Készült: 2020.07.13.01:29:07 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 224 2004.11.04. 0:58  1-277

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nem ígértünk 400 százalékos bérfejlesztést az egészségügyben; 50 százalékos mértékűt igen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Azt sem adtátok meg!) Meg is csináltuk. A bérek, a keresetek szintjén két év leforgása alatt reálértékben, azaz az inflációt felülmúló értékben, 24-25 százalékkal növeltük a béreket. Önök négy év alatt nem csinálták meg mindezt. Stabilizáltuk ebben az esztendőben. A jövő esztendőre vonatkozóan csakis az szja-n keresztül, egyetlenegy fillér betétele nélkül a munkaadók részéről 2 százalékos bérnövekedés fog bekövetkezni. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Nem is fognak bért emelni!)

Uraim, a realitást és a valót vegyük figyelembe, és onnantól kezdve beszéljünk a számokról!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 88 2004.11.16. 1:06  17-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Mindössze egy gondolatot szeretnék a Márton képviselő úr által felvetett gondolatokhoz hozzátenni. Persze, van igazság abban a tendenciában, folyamatban, amit felvázolt, de azt is hozzá kell tenni, hogy minden önkormányzat számára talán az a legfontosabb, hogy minél több foglalkoztatottja legyen. Mert a foglalkoztatottság tekintetében azért azt is látni kell, a másik oldalról nézve a dolgokat, hogy annak hozamtermelő képessége van, a foglalkoztatás bővüléséből származó hozamtermelés pedig szja-bevételeket is hoz.

Ez tehát a másik aspektusa a történetnek, és azt gondolom, az a jó, ha az önkormányzatok valójában azon gondolkodnak, hogy hogyan és miként tudják segíteni a foglalkoztatás bővülését, akár az szja-ból származó bevételek növekedését. Ez sokkal perspektivikusabb és pozitívabb irányultság, mintha csak olyan bevételek megtartására törekszik, amelyek ahhoz illesztetten adnak számára pluszforrásokat, hogy milyen hátrányos helyzetben van.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 108 2004.11.16. 1:43  17-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár úr szavait folytatva azt szeretném csak elmondani, hogy a prémiumprogram keretei között egy választható kategóriáról van szó, tehát olyan dologról, ami adott esetben a közszolgálatban dolgozók esetében az ő személyes döntésükön alapul. Ez az egyik része, a másik egy olyan méltányos rendszer, amely egyébként arra motivál elsődlegesen, hogy a versenyszférában vállaljon szerepet, és gyakorlatilag akkor kap plusz prémiumforintokat az érintett köztisztviselő, közszolgálati ember.

A kiszolgáltatottság és az alulfizetettség tekintetében, amiről pedig többen szóltak az előbbiekben, azt kell elmondani, hogy önök is tudják, hogy az elmúlt két és fél esztendőben csakis a reálnövekedési szintet, tehát az inflációt meghaladó értéket felülmúlva 24 százalékpontos volt a bérnövekedés, de ha a közszférát, a köztisztviselői és a közalkalmazotti szférát nézzük, akkor ez a 40 százalékos mértéket haladta meg, ha pedig a reáliáktól függetlenül tekintjük, akkor visszatekintve: a 2002-t megelőző időszakban, amikor az átlagjövedelem 99 ezer forint volt emlékképeim szerint, de biztos, hogy 100 ezer forint alatt, 2005-ben pedig a prognózisok szerint 169 ezer forint lesz, az azt jelenti, hogy mintegy 73 ezer forinttal többet fognak keresni az emberek három év leforgása alatt a közszférában, mint amennyit három évvel azt megelőzően kerestek. Mindezek mellett pedig jelen pillanatban mintegy 50 ezer emberrel többen dolgoznak összességében Magyarországon, mint amennyien három évvel ezelőtt dolgoztak.

Szeretném tehát még egyszer azt mondani, hogy a kiszolgáltatottság és az alulfizetettség ilyeténképpen igaz: 73 ezer forinttal több a közszférában a kereset, és 50 ezer fővel ma is több, mint két és fél évvel ezelőtt a foglalkoztatottak száma volt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 225 2004.11.22. 2:21  222-274

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk november 15-én megtárgyalta az előterjesztett napirendi pontot, és a törvényjavaslatot alapvetően olyannak ítélte, amely érdemes arra, amivel foglalkozni kell, hiszen a munkaerőpiacra, a munka világára mértékadó hatása, kihatása van.

Alapvetően azokat a rétegeket érinti, amelyek valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak, nem véletlenszerűen a pályakezdők, az ötven év feletti korosztály vagy épp a különféle szociális ellátásból visszakerülők, a munkaerőpiacra direkt formában nem kerülők kérdéskörét érinti a törvénytervezet. Nem véletlenszerű tehát, hogy 12 igen és 8 tartózkodás mellett általános vitára egyébként a bizottság alkalmasnak találta az előterjesztést.

Szeretném jelezni, hogy a többségi álláspont kapcsán alapvetően az erősítette meg a törvénytervezetnek a jóváhagyását, illetve annak a továbbgondolását, hogy olyan új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközöket is felvázol a javaslat, amelyről a miniszter úr az előbbiekben szólt, tehát ismétlésekbe nem bocsátkoznék, és ez többet ad, mint reményt a tekintetben, hogy a pályakezdő fiatalok tekintetében az oktatás és a munkaerőpiac közötti átmenet kérdésében segítséget nyújtson. Mindezek mellett pedig az élőmunka terheinek a csökkentése nyilvánvalóan a versenypozicionális helyzetnek az erősödését szolgálja, tehát a vállalkozások, a gazdálkodó szervezetek szemszögéből nézve is fontos ez a kérdés, ezért ez az eleme is olyan, amely alapvetően megerősíti a támogathatóságát.

Gyakorlatilag egy mondattal úgy összegezném a törvényjavaslathoz való viszonyt, hogy mivel érzi a munka világában történő változásokat, rugalmas, plasztikus eszközöket használ a tekintetben, hogy minél jobb foglalkoztatáspolitikai helyzetkép alakuljon ki. Ezért a törvényjavaslat támogatását még egyszer megerősítjük, és 12 igen és 8 tartózkodás mellett ezt megerősítette a bizottság is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 241 2004.11.22. 2:09  222-274

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Balsay úr azt a kifejezést használta, hogy jó az irány, de gesztus értékű. Szeretném megerősíteni Balsay urat tudatában, tényleg jó az irány, és több mint gesztus értékű ez a történet. Azért több, mert a gesztusértékűség mellett ennek az eszköznek az igénybevétele úgy is elképzelhető, hogy más aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel párosítható. A munkaerő-piaci aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök pont azért olyan sokszínűek, sokrétűek, hogy adott helyzetben egymás mellett is alkalmazhatók legyenek. Ilyen értelemben tehát az együttes használata mértékadó módon segíthet a pályakezdők adott helyzetből való kimozdítása tekintetében.

Említette a foglalkoztatási arány alacsony voltát. Egyetértek önnel, persze, nem az, amit szeretnénk, nem a kívánatos mérték, de azt is szeretném jelezni, hogy 2-3-4 százalékponttal magasabb, mint amilyen, mondjuk, 3-4 esztendővel ezelőtt volt, és ilyen értelemben megint csak jó az irány, hiszen afelé haladunk, amit kitűztünk magunk elé, hogy 2006-ban 59 százalékos, 2010-ben 63 százalékos foglalkoztatási aránnyal találjuk magunkat szemben.

Az ösztöndíjas programmal kapcsolatban pedig csak annyit szeretnék említeni, hogy mindazok az eszközök, amelyek a pályakezdő fiatalokat érintik ma is - munkatapasztalat-szerzés és egyéb más eszközök -, igen jó hatásfokkal működnek, mert a támogatási formák lejártát követően sokkal nagyobb a részarány a továbbfoglalkoztatás tekintetében, mint bármi más eszköz vonatkozásában.

A pályakezdőkhöz még egy mondat, csak azért, hogy tiszta legyen a kép, Kuzma úr említette. A pályakezdők esetében kétféle életidőpont van, a 25 év a nem felsőfokú, a 30 év pedig a felsőfokú végzettségű pályakezdőkre vonatkozik. Ilyen értelemben tehát nem kell tovább magyarázzam a szót.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 271 2004.11.22. 10:09  222-274

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Mint ahogy a vitából is kiderül, ennek a kérdésnek a megközelítése elképzelhetetlen anélkül, hogy nagyon sok minden másról ne beszélnénk, hiszen kapcsolódó kérdéskörökről van szó, olyanokról, ami átitatja ennek az egész foglalkoztatáspolitikának, munkanélküliség kezelésének kérdését.

A munka világa, a munkaerőpiac persze nem rendezhető és rendelhető egy kormányhoz, éppen ezért nem szabad csodálkozni azon, ha bizonyos értelemben vissza is tekintünk, meg ha megpróbálunk előre is tekinteni, hiszen folyamatról van szó, trendek, tendenciák kirajzolásáról, annak a megépítéséről.

Nem az a célom, hogy visszatekintsek, elmeséljem a múltat, majd a mához hasonlítsam, és a jövőképet próbáljam meg felvázolni. Ilyenképpen nyilván tudnék olyan adatsorokat rögzíteni, amelyek nem festenének jó képet az előző kormány időszakára nézve, de nem ez a célom. Sokkal inkább az a célom, hogy azt próbáljam megvilágítani, valójában az én értékrendem szerint mi az, ami fontos. Azt gondolom, az a fontos, hogy amikor munkaerőpiacról beszélünk, akkor ne munkanélküliségről szóljunk, sokkal inkább foglalkoztatásról beszéljünk. Mert az a lényeg, hogy minél több ember produktumból élje az életét, produktumot termeljen, és ennek a hasznát élvezze, minél több ember munkajövedelmet szerezzen, mert ha így igaz, hogy minél többen munkajövedelmet tudunk szerezni, akkor nyilván az ellátórendszerek működése is könnyebb, a szociális ellátórendszerek is - amelyek másokról való gondoskodást alapoznak meg - sokkal könnyebben tudnak működni.

Nyilván a munkaerőpiac... - egyik oldalról, akik bent vannak, az ő szemszögükből nézve a meglévő pozíciók megtartásáról szól, a másik oldalról, akik pedig nincsenek bent a munkaerőpiacon, azok számára egy új pozíció fogásáról, szerzéséről szól, és általában, akik kívül rekedtek, ők valamilyen szemszögből nézve hátrányosabb helyzetben vannak. Azok a célcsoportok is, amelyekről beszélünk, adott esetben a pályakezdő fiatalok, akik munkatapasztalattal még nem bírnak vagy csak kevés munkatapasztalattal bírhatnak, azok az 50 év felettiek, akik valamilyen értelemben azt a megszerzett tudást, amit a korábbiakban szereztek meg, részben elveszítették, felélték... - erodálódott az a tudás. És ha nincs az, amiről a képviselő asszony is beszélt, az élethosszon át tartó tanulás, új ismeret szerzése, akkor nyilván erodálódik az ő korábbi megszerzett tudásuk is.

Ilyen értelemben teljesen törvényszerű számomra az, hogy azokkal a kérdésekkel, amelyek itt a hozzászólásokban elhangzottak, ennek a konkrét törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán is célszerű foglalkozni. De mégis azt kell hogy mondjam, ahhoz, hogy ebben a pozicionális helyzetben, a munkahelyek megtartása, illetve az új munkahelyek megszerzése tekintetében mértékadó módon előre lehessen lépni, nem más szükségeltetik, mint az, ami ennek a kormánynak a programjában benne foglaltatik, és nem csak a programjában, hanem nem lehet elvitatni, hogy tényszerűen meg is valósul, a munkahelyek teremtése tekintetében igazolódik vissza.

A miniszter úr szólt róla, hogy ebben a 2-2,5 éves időszakban mintegy 220-230 ezer új munkahely teremtődött Magyarországon, és mintegy 45-50 ezerrel kevesebb az, ami megszűnt ebben az átalakuló időszakban is. Ez egy mértékadó eredménynek tekinthető, és ezt kell a későbbiekben még tovább növelni, pont annak érdekében, hogy a bizonyos értelemben hátrányokkal megáldottak is könnyebben kerülhessenek a munkaerőpiacra. És ezt kell megfejelni azzal, hogy olyan, mások által gesztus értékűnek vélt, általam sokkal inkább motivációs tényezőnek tekinthető támogatások legyenek a rendszerben, amelyek lehetőséget adnak arra, vagy legalábbis hozzásegítik a munkavállalási hajlandósággal bírókat, hogy a munkaerőpiacon meg tudjanak jelenni.

Ehhez kapcsolható persze az is, nemcsak a mostani törvény keretei között való tárgyalás kapcsán, hanem ami a személyi jövedelemadó-törvényben, a járulékokkal kapcsolatos törvény vitájában elhangzott, hogy az élőmunka költségeit lehetőség szerint a legkiváltképpen csökkenteni kell, vissza kell szorítani. Itt is gyakorlatilag a társadalombiztosítási járulék 29 százalékos mértékének az 50 százalékos engedményezéséről van szó időszakos jelleggel, kilenc hónapra vonatkoztatottan, még ha csak utólagos megfizetés mellett is, de ugyanígy a társasági adókedvezmények vagy éppen az önök által is említett mikrovállalkozások szintjén történő, öt fő alatti foglakoztatások bővítéséhez kapcsolódó minimálbér éves juttatásának az adóelszámolásban való kedvezményezettsége vagy a plusz egy fő egymillió forintos támogatásának a megítélése.

Azt gondolom tehát, hogy mindezek az intézkedések külön-külön is jelentenek valamit, együtt, összegezve - mert összegezhetők ezek a történések - pedig mértékadó módon növelhetik a versenyképességét a gazdálkodó szervezeteknek, hiszen ha járulék vonatkozásában kevesebbet kell megfizetnem, akkor az ott felszabadult forrásokat sok irányba tudom vinni, tudok ebből bért fejleszteni, tudok ebből tudástőkét szerezni, sok minden egyéb mást tudok teremteni.

De az állam szerepe ilyen értelemben nem nélkülözhető. A példát mondom, hogyan értem én ezt. Az aktív foglalkoztatáspolitikának meggyőződésem szerint mértékadó és mértékadóbb módon kell segíteni ezeknek a folyamatoknak az erősödését. Ha emlékképeim nem csalnak meg, akkor 2001-re visszatekintve 51 milliárd forint volt az a pénzeszköz, amely zusammen megjelent a Foglalkoztatási Alapban. Most, 2004-ben ez ilyen 66-67 milliárd forintos nagyságrendet képvisel, és ha jól emlékszem, akkor a 2005. évre vonatkozó terveink szerint ez 88 milliárdos nagyságrendet rajzol meg.

Ezzel azt szeretném érzékeltetni, ez a kormány tudatában van annak, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökön keresztül van mód mértékadó módon beavatkozni annak érdekben, hogy az, amit a mondandóm legelején megfogalmaztam, a munkaerőpiacon a foglalkoztatottak számának a növekedése mértékadó módon bekövetkezhessen, és ne a munkanélküliség legyen a fókuszban mindenképpen, és ne azzal akarjunk mindenképpen politizálni.

Persze mindezek mellett, amit Balsay úr, mások is mondtak, vannak térségi és vannak jövedelmi különbségek. Igen, de megint csak azt mondom, hogy az én ismereteim szerint ezek a különbségek is az olló zárásával minimalizálódnak, ha nem is egyenlítődnek ki, hiszen gondoljanak csak bele a személyi jövedelemadó-rendszerünk mai sajátosságaiba, ami alapvetően az alacsony vagy épp az átlagkeresetekig kedvezményez alapvetően, tehát ilyen értelemben zárja, ha nem is olyan nagyon, egy picit össze az ollót.

A szakképzés, amiről Ékes úr szólt: a szakképzés, az élethosszig tartó tanulás meggyőződésem szerint is alapvető kérdés. Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek bugyraiban mélyen le kell ásni magunkat, valahol végig kell gondolni azt, hogy az, ami a rendszerváltás pillanatához köthető, a gyakorlati képzőhelyek sokaságának megszűnése, ezek a folyamatok hogyan és miképpen építhetők vissza, mert bizonyos értelemben a visszaépítés ezek tekintetében nem bűn, hanem értékként könyvelendő el.

Ilyen értelemben persze az is mérlegelendő, hogy a szakmunkás- vagy a diplomásképzés tekintetében mennyire van torz helyzet vagy mennyire nincs Magyarországon. Filló képviselőtársam szólt róla, személyes véleményét elmondta, meggyőződése szerint túlképzés van a felsőoktatásban. Úgy gondolom, hogy alulképzés van a szakmunkásképzés tekintetében. Mondhatni, hogy ugyanaz az eredménye, csak más a megközelítettsége a dolgoknak.

Összességében azt szeretném érzékeltetni, megítélésem szerint egy jól körülhatárolható és talán azt is mondhatom, mindeközben fokozatosan csökkenő közteherviselés mellett elérhető az, hogy az a kör, amelyről mi beszélünk, a hátrányosnak nevezhető célfelületek, a pályakezdők, az 50 év felettiek vagy éppen a gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérők, könnyebben kerülhessenek a munkaerőpiacra, mint ahogy a korábbi időszakban kerülhettek.

(20.30)

Ez a törvénytervezet is erről szól, de én is úgy gondolom, hogy önmagában ez a törvénytervezet nem oldja meg ezt a kérdést. Ez a törvénytervezet akkor tud jól működni, ha mellette a Foglalkoztatási Alapban lévő egyéb munkaerő-piaci eszközökön keresztül olyan juttatásokhoz lehet hozzáférni, amelyek együttesen dinamizálják ennek a folyamatnak a kialakulását.

Egy mondatot mondanék a közmunkáról és a megváltozott munkaképességűekről. Ékes Úr! Abban az időszakban, amiről Filló úr is szólt, abban az időszakban, amikor megváltoztatták az elszámolási rendeket, a közmunka tekintetben beintegrált pénzek nagyságrendje a felét sem érte el annak, amit most, jelen időszakban ez a kormány tesz.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 287 2004.11.22. 8:04  274-332

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy olyan törvénytervezetről beszélünk most, az előbbi napirend folytatása kapcsán, ami építő jellegűnek mondható. Azért mondom ezt nyugodt lelkülettel, mert nem kormányzati, hanem, fogalmazhatom így, társadalmi szintű elvárás az, hogy hatékony és takarékos közigazgatás működjön Magyarországon. Nem egy kormány akar létszámokat leépíteni, hanem van egy közvélekedés, és ha ez a közvélekedés azt mondja, hogy hatékonyabban és takarékosabban kell üzemelni, akkor egy kormánynak az a felelőssége, hogy eszerint járjon el.

Ezzel persze nem kívánok prejudikálni, ezzel persze nem azt kívánom mondani, hogy akkor a kormánynak jelen időszakban leépítéseket kell foganatosítania, de azt mindenképpen, amit Bernáth Ildikó is elmondott előző szavaiban, gondolataiban, hogy az elmúlt időszakban a közszférában némileg növekedett a foglalkoztatottak száma. Persze, növekedett, hiszen új típusú feladatok jelentek meg az Unióhoz való csatlakozás és egyéb más folyamatok kapcsán, és nem biztos, hogy a közigazgatásban régen dolgozók mindegyike alkalmas volt arra, hogy ebben az új szerepformában új szerepvállalóként meg is tudjék jelenni.

Ilyen értelemben tehát egy átrendeződési folyamat zajlik ma a magyar közszolgálatban, a köztisztviselői körön belül. Azt gondolom, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga. Volt is, van is és lesz is olyan helyzet, amikor a közigazgatásban bizonyos leépítéseket kell foganatosítani, és volt is, van is és lesz is olyan helyzet, amikor pedig bizonyos értelmű létszámbővítéseket kell tenni. Ez a folyamat tehát egymás mellett zajlik, és ennek a rendszerében kell kitalálni azokat a módszereket, amelyek kapcsán lehetőséget és segítséget lehet nyújtani adott esetben azoknak az embereknek, akik arra a felére vagy abba a részébe esnek, akiknek munkaviszonya, jogviszonya megszűnik.

De arra kell gondolni és arra kell odafigyelni, hogy ez olyanképpen történjen meg, hogy választható és méltányos legyen a rendszer. Amit ez a törvényjavaslat kínál, megítélésem szerint eleget tesz mind a két elvárásnak, hiszen nem kötelem, hanem választható, másik oldalról nézve pedig méltányos. A választhatóság kapcsán pedig megadja annak a módját és lehetőségét is, hogy egy ösztönző jelleget is belevisz a gondolkodásba. Hiszen akkor, amikor valaki választ, mérlegel, hogy adott esetben az ő számára a végkielégítés, a felmentési időre járó juttatás vagy éppen e rendszer keretei között az a 60 százalékos, korábbi illetményének megfelelő nagyságrendű pénz az, ami kifizetődőbb.

Sőt, ha belépett ebbe a programba, akkor még mindig nem veszítette el azt, hogy a korábbi végkielégítését és a felmondási idejére járó juttatásokat is élvezhesse, hiszen ha 24 hónapon belül elhelyezkedik, és minél hamarabb, annál inkább hozzá tud jutni úgymond azokhoz a prémium jellegű forrásokhoz, amelyek akár a végkielégítés, a felmondási idő nagyságrendjével megegyezők lehetnek. Tehát ilyen értelemben ösztönző is, hogy lehetőséget keressen a maga számára arra, hogy a versenyszférában megtalálja a helyét.

A másik oldalról pedig méltányos, mert időt ad ahhoz, nem az egyik pillanatról a másik pillanatra lehetetlenít el, hanem időt ad ahhoz, átmeneti időszakot biztosít, hogy ennek a módját a maga számára megtalálja. Az talán nem vitatható el, hogy feladat alapú közigazgatás működtetése szükséges, tehát mindig az aktuális feladattömeghez illesztetten kell működtetni a rendszert, és nyilván a rendszer ilyeténképpeni működéséhez megfelelő személyi állományra is szükség van.

(21.20)

Még egyszer hangsúlyozom, ennek a személyi állománynak a mindenkori kialakulása pedig az aktuális feladatokhoz illeszkedik.

Ha konkrétan arról a két formáról, ami a prémiumévek programja és a különleges foglalkoztatási állomány kérdéskörét illeti, szólunk néhány gondolatot, akkor csak címszavakban szeretném rögzíteni azokat a sajátossági jegyeket, amelyek fontosak. Az egyik program, mint ahogy ma már szó esett róla, a prémiumévek programja legkiváltképp a nyugdíj előtt állókat érinti. Nem véletlen, hogy képviselőtársam ilyen értelemben a napnyugta és az alkonyat címszó körül gondolkodott, de azért a másik, amiről beszélünk, a különleges foglalkoztatási állomány programja érintheti a 35-40 éves korosztályba tartozókat is. Nem gondolom, hogy ott ezekről a címszavakról lenne célszerű beszélni, mert én képviselőtársamat tisztelem annyira, hogy az ő mostani aktív életét is aktívnak tekintem és nem napnyugtabéli vagy alkonyatbéli időszaknak. Ilyen értelemben tehát azt gondolom, hogy a programok helytállóak, jó gondolkodással bírnak.

Számomra az erősítette meg legkiváltképp azt, hogy jó irányba gondolkodunk, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretei között is támogatást nyert ez a gondolkodás azzal a kiegészítéssel, hogy persze szükség szerint, ha kell, akkor a parlamenti vita kapcsán és annak tapasztalatai alapján és attól függetlenül is, adott esetben szakértői módosításokkal is kiegészülhet mindez. Az pedig, hogy milyen sajátossági jegyekkel lehet hozzájutni ezekhez a programbéli forrásokhoz és biztonsághoz, mindenki számára fogható, ezért ezek részleteibe nem mennék bele, de még egyszer a következőket hangsúlyoznám.

Úgy gondolom, hogy a feladat alapú közigazgatás megteremtése mindegyikünk érdeke. Úgy gondolom, hogy a közszolgálati életpálya elismerése és az abból való esetleges harmonikus kivonulás lehetőségének a biztosítása mindegyikünk kötelessége is. Úgy gondolom tehát, hogy a méltányos távozási lehetőség megteremtésének a feltétele elengedhetetlen, és az még inkább, amiről már szóltam, hogy ha lehet, akkor azzal az ösztönző jelleggel is párosuljon, hogy a munka világában, a versenyszférában megtalálhassák ezek az emberek a helyüket.

A juttatások tekintetében csak annyit szeretnék mondani, hogy mindazok mellett, hogy a 60 százalékos korábbi illetmény megfizetésében részesülhet az, aki rendelkezésre áll, az egyéb juttatások is megilletik nyilván annak a függvényében az érintetteket, amilyen részarányban gyakorlatilag az azt követő, a program keretei közötti időszakban benne vannak a folyamatban.

Tehát összegezve, egy mondattal azt mondhatnám, hogy egy hatékony, egy takarékos, egy méltányos rendszer kiépítése zajlik, olyan, ami ösztönöz a munkavállalásra és olyan, ami a feladat alapú közigazgatás működtetését alapozza meg vagy kívánja megalapozni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 293 2004.11.22. 1:53  274-332

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy érthető, világos legyen: szerintem nem kormányzati, hanem társadalmi szintű elvárás az, hogy Magyarországon hatékonyan és takarékosan működjön a közigazgatás. Ha ez változásokat kíván meg, akkor persze azokat meg kell tenni. Ha pedig változások vannak, ahhoz olyan háttéreszközöket kell alkalmazni, amelyek megkönnyítik, normalizálják az átalakulás folyamatát; tehát a feladat-központúság az, ami ezen a törvényjavaslaton keresztül is megfogalmazódik, és a feladat-központúság határozza meg gyakorlatilag a takarékosságot vagy épp a hatékonyság kialakulásának a mikéntjét. Nem mindegy, hogy melyik irányból vezetjük le a történetet.

A másik része a dolognak, hogy - mint ahogy említettem - ez egy lehetőség, és nem kényszer, s legkiváltképp nem azokról szól, akikről Bernáth Ildikó képviselő asszony szólt, nem az egészségügyben, nem az oktatásban, nem azokon a területeken, ahol a korábbiakban adott esetben hiány volt. Hiszen minden motivációs tényező, legyen az bérfejlesztés vagy bármi más, pont arról szól, hogy egy kiegyensúlyozott ellátás - mármint hogy személyi állomány vonatkozásában is - rendelkezésre állása valósuljon meg. Ilyen értelemben tehát nem arról szól, hanem arról szól, ami kiváltható, ami más keretek között is megoldható, vagy éppen ami felesleges emberi erőforrást, energiát emészt fel, aminek a hatékonysága, a haszna nem olyan, mint amit a társadalom elvár.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 303 2004.11.22. 2:11  274-332

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ha tudom, hogy Filló Pál képviselőtársam szól, akkor valószínűleg nem nyomok kétpercest - (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Vissza lehet vonni!) igen, igen -, ilyen értelemben már csak az a szerep jut a számomra, hogy azt mondjam, hogy jó hírünk van. Jó hírünk van, bár ő azt mondta, hogy rossz hírünk van, de én azt megfordítom, jó hírünk van: nincs a kormánynak olyan szándéka, hogy azt mondja, hogy 80 ezer embert el akar küldeni a közszolgálatból, netán 120-at. Bár lehet, hogy önök ezt szeretnék hallani. Ne akarják ezt hallani! Senkinek nem jó az, hogyha ilyen nagyságrendű számadatokról, amelyek mögött emberi sorsok húzódnak meg, ilyen folyamatokat gerjesztenek. Nem, nincs erről szó!

Arról viszont szó van, és ezt bármikor bárhol vállaljuk, Filló Pál is, én is és minden bizonnyal a miniszter úr is, hogy olyan típusú közigazgatásra, közszolgálatra van szükség, amely az aktuális feladatokhoz illeszkedő.

(21.50)

Igen, Ékes úr, azzal egyetértek, hogy át kell gondolni adott esetben az önkormányzatok szintjén is azt és az önkormányzatokhoz tartozó intézmények szintjén is azt, hogy van-e, és ha van, hol van lauf, vagy ha nincs, akkor nem az a kényszerhelyzet, amelyről ön beszél, hogy akkor mégiscsak létszámleépítéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy béreket lehessen adni. Nem így működik a rendszer. Ön is tudja nagyon jól, hogy a bérfinanszírozás tekintetében milyen fajta kormányzati juttatások, biztosítások fogalmazódnak meg, és ön is tudja nagyon jól, hogy mondjuk, a személyi jövedelemadó-rendszeren keresztül, anélkül, hogy egyetlenegy fillér többletjövedelem szerzésére sort kerítene bármelyik munkaadó, az átlagfizetésen keressen, de 2 százalékkal többet keres. Ismerős ez a dolog, csak amikor az aktualizált problémákról beszélünk, akkor már ezeket nem akarják figyelembe venni.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, az a jó hírem, hogy nincs ilyen szándék. Ne gerjesszék ezt a szándékot, mert amit gerjesztenek, abból előbb-utóbb valami igazzá válik! (Derültség a Fidesz és a független képviselők soraiban.) Remélem persze, hogy nem ebben a kormányzati ciklusban és nem a következőben, amit még mi fogunk vinni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 313 2004.11.22. 1:44  274-332

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr, Képviselőtársaim! Ékes úr utolsó mondatához szólnék. Persze lehet, hogy én nem jól tudom, de ha igaz, akkor a jövő évi költségvetés vitájában és a költségvetés tervezett anyagai között a jövő évi önkormányzati finanszírozás tekintetében 8 százalékpont körüli többletfinanszírozással számolhatnak az önkormányzatok; a megyei önkormányzatokat kivéve, ott talán valamivel rosszabb a helyzet. De ha a 8 százalék úgy van, ahogy én mondom, akkor az messze infláció feletti értéket képvisel.

A másik dolog. Valószínű, hogy abban egyetértünk Ékes képviselőtársammal és másokkal is - demográfiát használt -, hogy ahol nem születik gyerek, ahol nincs gyerek, ott valószínűleg nem kell bölcsődét, óvodát és iskolát működtetni. Ahol a települést elhagyják az emberek, kiürül a település, ott valószínűleg nem kell önkormányzatot sem működtetni.

Abban tehát egyetértünk, hogy feladatalapúvá kell tenni ezt a folyamatot. Én is egyetértek azzal, hogy ha a működő önkormányzatok szintjén többletfeladatok jelennek meg, akkor nyilván nem a többletfeladatok megjelenésével párhuzamosan kell létszámokat csökkenteni. Ez teljesen evidencia számomra - de a másik oldaláról nézve is igaz ez a történet. Ha valami megszűnik, ha valami visszaépül, visszabomlik, akkor azokhoz azokat a struktúrákat, amelyeket a korábbiakban működtettünk, célszerűtlen és szükségtelen is működtetni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 335 2004.11.22. 1:25  332-354

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk október 25-én megtárgyalta a törvényjavaslatot, a képviselői önálló indítványt, és 12 igen és 10 nem mellett általános vitára alkalmasnak tartottuk. Hozzá kell tennem, hogy az azóta eltelt időszakban a szakszervezetekkel történő egyeztetéseken alapulva módosító indítványokkal még inkább alkalmassá kívánjuk tenni a javaslatot arra, hogy megfeleljen annak a követelményrendszernek, amelyet maguk az érintettek is maradéktalanul el tudnak fogadni, hiszen ez a cél.

Az a cél, amiről Filló képviselőtársam is szólt, hogy a szakszervezetek lényegét a tagság adja, tehát ezen az alapon nyugodva, a reprezentativitás tényét meghatározva alakuljon ki minden, aminek ki kell alakulni a kollektív szerződések megkötésével és egyéb más kérdéskörökkel kapcsolatosan. Ezek a gondolatok itatták át a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésének a vitáját, és e tekintetben az a többségi álláspont alakult ki, amelyet az előbbiekben ismertettem.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 343 2004.11.22. 3:23  332-354

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden három-négy dologban szeretnék álláspontot rögzíteni, és így talán megkönnyítem a további egyeztetéseket a javaslattal kapcsolatosan.

Úgy két évvel ezelőttre visszaemlékszem, amikor a munka törvénykönyvének a módosítására hasonlóképpen volt egy képviselői önálló indítványunk, és elég kemény, szigorú támadásokat kaptunk az ellenzék részéről - mint a szakszervezet védbástyái jelentünk meg annak idején. Most érdekes változást tapasztalok, az aggódást érzem a szakszervezetekért az ellenzék oldaláról. Nehezen tudom összerakni ezt a történetet, és az időbeni változási folyamatot sem igazán értem. Nade az élet már csak ilyen. (Sági József közbeszól.) Igen, talán az is.

A szakszervezetekkel való egyeztetés szoros és többkörös volt, szeretném jelezni. Tehát minden, ami gyakorlatilag az önálló képviselői indítvány kapcsán megfogalmazódik, az már ennek a jegyében történt, és minden, ami módosító indítványok, módosító javaslatok formájában megjelenik, meg fog jelenni az elkövetkezendő napokban, az hasonlóképpen ehhez illeszkedő.

Nagyon fontosnak tartjuk azt a mondatot és azt a gondolkodást, amit már az előbbiekben Filló képviselőtársam említett és rögzített, hogy a tagsághoz illeszkedő reprezentativitás kérdéskörét mindenképpen szem előtt kell tartani, és nem az a lényeg, hogy mi fontosnak tartjuk, hanem az, hogy maguk a szakszervezetek is így látják.

A közalkalmazotti szakszervezetekkel közösen történik mindaz a gondolkodás, amiről én itt az előbbiekben beszéltem. Nyilván itt az ágazati és a konföderációk bekapcsolódásával együtt történt ez a közalkalmazotti szinten.

 

(23.30)

 

Tudják, ismerik önök is, hogy a közalkalmazotti tanácsok választásai jelen időszakban is zajlanak: október-november hónapokban is zajlanak, ilyeténképpen tehát az időbeniség, ami a képviselői önálló indítványban megfogalmazódik, érthető. Egy dologgal szeretnék csak két mondat erejéig foglalkozni, ez az adatvédelmi feladatok teljesítése. A KOMT-on keresztül lesz meg a biztosítéka annak, és nyilván nem véletlenszerű, hogy a képviselői indítvány keretei között a kormány szerepvállalását hangsúlyozzuk itt, hogy természetszerűleg olyan adatvédelmi eljárási mechanizmusok érvényesüljenek, amelyek mindenfajta igénynek eleget tudnak tenni, de szeretném megerősíteni: a KOMT-tal közösen kialakítandó elképzelésrendszer keretei között történhet mindez meg.

Köszönöm szépen. Ezek alapján a kiegészítések alapján is azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy az önálló képviselői indítványunkat támogassák.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 263 2004.11.29. 2:03  202-284

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az a téma, ami most tárgyalás alatt van, kellő fontossággal bír. A kutatás-fejlesztés, innováció mind-mind olyan kérdéskör, amely a későbbiekben alapjaiban meghatározza a gazdaság működését is. Mint minden ilyen típusú dolog, az én vélekedésem alapján bizonyos értelmű teljesítménykényszerrel is felruházott. Persze, nem kapcsoljuk szorosan össze, vagy talán nem tettük meg az elmúlt években, évtizedekben azt, hogy a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított pénzügyi források hasznosultságát direkt formában összekössük, a korreláció erősségét vizsgáljuk. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan feladvány az elkövetkezendő időszakban, amit érdemes megfontolni.

Herényi képviselőtársam is említette ezt a gondolkodást, egyet is értek vele, mert én is úgy gondolom, hogy nem csak és az a lényeg, hogy ezekre a típusú kérdésekre mennyi pénzt fordítunk. Ez is fontos nyilván, de az legalább ilyen fontos, hogy e pénzek felhasználásának a mikéntje, a hasznosultsága hogyan és miképp igazolódik vissza.

Ilyen értelemben tehát arra mindenképpen nagyobb hangsúlyt fordítanék, és a törvényjavaslat kapcsán is erősíteném a gondolkodást, ami arról szól, hogy az ilyen formában, a különféle alapokon keresztül utolérhető források hasznosultságának vizsgálatai, azaz, magyarra fordítva a szót, a nyomkövetés, a pénzek felhasználásának a monitorozása legyen kellően erőteljes, pont annak érdekében, hogy a konzekvenciák levonása megtörténhessen, ezekből merítkezve pedig az azt követő időszakban még jobb döntések, még jobb pénzügyi kihasználtsággal bíró előterjesztések, illetve végső döntések születhessenek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 307 2004.11.29. 1:26  302-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindössze két mondatot szeretnék megfogalmazni, az pedig levezethető az 1992. évi IV. törvényből, amely a foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, ahol is egzakt módon tisztázott az, hogy ki a pályakezdő. Két megkülönböztetési forma van: 25 éves életkorig az tekinthető pályakezdőnek, aki nem rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel, 30 éves életkorig pedig az tekinthető pályakezdőnek, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

Ilyen értelemben az előző gondolatok kapcsán megfogalmazott aggály meggyőződésem szerint nem jelent problémát, hiszen ennek kapcsán a 25. életévét betöltött pályakezdő fiatal, aki diplomával a kezében kerül a munkaerőpiacra, vagy szeretne bekapcsolódni, minden tekintetben támogatásokat utol tud érni, hiszen a 25. és 30. életév között helyezkedik el, és a foglalkoztatási törvény alapján pályakezdőnek minősül.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 311 2004.11.29. 1:29  302-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valós probléma az, amiről Kuzma úr beszél, tehát hogy a munkaerőpiacon, illetve a munkaerőpiaccal kapcsolatosan a diplomák elismerése nyilván csak egy adott életkoron túl fogadható el a nyelvvizsgák nélkül. Ha emlékképeim nem csalnak, akkor a 40. életévhez köti ezt a törvény. Valójában azért azt látnunk kell, hogy a mai kor igényeihez illesztetten a felsőoktatási oktatási intézményekből kikerülő hallgatók esetében elkerülhetetlennek mondható ma már a nyelvismeret szükségszerűsége, és ez a könnyítés, ami bekövetkezett a 40. életévhez kötve, pont azért következett be, hogy azok a korábbiakban diplomát szerzett vagy éppen most folyamatban lévő diplomát szerzők, akik az idősebb korosztályhoz tartoznak, ezt a mentességet élvezhessék.

Tehát ez is enyhítés gyakorlatilag ahhoz képest, ami a korábbi törvényi rendelkezések keretei között megfogalmazódott. De azt gondolom, hogy a fiatalabb korosztály számára nem kell e tekintetben felmentést biztosítani, mert ha ezt megtesszük, akkor gyakorlatilag soha nem fogunk tudni azoknak az elvárásoknak megfelelni társadalmi szinten, amelyeket a munkaerőpiac megkíván tőlünk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 315 2004.11.29. 1:32  302-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Ha Kuzma úr ígéretet tett, elnök úr, akkor én is teszek ígéretet, hogy én sem szólok többet. Csak azt szeretném jelezni, hogy a felsősoktatási intézményből kikerülőknek messze a többsége az, aki abban az esztendőben, amikor tanulmányait befejezi, a szükséges állami nyelvvizsgákkal is rendelkezik, vagy honosított nyelvvizsgákkal is rendelkezik. Ilyen értelemben tehát a probléma halmaza messze kisebb, mint amennyien a felsőoktatásból adott esetben kikerülnek. De tényszerűen azt el kell ismerni, hogy vannak ilyen esetek, amiről Kuzma úr beszél.

A magam részéről mégis inkább abba az irányba terelném a folyamatokat, hogy ne a felmentés biztosítását tegyük meg, hanem inkább a jó értelemben vett rászorítást forszírozzuk pont annak érdekében, hogy a későbbiekben ezek a szakmai nyelvvizsgák és sok minden egyéb más adott legyen, mert ezek nélkül ezek a fiatalok nem fognak tudni boldogulni az életben. Szükséges a boldogulásukhoz ez, azzal együtt, hogy az a fogyatékossága vagy az az átmeneti nehézsége persze megvan a rendszernek, hogy mivel ilyen értelemben nem kaphatnak diplomát kézbe, mert nincs meg a nyelvvizsgájuk, és mondjuk, a 26. életévüket élik, ebben a kedvezményezettségben nem részesülhetnek. Ez tényszerű, így igaz.

Köszönöm szépen.

(21.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 319 2004.11.29. 2:10  302-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kuzma úr okfejtését ésszerűnek tartom. Logikus az, amit ő mond, a vonatkozásban is, hogy a munkára való szocializáció nyilván vélhetően annál teljesebb, minél inkább és minél intenzívebben, tehát minél hosszabb időtartamra és minél intenzívebben bevonásra kerül a munkavállaló a munkavégzés tekintetében.

A munkaadó szemszögéből megint csak logikus az a megközelítés, amit ő mond, hogy célszerű talán a kapott támogatásokat részekre bontottan és adott esetben is minél hamarabb igénybe venni. Nem azt mondom, hogy ez oktalan gondolkodás. Nem, szó nincs erről. Csakis azt mondom, hogy mindezek mellett a juttatások mellett más, a munka világát érintő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevétele is megtörténhet, tehát gyakorlatilag párosítható támogatási formákról van szó, ami pedig azt jelenti, hogy a finanszírozástechnikai oldalról nem sarokba szorított állapotban van az, aki gyakorlatilag ebbe a célcsoportba tartozó embereket, tehát pályakezdőket vagy épp az idősebb korosztályhoz tartozókat, ápolási díjról visszatérőket kívánja foglalkoztatni. Megvan a módja, a lehetősége arra, hogy adott esetben a másfajta finanszírozási formák keretei közül - aktív pénzügyi eszközökről beszélek - a működéshez szükséges pénzügyi kereteket biztosítani tudja. Tehát a 9 hónapnak azért van inkább értelme, mert egy picit megpróbálja nyomatékosítani azt, hogy tartós foglalkoztatások érvényesüljenek, hogy három hónap után egy visszaigénylést követően ne az következzék be, hogy ezek a foglalkoztatási helyzetek megszűnjenek. Tehát stabilizálni kívánja a helyzetet.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 323 2004.11.29. 2:04  302-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Két rövid megjegyzés.

Az egyik az, hogy expandál, kiterjeszt; én ezt túllépném, én azt mondom, hogy és átvezet. Tehát ez arról szól leginkább, hogy a képzés, a szakképzés befejezését követően a munka világába való átlépési helyzeteket próbálja meg kísérni, megkönnyíteni. Azt gondolom, hogy ez egy jó forma ahhoz, hogy könnyedebben tudják a pályakezdő fiatalok a munka világában megtalálni a helyüket, tehát az expanzión túl az átvezetés kérdéskörét is ide hoznám.

A másik az olcsó munkaerő foglalkoztatásának a kérdése. Nem tudok egzakt számot mondani, de ha megvizsgálnánk ma azt, hogy mondjuk, a fejlettebbnek mondható cégek keretei között történő foglalkoztatások esetében milyen bérszínvonal mellett vannak foglalkoztatási formák kialakítva, akkor nem vagyok biztos abban, hogy nagyon nagy differenciákat és különbségeket találnánk a fejlettnek mondható, intenzifikált működési formát visszaigazoló és az adott esetben hátrányosabb helyzetűnek ítélt vállalkozások esetében történő foglalkoztatásoknál.

Ilyen értelemben én azt gondolom, hogy a gazdaság szerepvállalói, a vállalkozások, a gazdálkodó szervezetek törvényszerűen törekszenek arra, hogy minél nagyobb hozamot termeljenek, és természetesen minél kisebb kiadások mellett hívják ezt életre. Tehát én ezt nem polarizálnám ilyen értelemben, mert azt hiszem, hogy nagy differenciákat nem találnánk.

De összességében, visszatérve, azt gondolom, hogy a forma jó, mert az átvezetés lehetőségét adja meg és biztosítja.

Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 327 2004.11.29. 2:08  302-328

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A minimálbér, mondhatjuk azt, hogy az a kategória, amit mindenképpen meg kell adni a foglalkoztatottaknak. Azt is mondhatjuk, hogy ha jól tudom, akkor az OÉT keretei között is, tehát az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között is folyik beszélgetés, egyeztetés, polémia arról, hogy a minimálbér összege hálózatokon belül persze ezt felül is múlhatja, adott esetben ez kell hogy legyen az a minimum, ahogy az előbbiekben is elhangzott, ami kötött, amit meg kell fizetni, de ettől lehet több is, ágazati egyezségek kellenek ehhez.

A versenyszféra és a közszféra vonatkozásában pedig mindig másfajta bértáblák működtek az elmúlt tizenegynéhány esztendőben is. A bérszabályozása más ezeknek a rendszereknek. Hozzáteszem, hogy ebben a törvénytervezetben pedig nem az 57 ezer forintos 2005. évi tervezett minimálbérhez illesztetten, az OÉT által elfogadott minimálbér összegéhez illesztetten fogalmazódik meg a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék 50 százalékos kedvezménye igénybevételének a lehetősége kilenc hónapra, hanem 90 ezer forintos keresetig. Gyakorlatilag ez az összeg már igen keményen súrolja a diplomás minimálbér értékét, nagyságrendjét, a százezer forintos értéket, amiről Kuzma úr is beszélt.

Tehát ilyen értelemben az a nagy torzó állapot nem áll fenn, hiszen minimumrés fogantatik meg. Az persze benne van ebben, hogy nyilván azért is, hogy minél inkább érvényesüljön a foglalkoztatás a munkaadók érdekeit is szem előtt tartva.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 331 2004.11.29. 2:07  328-336

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Horváth képviselőtársam szavait hallgatva az jutott eszembe, illetve a törvénytervezet gondolatiságát is szeretném visszaigazolni, hogy az a fajta gondolatiság nincs ebben a törvénytervezetben és nem is szándéka, hogy bármilyen értelemben, úgymond, a képzett munkaerőtől való megválást vagy a túlképzettektől való megválást serkentse. Nem szól erről a történet.

Itt már az általános vita keretei között végigbeszéltük, hogy abban az esetben, ha adott helyzetek kialakulnak, akkor ez egy választható lehetőség nyilván mindazok számára - legyenek azok képzettek vagy képzetlenebbek -, akik a közigazgatásban, a közszférában dolgoznak; alapvetően tehát nem is a versenyszféráról szól, nem a munkavállalókról, hanem a közszféra keretei között dolgozó köztisztviselőkről, közalkalmazottakról.

A prémium vonatkozásában pedig azért beszél ilyen nyelvezetet a törvényjavaslat, mert valójában három éven keresztül a korábbi illetményének a 60 százalékát megkapja, megkaphatja az érintett, mindamellett, hogy ha 24 hónapon belül elhelyezkedik a versenyszférában, akkor még egyéb javadalmakat - végkielégítés, felmentési időre járó juttatásokat - is elkönyvelhet.

És hogy ennek mennyire van realitása? Szeretném jelezni, hogy 2003-ban a korábbiakhoz képest, amikor is nem érte el az 55-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája a 26 százalékot, 2003-ban ennek az értéke 29 százalékos mértéket mutatott, tehát van realitása annak, hogy akár a jól képzett, akár a kevésbé jól képzett, idősebb korosztályhoz tartozó munkavállaló eséllyel megtalálja a helyét adott esetben a versenyszférában is, főleg, ha kellő motiváció is van.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 335 2004.11.29. 2:01  328-336

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Horváth Képviselőtársam! Azt értem és azt hiszem, jól értem, amit ön megfogalmaz, hogy a közszférából kikerülő idősebb korosztályhoz tartozó ember munkaerő-piaci rugalmassága vélhetően nem olyan magas szintű, nem olyan nagy, nem olyan felfokozott, mint a fiatal korosztályhoz tartozóké. De semmiképpen nem zárnám ki azt, hogy az idősebb korosztályhoz tartozók körében is vannak olyan adottságokkal, sajátossági jegyekkel felruházott emberek, akik életüknek abban a fázisában is, amely a nyugdíj megállapítását megelőző három évet jellemzi, kellő rugalmassággal, kellő kurázsival és sok minden egyéb mással rendelkeznek a tekintetben, hogy adott esetben a versenyszférában is megtalálják a helyüket.

A prémiumévek programja arról szól, hogy egyrészt nyugodt kifutási lehetőséget adjon azok számára, akik nem tudnak a versenyszférában gyökeret vetni, másrészt viszont azok számára, akik képesek erre, képesnek érzik magukat, és úgy gondolják, hogy ezt meg is tudják tenni, megfelelő lökést adjon, megfelelő perspektívát is mutasson, gerjessze annak a folyamatát, hogy a versenyszférában szerepet vállaljon. Mert ha jól képzett, mert ha tudással bíró, és a tudását a versenyszférában tudja kamatoztatni, akkor az nemcsak a személyes, egyéni önös érdekeivel párosítható, hanem nyilván nemzetgazdasági szinten is hozamot termel, és összességében mindannyiunk javát szolgálja.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 241 2005.02.14. 2:03  230-258

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hallgatva a szót, Németh Szilárd szájából is, Bernáth Ildikó szájából is elhangzott itt az Országos Érdekegyeztető Tanácson való megtárgyalás, annak időbeli rövidsége és sok minden egyéb más. Én is azt vallom, hogy az a jó, ha minden kérdéskör kellő alapossággal meg tud tárgyalódni, oda tud kerülni az asztalra, és ki tud érlelődni azoknak a gondolatoknak a sokasága, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfelelő alapossággal lehessen törvénymódosításokat hozni.

Visszagondoltam menet közben a beszélgetés kapcsán arra, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban a költségvetés hányszor volt bent az OÉT előtt; az a költségvetés, amely az ország következő évi költségvetéseként fogható meg. Nem tudok korrekt választ adni, de elgondolkodhatunk rajta közösen. Ennek a két dolognak a fajsúlya nyilván nem összemérhető, holott ez is nagyon fontos, amiről most tárgyalunk, de ezt a párhuzamot csak azért mondtam, hogy akkor, amikor kritikai észrevételek sokaságát fogalmazzuk meg ilyen értelemben, tudjunk visszaemlékezni is.

Másik oldalról nézve pedig azt szeretném mondani, hogy megerősítem azt a gondolatot, amiről szó esett. Tehát még egyszer hangsúlyozom, én is úgy gondolom, az a jó, ha kellő időt hagyunk arra, hogy megfelelő viták kiérlelődhessenek, bár úgy tudom, csak egy részkérdésben volt nézetbeli különbség, az pedig a szakszervezeti képviselők bizonyos részjogosítványainak a kérdéskörét érintette akkor, ha nincs üt, vagy üt-vezető nem tudja a feladatot ellátni, ami a törvényből fakadóan ráruházódik.

Azt gondolom, ilyen értelemben ennek a kritikának az alapja adott, az éle talán kicsit túlságosan erős. Köszönöm szépen a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 245 2005.02.14. 1:44  230-258

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb egy formai, most két tartalmi gondolatot szeretnék megfogalmazni, és azt gondolom, hogy nagyobb vitát nem gerjesztek ezzel. A tartalmi vonatkozásban, amit fontosnak tartok, az az, hogy ez a jogharmonizáció alapjaiban a szociális párbeszéd további erősítési folyamatait ülteti át, gyakorlatilag annak a gondolkodásmódját erősíti meg, és ahogy Bernáth Ildikó is szólt róla, a munkavállalók tájékoztatásának, tájékozottságának a szintjét erősíti akár az üzemi tanácson, ha nem létezik, akkor pedig a szakszervezeti pólusokon keresztül.

Úgy gondolom, arról viszont mindenképpen fontos szólni és elültetni a gondolkodásban, hogy a tájékoztatás vonatkozásában nemcsak jogok, hanem kötelezettségek is vannak, tehát nemcsak az információhoz való hozzáférés lehetősége az, ami a munkavállalók számára vagy az érdekképviseletek számára megadatik, hanem a másik oldalról nyilván az a fajta kötelezettség is, ami úgymond titoktartási kötelezettségként ültetődik be a joggyakorlatba, mármint hogy bármilyen harmadik fél vagy akár körön kívüli személyekkel történő vagy azok irányába, az azokkal szembeni információmegosztás lehetősége ilyen értelemben nem adatik meg. Azt hiszem, hogy ez törvényszerű, természetes, elfogadható és erősítendő, mint ahogy az a törvény szellemiségén keresztül is megrajzolódik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(20.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 253 2005.02.14. 2:02  230-258

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már nem a 8 perces hozzászólások közben, hanem az után kértem szót, bár én úgy tudom - ha már megszólított Pettkó képviselőtársam -, hogy a parlamenti szabály szerint nincs olyan előírás, amelyik tiltaná. (Pettkó András: Nincs.) Köszönöm szépen. Akkor azt gondolom, hogy illemtani oktatásban talán nem kellene egymást részesíteni, hiszen a hozzászólás joga minden képviselőtársat megillet.

No, de a témához visszakanyarodva… (Pettkó András közbeszól.) A témához visszakanyarodva, Simon képviselőtársam ugyan nincs a teremben, de helyette elmondom Pettkó úrnak azt, amit ezek szerint nem ismer és nem tud, vélhetően nem jutott azon információk közelébe, vagy nem is kutatta, amely a távmunkával kapcsolatos kérdésköröket érinti, illetve azokat a lehetőségeket, amelyek ebben az esztendőben is előttünk állnak. (Pettkó András: Százmilliós nagyságrend…) Én szeretném jelezni, hogy a nagyságrendje nem az, amit ő most mond, hanem annak messze a többszöröse, tehát több száz millió forintos nagyságrend, milliárd forintos nagyságrendet megközelítő érték. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy abban a folyamatrendszerben, amelyet ebben a kormányzati ciklusban a távmunkával kapcsolatosan képvisel a szocialista-liberális kormány, az a gondolkodásmód a későbbiekben tovább erősödik, és 2005-ben is ugyanúgy teret kap. (Pettkó András közbeszól.)

A távmunka fontosságát nem akarom részletezni, mert nem az a lényeges, hogy most annak a forráshelyeit megjelenítsem, hanem az, hogy a Pettkó úr tudomására is hozzam azt, hogy igen, van lehetőség erre vonatkozóan, és keresse, kutassa, és meg fogja találni mindezt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 51 2005.02.28. 3:04  50-55

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! 93 ezer négyzetkilométer, ezt hívjuk úgy, hogy Magyarország. Ebben a kis hazában is óriási különbségek vannak, akár gazdaságilag, akár társadalmi szempontból vagy szociális szempontból. Ha emlékképeim nem csalnak, akkor a hatályos törvények és rendelkezések figyelembevétele mellett mintegy 170 olyan kistérség van, amelyik területfejlesztési szempontból figyelembevételre kerül. Ebből 47 azoknak a száma, amely hátrányos, 48, amely pedig a leghátrányosabbak közé tartozik. A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségeken túl van még 230 olyan település, ami hasonlóképpen hátrányosnak tekinthető a kistérségektől függetlenül.

Azt gondolom, hogy ez így jó és így van rendjén, hiszen a leghátrányosabb helyzetű térségek és települések azok, amelyek a legnagyobb mértékű kedvezményekben részesülhetnek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van egy kistérség, amelyik nem tartozik ezek közé, ez a miskolci kistérség, ezzel együtt mégis van a miskolci kistérségben olyan település, amelyik kedvezményezett. Azt hiszem, ez így jó, ez így van rendjén, hiszen a lakónépesség egyharmadát érik a pozitív diszkriminációk, érik azok a folyamatok, amelyek a leghátrányosabb helyzetűeket hozzák a legkedvezőbb helyzetbe támogatási szempontból.

2002-ben már elindult egy folyamat, akkor még Kiss Péter, mai kancelláriaminiszter volt a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter; kezdeményeztem nála, hogy a közmunkaprogramok kapcsán azok a települések, amelyek hátrányos helyzetűek, ne kelljen hogy vállalják az önrészt a finanszírozás tekintetében. Miniszteri rendelettel sikerült ezt elérni. Ez egy alaplépés volt, és én azt látom, hogy azóta a kormányzati munkában ez egyértelműen erősödik és kiszélesedik.

Nagyon helyénvalónak tartom, hiszen - mint ahogy mondottam, most is hangsúlyozom - a leghátrányosabb helyzetben lévők igenis rászorultak arra, hogy minél nagyobb és szélesebb körű támogatáshoz jussanak hozzá, és ha lehet, akkor úgy, hogy ez a lehetőség szerinti legkevesebb kötelezettségvállalással párosuljon.

2005 az az esztendő, amit most élünk, ennek kapcsán kérdezem tehát miniszter urat: az a fajta logika, az a fajta munkálkodás, ami e tekintetben érvényesült 2002-től kezdve, az 2005-ben és 2006-ban is igaz, a kormányzati ciklus teljes egészében igaz? Erősítjük ezt a folyamatot? Szélesítjük azoknak a támogatásoknak a körét, amelyek a leghátrányosabb helyzetűeket hozzák kedvező pozícióba? - pont annak érdekében, hogy a lemaradásukat csökkenteni lehessen, illetve a fejlődés folyamatát intenzifikálni lehessen.

Remélem, miniszter úr a válaszában ezt a gondolkodást megerősíti, és ezen az úton haladunk tovább. Tisztelettel kérdezem miniszter urat ezekről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 55 2005.02.28. 1:00  50-55

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Örömmel tölt el az a visszaigazolás, amiről miniszter úr szólt, hiszen mondhatom azt, hogy Zempléntől Edelényig mind a két kistérséget érintően ezek pozitív üzenetértékkel bírnak. Ha azt akarom mondani, hogy Szalonnától Szendrőn keresztül Rudabányáig a települések számára ez pozitív üzenetértékkel bír, akkor nem túlzok.

Mindezek mellett azt szeretném kérni miniszter úrtól, hogy tekintse át azt a folyamatot is, ami arról szól, hogy az önkormányzati rendszeren kívül, az önkormányzatok támogatásán kívül hogyan és miképpen lehet adott esetben a hátrányos és a leghátrányosabb helyzetű térségekben a vállalkozások tekintetében is a maitól még további segítségeket nyújtani, pont annak érdekében, hogy a felzárkózást intenzifikálni lehessen, a fejlődés folyamatát erősíteni lehessen.

Válaszát köszönöm, tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 33 2005.04.04. 3:01  32-37

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Talán egyikünk előtt sem kérdéses az, hogy a hagyományos, úgymond teljes munkaidőben történő foglalkoztatási forma mellett egyre inkább teret kell hogy kapjanak azok a foglalkoztatási formák, amelyek színesítik a palettát, úgymond a rugalmas foglalkoztatási formák keretei közé tartoznak. Ilyenek: a részmunkaidős vagy épp a határozott idejű munkaszerződések, az alkalmi munkavállalások lehetőségei, az önfoglalkoztatás, a távmunka kérdésköre, és még lehetne egymás mellé sorakoztatni ezeket a rugalmas formákat.

 

(14.00)

A cél nyilván az, hogy erősödjön ez a fajta rugalmas foglalkoztatási forma annak érdekében, hogy Magyarországon a hozamot termelők körébe minél több ember bevonásra kerüljön, gyakorlatilag az újraelosztás alapjait minél többen teremtsük meg.

A cél tehát ilyen értelemben az, hogy legkiváltképp a munkanélküliek és az inaktívak köréből kerüljenek be ennek a foglalkoztatási formának a keretei közé azok az emberek, aki ma a munka világán kívül vannak. Természetszerűleg nem az a cél, hogy a rendes munkaidejű foglalkoztatási formák keretei közül kerüljenek az emberek ebbe a formába, hanem pont az, amit említettem, hogy az inaktivitásból és a munkanélküliek köréből jöjjenek be minél többen a rugalmas foglalkoztatási formák keretei közé.

Az EU-15-ök országai között a részmunkaidejű foglalkoztatás viszonylatában igen magas, 18-20 százalékpontos részarányok mutatkoznak meg. De mondhatnék más példát is, igaz ez akár a határozott idejű munkaszerződésekkel foglalkoztatottakra is, ott is 13-14 százalékpontos ez a részarány. Magyarország egészen más helyzetet képvisel e tekintetben, néhány százalékpontosnak mondható ezen rugalmas foglalkoztatási formák keretei között jelen lévők aránya.

Igazából a cél nem lehet tehát más, mint az, hogy növeljük azt a részarányt, amely a rugalmas foglalkoztatási formák keretei között jelenik meg, és tegyük ezt azért, mert ez legkiváltképp azokat az embereket érintheti, akik alacsony vagy nem túl magas iskolai végzettséggel bírnak. A munkaadók hajlandósága és fogékonysága az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az irányba mutat, hogy őket kívánják legkiváltképpen alkalmazni ezen foglalkoztatási formák keretei között.

Kérdezem tehát, miniszter úr, hogy látja, és mit kíván tenni annak érdekében, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák vonatkozásában minél több ember váljon érintetté, és abban, amit én mondok, mármint hogy alacsonyabb iskolai végzettségűek is mértékadó tereppel, lehetőséggel bírjanak, minél többen nyerjenek lehetőséget ezen foglalkoztatási formák keretei között.

Köszönöm szépen. (Szórványos az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 37 2005.04.04. 1:04  32-37

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Örömmel hallottam azokat a változási folyamatokat, amelyek az elmúlt időszakban lezajlottak ezen kérdéskörhöz illesztetten. Örömmel már csak azért is, mert ezek mind lehetőséget adnak arra vonatkozóan, hogy azok, akik nem tudnak vagy éppen nem akarnak nyolcórás foglalkoztatást vállalni családi okokból, egészségügyi okokból, egyéb más okokból fakadóan, azok is megtalálják a munka világában a helyüket és a lehetőségüket.

Mindezek mellett arra szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni, hogy azért is érdemes és fontos a későbbiekben is dinamizálni ezt a gondolkodást, mert meggyőződésem szerint legkiváltképp a hátrányos helyzetű kistérségek vonatkozásában ad megoldási alternatívákat, hiszen ott, ahol alacsony iskolai végzettség, hátrányos helyzet egymásra ül, halmozottan van jelen, ott a rugalmas foglalkoztatásnak van létjogosultsága. Egy edelényi, egy encsi körzetben ez mindenképpen helyénvaló.

Ennek alapján válaszát elfogadom, és tisztelettel köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 231 2005.05.02. 1:54  226-262

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Ha jól értettem, akkor kisebbségi vélemény megfogalmazását említette, azonban többségi vélemény megfogalmazásáról van szó, amit én mondok el, annak ellenére, hogy a többségi vélemény nem támogató, hanem a tartózkodó szavazatok mellett az önálló indítványnak a nem elfogadásáról döntött.

Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A dolog lényege abból származtatható, hogy a bizottság többségének gondolkodása azon alapult, amit Katona Tamás politikai államtitkár úr az előbbiekben megfogalmazott. Ismereteink arról szóltak, hogy a kormány szándéka szerint át kívánja tekinteni ezt a kérdést, és arra törekszik, hogy ha mód van rá, akkor nem hosszabbítása, hanem egy komplex kezelése, megoldása szülessen meg ennek a kérdésnek. Ilyen értelemben és ennek alapján fogalmaztuk meg az álláspontunkat, hiszen azt szeretnénk mi is elérni, hogy a járulékok fizetésének az elkerülése minimalizálódjék. Ennek értelmében nem azt mondtuk, és ma sem azt mondjuk összegző véleményünkben sem, hogy az önálló indítvány tartalmát bármilyen értelemben vitatnunk kellene, hanem azt mondjuk, hogy ha mód van rá, akkor egy jobb megoldás irányába próbáljunk gondolkodni. Bízva abban, hogy a kormány az ígéretéhez híven ezt a gondolkodást és ezt a ténykedést, tevékenységet ez elkövetkezendő hetekben elindítja, eleget tud tenni annak, hogy ez év június 30-án, a határidő lejártát megelőzően megfelelő lépések szülessenek, alakítottuk ki az álláspontunkat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 241 2005.05.02. 2:06  226-262

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Bernáth Ildikó összefoglalta, és szerintem helyénvaló módon összefoglalta, hogy milyen szerteágazó kört érint az a kérdéskör, amiről beszélünk, és az a szabályozás, amelyet meg kellene szülnie a parlamentnek, mennyire nem is egyszerű. Nagyon nem egyszerű, ez látható, nem véletlenül van a vajúdás viszonylag már hosszú idő óta e kérdéskör kapcsán.

(19.20)

Azt gondolom, azzal, hogy különféle álláspontok fogalmazódtak meg a bizottságok vonatkozásában, semmi rendkívülit nem követtünk el, hiszen arról szól mindegyik álláspont, hogy mindegyiknek van valami olyanfajta végkövetkeztetése, ami a megoldás irányába akarja terelni a dolgokat. A támogató jellegű azért, mert moratóriumot akar biztosítani egy évre, a tartózkodó állásponttal felruházott azért, mert azt akarja, hogy ha lehet, akkor a moratóriumnál jobb megoldást találjunk, és a kormány június 30-áig találja meg azt az utat, amely tekintetében általános szabályozást lehet életre hívni. Tehát gyakorlatilag a jó és a jobb megoldások közül, vagy az elfogadható és a jó megoldások közül kívánunk valamelyik pályára ráállni, és ezért vannak a bizottsági véleményekben is különböző álláspontok.

Egy viszont nem különböző, egy viszont egységes, ez pedig az, hogy minden gondolkodás és minden szándék mögött az fogalmazódik meg, hogy egyfajta magatartásformát kerüljünk el. Az az egyfajta magatartásforma, amelynek az elkerülésére törekszünk, nem más, mint hogy a járulékok fizetésének a kikerülése ne történhessen meg, illetve ne lehessen kikerülni, hanem mindenki, aki valamilyen jogviszony keretei között munkatevékenységet folytat, járulékot fizessen be. Csak a megoldási formák tekintetében van különböző megközelítés, de mindegyik támogató jellegű.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 257 2005.05.02. 2:02  226-262

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ígérem, nem fogok kétpercest nyomni a vezérszónoki hozzászólások közben. A dolog lényege két mondatban összefoglalható. Amit szeretnék mondani, az az, hogy nem arról szól a történet feltétlenül és mindenáron, hogy több járulékot kell beszedni, nem, morálisan olyan helyzetet kell tudni teremteni, ami, ha egyik oldalról arról szól, hogy a feketefoglalkoztatásnak el kell indulni a felszámolás irányába, a szürkét fehéríteni kell, akkor nehezen képzelhető az el, hogy bármilyen más terepen, viszonyrendszerben, mondjuk, a járulékfizetés kikerülése megtörténhessen. Nyilvánvaló, hogy ennek a két logikának az egy pályára történő illesztése az, ami a kormányt leginkább abba az irányba mozdítja és serkenti, hogy június 30-áig megoldást keressen és találjon e tekintetben. Én ilyen értelemben azért vagyok nyugodt, mert hiszek abban, hogy kellő megoldást is tud kínálni a parlamentnek a kormány, és ilyen értelemben ezt a kérdést június 30-a előtt, a korábbi moratórium lejártát megelőzően meg lehet oldani.

Azt gondolom, hogy mindaz, amiről Halász képviselőtársam is beszélt, az emberek biztonsága és minden egyéb más, az pedig akkor valósul meg, ha teljes körűvé tehető mindenfajta biztonság, jogbiztonság, egyéb biztonság, azaz nincsenek szegmentumok, amelyek tekintetében másképp értelmeződnek dolgok, mint egyébként a nagy egész vonatkozásában. Ha pedig így gondoljuk, hogy ennek így kell működnie, akkor természetes, hogy a kvázi vagy éppen nem kvázi színlelt vállalkozások, kényszervállalkozások, bármilyen címszó alatt említett vállalkozások tekintetében sem járható olyan másfajta út, ami a járulékfizetések kikerülésével párosulna, miközben mindenki más pedig a járulékok megfizetését teszi meg ebben az országban.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 47 2005.05.09. 3:08  46-51

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ha visszatekintünk, Magyarországon évek óta 800-900 ezer között van a munkaadók száma, a különféle típusú gazdálkodó szervezetek száma. Látható az is, hogy ebből a mikro-, kis- és középvállalkozások döntő hányadot tesznek ki, mondhatom azt is, hogy szinte 100 százalékot, hiszen darabszámilag 99 százalékos nagyságrendben ők vannak jelen a munkaerőpiacon, és azt is hozzá kell tenni, hogy ez a nagyságrend magában hordoz különféle sajátossági jegyeket is, olyanokat, amelyek elgondolkodtatnak.

Ha emlékeim nem csalnak, akkor Budapest viszonylatában a társas vállalkozások több mint 40 százaléka, az egyéni vállalkozások több mint 20 százaléka van jelen, ez mutatja, hogy Budapest mennyire érdekelt és mennyire érzékeny a vállalkozások vonatkozásában, és azt is mutatja, hogy a vidék bizony hátrányosabb helyzetben van e tekintetben.

Ha abba gondolunk bele, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások a bruttó nemzeti termék tekintetében durván a 40 százaléka az, amit ők előállítanak, és a másik oldalon, a foglalkoztatási oldalon pedig több mint 60 százalék az, akiket foglalkoztatnak, akkor érzékelhetően egyfajta puffer jelen van a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében, természetesen csak és akkor, ha megfelelő motivációs feltételek, támogatási rendszerek állnak rendelkezésre; olyanok, amelyek az elmúlt évben már el is indultak, és olyanok, amelyekre még a továbbiakban is sort kell keríteni.

Azt gondolom, ez azért is fontos, hiszen akár az export vonatkozásában ezek a vállalkozások adják a kivitel 20 százalékát, vagy éppen azért is, mert minden egyéb más olyan típusú kérdésben, amely a foglalkoztatás bővítését eredményezheti, az ő kedvezményezettségük kézzelfogható eredményt hozhat magával. Ilyen értelemben tehát akár technológiafejlesztési, akár csak az információfejlesztési folyamatok nagymértékben segíthetik ezeket a vállalkozásokat abban, hogy eredményt érjenek el. De nyilván a pénzügyi források sem utolsóak.

Éppen ezért keressük közösen és tesszük is a dolgunkat, és kérdezem miniszter urat is, hogy hogyan és miképpen látja - vagy éppen az államtitkár úr hogyan és miképpen látja azt -, hogy milyen eszközökkel kellene a későbbiekben még tovább bővíteni ezt az eszköztárat annak érdekében, hogy még nagyobb eredményességgel tudjanak helytállni a mikro-, kis- és középvállalkozások.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 51 2005.05.09. 1:13  46-51

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Megnyugtató az a folyamat, amelyről ön számot adott, és amely a hátunk mögött van e tekintetben. Mindezek mellett szeretném a figyelmét arra összpontosítani, hogy a mikro-, kis- és a középvállalkozások, de leginkább a mikro- és kisvállalkozások tekintetében azon főleg egyéni vállalkozások, de azon társas vállalkozások is, amelyek hátrányos vagy halmozottan hátrányos térségekben élik az életüket, gazdasági életüket, és ekképpen végzik munkatevékenységüket, fokozottan hátrányos helyzetben vannak. Vannak jelei, kézzelfogható intézkedései annak, hogy ezen típusú vállalkozások támogatását a kormány, de maga a Gazdasági Minisztérium is a fókuszba helyezi.

Én azt szeretném kérni önöktől, azért, hogy a későbbiekben még inkább exponált legyen ez a kérdés, még inkább figyeljenek oda a hátrányos helyzetű térségben lévő vállalkozásokra, pozitív diszkrimináción keresztül. Ezzel együtt a válaszát elfogadom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 44 2005.05.11. 2:08  3-115

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor hallgatom Varga vagy Áder képviselőtársamat, amikor is a munkanélküliségről beszélnek, akkor érdekes számomra, hogy mi mindent nem vesznek figyelembe, mi mindent nem vesznek számításba, mennyire csak részletterületekkel foglalkoznak, és ilyen értelemben igaztalan megfogalmazásokat tesznek vélekedésem szerint.

Miért is? Gondoljanak csak abba bele, ahogy használja a szót Varga képviselőtársam, hogy jó az, ha a munkanélküliség nő, mondja a miniszter. Igen, azt kell hogy mondjam erre, bizony-bizony nem baj az, ha láthatóvá válik a munkanélküliség, nem úgy, mint az önök idejében, amikor mindenfajta statisztikai eszközt megragadtak annak érdekében, hogy csökkentsék a munkanélküliségi számadatokat. (Dr. Áder János: Ez hazugság! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kétszázezer új munkahely!)

A másik oldalról nézve: a munkanélküliség nyilvántartása vonatkozásában olyan programok indultak el, amelyek tekintetében az európai szociális alap hozzáférhetősége megkívánja azt, hogy regisztrált munkanélküli legyen valaki, mert ekkor válik támogathatóvá. Vagy éppen a sorkatonai, a polgári szolgálat megszűnéséből fakadóan 30 ezer fő nagyjából azoknak a köre, akik részben a munkanélküliek körében találták meg a helyüket. Vagy olyan új álláskeresési támogatási rendszert vezettünk be, amely az ellátásokat követően, pont azért, hogy még legyen esélyük a regiszterben lévő embereknek, újra 180, a 45 év felettiek esetében 270 nappal meghosszabbította a támogatások kifutását. Ez törvényszerű, ez természetes, hogy a regiszterben lévők számának a növekedését hordozza magában.

De nem ez a lényeg, a lényeg az, hogy a foglalkoztatottak száma nő-e, és ez bizony az önök időszakához képest nőtt; hogy azok, akik sem foglalkoztatottak, sem munkanélküliek, inaktívak, távol vannak a munka világától, azok egy lépéssel közelebb kerüljenek. Százezer ilyen ember van, aki közelebb került a munka világához. (Dr. Áder János: Milyen szempontból?)

Hát ennyit a munkanélküliségről, uraim! Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 70 2005.05.11. 7:07  3-115

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mit is örököltünk, honnan is jövünk? Abból az időszakból, amikor kétéves költségvetéseket fogadtak el, nem kellett megvitatni azt, hogy a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai célok tekintetében milyen források kerüljenek elkülönítésre. Abból az időszakból, amikor 2000-ről 2001-re csökkent, de 2001-ről 2002-re is csökkent a foglalkoztatottak száma, olyan időszakból tehát, amikor a gazdasági növekedést messze alulmúlta a nettó bérek növekedési üteme. Olyan időszakból, amikor a személyi jövedelemadó-tábla változatlanságot, rugalmatlanságot üzent, olyan időszakból, amikor nem az ebben a társadalomban élő emberek érdekeit tartották szem előtt.

Önök mindig - ma is -, amikor a munka világát érintő kérdésekről beszélnek, a munkanélküliség kérdését forszírozzák. Ez fontos dolog, de azért tudomásul kell venni, hogy ennél van egy fontosabb dolog is, a foglalkoztatottak kérdése, hiszen a hozamot ők termelik, a társadalmi újraelosztáshoz szükséges forrásokat ők teremtik elő.

Kedves Képviselőtársaim! Ebben a három esztendőben a foglalkoztatottak száma a korábbi kormányzati ciklus foglalkoztatotti számadataihoz képest mértékadó módon nőtt. Ma többen vannak, akik javakat állítanak elő, s ez módot és lehetőséget ad arra, hogy a szociális ellátórendszerek bőségesebbek legyenek. Az pedig nem baj - igenis nem baj -, ha láthatóvá tesszük a munkanélküliek körét, ha minél több ember bekerül az ellátások rendszerébe, ha minél több ember esélyt kap arra, hogy egy lépéssel közelebb legyen a munka világához, a foglalkoztatottság lehetőségéhez. S eközben azoknak a száma, akik nem aktívak, hanem inaktívak, a százezer főt meghaladó mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Talán így együtt összerakva korrekt a kép. Az pedig, hogy a munkanélküliek száma vagy a munkanélküli-ráta értéke mennyit nő, önmagában semmit nem mond. Az a riogatásra, a taszító gondolkodás kialakítására alkalmas, de semmi másra nem alkalmas. A valós képet talán így lehet megfesteni.

Mit is tettünk? Azt tettük, hogy a társadalmi párbeszéd intézményrendszerét rendbe raktuk az elmúlt három esztendőben, működik ez a rendszer. Azt tettük, hogy 2002 és 2004 között a reálbérek, vagyis a bérek vásárlóértéke 23-24 százalékkal nőtt átlagosan. Azt tettük és tesszük, hogy ez év végére mintegy 28 százalékos mértékű növekedés fog bekövetkezni. Azt tettük, hogy a személyi jövedelemadó tekintetében a táblán belüli százalékpontokat folyamatosan csökkentettük, a sávokat folyamatosan növeltük, nyitottuk, ezáltal az adóterhelés mértékét csökkentettük. Emlékezzenek vissza, hogy annak idején 20, 30 és 40 százalékos adókulcsokkal volt terhelve a megkeresett jövedelem. Emlékképeim szerint 20 százalék volt 600 ezernél, 30 százalék 1 millió 200 ezernél, afelett pedig 40 százalék. Ma 1 millió 500 ezer forintig 18 százalékkal adóznak az emberek. Az előbb említettem, hogy 30 százalékkal adóztak 1 millió 200 ezer forintos összeghatárig, most 1 millió 500 ezer forintig 18 százalékkal. Miről beszélünk akkor, ha nem arról, hogy a személyi jövedelemadó-terhek csökkenő mértéket mutatnak?

(12.30)

Közben a minimálbér - Bernáth Ildikó képviselő asszony szavai szerint - 7 ezer forinttal emelkedett. Ha úgy nézzük, hogy 50 ezerről 57 ezerre, akkor igen, csak azt elfelejtette mondani a képviselő asszony, hogy a minimálbér elveszítette azt a fajta adókötelezettségét, ami a korábbiakban jellemezte, magyarul: adómentessé vált a minimálbér. Ez 2003-ban 6 ezer, 2004-ben 3,5 ezer forintot jelentett, ami összesen 9,5 ezer forint, s ha ehhez hozzáadjuk a 7 ezer forintot, az 16,5 ezer forint. A 19 500 forintról 50 ezer forintra történő emelkedés nettó zsebbe kerülő összege nem érte el, vagy ha elérte, nem sokkal haladta meg ezt. Három év alatt azt az összegszerűséget, amely a minimálbér önök által történő emelését hordozta magában adóteherrel felruházva, mi már megtettük, és még ebben az időszakban is tovább növeljük, az adóterhek csökkentésével, a sávok szélesítésével.

Az ellátórendszereket bővítettük, a közmunkába, amelybe önök évente 2 milliárd forintot tettek bele, 3 és 6 milliárd forint közötti pénzeket tettünk bele évente. Az álláskeresési juttatással a munka világához való visszajutás lehetőségét növeltük. A három eltartottal bíró családok esetében, akik hajlandóak voltak új ismeretek megszerzésére, az ő esetükben a keresetpótló juttatás mértékét a duplájára emeltük.

A támogatások sorát, sokaságát tudom mondani az egészségügyi hozzájárulás csökkentésétől a fejlesztési adókedvezményekig vagy éppen a társasági vagy iparűzési adóalap csökkentésének az igénybevételi lehetőségéig. De a járulékkedvezményektől, a gyesen, gyeden lévőktől, az ötven év felettiek esetétől a pályakezdőkön keresztül ezernyi támogatást tudok felsorolni, a gyorsított amortizációs kulcstól az alkalmi munkavállaláshoz tartozó közteherjegy mértékének az 1200 forintról 500 forintra történő csökkenéséig, de nem ragozom.

Csak egyetlenegy gondolattal a pályakezdők esetére térek még ki, az pedig arról szól, hogy mindaz, ami a munkaügyi regiszterekben megmutatkozik a pályakezdők esetében, azok a diplomások, akik öt-hat évvel ezelőtt kerültek beiskolázásra, azok bizony azoknak a téves gondolkodásoknak az alapján kerültek beiskolázásra, amit önök képviseltek. Mi azt valljuk, hogy a munkaerőpiac igényeihez illesztetten a mai és a jövőbeni várható igényekhez illesztetten kell a felsőoktatás rendszerét átalakítani, és ehhez illesztetten kell a beiskolázás rendszerét is megvalósítani. Mi elindultunk ezen az úton - persze, ez majd öt-hat év múlva fog megmutatkozni.

És utolsó mondatomban arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy mindaz, ami akár a pályakezdők esetében a Start-program keretében, mindaz, ami akár a feketefoglalkoztatás tekintetében a kifehérítés vonatkozásában megmutatkozik, olyan dolog, amely megítélésem szerint önök által is támogatott kell hogy legyen, annak érdekében, hogy a magyar gazdaság még produktívabb legyen, és ezáltal a foglalkoztatottság még nagyobb mértékben növekedő ütemű legyen. Én ehhez kérem a segítségüket és az együttgondolkodásukat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 30 2005.05.31. 20:27  13-129

GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Nem fogok messzire visszamenni. Nem fogom azokat az adatsorokat elmondani, amelyek úgy 15-16 évvel ezelőtt, '89 után változást hoztak ebben az országban a munka világát érintően. Nem fogom mély elemzés tárgyává tenni azt, hogy annak idején 5,2-5,3 millió ember dolgozott ebben az országban, majd a rendszerváltást követően ez mértékadó módon csökkent, 4 millió alá.

Azt sem fogom mondani, hogy az előző ciklus időszakában mennyivel dolgoztak kevesebben, mint jelen pillanatban. Nem, nem azt fogom mondani, hanem azt fogom mondani, amiről ez a négy törvényjavaslat szól, és amiért ez a négy törvényjavaslat fontos, bár teljes körű és globális megoldást nyilván nem nyújt, de fontos azért, mert esélyeket, lehetőségeket teremt arra vonatkozóan, hogy a munka világában minél többen találhassák meg a helyüket.

A foglalkoztatás tekintetében egyébként látható, érzékelhető, mondjuk, az elmúlt 4-5 év folyamata, ami, ha nagyon durván akarnánk fogalmazni, akkor úgy mondhatnánk, hogy kisebb pulzálással stagnálást mutat. Ha valóhűbb képet akarunk mutatni, akkor azt mondhatjuk, hogy 2001-ről 2002-re csökkent, 2002-ről 2003-ra nőtt a foglalkoztatás, majd 2003-ról 2004-re pedig egy stagnálás következett be.

Összességében, ha a munkaerőpiacot elemezzük, akkor nyilván látható és tudható mindegyikünk által, hogy nem egyelemű; nem csakis a foglalkoztatásról szól, de nem is csak a munkanélküliségről, hanem legalább ilyen értelemben az inaktivitásról is. Ha ezt a három tényezőt egymás mellé helyezzük, akkor időben láthatjuk azt, hogy Magyarországon az elmúlt három esztendőben a foglalkoztatottság növekvő vagy stabilizáló jelleget képvisel, a munkanélküliség tekintetében enyhe növekedés tapasztalható, ami lényegesen kevesebb, mint az európai uniós átlag, az inaktivitás tekintetében pedig egy mértékadó csökkenés következett be, ami igen pozitív, hiszen egyre több ember keresi a helyét és a lehetőségét a munka világában; vagy ha éppen nem a munka világában találja meg, akkor a munkaügyi regiszterekben, amivel egy lépéssel már közelebb van, hiszen itt kaphatja meg az esélyét és a lehetőségét annak, és a támogatásokat ahhoz, hogy a későbbiekben dolgozhasson.

A gazdaság tisztítása meggyőződésem szerint elengedhetetlen. A tisztességes versenyhelyzet kialakítása nélkülözhetetlen. Ha egy adott országban, legyen az Magyarország vagy bármely más ország, nagyon sokan a helyzetükkel akképpen élnek vissza, hogy nem fizetik meg azokat a kötelezettségeiket, amelyeket meg kell fizetni, mások pedig, jóval többen, ezt megteszik, akkor azok, akik ezt megteszik, nyilván hátrányos helyzetben vannak, nem azonosak a versenypozicionális helyzetek. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy minden olyan intézkedés, amely az irányba halad, hogy ezt a versenyhátrányt kiegyenlítse, azonos versenyhelyzetet teremtsen, jó ügyet, jó célt szolgál. Ilyen értelemben nem csakis a feketefoglalkoztatás elleni direkt harc - leginkább az -, de akár az itteni törvénytervezetek keretei között megfogalmazott alkalmi munkavállalás keretei között történő legitim foglalkoztatás is segíthet e tekintetben.

Ami az én személyes véleményem, az az, hogy talán ma Magyarországon a munkaügyi szféra tekintetében, és általában a munkát vállalni kívánó emberek viselkedésében a legnagyobb hiányosság az, hogy az a fajta intenzív állásfeltárási és -keresési magatartásforma még nem honosodott meg, ami gyakorlatilag utolérhetővé teszi a meglévő álláshelyek feltárását. A képviselőtársam itt az előző gondolataiban pont arról szólt, hogy milyen nehéz a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de ugyanígy mondhatni ezt Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Nógrád megyére és még néhány halmozottan hátrányos helyzettel bíró térségre. De azt gondolom, hogy ha egy adott országban időről időre 80-100 ezer fő között van azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek jelen vannak, amelyek utolérhetőek, akkor nemcsak arról kell beszélni, hogy van-e lehetőség vagy nincs, hanem arról is, hogy van-e mobilitás vagy nincs. Magyarországon a munkavállalás érdekében tett mobilitási hajlandóság 1-2 százalékpontos, jóval kisebb, mint Európában, bár ott sem túl nagy, és még kisebb, mint, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államokban.

Persze, ez nyilvánvalóan helyzetünkből is fakad, hiszen tudjuk azt, hogy sokkal nehezebb mobilnak lenni akkor, ha a kis távolságok leküzdése tekintetében is mértékadó különbségek vannak, mondjuk, az ingatlanok árában és egyéb más tényezők tekintetében. De mégis azt mondom, a kistérségek vonatkozásában, megyén belüli munkavállalás tekintetében van mozgástér és van lehetőség. A legfontosabb az, hogy azok, akik munkát akarnak vállalni, munkavállalási készséggel és munkavállalási képességgel is rendelkezzenek.

Ezek a törvénytervezetek, amelyek előttünk vannak, nagymértékben ennek a gondolkodásnak a kialakulását segítik elő. Nyilván a cél nem lehet más, csak egy: minél többen legyenek ebben az országban azok, akik hozamot termelnek, hozamot állítanak elő, és természetesen tisztes jövedelemből élik az életüket. Hiszen ők a garancia, ők adják meg a lehetőségét annak, hogy tisztes szociális ellátórendszerek működjenek, és minden egyéb más, ami a normális élethez szükségszerű.

Hallgatva az előttem megszólalók bizottsági vélekedését, néhány gondolatot azért ehhez is szeretnék hozzáfűzni. Amikor öt bizottság megtárgyalta a témát, akkor látható volt - nem véletlenszerű, a téma fontosságának is szól -, hogy ellentmondásos vélemények is nyilván felszínre kerülnek. Balsai úr megfogalmazta aggályait, de már az előbb próbáltam érinteni, hogy nem csak és kizárólag munkanélküliség, hanem foglalkoztatás és inaktivitás is van a munka világában. Így együtt, e három kérdéskör kezelése sokkal hűbb képet ad arról, ami a magyarországi folyamatokat jellemzi.

A másik oldalról nézve talán a bizottsági üléseken elhangzott szót is másféleképpen értelmezzük, mert én például, Balsai úr mellett ülve, úgy értelmeztem helyettes államtitkár asszony szavait, hogy a hozandó intézkedések a foglalkoztatás enyhe bővülésével párosulhatnak, hiszen legitimizálnak bizonyos folyamatokat; a munkanélküliség tekintetében nem valószínű, hogy eredménnyel párosulnak, mármint hogy csökkenést hoznak. Igen, azt gondolom én is, hogy a helyettes államtitkár asszony abszolút helyesen fogta meg ezt a kérdést, hiszen alapvetően ezen intézkedéseknek a foglalkoztatás tekintetében lehet kihatása, és a célunk is elsődlegesen ez, hogy minél több ember váljék foglalkoztatottá, és ha lehet, akkor minél több ember tisztességes jövedelemből élje az életét.

Egyébként mintegy plusz 4 milliárd forint az a pénzeszköz, amely az új konstrukció keretei között megérinti azokat, akik ellátásban részesülhetnek. Eddig, ha emlékképeim nem csalnak meg, akkor az átlagos munkanélküli-segély összege mintegy 37 ezer forint volt. Most a maximumösszeg meghaladja a 68 ezer forintot, a minimumösszeg a 34 ezer forint feletti értéket képviseli. Azt gondolom tehát, hogy nem kárvallottjai vannak ennek a rendszer-átalakításnak, hanem alapvetően haszonélvezői, ráadásul olyan haszonélvezői, akik motiváltak a tekintetben, hogy mihamarabb a foglalkoztatottság színpadára lépjenek, és ők is munkavállalóként jelenjenek meg a munkaerőpiacon.

Amit Mádi László képviselőtársam is említett, részben én is úgy gondolom. Azt hiszem, hogy nem csak törvényi intézkedések szükségesek ahhoz, hogy foglalkoztatásbővülés következzen be. Természetszerű, hogy gazdasági környezetformálásra van szükség. Természetszerű és törvényszerű, hogy a területfejlesztés tekintetében növekvő decentralizált pénzekre és sok minden egyéb másra van szükség.

Azt gondolom, hogy ez a kormány ezt az utat járja, e tekintetben pedig az eredmények nyilván előbb vagy utóbb meg is mutatkoznak. Az előbb már megtörtént, hiszen foglalkoztatásbővülés következett be ebben a három esztendőben, az utóbb pedig, úgy gondolom, folyamatában az elkövetkezendő években meg fog erősödni, és további foglalkoztatásbővülésekkel fog párosulni.

Magukról a törvénytervezetekről néhány gondolatot. Ez a négy javaslat gyakorlatilag felölel 14-15 esztendőt, hiszen van olyan javaslat, amely az 1991. évre nyúlik vissza, ez a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló IV. törvény, és van olyan, amely a tavalyi esztendőre vonatkoztatható, a 2004-ben született prémiumévek törvényével foglalkozik.

 

(10.40)

A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény kapcsán, ismétlésekbe nem bocsátkozva, csak még egyszer rögzítve azt szeretném megerősíteni, hogy a legfontosabb a foglalkoztatottság minél magasabb szintje, mindezek mellett a munkanélküliség lehetőség szerinti kézben tartása és az inaktívak számának a mértékadó csökkenése. Egyébként, még egyszer hangsúlyozom, ma Magyarországon az európai átlaghoz képest akár a foglalkoztatottságot nézzük, akár a munkanélküliséget, ez viszonyítottan alacsonynak mondható. Magas az inaktivitás, még úgy is, hogy több mint 100 ezer fővel csökkent az elmúlt három esztendőben.

A legnagyobb baj az, hogy a munkaerőpiacról kikerülők, vagy éppen a munkaerőpiacra be sem kerülők hogyan és miképpen tudnak abba a helyzetbe kerülni, hogy lehetőséget kapjanak. Nyilván a kikerülők úgy, hogyha minél hamarabb vissza tudnak kerülni, a be sem kerülők pedig úgy, hogyha olyan folyamaton haladnak keresztül, amely az ő versenypozicionális helyzetüket segíti képzési, egyéb más folyamatokon keresztül. A munkára való ösztönzést meggyőződésem szerint fokozni kell, ez pedig az álláskeresési támogatások működtetésén keresztül és a majdani álláskeresési támogatásból kiesők esetében az álláskeresési segély biztosításán keresztül is fokozható.

Azt hiszem, hogy ezek azok a támogatási rendszerek, amelyek különféle bónuszokkal ellátva nem ellentmondásos helyzeteket teremtenek, hiszen ha valaki él azzal a bónuszával, hogy a járadék folyósításának időszakában elhelyezkedik és a hátralévő összeg felét igénybe veszi, akkor az nyilván elveszíti azt a jogosultságát, ami arról szól, hogy hogyan és miképpen tud a későbbiekben visszajönni, tehát neki új alapot kell teremteni arra, hogy újólag a munkaügyi ellátórendszerekbe vissza tudjon jönni. Ezért megfontolt lépésként kell kezelni azt, hogyan és miképpen él a lehetőségeivel.

De a lehetőségek tekintetében sokkal inkább arról szeretnék szólni, ami a szakmai felkészültség és a munkaerőpiac igényeinek az összefüggésrendszerében helyezhető el. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon a felnőttképzés tekintetében nem felhőtlen ez a viszonyrendszer. A szakmai képzések tekintetében a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek vagy épp köztestületek bizonyos értelemben azt fogalmazzák meg, hogy a képzésben részt vevők nem minden tekintetben felelnek meg az ő elvárásaiknak. Nyilván tehát érdemes és célszerű a tekintetben gondolkodni, hogy ezt a fajta szinkronitást hogyan lehet a legerősebbé tenni, hogyan és miképpen kell bevonni ezeket a köztestületeket, a gazdálkodói érdek-képviseleti szervezeteket annak érdekében, hogy a felnőttképzés vonatkozásában is a munkaerőpiacnak való egyértelmű megfelelés jellemezze a képzés rendszerét.

A másik oldalról nézve az érdemlegességet megteremteni arra, hogy a munkaügyi ellátórendszerekben jelen lévők a felnőttképzésben motiváltak legyenek részt venni. Nyilván ez csak akkor fogható meg, ha a keresetpótló támogatás, juttatás összege elégséges ahhoz, hogy kellő motivációs alapot teremtsen. Nem véletlenszerű, hogy itt a minimálbér 60 százalékos nagyságrendjében fogalmazzuk meg ennek a keresetpótló támogatásnak az összegét, ami közel 10 ezer forinttal több, mint a korábbiakban volt. És aki nem kap adott esetben álláskeresési támogatást, az ő esetében is mérlegelési jog alapján adható ez az összegszerűség.

Az álláskeresési támogatásról néhány gondolatot. A legfontosabb az, hogy mindenki abba a helyzetbe kerüljön, hogy egyrészt tisztes ellátásban részesüljön, hiszen biztosítási alapon is működik a rendszer, másrészt pedig olyan háttérrel, motivációs háttérrel ruházkodjék fel, amely minél hamarabb a rendszerek elhagyását alakítja ki. Négy éven belül minimum 365 nap munkaviszony megléte szükségszerű, 1 járadéknap juttatásához 5 nap munkaviszonynak kell lennie ahhoz, hogy valaki jogosultságot szerezzen. Minimum 73, maximum 270 nap az az időtartam, amit el lehet tölteni a munkaügyi regiszterben.

A korábbi átlagkereset 60 százaléka, és mint ahogy említettem, minimum a minimálbér 60 százaléka, maximum a minimálbér 120 százaléka az az összeg, amelyik jellemzi az ellátás összegét. A legfontosabb, hogy az ellátás időszakában, magyarul az álláskeresési támogatás időszakában, ha van mód rá, akkor az állás feltárását tegyük meg, ha nincs, akkor a helyzetbe hozást alapozzuk meg. Azt gondolom, hogy ezt megfelelő módon elősegíti a felnőttképzési törvény keretei között hozott intézkedések sokasága.

A munkaerőpiachoz való igazodás tekintetében már néhány gondolatot megfogalmaztam, ezért inkább arról beszélnék, hogy a felnőttképzési normatíva átalakítási rendszere hogyan és miképpen működne elképzelésünk szerint. Nyilván úgy, hogy a hátrányos helyzetű rétegek tekintetében még exponáltabb támogatási rendszert alakít ki. Példaként az 50 év felettiek esetében a második szakma ingyenessége megfogható, de természetesen ennek alapvető feltétele az, hogy legyen garantált munkahely. Fontos, hogy a szomszédos államokban élő magyarok versenyképes tudásának megszerzését segítő támogatás akár a képzés, akár a technikai feltételrendszerek szemszögéből nézve adottá válik. A Munkaerő-piaci Alap felnőttképzési keretének 5 százaléka erre rendelkezésre áll.

Fontos az is, hogy támogatásban részesülhetnek azok a nem magyar állampolgárok, akik letelepedési engedéllyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. És legalább annyira fontos az is, hogy ne csak tanfolyamokon vegyenek részt az emberek, hanem sikeres vizsgákat is tegyenek, mert a sikeres vizsgák alapozzák meg azt, hogy kellő tudással is bírjanak, olyan tudással, amelyre a munkaerőpiacnak igénye van.

A hátrányos helyzetűek segítése célprogram: a regionális átképző központok ebben, azt gondolom, hogy intenzívebb szerepet tudnak vállalni, mint a versenyszféra képviselői. Nem véletlenszerű, hogy a kormány akképpen gondolkodik, hogy ezen államinak tekinthető feladatok törvényszerűen és természetesen a regionális átképző központok hatáskörébe kerüljenek vagy ott erősödjenek meg.

Az alkalmi munkavállalás dolgáról már említést tettem, ezért itt is csak címszavakban való összegzést teszek. Fontos, hogy akár a természetes személy munkáltatónál, akár a kiemelten közhasznú szervezet keretei között legyen mód és lehetőség erre a foglalkoztatási formára. Maximum 200 nap évente. A munkanélküli-ellátás, az álláskeresési támogatás megszerzéséhez gyakorlatilag ez a 200 nap már kellő biztonságot jelent.

A munkaszerződés, az alkalmi munkavállalás ugyanazon munkáltatónál tiltott dolog. Tiltott dolog is kell hogy legyen, hiszen egyéb esetben, azt hiszem, helytelen utat járnánk. Nagyon fontos, hogy a külföldi személyek esetében a mezőgazdasági szezonális munkák tekintetében maximum 60 nap/éves munkavégzési lehetőségre mód van. És az is nagyon fontos, hogy az alkalmi munkavállalás keretei között a közteherjegy, ami a munkaadót terheli, háromnegyedének a leírhatósága megjelenik.

Utolsó gondolataim a prémiumévek programjához illeszkednek, ami arról szól, hogy a nem költségvetési fenntartású munkáltatókra is kiterjeszti a munkaviszonyból való fokozatos távozás lehetőségét, ha 25 év munkaviszony rendelkezésre áll, 3 évnél közelebb van a nyugdíj előtti időponthoz és napi 4 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatásról szól a történet. És ezt akképpen teszi, hogy nyilván a részmunkaidős foglalkoztatás keretei között a kereset kevesebb, de a nyugdíj nem csökken, hiszen a Munkaerő-piaci Alapból az összes járulék megfizetésére sor kerül majd.

Úgy gondolom tehát, hogy ezen törvénytervezetek mind-mind azt szolgálják, hogy a munka világában olyan folyamatok zajlódjanak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), amelyek a foglalkoztatás bővülésével párosulnak, és a munkanélküliséget kézben tartják, az inaktivitás mértékét csökkentik. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezen törvényjavaslatokat önök is támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(10.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 46 2005.05.31. 2:11  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Rákos Tibor Képviselő Úr! Nincs teljes elégedettség. Nincs - és nagy baj lenne, ha az lenne. De azt kell mondanom, hogy nyugodtan elégedettebbek lehetünk, mint önök, mondjuk, három vagy négy esztendővel ezelőtt, mert magasabb a foglalkoztatottság szintje ma Magyarországon, mint akkor volt, többen dolgoznak, és többen tisztes jövedelemből élnek, hiszen csak a reálbérek tekintetében ebben a három esztendőben 24 százalékos növekedés következett be Magyarországon. Ez az egyik része a dolognak.

A másik része a dolognak, hogy nyugodtak nem lehetünk, nem is vagyunk, de az inaktívak köréből több mint százezer embert a munka világa közelébe hoztunk, vagy a munkaügyi regiszterekbe, ahol esélyt és lehetőséget kapnak arra, hogy a munka világában helyet szakítsanak a későbbiekben, vagy pedig foglalkoztatottakká váltak. Azt mondom, nem vagyunk elégedettek, a foglalkoztatottság szintjét Magyarországon mértékadó módon növelni kell az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan is.

Annak a négy törvényjavaslat teljes hátterét nyilván nem tudja megteremteni, ez nem is feltétlen módon csak és erről szól; befolyásolja, bizonyos értelemben segíti a foglalkoztatás bővülésének alakulását, de összességében nem. Úgy, ahogy arról Bernáth Ildikó is szólt, nem véletlenszerűen tette, hiszen hallotta többször a szánkból, hogy egy komplex, összefüggő rendszer keretei között vizsgáljuk ezt a kérdéskört, és nem véletlen, hogy az elkövetkezendő hónapokban akár az adó-, az élőmunkateher és egyéb más kérdések tekintetében is visszatérünk a parlament elé, hiszen azt gondoljuk, hogy folytatni és erősíteni kell azt a folyamatot, ami az adó mértékének a csökkentésével párosul, ami az elmúlt három esztendőben 1 százalékpontos csökkenést jelentett, a személyi jövedelemadó tekintetében pedig mértékadó módon csökkentette. Mindezt részletesebben a következő kétpercesemben.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 54 2005.05.31. 2:07  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Hogyan lehet több munkahelyet teremteni? Úgy, ahogy az előbb beszéltünk róla. Gazdasági környezetet kell formálni, térséget kell fejleszteni, a halmozottan hátrányos térségeknek nagyobb lehetőséget kell biztosítani, az élőmunkaterhet csökkenteni kell. Ezen a pályán elindult ez a kormány, vannak is érzékelhető jelei, nőtt a foglalkoztatás Magyarországon. (Szórványos derültség a Fidesz soraiban.) De nyilván a legális foglalkoztatottság életre hívása is befolyásolja ezt, magyarul: a munkaadóknak és a munkavállalóknak közös érdekük az, hogy a feketefoglalkoztatottság tisztuljon, hogy Magyarországon mindenki azonos versenyhelyzetből induljon.

Bernáth Ildikónak volt egy példája az éhezők a kirakat előtt címszóval. Erre csak annyit szeretnék mondani, hogy ma a munkaügyi ellátórendszerek mellett működő képzési folyamatok kapcsán azoknak, akik képzésben részesülnek, szakmai képzéssel ruházkodnak fel, három hónap lefutását követően több mint a 40 százaléka elhelyezkedik. Itt nem az éhezők a kirakat előtt címszó az, ami megállja a helyét, hanem az, hogy aki saját maga is akarja és megpróbálja a feltételrendszerét kialakítani annak, hogy közelebb kerüljön a munka világához, az bizony eséllyel bír arra, hogy ez be is következhet. Nyilván a háttér a törvényalkotás tekintetében az kell legyen, hogy ezt a motivációs alapot teremtse meg, és minden segítséget megadjon e tekintetben.

Az álláskeresés elengedhetetlenül fontos, ezt segítenie kell a munkaügyi központoknak is, de az egyénnek is szerepet kell ebben vállalnia. Persze, ehhez munkahelyek is szükségeltetnek. De, mint ahogy mondtam, 80-100 ezer munkahely van Magyarországon időről időre, amely utolérhető.

Az utolsó mondtatom az alkalmi munkavállalás. 1997-ben 11 ezer volt, a jelen pillanatban, 2004-ben 132 ezer alkalmi munkás van Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 60 2005.05.31. 1:59  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Csáky úr hozzászólásához illeszthetően, tisztelt elnök asszony: több kell a foglalkoztatásban. Egyetértünk, igen, azzal is, amit Németh Szilárd mond a statisztikai adatok tekintetében. Tényszerűek, persze, de nem nézi meg Németh Szilárd úr azt, hogy három évvel ezelőtt, négy évvel ezelőtt, egy korábbi kormányciklus időszakában ugyanúgy, mondjuk, egy évvel a választások előtt mik voltak ezek az adatok. (Bernáth Ildikó közbeszól.)

(12.10)

Talán ha ezek az adatok majd összehasonlításra kerülnek, akkor önt sem nyugtatják meg, azzal együtt, hogy több kell, egyetértünk. Tehát olyan helyzetet kell teremteni, ahol az alacsonyabb képzettségű emberek is helyzetbe kerülhetnek, és olyat, ahol a diplomás pályakezdő fiatalok is sokkal inkább lehetőséget kapnak, mint ahogy, mondjuk, a korábbi kurzus időszakában kaphattak. Nem véletlenszerű, hogy, mondjuk, a Start-program elindításával azt akarjuk megteremteni, hogy a munkaadók kellően motiváltak legyenek a pályakezdő diplomások foglalkoztatása tekintetében, hogy az első évben csak 15, a másodikban 25 százalékos, és a harmadik esztendőben terhelje majd őket az a járulékteher, ami egyébként a normál foglalkoztatási keretek között megjelenik.

Igen, látjuk azt, hogy hol és milyen típusú problémák vannak. A problémák kezelése tekintetében megfelelő intézkedési és elképzelési soraink vannak. Természetszerű, hogy mindezek mellett arra is oda kell figyelni, és arra is erőket, forrásokat kell csoportosítani, hogy a megfelelő gazdasági környezet tovább erősödjön; hogy a hátrányos helyzetű térségek olyan támogatási feltételrendszer keretei között tudják élni az életüket, ahol a foglalkoztatás bővülése nem elképzelhetetlen kategória, hanem valósággá válik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 68 2005.05.31. 2:04  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Ékes úr, nem mondom, hogy nem tartozik a témakörhöz az, amiről beszélt, de szorosan értve nem a négy törvényjavaslatról szólt a dolog. De szükségszerű beszélni ezekről a kérdésekről, úgy, ahogy Rákos úr is mondja, hogy az 50 ezer forintos minimálbér meg kell-e hogy ijesszen valakit, vagy nem. Persze, ha csak azt nézzük, hogy egy munkaadó hogyan közelít a minimálbér összegéhez, hogy az az a pénz-e, amit a dolgozó a zsebébe tesz, vagy az a pénz-e, amit a kormányzat a magáévá tesz, nem mindegy. Azt tudja ugye, hogy abban az időszakban azoknak a pénzeknek a java része nem a dolgozók zsebébe került, hanem a kormányzat kezébe.

A filozófiája tehát ennyiben más a mi gondolkodásunknak, hogy amikor mi minimálbért emelünk, mindezek mellett arról gondoskodunk, hogy ez személyi jövedelemadó-mentes legyen, tehát oda kerüljön a dolgozók zsebébe, és nem az állam kezébe. Visszatekintve Ékes úr felszólalására, csak azt szeretném mondani, hogy mennyiben változik a világ folyamatában előrehaladva. A foglalkoztatókat 1992-ben, biztos ismert ez az időszak, 24,5 százalékos nyugdíjjárulék terhelte és 19,5 százalékos egészségbiztosítási járulék. Ha ezt a kettőt összeadjuk, követhető, hogy az gyakorlatilag 44 százalékos mértéket öltött. Jelen időszakban a munkaadó tb-járulékfizetési kötelezettsége folyamatában is csökkent, de jelen időszakban ez úgy néz ki, hogy ez 18, illetve 11 százalék, azaz 30 százalék alatti.

Azt gondolom, hogy ez az a folyamat, amit érdemes erősíteni, és ez az a folyamat, amelynek a medrében haladva előre el lehet érni azt, hogy foglalkoztatásbővülés és további erősödés következzen be.

Köszönöm szépen.

(12.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 74 2005.05.31. 2:08  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy Rákos Tibor képviselőtársam nincs a teremben, mert a felszólalásával kapcsolatosan szeretnék néhány jelzést tenni. Korrektnek tartom a megközelítését. Persze, azt nem tartom már jónak, hogyha prejudikáljuk a rossz helyzet kialakulását, vagy kívánjuk is netán azt. Ez nem jó, azt gondolom, ez nem hoz olyan eredményt, mint amit szeretnénk.

Cselekedni meggyőződésem szerint nem vagy nemcsak akkor kell, hogyha a helyzet rossz, cselekedni akkor is kell, hogyha a helyzet jó, mert még jobb helyzet kialakulását kell megteremteni. Egyébként nem akarok a számok birodalmában elmélyedni, de azt azért önök is tudják, hogy az elmúlt években 3-4 százalékpontos gazdasági növekedés jellemezte az országot, három év alatt 24 százalékos reálbér-növekedés következett be, az infláció mértéke folyamatosan csökkent.

Na most, visszatérve az őáltala megfogalmazott dolgokhoz, hogy a rendszerben az ellátás tekintetében van-e pluszforint, jobban járnak-e vagy rosszabbul járnak az emberek. A helyettes államtitkár asszony bizottság előtt elmondott véleménye alapján mintegy 4 milliárd forinttal több kerül az ellátórendszerbe az álláskeresési támogatáson keresztül.

A másik része a dolognak, hogy a regionális átképző központok és a munkaügyi központok hogyan kapnak helyt és hogyan jutnak helyzetbe a kérdés kezelése kapcsán. Én azt gondolom, hogy a regionális átképző központok legkiváltképp a hátrányos helyzetek minimalizálása tekintetében, a munkaügyi központok pedig akképpen, hogy az egyénre szabott stratégiák kidolgozásában legyenek jelen, és működjenek együtt természetesen a regionális átképző központokkal.

A képzéseknél pedig szeretném jelezni, hogy a keresetpótló juttatás mértéke az a minimálbérhez igazodik, annak a 60 százaléka, ha azt kiszámoljuk, akkor az meghaladja azt az értékhatárt, amiről az előbb beszéltünk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 90 2005.05.31. 2:01  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Font Sándor jelezte, hogy milyen gondjai-bajai vannak az alkalmi foglalkoztatással. Szeretném jelezni, hogy nem csakis a természetes személy az, aki mint munkáltató megjelenhet, hanem a kiemelten közhasznú társaságok, szervezetek is, ilyen értelemben sokkal szélesebb ez a paletta. Csak még egyszer, azért, hogy tiszta legyen: 7-8 év leforgása alatt 1997-ben 11 ezer fő volt az, aki alkalmi foglalkoztatásban, munkavállalásban részt vett, most pedig 132 ezer fő. Magyarul: van értelme ezzel a kérdéssel foglalkozni a közteherjegy akár csökkentése mellett is, még akár úgy is, hogy a regisztrált munkanélküli esetében nem nő ez a teher, annál csökken, aki nem regisztrált munkanélküli, és pont azért, hogy legitimizálja a helyzeteket, és pont azért, hogy biztosítottá váljanak emberek, gyakorlatilag egészségügyi és nyugellátási biztosításban is részesülhessenek. Ez tehát pozitív, és nem negatív.

A másik része a dolognak, hogy ez nem költségvetési tétel. Ez '97-ben is 100 millió forintos nagyságrendű volt, és amikor megtízszereződött a résztvevők száma, akkor sem éri el a 800 millió forintos nagyságot, tehát nem költségvetési tétel, hanem sokkal inkább szolidaritási, biztosítási tétel az emberek javát szolgálóan.

A családi pótlékot érintően már képviselő asszony szólt, csak tételesen szeretném mondani. A gyermekvédelmi támogatás 5430 forintos nagyságrendje a korábbiakban, ha valaki elhelyezkedett, és munkát vállalt, elveszítésre került, a motiváltság nem volt meg a dologban. Most pont azt a rendszert alakítottuk ki, hogy ne veszítődjék el az egységes családtámogatási rendszer keretei között, így tehát a munkavállalásban nem ellenérdekeltté, hanem érdekeltté válik a munkavállaló.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 100 2005.05.31. 2:05  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Font Sándor szavaiból az tűnik ki a számomra, mintha Magyarországon nem is lenne munkanélküliség, hiszen nincs, aki munkát vállaljon, nincs ilyen hajlandóság, nincs ilyen szándék, holott jól megfizetett, mezőgazdaságban foglalkoztatott emberekről beszél.

Ez a kép elég ellentmondásos. Abban van szerintem igazság, hogy a munkavállalási hajlandóság nem mindenki esetében éri el azt a szintet, amelyet el kellene hogy érjen. Igen, ehhez szükségszerű kellő motiváció kialakítása.

A törvényhez visszatérve, amelyről Németh Szilárd úr szólt a prémiumévek program keretei között: ő azt fogalmazta meg, hogy elveszítenek munkabért, elveszítenek munkahelyet, sok minden egyéb mást. Nem erről szól a törvény. A törvény arról szól, hogy a nem költségvetési fenntartású munkáltatókra is kiterjeszti a munkaviszonyból való fokozatos távozás lehetőségét, vagyis azt mondja, hogy foglalkoztassák ezeket az emberek részmunkaidő keretei között.

A részmunkaidő keretei között történő foglalkoztatás több mint az elbocsátás. Az lehetőséget ad arra, hogy jogviszonyban maradjon az adott ember, és úgy maradjon jogviszonyban, hogy közben minden egyéb juttatást megkaphat, amit egyébként nyolcórás foglalkoztatás keretei között is megkapna. És ha ezt a juttatást megkapja, akkor semmifajta joghátrány nem éri őt abból a szempontból sem, hogy a Munkaerő-piaci Alap pont arról szól e tekintetben, hogy megfizesse azokat a nyugdíjjárulék-, nyugdíj-biztosítási járulék-, magánnyugdíj-biztosítási kiadásokat, amelyeket egyébként a munkáltató fizetett volna meg a másik négy óra tekintetében. Ezzel biztosítja azt, hogy a későbbiekben, amikor nyugdíjba kerül, semmifajta joghátrány ne érje, és a nyugdíj összege ne csökkenjen. Erről szól ez a törvény, képviselőtársam.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 112 2005.05.31. 2:05  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Font Sándor a mezőgazdaságot érintő problémákat, főleg a szezonális jellegű problémákat érinti, azt én teljesen világosan értem, látom, vannak olyan típusú problémák, amelyekre, így adott szezonális feladatok ellátására nagyon nehezen toborozhatók össze emberek. Biztos, hogy ennek több hátulütője van, biztos, hogy ebben szerepet játszik az is, amiről Göndör képviselőtársam beszélt, hogy talán nem érzik elegendőnek a tevékenység ellenében nyújtott pénzügyi szolgáltatást az érintettek.

A másik oldalról nézve pedig vannak olyanok is - és erről ma már beszéltünk egyébként más törvények keretei közötti módosítások kapcsán -, akik bizonyos szociális ellátásoktól estek el akkor, ha munkát vállaltak. Ugye, ez a gyermekvédelmi támogatás rendszere volt.

(13.30)

Az a jó, ha afelé haladunk, hogy beépítettük az egységes családtámogatási rendszerbe a gyermekvédelmi támogatást, és ezáltal az, aki munkát vállal, nem esik el ettől, hanem a továbbiakban is megkapja. Mert akkor nem azon fog morfondírozni, hogy vállaljak-e munkát vagy ne vállaljak, mert három gyermekem után kapok tizenhatezer-egynéhányszáz forintot, de ha vállalok munkát, akkor ettől elesek. Hát persze, hogy alulmotivált lesz, ha ez a helyzet fennáll. Nem véletlenszerű, hogy ezek a módosítások ezért következnek be. Azt gondolom, hogy ezek együttesen, halmazati jelleggel szülnek olyan helyzeteket, amelyek a nagyobb hatékonyságot és a nagyobb munkavállalási hajlandóságot megteremtik, akár a mezőgazdasági szezonális foglalkoztatás tekintetében is.

Németh Szilárd úrnak pedig csak annyit mondanék, hogy a prémiumévek program arról szól, hogy a munkanélküliség helyett legalább részmunkaidőben. A másik része után megfizetett járulékok esetében pedig ne essek el tőle, és ne csorbuljon a nyugdíjam. Ez lényege a történetnek.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 122 2005.05.31. 2:11  13-129

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Pichler képviselőtársam azon mondatai, amelyek arról szólnak, hogy én bármikor is azt mondtam volna, akár ma vagy bármikor is, hogy a munkanélküliségi ráta értékének a növekedése helyett a csökkenése mutatkozott meg az elmúlt években, nem helytállóak, már csak azért sem helytállóak, mert ennek a szakmának annyira az ismerője vagyok - ha nem is nagyon, de annyira -, hogy az alapfogalmakkal tisztában vagyok.

Mindig arról beszélek, most is azt mondom, hogy a foglalkoztatottsági ráta - az a lényeg, az a legfontosabb, hogy a hozamot termelők minél többen legyenek -, akárhogy boncolgatjuk, akárhogy nézzük, szeretjük, nem szeretjük, sajnáljuk, a foglalkoztatottsági ráta értéke az elmúlt három évben a korábbiakhoz képest nőtt. A munkanélküliségi ráta értéke is növekedést mutatott, de én mindig azt mondom, hogy azzal együtt, hogy ez növekedett, az a legfontosabb, hogy egyrészt a foglalkoztatás bővülése történt meg, másrészt az inaktivitásból sokan bejöttek akár a munkaügyi regiszterekbe, akár a munka világába. Csak azért, hogy a fogalomrendszer tekintetében tiszta képet rajzoljunk fel.

Egyetlenegy kérdés, ami a kistelepülések munkanélküliségét érinti. Nem 2002 után lett egy 470 fős kistelepülésen 420 regisztrált munkanélküli, nem. Nem, mert akkor a rátaértékek növekedése, az a piciny növekedése előtte milyen alapképet festett volna? Szeretném tehát jelezni azt is, hogy mindig akkor, amikor valamilyen viszonyítási alapot teremtünk, akkor az előző időszakra is tudjunk visszagondolni.

Az nem jó, hogy így van. Annak érdekében kell mindent megtenni, hogy ne így legyen, hogy a foglalkoztatás bővüljön, és a kistelepülésekről is egyre kevesebben legyenek munkanélküliek, és a foglalkoztatottság tekintetében egyre többen találják meg az életüket, a lehetőségüket, minél jobb jövedelmi viszonyok mellett.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 188 2005.06.06. 2:06  181-219

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden szólnék. Én a dolog elejéről indulnék el, ami arról szól, hogy a feketefoglalkoztatás mennyire gátolja vagy milyen mértékben féke a magyar gazdaság fejlődésének. Azt hiszem, hogy ehhez különösebb magyarázatot nem kell senki számára tenni, mindenki számára fogható világosan az, hogy minél szűkebb ez a kör, és minél tágabb az a kör, aki a tisztesen hozamot termelők körét gyarapítja, onnantól kezdve természetszerűleg az újraelosztásban való részvétel lehetősége is egyre többeket érinthet meg.

Ilyen értelemben tehát a legfertőzöttebb területek vonatkozásában - ide tartozik az építőipar, ha akarjuk, ha nem, és ezt nemcsak prognosztizálják, hanem vizsgálati-tapasztalati számadatok sokasága támasztja alá - az építőipartól kezdve a kereskedelmen, a vendéglátáson keresztül ezek mérhető felületek. Az építőipar tekintetében tehát fogható, látványos intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy tisztuljon az a felület, amely tekintetében ezek a torzó helyzetek fennállnak.

Béki Gabriella szól arról - talán jogos aggodalmat is megfogalmaz -, hogy bizony ez persze hozhatja magával azt is, hogy bizonyos árdrágulások is bekövetkezhetnek, de másik oldalról nyugodt lelkülettel az is megfogalmazható megítélésem szerint, hogy nem feltétlen bizonyossággal fogalmazható meg ez a feltételezés, mert lehet, hogy csak éppen az extraprofitokból kell bizonyos értelemben engedni. Ez is benne van ugyanúgy a rendszerekben, mint ahogy az előbbi megfogalmazás és állítás.

A lényeg tehát igazából az, hogy olyan helyzetet kell teremteni, ami a verseny tisztaságát adja meg. Nem a versenyhelyzet erősödéséről van itt elsődlegesen szó, hanem a verseny tisztaságáról. Az építőiparban rengeteg olyan cég is van, amely megfizeti az összes járulékot az élőmunka terhe után, és ilyen értelemben ezt másoktól is meg kell követelni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 192 2005.06.06. 2:04  181-219

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Úgy is kezdhetném a mondatomat, hogy azt kérdezem Mádi úrtól, hogy mit pártol, mi az, ami az ő számára fontos. A tisztes munkavállalási lehetőségek kialakítása? A feketefoglalkoztatás burjánzásának további elengedése? A versenyképesség vagy a tiszta versenyhelyzetek kialakítása? Tehát számtalan ilyen kérdést lehetne feltenni.

Az ő gondolataiban is éreztem azért én azt, hogy természetszerűleg és helyes módon afelé gondolkodik ő is, hogy nem jó az, ha feketén foglalkoztatottan jelennek meg - akár így, akár úgy, akár a társas vállalkozások, akár más keretek között - az emberek. Tehát ezért, azt gondolom, hogy indirekt módon, ha ki nem mondottan is, de ő is fontosnak tartja, és szükségesnek ítéli azt, hogy igenis kell bizonyos értelemben szankcionált intézkedéseket kilátásba helyezni.

Persze, nem csak és erre van szükség, másra is, ami gyakorlatilag olyan helyzetet teremt, hogy - az ő szavaival élve - ne a jó szándékkal elkövetett károkozás következzék be.

Mi is így gondoljuk, hogy nem ennek kell bekövetkezni. Nem véletlenszerű, hogy a száz lépés programjainak a keretei között nem fejeződnek be itt a történetek, hanem az adó kérdéskörével és nagyon sok minden egyéb mással is még foglalkozni fogunk. De egy dolgot mindenképpen rögzíteni szeretnék, ez pedig az, hogy a munkavállalói kiszolgáltatottságot minimalizálni kell, és bizony, ha a feketefoglalkoztatás tekintetében bármilyen úton-módon fellépünk, ez ezzel kell hogy párosuljon, hiszen a megfizetett járulékok arról szólnak, hogy egészségügyi, nyugdíjellátási jogosultságokat teremtenek, hogy olyan helyzeteket, amelyekre adott esetben az emberek nem is gondolnak, de belekerülhetnek és belekerülnek, ezeket orvosolhatják, akár az egészségügyi, akár a majdani nyugdíjjogosultság megszerzése tekintetében. Ezeket mindenképpen figyelembe kell venni.

Tisztelettel köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 200 2005.06.06. 2:06  181-219

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A felvetett problémákkal kapcsolatban annyit szeretnék jelezni, hogy ami az építőipar vonatkozásában megmutatkozó problémaként megjelenik, az nem kitaláció, az nem prejudikáció, az nem feltételezés. Nem, nem, azok gyakorlati tapasztalatok.

Bizony-bizony a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőségek vizsgálatainak az eredményei egyértelműen alátámasztják azt - Babák úr, meg lehet nézni ezeket -, hogy az építőipar azok közé az ágazatok közé tartozik, amely ilyen értelemben - idézőjelbe tettem - “fertőzöttö; gyakorlatilag a feketefoglalkoztatásnak a nagysága jelentősen meghaladja a vizsgálati tapasztalatok mérési adatai alapján az egyéb ágazatokban történő ilyen típusú összehasonlítást.

A másik oldalról nézve azt kell mondani, hogy az építőiparban is nagyon sok tisztes vállalkozás van, és szerintem sokkal több, mint amennyi nem. De jelentős azoknak a hányada, amelyek bizonyos értelemben, úgymond, a kevésbé tisztes kategóriába sorolhatók, és a cél az, hogy ők is a tisztes kategóriába sodródjanak, vagy éppen azt is mondhatom, hogy tűnjenek el arról a felületről, amelyen a tisztes vállalkozások vannak jelen, mert ilyen értelemben az ő versenytisztaságukat nehezítik meg.

A másik oldalról nézve pedig, ami a magánszférát érintő foglalkoztatást jelenti, a kalákában végzett munkák kérdésköre ettől, azt hiszem, elválasztható. Az pedig, hogy hogyan és miképpen lehet ezen enyhíteni: nem oly régen tárgyaltuk például az alkalmi munkavállalás keretei közötti foglalkoztatás kérdéskörét, amely a magánszemély mint munkáltató keretei között történő foglalkoztatásra is módot és lehetőséget ad.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 206 2005.06.06. 2:05  181-219

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Négy kérdésről címszavakban. Nem a vállalkozók szankcionálásáról szól a történet. A történet arról szól, hogy aki nem tisztességes módon, nem a törvényi keretekhez hozzáillesztetten kvázi foglalkoztat, azok esetében el kell járni, fel kell lépni, pontosan a tisztességesen foglalkoztatók érdekében, a versenytisztaság érdekében.

Másik oldalról minden ágazatban - nemcsak az építőiparban, minden ágazatban - a tisztességtelen tevékenység folytatásával szemben fel kell lépni. Csak én azt mondom, a vizsgálati tapasztalatok azt támasztják alá, hogy az építőipar ilyen értelemben fertőzöttebbnek tűnik, mint egyébként más ágazatok. De ez nem azt jelenti, hogy az építőiparban nincs számtalan tisztes vállalkozás - dehogy nincs! Sok van. De pont az ő érdekükben is célszerű és szükségszerű lépéseket tenni. Azt meggyőződésem szerint meg kell akadályozni, hogy mondjuk, egy építőipari tevékenység kapcsán olyan alvállalkozói körök sokasága formálódjék, alakuljon ki, amelynek a végén már megfoghatatlan a felelősség, a minőségi számonkérés és sok minden egyéb más. Olyan helyzetet kell teremteni, amely helyzet tekintetében a vállalt kötelezettségek tisztes teljesítése nyilván a megfizetett ellenérték fejében megtörténik.

Egy dolog még a minimálbér tekintetében. Nem akarok én elmenni erre a pályára, csak annyit szeretnék mondani, hogy abban az időszakban, amikor jelentősen megemelték a minimálbér összegét, annak a nagyobb részét a kormányzati zsebekbe, az államháztartási zsebekbe helyezték vissza, és nem azoknak a zsebébe, akik azért megdolgoztak, nem az emberek zsebébe került annak a minimálbérnek az összegszerűsége. Most pedig a személyi jövedelemadó-mentesség révén a minimálbér összege teljes egészében odakerül, gyakorlatilag már három év alatt az egyenértékűség megtörtént a korábbi minimálbérekből származtatott zsebekbe és a mostani zsebekbe került összegek tekintetében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 214 2005.06.06. 2:08  181-219

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Mindössze három apró gondolatot szeretnék megfogalmazni. Az egyik az, hogy Herényi Károly képviselőtársam mondta, hogy a feketefoglalkoztatottság mértéke milyen nagyságrendet ölt ilyen-olyan mérési adatok alapján. Minden bizonnyal jelentőset; hogy 30 százalékot-e vagy 20-at a magyar gazdaság életében, és ezen belül, ha az építőipart megvizsgáljuk, hogyan néz ki a helyzet, mennyire konvergál ehhez, vagy mennyire tér el ettől, erre különféle számadatokat, számsorokat tudnánk mondani. De nem is ez a lényeg, fajsúlyos, ez biztos.

A lényeg az, hogy látható módon ennek a kialakulása nem egyik napról a másikra, hanem egy pályaívet leírva, úgy 15-20 év távlatát felölelve következett be mértékadó módon. Hiszen 1989-et megelőzően ebben az országban 5,3 millió ember dolgozott legálisan, most 3,9 millió körül mozog a foglalkoztatottak száma. Ez ebben a 15 esztendőben nyilván a rendszerváltást követő sajátosságokból fakadóan ilyen értelemben teret nyert.

Törvényszerű tehát, hogy olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek egy ellenpólust képviselnek, és egy másfajta mozgást hívnak életre, például olyat, mint amilyen egészen más konstrukciós keretek között, egészen más viszonyrendszerben 1996-ban vagy '97-ben - nem emlékszem pontosan - a társasági nyereségadó tekintetében volt. Ha jól emlékszem, akkor 36 százalékos volt a társasági nyereségadó, 18 százalékra csökkentettük, a csökkentés eredményeképpen, ha nem csalnak meg az emlékképeim, másfélszer annyi forrás jött a költségvetésbe. Tehát igen, azt mondom én is, nyilván nemcsak szabályozni, szankcionálni kell, hanem ösztönözni is kell, ezeknek a módját is meg kell találni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 68 2005.06.08. 2:05  47-89

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, mindnyájan, akik valamilyen oldalról, valamilyen irányból e téma kapcsán kapcsolódhatunk, azok a gondolkodás középpontjába azért azt helyezzük elsődlegesen, hogy a demográfiai folyamatok alakulása hogyan és miképpen történik. Bernáth Ildikó úgy fogalmazott, hogy aggasztó; én azt mondom, hogy figyelmeztető. Nem mondanám, hogy aggasztó, hiszen ha a tavalyit a tavalyelőttihez viszonyítjuk, akkor semmiképpen nincsenek aggasztó folyamatok, ha 15 év távlatában áttekintjük a demográfiai folyamatok alakulását, akkor mindenképpen figyelmeztetőnek mondhatom.

Nyilván ezek a kérdések bizonyos értelemben az országgyűlési határozatban megfogalmazottak keretei között is kezelhetők, jobbíthatók, hiszen ha a meddőség kérdésköre tekintetében vannak olyan intézkedési lehetőségek, amelyeket kiegészítve munkajogi védettségekkel meg lehet alapozni, és olyan helyzetet lehet teremteni, hogy a terhesség vállalásának az eshetőségét növelni lehet, akkor ez mindenképpen a jó útnak a járása. És azért gondolom, hogy ez az országgyűlési határozat ilyen értelemben helyénvaló. Nyilván azt a fajta megkülönböztetettségi kérdéskört, annak az elkerülésének a biztosítását is meg kell teremteni a munkajogi védettségek keretei között, amelyet maga az országgyűlési határozat szellemisége is magában hordoz.

De azt kell mondanom, hogy a gyermekvállalási hajlandóság nemcsak ilyen intézkedések tekintetében fogalmazható meg, hanem meggyőződésem szerint bizonyos értelemben szemléletformálásképpen is, mert azt hiszem, egy mondattal úgy lehetne megfogalmazni: a gyermek nem csak pénz, a gyermekvállalás nem csak pénz kérdése.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 74 2005.06.08. 2:00  47-89

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bernáth Ildikó, nem akarom minősíteni a megjegyzést, de kicsit pikírtnek vélem azt a megfogalmazást, amely arról szól, hogy engem nem gondolkodtat el vagy nem aggaszt az, amit ön megfogalmaz. De azért hozzá kell rögtön tennem, aggasztónak akkor tartok egy folyamatot, ha mondjuk, valami a felére vagy a kétharmadára redukálódik. No, ilyenről szó nincs. A demográfiai folyamatok alakulásában ilyen mértékű változások nem következtek be sem az elmúlt esztendőben, sem az elmúlt tíz-tizenöt év távlatában.

Amiért én azt mondom, hogy elgondolkodtató, annak a hátterében pont az áll, hogy nemcsak Magyarország, hanem egész Európa öregszik, elöregszik. Ennek következménye nyilván az, hogy az eltartó képessége ennek a térségnek nehezebbé válik. Törvényszerű és természetes az, hogy közösen minden eszközzel azon kell munkálkodjunk, hogy olyan fajta életfilozófia kialakítását próbáljuk meg közvetíteni, amely a gyermekvállalási hajlandóságot megemeli Magyarországon. Igen, van tennivalónk ebben a dologban, de nem mondanám azt, ha valami nem aggasztó, hogy aggasztó. Azért nem mondanám, mert feleslegesen nem keltenék pánikhangulatot sem ilyen, sem más kérdésekben. Mint ahogy a munkanélküliség tekintetében is megfogalmaztam ezt. Természetes, törvényszerű folyamatok vannak a munka világában is, és ha már erről esett szó, akkor mindig azt mondom, ma is azt mondom, a legfontosabb nyilván az, hogy mennyi azoknak az embereknek a száma, akik dolgoznak. Ha az növekszik vagy legalább stagnál, akkor az nagy bajt nem okoz. A jó persze az, ha növekedési ütemet tud produkálni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 82 2005.06.08. 2:08  47-89

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Teljes a szinkron közöttünk, képviselő asszony, a tekintetben, hogy Magyarországon a gyermekvállalási hajlandóságot fokozni kell, hiszen egy társadalom életében nem lehet kérdés az, hogy mennyien vagy hogy minél többen szülessenek. Az eltartó képesség és minden egyéb más tekintetében nyilván ez alapozza meg az elkövetkezendő időszakot, ez alapozza meg a mai derékhadat, a generáció nyugodt megélési lehetőségét.

Nem véletlenszerű, hogy az elmúlt esztendőkben is több olyan intézkedés született a mostani országgyűlési határozaton kívül is, amely megpróbálja segíteni ennek a folyamatnak a pozitív alakulását. Gondoljon csak bele abba, hogy a családtámogatási rendszer hogyan és miképpen formálódott, hogy a családi pótlék mértéke mintegy 40 százalékkal emelkedett az elmúlt három esztendőben. Ezek mind-mind befolyásoló tényezők, persze biztos nem olyan mértékűek, amelyek megtöbbszörözik a születendő gyermekek számát, de hogy ez kihatással vagy ráhatással van erre a folyamatra, abban biztosak lehetünk.

(12.20)

Azok a fajta mozgások, amelyek pedig Európán belül jellemzőek, mármint hogy Magyarországra jönnek sokan, és az ő gyermekeik szaporulatszáma emeli meg a születendő gyermekek számát, ezek kétirányú folyamatok. Ugyanúgy, ahogy Magyarországra jönnek, ugyanúgy magyar fiatalok vagy éppen nem fiatalok Magyarországot időszakos jelleggel el is hagyják, és Németországban, Svájcban, bárhol másutt Európában növelik a született gyermekek számát az ő megszült gyermekeik. Tehát egy kiegyenlítődési folyamat is van e tekintetben.

Egy biztos, egy dologban együtt kell haladnunk: a gyermekvállalási hajlandóság növelése érdekében.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 92 2005.06.08. 0:50  89-147

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Bizottságunk rendben megtárgyalta, és összegző mondatként az fogalmazható meg, hogy 13 támogató és 9 tartózkodó vélemény mellett gyakorlatilag elfogadásra ajánlja a parlamentnek. Javasolja azt, hogy mérlegelje azokat a szempontokat, amelyek az előterjesztésben megfogalmazódnak.

Ez az előterjesztés nem csak a pályakezdőkről szól, bár leginkább a pályakezdőkre fókuszál, és olyan megoldási alternatívákat kínál, amelyeket a miniszter úr az expozéjában már érintett. Ilyeténképpen tehát nem véletlenszerű a bizottság állásfoglalása.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 106 2005.06.08. 2:11  89-147

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Visszagondolok mindig - mert célszerű és ésszerű is - az 1998-2002 közötti időszakra. Csak azért teszem a visszagondolást és az emlékezést, hogy képviselőtársaim figyelmét is fel tudjam hívni arra, hogy gondolkodjanak el, milyen típusú támogatási formákat létesítettek ebben az időszakban, ami a pályakezdő fiatalokat érintette meg. Nem az én emlékképeim azok, amelyek e tekintetben korlátosak, hanem nem sok mindent tudok felsorolni.

De nem is ez a baj. A baj alapvetően az, ami a miniszteri expozéban is elhangzott, hogy közben, mármint abban az időszakban, amikor ezen támogatási feltételrendszerek sokasága nem mutatkozott meg, közben olyan beiskolázási rendszert valósítottak meg, amely gyakorlatilag, mára vonatkozóan, a mai időszakra nagyon sok fiatal pályakezdőt hoz olyan helyzetbe, hogy a munkaerőpiacon nagyon nehéz az elhelyezkedési esélyük. Nem azért, mert ma a munka világának a fogadókészsége olyan, mint amilyen, hanem egyszerűen azért, mert megfontolatlan, átgondolatlan beiskolázási lehetőségek sokaságát teremtették meg. Nyilván ezért ebbe az irányba is lépni kell, gyakorlatilag a felnőttképzés, de visszamegyek: a szakképzés vagy a felsőfokú oktatás tekintetében is változásokat kell végrehajtani. Ez az egyik alapja a kialakult problémáknak.

A dolog másik része, hogy mint érzékelhetik és láthatják, nyilván a meglévő, kialakult problémák kezelésére a kormány aktív intézkedési sort alakít ki fél évvel ezelőtt, majd kellő rugalmassággal, látva, hogy ettől nagyobb mértékű, pozitívabb kihatással bíró intézkedéseket kell hozni, ezek megtételére is kész és hajlandó.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 110 2005.06.08. 2:10  89-147

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Sisák képviselőtársam szól a munkanélküliség kialakulásának folyamatáról, szól arról, hogy 2002-ben 5,7 százalék, 2005-ben 7,2 százalék a regisztrált munkanélküli. Igen, nem vitatom, ennyi, így igaz, ezek helytálló számadatok. Node, Sisák képviselőtársam, a másik két dologról miért nem szól? Vagy azért, mert nem tudja, vagy azért, mert nem akar, de a munka világa legalább három tényezőből tevődik össze. A regiszterben lévő emberekből, azokból, akik dolgoznak, meg az inaktívak köréből.

Tudja, úgy néz ki a helyzet, hogy bármennyire szeretnék, mégsem annyira rossz a helyzet, hiszen a foglalkoztatottak száma még jelen pillanatban is több, mint amennyi a kormányváltás esztendejének ugyanezen hónapjában volt. (Sisák Imre János közbeszólására:) Mondom, több - mondom, több! - a foglalkoztatottak száma. Meg kell nézni a KSH ezen típusú kiadványainak számadatait is. Ha ezt látják, akkor talán megint nem olyan magatartásformát kellene felöltenünk magunkra, ami pánikhelyzet kialakítását szolgálja, ami azt próbálja megmutatni, hogy hú, de rossz itt, Magyarországon, hiszen… Nem így van, hölgyeim és uraim, nem így van. Többen dolgoznak ma ebben az országban, mint három évvel ezelőtt. A másik része a dolognak pedig az, hogy az inaktívak körében, akik a munkaerőpiactól oly messze voltak, több mint százezer fővel csökkent a számuk.

Magyarul, van egy háromtényezős rendszer, amely tényezőben, a regiszterben valóban többen vannak, mint három évvel ezelőtt, de részben azért, mert olyan programok indultak, amelyek hozzáférési lehetősége megkívánja a regiszteri létet, mert elhelyezkedési támogatási rendszereket működtetünk, újakat, amelyeket önök nem is ismertek, és ezáltal fogékonnyá váltak a regiszterben való létre az emberek. De a lényeg a foglalkoztatottak száma és az inaktívak csökkenése.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 116 2005.06.08. 2:06  89-147

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Igen, nem jó az, ha nő a regisztrált munkanélküliek száma. De még mindig jobb, mint ha ellátatlan emberek sokaságának a száma nő. Ilyen értelemben nem akarom magyarázni a szót, egyszerűen azt mondom, hogy jobb az a helyzet, ha a regiszterben lévő emberek száma nő, ha ellátottá válnak, mint ha azon kívül vannak.

Azt szeretném érzékeltetni, hogy olyan butaságokkal érvelni - mert nem tudom másképp megfogalmazni -, hogy egy év leforgása alatt a regisztrált pályakezdő munkanélküliek aránya 2 százalékról 22 százalékra nőtt, a társadalom előtt nem célszerű, mert egyfajta olyan bizonyítványt állít ki magáról akár Sisák képviselőtársam, akár bárki más, hogy fogalma nincs a lezajló folyamatokról. Az elmúlt években 6-9, 6-10 százalék között pulzált, mozgott egyébként a regiszteren belüli pályakezdő munkanélküliek részaránya. Az, hogy ki, miképpen használ egy szót, és arra hivatkozva mondunk a parlamentben butaságot, szerintem minősíti a képviselőt is, mert a saját véleményét kell hogy megfogalmazza elmondott szavaiban, és nem másokra való hagyatkozás alapján kell hogy véleményt alkosson. Ez az én személyes véleményem. Még egyszer azt mondom, butaság olyanokat használni; nem valós a kép, igaztalan.

 

(13.30)

 

A másik oldalról nézve pedig azt mondom, hogy minden olyan dolog, minden olyan intézkedés, ami enyhít, könnyít a tekintetben, hogy a munkaadók foglalkoztatási hajlandósága nagyobb mértékű legyen a pályakezdő fiatalok esetében, és az ő motivációs hajlandóságuk is nőjön, az pedig szükségszerű és célszerű. Ez a Start-program, illetve ez a csomag, ami most előttünk van, ilyen értelemben egyértelműen ezt a célt szolgálja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 120 2005.06.08. 2:04  89-147

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Sisák Képviselőtársam! Nem személyesítem, én azt mondom, és az ön nevét használtam, hogy ha elhangzik ilyenfajta álláspont, nem önt, akinek a szájából ez elhangzik, azt minősíti az én véleményem szerint. De nem ezzel akarok én foglalkozni, egyszerűen azzal, amiről ez a törvénytervezet szól.

Ez a törvénytervezet olyanfajta kedvezmények halmazát hordozza magában, ami meggyőződésem szerint a munkaadók érdekeltségét felkelti a fiatalok foglalkoztatása tekintetében. Akkor, amikor az átlagos járulékteher a 29 százalék, a 3 százalék munkaadói járulék meg az eho tekintetében olyan 35-36 százalékra tehető, és azt mondja ez a javaslat, hogy a járulék mértékének alapjául szolgáló összegnek csak a 15 százalékát kell megfizetni 12 hónapon keresztül, akkor ez minden bizonnyal változást fog hozni, foglalkoztatási hajlandóságot fog növelni. Ez egy 100 ezer forintos nagyságrendű bér kifizetése esetében havonta durván 20 ezer forint megtakarítást jelent a munkaadónak. Ez az, ami motivációs hajlandóságot teremt, és ha ezt a motivációs hajlandóságot fenn tudjuk tartani legalább részben, mondjuk, az azt követő esztendőben ott, ahol 25 százalékos mértékű ez a teher, akkor két év leforgása alatt ennek a pályakezdő fiatalnak van esélye, van sansza arra vonatkozóan, hogy be tudja bizonyítani, hogy rá a munkaadójának szüksége van, hiszen ő egy hozamtermelő ember, olyan, aki a munkaadó szemszögéből nézve produktumot tud előállítani.

Azt gondolom tehát, hogy ez a fajta gondolkodásmód, ez a fajta logika, ami ezen a javaslaton keresztül megfogalmazódik, helytálló és támogatandó, támogatható akár az ellenzék részéről is, és ha ezt az utat járjuk, akkor lehet változtatni azon, hogy a regiszterben lévő pályakezdő munkanélküliek aránya, számadata kisebb mértékű legyen. Ehhez kérem az önök támogatását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 124 2005.06.08. 2:10  89-147

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egyikünk részéről sem kérdéses, hogy ha egy pályakezdő munkanélküli a munka világában megtalálja a helyét, akkor nagy valószínűséggel a munkaadójának kevesebb költséget jelent, mint egy átlagos munkavállaló. Magyarul, azt akarom ezzel érzékeltetni, hogy az a fajta kiszorító hatás, amiről Sisák képviselőtársam beszél, ilyen értelemben direkten semmiképpen nem fogható meg, hiszen a költségek oldaláról sokkal szorítottabb, sokkal inkább keretek között tartott a felmerült költségek nagysága, hányada, mint egy átlagos foglalkoztató esetében. Ráadásul, még ha ehhez különféle kedvezmények jóváírása, hozzátétele is megtörténhet, akkor nyilvánvaló, hogy ezeknek a felmerült költségeknek a hányada durván az egyharmad és a fele közé esik egy átlagos, munkaviszonyban lévő ember esetén, a felmerült munkabér- és járulékos költségek tekintetében. Tehát ilyen értelemben egyenértékű kiszorító hatásokról semmiképpen nem lehet beszélni. Ha már ezt a felszínre hozzuk, akkor nagyjából két pályakezdő fiatal bére és járulékterhe jelent olyan költséget a kedvezmények figyelembevétele mellett, mint ma egy átlagos bérszinten foglalkoztatott emberé.

Új munkahelyek: Sisák képviselőtársam, szomorú az ön számára lehet, remélem nem, Magyarországon az elmúlt esztendőben is nagyon sok új munkahely született. Mondok önnek egy példát arra vonatkozóan, mert ön is használt példákat, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami Nógrádtól nem oly messze van, mennyi és milyen új munkahelyek teremtődtek. Csak a 2004-es esztendőben mintegy két-két és fél ezer kézzelfogható új munkahely teremtődött Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ezek között pedig olyan típusúak is vannak, amelyek magasabb munkakultúrát kívánnak meg, mint a korábbi időszak feladatainak az ellátása.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 130 2005.06.08. 2:06  89-147

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem, nem, elkeseredett küzdelemről nincs szó, képviselőtársam. Másról van szó. Fogalomértelmezésről van szó, illetve a tényhelyzet megvilágításáról.

Valószínűleg Sisák képviselőtársam is tudja, csak nem tud róla beszélni, nem akar róla beszélni, korlátok közé van szorítva, hogy a foglalkoztatottak száma több, mint mondjuk, három évvel ezelőtt volt. Ha pedig több, Sisák képviselőtársam... (Sisák Imre János: Hol?  - Magyarországon, ebben az országban élünk -, ha pedig több a foglalkoztatottak száma, akkor az törvényszerűen mit jelent? Az törvényszerűen azt kell hogy jelentse, hogy több ember számára nyílt munkalehetőség. Márpedig, ha több ember számára nyílt munkalehetőség, akkor nincs alapvető baj ebben az országban. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Azt lehet mondani, hogy még több munkahelyre van szükség, igen, egyetértek önökkel, még több munkahelyre van szükség, többre, nem 30-40-50 ezerrel többre, mint három évvel ezelőtt, hanem még több munkahelyre van szükség. De az nem baj, ha az emberek egy része, aki a korábbiakban ellátatlanul szenvedte az életét, legalább minimális ellátásokban részesül, ha legalább egy lépéssel közelebb van a munka világához, ha legalább támogatási rendszerekben érintetté válhat, és esélyt kap arra, hogy ő is a munka világában terepet tudjon nyerni a későbbiekben.

Még egyszer arra szeretném a figyelmüket felhívni, legalább három dolog vizsgálata szükséges ahhoz, hogy a munkaerőpiac leírásában jellemző képet tudjunk alkotni. Igen, fontos a munkanélküliek száma, de legalább ilyen fontos az inaktívak számának alakulása, ami csökkent az elmúlt években, és legalább ilyen fontos - az én értékítéletem szerint a legfontosabb - a foglalkoztatottak száma; az pedig, bármennyire fáj - de remélem, nem fáj -, több, mint három évvel ezelőtt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 140 2005.06.08. 2:03  89-147

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársam intelmét megpróbálom betartani, csak annyira térek ki, hogy Sisák képviselőtársam is tisztán lássa a folyamatokat. Még egyszer megerősítem: igen, tényszerű, Nógrád megyében az elmúlt négy esztendőben mintegy 1 százalékponttal megnőtt a munkanélküliségi ráta értéke, de ha már az északkelet-magyarországi régiót nézzük, akkor ez egy stagnáló állapotot jelent. Mert például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyanebben a négy esztendőben csökkent a munkanélküliségi ráta értéke, és Heves megyében pedig gyakorlatilag a stagnálás állapota áll fenn. Tehát az északkelet-magyarországi régió, amelyik nagyon nehéz helyzetben van, még a munkanélküliség tekintetében is gyakorlatilag nem romló tendenciáról adhat számot.

A másik része a dolognak - és ezzel többet nem kívánok foglalkozni, vagy értjük, vagy megértjük, vagy meg akarjuk érteni -, a legfontosabb az, hogy a foglalkoztatottak száma hogy alakul. Soha nem azt mondtuk, hogy 400 ezerrel többen fognak tudni dolgozni ebben az országban ebben a ciklusban. Azt mondtuk, 300-400 ezer új munkahely megteremtéséhez próbálunk olyan gazdasági környezetet teremteni, ami ennek az esélyét megadja. Igen, meg is teremtődött, hiszen több mint 200 ezer - de majd a miniszter úr pontos számot is tud önnek mondani - új munkahely teremtődött, és persze meg is szűnt. De a lényege ennek a történetnek az, hogy a kettő közötti szaldó még így is pozitív, mert többen dolgoznak ma, mint 3-4 esztendővel ezelőtt.

A másik része a dolognak pedig, de erre már csak egy mondattal tudok kitérni, azt hiszem, hogy ennek a törvényjavaslatnak az a lényege, hogy azokon a parciális területeken, ahol adott esetben a leghátrányosabb helyzetben vannak a munkavállalói hajlandósággal bírók, akár az 50 év felettiek, akár a pályakezdők, olyan kedvezményeket vezessünk be, amelyek a munkaadókat megfelelő módon ösztönzik a foglalkoztatásukra. Ezt tesszük, ehhez kérem a támogató segítségüket.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 206 2005.09.12. 1:01  203-211

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk a mai napon megtárgyalta az előterjesztést. Az ILO 92. ülésszakán elfogadott állásfoglalás megerősítésére kerítettünk sort. Kapcsolódó kérdések kapcsán a szakképzéssel kapcsolatos általános kérdésekről, az emberi mint humán erőforrásba történő befektetések szükségszerűségéről, valamint az intézményi struktúráról, a tiszkek és az átképző központok kérdésköréről ejtettünk szót a bizottsági ülésen.

Megállapításra került, hogy rendkívüli feladatok nincsenek, tennivalók persze igen, mivel a szakképzési törvény, a közoktatási törvény, a felsőoktatási vagy a felnőttképzési törvény ezeket az utakat kijelöli. Ilyen értelemben egyszerű volt a helyzetünk, egyöntetű állásfoglalással erősítettük meg az ajánlásban megfogalmazottakat, és azt javasoljuk a parlamentnek, hogy ezt fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 212 2005.09.19. 1:02  203-223

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy mondatban össze tudom foglalni mindazt, ami szeptember 12-én a bizottsági ülésen megfogalmazódott. Bernáth Ildikó elmondta a bizottsági ülésen történt dolgokat.

Valójában nem volt nézetkülönbség az elhangzottak tekintetében, mindössze talán annyi, hogy mi a kormánypárti oldalról nem tartottuk kizártnak, sőt kezelhetőnek éreztük azt, ami a foglalkoztatási törvénnyel kapcsolatos ügyek intézésével kapcsolatban a felszínre került. Ennyi volt az, ami különbözőségként fogalmazódott meg, egyébként pedig a törvényjavaslatot elfogadásra javasoltuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 12 2005.10.05. 5:03  1-265

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk szeptember 26-án tárgyalta az adó-, járulék- és költségvetési befizetésekről szóló törvényjavaslatot. Ennek a tárgyalásnak az eredményeképpen a végkövetkeztetés az volt, hogy ez az előterjesztés mindenképpen alkalmas arra, hogy általános vitára kerüljön - ez a többség álláspontja volt. Ezt az alapozta meg, hogy a kiszámíthatóság és a biztonság jellemzi ennek az előterjesztésnek a beltartalmát.

A koncepcionális gondolkodás, ami öt évre kiterjed, megadja a kiszámíthatóság alapját, hozzátéve azt a biztonságot is, ami az elmúlt évek adó- és járulékpolitikájából már visszaköszön, magyarra fordítva a szót, azt, hogy az átlagos adóterhelés évről évre folyamatosan csökken. Mint önök előtt is ismert, a 2000-es esztendőben az átlagos adóterhelés 39,5 százalékpontos volt, most, 2005-ben ez az adóterhelés várhatóan 38 százalék lesz. A törvény módosításából származtatottan 2006-ban pedig 38 százalék alá fog esni az átlagos adóterhelés. Ez azt jelenti, ha még inkább kézzelfoghatóvá akarom tenni a mondandót, hogy gyakorlatilag az a 200 milliárd forint a jövő esztendőben, amivel kevesebbet von el a költségvetés, az emberek zsebében marad, ezáltal nyilván az állampolgárok gazdagodnak, erősödnek.

Ha részleteire akarjuk bontani az előterjesztést, de csak kiragadott jelleggel, akkor mindenképpen üdvözölni kell az áfakulcsok csökkenését, a 25 százalékpontról 20 százalékpontra való csökkenését.

De ugyanilyen értelemben mindenképpen foglalkozni kell a személyi jövedelemadó mértékének sávszélesítésével és a kulcs csökkentésével is. Csak az összehasonlítás kedvéért mondom, hogy 1998-ban 250 ezer forint volt az alsó kulcs, és azon kurzus váltásakor, 2002-ben, négy év eltelte után pedig 600 ezer forint. 350 ezer forintot emelkedett az alsó kulcs mértéke a személyi jövedelemadó tekintetében. Ebben a négy esztendőben most még csak háromról beszélhetünk, de a negyedik esztendő végére ez úgy fog kinézni, hogy az alsó kulcs mértéke a 600 ezer forintról 2006-ban 1 millió 550 ezer forintra emelkedik, tehát mintegy 950 ezer forintos mértékű sávszélesítésre kerül sor. Magyarul a nagyobb jövedelmekhez illesztetten kisebb kulcsokkal kell az adókat megfizetni, tehát egyre növekvő, gyarapodó pénztárcák mutatkozhatnak az emberek zsebeiben.

És hozzá kell tenni azt is, hogy a felső kulcs tekintetében is 2 százalékpontos mértékű csökkenés következik be a jövő esztendőre vonatkozóan, 38-ról 36 százalékra, ami megint csak hozzájárul ahhoz, hogy az átlagos adóterhelés csökkenése következzen be.

Mindezek mellett a foglalkoztatáshoz illesztetten az élőmunka terheinek csökkentését szolgálja az az intézkedés, ami 2006 novemberében ér a végpontjára, valójában az, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértéke ekkor nullaforintossá válik. Ez az előző kurzus időszakában emelkedő tendenciát mutatott, és 2002-re 4500 forintos havi fejenkénti terhet jelentett. Azóta mi folyamatosan csökkentjük, és 2006-ra megszüntetjük ezt a munkaadói terhet.

Gyakorlatilag olyan intézkedések fogalmazódnak meg az adó-, járulék- és költségvetési befizetési törvényjavaslat beltartalmában, amelyek egyértelműen a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás további bővülésének lehetőségét hordozzák magukban, amelyek ha nem is a kívánt mértékben, de az elmúlt időszakban is megmutatkoztak, hiszen változó mértékben, de jelen pillanatban is 50-60-70 ezer fővel többen dolgoznak ebben az országban, mint a kormányváltás időszakában.

A másik oldalról nézve az aktivitás egyértelműen nő, az inaktívak köréből pedig egyre több embert sikerül kimozdítani, akiknek egy része persze a munkanélküliek között találja meg a helyét, annak érdekében, hogy ott segítségre lelve a következő fázisban a munkaerőpiacon találhasson helyet és lehetőséget.

Összegezve tehát azt tudom mondani, hogy a bizottság többsége az adó-, járulék- és költségvetési befizetésekről szóló törvénymódosítási javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 84 2005.10.05. 2:05  1-265

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Varga Mihály vezérszónoklatának két mondata megütötte a fülem. Az egyik arról szólt, hogy a mostani intézkedések büntetik a munkát, a másik pedig arról, hogy nem segítik a családokat.

Csak néhány apró momentumot szeretnék jelezni. Az első: ha számba vesszük azt az adóterhelést, ami az államháztartás összes adó- és járulékterheként jelenik meg a bruttó nemzeti termék viszonylatában, akkor azt látjuk, hogy ennek a mértéke 2000-ben 39,5 százalékpontos volt, 2005-ben 38 százalékpont várható, 2006-ban pedig 38 százalék alatti értéket fog ez képviselni. Folyamatában, időben szűkül ez az adóteher, csökken ez az adómérték. Ilyen értelemben megítélésem szerint ez a mondat tehát már önmagában sem állja meg a helyét, de hozzá lehet tenni például azt is, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértéke 1999-től 2002-ig folyamatosan emelkedett, 2002-től 2005-ig folyamatosan csökkent, és 2006-ban meg fog szűnni.

Nem akarok beszélni az iparűzési adóról, nem akarok beszélni a társaságiadó-kedvezményekről, nem akarok beszélni azokról a járulékkedvezményekről, amelyek különféle programok, például a Start-program keretei között a napokban láttak napvilágot, és még sok mindent tudnék mondani. Tehát alá tudom támasztani mindazt, amiről beszélek, de önmagában ennek az adóterhelési számadatnak a több mint 1,5 százalékpontos csökkenése is megmutatja azt, hogy hogyan és miképpen nemhogy nem bünteti, hanem kedvezményezi és serkenti azt, hogy a foglalkoztatottság bővülése tovább erősödjék az elmúlt három év viszonyrendszeréhez képest, és még tovább az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 108 2005.10.05. 2:05  1-265

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Varga Mihály vezérszónoklatában a második mondat arról szólt, hogy nem segíti a családokat az a törvényi változás, ami zajlik. Egy viszonyítással szeretném alátámasztani, és a kedves tévénézők figyelmébe ajánlani, hogy gondolkodjanak el rajta.

Gondolkodjanak el azon, hogy segít-e az bárkinek is, ha 2006-ban mintegy 2000 millió forinttal kevesebb adó kivetésére kerül sor, mint az előző esztendőben. Gondolkodjanak el azon, hogy segít-e az az állampolgároknak, ha viszonyítunk a négy évvel ezelőtti állapothoz, és azt mondjuk, hogy 600 ezer bruttó jövedelem felett már 30 százalékos adókulccsal kellett adózni, 1 millió 200 ezer forint feletti jövedelemnél pedig már 40 százalékos adókulccsal kellett adózni, miközben most, ebben az esztendőben is másfél millió forintig csak 18 százalékkal, 2006-ban a tervezetek szerint 1 millió 550 ezer forintig csak 18 százalékkal, és afeletti összegek esetében kell csak 38, jövőre pedig 36 százalékkal adózni.

Ha elgondolkodunk rajta, más következtetésre nem juthat senki, csak arra, hogy ebben a négy esztendőben a személyi jövedelemadóztatás tekintetében olyan változtatások mentek és mennek végbe 2005-ről 2006-ra is, amelyek egyértelműen a zsebekben hagyják a forintokat, azokat növelik, a pénztárcákban nő a pénz. Azt gondolom, ez a helyes út, ez az, amit járni kell, ez a kormány az elmúlt három esztendőben és az elkövetkezendőben is ezt teszi. Úgy hiszem, a gondolkodás végeredménye nem vezethet máshoz, mint hogy megerősítenek engem abban, ez az út a járandó.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 164 2005.10.05. 2:03  1-265

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Úgy látom, Varga Mihály képviselőtársamat addig érdekli a történet, ameddig ő beszél; aztán elhagyja a termet, majd remélhetőleg újra visszatér. Azért mondom ezt, mert a felvetésével kapcsolatosan szeretnék egy rövid reflexiót tenni.

A történet munkaerő-piaci aspektusát boncolgatta, és ahhoz hozzá kell illeszteni azt, hogy az elmúlt esztendőkben Magyarországon a foglalkoztatottak száma folyamatosan, lassú tendenciával, de növekszik. Ma 50-70 ezer fővel többen dolgoznak ebben az országban, mint a kormányváltás időszakában.

Önök mindig azt mondják, hogy nő a munkanélküliek száma - tényszerű -, de arról soha nem beszélnek, hogy közben 170-180 ezer fővel csökken az inaktivitásban lévők száma. Aki egy picit ismeri a munka világát, az nagyon jól tudja, hogy az inaktívak első körben többségükben nem a munkaerőpiacra, hanem adott esetben a munkaügyi regiszterbe kerülnek, pont annak érdekében, hogy egy lépéssel közelebb legyenek a munkaerőpiachoz, hogy segítséget kapjanak annak érdekében, hogy utána foglalkoztatottá váljanak.

Tehát ezt a három tényezőt, a foglalkoztatottságot, a munkanélküliséget és az inaktivitást érdemes egymás mellett és együttesen kezelni. És még egyszer hangsúlyozom: ma 50-70 ezer fővel többen dolgoznak, mint a kormányváltás időszakában, mindamellett, hogy közben a személyi jövedelemadó-terhek mértékadó módon csökkentek az elmúlt években, az elmúlt három esztendőben is, és a következő esztendőre vonatkoztatva is ez a tendencia érvényesül. Csökkennek az adókulcsok és nőnek az adósávok, tehát nagyobb jövedelmek esetében is kisebb mértékű adóbefizetések következnek be. Azt gondolom, mindezeket érdemes figyelembe venni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 192 2005.10.05. 2:07  1-265

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Soha senki nem mondja a szocialista frakcióban azt, hogy a munkanélküliség tekintetében a számok nem mutatnak növekedést. Azt mondjuk, hogy a foglalkoztatás bővülésével együtt zajlik ez a folyamat, és ez a legfontosabb, hiszen a hozamot termelők köre bővül, a foglalkoztatottak köre bővül, és egyre többen vannak az inaktivitásban, akik vagy foglalkoztatottá, vagy legalább munkanélkülivé válnak, hogy egy lépéssel közelebb legyenek a munkaerőpiachoz. Ezt talán nem lenne olyan nehéz megérteni, de úgy érzem, képviselőtársaim nem igazán akarják magukévá tenni. Még egyszer hangsúlyozom: a legfontosabb az, hogy a foglalkoztatottak száma nő, és ez a produktumtermelésben való részvételi arányt növeli.

Vannak gondjai a munkaerőpiacnak, persze önök is beszélnek a pályakezdőkről. Igen, durván 50 ezer pályakezdő fiatal van ma bent a munkaügyi regiszterben, de szeretném hozzátenni, hogy ennek okaként a korábbi, négy, öt, hat, hét évvel ezelőtti képzési struktúrák foghatók meg, hiszen nem a munkaerőpiac-konform, nem a munkaerőpiac igényeihez illeszkedő képzések zajlottak abban az időszakban, amikor, ha az emlékképeim nem csalnak, még önök kormányoztak.

 

(15.10)

Ennek a következménye gyakorlatilag ma így köszön vissza direkt módon a munkaerőpiacon. Nyilván mi ezt nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni. Nem véletlenszerű, hogy lépéseket foganatosítottunk, menet közben járulékkedvezményekkel, most pedig, október 1-jével a Start-kártya bevezetésével, amivel a mostani átlagos 34-36 százalékos járulékterhekkel szemben az első esztendőben egy pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetén 15 százalékos, második esztendőben pedig 25 százalékos járulékteher megfizetésével párosítja az ő foglalkoztatási lehetőségét. Így egy adott esztendőben egy munkáltató csak egy pályakezdő foglalkoztatásához hozzáillesztetten csak és ebben a formában mintegy 200-220 ezer forint megtakarításra tehet szert.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 218 2005.10.05. 2:10  1-265

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatás Magyarországon bővül. Igen, bővül, az elmúlt három évben folyamatosan, és nyugodtan mondhatom, bővülni fog az elkövetkező esztendőben is, mert olyan intézkedéseket foganatosít a kormány, amelyek segítik még az érzékeny területeken lévő pályakezdők vagy ötven év felettiek elhelyezkedését is. Olyan járulékkedvezményeket biztosít, amelyek a munkaadókat az irányba motiválják, hogy igenis ezen munkavállalási hajlandósággal megáldott embereket foglalkoztassák. Ráadásul az a jó hírem, hogy egyre többen akarnak Magyarországon dolgozni, tehát az aktivitási hajlandóság is nő. Az a dolgunk, a közös dolgunk, hogy megteremtsük annak az alapját, hogy mindenki, aki munkavállalási hajlandósággal, fogékonysággal és szándékkal bír, az dolgozni is tudjon.

Jelentem még egyszer, Magyarországon a foglalkoztatás mértékadóan bővül, és ezt az intézkedési sort, ami a hátunk mögött van, megerősíti az a Start-program, amely most október 1-jével lépett hatályba. Bár vannak olyan képviselőtársaim, akiknek ez fantáziamegoldást jelent, de mi úgy gondoljuk, hogy a vállalkozóknak ez nem ezt jelenti, hiszen annak a vállalkozónak, akinek egy adott esztendőben több mint 200 ezer forint járulékterhet nem kell megfizetnie, és így tud foglalkoztatni, mellette adott esetben még a munkaügyi központok által nyújtott támogatásokat is tudja párosítani ezekhez a járulékkedvezményekhez, azoknak ez nem fantáziamegoldás, kedves képviselőtársaim, azoknak ez kézzelfogható megoldás, annak érdekében, hogy azt a hasznot, hozamot, amit ők meg akarnak termelni, meg is tudják termelni kedvező feltételek mellett.

A másik részéről, csak egy számadattal szeretnék még visszatérni a személyi jövedelemadó kérdéséhez. Azt szeretném önöknek jelezni, hogy 2002-ben és 2006-ban hogy nézett ki egy 130 ezer forintot kereső ember személyi jövedelemadó-kötelezettsége: 2002-ben 444 ezer forintot fizetett meg, míg 2006-ban 280 ezer forintot fog. Döntsék el, akik minket néznek, hallgatnak, melyik a jobb megoldás!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 238 2005.10.05. 2:09  1-265

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel tölt el az, hogy egyre több ellenzéki képviselőtársam is tud annak örülni, hogy nagyobb a foglalkoztatottak száma, mint a korábbi időszakban, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma. Azt gondolom, az már jó, ha ennek tudnak örülni, és még jobb lesz, ha annak is fognak tudni örülni, hogy az elkövetkezendő időszakban még több lesz, hiszen olyan programok indulnak - például a Start-program keretei között -, amelyek segíteni fogják a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedését is. (Tállai András: Ezt mondja a 400 ezer munkanélkülinek! Például Borsodban nőtt a munkanélküliek száma.)

(16.00)

Ráadásul úgy, hogy két év leforgása alatt több munkáltatóhoz folyamatosan vihetik át a járulékkedvezményeiket, a foglalkoztatás időtartamától vagy módjától függetlenül ez a kedvezmény jár nekik. Azt gondolom tehát, hogy jó az, hogyha a munkaügyi regiszterek érzékeny felületei - a pályakezdők, az 50 év felettiek - vonatkozásában olyan támogatási formák jelennek meg, akár az adó- és járuléktörvények keretei között, akár azoktól függetlenül, amelyek az érintettek elhelyezkedését nagymértékben segítik.

A családtámogatás tekintetében megint csak úgy gondolom, jó az a rendszer, amelyik munkára ösztönöz. Jó az a rendszer, ami nem vesz el támogatásokat azért, merthogy valaki elhelyezkedik, és adott esetben a szociális ellátórendszerből a munka világába lép át. Mint ismeretes önök előtt, néhány esztendővel ezelőtt - még az önök kormányzása időszakára is visszavezethető ez - gyakorlatilag így működött a rendszer: elveszítették a gyermekvédelmi támogatásukat azok, akik a szociális ellátórendszerből a munka világa irányába léptek át. Változtatunk rajta, mert az életszerűség ezt kívánja meg. Nem szabad ezeket a forrásokat elveszíteni. Nem olyan rendszereknek kell működniük, amelyek fékeznek, hanem olyanoknak, amelyek a munka világába visznek, és egyre többen dolgoznak ennek révén; egyre többen hasznot és hozamot termelnek, hiszen Magyarországon ma is 80-90 ezer üres álláshely van az adott hónapban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 272 2005.10.05. 2:42  2,265-295

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! IX. hó 26-án tárgyalta a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság az előterjesztést az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról. Egy olyan előterjesztésről van szó, ami már, mondhatom nyugodtan, kellő időben az asztalra került, hiszen sok-sok moratórium, korábbi hosszabbítás volt e kérdéskör kapcsán, úgyhogy a szükségszerűsége nem kérdőjelezhető meg.

Kékesi képviselőtársam már az ekho és az eva viszonyrendszerét elmondta, hasonlóképpen a bizottságunk ülésén is felvetődött ez abban a kontaktusban, ahogyan részéről ez megfogalmazódott, úgyhogy ismétlésekbe itt nem bocsátkoznék. Gyakorlatilag arról szólnék röviden, ami megerősítésre került a bizottsági ülésen, mármint hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást és a művészeti élet szabadságának előmozdítását szolgálja valójában ennek az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásnak a bevezetése, mint ahogy az előbbi bizottsági véleményben is megfogalmazódott.

A mi bizottsági ülésünkön is szóváltás alakult ki arról, hogy körülbelül milyen lehet az érintettségi kör, és nagyjából ugyanarra a megállapításra jutottunk, hogy 20-30 ezer főt érinthet nagy valószínűséggel első körben az ekho keretei közé bevontak száma. Az ekho nem egy önálló jogviszony, hanem egy adó- és járulékátalány, valójában tehát egy adózási forma, amely alkalmazási feltétele gyakorlatilag a munkaviszonyból származó vagy éppen az egyéni vállalkozói kivét címén, vagy a társas vállalkozás tagjaként, vagy megbízási és vállalkozási szerződés alapján jövedelemszerzés esetében a közteherviselés általános szabályai szerint történő megfizetéshez kapcsolódik. Az az álláspont született a bizottsági ülésen többségi véleményként, hogy mindazoknak a beltartalmaknak megfelelően, amit a törvénytervezet magában hordoz, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.

Kérem a vitában ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ehhez illesztetten erősítsék meg mindezt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 180 2005.10.25. 5:04  177-236

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, de a végső konklúzió - a többségi vélemény alapján - az általános vitára való alkalmasság mellett döntött. Szeretném tehát jelezni, hogy 12 képviselőtársammal közösen általános vitára alkalmasnak tartottuk a törvénytervezeteket.

A két törvénytervezet fontossága: gyakorlatilag azért került a bizottságok és a parlament elé, mert olyan korrekciós, pontosító javaslatok fogalmazódnak meg bennük, amelyek a munka törvénykönyvét érintően ugyan nem átfogó jellegűek, de mégis szükségszerűek a mindennapi történésekhez való igazítás tekintetében.

Eléggé éles vita kerekedett a bizottsági ülésen a tekintetben, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács hogyan és miképpen rögzítette álláspontjait a felvetődött kérdésekhez illesztetten, kiváltképp a minimálbér kapcsán annak megállapítását illetően.

Végül is a bizottság úgy értelmezte azt a folyamatot, ami lezajlott, hogy bár nincs egységes álláspont, a munkaadók támogatását nem bírja az előterjesztés, a munkavállalók pedig nem egyöntetű támogatással rendelkeznek álláspontjuk kialakítása kapcsán, az előterjesztés önmagában mégis olyan, amely alkalmas arra, hogy a parlament előtt tárgyalásra kerüljön, pontosan azokból a megfontolásokból fakadóan, amelyek a munkavállalók érdekeit szolgálják, azt a fajta érdeket, amely a minimálbér nagyságának alakulását mindenképpen kötni kívánja a létminimum értékéhez.

(16.50)

A létminimum értékéhez, éspedig annak azon fajtájához, ami az egykeresős, eltartott nélküli családokon belül jelenik meg; tehát a viszonylag magas értékhez illesztetten.

Nem titok az, hogy ez egy munkavállalói pártú előterjesztés e tekintetben, hiszen azt szeretnénk, hogy ebben az országban minél több munkavállaló legyen érdekelt a tekintetben, hogy a foglalkoztatottság irányába törekedjék, és a bizottság tagjainak a többsége is ezen álláspontot képviselve erősítette azt az álláspontot, hogy az általános vitára való alkalmasság ne legyen kérdéses.

Hasonképpen fontos volt a munkaügyi ellenőrzés kérdésköréhez illesztetten mindaz, ami a törvénytervezetben is megfogalmazódik, mármint hogy a legális foglalkoztatás irányába terelődjenek a dolgok, hogy ami fekete, az szürküljön és fehéredjen, hogy a legalitás legyen az, ami jellemző és domináns a magyar munkaerőpiacon. Fontos volt az, hogy mindazok a munkavállalók, akik munkát akarnak, szeretnének vállalni, azok azt tisztes keretek között, olyan feltételek mellett tudják megtenni, amelyek őket nem a kiszolgáltatottság irányába viszik. És fontos volt az a gondolkodásmód is, ami azt hangsúlyozta és erősítette, hogy a munkaadók köréből azok élvezzék a támogatottságot minden tekintetben - forrásutolérés, szabályozottság, ellenőrzés vonatkozásában -, akik az aktuális szabályokhoz illesztetten, megfelelő módon igazodnak, magyarra fordítva a szót: nem a törvénytelenség mezsgyéjén haladnak, nem feketén foglalkoztatnak, kényszerítenek sok embert abba az irányba, hogy kiszolgáltatott módon vállaljanak munkát; tehát azokat támogassa, akik tisztes módon foglalkoztatnak.

Ez a logika uralta gyakorlatilag a bizottsági ülés hangulatát. Persze, volt ellenálláspont is, amelynek a kifejtését majd képviselőtársam megteszi, de összességében úgy fogalmazhatok, hogy a bizottsági ülésen 12 támogató vélemény mellett, 10 tartózkodással egyetemben általános vitára alkalmasnak tartottuk mindkét előterjesztést.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 188 2005.10.25. 10:09  177-236

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaim reklamálják ugyan, hogy nem vagyok a papíron, de szeretném jelezni, hogy leadták frakciótársaim a jelentkezésemet, úgyhogy a megszólalásom ilyen értelemben kellő jogalappal bír. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket az elkövetkezendő kilenc és fél percben.

A munka törvénykönyvével kapcsolatosan, annak módosításával kapcsolatosan, amit én személy szerint fontosnak tartok, az az, hogy a lehetőségekhez illesztetten azok a módosítások, amelyek mértékadóak, miniszter úr is szólt róla - minimálbér, munkaerő-kölcsönzés, tehát olyan típusú kérdések, amelyeknek viszonylag nagy hatósugara van -, ezek a kérdések a lehetőséghez illesztetten minél nagyobb egyetértéssel alakuljanak ki.

(17.10)

Mint ahogy beszéltünk róla, Bernáth Ildikó képviselő asszony is elmondta, ma még ez a fajta egységes álláspont nem rajzolódott meg. Lehet persze, hogy a pénteki nap sem hozza mindezt meg, mindezekkel együtt és mindezek ellenére is azt mondom, hogy személyes megítélésem szerint az a fajta logika, ami a minimálbér háromelemű kérdéskörét rajzolja meg, meggyőződésem szerint helytálló, hiszen a munkaerőpiac azt igazolja vissza, főleg, legkiváltképp a szakmunkások tekintetében, hogy egyre megfizetettebb állapotban van munkavállalási hajlandóság, és egyre megfizetettebb állapotban alakul ki az a helyzet, hogy a fiatalok azt az utat válasszák, hogy megfelelő szakmai felkészültséggel ruházkodjanak fel.

Magyarul, a mai magyar munkaerőpiac e tekintetben sokkal inkább hiánnyal, mint kínálattal rendelkezik. Azt a fajta fordítottságot, mármint hogy az igény, a foglalkoztatotti igény megvan, és a kínálati oldal nincs meg a munkavállalói oldal, a munkavállalók részéről, azt nyilván generálni kell. Ez a minimálbér formálásán, alakításán keresztül is alakulhat. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen fontos.

A másik oldalról azt gondolom, a minimálbér emelése azért is fontos, mert nyilván egy szorító hatása van általában a bérrendszerre vonatkoztatva, ami persze a munkaadók számára nem egy feltétlen módon jó hír, de azzal a felütéssel, ami a jelen kormányzati ciklusban valósult meg, hogy a minimálbérhez illesztetten az adómentességet biztosítjuk, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a többletforintok kiadása pozitív hozamot jelent a munkaadók tarsolyában anélkül, hogy nekik többletkiadást jelentene. A költségvetés az, amely lemond bizonyos értelmű bevételekről.

Ezzel azt szeretném érzékeltetni csak, amit Bernáth Ildikó a bizottsági vélemény kapcsán is kifejtett vagy megfogalmazott, hogy az elmúlt három és fél esztendőben a minimálbér hogyan és miképpen alakult. Szeretném jelezni, hogy ha az a fajta mérték, alakulási mérték, amely elő van irányozva, bekövetkezik, akkor, ha emlékképeim nem csalnak meg, 21 ezer forint környékén van a nettó minimálbérből származott nettó jövedelemnövekedés a négy évvel ezelőtti állapothoz illesztetten. Azt pedig szeretném mellé párhuzamosan hozzátenni, hogy dicséretes, ami ’98 és 2002-ben történt, hiszen akkor is mintegy 20 ezer forintos volt ez a nettó növekedés, de nem 30 ezer meg egynéhány ezerrel több, mert az a bruttó volt, amiből a zsebekből a személyi jövedelemadón keresztül kivettek és a költségvetésbe bevittek jelentős forrásokat.

A minimálbér kérdésköre tehát sokkal összetettebb attól, mint hogy egy rövid mondattal akár a munkaadói, akár a munkavállalói vagy akár épp a kormányzati oldal is véleményt alkothatna. Ez egy olyan típusú kérdés, amelyben szerintem az elkövetkezendő időszakban pénteken, szükség szerint még más napokon is egyeztetések sokaságára van szükség.

De ez a törvénytervezet foglalkozik olyan jelentős kérdésekkel is, mint a munkaidő nyilvántartása és a munkabér-kifizetés elszámolása összekapcsolásának a rendszere, vagy éppen az irreálisan alacsony munkajövedelmeknek a korrigálása, amiről a miniszter úr az expozéjában szólt. Azt gondolom, érthető az a logika, aminek a medrében haladva a munkaadók megint csak nem kívánják direkt módon elsőre fogadni ezt a fajta intézkedést, a másik oldalról érthető viszont az a szándék is, hogy nem lehet olyan viszonyt fenntartani, amely keretében gyakorlatilag a minimálbérhez való hozzáférés lehetősége sem biztosított azoknak a munkavállalóknak, akik tisztes módon végzik a tevékenységüket. Ilyen értelemben tehát a teljesítménybérezés szabályozására, illetve a norma indokolatlan szigorításának a korrekciójára elengedhetetlen módon szükség van. Ilyen a már említett munkaerő-kölcsönzés kérdésköre is, hiszen ma Magyarországon a legális keretek között munkaerő-kölcsönzöttek aránya a foglalkoztatottakon belül mintegy másfél százalékot tesz ki. De ha nem a legális szférát nézzük csak, hanem a mintavételek alapján próbálunk egy kicsit beljebb gondolkodni, akkor azt is látjuk, hogy azért jelentősebb ettől a részarány a kölcsönzés tekintetében vagy épp a kvázi, az “olyan, minthaö kölcsönzés tekintetében. Vannak színlelt szerződések, vannak feketekölcsönzések, sok minden egyéb más, úgy, ahogy a foglalkoztatás más vonulata is érvényesül ebben a formában.

Az nem lehet kérdéses egyikünk előtt sem, hogy egy olyanfajta kölcsönzési rendszer semmiképpen nem helyénvaló, amikor egy adott munkavállaló évek hosszú során keresztül egy adott munkaadónál kölcsönzött formában van jelen. Ez az a kvázi kölcsönzés: olyan, mintha kölcsönzés lenne, valójában mégsem az, de bizonyos értelemben mégis hátrányosabb helyzetbe kerül a munkavállaló ezen keresztül, tehát szükségszerű olyan intézkedések foganatosítására sort keríteni, amely a munkavállalót ilyen értelemben sérelmesen ért intézkedéseket megpróbálja kiküszöbölni. Nyilván ez a fajta törvénytervezetbéli gondolkodás azt próbálja meg előirányozni, hogy az azonos érdekkörbe tartozó cégek esetében ne fordulhassanak elő azok a helyzetek, hogy egyik oldalról munkát végeztetek, másik oldalról ugyanazon cégkeretek között pedig kölcsönzéssel is foglalkozom, és az előbbi eseteket, mint ahogy példáztam is, hívom életre. Azt gondolom, célszerű és ésszerű ezeket a kérdéseket elkerülni, akár akképpen is, hogy a csoportos létszámleépítéshez illesztetten azokat a disszonanciákat feloldani, hogy csoportos létszámleépítés keretei között elküldi a munkáltató az embereket, majd rá két hétre munkaerő-kölcsönzés formájában ugyanazon céghez visszaviszi ezeket az embereket, gyakorlatilag már azon garanciák biztosítása nélkül, ami egyébként a korábbi foglalkoztatásához párosítható volt. Be kell tenni olyan védekező reflexeket, be kell építeni olyan védekezési korlátokat, amelyek a visszaélésekkel szemben vagy a visszaélések elkerülése érdekében fogalmazódnak meg.

Azt gondolom, hogy két mondatot mindenképpen megérdemel még a munkaügyi ellenőrzésekhez kapcsolódó módosító javaslat taglalása is, mégpedig akképpen, hogy nyugodt lelkülettel dicsérjem azt a fajta logikát és szándékot és megvalósulást, ami a hálózat megerősítését szolgálja, ami gyakorlatilag, ismereteim szerint mintegy százfős ellenőrzési apparátus bővülésével párosul. Ezáltal a szervezet megerősödése alakul ki, formálódik, másik oldalról pedig nyilván a logikájában is változik a rendszer, fokuszál a feketefoglalkoztatásra, és az én olvasatom szerint nem felejtkezik el a prevencióról sem. Én ezt nagyon fontosnak tartom. Utánamentem egy picit, és azt tapasztaltam, hogy a mai vizsgálati számokhoz illesztetten is mintegy 40-45 százalék között mozog a prevenció érvényesülése, tehát hogy nem rögtön azonnali bírságkiszabások történnek. Azt gondolom, nem baj az, ha ez még tovább növekszik, legkiváltképp a mikro- és a kisvállalkozások esetében, ahol nem olyan súlyú cselekedetek, nem olyan súlyú események történnek, amelyek feltétlen módon és mindenképpen bírságolási alapot kell hogy magukkal vonjanak.

Talán a lényege ennek a történetnek az, amit már a mondandóm kapcsán érintettem, hogy afelé kell hogy fokuszáljon, aki tisztességtelen módon foglalkoztat, aki azokat a szabályokat nem tartja be, amelyeket a magyar munkaadók többsége egyébként messzemenő módon igyekszik betartani. Azt gondolom, ha ezt az utat járjuk, akkor helyes úton lépkedünk előre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 198 2005.10.25. 2:11  177-236

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Rákos Tibor képviselőtársam gondolatait folytatnám. Nem egypólusú ez a történet, tehát nem csak a munkaügyi ellenőrzésről szól, ez nyilvánvaló, de most a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezetét és az Mt.-t tárgyaljuk, tehát azt az aspektusát vizsgáljuk.

Filló úr helyett nem kell hogy magyarázatot adjak, de amikor ő arról beszél, hogy a minimálbér háromeleműségét miért tartja fontosnak, akkor mindenképpen benne van a mondandójában az a logika, ami arról szól, hogy addig, amíg ez nem történik meg, addig bizony a munkaerőpiacon nagyon sok olyan diplomás munkavállaló van jelen, akik nem a megemelt összegű minimálbért, tehát adott esetben 77 ezer forintot, hanem 53 vagy 57 ezer forintot kapnak meg, pontosan azért, mert még ez a fajta szorítási kényszer sincs meg.

Amikor Bernáth Ildikó asszony arról beszél, hogy miért van különbség a közszférában és a versenyszférában dolgozó diplomás bére között, akkor csak azt szeretném mondani, hogy ettől sokkal jelentősebb, mértékadóbb volt a különbség, mondjuk, három évvel ezelőtt. Tehát a lényeg a dologban az, hogy szerintem a versenyszféra tekintetében is legyen egy olyanfajta szorítás, ami a megszerzett tudást - legyen az manuális, kézzelfogható tudás vagy éppen szellemi jellegű tudás - egy magasabb szinten ismerje el a jövedelmek megszerzése tekintetében is legalább ezen a szinten. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi az, amit lehet adni, ennyit kell adni. Ettől persze lehet többet adni, ha a munkaerőpiacon a munkaadó számára a hozamtermelés tekintetében olyan érdemleges tevékenységet tud folytatni az a munkavállaló, hogy 110 vagy 120, vagy 150 ezer forintot fizessen meg. Jellemző példák sokaságát lehetne felmutatni erre vonatkozóan is, hogy pályakezdő diplomás fiatalok 200-250 ezer forintos keresetekhez is hozzájuthatnak, és nem a közszférában elért minimálbért fizetik meg nekik a versenyszférában.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 208 2005.10.25. 2:08  177-236

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Három dolgot mondanék nagyon röviden, ha belefér a két percbe.

Az egyik dolog Béki Gabriella képviselő asszony utolsó gondolataihoz kapcsolódik. Én is úgy tapasztalom, hogy felesleges olyan szabályt fenntartani, ami ’92 óta, tizenegynéhány esztendő elteltével, a kiváltsággal, a kitétellel, a kivétellel nem él, úgyhogy azt hiszem, Filló képviselőtársam jelezte is, hogy mi egy ilyen módosító indítványt be is adtunk a törvényhez illesztetten; majd közös értékítéletünk alapján eldől, hogy így gondoljuk-e, hogy az a jó, hogyha ezt a kitételt kivesszük a mai törvényjavaslatból.

A másik gondolatom a bírságtételekhez illeszkedik, hozzáviszonyulva még a korábbi megszólalásokhoz. Vannak félő megnyilatkozások, hogy a 20 millió forint - ez a felső határa - egy hatalmas mértékű bírság. Igen, de hát azért azt hozzá kell tenni, azt hiszem, miniszter úr is hangsúlyozta, hogy azért ez azokban az esetekben fordul elő, ahol egyszerre több jogsértés, több személyt érintően csoportos megszegések, jogszabályi megszegésekkel párosulva hívódnak életre, és adott esetben még az, idézőjelben, “visszaesőö jellege is megvan a folyamatnak, az eseménynek. Azt gondolom, hogy ilyen esetekben viszont helytálló akár még az ilyen nagyságrendű bírság kiszabása is, pontosan annak érdekében, hogy olyan gazdálkodó szervezetek ne legyenek a munkaerőpiacon, amelyek mindent semmibe véve, a kiszolgáltatottság állapotát folyamatosan fenntartva és elmélyítve vannak jelen. Ezt példázza az is, hogy ha, mondjuk, száz munkaügyi ellenőrzést megnézünk, akkor abból 70-75 esetben valamilyen szabálysértések fellelhetők; persze nyilván a fajsúlyosabbak lényegesen kisebb arányszámban mutatkoznak meg, de azokkal szemben intenzív fellépés szükségszerű.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 214 2005.10.25. 2:09  177-236

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Három apró dolog a kiterjesztés tekintetében.

Nincs közöttünk nézetbeli különbség. Én is azt mondtam, azt kell tenni, amit Béki Gabriella képviselő asszony mondott, és ezt tettük mi egy módosítóval.

A dolog másik része, ami a létminimumhoz való kötést és az abban való gondolkodást érinti. Lehet, hogy nem értettem, akkor elnézést kérek érte, de én úgy gondolom, ha olyan családokban, ahol mondjuk, van két gyerek és van két kereső, a létminimum megállapítását tesszük meg, akkor az kisebb, mint egy olyan családban, ahol nincs gyerek és egy kereső van. Lehet, hogy az én logikám nem jó, de az én emlékképeim úgy mutatkoznak meg, úgy köszönnek vissza, hogy minél kevesebben vannak egy családon belül, nyilván egy fenntartóhoz hozzáillesztetten, a költségek megoszlása egy főre vetítetten annál magasabb, tehát a fenntartási költségek is annál magasabbak. Lehet, hogy pontosítani kell ezeket a gondolatokat az én agyamban is. (Béki Gabriella jelzésére:) Persze, én az egykeresős, gyermek nélküli családokról beszéltem akkor, amikor a létminimumhoz való kötöttséget mondtam, és az én emlékképeim szerint az a legmagasabb létminimum-értékek közé tartozik, tehát a legkedvezőbb a munkavállaló számára.

A harmadik dolog pedig az, ami egy ilyen félő intelem gondolata kapcsán vetődött fel még az előző körben Bernáth Ildikó részéről, hogy a munkaügyi ellenőrzés kapcsán háromszoros bírságbevétel van előirányozva, és hogy akkor ez a bevételi előirányzat valamilyen értelemben pályát rajzol. Persze, a bírságtételek nagyságrendjénél is 6 millió volt a legmagasabb - 20 millió forintra emelkedhet. Ilyen értelemben nyilván magasabb bevételre lehet számítani, főleg akkor, ha a feketefoglalkoztatás tekintetében gondolkodunk, és a bírság kiszabásának többségét e vonatkozásban irányozzuk elő.

S még egyetlenegy mondat, elnök úr - de majd egy következő kétpercesben. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 218 2005.10.25. 2:00  177-236

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb nem tudtam befejezni azt a mondatot, amit szerettem volna, most még kiegészítem két másikkal, de bele fogok férni a két percbe.

A Csáky úr által elmondottakhoz azért szeretném megerősíteni újra, csak azért, hogy tiszta legyen, hogy az a kivétel, amit oly sokszor hangsúlyoznak, 1992-től folyamatosan benne van ebben a törvényben, annak módosítására tettünk javaslatot Filló Pál képviselőtársammal közösen, ’92 óta nem vették ki; több kormányzás, több színezetű kormányzás volt az alatt az időszak alatt.

A másik mondatom a munkaügyi ellenőrzés kérdésköréhez illeszkedett. Az arról szól, hogy az ellenőrök saját mérlegelési jogkörrel bírnak, de szeretném jelezni, biztos tudja Bernáth Ildikó képviselő asszony is, a rendszer úgy működik, hogy a határozatok kiadását az ellenőri összefoglaló jelentéseket követően nyilván az ő felettesük, az igazgatójuk teszi meg. Tehát ilyen értelemben más mérlegelési szempontok figyelembevétele is megtörténhet, nyilván a törvény keretei között megfogalmazott szempontrendszerek figyelembevétele mellett.

A harmadik gondolat pedig, hogy annak idején, amikor a minimálbér emeléséhez illesztetten mintegy 15 milliárd forintos nagyságrend felhasználása megtörtént a Munkaerő-piaci Alapból, akkor azt fel lehet fogni egyfajta pozitív erényként is, de azért azt sem vitatjuk el, hogy az a Munkaerő-piaci Alapból elvett forrásokat pontosan attól, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetése kapcsán lehetőséget biztosítson másfajta foglalkoztatási feszültségek feloldására. Tehát ilyen értelemben ez nem egy egyértelmű pozitív erényként fogható csak meg.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 224 2005.10.25. 2:09  177-236

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Képviselő Asszony! Ha már kérdezett... Egyébként nem tettem volna, de ha már kérdezett, akkor szeretném önnek elmondani, a kormányprogramban sem az áll, hogy a kormány 400 ezer új munkahelyet teremt, hanem az áll, hogy olyanfajta lehetőséget, környezetet biztosít, amely eredményeképpen 400 ezer munkahely életre hívódhat. Kérdezze meg a miniszter urat is, ha én nem jól tudom. Én úgy tudom, hogy olyan 320-330 ezer új munkahely született ebben az időszakban, persze párhuzamosan meg is szűnt mintegy 270 ezer. Nem véletlen, hogy pulzál ugyan a rendszer, de olyan 50-60 ezerrel többen dolgoznak a jelen pillanatban is, mint a kormányváltás időszakában. Tehát az ígéretek a helyükön vannak.

És az a kétszer 400 ezer, amiről oly sokszor tetszik beszélni, az pedig azért nem helytálló, mert a munkaügyi regiszterekben a bővülések többségében az inaktivitásból való felszabadulás révén születnek. Magyarul azt kell látni, hogy a munkaerőpiac úgy működik, hogy van három szegmentuma, leíró szempontja: a foglalkoztatottak száma, ami növekszik, a munkanélküliek száma, ami szintén növekedést mutat, de a harmadik tényező, az inaktivitás mértékadó módon, mintegy 180-200 ezer fővel csökkent az elmúlt három és fél esztendőben. Ezeket a számokat kell tudni egymás mellé helyezni, összerakni, és ha ezt korrekten egymás mellé tesszük, akkor lehet tisztességes módon beszélni a munkaerő-piaci folyamatokról.

A munkahelyek megőrzését érintően és a teremtésükkel kapcsolatosan pedig az a személyes véleményem, hogy fontos, igen, nagyon fontos a munkahelyek megőrzése, de azt gondolom, hogy nemcsak a teremtés, hanem a másfajta aktív eszközök működtetése is legalább olyan fontossággal bír; az, hogy a pályakezdők munkatapasztalat-szerzési támogatást kaphassanak, és teret nyerjenek a munka világában; az, hogy az egyéb sajátosságokkal bírók bérszubvenciót kapjanak, és nem sorolom a kérdéskört, mert az idő lejárt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 76 2005.11.02. 2:17  21-109

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Még Áder képviselőtársam szavait visszaidézve szeretnék néhány gondolatot ahhoz hozzáfűzni, ami a munka világát érintő hiányérzetével kapcsolatosan fogalmazódott meg. Szeretném jelezni számára, de a parlament nyilvánossága számára is és mindenki számára, hogy forrásbővülésről van szó a munka világát érintően, és olyan intézkedések sokaságáról, ami a munkavállalók számára egyértelműbb helyzetet teremt. A munkaügyi nyilvántartás rendszere bevezetésre került az elmúlt időszakban, mindezek mellett a feketefoglalkoztatás ellen intenzív fellépések történtek, ami pontosan azt szolgálja, hogy a tisztességes munkaadók érdekeit védjük, és a kiszolgáltatottságot minimalizáljuk a munkavállalók esetében.

Új álláskeresési támogatási rendszereket vezettünk be, olyanokat, amelyek ösztönöznek a munka világában való szerepvállalásra, az élőmunka terheinek csökkentéséről gondoskodtunk. Gondoljanak csak az egészségügyi hozzájárulás tételes megfizetésére, ami már jövőre nulla forint lesz, a korábbi időszakhoz képesti 4 ezer forint feletti havi, egy főre vetített értékkel szemben. Olyan kedvezményeket vezettünk be, ami a speciális területeken, az 50 éven felülieket, a gyes, gyed kategóriájába tartozókat célzottan megérinti, a Start-programot, amely a pályakezdő fiatalok esetében hoz új lehetőséget, az ő foglalkoztatásukat könnyíti.

De akár a száz lépés program keretei között is a családtámogatási rendszer kapcsán a gyermekvédelmi támogatást meghagytuk azok esetében, akik munkát vállalnak, nem veszítik el ezeket a forrásokat, motiválunk a munkára való hajlandóság kialakításában. A közcélú foglalkoztatásban vagy a közmunka kapcsán megtöbbszöröztük a forrásokat, a korábbi közmunka kapcsán 2 milliárd forintos éves felhasználással szemben 5-6 milliárd forintot mozgatunk meg. A szakképzési rendszert a munkaerőpiachoz igazítottuk. És szeretném utolsó mondatomban azt mondani, hogy a foglalkoztatást, a munkanélküliséget és az inaktivitást együtt kezeljük. Így, ilyenképpen a munka világában rengeteg pozitív dolog történt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

(14.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 367 2005.11.02. 8:54  272-420

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Engem örömmel tölt el az, hogy újra költségvetést tárgyalunk, és az még kiváltképp, hogy ebben a ciklusban minden esztendőben ezt tettük. Nem úgy, hogy kétévente költségvetést tárgyalunk, és a politikai prioritások kérdéskörét nem merjük a Parlament falai közé hozni. Azt gondolom, rengeteg megoldandó feladat van, ezeknek a sokaságáról szólni kell, mérlegelni kell, a mérlegelést követően rangsorolást kell készíteni, tehát gyakorlatilag olyan típusú tevékenységet kell folytatni egy költségvetés készítése kapcsán, ahol óriási nagyságrendű pénzekről kell dönteni. 11 000 milliárd forint nagyjából az a pénzeszköz, amiről szó esik, azt is tudjuk, hogy gyakorlatilag közel 90 ezer forint havonta és fejenként az az összeg, amiről ilyen értelemben döntés-előkészítési munka folyik; arról, hogy mire fordítsuk, melyek a prioritási sorban az első és a még előbb való kérdések.

A legfontosabb az én szemüvegemen keresztül nézve az nyilván, hogy ahol kell, ott a felzárkóztatás, ahol kell, ott a fejlődés megfelelő ütemben haladjon, és mindezek függvényében a foglalkoztatottság Magyarországon nőjön. Szeretném jelezni, hogy az elmúlt három esztendőben is ez történt, a foglalkoztatás folyamatos emelkedéséről, növekedéséről lehet számot adni, amellett, amiről az ellenzék beszél persze, hogy a munkanélküliség is nő, mert a harmadik tényezőről soha nem szól, hogy az inaktivitás, a gazdaságilag inaktívak nagyságrendje mintegy 200 ezer fővel csökkent az elmúlt időszakban.

Tehát azt gondolom, hogy igen, bátran hozzá kell tudni nyúlni kérdésekhez, lehetőség szerint a minél igazságosabb rendszer kialakítását kell szolgálni, és olyan módon kell ezt megtenni, hogy minél több ember számára biztonságosabb létet nyújtson. Ez persze rengeteg olyan kérdést kell hogy érintsen indirekten, amely nem direkten a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, de indirekten mégiscsak. Néhány ilyen példát szeretnék mondani. Például az adó rendszerén keresztüli változtatásokra szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni, arra, hogy honnan indultunk el, és hol tartunk.

Ha nem mást, mint a személyi jövedelemadó rendszerét vesszük górcső alá, akkor azt kell látni, hogy 2002-ben még annak idején 20-30-40 százalékos kulcsok mellett adóztunk, ha jól emlékszem, akkor 600 ezer forintig 20 százalékkal, afelett 30-cal és 1 millió 200 ezer felett pedig 40 százalékkal. Csak azt hasonlítsák össze, tisztelt képviselőtársaim, hogy most hogyan néz ki a rendszer a 2006-os költségvetés beterjesztése kapcsán. Úgy néz ki, hogy 1 millió 550 ezer forintig 18 százalékkal, afelett pedig 36 százalékkal fogunk adózni.

Ez magyarul azt jelenti, hogy érthető és fogható is legyen, hogy, mondjuk, egy 130 ezer forintos bruttó keresetű ember 2002-ben és 2006-ban hogyan és miképpen keres, mit kap kézhez, vagy mit vonnak el tőle: ez az ember éves viszonylatban gyakorlatilag 444 ezer forintos nagyságrendben adózott az szja-kulcsok alapján 2002-ben, és 280 ezer forinttal adózik 2006-ban. 170 ezer forint differencia a zsebekben, ez mérhető különbség, azt gondolom. Ez nyilván olyan, amely a foglalkoztatás ösztönzését is magában hordozza, nem direkten, de indirekten mindenképpen. Hiszen ha a zsebekben több van, akkor a hajlandóság, a motiváció is nagyobb arra, hogy az emberek munkát vállaljanak.

 

(20.20)

De nemcsak az adó ilyen, nemcsak az áfáról lehetne hasonlóképpen beszélni vagy egyéb más élőmunka költségeinek a csökkentéséről, hanem ilyen, ha másképp nem, gondoljuk végig, a családtámogatási rendszernek azon típusú változtatása is, amely a gyermekvédelmi támogatások összegét nem elveszi, hanem odaadja egységesített családtámogatási rendszer keretei között azoknak, akik a szociális ellátásból a munka világába kerülnek, mert korábban nem így működött a rendszer. Mert korábban úgy működött, hogy aki szociális ellátásban részesült, eltartott három-négy gyermeket, gyermekvédelmi támogatásban részesült, elment dolgozni 60-70 ezer forintért, elveszítette a gyermekvédelmi támogatást. Hol volt meg a motiváció arra, hogy munkát vállaljon? Sehol nem volt meg. Arra volt késztetve, kényszerítve, motiválva, hogy feketén munkát vállaljon, három-négy-öt nap alatt azt a többletjövedelmet megszerezze, amivel gyakorlatilag kiegyenlítette azt a különbséget, mintha legálisan munkát vállalt volna. Most ezt a fajta összeget, amit gyermekvédelmi támogatásként nem kapott meg, ha elmegy dolgozni, meg fogja kapni. Magyarul, megint csak egyfajta motivációs hátteret rajzoltunk annak érdekében, hogy minél inkább a munka irányába forduljanak az emberek, a munkavállalás irányába mozduljanak el.

De ilyen egyéb más eszköz például a munkaügyi ellátórendszer átalakítása is, ami arról szól, hogy nem segélyeket, nem járadékokat folyósít, hanem olyan típusú ellátásokat, amelyek az álláskeresésre ösztönöznek, pont annak érdekében, hogy minél többen megint csak jövedelmekből, és ne segélyekből, támogatásokból, szociális ellátásból éljék az életüket. Azt gondolom, ez nem rossz filozófia. Azt gondolom, ez ellenzéknek is, kormánypártnak is egyaránt hasznára válik, hiszen az a lényege, amiről beszélek, hogy a foglalkoztatás mindezek eredményeképpen folyamatosan nő.

És ami pozitív, az az, hogy a forrás bővülése is a fejezet vonatkozásában kézzelfogható és utolérhető. És mindezek mellett, ami a foglalkoztatást megalapozza, az az, hogy a foglalkoztatás előtti fázisban - oktatásról beszélek, szakképzésről, de adott esetben a felsőfokú oktatás képzési rendszeréről is - olyan utat járunk, amely út kapcsán gyakorlatilag a munkaerőpiac igényeihez hozzáillesztett változásokat eszközlünk. Magyarul, azt tesszük, hogy azokat a hiányszakmákban történő képzéseket, amelyeket a munkaerőpiac igényként megmutat, jó értelemben vett torzított formában, pozitív értelemben torzított formában támogatjuk. Pont azért, hogy azok az igények elégüljenek ki, amelyek a munkaerőpiac oldaláról mint igények, megfogalmazódnak.

Azt gondolom tehát, hogy ezek azok az utak, amelyeken keresztül a foglalkoztatás bővülését maximális módon el lehet érni, azon túl persze, amit említettem, hogy az élőmunka költségeinek a folyamatos csökkentéséről is gondoskodni kell. Itt csak címszavakban említem az egészségügyi hozzájárulás folyamatos csökkentését, majd a 2006-os esztendőben történő megszüntetését, azokat a speciális járulékfizetési könnyítéseket, amelyek az ötvenéveseket, a gyes, gyed időszakát élőket vagy éppen a Start-program keretei között élőket érintik.

Utolsó gondolataimban nem szeretnék megfeledkezni arról sem, ami a 2006-os költségvetésnek a más típusú, nem feltétlenül a fejlesztési, de a felzárkóztatási típusú kérdéseit érinti, hogy a közcélú és a közmunka kérdésköreiben sokszorozott módon jelennek meg azok a milliárdok, mint az előző kormányzati ciklus időszakában. Ugye emlékeznek még? Akkor, '98-2002 között évente 2-2 milliárd forint jelent meg. Most, ebben a ciklusban 3-6 milliárd forint közötti pénzügyi forrás jelenik meg évente közmunkában. De ez a közcélú pénzekre is igaz. Azt gondolom, azoknak az embereknek, akik ma még nem állnak készen, felkészülten a munkaerőpiacra, átmeneti jellegű foglalkoztatások tekintetében ez is sokat számít.

Az utolsó mondatom pedig nem szólhat másról, mint arról, hogy mindegyikünk közös érdeke az, hogy Magyarországon minél több ember dolgozzon, soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a munkaerőpiacot a foglalkoztatottak legalább olyan szépen és jól leírják, mint a munkanélküliek, de ezekhez az emberekhez az inaktivitásban lévők is hozzátartoznak. Ha reálisan akarunk beszélni ezekről a dolgokról, akkor ezt a három tényezőt mindig egymás mellett kell kezelni, és ebben a történetben, azt hiszem, senki el nem vitathatja, hogy az elmúlt esztendők történése nem rossz irányba halad, hiszen nő a foglalkoztatás, mértékadó módon, mintegy 200 ezer fővel csökken a gazdaságilag inaktívak száma, és mindezek mellett van egy 50-60 ezer fős munkanélküliség-növekedés, ami döntő többségében az inaktivitásból származtatható.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 373 2005.11.02. 2:09  272-420

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Önök mindig a munkanélküliség növekedéséről beszélnek, mivel másról nem tudnak, hiszen a foglalkoztatottság sérti a fülüket. A foglalkoztatottság növekedése az, ami produktumot termel ebben az országban, ami hozamot termel ebben az országban.

 

(20.30)

Jó lenne már egyszer tudomásul venni ezt is, és arról beszélni, hogy egymás melletti folyamatokról van szó. Az nem nagy baj, ha a foglalkoztatottak száma nő, ugye? Az valamivel nagyobb baj, ha a munkanélküliek száma nő, de ha az inaktivitásból sikerül kimozdítani embereket, akik még a munkanélküliségtől is távol voltak, még attól is távol, hogy támogathatóvá váljanak, és legalább egy lépéssel közelebb kerülnek ehhez a folyamathoz, azt gondolom, az sem baj.

A 18-25 éves korosztályhoz tartozó diplomások? Menjünk vissza öt évre, nyolc évre! Képviselőtársaim, az a beiskolázás, amelynek eredményeként diplomával a kezükben ezekben az esztendőkben kijöttek ezek a fiatalok, öt-hat évvel ezelőtti történet! Nem akarom én ezt túlragozni, a következtetéseket önök is le tudják vonni. Gyakorlatilag a munkaerőpiachoz való nem igazodás eredménye köszön ma vissza e tekintetben.

Közmunkaprogramok: nem összemérhetők a különbségek, nem összemérhető a 2 milliárd forint az 5, illetve a 6 milliárd forinttal. És nemcsak a mostani közmunkaprogramban, hanem minden esztendőben ezek a pénzek jellemezték a kormányzat működését. 400 ezer új munkahely? 320-330 ezer új munkahely megteremtődött, persze közben 270 ezer meg is szűnt. A többlet a foglalkoztatottak tekintetében megmutatkozik.

Adó- és járulékprogram? Biztos elolvasták, biztos nézték, hogy az elkövetkezendő ötéves kiszámítható adóprogram keretei között mi az, ami a vállalkozások terheinek a csökkentését jelenti. De hogy ne a jövőbe nézzünk? Csak a személyi jövedelemadó-táblát nézzék meg, és onnantól kezdve nagy görcs nem feszíti majd önöket.

Családtámogatás? Azt gondolom, a három tényezőt együtt kell kezelni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 381 2005.11.02. 2:10  272-420

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nem fogom sokáig untatni képviselőtársaimat. Bár nehezen volt számomra érthető, hogy Ódor képviselőtársam mire akart kilyukadni, de megpróbálom megválaszolni azt, amit kevésbé értettem meg talán.

Egy gondolattal visszatérnék a családtámogatás rendszeréhez. Persze, hogy fontos az adókedvezmény, de egy igazságos társadalom keretén belül nem azokat kell feltétlenül és mindenképpen támogatni, akik egyébként önmaguk is biztosan állnak a lábukon, hanem azokat, akik biztosan akarnak állni a lábukon, akikben van szándék, hajlandóság arra, hogy munkát vállaljanak, de pont az fékezi őket, hogy elvesztenek bizonyos támogatásokat, ha munkát vállalnak.

Az alkalmi munkavállalás kétségtelenül fehéríti a rendszert. Én is azt mondom, amit Borkó képviselőtársam, hogy szükséges, de nem elégséges. Kell, hogy emellett hosszabb futamidejű, nem átmeneti jellegű munkavállalási lehetőségekre is mód nyíljon. Ezért fontos az infrastruktúra fejlesztése, ezért fontos az, hogy négyszáz kilométer autópálya épüljön Magyarországon. Ezt nem akarom összehasonlítani az előző kormány időszakában épült autópályák hosszával.

A munkahelyek keresése tekintetében szeretném jelezni, hogy Magyarországon hónapról hónapra mintegy 85-95 ezer munkahely rendelkezésre áll, csak strukturális különbségek vannak még ebben a kis országban is. Ezek azok a munkahelyek, amelyeket munkavállalási hajlandósággal, szándékkal megáldott munkavállalók nem találnak meg, vagy nincsenek ilyen munkavállalók. Ez az összefüggésrendszere is megvan a történetnek.

Adóterhelés? Adóvonatkozás? Nem, nem előre öt évre, Ódor képviselőtársam, hanem vissza háromra vagy ötre! 2000-ben Magyarországon az átlagos adóterhelés 39,5 százalékos volt, most 38 százalékos. Jövőre a költségvetési intézkedések révén 38 százalék alá esik. Tudja, mit jelent ez? Azt, hogy 200 milliárd forinttal többet hagyunk a vállalkozásoknál, csak 2005-ről 2006-ra.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 2 2005.11.08. 5:16  1-4

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy Magyarországon valaki foglalkoztatott vagy munkanélküli, hogy hozamot termel, gazdaságilag aktív vagy inaktív, ez abszolút nem mindegy; nem mindegy az egyénnek sem, de nem mindegy a társadalomnak sem. Nem véletlenszerű, hogy a kormány folyamatában aktuális támogatási formákat működtet annak érdekében, hogy legkiváltképp a speciális helyzetben lévők, gondolok itt a pályakezdőkre, úgy tudjanak szocializálódni, hogy a munkatapasztalataikat a munkahelyen meg tudják szerezni.

Nem véletlen, hogy az eddigi támogatási rendszerek mellett most újak bevezetésére is sor kerül a Start-program keretei között, amely annyiban mindenképpen más a korábbiakhoz képest, hogy nem utólag ismeri el a kedvezményeket, hanem már akkor, amikor a foglalkoztatás tárgyiasul, amikor az megvalósul. Abban az időszakban a járulékok mértéke kisebb nagyságrendjének befizetéséről kell gondoskodni a munkaadóknak. Azt gondolom, hogy ez jó, ez így van rendjén, hiszen ez egyrészt motiválja a munkaadókat arra, hogy foglalkoztassanak pályakezdőket, másrészt pedig lehetőséget, módot biztosít a pályakezdőknek arra, hogy kipróbálhassák magukat a munka világában.

Ez a Start-kártya, amely az APEH-en keresztül igényelhető, két év érvényességi idővel bír. Ez a két év érvényességi idő viszonylag hosszú idő, mindenképpen jó arra, hogy a pályakezdő megmérettessék, hogy be tudja bizonyítani, rá miért is van szüksége a munkaadónak. Nyilván azért, mert hozamtermelésre képes. Amellett persze, hogy ilyen támogatási formákat működtetünk, tegnap éppen Sós Tamás frakcióvezető-helyettes társam szólt a szakképzés és a felnőttképzés fontosságáról. Nyilván konstrukcionális változások is szükségszerűek a rendszerben, pont annak érdekében, hogy a munkaerőpiachoz igazított, annak igényeihez illesztett változások következzenek be a képzés színterén is.

De a támogatások sem elengedhetőek. Hiszen motiválni kell, kell a munkaadókat, és kell a munkavállalókat is. Azt gondolom tehát, hogy a Start-kártya működtetése azért fontos, mert lehetőséget és módot teremt arra, hogy a fiatalok szocializációja, munkatapasztalat-szerzése valójában a munkaerőpiacon és ne azon kívül történjen meg. Jó azért is, mert azt a kedvezményt, ami két évig áll fenn, gyakorlatilag munkaadótól függetlenül, folyamatában továbbviheti, tehát nincs egy-egy munkaadóhoz kötve ez a járulékkedvezmény. És nincs korlátozva a tekintetben sem, hogy határozott idejű vagy éppen határozatlan idejű a munkaszerződés volta. Viszonylag rugalmas a rendszer, illeszthető speciális helyzetekhez, ennek eredményeképpen nyilván a pályakezdők vonatkozásában a meglévő foglalkoztatási feszültségek oldásában is mértékadó szereppel bír.

2005. október 1-je volt az a nap, amikortól a kártyák kiváltására sort lehetett keríteni. Mindig azt mondtuk, és ma is azt mondjuk, hogy először fel kell térképezni a lehetőségeket, utána szabad csak a kártya kiváltásáról gondoskodni, hiszen a kiváltás pillanatától kezdve elkezd ketyegni a két év. Fontos tehát, hogy mindazok, akik azon gondolkodnak, hogy ezen Start-kártya kiváltását megteszik, előtte a munkaerőpiacot, a környezetüket térképezzék fel pont annak érdekében, hogy minél nagyobb hatásfokkal tudják a kártya adta kedvezményeket igénybe venni, azokat lehívni.

Ha belegondolunk, akkor ma durván 34-35 százalékos járulékteher van a foglalkoztatás mögött, 29 százalék tb, 3 százalék munkaadói járulék és a már csökkenő, de még meglévő eho. Ezzel szemben az első esztendőben, ha pályakezdőt foglalkoztatnak, 25 év alatti vagy diploma megléte esetén 30 év alatti munkanélkülit, akkor ennek a mértéke az első esztendőben 15 százalék, a második esztendőben 25 százalék a járulékok tekintetében. Van tehát értelme annak, hogy ezen keretek között foglalkoztatásra kerüljön sor.

Csak egy példával szeretném alátámasztani. Az elmúlt egy hónapban közel 5 ezer ilyen kártya kiváltására került sor, és a kártyák kiváltásának eredménye, hogy a munkanélküli pályakezdők létszáma több mint 4 ezer fővel csökkent Magyarországon. De mondjuk, egy olyan hátrányos helyzetű térségben is, mint Északkelet-Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 550-600 fővel csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma.

Úgy gondolom tehát, hogy mindenképpen érdemes ezt a rendszert tájékoztatás szintjén is és a motiválás szintjén is továbbműködtetni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 56 2005.11.15. 2:00  17-321

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon az elmúlt három és fél esztendőben a foglalkoztatottság nőtt. Több ember dolgozik, bár több a munkanélküliek száma is, de hozzá kell tenni, hogy mintegy 200 ezer fővel csökkent az inaktívak száma, azok száma, akik vagy a foglalkoztatottak közé vagy pedig a munkaügyi regiszterbe, egy lépéssel közelebb kerültek a munka világához. Azt gondolom, a kormánynak az a feladata és felelőssége, hogy segítse, közelebb juttassa az embereket a munka világához.

Az, hogy 60 ezer emberrel több dolgozik ebben az országban, mint három és fél évvel ezelőtt, mindenképpen eredmény, főleg, ha azt is látjuk, hogy mintegy 330 ezer új munkahely született, miközben 260-270 ezer meg is szűnt természetszerűleg. Így tehát azt kell mondjam, hogy a foglalkoztatási helyzetkép lehetne jobb is, de sokkal jobb, mint három és fél évvel ezelőtt volt. (Derültség a Fidesz soraiban.)

A közmunkaprogramok tekintetében önök 1998-2002 között évente 2-2-2 milliárd forintot fordítottak erre, a mi időszakunkban 3-8 milliárd forint között mozog ez évente. Szeretném jelezni, hogy a mostani közmunkaprogramok vonatkozásában is ez a szellemiség jelenik meg - és nem a választások előkészülete -, hiszen az elmúlt három év időszaka is ezt támasztotta alá. Közben egy olyan személyi jövedelemadó-rendszert vezettünk be, ami például csak az átlagjövedelmen kereső ember esetében, mondjuk egy 130 ezer forintot kereső ember esetében három és fél évvel ezelőtt 444 ezer forintos mértékű személyi jövedelemadót vont el, most 280 ezer forintot.

160 ezer forinttal több pénzt hagytunk ott a zsebekben a 130 ezer forintot kereső emberek esetében. Melyik a jobb? El kell dönteni. Azt gondolom, a kedves tévénézők, a minket hallgatók ezt képesek eldönteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 78 2005.11.15. 2:14  17-321

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még szerencse, hogy a kedves tévénézők értik és tudják, hogy miről beszélünk, ilyeténképpen nem kell elmagyarázni nekik. A foglalkoztatottság Magyarországon dinamikusan nő, mintegy 60 ezer fővel az elmúlt három és fél esztendőben. (Babák Mihály: Tudjuk, 5,2 százalékkal.) Hozzá kell tenni azt is, hogy az elkövetkezendő időszak intézkedései, ennek a költségvetésnek az intézkedései tovább fogják növelni a foglalkoztatottságot Magyarországon, még ha önök nem szeretnék, akkor is, bár én nagyon bízom benne, hogy önök legalább annyira szeretnék, mint ahogyan mi azt tesszük.

Szeretném hozzátenni azt is, hogy például a leghátrányosabb helyzetbe sorolt tartósan munkanélküliek vagy pályakezdő diplomások kérdéskörében is olyan intézkedések sokasága született, amely több ezer fővel csökkentette például a pályakezdő munkanélküliek számát (Bernáth Ildikó: Ötvenezerből negyvenezer.), csak az elmúlt hónapra, egyik hónapról a másik hónapra vonatkozóan, a Start-kártya bevezetése kapcsán, vagy a pályakezdők munkatapasztalat-szerző támogatásának eredményeképpen.

Azt az elhibázott oktatási rendszert, amelyet még önök hagytak ránk, és ennek a kifutásának az eredményét “élvezzükö - idézőjelbe tettem -, azt kell nekünk ilyen intézkedések kapcsán kompenzálni. Kérem, támogassák azt a költségvetést, amely olyan családtámogatási rendszert működtet, ami a munkára motivál, ami a gyermekvédelmi támogatást nem elveszi, hogyha valaki a szociális ellátásból kikerül, és munkavállalóvá válik, hanem meghagyja ezeknél az embereknél, mert így van motiváció arra, hogy az emberek munkát vállaljanak. (Bernáth Ildikó: Nem motiváció kell, hanem munkahely.) Támogassák, hiszen ez a közös érdekünk, hogy minél több ember dolgozzon!

Kérem önöket, támogassák azt is, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben ne elvételre kerüljenek forintok, mint ahogy az önök módosító indítványai alapján megfogalmazódtak 20 milliárd forintos nagyságrendben, vagy épp a decentralizáció 10 milliárd forintos mértéke megvalósításra kerüljön. Támogassák, mert ezek a leghátrányosabb helyzetű térségek foglalkoztatási helyzetét javíthatják. És kérem, támogassák azt a költségvetést, amely, mondjuk, a személyi jövedelemadó-rendszeren keresztül az átlag jövedelemszinten kereső embernél százezer forintos nagyságrendben több pénzt hagy ott a zsebekben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 4 2005.11.30. 5:06  1-59

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizottságunk az előterjesztést november 28-án tárgyalta, és ha egy mondattal akarnám összegezni, akkor azt mondhatnám, hogy egyhangúlag támogatja az általános vitára való alkalmasságát. Ennél azonban egy kicsit bővebben szólnék a dologról, hiszen megérdemli a téma.

Miről is szól ez az előterjesztés, és mi is volt az, ami a bizottság tagjait legkiváltképp érintette és érdekelte? Az előterjesztés nyilván nem másról szól, mint arról, hogy az a folyamat, ami ma Magyarországon zajlik már több éve, tehát hogy a foglalkoztatás folyamatos bővüléséről, erősödéséről lehet számot adni, az az elkövetkezendő időszakban, ha lehet, akkor még inkább öltsön testet, még inkább a további foglalkoztatás bővüléséről lehessen számot adni. Másik oldalról pedig egy olyanfajta rugalmasságnak a rendszerbe való viteléről, erősítéséről szól, ami hasonképpen ugyanarra az eredményre vezet: minél több ember számára ad módot, lehetőséget a munkaerőpiacon való megkapaszkodásra, beilleszkedésre.

Gyakorlatilag akkor, amikor azt a szférát, a gazdasági vonulaton belül azt a szegmentumot érintjük meg, ami a 250 fő alatt foglalkoztató cégeket, mikro-, kis- és középvállalkozásokat érinti, akkor úgy ítéljük meg, hogy egy olyan lehetőséget biztosítunk, amely tekintetében akár több százezres is lehet azok köre, akik érdekeltek lehetnek akár a foglalkoztatásban, akár a foglalkoztatásban való részvételben. Nyilvánvaló, hogy a végkifejlet nem több százezres foglalkoztatásbővüléssel párosul, hiszen rengeteg mikro-, kis- és középvállalkozás van ma Magyarországon, amely kedvezmények mellett sem képes további foglalkoztatásbővülést életre hívni. De véljük, hogy sokan vannak olyanok, akik ha kedvezményekhez jutnak hozzá, akkor ezen kedvezmények igénybevételét mérlegelve eljutnak addig, hogy a foglalkoztatás bővítésére szánják el magukat, hiszen ennek eredményeképpen további hasznot és hozamot tudnak termelni. Ez a logika, ez a gondolkodás az, amit az előterjesztés magában hordoz, és amit a bizottság tagjai is jónak ítélnek.

Aggályok, felvetések persze voltak a bizottsági ülésen, legkiváltképp olyan formában fogalmazódtak meg, hogy nem túl sok-e az a változtatás, amely a foglalkoztatáspolitikát érintően megjelenik e tekintetben. De miután kiérleltük a gondolatot, látható volt, hogy nem erről szól a dolog, nem arról szól, hogy hozunk egy intézkedést, majd azt követően két hónap múlva ezt az intézkedést megváltoztatjuk, hanem a gazdasági szférán belül a foglalkoztatási hajlandósággal felruházott emberek körét érintően újabb és újabb lehetőségek biztosításáról szól ez a törvényjavaslat is és a korábbiakban beterjesztett törvényjavaslatok is.

Ilyen értelemben az összegző gondolkodás úgy fogalmazódott meg, hogy nem káros, sőt kiváltképp hasznos az, ha minél több vonatkozásban, minél több tekintetben lehet különféle kedvezményekhez hozzájutni. Viszont a bizottság ellenzéki és kormánypárti képviselői is arra hívták fel a figyelmet, hogy e tekintetben a szükségszerű tájékoztatás minél szélesebb körét kell biztosítani, pont annak érdekében, hogy mindaz, amit el szeretnénk érni ennek a törvénytervezetnek az életre hívásával, az meg is valósuljon, valójában tehát a foglalkoztatás további bővüléséről, bővítéséről lehessen beszélni. És ez ne csak beszédtéma legyen, hanem - úgy, ahogy eddig - gyakorlati észlelés is legyen, úgy, ahogy eddig érezzük azt, hogy a foglalkoztatás tekintetében bővülés és további bővülés következik be.

Nagyon fontosnak tartotta a bizottság, hogy olyan elemekkel is bővül a lehetőség, amely gyakorlatilag a Magyarországon lévő nagyon sok munkavállalási hajlandósággal bíró, de a készség szintjén korlátos embernek nyújt segítséget a miniszter úr által említett “Lépj egyet előreö képzési program keretei között, amely nemcsak az általános, hanem a szakképzett vagy épp a nem piackonform szakképzettséggel rendelkező embereket is megérintheti.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 22 2005.11.30. 2:04  1-59

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Részben egyet tudok érteni Bernáth Ildikóval, amikor arról beszél, hogy a gazdaság működését különféle mutatószámokon keresztül lehet leírni. Igen, én is úgy gondolom, és ha már erről esik szó, mondjuk, ha a munka világát, a foglalkoztatáspolitikát nézzük, akkor legalább három mutatószámot érdemes használni. Tőle mindig hallok egyet - nem többet, egyet -, ami a munkanélküliekről szól, a munkanélküliségi rátáról vagy a munkanélküliek számáról. Igen, tényszerű adatokat használ, csak nem beszél másik kettőről, nem beszél arról, hogy közben Magyarországon az elmúlt három, három és fél évben mintegy 200 ezer fővel csökkent az inaktívak száma, és ezeknek jelentős hányada gazdaságilag aktívvá vált. Ha nem közvetlen formában a munkaerőpiacon találta meg a helyét, egy lépéssel akkor is közelebb került a munka világához, a munkaügyi regiszterekben van jelen, és ezen keresztül olyan támogatásokhoz juthat, juthatnak ezek az emberek, mely segíti őket a munka világában való elhelyezkedéshez. Ezek a támogatási formák azok, amelyekről beszélünk. A harmadikról, ami jellemző módon leírja a munka világát, arról meg sosem hallunk még egy véletlen szót sem, az pedig a foglalkoztatottság.

Nem kell szégyellni azt, hogy Magyarországon az elmúlt három és fél esztendőben nő a foglalkoztatottak száma, és nő a foglalkoztatottak aránya, nő az aktívak részaránya. Nemhogy nem kell szégyellni, kölcsönösen és közösen büszkének kell lenni, hiszen ez azt jelenti, hogy ebben az országban egyre többen vannak azok, akik gazdasági hozamot termelnek, és egyre többen vannak azok, akik normális életvitelből teremtik meg maguk számára az élet lehetőségét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 26 2005.11.30. 2:07  1-59

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Még egy dologgal szeretnék röviden foglalkozni. Elég sokszor szóba kerül az, hogy csökkennek-e a járulékok, csökken-e az adó, hogyan és miképpen hat ez a foglalkoztatáspolitikára. Csak azért hozom elő a gondolatokat, hogy el tudjon ülni mindenkiben itt a teremben is és a termen kívül, hogy mi is történt, mondjuk, az adózás tekintetében, a járulékok csökkentése vonatkozásában az elmúlt időszakban. Ha belegondolnak, akkor 2002 környékén, 2001 és 2002 időszakában - ami úgy tűnik, mintha nem hatna a foglalkoztatásra, de mégis hat - a személyi jövedelemadó-táblánk úgy nézett ki, hogy 600 ezer forintos keresetig 20 százalékkal, 1 millió 200 ezer forintos keresetig 30 százalékkal és afelett megszerzett jövedelem esetén pedig 40 százalékkal adóztunk. Ma ez úgy néz ki, hogy 1 millió 500 ezer forintig, januártól 1 millió 550 ezer forintig 18 százalékkal, afelett pedig 36 százalékkal fogunk adózni.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy úgy spórolnak meg a munkaadók összegeket, hogy azokról a bevételekről a kormányzat mond le. Magyarul, úgy jár jól a munkavállaló, hogy az különösképpen a munkaadójának pluszforintjaiba nem kerül, hanem kormányzati bevételekről való lemondásokkal párosul mindez. Ez meggyőződésem szerint egy helyes út. Helyes út, mert így lehet a zsebekbe többet rakni. Mondok egy példát: egy 130 ezer forintos bruttó jövedelmű ember 2001-ben, 2002-ben 144 ezer forinttal fizetett több személyi jövedelemadót, mint ma. Magyarul, ma ennyivel többet visz haza a zsebében. Azt gondolom, ez adó-, ez járulékcsökkentés.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 30 2005.11.30. 2:05  1-59

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ékes Úr! Nincs afelől kétségem, nekem nem kell elhinni, én ezt tudom; én úgy gondolom, hogy mindazok, amiről ön is beszél, fontos dolgok. Fontos dolog a járulék csökkentése, persze, de mindig lehet kalandozni az időben, és azt lehet mondani, hogy például az egészségügyi hozzájárulás mértéke hogyan nézett ki három évvel ezelőtt, négy évvel ezelőtt, és hogyan néz ki most. Akkor, biztosan emlékszik, képviselőtársam, egy főre vetítetten egy adott hónapban több mint 4 ezer forintot kellett megfizetni, ez most 2 ezer forint alatt van, és 2006-ban meg fog szűnni. Vannak effektív, konkrét lépések, döntések a tekintetben, amelyek arról szólnak, hogy igenis, a munkaadókat terhelő, az élőmunkát terhelő járulékok mértéke csökkenjen, pont annak érdekében, hogy a foglalkoztatás erősödjön még tovább, még tovább, még tovább.

Azt gondolom, nem véletlenszerű az sem, hogy a száz lépés program keretei között a munka világát érintő kérdések kapcsán a feketefoglalkoztatás a fókuszban volt, hogy ezt gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, köztestületek támogatásával lehetett megcsinálni, hiszen ők is úgy gondolkodnak, hogy az a jó, hogyha a tisztességes, a munka világában kötelezettségeket vállalók élveznek támogatást, és mindazt, aki ezt megpróbálja kikerülni, bizony szankcionálás alá kell vonni.

Azt gondolom, nem rossz utat jártunk, hiszen látható, hogy mondjuk, az építőiparon belül, amiről sokan sokfélét mondtak itt a parlament termein belül is, például a fertőzöttség tekintetében, milyen változások mennek végbe, hogy akár az ágazati szintű megegyezések körvonalai, kontúrjai is megvannak, akár a bérek mértékadó növekedését is magában hordozó jelleggel, mert tisztul ez a gazdaság. Azt hiszem, ilyen intézkedések sokaságára van szükség, és azért kellenek különféle élethelyzetekhez illesztett speciális megoldások, mert a munkaügyi regiszteren belül sincs két egyforma ember. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 38 2005.11.30. 2:09  1-59

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Buta dolog hivatkozni? Persze, ha részben hivatkozunk valamire. De akkor buta dolog azt is mondani, képviselőtársam, hogy hogyan alakult a munkanélküliség, és nem hozzátenni azt, hogy abban az időszakban viszont az inaktivitás mértékadó módon nőtt, mert még a munkanélküli-ellátórendszerből is kiszorították az embereket. De nem akarok ezzel foglalkozni. Teljesen egyetértek azzal a gondolkodással, amely azt mondja, hogy a mával és a jövővel kell foglalkozni.

Milyen országot akarunk? - kérdezte Ékes képviselőtársam. Olyat, amelyben, mondjuk, a pályakezdő fiatalok esetében a tanulói szerződések száma megháromszorozódik azért, mert ezzel is több esélyt kapnak arra, hogy a munka világában helyt leljenek. Olyat, amelyben akár a “Lépj egyet előreö program keretei között magasabb vagy munkaerőpiac-konform szakképesítést érnek el az emberek annak érdekében, hogy az esélyeik növekedhessenek a munka világába való oda- vagy visszatalálásra. Azt gondolom, ezek nagyon fontos dolgok, hiszen Bernáth Ildikó is említette, hogy durván 150 ezer ember van Magyarországon az aktívak körében, akinek még általános iskolai végzettsége sincs. El kell jutni ide, mert ha ide nem jut el, akkor nem tud szakképesítést sem szerezni a későbbiekben, és kirekesztetté válik a munka világából.

Azt gondolom, a kisvállalkozások és a multik tekintetében nem az egymással való szembeállítást, hanem az egymásmellettiséget érdemes vizsgálni, azt, hogy hogyan, hol, miképpen érdemes támogatni akár az egyiket, akár a másikat. Teljesen egyetértek azzal - és a magam tekintetében teszem is -, hogy a kisvállalkozások vonatkozásában minél több olyan támogatási forma szülessen, amely a foglalkoztatás bővítésével párosul. Ez a törvényjavaslat, amiről ma tárgyalunk, nem megkérdőjelezhető módon pontosan erről szól.

A képzések hasznosságáról pedig csak egy mondatot mondanék: durván 40-45 százalék a képzéseket követően azok részaránya, akik három hónapon belül el tudnak helyezkedni. Azt hiszem, ez eredmény.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 44 2005.11.30. 2:06  1-59

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Karsai úr mondataival egyet is lehet érteni, de azt gondolom, nem csak egyutas megoldások vannak. Tehát azt lehet mondani, hogy más formában, más módszerekkel is el lehet érni egy bizonyos célhoz.

Azt gondolom például, mert a törvénytervezet keretei között is szó esik a járulékok csökkentéséről, hogy jó az az út, ami például a Start-kártya keretei között fogalmazódik meg, hiszen az elmúlt, most már másfél-két hónap időszakát érintően a regisztrált pályakezdő munkanélkülieknek látható módon gyakorlatilag az egytizedét ki tudta mozdítani a munkaügyi ellátás rendszeréből. Tehát ez az út is jó felé vezet. Lehet persze másfajta utakat is járni, ez kétségtelen.

Ékes képviselőtársammal, azt gondolom, szinkronban vagyunk, a tekintetben mindenképpen, hogy a képzés fontosságáról beszélünk. Abban is, hogy a nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek eleje arról szólt, hogy átrendeződött a világ, és a nagyobb cégek tekintetében azok a gyakorlati képzőhelyek nagyon nagy hányadban megszűntek, amelyek élő környezetben adtak lehetőséget a fiataloknak, legkiváltképp arra, hogy a munka világába való fogások elsajátítását meg tudják tenni. Ezeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) pótolták az iskolai környezet keretei között, átmeneti jelleggel, azok a gyakorlati képzőhelyek, amelyek párhuzamosan megszülettek.

És most újra van egy átrendeződési folyamat, amelyet kormányzati szándékkal is erősítünk, ami arról szól, hogy igen, vissza kell térni ahhoz a gyakorlathoz, ami lehetőséget teremt legkiváltképp arra, hogy az élő környezetben sajátítsák el azt a szakmai tudást a fiatalok, amelyre szükségük van. Erről szól egyébként az oktatási rendszer keretei között azon változtatási szándék is, ami a 9. és a 10. osztályban történő gyakorlati képzés súlyát növeli a későbbiekben, pont annak érdekében, hogy már a munkakezdés fázisánál megfelelő gyakorlati fogással bírjanak a fiatalok.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 50 2005.11.30. 2:08  1-59

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nem kétpercesre reagálok, hanem még az eredeti hozzászólás adó- és járulékcsökkentési tartalmával foglalkozom.

Csak azt szeretném érzékeltetni, hogy az elmúlt esztendők milyen olyan típusú változást hoztak e tekintetben, amelyek mértékadó módon csökkentették a járulék- és adóterheket. Nem visszamutogatva, de látni kell azt, hogy 2001-2002 - megint csak egy jó viszonyítási alap - általános adóterhelése közel 40 százalékos volt. Most 38 százalék alatti.

Jövőre, a változások okán még lejjebb fog csúszni, 37 százalék alá, 36 százalék környékére. Mi ez, ha nem tehercsökkentés, amikor az adóterhelés 3-4 százalékpontos mértékben csökken, ami több száz milliárd forintot hordoz magában? És ez a több száz milliárd forint vagy a gazdálkodó szervezeteknél, vagy/és a munkavállalóknál lelhető fel. Azt gondolom tehát, hogy nem rossz az az út, amit e tekintetben járt a kormány az elmúlt esztendőkben, és nem rossz az az út sem, amely a “milyen jövőt akarunk?ö címszóval rajzolódik meg, amit Ékes úr is használt.

(10.50)

Hiszen megalapozott, öt évre szóló adóelképzelést vázolt fel a miniszterelnök, ami arról szól, hogy a mai, 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási teher gyakorlatilag első lépésben 3 százalékkal, majd a következő lépésben két év múlva további 2 százalékkal csökken. Újabb 100 milliárd forintokról van szó. Azt gondolom, ez az út az, ami jó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami járható - és járható.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 18 2005.12.01. 5:29  1-155

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Alelnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizottságunk november 17-én tárgyalta, és egy mondattal úgy is összefoglalhatnám, hogy 12 támogató vélemény mellett, 4 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. Szeretném persze egy picit bővebben is érzékeltetni, hogy a 12 támogató vélemény mire is alapozódott.

Gyakorlatilag az a 19 pont, ami a foglalkoztatáspolitikát érinti, jelentős mértékben látható módon hat azokra a folyamatokra, amelyek Magyarország munkaerőpiacát jellemzik. Kiváltképp azért, mert a fókuszban azokat a munkaadókat, munkáltatókat, vállalkozásokat segíti, akik tisztességes módon, akár járulékfizetéssel párosulva, akár a korrekt foglalkoztatási viszonyokat, kereteket betartva élik az életüket, a másik oldalról pedig segíti azokat a munkavállalókat, akik bizonyos értelemben kényszerített helyzetben élték vagy élik jelen pillanatban is az életüket. Azt gondolom, ez a jó, és a bizottság tagjai is így ítélték meg, hiszen egyrészt a munkáltatói, másrészt a munkavállalói szektor számára is támogatást nyújtanak azok az intézkedések, amelyek a száz lépés program keretei között megfogalmazódtak.

Emellett igen fontosnak ítélték a bizottság kormánypárti képviselői azt, hogy az egyes lépések között keresztösszefüggések is vannak, azaz nemcsak a különféle szakpolitikák érvényesülése az, ami fontos és megjelenik, hanem példaként a családtámogatási rendszer keretei között, mondjuk, a gyermekvédelmi támogatás most már úgy működik, hogy akkor is hozzájuthatnak a munkavállalók, hogyha munkaviszonyt létesítenek, mondjuk, egy szociális ellátórendszerből való kikerülés kapcsán. Ez pedig egyértelműen hat a foglalkoztatásra, hiszen motiválja, serkenti a munkavállalókat arra, hogy igenis érdemes elvállalni akár 70, 80, 100 ezer forintos bruttó bérek mellett is felkínált munkalehetőségeket.

De ilyen lehet az adózás rendszerén keresztüli változtatásoknak a sokasága, ami már évekre visszanyúlik akár a személyi jövedelemadózás tekintetében, és folytatódik jelen időszakban is, vagy az áfacsökkentéssel, vagy a társasági adó csökkentésén keresztül az elkövetkezendő időszakban bekövetkezik. Ez mind-mind a versenyképességét is növeli a munkáltatóknak, ezáltal vélhetően és valószínűsíthetően a foglalkoztatási hajlandóságát is növeli, ennek eredményeképpen minél több ember juthat munkalehetőséghez. Jó tehát az az út, amely a mára kialakult foglalkoztatás bővülése mellett olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek a későbbiekben még több foglalkoztatási helyet képesek életre hívni.

Mindezek mellett fontosnak tartjuk azt is, hogy a segélyezési rendszert átalakítja a hivatal, átalakítja akképpen, hogy sokkal inkább az állásösztönzési támogatást működteti, valójában ki akarja mozdítani a bent lévő, a regiszterben lévő embereket a rendszerből, és hozzá akarja segíteni ahhoz, hogy munkaviszonyt tudjanak létesíteni. Persze, ehhez sok mindent kell tenni, ehhez olyan támogató intézkedések sokaságát kell foganatosítani, ami a munkáltatókat is motiválja e tekintetben, és helyzetbe kell hozni azokat az embereket, akik adott esetben ma nincsenek helyzetben, mondjuk, a képességük, a képzettségük okán bizonyos értelmű hiányokat szenvednek el.

 

(10.10)

Nem véletlen, hogy a felnőttképzés rendszerében olyan támogatási struktúrákat működtet a száz lépés program keretei között a kormány, ami segíti a képzési szint emeléséhez való hozzáférés lehetőségeinek a kialakulását, de a szakképzési rendszeren belül is olyan folyamatokat gerjesztett, amelyek alapvetően átrendezik a mai folyamatokat, a munka világához illesztett igényeket igazolja vissza, akár már a 9., 10. osztályban való gyakorlati képzés megteremtésének a lehetőségén keresztül, akár a tanulószerződések elmúlt néhány esztendőben való megtriplázásával és az elkövetkező esztendőkben történő még dinamikusabb növelésével.

Azt gondoljuk, hogy azok az intézkedések, amelyek akár a Start-kártya keretei között foganatosítódtak - mérhető módon csak a bizottsági ülésig eltelt másfél hónap alatt több mint ötezer kártya kiváltásán keresztül több mint négyezer fővel csökkentették a regisztrált pályakezdő munkanélküliek létszámát a statisztikai sorban -, eredményként könyvelendők és könyvelhetőek el. Ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyek a későbbiekben is erősítendőek. A lényeg tehát az a bizottság kormánypárti képviselői részéről, hogy minden olyan intézkedés, amely a program keretei között megfogalmazódott, látható módon a munkaerőpiac igényeihez illeszkedetten működik, és azt erősíti. Ezen intézkedéseket egészíti ki egyébként a mikro- és kisvállalkozási támogatási rendszer vagy a “Lépj egyet előreö szakképzési képesítések megszerzési rendszere, vagy a rugalmasságot feltételező, azt segítő részmunkaidős foglalkoztatás kialakítása.

Összességében tehát - visszatérve az első mondatomra - azt mondhatom, hogy mindezek alapján a bizottság 12 támogató szavazat mellett, 4 ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 47 2005.12.12. 2:56  46-51

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 15 évben, évek hosszú során keresztül sokakban vetődött fel a kérdés, vagy éppen akár mondhatnám azt is: a kétely, hogy érdemes-e, kell-e, szabad-e közhasznú, közcélú, közmunka keretei között foglalkoztatni embereket, van-e ennek olyan hatékonysága, ami a társadalom számára is azt a hasznot szüli, amiért a befektetett forintok megtörténnek. Azt kell mondjam, személyes tapasztalataim azt támasztják alá, hogy az elmúlt években mindenképpen érdemes ez irányban forrásokat telepíteni, hiszen más ma már a közmunka, a közfoglalkoztatás, mint ami volt 6-8 évvel ezelőtt. Nagyon sok esetben az a tevékenység, ami közfoglalkoztatás, közmunka keretei között zajlik, értékteremtéssel párosul. Olyan típusú értékteremtésekkel, ami akár a vasút vagy épp az autópálya környékének, környezetének vagy a Balaton, a Tisza környékének az ápolásával, parlagfűirtással, sok minden más olyan típusú tevékenységgel kapcsolatos, ami társadalmi hasznot szül.

Nyilván mindezek mellett olyan, a közcél érdekét is szolgáló objektumok is megszületnek ezen közmunka keretei között, amelyek egyébként igen kemény forintok árán hívhatók életre az önkormányzatok részéről. Tehát kettős haszna, kettős célja van a történetnek, egyrészt segélyek helyett a munka irányába tereli azokat az embereket, akiknek egyébként nagyon nehéz munkalehetőséget adni, aluliskolázottságból, sok minden egyéb más helyzetből fakadóan, másrészt pedig azt a fajta értékteremtést jeleníti meg a közfoglalkoztatás, a közmunka, amin keresztül a későbbiekben hasznot és hozamot élvezhetnek a különféle közösségek. Nyilván a hátrányos helyzetű térségek szemszögéből nézve még inkább fontos az, hogy ez a közfoglalkoztatás, ez a közmunka hogyan és miképpen érvényesül, hiszen a hátrányos helyzetű térségekben többen vannak azok is, akik eleve személyük adottságaiból fakadóan is hátrányos helyzetben élnek, és igénylik ezt a fajta támogatást.

Éppen ezért kérdezem, miniszter úr, azt, hogy hogyan ítéli meg, hogyan látja, a hátrányos helyzetű térségek és a hátrányos helyzetű térségben élő hátrányos helyzetet képviselő emberek hogyan tudnak még könnyebben ezekhez a forráslehetőségekhez hozzájutni, illetve a kormány szándékai szerint fejleszteni kívánja-e a következő időszakban is azt a folyamatot, amelyet elkövetett, megtett az elmúlt esztendőkben, mármint hogy megtöbbszörözte azon milliárdoknak a nagyságrendjét, amit az előző ciklusban fordítottak közfoglalkoztatásra.

Miniszter úr, várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 51 2005.12.12. 1:06  46-51

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Miniszter Úr! Köszönöm szépen a figyelemfelkeltő gondolatát, ami visszautalt 2002-re, amikor is 2 milliárd forintot fordítottunk közmunkára. De szeretném megerősíteni a gondolatait: 1998 és 2002 között összességében 8 milliárd forint volt ez a pénzeszköz, és ha jól vettem ki a szavaiból, akkor azt sugallta, hogy 2006-ban ez egy 10 milliárd forintos nagyságrend lesz (Csizmár Gábor bólint.), tehát gyakorlatilag a jövő esztendő önmagában több forrást fog megmozgatni, mint az 1998 és 2002 közötti időszak közmunkára vonatkoztatva, és az ez évi is hasonló nagyságrendet mozgatott meg. Mindenképpen dicséretesnek és hasznosnak, szükségszerűnek tartom.

Azzal szeretném kiegészíteni és a figyelmét felhívni arra, hogy a hátrányos helyzetű térségeknek mindenképpen szükségük van ezekre a támogatásokra, ezek nélkül nagyon nehezen tudnának létezni, egy Edelény, egy Encs kistérsége meghal ezek nélkül a támogatások nélkül. Kérem, figyelmét összpontosítsa e tekintetben, és a forrásokat biztosítsa e vonatkozásban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 48 2005.12.19. 2:02  47-54

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszter Úr! Nem gondolom, hogy bárki előtt kérdéses lenne annak a fontossága, hogy a regionális fejlesztési operatív programok keretei között beadott pályázatok, megszületett döntések mennyire fontosak. Azt gondolom, hogy legalább ennyire fontos vagy ettől talán még fontosabb az, hogy ezek a pályázatok, amelyek befogadásra kerültek, megvalósításra is kerüljenek. Már csak azért is, mert a nemzeti fejlesztési terv keretei közötti pénzeszközök nagyjából úgy a tízszeresét jelentik annak a pénzeszköznek, amit korábban a Széchenyi-terv keretei között mozgattak meg. Ilyen értelemben nem mindegy, hogy milyen hatásfokkal, jóságfokkal mozdulnak meg ezek a források.

Az iránt érdeklődnék, miniszter úr, hogy az elmúlt időszakban ez idáig mennyi azoknak a pályázatoknak a száma, ami beadásra került, illetve hány döntés született a beadott pályázatokkal kapcsolatosan, milyen összegszerűségben, és ezeknek milyen nagyságrendje az, ami gyakorlatilag kézzelfogható fejlesztésekkel párosul, és milyen összefüggésrendszerben vizsgálható a foglalkoztatásra gyakorolt hatása mindezeknek.

A másik kérdésem az lenne, hogy a ROP céljai között egyértelműen megfogalmazódik az, hogy a forrásoknak legalább a 75 százaléka a négy fejletlenebb régió vonatkozásában kell hogy összpontosuljon, ott valósuljon meg. Szeretnék érdeklődni afelől, hogy ez így történik-e, így történt-e, és hogy ennek milyen hatékonysága van az elkövetkezendő időszakra nézve.

Utolsó kérdésként pedig azt szeretném feltenni, hogy 2006-ot érintően azok a korábbi időszakban, jelen időszakban is foganatosított hatékonysági tényezők érvényesülnek-e a későbbiekben is, amelyek eddig igazak voltak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 52 2005.12.19. 1:02  47-54

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, miniszter úr. Nagyon fontosnak tartom azt, amit említ, hogy ezeknek a fejlesztéseknek foglalkoztatási értelemben is van kihatása, és nyilván a legkiváltképp azokban a térségekben, amelyek fejletlenebbek, hátrányokkal küzdenek, van lehetőség a kibontakoztatásra.

Egy dologra szeretném a figyelmét felhívni a későbbi időszakra vonatkoztatva is. Mint ahogy említette, ez idáig is érvényesült az a szabály, ami arról szól, hogy a források 75 százaléka a négy fejletlenebb régióban összpontosuljon, de szeretném, ha tudatosulna még keményebben az, hogy ezekben a fejletlenebb régiókban, azokban a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben, ahol gyakorlatilag ezen programokon keresztül indulhatnak el olyan folyamatok, amelyek kézzelfogható foglalkoztatásbővüléssel párosulnak, ezek elengedhetetlenek. Úgyhogy tisztelettel kérem további odafigyelését is erre a folyamatra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 219 2006.02.13. 4:57  216-226

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A mai nap folyamán bizottságunk megtárgyalta a törvényjavaslatot, az általános vitára való alkalmasságról tárgyalt, és előzetesen el is mondhatom, hogy az általános vitára való alkalmasság mellett döntött. Ennek a döntésnek a hátterében alapvetően az húzódott meg, hogy az érdekegyeztetés fontossága és azon intézményrendszerek működési feltételei nem lehetnek kérdésesek nyilván az elkövetkezendő időszakra sem, másik oldalról pedig az országos érdekegyeztetés és az ágazati szintű érdekegyeztetés egymás melletti tárgyalása a megfelelő szinkronitás biztosítása érdekében elengedhetetlen.

Ezt saját maguk a szociális partnerek is megkívánták, és eleve úgy vettek részt az előkészítési folyamatban - mint államtitkár úr ezt mondotta több évre való visszatekintés mellett -, hogy azt szerették volna elérni, hogy a parlament elé úgy kerüljön a két javaslat, hogy egyszerre, egymás mellett, pontosan a szinkronitás megtartása érdekében. Tudjuk mindnyájan, hogy az országos érdekegyeztetési rendszer, maga az OÉT egy 15 éves időszakra nyúlik ma már vissza. Folytak tárgyalások az előző ciklus időszakában is arra vonatkozóan, hogy a kereteket, a jogszabályi háttereket kialakítsák. A szociális partnerek támogatottsága jelen időszakra, mostanra alakult ki, ilyen értelemben most kerülhet a parlament elé ezen két törvényjavaslat tárgyalása.

Az OÉT törvényi hátterének a megteremtése igazából azért fontos, mert bizonyos közhatalmi jellegű funkciók betöltését is elvégzi az Országos Érdekegyeztető Tanács, és ezt is integrálni kell abba a törvényjavaslatba, amely a Ház elé kerül. A törvényjavaslat nyilván az eddigi, tehát a 15 évre visszatekintő működési és az eddigi tapasztalati hátteret önti egyfajta jogi nyelvezet keretei közé, és így alkotja meg azt a javaslatot, ami a Ház elé kerül. Ami talán új elemként fogható meg ebben a javaslatban, az a részvételi, tehát a jelenléti feltételek megállapítása, de szeretném jelezni, hogy az OÉT-en belül e tekintetben az egybehangzó álláspontok megerősítése mellett alakult ki mindez.

A középszintű érdekegyeztetés szintjén az ágazatai párbeszédekre vonatkozóan az a tripartit keretek közötti törvény-előkészítés volt adott, ami egyébként elvárt is, hiszen erről szól az érdekegyeztetés.

2003 már körvonalazta azokat a tripartit megállapodásokat, amelyek alapján az azt követő időszakban a normaszöveg előkészítése megtörténhetett, és a szociális partnerek ezen keresztül, mindezekre hagyatkozva avatkozhattak bele, lehettek részesei, készíthették elő a törvényjavaslatot, vagy ha nem is ők, de az előkészítés folyamatában szerepet vállalhattak. Gyakorlatilag mély elemzésekbe nem kell bocsátkozni, aki egy kicsit is jártas az ágazati érdekegyeztetés tekintetében, a középszintű érdekegyeztetés tekintetében, az tudja, hogy ma is és a törvényjavaslat keretei között is gyakorlatilag többféle formában való részvételre van lehetőség. Az egyik az, amikor konzultatív joggal, a másik az, amikor döntési joggal, a harmadik meg ettől is erősebb, amikor döntési joggal, de ezen belül még a reprezentativitást is magában hordozva jelenik meg az érdekek képviselete. Ez igazából a kollektív szerződések életre hívásánál fontos tényező. Ezen keretek között és ezen gondolatiság mellett rajzolódik meg ez a törvényjavaslat.

A legfontosabb mondata a szociális partnereknek mindkét törvényjavaslathoz illesztetten az volt, hogy az együttes beterjesztést fontosnak tartják a szinkronitás okán, a másik gondolat pedig az volt, hogy az egyöntetű támogatást élvezi az OÉT szerepvállalói részéről ez a két előterjesztés. Ilyen értelemben döntött a bizottságunk is 12 igen és 10 nem vélemény mellett az általános vitára való alkalmasság megítéléséről. Ilyen értelemben ajánlom a Háznak is a javaslat tárgyalását.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)