Készült: 2020.04.01.20:13:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2009.10.13.), 28. felszólalás
Felszólaló Herbály Imre (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:16


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt az MSZP-frakció véleményét kifejteném, egy-két sommás megjegyzést tegyek az elmúlt esztendőről.

Azt mindannyian érzékeljük, látjuk, tudjuk, hogy 2008 az átlagosnál sikeresebb esztendő volt az ágazat számára. Azt is örömmel érzékeljük, hogy az ágazatban nyugalom uralkodott, amennyiben mégis valahol idegeskedés állt elő, azt sikerült tárgyalásos úton rendezni. Én mindenképpen pozitív folyamatnak tartom azt, hogy a parlamentben egymással szemben ülő pártok több esetben közösen léptek fel az ágazat érdekében, a leglényegesebb kérdésben azonban - ezt Farkas képviselő úr is említette -, a földkérdésben a biztató kezdet ellenére sajnos nem sikerült eredményt elérnünk. És ami még ennél is sajnosabb véleményem szerint, éles szembenállás alakult ki a mi értelmezésünk szerint az ágazati támogatást kiszámíthatóbbá tévő SPS-törvény tárgyalása kapcsán, és az is nagyon sajnos, hogy ez a törvény már majdnem egy esztendő óta az Alkotmánybíróság asztalán hever.

Tisztelt Képviselőtársaim! A világgazdaságban kialakult helyzet, a magyar gazdaság helyzete, a válságkezelő kormány döntése alapján a 2010. évi költségvetés tárgyalását a kormány előrehozta. Az FVM az agrárgazdaság helyzetéről szóló, az agrárágazat fejlesztéséről szóló törvény alapján kellő időben benyújtotta az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentést, amelyet immár 11. alkalommal tett meg. Én a frakció vezérszónokaként harmadik alkalommal ismétlek: mindig elmondtam, most is megteszem, miközben tudom, hogy a jelentés korábbi benyújtásának objektív akadályai vannak, a történésekhez túl távoli időpontban tárgyaljuk az előző évi agrárvonatkozásokat. Az ágazat éghajlati kitettsége, az agrár-élelmiszerpiac hektikus volta, a világgazdaság helyzete, alakulása jelentős fordulatokat hoz évről évre, és az előző év tárgyilagos értékelésétől még a legavatottabb szereplőket is eltéríthetik ezek a változások.

(9.40)

Az előző esztendő jó, alkalmas időjárást, kedvező agráreredményeket hozott, még az azt megelőző év árainál kedvezőtlenebb árak után is, 2009-ben azonban, most, amikor tárgyaljuk ezt az anyagot, rendkívüli szélsőségek, aszály, kis termések, alacsony felvásárlási árak, de még inkább egy alig működő piac jellemzi az ágazatot. Nekünk azonban mégis tárgyilagosnak kell maradnunk, el kell ismernünk, ami siker, fel kell tárnunk a hiányosságokat, el kell különítenünk az objektív okokból következő hibákat a szubjektív mulasztásoktól.

E rövid bevezető után a jelentésről talán még rövidebben. A jelentés 128 oldalon táblázatokkal, írott elemzésekkel három nagy fejezetben - aktuális helyzet, intézkedések, finanszírozás, hazánk agrárgazdasága és az Európai Unió - foglalja össze az ágazat fő folyamatait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a jelentés számszaki adatainak részletes ismertetésétől eltekintsek, azokat megtette miniszter úr, s a bizottsági ajánlások is sok esetben elég részletesen tartalmazták azokat. Akit érdekel, az megtekintheti az anyagot az FVM honlapján és az Országgyűlés honlapján is. Én, de mi szocialisták is azon a véleményen vagyunk, hogy ez egy olyan részletes, tanulságos anyag, amelyet minden, az agrárgazdasággal magasabb szinten foglalkozónak - ha a vitát nem is, de az anyagot - kötelező olvasmánnyá nyilvánítanánk. Talán ezeknek a jelentéseknek a folyamatos elemzése, összehasonlítása ráébresztené a különbözőképpen gondolkodókat az együttműködés fontosságára, a közös teendőkre.

Ezek után néhány fontos számot én is megemlítenék, egyrészt azért, mert az ismétlés a tudás atyja, másrészt azért, hogy a későbbiekben a tanulságot ezekből levonjuk. Miniszter úr is említette, én is elmondom, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátása 2008-ban 1933 milliárd forint volt, ami 27 százalékos volumennövekedést jelentett az előző évhez képest.

Ezt nyilván elősegítette a fejlesztés volumene, amely az előző esztendőhöz képest 24,4 százalékkal nőtt, és mindezek jelenthették azt, hozták azt, hogy a GDP növekedése elősegítette az ország gazdasági növekedésének a pozitív tartományba való fordulását.

Sajnos, de talán közgazdasági szempontból nem annyira, a foglalkoztatás csökkent, tehát valamit növekedett a termelés intenzitása, hatékonysága, hisz kevesebb munkaerővel több terméket sikerült előállítani. Persze - még ha figyelembe vesszük az egyéb tényezők hatását is - a munka intenzitása feltehetően még nem éri el azt a szintet, amit el kellene. Erre a későbbiek során még egy számadatot majd említek.

Kedvező az, hogy a növénytermesztés eredményei növekedtek, sajnos - ez kedvezőtlen - az állattenyésztés és növénytermesztés aránya azon túlmenően is, hogy a növénytermesztés eredményei nőttek, az állattenyésztés jelentősége tovább csökkent, és ez a folyamat az ország agrárgazdaságának a helyzetét tekintve nagyon kedvezőtlen lehet, hisz tovább növeli az esetleges piaci zavarokat, gondokat okozhat.

Agrár-külkereskedelmünk 2008-ban jelentősen erősödött, ennek köszönhetően mintegy 1,9 milliárd eurós exporttöbbletet hozott az országnak, a legnagyobb partnerünk mind a kivitelben, mind a behozatalban Németország, és nagyon érdekes, hogy a kivitelben Románia jelentős szerepet foglal el.

Nem tudom, hogy pozitív vagy negatív eredményként említsem-e meg, így is lehet, úgy is lehet, nézőpont kérdése: a mezőgazdasági vállalkozások száma 1048-cal csökkent. Ez olyan szempontból, hogy ha esetleg csődbe mentek, rossz, más szempontból viszont azt jelenti, hogy van egyfajta koncentráció, ami a mi véleményünk szerint a hatékonyság növekedésének az egyik forrása lehet.

Kedvezőtlenek azok a folyamatok, amelyek az agrárolló romlását eredményezték. Most azért nem a nyílást mondom, mert itt értelmezési problémák is előfordulhatnak. Ezek között is mi nagyon kedvezőtlennek tartjuk a műtrágyaár rendkívüli mértékű növekedését. Elgondolkodtató, hogy meddig lehet ezen a téren elmenni, milyen intézkedésekre van szükség, hogy visszatérjünk egy normális helyzetbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A támogatások vonatkozásában képviselőtársaim elmondták, többnyire nehezményezik - mi sem örülünk annak -, hogy a hazai támogatáscsökkentést végre kellett hajtani, azonban azt gondoljuk, hogy az egész ország gazdaságának a helyzete egy ilyenfajta szolidaritást megkövetel, egy ilyen realitást elfogadhatóvá tesz, legalábbis a mi számunkra. Az nyilvánvalóan más kérdés, hogy az agrárágazat szereplői, ha számolják, hogy mennyi lett volna, ha, akkor ők ezt nem nagyon értik. Úgy gondolom, hogy egy kedvezőbb gazdasági helyzetben vissza tudunk térni ahhoz a szinthez, ami mindenki számára elfogadható lesz.

Még egy számot mondanék: a mezőgazdaság hitelállománya 2008 folyamán mintegy 14,5 százalékkal növekedett, 327 milliárdról 375 milliárdra. Milyen jó lenne, ha most is növekedne! Most elég nehezen növekedik, mert nehezen jutnak hitelhez a magyar gazdák.

Tisztelt Képviselőtársaim! A számok ismertetése előtt az együttműködés fontosságáról szóltam. Erre visszatérve ismételten elmondom, hogy 2008-at előremutató évnek tartom. Nagyon sok közös fellépésünk volt, a mezőgazdasági bizottságban az FVM szakgárdájával, vezetésével együttműködve sikerült kisebb-nagyobb törvénymódosításokat közösen benyújtanunk az agrárágazat érdekében, az agrárágazat gondjai csökkentésének az érdekében. Szándékosan csökkentést mondok, hisz az agrárium egy olyan ágazat, ahol a politikai tényezők, a törvényi tényezők mellett az éghajlati, globális és egyéb tényezők is determinálóak. Mindezekkel együtt a számok és folyamatok ismeretében megállapíthatjuk, hogy 2008 az agrárgazdaság szempontjából sikeres év volt. Sajnos, még nem mondhatjuk, hogy ez a folyamat stabil. A trendek folyamatosan változnak, az ágazat még nem érte el a trendek befolyásolására alkalmas szintet.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az agrárágazat helyzetéről szóló jelentést tárgyaljuk, akkor nagyon fontos, amit az előzőekben mondtam, hogy kötelezővé tenném a jelentés folyamatos tanulmányozását, az arról való gondoskodást minden, az ágazatban szereplő számára.

De az Agrárgazdasági Tanács jelen ajánlásait pedig minden képviselő számára, minden érdekképviselet számára, mert úgy gondolom, hogy teljesen pártatlanul, minden hátsó szándék nélkül fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyeket nekünk, részben a törvényhozás szereplőinek, másrészt a gazdálkodóknak és végül, de nem utolsósorban az érdekképviseleteknek is figyelemmel kell kísérniük a munkájuk során és közreműködni a megoldásban.

Ha ezeket kellő intenzitással, figyelemmel megtennénk, akkor azokat a hitvitákat, amit mondjuk, a hatékonyságról, intenzitásról, versenyképességről folytatunk sokszor, ezeket elkerülnénk. Csak szeretném megemlíteni: a jelentés is tartalmazza, de csak azért, hogy mindenki hallja, elgondolkodtató, hogy egy hektár mezőgazdasági területre jutó termelési áron számított kibocsátás az uniós régi országokban, tehát a 15-ök vonatkozásában egy hektárra vetítve 2232 euró, az új tagországok átlagában 1179 euró. Magyarország egy kicsit ennél jobb, 1312 euró a kibocsátás egy hektárra, de gondoljuk csak el: ha nem tudjuk növelni az intenzitásunkat, ha megmaradunk azon a tudás-, technikai és gondolkodásmódban - és elnézést kérek, hülyítjük a gazdákat, bocsánatot kérek a kifejezésért -, akkor nem tudunk erről a szintről előrelépni, és lemaradunk a versenyben. Márpedig akárhogy is nézzük, az ágazaton belül is van verseny, az egyes országok között is van verseny, még az Európai Unióban is, de természetesen világvonatkozásban is.

Visszatérve: azt gondolom, hogy nagyon nagy figyelmet érdemel az Agrárgazdasági Tanácsnak az a 14 pontja, amellyel felhívja a figyelmünket a teendőinkre - mindjárt meg is találom, meg is van -, ezek közül szerencsére az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai közül az 1. pontot remélem, hogy sikerül kivédenünk. Tegnap elfogadtuk a rövid nevén az etikus kereskedői magatartásról szóló törvényt, és én bízom benne, hogy ezzel egy normális szintre hozzuk a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti kapcsolatot, és azok a túlkapások, amelyek a visszatérítések körül alakultak ki, normális szinten be fognak állni. Természetesen tovább kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, és a vevői erőfölény ügyében, azt gondolom, a terméktanácsoknak, a termelőknek is vannak még teendőik.

A magyar állattenyésztés leépüléséről szóltam, úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel még nagyon sokat kell foglalkoznunk.

A harmadik az állami kockázati tőke megteremtése. Én ezzel nagyon egyet tudok érteni. Azt gondolom, hogy az intervenció visszahozása a gazdálkodásba, és a mezőgazdaságnál továbbgondolva azt a megoldást, amikor egy közös kockázati alapot hoztunk létre az éghajlati visszásságok rendezésére, a kockázati tőkealap megteremtését kell célul tűznünk.

A földkérdéssel többen foglalkoztunk, sajnos ebben nem sikerült eredményt elérnünk.

A túlzott mértékű földkivonás veszélyeire is felhívja az Agrárgazdasági Tanács a figyelmet. Talán ez az egyetlen olyan kérdés, ahol egy nagyon enyhe vitát tudnék én generálni, de úgy gondolom, hogy hosszú távon igaza van az Agrárgazdasági Tanácsnak, rövid távon jó lenne, ha a barnamezős beruházások mellett jelentős mértékű zöldmezős beruházások segítenék a magyar gazdaság, a magyar mezőgazdaság, a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődését.

A vízfelhasználás jelentőségére, a termelésbiztonság fokozására is felhívja a tanács a figyelmünket. Egy ilyen helyzetben lévő országnak, ahol keresztülrohan a víz, azt gondolom, hogy nagyon el kell gondolkodni ennek a megszívlelésén.

Ami hosszú évek óta vita közöttünk, a termelői szerveződéseknek az ügye. Ez érdek-képviseleti, törvényhozási és egyéb feladatot jelöl ki számunkra.

Többen szóltak a halgazdasági támogatás kérdéséről, én is meg kell hogy ezt említsem, és az anyag felhívja a figyelmet a hazai favagyon jobb kihasználására, valamint az agrárkutatás és -oktatás területén meglévő hiányosságok felszámolására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy végül, de nem utolsósorban megköszönjem az FVM vezetésének, dolgozóinak, az FVM-hez tartozó hálózat dolgozóinak a gondos munkáját, odafigyelését, a gazdáknak azt a munkát, amelyet az előző esztendőben is végeztek a magyar gazdaság érdekében, és mindenkinek figyelmébe ajánljam az anyagot azzal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja elfogadásra ajánlja az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentést.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai