Felszólalás adatai

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyetértek a képviselő úr felszólalásának első felvetésével - idézem -: "A kormánynak három és fél év sem volt elég ahhoz, hogy középtávú fejlesztési tervet készítsen az agrárgazdaság talpra állítására." Egyetértek. Hiszen a képviselő úr beismeri ezáltal, hogy az agrárgazdaságot feje tetejére állt állapotban vette át a kormány. (Felzúdulás az MSZP padsoraiból.) A képviselő úrékat a 43 és fél plusz négy évnyi elherdált idő valóban feljogosítja a számonkérésre?

(16.30)

Ami a tavalyi év agrárgazdasági folyamatairól történő országgyűlési beszámolót illeti, nos, mind a mai napig hálásak vagyunk az ellenzéknek, hogy egy rendkívüli parlamenti nap keretében módot adott a kormány hároméves munkájának beszámolójára, amely beszámoló természetszerűleg a 2000. évet is magában foglalta. (Taps a Fidesz soraiban.)

Képviselő úrnak a vidéken élők helyzetéről, a parlagterületek növekedéséről, a beruházások drámai csökkenéséről szóló lendületes felsorolása majdnem meggyőző volt. Szinte kár, hogy a tényanyagok egészen másról szólnak. Az idén ugyanis a be nem vetett szántó nagysága a 2000. évinél 49 százalékkal kisebb lett. A beruházások és az agrártámogatások növekedését illetően pedig szabadjon további konkrét adatokat ismertetnem.

A mezőgazdasági gépek támogatása 1997-ben 11 milliárd forint volt, 2001-ben - tehát az idén - géptámogatásra ez idáig 22 milliárd forint került kifizetésre. A beruházási támogatások aránya a '97. évi 7,7 milliárd forinttal szemben az idén már az első tíz hónapban meghaladta az 56 milliárd forintot.

Tisztelt Képviselő Úr! A földtulajdon és -használat átrendezésének vádjával kapcsolatban hadd idézzek a képviselő úrtól! Az önök által favorizált osztatlan közös tulajdonformát kellene tovább erőltetni? Azt a tulajdonformát, amelyben az úgynevezett tulajdonos nemcsak azt nem tudja, hogy hol van a tulajdona, de azt sem tudja, mekkora terület az övé? (Sasvári Szilárd: Így van! Ezt akarják!) Nem is tudhatja, mivel valójában egy szűk csoport rendelkezik az osztatlan közös tulajdonnal; az a szűk csoport, amelynek már történelmi gyakorlata van a mások tulajdona feletti kizárólagos rendelkezésben. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ennek a tulajdoni anomáliának a megtartásával kíván képviselő úr az Európai Unióhoz csatlakozni? - kérdezem.

Képviselő úr az agrárpiaci rendtartás látszatintézkedéseiről beszél. Nézzünk egy olyan évet, amikor a képviselő úr szerint még rend volt a rendtartás területén; nézzük például az 1997. évi kukoricapiaci intézkedéseket! 1997-ben a takarmánykukorica 15 ezer forint/tonnás garantált árával egyidejűleg november 28-án 300 ezer tonna takarmánykukorica intervenciós felvásárlására került sor - meghirdetéssel - 14 ezer forintos áron, egyezer forinttal olcsóbban, vagyis a garantált ár alatti intervenciós áron. Ma ugyanez: 14 ezer forint a garantált ár, és az intervenciós ár 18 ezer forint. (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Szégyen!)

Képviselő úrtól szívesen venném, ha felvilágosítana az ügyben, hogy a '97. évi intézkedés valójában milyen célt szolgált. Előzetesen csak sejteni vélem: a rendelet pénzügyi konstrukciójában rejlik a zsenialitás. Igaz, hogy érdemi felvásárlásra csak '98-ra áthúzódóan került sor, de az erre szánt forrás '97-ben maradéktalanul felhasználásra került. Ez nem látszatintézkedés, ez valódi céltudatosság volt.

Képviselő Úr! Hozzá kell szoknia, hogy elsődleges piacszabályozó szerepe - az agrárrendtartási törvény értelmében - a terméktanácsnak mint igen fontos ágazati piaci intézménynek van. A terméktanács a termékpályák működését nemhogy koordinálja, de az intervenciós alap képzése és kezelése is a terméktanácsot illeti. Ezáltal az elsődleges piacszabályozási jogosítványokkal is ő rendelkezik.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)