtárgyak és bútorok minél nagyobb számban kerülhessenek vissza eredeti környezetükbe, hiteles miliőt biztosítva a látogatóknak, nagy hangsúllyal erősítve az egyes helyszínek kulturális központ szerepét. Ennek megvalósítása érdekében szoros és hatékony együttműködésre van szükség az innen elszármazott kulturális javakat őrző hazai muzeális intézményekkel is.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény javasolt módosítása a kultúráért felelős miniszter hatáskörének megerősítésével elősegíti a muzeális intézmények raktáraiban őrzött, a látogatók számára nem hozzáférhető kulturális javak bemutatását, ezáltal hozzájárul a kultúrpolitikai célok megvalósulásához és a muzeális intézmények megújításához, gyűjteményeik megmozgatásához, ismertté tételéhez.

A javaslat jogtechnikai változtatások mellett pontosítja a kulturális javak kölcsönzésére vonatkozó általános szabályokat. De a muzeális intézmények alapleltárában szereplő kulturális javak elidegenítésére és cseréjére vonatkozó szabályozás tartalmát nem érinti. A kölcsönzés továbbra is csak határozott időre szólhat, de az időtartamot a módosítás már nem maximálja öt évben, ezáltal elősegíti a hosszú távú bemutatás lehetőségét, s megkönnyíti a kulturális javak látogatói hozzáférését.

(21.00)

A javaslat ezen túlmenően hatáskört biztosít a miniszternek a muzeális intézmények alapleltárában szereplő állami tulajdonú kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének határozott időre, például egy kiállítás időtartamára történő, a vagyonkezelő személyét nem érintő kijelölésére, továbbá feljogosítja a minisztert az állami tulajdonú, jogszabállyal vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális javak vagyonkezelőjének kijelölésére, és lehetővé teszi a miniszter számára, hogy az állami tulajdonú kulturális javak múzeumok közötti kölcsönzése esetén mentesítést adjon a díjfizetés alól.

A hatáskör révén a miniszter nemcsak a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak, hanem bármely állami tulajdonú, védettnek minősülő kulturális javak esetében rendelkezhet azok végleges áthelyezéséről egyik intézményből a másikba, a vagyonkezelő személyének kijelölésével, illetve megváltoztatásának kezdeményezésével.

A javaslat felhatalmazza a minisztert, hogy a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak elidegenítésére, cseréjére, kölcsönzésére, selejtezésére és revíziójára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. A rendelet előkészítésébe a szakmai szervezetek együttműködése és bevonása is megtörténik. A törvénymódosítás tervezett hatálybalépése 2014. január 1-je.

Kérem, vitassuk meg az előterjesztést, szükség esetén módosító javaslatokkal gazdagítsuk, majd pedig fogadjuk el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 303 2013.09.16. 8:04  280-304

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ahogy hallgattam a hozzászólásokat, főleg Osztolykán Ágnesét és Hegedűs Lorántnéét, Arany Jánosról feljegyzett anekdota jutott eszembe, hogy gondolta a fene. Sok olyan dologról beszéltek ők, ami nincs leírva ebben a hat paragrafusban, és egyáltalán a szándékok közt nem jelentkezik. Na de a haza bölcsének, Széchenyi Istvánnak, azt hiszem, igaza van, hogy nem elég a mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.

Ha Karácsony Gergely képviselő úr megtisztelte volna az expozét és államtitkár úr felszólalását, akkor nem hivatkozott volna az érdekegyeztetésre és a szakszervezetekkel és a különböző szakmai fórumokkal való beszélgetésre. Mindketten érintettük és mindketten jeleztük azt, hogy a törvény mostani meghozatala után jön a részletes tárgyalása, a szakmai kibontása a dolognak, ez a feladata a minisztériumnak, és ebbe bevonásra kerülnek az előbb említett fórumok.

A jó szándékot én is hiányoltam a képviselő úr megszólalásából. Csak arra szeretném figyelmeztetni, hogy ha visszaolvasná a parlamenti jegyzőkönyveket, hogy miket mondtak a múzeumi törvény meghozatalakor az elmúlt esztendőben, hogy hogy fog így tönkremenni a szakma, semmiféle szakmai vélemény nem kerül figyelembevételre, és láss csodát, a szakma teljes megelégedésével történt meg az átalakulás. Attól a kormányzattól és attól a kulturális tárcától féltik most is a szakma ügyét, amely 2,4 milliárdot ad most a megyei hatáskörben lévő múzeumoknak plusz, és a városoknak pedig 1 milliárd plusztámogatást annak érdekében, hogy a helyben működő múzeumok, és ezek mind plusztámogatások, és még nem is említem a pályázatok lehetőségét, valamint a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen a tájházak és a népművészet támogatását, ami egyértelműen jelzi azt, hogy kiemelten kezeli a kormányzat ezt az ügyet. Tehát bizony az államtitkár úr a jó szándékot joggal kérné számon a képviselő úrtól, mint ahogy az éles szóvitára hivatkozott a kulturális bizottsági ülésen, de itt már előttem a képviselő asszony elmondta, hogy bizony egyetlenegy ellenvélemény volt a kulturális bizottsági ülésen, ez az öné, az összes többi képviselő 2 tartózkodással támogatta a javaslatot. A Jobbik képviselőcsoportja is támogatta, holott Novák Elődről nem nagyon lehet feltétlenül az együttműködő készséget állítani, de még ő is támogatta ezt a javaslatot.

Külön szeretném megköszönni Hiller miniszter úrnak, hogy ő is jelezte, hogy nem ördögtől való, hogy végiggondoljuk, hogy a múzeumokban lévő tárgyakat hogy lehet úgy megmozdítani, hogy azokat a műkincseket, amelyek esetleg a raktár mélyén a por alatt vannak, azokat kitenni az emberek elé és bemutatni. Ez nemcsak úgy működik, amiről szó volt, hogy esetleg egy helyre centralizáljuk a legértékesebb művészeti tárgyakat, hanem pont fordítva is nagyon jól működne, ha a Nemzeti Múzeumban van egy olyan tárgy, amely egy kisvárosból való nagy nemzeti értéket képvisel, de a Nemzeti Múzeumban van négy belőle, és csak egy van kiállítva, ez pedig a raktárban van, akkor igenis tartós letétbe kerüljön ez oda az adott kisvárosba.

(22.10)

Tehát úgy érzem, hogy ezen szempontoknak a végiggondolása feltétlenül indokolt.

A szakmai szervezetek véleményét mi is ismerjük, és a részletszabályozók kidolgozása során bizonyára még sok minden szó esik velük közösen, de azért szeretném hangsúlyozni és a megszólaló képviselők mondataira reagálva elmondani, hogy a vezetői megbízatással kapcsolatban - erről részletesen beszélt az államtitkár úr, de még egyszer megemlíteném - a módosítások indoka az egységes és átlátható munkajogi szabályozás; az elvárások nem szűnnek meg, csak a felesleges többszintű szabályozást iktatnánk ki.

A vezetői gyakorlat mibenlétére vonatkozóan nem tartalmaz ez a törvényjavaslat előírásokat, nincs jogszabályi megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen intézményben, milyen szervnél milyen típusú gyakorlat fogadható el. Ez a munkáltatói jogkör gyakorlásának mérlegelési körébe tartozik, a törvény csak azt mondja ki, hogy vezetői gyakorlat és tapasztalat kell. Azt gondolom, hogy evvel tökéletesen egyetértünk. Ha tovább akarja szigorítani, képviselő úr, akkor a módosító javaslataikról kell mindenképpen beszélni, és úgy gondolom, ha az előremutató, akkor semmi akadálya nem lesz az elfogadásának.

Itt nincs szó a magántulajdonba adásról, amiről többen beszéltek, de azért el szeretném mondani, hogy a műemlékvédelem területén a minisztériumnak sokkal nagyon hatásköre van, és ott még a magánszemélyekkel való megállapodást is megengedi a törvény. A kulturális bizottsági ülésen is szóba került, hogy nagyon jó példa a sümegi vár, ahol magánszemélyek működtetik nagyon jól, és felújítják, karbantartják azt az objektumot, amire az államnak ennyi pénze nem lenne. Úgy gondolom, a törvény viszont nem erről szól, de mindenképpen a szakma nagy része - és ezt most én nyugodtan állíthatom, mert az egyik előterjesztője vagyok az anyagnak -, több múzeum keresett meg, egyetértéséről biztosított, ellentétben a KKDSZ álláspontjával.

Úgyhogy én megköszönöm mindazoknak, akik támogatásukról biztosítottak bennünket. Bízom abban, hogy a módosító javaslatukkal tovább javul ez a törvényjavaslat, és a következő hetekben elfogadásra kerül.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 321 2013.09.23. 0:40  288-334

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Zakó László képviselő úrnak szeretnék válaszolni. Nem tudom, miért hiányolja a zalai képviselőket, hiszen alig húszan vagyunk ebben a teremben, abból négyen zalai képviselők, és igenis érdekel és érint bennünket ez a törvényjavaslat, teljes mellszélességgel támogatjuk az itt elhangzottakat. Örülök neki, hogy a Jobbik képviselőcsoportja is csatlakozott ehhez. Úgyhogy a hatóságokkal kapcsolatos fellépésben számíthat a támogatásunkra Zakó úr.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 343 2013.09.23. 1:12  342-346

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mindössze hat rövid paragrafusból áll a törvényjavaslat. Nem akarom húzni a szót. Két módosító javaslat szerepel. Sajnálom, hogy nincsenek itt a benyújtók.

Ezek közül az elsőt, Menczer Erzsébet javaslatát előterjesztőként is támogatni tudom. Pontosító javaslatról van szó, amely a lényeget még inkább kidomborítja.

A másik javaslat Karácsony Gergely és Hiller István javaslata, amelynek a tartalmával alapvetően egyet lehet érteni, de összességében azt kell mondanunk, hogy benne van a hat paragrafusban, tehát teljesen felesleges megismételni, tautológia lenne, tehát elfogadásra nem tudom javasolni, hiszen nem gazdagítja az előterjesztést.

Összességében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 345 2013.09.23. 0:41  342-346

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Elnézést kérek, egyetlenegy mondattal szeretném kiegészíteni. Miután több pontosító kérdést kaptam, szeretném megerősíteni, bár az általános vitában hangsúlyoztam, hogy az állami tulajdonú műtárgyakról van szó ebben az előterjesztésben, tehát azokról a műtárgyakról, amelyeket magántulajdonosok letétbe helyeztek védett módon, azokról nem szól az előterjesztés, a letétbe helyező természetesen szabadon rendelkezik vele a továbbiakban is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
305 172 2013.09.24. 1:11  145-299

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Babák Mihály képviselőtársam már felhívta a figyelmét szocialista képviselőtársaimnak, hogy itt most előttünk a 2012-es zárszámadás található, és jó lenne, ha erről esne szó. Ezzel szemben sem az előttem szóló képviselő úr, sem Göndör István nem foglalkozott ezzel a témakörrel, hanem egészen másról beszélt.

Úgy gondolom, hogy egy tekintélyes anyag van előttünk, értő anyag. Jól viseljük a dicséretet, tessék ezzel foglalkozni; vagy jól tűrjük a kritikát, ha van benne olyan dolog, amit ellenzéki képviselőtársaim szóvá akarnak tenni, de határozottan szeretném azt kérni, hogy a 2012-es zárszámadásról essen szó, és ne pedig az elmúlt három évről, illetve az azt megelőző nyolc esztendőről is, hiszen erről tudunk mi bőven beszélni, ha erre szükség van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Varga Zoltán tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 46 2013.10.08. 3:01  39-69

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mindenképpen meg kell emlékeznünk arról, hogy Bethlen Gábor fejedelem, akinek nevéhez fűződik Erdély aranykora, éppen 400 esztendeje, 1613 októberében lett Erdély fejedelme. Munkálkodása során megszilárdult Erdély önállósága, gazdasága és kulturális élete jelentős fejlődésnek indult.

Bethlen, mint tudjuk, egy ideig Magyarország királya is volt. A hazához való viszonyáról, hazaszeretetéről így vall 1619-ben: Nemes Magyarország, nekem szerelmetes nemzetem, kiért örömest meghalok, látván ilyen ügyefogyott állapotját nemzetünknek, megbizonyosodván felőle, hogy akitől oltalmazni kívántatnék az ország, azoktól háborgattatik, nem nézhetem öszvetett kézzel, lábbal következhetendő veszedelmeket, hanem istenemhez, nemzetemhez való szeretetemből én is fölköltem, és amiben tudok neki szolgálni, abban munkálkodom éjjel és nappal, nem szánom fáradtságomat, nem szánom költségemet, nem szánom végtére halálomat érettek elfogyatni mint igaz magyar.

Stílszerű tehát, hogy most tárgyaljuk a róla elnevezett alap tevékenységéről szóló beszámolót, azon alapét, amely 2010 óta határon túli magyarok egyéni és közösségi boldogulását, a nemzeti azonosságtudat erősödését szolgálja.

Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága 2013. október 7-ei ülésén a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló J/11399. számú beszámolót megvitatta, és azt az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) országgyűlési határozat 95. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően vizsgálva 11 igen és 3 tartózkodó szavazat mellett, komolyabb érdemi vita nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

Kérem a képviselőtársaimat a jelentés elfogadására, ezzel is támogatva a Bethlen Gábor Alap működését és áldásos tevékenységét.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 4 2013.10.25. 9:43  1-222

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Költségvetést mindig nehéz alkotni, főleg válságos időszakban. Állítólag Churchillről jegyezték fel azt a történetet, amikor a második világháború alatt a költségvetési vitában az egyik képviselőtársa azt javasolta, hogy szüntessék meg a kulturális kiadásokat. Churchill erre azt válaszolta: rendben van - de akkor miért is harcolunk?

Fényességet vinni az emberi szív legrejtettebb zugaiba - ez a kultúra és a művészetek feladata, és ezt nem felejtheti el egyetlen kormányzati politika sem. Nem felejtette el az előző Fidesz-kormány sem. Gondoljunk csak a Nemzeti Színház létrehozására, a Művészetek Palotája létrehozására, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma működésére, és jelenleg sincs, ebben a költségvetésben sem hátrányos helyzetben a kultúra.

A miniszterelnök úr így fogalmazott a megújult Liszt Ferenc Zeneakadémia avatásakor: "Válság idején is szükségünk van a művészet jótéteményeire, szükségünk van a magyar önkifejezés minden formájára." Ezért a kulturális kiadások egyetlen sora sem csökkent a 2014-es költségvetésben, sőt örömmel mondhatom, hogy több helyen növekedés tapasztalható.

Hazánknak Európában egyedülállóan gazdag kulturális intézményrendszere van, amelynek fenntartása, működőképességének megőrzése, struktúrájának és finanszírozásának átalakítása a kulturális ágazat elsődleges feladata volt az elmúlt három esztendőben, és feladata ma is.

A közgyűjteményi területen átfogó intézményi reform zajlott, amely minőségelvű, költséghatékony, kiszámítható és feladatalapú tervezésre és finanszírozásra épülő múzeumi, könyvtári és levéltári rendszert eredményezett.

Átalakult a megyei közgyűjteményi intézményhálózat, amelynek fő célja volt, hogy a helyi kulturális érdekek képviselete nagyobb hangsúlyt kapjon. A megyei könyvtárak és a megyei múzeumok a megyeszékhely városok fenntartásába kerültek. Az állami feladatok ellátásához az idén több mint 6 milliárd forint támogatást kaptak a központi költségvetésből.

Erre épül a 2014. évi többlettámogatás, amely a megyei hatókörű múzeumok esetében 129,3 millió forintot jelent. Ez már a finomhangolásnak nevezhető a támogatásban. A felelős fenntartói magatartás értékelésével a városi támogatással összehangolva kapják meg a fenntartók az állami támogatást.

A múzeumfejlesztési pályázat kibővült forrása - ez plusz 40 millió forint - lehetőséget teremt a 2013. évi sikeres pályázati megújítási folyamat folytatására, a kistelepülések intézményeinek éppúgy, mint a nagyobb városok múzeumainak szakmai fejlesztésére. Cél a hazai múzeumok további megújulása, oly módon, hogy a már meglévő kiállítások felújítását és új kiállítások létrehozását is támogassuk.

2013-ban a volt megyei rendszerbe tartozó intézményeket átvett önkormányzatoknak juttatott támogatás 910 millió forint volt. 2014-ben ezek az önkormányzatok többlettámogatásban részesülnek, amely arra ösztönzi, biztatja őket, hogy a kisebb városok és a kistelepülések önkormányzatai is növeljék fenntartói elkötelezettségüket. Ezen túlmenően pedig értékelendő cél a minőségi teljesítmény is, külön kiemelve a látogatószám növelését.

Kialakult a falvak nyilvános könyvtári szolgáltatásának új rendszere is, megvalósítva azt a kormányzati célt, hogy a kistelepüléseken élők is ugyanolyan emelt szintű könyvtári szolgáltatásokhoz és közművelődési lehetőségekhez jussanak, mint a megyeszékhelyeken élők.

A vidéki közművelődési rendszer átalakítása révén remélhetően nő a vidék népességmegtartó szerepe és a kistelepüléseken élő emberek életminősége. Közösségi terek alakultak, amelyek jelentősen segítik a vidéki térségek közszolgáltatásokkal való ellátottságát.

Átalakult a levéltári rendszer is. Létrejött a megyei és országos levéltárakat egy szervezetbe tömörítő Magyar Nemzeti Levéltár, és erősödött az állami szerepvállalás a múlt iratanyagainak megőrzésében. Sok persze még a lemaradás, sok a tennivaló, de a megteremtett stabilitás jó elrugaszkodási lehetőséget teremt a Széchenyi-tervben is jelzett fejlesztésekhez, a megkezdett az elektronikus levéltári fejlesztési rendszer továbbvitelére, s ha nő az ország teherbíró képessége, őszintén remélem, egy levéltárépítő programra is sor kerülhet a következő költségvetések során. Ebben az évben is Székesfehérváron befejezésre kerül az új levéltár építése.

Az egyházi levéltárakban őrzött iratok szakszerű kezeléséhez és kutathatóságához szükséges szakmai és technikai feltételek javítása is cél, amely biztosítékul szolgál az itt őrzött maradandó értékű iratok megőrzésére, használhatóságának növelésére, a levéltárak szolgáltató tevékenységének bővítésére.

(8.10)

Ehhez állami támogatásra van szükség, de a korábbi ciklusokban erre nem jutott pénz. 2014-ben a nyilvános magánlevéltárként bejegyzett egyházi levéltárak összesen 28 millió forint költségvetési támogatásban részesülnek. Ez elindulásnak jó, remélhetőleg a következő években nőni fog ez az összeg.

Az elmúlt évtizedekben a világ jelentős múzeumai átértelmezték saját szerepüket, új funkciókkal bővültek, múzeumbővítési és -építési hullám indult el. A folyamat nemzetközileg is jelentős magyarországi állomását jelentheti az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes. Elkészült a múzeumi negyed és a Városliget fejlesztési koncepciója. Mindez várhatóan 2014 és 2020 között valósul meg. Az összehangolt múzeumi koncepció alapján egyesített gyűjtemények áttekintést nyújtanak majd a látogatók számára a magyar és európai képzőművészetnek a régi mesterektől napjainkig terjedő teljes időszakáról.

A 2014. évi költségvetés előirányzatai tisztán mutatják, hogy a kormány hazánk fontos erőforrásaként és jó befektetésként tekint a kultúrára. A megvalósult rezsicsökkentés és a költséghatékony gazdálkodás eredményeként több pénz maradhat a háztartásokban, amelynek kedvező hatásait kulturális területen is érzékelhetjük. Múzeumaink állandó és időszaki kiállításain, kulturális művészeti rendezvényeken jelentősen nő a látogatottság. A közgyűjteményi rendszerben megjelenő állami többlettámogatás pedig - a közgyűjteményi intézményeknél 393 millió forintos többlettel számolhatunk a 2014 évre vonatkozó törvényjavaslat elfogadása esetén - még inkább fejlesztésre, korszerűsítésre ösztönözheti a múzeumi, a könyvtári és levéltári rendszer fenntartóit.

Összességében pedig 238,5 milliárd forintra nőnek jövőre az állami kulturális és közösségi szolgáltatásra fordított kiadások, többlettámogatások. Úgy gondolom, ebben a nehéz időszakban a kultúra számára figyelemre méltó fejlődés érhető el.

Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm a figyelmet, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 309-313 2013.11.04. 3:46  306-338

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság november 4-ei, azaz mai ülésén tárgyalta a T/12791. számú törvényjavaslatot. A második világháborút követően a közgyűjteményekbe különböző módon nagyszámú műtárgy és műtárgyegyüttes került, amelynek egy részénél kétséges, hogy jogszerűen kerültek-e állami tulajdonba. Erről volt szó az expozéban. A közgyűjteményekben őrzött kulturális javak egy részénél a tulajdoni helyzet máig tisztázatlan. Több esetben az eredeti tulajdonosok megpróbálták visszaperelni az államtól jogos örökségüket, váltakozó sikerrel tették mindezt, sokszor évtizedekig folytak és folynak a perek.

Történelmi adósság tehát a vitatott ügyek rendezése, a jogállamiság, a tulajdon védelme és az alaptörvény szellemében. Ez a törvényjavaslat paradigmaváltást jelent (L. Simon László jobbikos képviselőkhöz szól.), amelynek gyökerei a római jog alapjaihoz nyúlnak vissza. Eddig az örökösöknek kellett bizonyítani, és ha tervezet elfogadásra kerül, ettől kezdve az államnak kell bizonyítani, hogy kétségek nélkül a közgyűjteményekben őrzött tárgy állami tulajdon. A javaslat egy új nem peres eljárást hoz létre. A kulturális javak kiadása jelenleg eredeti tulajdonosuk vagy azok részére történik, akik tulajdonosi minőségüket hagyatékadói végzéssel, öröklési bizonyítvánnyal igazolják. Az új eljárás célja, hogy azok, akik ezzel nem rendelkeznek, egy speciális, egyszerűsített, nem peres eljárás keretében igazolhassák, hogy örökösi minőségükkel kapcsolatban komoly kétség nem merül fel. Így a közjegyző végzésben elrendelheti a nem állami tulajdonú műtárgy kiadását, illetve visszaadását a tulajdonjogot kellő meggyőző erővel valószínűsítő személy számára.

Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága...

ELNÖK: (L. Simon Lászlóhoz.) Nagyra tartom a dialógust, de hallgassuk a bizottsági előadót, hadd kérjem meg képviselő urat. (L. Simon László: A dialógus két személy közötti beszélgetés.)

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: ...az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló...

ELNÖK: Képviselő Úr! Én az ön beszédét hallom, valakihez szólt, másét nem. Ezért kértem meg, hogy legyen tisztelettel saját képviselőtársa, a bizottsági előadó iránt, és várjuk meg. Ön lesz a következő felszólaló, 15 perces időkeretben, ha szükséges, ismételt felszólalásra is lehetőséget kap. Elnézését kérem, folytassa, figyeljük önt.

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Húsz másodpercen belül befejezem. Tehát a citált törvényjavaslatot 13 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a bizottság általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 323 2013.11.04. 2:18  306-338

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rendkívül rokonszenves számomra az a vehemencia, amivel védi a nemzeti javat képviselőtársnőm, és örülök neki, hogy mindezeket elmondta, de ördögöt nem kell ott keresni, ahol nincs ördög. Tehát én úgy gondolom, hogy a törvény nagyon egyértelműen fogalmaz, az igazságtalanul, kellő jogalap nélkül őrzött műtárgyak jogos tulajdonosukhoz való visszakerülését szolgálja, egy igazságot szolgáltat ez a törvény. Nem a múzeumok szakszerűtlenségéről van szó, ahogy a képviselő asszony vélelmezte, sőt meg kell dicsérnünk a múzeumokat, hogy egyáltalán oda kerültek ezek a dokumentumok, részben az elhagyott javak kormánybiztossága, részben olyan tudós muzeológusok és tudósok révén, hogy megőrzésre kerülhetett a történelem zivataros időszakában is.

Ez egy lehetőség a nem peres úton való érvényesítésére a jognak, ez nem zárja ki azt, hogy bírósághoz lehet fordulni. Ha a múzeum úgy gondolja, hogy jogosulatlan a dolog, akkor bírósághoz fordul, és a bíróság meg fogja állapítani a jogszerű tulajdont. És nagyon helyesen állapította meg L. Simon László, hogy olyan garanciák vannak, a védetté nyilvánítás, a kiállításokra való visszakérés, így azok a műtárgyak is, amelyek visszakerülnek a jogos tulajdonosukhoz, nem vesznek el a nagy közösség számára sem, hiszen vissza lehet kérni kiállításokra, hozzá lehet férni, amikor szüksége van rá a tudományos kutatásnak. Én úgy gondolom, hogy egy történelmi igazságtétel történik, amelyet, úgy érzem, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak is támogatni kell.

Köszönöm szépen. (Halász János tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 64 2013.11.12. 2:07  25-325

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam is Magyar képviselő úr és Puskás képviselő úr hozzászólásához szeretnék csatlakozni, őket szeretném erősíteni, nemcsak a Győrt elkerülő szakasz érdekében, s nemcsak a Szombathely-Vát közti szakasz érdekében, hanem a Körmend-Egyházasrádóc közötti szakasz érdekében, és annak érdekében, hogy az az M9-es út, amely átmenetileg lekerült a napirendről, vagy inkább a távolabbi jövőbe került át, semmiképpen nem felejthető el, hiszen az előző kormányok időszakában, már 2002-ben a nyugat-dunántúli fejlesztés első számú célja volt közlekedésfejlesztésben az M9-es út megépítése, sajnos politikai lobbiérdekek miatt az M6-os előbbre került és megépítésre került.

Nem baj, hogy ez megvan, de nem felejthető el, hogy Felső-Zala, Vas megye feltárása a munkahelyteremtés szándékából nem halasztható tovább, és ennek a térségnek alapvetően szüksége van ennek az útnak a megépítésére Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár irányába. Arról a távolabbi dologról nem is beszélve, hogy az Európai Unióba jutott Horvátországból most fog jelentős mértékben észak felé indulni a kereskedelmi forgalom, és erre nem igazán vannak a dunántúli utak felkészülve, tehát meg kell teremtenünk közös erővel a lehetőségét annak, hogy a Dunántúlon is jelentős közlekedésfejlesztési beruházások történjenek az elkövetkezendő időszakban. Dolgozzunk, képviselőtársaim, közösen azon, hogy ez megvalósuljon.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 175 2013.11.12. 2:16  25-325

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is Varga Zoltán és Szekeres Imre képviselő úr megszólalására szeretnék nagyon röviden reagálni. Varga Zoltán olyan módosító javaslatot adott be, hogy a Békés Megyei Levéltár békéscsabai építkezésének első ütemére kért pénzt. Ehhez azt kell hozzátennem, hogy Békéscsabán nincsen levéltár, a Békés megyei levéltár Gyulán működik, és nagyon szívesen vettem volna, ha a gyulai levéltár fejlesztésével kapcsolatban jött volna javaslattal, de semmiféle szakmai egyeztetés, sőt szakmai odafigyelés nem volt, ami megelőzte volna a javaslatot. Ezzel csak jellemezni kívánnám azt a sok-sok javaslatot, amit az ellenzék ez ügyben benyújtott, és utalnék arra, hogy visszautasítható Szekeres Imre álságosságra vonatkozó vádja.

De ha már szót kértem vagy kaptam, akkor szeretném a haza bölcsét, Deák Ferencet idézni, hajdani képviselőtársunkat, aki valami ilyesmit mondott:

Én nem a sok beszédben látom a szerencsétlenséget, hanem mindinkább sajnálkozásra bír az Országgyűlésnek azon típusa, hogy az emberek örülnek, ha a másiknak valamit a szemére vethetnek, joggal vagy jogtalanul, alaposan vagy alaptalanul, nyer-e vele a haza vagy nem nyer. Az ellenzéknek nem szabad a kormány minden lépését és terveit csak azért ellenezni, mert azok a kormánytól jövének. Kísérje az ellenzék figyelemmel a kormány minden lépteit. Őrködjék szigorúan a törvények sérthetetlen fenntartása mellett.

Én ezt a közel száz évvel ezelőtti gondolatot szeretném (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) az önök figyelmébe ajánlani akkor, amikor egy-egy üggyel kapcsolatban megszólalnak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 197 2013.11.12. 1:44  25-325

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Göndör István megszólított, és mondandójának egy részéhez szeretnék csatlakozni. Valóban, egyetértünk abban, hogy Zala megyének, de mondhatnám tovább, Vas megyének, Somogy megyének az egyik legfontosabb, tűrhetetlenül fontos közúti fejlesztése az M9-es, amelyet már 2002-ben az Orbán-kormány első helyre sorolt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ülésén a térség útfejlesztése kapcsán. Sajnálatos módon azonban a következő kormány fontosabbnak tartotta az M6-os út megépítését, és így hátrébb sorolódott ez a rendkívül fontos fejlesztés.

A mai nap folyamán korábban már elmondtam, hogy elsősorban Zala megye teljes feltárása és a munkalehetőségek biztosítása szempontjából alapvetően fontos ez a fejlesztés, nem lehet szőnyeg alá söpörni. Ez a kormányzat nem is teszi ezt, csak a megvalósításban rákényszerült arra a korábbi szocialista kormány időszakában hozott döntések miatt, hogy későbbre sorolódjon. Közösen tegyünk azért valamennyien, hogy a Dunántúl számára alapvetően fontos közlekedésfejlesztési program úgy valósuljon meg, hogy ebbe a következő ciklusban bekerüljön ez a fejlesztés.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 382 2013.11.18. 2:09  379-391

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága a mai ülésén megtárgyalta a T/12976. számon benyújtott, a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 13 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A vita során az ellenzék képviselője szóvá tette, hogy ki az, aki a nemzet nevében a nemzet művészét díjazza. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ítélheti oda az arra érdemes művészek számára, utalva a vélelmezett politikai momentumokra.

Az előterjesztést támogatók elmondták, hogy a nemzet művészét 11 Kossuth-díjasból álló testület választja majd meg. Vajon van-e jogunk ezen Kossuth-díjjal is elismert emberek hozzáértését megkérdőjelezni? Hangsúlyozták, hogy nem állam adományozza a díjat és a vele járó életjáradékot a nemzet művészeinek, tehát nem politikai természetű díjról van szó. Lehet vitatkozni a Magyar Művészeti Akadémiáról, de ennek a törvényjavaslatnak a céljáról, azaz nem örülni annak, hogy 70 művész életművét ezzel a díjjal és életjáradékkal elismerjék, nem igazán fair.

Végül a bizottság egyértelmű döntést hozott, amelyet az imént ismertettem, és általános vitára alkalmasnak tartotta nagy többséggel. Kérem, tegyék önök is ezt.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 384 2013.11.18. 5:20  379-391

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miután az expozé szinte minden elemre kitért a törvényjavaslattal kapcsolatban, így lehetek rövid. A javaslat a legkiemelkedőbb elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítása céljából új művészeti díj, a nemzet művésze díj Országgyűlés általi megalapítását kezdeményezi, összhangban a kormány 2012. év végi döntésével. Az életjáradék a Kossuth-díjjal járó juttatásokhoz hasonlóan adó- és illetékmentes lenne.

A javaslat rendelkezik még az előirányzott 70 fős keretszám két év alatti feltöltéséről is, egyidejűleg rögzítve a kiosztásra irányadó feltételeket, amiről a keretszám feltöltését követően a Magyar Művészeti Akadémia elnöksége rendelkezhet. A díj tíz területen adományozható: a színházművészet területén 11, az irodalom területén 12, a zeneművészet területén 10, a képzőművészet területén szintén 10, a filmművészet területén 6, az építőművészet területén 6, a táncművészet területén 3, az iparművészet területén 7, a fotóművészet területén 2 és a népművészet területén 3 indulásként.

Évente, életük végéig havi életjáradékként a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 23-szorosa jár, és csak egyéni teljesítményt tolerál. A díjra javaslatot tehet, ahogy hallottuk, mindenki, a díj birtokosain, a tagozaton, illetve a kultúráért felelős minisztériumon keresztül. A döntést a nemzet művésze díj bizottsága hozza, amely a 11 Kossuth-díjas művészből áll, elnöke a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, két főt a kulturális miniszter, a többit pedig a bizottság elnöksége jelöli ki.

(23.00)

Felhatalmazást kap a kormány, hogy a rendes és levelező tagokat megillető életjáradék mértékét, illetve a tag elhalálozása esetén megállapított hozzátartozói ellátásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. A bizottság tagjait 2014. március 31-ig szándékozik kinevezni.

Szól a törvényjavaslat a köztestület társadalmasítása jegyében az új tagsági kategóriáról, az úgynevezett nem akadémikus tag bevezetéséről is a rendes és levelező, valamint tiszteletbeli és pártoló tag mellett. Maximalizálja a levelező tagok számát 50 főben, és 2014. január 1-jei hatállyal meghatározza, hogy rendes taggá kizárólag levelező tag választható, a levelező taggá választását követő két év elteltével. Erre a kitételre a rendes és levelező tag jogállásának egységesítése miatt van szükség. Megteremtődik a lehetőség a művészetelméleti szakemberek rendes taggá választására, a javaslat meghatározza, hogy a művészetelméleti kérdésekkel a Művészeti Akadémia, míg a művészettudomány tárgykörébe tartozóakkal a Magyar Tudományos Akadémia foglalkozik.

A Művészeti Akadémia elősegíti a művészeket, a művészetelméleti szakembereket összefogó hazai és határon túli magyar, külföldi és nemzetközi civil szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését. A javaslat a jogalkotás megkönnyítése érdekében pontosítja az akadémia vagyongazdálkodására irányadó rendelkezéseket; a normavilágosság érdekében rögzíti, hogy 50 millió forintot meg nem haladó egyéb kötelezettségvállalásról az elnök dönt. Részletesen taglalja a felállításra kerülő titkárság feladatait is, különös tekintettel a vagyongazdálkodásra.

Az előterjesztést jónak tartom, az önök számára is elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Halász János tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 388 2013.11.18. 2:23  379-391

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon tisztelem Kosáry professzor úr emlékét. Volt szerencsém dolgozni vele együtt. Nincs módom és szándékom sem vitába szállni vele, tiszteletben tartom a miniszter úr véleményét is, de nem értünk egyet ebben.

A nemzet színésze díjra a nemzet színészei saját maguk köréből maguk hívják be a megüresedett helyre a jelöltet. A nemzet sportolója díj esetében maguk hívják be a sportolók az arra érdemesnek találtatottat és nem politikai alapon. Azzal egyetérthetünk, hogy aki Kossuth-díjat kap Magyarországon, amögött kiváló művészeti teljesítmény van. Tizenegy Kossuth-díjas ember fog ítélkezni, az ő szakmai presztízsüket nem fogják kockára tenni különböző politikai érdekek miatt, nem is beszélve arról, hogy nem listázzuk a Kossuth-díjasokat és a művészeket. Tehát leszámítva azokat, akikről tudjuk azt, hogy politikai szerepet vállalnak jobb- vagy baloldalon, azon túl a művészek 90 százalékáról nem tudjuk azt, hogy milyen politikai nézetet vallanak.

Úgy gondolom - és azt hiszem, ebben egyet is értünk Hiller miniszter úrral -, hogy egy nagyon humánus és hasznos dolog az, hogy létrejön ez az életjáradék 70 ember számára és az ő családjuk számára. 65 év fölött bizony nem dúskálnak az anyagi javakban a művészek, a haláluk után pedig az özvegyeik még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, tehát őszintén hiszem azt, hogy jó célt szolgál.

Keressük meg közösen azokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az eszközöket, amivel ez jobbá tehető. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 394 2013.11.18. 0:45  391-399

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága megtárgyalta a T/13048. számon benyújtott, egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 11 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottsági ülésen a törvényjavaslattal kapcsolatos vita és érdemi hozzászólás nem volt, ezért a törvényjavaslat részleteiről a Fidesz felszólalójaként kívánok szólni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 396 2013.11.18. 5:36  391-399

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Miután az államtitkár úr részletesen kitért a törvényjavaslat, a salátatörvény szinte minden elemére, ezért lehetek talán rövid, csak slágvortokban szeretném megemlíteni a lényegesebb változásokat.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása kapcsán új elem a nemzeti emlékhelyek körének bővülése, erről beszélt is az államtitkár úr a Fiumei úti temető és a Pannonhalmi Bencés Főapátság nemzeti emlékhellyé nyilvánítása kapcsán.

Másik új elem a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemények és közérdekű kulturális értékek fogalmának bevezetése.

A harmadik a jogtalanul eltulajdonított vagy eltűnt kulturális javak köröztetésének elrendelése a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan, védetté nyilvánított vagy védési eljárás alá vont, lopott, eltűnt kulturális tárgyakra vonatkozóan.

Az állami tulajdonban álló műemlékekre vonatkozó miniszteri jogkörök bővítése az, ami még megemlíthető itt, és a kulturális javak kiviteli szabályainak módosítása - ez inkább szűkítést jelent.

A koherens és egyértelmű szabályozást biztosító pontosítások között megemlíteném a védett kulturális javak körének pontosabb meghatározását, aztán a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével kapcsolatos hatósági intézkedések pontosítását, és vannak az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokkal kapcsolatos, azzal összefüggő módosítások is, gondolok itt a Nemzeti Örökség Intézetének nevesítésére.

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról szintén részletesen szólt az államtitkár úr, erről nem kívánok szólni, viszont én magam is szeretnék egy kicsit foglalkozni a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításával.

A törvényjavaslat kitér a muzeális intézmények egyik nagyon fontos működési alapjára, az általuk kezelt gyűjtemények folyamatos felülvizsgálatára. A naprakész és pontos nyilvántartás vezetése érdekében szükség van magára a revízióra, azaz a selejtezésre, amit eddig a jogszabály nem tartalmazott.

A javaslat meghatározza a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit is. Ez azért fontos, mert eddig bármely állami és önkormányzati fenntartású könyvtár anélkül is bekerülhetett a nyilvános könyvtárak rendszerébe, hogy teljesített volna bizonyos alapkövetelményeket, vagy jogi szempontból is igazolták volna létüket. A könyvtárak színvonalának fenntartásához, a minőségi követelmények érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy a könyvtárak nyilvános könyvtári rendszerbe kerüléséhez a fenntartó nyilatkozzon, és a nyilatkozat benyújtásán kívül a jogszabály által meghatározott adatokat is szolgáltasson.

A minőségi követelmények megvalósulásához meg kell érteni azt a tényt, hogy a könyvtárak nemcsak egyszerű könyvkölcsönző helyek, hanem korszerű szolgáltató intézmények is.

(23.40)

Ezért fontos e kiegészítő törvény által a könyvtárak alapfeladatait pontosítani. Ugyanilyen minőségbeli követelmény jelentkezik a múzeumok esetében. Eddig csak az országos és megyei hatókörű múzeumok számára írta elő a szabályozás bizonyos mutatók mentén történő munkaterv kidolgozását, a törvényjavaslat nagyon helyesen kiterjeszti ezt a kötelezettséget minden múzeumra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a múzeumok és a múzeumi intézmények a muzeális intézmények csúcsán állnak, ezért színvonaluk nem csökkenhet.

Úgy gondolom, hogy ez a salátatörvény jól egészíti ki és jól pontosítja azokat a szabályozásokat, amelyeket a közelmúltban a kulturális kormányzatunk megtett. Elfogadásra javaslom az Országgyűlés számára.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
329 250 2013.11.26. 1:39  249-251

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Rövid leszek. Egy egyéni és két bizottsági módosító javaslat került benyújtásra. A T/13048/2. számú javaslat jogtechnikai pontosítást jelent, elfogadását támogatom.

A bizottsági módosító javaslatok közül az első a könyvtárakkal foglalkozik, mivel a kulturális kormányzat a városi ranggal rendelkező településen egy magasabb szintű könyvtári ellátást kíván biztosítani. Ehhez rendel újabb szabályozókat, ennek érdekében szabályozza a város és a megye közötti szerződéskötés feltételeit. Ezt előzetesen szerződésben kívánja biztosítani, amelyhez miniszteri egyetértési jogot köt ki.

Az előterjesztés egy 94. §-sal is kiegészül, az európai örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló 2011. november 16-i európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(19.20)

Úgy gondolom, mint ahogy a bizottság is a döntésekor, hogy valamennyi módosító javaslat támogatható, ezt az Országgyűlés figyelmébe is ajánlom.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
329 252 2013.11.26. 2:08  251-253

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Ismét igyekszem nagyon rövid lenni. A módosító javaslatok közül a T/12976/2. az életjáradékkal kapcsolatos koherenciazavart tünteti el, a másik a bizottsági módosító javaslat, a Magyar Művészeti Akadémia költségvetésével kapcsolatos pontosításokat tartalmaz. A javaslat további célja a köztestület közelmúltban megkezdett társadalmasításának folytatása, valamint kiterjesztése a határon túli művészeti szervezetek irányába.

Az MMA kiemelten fontosnak tartja, hogy tevékenysége az egyetemes és magyar művészeti élet előmozdítása érdekében széles spektrumú legyen. Ez a nyitott stratégiai együttműködési megállapodások előkészítésére és megkötésére szolgál néhány kiegészítő javaslattal. Itt még néhány jogtörténeti jellegű pontosításra is sor kerül, végül pedig kiegészül az anyag a cirkuszművészettel. A cirkuszművészet önálló művészeti területként való megjelenítése okán az átmeneti rendelkezések kiegészítése is indokolt, akként, hogy a törvényjavaslatban előirányzott 70 fős keretszám két év alatti feltöltése során a javasolt új művészeti terület 1 fős kvótával rendelkezzen a színházművészetek számára előirányzott 11 fős kvóta terhére.

Mint ahogy a korábbiakban, ez is bizottsági módosító javaslat, a bizottság tagjainak túlnyomó többsége egyetért vele, jómagam is elfogadásra javasolom az előterjesztést és a módosító javaslatokat.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
341 171 2014.02.06. 1:10  167-172

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága 2014. február 6-ai ülésén a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi törvény hatálybaléptetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló T/13696. számú törvényjavaslatot kivételes sürgős eljárás keretében megvitatta, azt az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat vonatkozó szabályainak megfelelően vizsgálva egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta, és egyértelműen javasolta a hatálybalépés ott megfogalmazott időpontját.

Kérem, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg és szintén fogadja el a javaslatot. Köszönöm szépen.

(16.00)