Készült: 2020.09.26.05:33:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2001.09.26.), 16. felszólalás
Felszólaló Molnár Albert (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:02


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR ALBERT, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság 2001. szeptember 18-ai ülésén tárgyalta meg a T/5001. számú törvényjavaslatot, amely "A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról" címet viseli. A jelen lévő szocialista és szabad demokrata képviselők az alábbi kisebbségi véleményt hangoztatták.

A bizottság és a Ház előtt fekvő igen terjedelmes pénzügyi törvénycsomag egy része bizonyos kedvezményekről rendelkezik, néhány az uniós csatlakozással, a jogharmonizációval kapcsolatos. A tervezet mintegy 16 jogszabály-módosítást tartalmaz, az adótörvények mellé bekerült a javaslatba a biztosítási, a hitelintézeti, a vám-, a jövedéki, az illeték-, a számviteli, a közbeszerzési, illetve a privatizációs törvény rendelkezéseire vonatkozó módosítási szándék is. A kormány nem először nyújt be kezelhetetlen mennyiségű törvénytervezetet, megfosztva az Országgyűlést attól, hogy azokat egyenként és alaposan megtárgyalhassa. A bizottság ellenzéki képviselői tehát kizárólag azt fejtették ki, hogy fontosnak tartanák valamennyi törvényt külön-külön, részletesen megtárgyalni.

Szakmai szempontból e törvények nagy részét - mint elmondtuk - külön-külön támogathatónak tartjuk, azonban a benyújtás módja, az, hogy mindezeket együtt kellene elfogadnunk, már elfogadhatatlan, és lehetetlenné teszi a benyújtott tervezetek együttes elfogadását.

A kormánypártok választási ígérete épp az volt a gazdálkodók felé, hogy hosszú távú, kiszámítható gazdasági környezetet teremtenek számukra. Ez volt a kétéves költségvetés benyújtásának legfőbb indoka is. Ezzel szemben az idén négyszer változtak az adójogszabályok: az szja-törvény négyszer, a privatizációs törvény háromszor, a számviteli törvény háromszor változott. Ez követhetetlen, ez kapkodás, és az ezzel teremtett jogi és gazdasági bizonytalanság megengedhetetlen, ehhez nem vagyunk partnerek. Ha kétéves, ötéves vagy akár tízéves költségvetést kívánnak benyújtani, tessenek olyan gazdasági szabályokat kitalálni, amelyek az adott és tervezett időszakra reálisnak tűnnek, és amelyeket utólag nem kell toldozni-foldozni! Ha ilyet nem tudnak, akkor olyat tessenek benyújtani és olyan időszakra vonatkozóan, amelyre előrevetíthetően gazdaságilag korrekten megítélhető gazdasági, közgazdasági szabályozókat lehet alkotni! Ne ötletroham szintjén zúdítsák a gazdálkodókra a közgazdasági szabályokat!

Ha három-négyhavonta változtatjuk, módosítjuk a hazai gazdálkodó szervezetek működési feltételeit, az a gazdaságpolitikai koncepció hiányát jelenti. Ha pedig egymással össze nem függő különféle jogszabályokat gyúrunk egybe, ezzel megcsúfoljuk a jogalkotás folyamatát, a jogbiztonságot veszélyeztetjük.

 

 

(9.50)

 

Valamennyien tudjuk, hogy egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb a gazdálkodók számára az 1992-es reformon átesett számviteli törvény, lassan ismét az egyszerűsítésén kellene inkább gondolkodni. De aki évről évre kitölti a személyi jövedelemadó-bevallást a maga 60-70 oldalas mellékletével és magyarázataival, látja, hogy szintén nem az állampolgárnak készült.

Összegezve: támogatjuk a törvénytervezetben megfogalmazott kedvezményeket, azonban nem tudunk egyetérteni egy kapkodó, kiszámíthatatlan, koncepciótlan, ötletszerű gazdaságirányítással. Ezt a fajta törvényalkotási módszert és gyakorlatot elfogadni nem tudjuk, ezért kilenc szocialista és SZDSZ-es képviselő ilyen formában nemet mondott a törvénytervezetre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai