Felszólalás adatai

Tisztelt Elnök Úr! A benyújtott módosító javaslatok közül az 1-37-ig, a 37., a 38., a 42., illetőleg a 721/3. számon benyújtott módosító javaslatokról szeretnék szólni. Ez utóbbi módosító javaslatot Kósa képviselő úr nyújtotta be, és ennek lényege az, hogy abban az esetben, hogyha nemzetiségi önkormányzat működik a településeken, akkor közös önkormányzati hivatalt már 1500 fő esetében is létre lehet hozni, illetve öt település is élhet a közös önkormányzati hivatal létrehozásának lehetőségével. Ez egy kivételes szabály a fő szabály alól, amely 2000 lakosságszámban határozza meg ezt a határt, és hét önkormányzat esetében.

Én nagyon sajnálom, hogy nem hallották meg a kistelepülések, a kisönkormányzatok kritikáját a törvény vitája kapcsán, hiszen az önkormányzati hivatalok létrehozásának korlátozása egy nagyon fontos probléma. Ugyan önök elmozdultak az eredeti álláspontjukról, de azt gondolom, hogy ez sokkal helyesebb lett volna, ha általános szabályként kerül be a törvénybe. De azt gondolom, hogy a kistelepülések fő problémája mégsem az önkormányzati hivataloknál érzékelhető, sokkal inkább az, hogy elkerülnek az iskolák, elviszik az iskolákat a településekről, a szociális feszültségek a településen, a közmunkaprogramok csődje, a munkanélküliségi problémák a településeken, a pénztelenség, vagy éppen az, hogy meg fog lazulni a helyi közösség, és gyengülni fog az öntevékenység a kistelepüléseken és a kisfalvakban, holott az elmúlt húsz évben rengeteg eredményt értek el ezek a települések.

A 37. pont az önkormányzatok gazdálkodását érinti. Ebben a pontban tovább korlátozzák a települési önkormányzatok gazdálkodását. Tudjuk jól, hogy itt a hitelfelvételt már állami, kormányzati engedélyhez kötik. Hívei vagyunk mindenfajta komoly ellenőrzésnek és megfontoltságnak, de azt gondoljuk, hogy ez egy rossz megoldás egyébként. Államosítottak már önkormányzatokat, nagy valószínűséggel az elkövetkezendő időszakban a költségvetési törvény - amelyet ma fogad el a parlament - is azt mutatja, hogy további pénztelenség lesz a településeken. Önök itt a 37. pontban megfogalmazott javaslattal tulajdonképpen a régi tervutasításos rendszert hozzák vissza, amikor a települési önkormányzatok a megyei önkormányzatoknál folytatták le ezeket az egyeztetéseket, és lobbiztak annak érdekében, hogy különböző többletforrásokhoz vagy fejlesztési forrásokhoz jussanak; most mindezt a kormányhivatalnál kell elvégezni. Úgy gondolom, hogy az ígért feladatfinanszírozási rendszer csődjének a beismerése tulajdonképpen ennek a szabálynak a behozatala.

Itt, ebben az önkormányzati törvényben egyébként egyetlenegy önkormányzat sem jár jól. Ha megnézzük, akkor az egyik legnagyobb vesztes a megyei önkormányzat, amelynek az intézményhálózatát és a vagyonát egyébként a megyei önkormányzati elnökök szó nélkül adták át a kormányzatnak. Gyakorlatilag az elkövetkezendő két esztendőben nem lesz feladatuk ezeknek az önkormányzatoknak. De ugyanilyen vesztes a megyei jogú város, a megyei városok önkormányzatai is, jól mutatja ezt egyébként például a területfejlesztési törvény szabályozása. A megyei jogú városok továbbra sem illeszkednek be a megye rendszerébe, különböző kiskapukat kellett keresni, hogy egyáltalán összecsiszolható legyen ez a rendszer. Tehát a legnagyobb vesztesek mégis a falvak, a kistelepülések lesznek a törvény kapcsán.

A legtöbb módosító indítvány jelentéktelen kérdéseket szabályoz, a slendriánságot, a pontatlanságot. Mintegy 50 pontban azt rendezi, hogy a bíróság elnevezés helyett törvényszék vagy éppen Kúria legyen az az elnevezés, vagy az eddig számmal kiírt megnevezést betűvel írja le. Azt mondhatnám, hogy ez a mintegy 50 módosító indítvány jelentéktelen, lényegtelen. Sokkal inkább fontos kérdéseket kellett volna megoldani az önkormányzatokkal kapcsolatosan, hiszen az önkormányzatok az elmúlt húsz évben a magyar demokrácia sikerágazata volt, egy önálló hatalmi ág, amellyel a mindenkori kormányoknak számolni kellett. Számolni kellett azért, mert az önkormányzatok mögött ott álltak a helyi közösségek. Az önkormányzatok egy ellensúlyt képeztek a kormánnyal szemben, és ez az ellensúly az elmúlt időszakban már meggyengült, a törvény elfogadásával pedig meg fog szűnni, holott a lakossághoz legközelebb álló szervezetről tárgyalunk most, amely a közszolgáltatások legtöbbjét biztosította az embereknek, amelyek fontos szerepet töltöttek be a közösségszervezésben.

Most az önkormányzatok világában bizonytalanság és félelem uralkodik, a pénztelenség mellett erősödő szociális feszültség, és azt érzik, hogy a pártpolitikai befolyás sötét árnyéka vetül az önkormányzati szférára is. Az önkormányzati törvény következtében, amelyet önök a mai napon terveznek elfogadni, csökkennek az önkormányzatok feladatai, a szervezeti, személyi és gazdasági autonómiájuk. Mindezek alapján joggal mondhatjuk el, hogy ennek a törvénynek az eredménye az lesz, hogy felszámolják az önkormányzatiságot Magyarországon, hatalomkoncentrációt hajtanak végre, nem is beszélnek már a decentralizációról, ebben a törvényben sem jelenik meg a decentralizáció célja és elve, és lényegében megszűnik az önkormányzatok autonómiája.

Mindezek alapján a Demokratikus Koalíció képviselői ezt a törvényt nem támogatják. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek és az MSZP soraiban.)