Készült: 2020.08.05.12:45:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2001.03.07.), 14. felszólalás
Felszólaló Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 19:30


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Talán nem tűnik túlzásnak, ha azt mondom, hogy a szóban forgó törvényjavaslat tárgyalása során olyan kérdésekről kell eszmét cserélnünk és véleményt mondanunk - és aztán majd döntéseket hozni -, ami már jelenleg is és a jövőben is az egyik, ha nem a legfontosabb problémája lesz a föld összes népének.

Arról van ugyanis szó, hogy miként reagál a világ, benne Európa és azon belül a magyar társadalom arra a jelenségre, ami már jó ideje tart, és ami az utóbbi években felerősödött. Nevezetesen, hogy milliók hagyják el szülőföldjüket, menekülve a háborúk, a megaláztatás, az üldöztetés elől, menekülve olyan helyzetekből, amiben világnézetükért vagy nemzetiségükért halál, jobbik esetben börtön vagy kirekesztés fenyegeti őket. Milliók vágnak neki a tengereknek, megmászhatatlannak tűnő hegyeknek annak reményében, hogy valahol befogadják őket, és ezzel elkerülik az éhhalált.

Arról a jelenségről van szó, tisztelt Országgyűlés, ami miatt Európa boldogabbik felén is tüntetések és ellentüntetések zajlanak. Arról a jelenségről van szó, amelynek kapcsán komoly tudósok arról írnak, hogy több idegen befogadása esetén elolvad egy-egy nemzet vagy nép, míg mások arról értekeznek, hogy ha nem fogadnak be újabb idegeneket, akkor belátható időn belül nem lesz, aki eltartsa az időseket.

Arról a jelenségről van szó, amikor egyes országok egyidejűleg csábítják más nemzetek szakembereit jól fizetett állások ígéretével, és határoznak meg ugyanakkor másokkal szemben kvótákat, munkavállalási tilalmakat. Arról a jelenségről van szó, aminek kapcsán egyesek ma már egy egységes európai állampolgárságról is beszélnek, míg mások - és ez a magyar viszonyokra is vonatkozik - politikai karriert építenek "ki az idegenekkel!" jelszóra.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, magyarok sok más nemzettel szemben e kérdésben is sajátos helyzetben vagyunk. Kis túlzással ezeréves történetünket leírhatnánk menekülések és befogadások történeteként is; sőt volt olyan időszak, amikor egyszerre menekültünk és egyidejűleg fogadtunk be más népeket. Mi magunk is hosszú vándorlás után nyertünk új hazát, egy olyan hazát, amely először keletről nyugatra vándorlók, majd nyugatról keletre indulók útvonalába esett. Történelmünk során sokszor kerültünk válaszút elé, döntenünk kellett, milyen sorsot szánunk a hozzánk segítségért fordulónak. Történelmünk folyamán egész népeket is befogadtunk. Volt viszont olyan időszaka történelmünknek, amikor saját honfitársaink százezreit taszítottuk a halálba vallásuk vagy nemzetiségük, származásuk miatt.

Tisztelt Országgyűlés! Van talán igazság ezek után abban a véleményben, hogy Magyarország más országokhoz képest több tapasztalattal rendelkezik a menekültügy, a más országbeli állampolgárok befogadása, a velük való bánásmód és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás terén. Napjainkban azonban az adott történelmi helyzet, a világban végbemenő változások és azok hatásai sok tekintetben új helyzetet teremtettek és teremtenek számunkra, amelynek következtében eddig nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznünk, új követelményeknek kell eleget tennünk.

Ennek kapcsán a Szocialista Párt véleménye szerint mindenekelőtt három, egymással nagyon szorosan összefüggő kérdésre kell valamilyen választ adnunk. Az egyik talán úgy jellemezhető, hogy most is, jelenleg is, megint csak úton vagyunk. Úton vagyunk abban az értelemben, hogy nagy erőfeszítéseket kell tennünk az ország modernizációja érdekében, amelynek döntő feltétele az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozásunk. Ez sok más mellett azt is jelenti, hogy el kell fogadnunk és képesnek kell lennünk érvényesíteni azokat az elveket és az ezeken alapuló konkrét szabályokat és gyakorlatot is, amelyeket ez a közösség a menekültügyben és a közös határok védelmében kialakít.

A másik, hogy a globális kapitalizmus itt dübörög a fejünk felett, pontosabban szólva: itt dübörög rajtunk keresztül. A rendszerváltozás révén magunk is részesei vagyunk ennek a megállíthatatlan, és azt hiszem, joggal nevezhető konkrétan és átvitt értelemben is egy újabb kori népvándorlásnak. Geostratégiai helyzetünk, amely sokszor a hadak útjába helyezett bennünket és amely kompországgá tett, ma is egyszerre jelent, jelenthet előnyt és hátrányt számunkra ebben a folyamatban.

Hazánk a globalizációt sem megkerülni, sem elvetni nem tudja. Képessé kell válnunk tehát rugalmasan alkalmazkodni kihívásaihoz, kiaknázni előnyeit, csökkentve negatív hatásait. Az egyik ilyen előny lehet például, ha az ország éppen geostratégiai helyzetét és Illyés Gyula szavaival élve a "magyar tekenő" történelmi tapasztalatait felhasználva és erre építve egyfajta regionális tranzitközpontja lehet gazdasági, pénzügyi mozgásoknak. Ismert, hogy egy ilyen helyzet hallatlan sok előnnyel járna az ország számára, de - és témánk szempontjából ennek van igazán jelentősége - egy ilyen helyzetben, mondjuk, az "idegenszerűség" kifejezés nem lehet szitokszó politikusok szájából, és nem lehet az "idegenszerűség" kifejezését mások kirekesztésére használni.

Egyszerűen arról van szó tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy aki a-t mond, mondjon b-t is. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy e folyamatok következtében Magyarország újra és megkerülhetetlenül a nemzetközi migráció fő áramába került, és egy darabig mindenképpen ott is marad.

A harmadik elem, amit mi nagyon fontosnak tartunk - éppen az előzőkből következően - az, hogy egy új magyar nemzettudatra van szükség. Ennek a nemzettudatnak többek között választ kell adnia a globalizáció és integráció és a nemzet, ezen belül a nemzetállam viszonyának kérdéseire, és ami témánk szempontjából különösen fontos, további két elemet feltétlenül magába kell foglalnia. Az egyik, hogy az új magyar nemzettudatnak szövetségben gondolkodónak kell lennie, amelyet nem kínoz a magára hagyatottság, az "egyedül vagyunk" és a bezártság élménye és érzése, és amelyek alapján a magyarság saját képességeire és értékeire épít, nem pedig szembenállásra és ellenségképre.

A másik, hogy az új magyar nemzettudatnak szolidaritás-központúnak kell lennie, amelyben a nemzeti és a szociális szolidaritás szorosan összekapcsolódik, és a társadalom belső integrációjára, kohéziójára törekszik. Mindez azért fontos, mert a mai magyar társadalomban ezekkel ellentétes folyamatok és eszmék nyernek teret, és aminek következtében - legalábbis tudományos vizsgálatok szerint - a magyar társadalomban meglehetősen erős az idegenellenesség.

Nem nehéz belátni, hogy ha az ország lakosságának jelentős része nem lát maga előtt lehetőséget szociális helyzetének javítására, ha nem elég erős a társadalomban az egymás iránti szociális szolidaritás, ha nem elég elterjedt az előítéletesség ellen ható értékrend és a politika erre még rá is játszik, akkor számolhatunk vele, hogy ez a helyzet nem fog változni.

 

(10.00)

 

Márpedig a kormány politikájának egésze, nyelvezete, nyílt és rejtett ideológiája, avítt nemzettudata gyengíti a társadalom belső kohézióját, amiből egyenesen következik az emberek megosztottsága, a másokkal szembeni és a mássággal szembeni elutasítottság. Sok jel mutat arra, hogy a magát nemzetinek mondó kormánynak ez a politikája még a határon túli magyarság iránti hazai segítőkészséget is csökkentheti. Fennáll tehát annak a veszélye, tisztelt Országgyűlés, hogy az egész menekültügy, valamint a határon túli magyarok magyarországi tartózkodása és az úgynevezett státustörvény végrehajtása társadalmi konfliktusok forrása lehet és lesz.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt tehát elsősorban a törvényjavaslatok társadalmi hátterével kíván foglalkozni, és az ezzel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják. A jogi szabályozottság a megfelelő társadalmi fogadókészség nélkül ugyanis üres keret marad vagy jogi bűvészmutatvánnyá degradálódik. Elfogadjuk, hogy a jogi keretek ezt a társadalmi hátteret önmagukban nem tudják megteremteni, de az joggal várható el, hogy egyértelmű fogalmakkal, átlátható eljárással, mindenki által megismerhető szervezeti keretekkel segítsen mind az érintetteknek, mind pedig a hazai társadalomnak eligazodni abban, hogy milyen célokat, milyen értékrendet követünk e téren.

A beterjesztett törvényjavaslatok a maguk korlátait is figyelembe véve nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Az erre vonatkozó részletesebb kritikát a képviselőtársaim el fogják mondani. Ezúttal azt szeretném hangsúlyozni, ami talán az egész témának a legfontosabb oldala, hogy az eddigi egyoldalú, részleges és főleg védekező jellegű kormányzati magatartást a mai magyar társadalmi igényekhez, a nemzetközi kötelezettségekhez igazodó, a belátható jövőre is tekintettel lévő komplex és aktív menekültügyi politikának kell felváltania.

Teljes mértékig megértjük és támogatjuk azt, hogy ennek a kérdésnek nagyon komoly rendőri, idegenrendészeti összefüggései is vannak, hiszen, mint ahogy itt erről már szó került, az embercsempészés ma egy nagy nemzetközi és jól fizető iparággá vált. De mégis nagyon szeretném kiemelni, hogy az eddigi, főleg rendőri, rendészeti, szociális és külpolitikai taktikai megfontolásokat ki kell egészíteni ebben a témában gazdaságfejlesztési, munkaerő-piaci, közoktatási, egészségügyi és az ezekhez igazodó emberi jogi, humanitárius és nemzetbiztonsági követelményeknek. És mindezt egységes rendszerré kell szervezni.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy sem a törvényjavaslat hivatalos indokolásában, sem az államtitkár úr expozéjában az erre való kormányzati szándéknak még csak a nyomát sem lehetett felfedezni. Ezen az expozén is átsütött az a szemlélet, amely a kormány egész politikáját áthatja, nem csak migrációs ügyekben, nevezetesen az a felfogás, hogy a társadalom minden konfliktusa rendőri vagy rendészeti eszközökkel megoldható. Ahogy az élet más területén, úgy a migrációs problémák sem kezelhetők kizárólag ilyen módon. Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy azon fenyegetettség miatt, amelyet sokan e téren éreznek, nem kevesen hisznek az ilyen eszközökben. De a politika és a szakemberek felelőssége abban van, hogy hosszabb távú nemzeti érdekek érvényesítése érdekében vállalni mer átmeneti konfliktusokat. Ezekre tekintettel és a most elfogadandó jogi keretek ismeretében javasoljuk, hogy az Országgyűlés tárgyaljon meg és fogadjon el egy nemzeti migrációs programot, amely mintegy négy-öt esztendőre összefoglalja a magyar migrációs politika elveit és céljait, ideértve azt is, hogy ezek megvalósításában milyen szerepet és feladatot kell vállalnia az államnak és a civil szervezeteknek.

Tisztelt Országgyűlés! A Szocialista Párt véleménye szerint e kérdésben sem dughatjuk homokba a fejünket. Nem kerülhetjük el, hogy szembenézzünk azokkal a problémákkal, amelyeket az újabb kori népvándorlások számunkra is jelentenek. Ezen bonyolult gazdasági, kulturális, egészségügyi, nemzetbiztonsági és sok más szakpolitikát érintő kérdésben egyet biztosan tudunk, nevezetesen azt, hogy bezárkózni nem lehet. Ha ez igaz, márpedig igaz, akkor próbáljuk a hozzánk jövő idegen, a segítségért hozzánk forduló menekült és a magunk számára is érvényesíteni Tamási Áron intelmét, nevezetesen azt, hogy mi, magyarok is, és mindenki más, aki idejön, ebbe az országba, azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.

Tisztelt Országgyűlés! Ami a törvényjavaslat részletesebb kérdéseit illeti, abba most nem kívánok belemenni, annál is inkább, mert az előttem szóló képviselőtársam részletesen ismertette a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseit. A Szocialista Pártnak összességében az a véleménye, hogy módosításokra feltétlenül rászorul ez a törvényjavaslat, és mint ahogy az előkészítésben is, készek vagyunk ezeket a módosító javaslatokat megfogalmazni, és készek vagyunk ezekről tárgyalni, figyelemmel arra, hogy kétharmados törvényekről van szó. Szeretném jelezni, hogy a készségünk egészséges kompromisszumok megkötésére megvan.

Abban a kérdésben pedig, amelyről itt már szó esett, hogy időszerű-e most ez a törvénycsomag vagy nem, szakértők véleményével szemben is azt mondjuk, hogy ha tudunk most egy korábbinál jobb szabályozást kialakítani, akkor vágjunk bele. Az, hogy hogyan alakul majd az Európai Unió migrációs politikája, majd később fog kiderülni, és akkor természetesen alkalmazkodnunk kell hozzá. De nagyon nagy nyomatékkal szeretném még egyszer hangsúlyozni, amit a hozzászólásomban megpróbáltam kifejteni, hogy nem szabad ezt az egész ügyet valamifajta idegenrendészeti vagy szervezett bűnözés elleni harcként kezelni, bár része ennek a témának ez is, de ha valóban nem tudunk kialakítani egy összefüggő és a társadalom többsége által elfogadott és támogatott komplex összetett migrációs politikát, akkor tényleg bevásárolhatunk komoly társadalmi konfliktusokat, mert akárhogy is alakul itt a schengeni határvédelem rendszere, akárhogyan is sikerül a határőrizetet megerősíteni, megkerülhetetlen lesz az, hogy ha nem is tömegesen, de Magyarországra sok idegen fog jönni. Egyike hozza a pénzét, a másika pedig egyszerűen élni akar. És ha nem tudjuk az integrációjukat valamilyen módon - ha ők persze ezt kívánják - megoldani, akkor tényleg társadalmi konfliktusok elé nézünk. És ezt csak egy tudatos, összetett és komplex nemzeti migrációs politika keretében lehet megoldani. Ennek a kialakítására szeretném felhívni a parlamenti pártokat, mert megint csak olyan kérdésről van szó, amelyet nem lehet külön-külön érdekek alapján megközelíteni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai