Készült: 2020.09.26.05:13:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 32. felszólalás
Felszólaló Molnár Albert (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:04


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR ALBERT, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság október 9-i ülésén tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, ahol 14 igen és 10 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslatot. Azonban a 10 tartózkodás némi magyarázatra szorul, és én ezért kívánom a gondolataimat elmondani.

Mint tudjuk, bűncselekményt nem tárgyak vagy fogalmak követnek el, bűncselekményt nagyon is valós személyek követnek el, úgy is mondhatnám, hogy hús-vér emberek, vagyis természetes személyek.

A mai magyar gazdaságban szerencsére széles köre alakult ki a gazdasági társaságoknak mind a jogi személyiséggel bíró, mind a jogi személyiség nélküli társaságoknál. Az előttünk fekvő javaslat a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szól. Ez a jogi kategória nem követ el bűncselekményt, esetleg vezetői, munkatársai. Méltánytalannak tartjuk, hogy a vállalkozások becsületes tulajdonosainak újabb kockázati elemet kíván állítani a kormány.

 

 

(12.00)

 

Ez a jogszabály akkor is sújtja azokat a tulajdonosokat, ha azok vétlenek abban, hogy a tulajdonukat vezető vagy ott alkalmazott személy bűncselekményt követ el. Épp elég káruk keletkezhet egy ilyen személy működésétől. Sajnos, ma nincs olyan objektív, tévedhetetlen módszer, amely megakadályozhatja annak a lehetőségét, hogy olyan személy, illetve személyek kerüljenek pozíciókba, akik később bűnözőkké válhatnak.

Ami a mondandóm lényege, gyakorlatilag nyolc szóban összefoglalható: aki nem követ el bűncselekményt, azt ne büntessük. Márpedig ez a törvényjavaslat erről is szól. A tulajdonosoknak nemcsak joga, de felelőssége is van, hisz a gazdasági társaságokról szóló törvény ezt megfelelően szabályozza is. Például részvénytársaságnál az igazgatóság, a felügyelőbizottság vagy a könyvvizsgáló intézményével védi a tulajdonosokat, egyben felelősséget is ró rájuk. Hiányoljuk a garanciális feltételeket, ugyanis ezt a törvénymódosítást nem érdekli, hogy a tulajdonos megtett-e mindent, amire lehetősége lett volna. Ha a tulajdonos ugyanis megtett mindent a könyvvizsgálón, a felügyelőbizottságon vagy igazgatóságon keresztül, és ennek ellenére követtek el bűncselekményt, azt gondoljuk, innentől fogva ezek a tulajdonosok vétlenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök ezt egyszerűen a mai naptól a vállalkozások újabb kockázatának tekintik? Én azon becsületes tulajdonosok szemszögéből próbálom megközelíteni ezt a jogszabályt, akiknek milliós tábora van Magyarországon, a kft. üzletrész-tulajdonosok vagy részvénytulajdonosok szemszögéből, a néhány részvényt birtokló kisbefektetőtől kezdve, akár a több száz milliót vagy milliárdot kezelő magán- vagy jogi személyekig. Maga az üzlet eleve veszélyes üzem. Ezt minden befektetőnek, vállalkozónak tudnia kell. Ott nap mint nap meg kell felelni a piac követelményének, bírni kell a versenyt a konkurenciával, fejlődni kell. Állandóan alkalmazkodni kell a változó, sajnos az utóbbi években egyre sűrűbben változó gazdasági környezethez. A stabil, kiszámítható gazdasági környezet csak álom a vállalkozások számára, igaz, ígéret itt is volt, sőt az ígéret ma is hatályos. Egy olyan országban, ahol egy évben négyszer változik a számviteli törvény vagy többször a különböző adójogszabályok, nincs könnyű dolga a végrehajtóknak, a vállalkozásoknak.

Ezzel a kis kitérővel arra próbáltam rávilágítani, hogy van elég baja a vállalkozóknak, a tulajdonosoknak e nélkül a törvény nélkül is. Ne pakoljunk új terhet arra a körre, aki nap mint nap megküzd a talpon maradásért, akik foglalkoztatják a munkaerő jelentős részét, befizetik adóikat, egyszerűen megtermelik közvetlenül a maguk, közvetetten a társadalom holnapját. Erre a körre nem új kockázatokat kellene kitalálni, hanem inkább szükséges a jelenlegi terheiket csökkenteni. Bennem felvetődött a kérdés, hány olyan eset fordult elő Magyarországon, ami alapján indokolt benyújtani ezt a törvénytervezetet. Erre semmilyen utalást nem találtam az előkészítők részéről, sőt az európai uniós hivatkozásokat sem találtuk meg fordításban.

Számomra ezen törvény azt jelenti, hogy a kormány beismeri, hogy képtelen a jelenlegi eszközeivel, ami nem kicsi, a normális jogszerű működést kikényszeríteni a gazdaságban. Tudom, hogy kényelmesebb és egyszerűbb elvenni azoktól, akiknek van - oda se neki, hogy ők ártatlanok -, mint nehezebb munkával a bűnözést megelőzni, vagy ha az elkövetődött, az elkövetőt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) példásan megbüntetni.

 




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai