Készült: 2020.07.07.19:05:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

214. ülésnap (2001.06.11.), 124. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:08


Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán ez az a része a törvényjavaslatnak, amely a garanciarendszert, az eljárási rendet meghatározza, ezért különös figyelmet érdemel. Több módosító javaslatot is adtam be, és engedjék meg, hogy röviden indokoljak ezek közül néhányat, illetve külön felhívjam a figyelmet ezeknek az értelmére.

Az ajánlás 120. pontjában szereplő módosító javaslatom arról szól, hogy nemcsak a műemlékeken, hanem a műemlékek közvetlen környezetében történő reklámok elhelyezéséhez is a hivatal engedélye legyen szükséges. Ezekre a reklámhordozókra ma a hivatal szakhatósági állásfoglalása alapján az egyébként eljáró építéshatóság adja ki az engedélyt. Mint tudjuk jól, a szakhatósági állásfoglalás egy sokkal gyengébb jogosítványa a Műemlékvédelmi Hivatalnak vagy majd az újonnan felállítandó egységes hivatalnak, mint az, amikor engedélyt tőle kell kérni. Úgy gondolom, talán egyetérthetünk abban, hogy nemcsak az lehet zavaró, ha egy műemlékre oda nem illő reklámfelületek kerülnek, hanem ha, mondjuk, egy műemlék közvetlen környezetébe, mondjuk, a Parlament Duna-parti látképe elé gigantposztereket helyeznének el, amelyeken különböző, nem tudom én, mobiltelefonokat hirdetnének, nyilvánvaló, hogy ez zavarólag hatna a Parlamentet fényképező turisták és a Parlament környékét vagy a látképét élvező látogatók számára. Ezért úgy gondolom, hogy nemcsak a műemlékeken elhelyezett reklámokra, hanem az azok közvetlen környezetében elhelyezett reklámokra is ki kellene terjeszteni ezt a megszorító rendelkezést.

Ugyanúgy a 121. pontban szereplő módosítást, módosító javaslatot - amelyet egyébként a bizottságok és az előterjesztő támogatott - szeretném egy mondattal azért megindokolni, hogy milyen jelenségről is van szó. A hivatal engedélye szükséges védett kulturális örökségi objektumok jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezéséhez, illetve üzemeltetéséhez. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára többen látták már, hogy Budapest fényei közül milyen páratlan szépséggel ragyog most ki a Budavári Palota új megvilágításban, a Mátyás-templom, a Halászbástya s a többi. Ezek között hihetetlen zavarólag hat, amikor a Citadelláról villódzó fények és fénycsóvák lőnek fel az égre. Tudjuk jól, hogy maga a budai Vár látképe az, ami a világörökségi védettséget is annak idején már kiérdemelte. Ma, ha valaki ebben a csodálatos panorámát élvezni akarja, akarva-akaratlanul is olyan fénycsóvák működését kell hogy szemlélje, amelyek akár a Dunán elhelyezett diszkóhajókról, akár éjszakai mulatókról vagy, mint már említettem, a Citadella épületéről reflektorszerűen hasítanak az égbe, és bizony nagyon zavaró látványt jelentenek. Úgy gondolom, hogy ez is egy olyan figyelemfelhívó reklámtevékenység, amikor kifejezetten műemlékvédelmi, örökségvédelmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ilyenekhez engedélyt kelljen kérni, és amennyiben ez az engedély nem adható ki vagy az üzemeltető nem tudja ezt beszerezni, úgy ezeket le kelljen szerelni.

Csak megjegyzem zárójelben, hogy a budavári önkormányzat már egy ízben sikeresen pert nyert egy ilyen eljárásban, a Sánc utca sarkán lévő mulató fénycsóváját sikerült leszereltetnünk, amely egyébként az Uránia Csillagvizsgáló - ez egy picit eltér most a tárgytól - közvetlen közelében helyezkedett el, s csak erre hivatkozva hagyta jóvá a bíróság azt az indítványunkat, azt az előterjesztésünket, amely ennek a fénycsóvának a leszerelését kezdeményezte.

Szeretnék még további módosító javaslatokról beszélni. Az ajánlás 123. pontjában megfogalmazott módosító javaslatom szerint a hivatal a műemlékeken végzendő olyan építési munka esetében, amely egyébként engedélyköteles, művészettörténeti, építészettörténeti tudományos dokumentáció, illetve restaurátori tudományos dokumentáció elkészítését írhatja elő. Elképzelhető az is - miután az előterjesztő ezzel itt nem értett egyet, de ha jól tudom, nem tartalmilag nem értett vele egyet, hanem a jogszabály e helyen történő ismertetésével nem értett egyet -, hogy a végrehajtási szakaszok, szabályok között indokolt ennek külön megnevesítése. Én azonban azt gondolom, hogy miután ez nem ellentétes a törvény szellemével és az egész eddigi szövegeivel, tulajdonképpen akár itt is szerepelhet. Kérem, hogy ezt az előterjesztő fontolja meg, elképzelhető, hogy valamilyen módon ezzel még lehetne foglalkozni.

Végül van egy olyan pont, amely mindenképpen figyelmet érdemel. Az ajánlás 150. szakaszában a törvényjavaslat 83. §-ával kapcsolatosan egy kiegészítési szöveget javasoltunk. A törvényjavaslat 83. §-a azt mondja, hogy örökségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, ha ugyanazon cselekményért büntető- vagy szabálysértési eljárásban valakit - természetes személyt egyébként - jogerősen felelősségre vontak. Szeretném elmondani, hogy itt egy olyan kiskapu lehetőségét építjük be ebbe a törvénybe, ami semmiképpen sem kívánatos.

 

 

(18.00)

 

A szabálysértési eljárásban kiszabható bírság összege 100 ezer forint. Az építésrendészeti bírság összege ennél lényegesen magasabb, milliós, tízmilliós, sőt akár százmilliós értékű is lehet. Rendkívül szerencsétlen eljárási folyamat lenne, ha úgy próbálnánk ezt az egyébként létező jogelvet, miszerint egy cselekményért csak egy eljárásban lehet valakit felelősségre vonni, erre a törvényre alkalmazni, hogy ezt követően, mondjuk, egy fokozottan védett műemlék elpusztításáért kiszabható bírságolási eljárás során maga a kárt okozó legyen érdekelt abban, hogy minél előbb szabálysértési eljárást folytassanak le vele szemben, és a szabálysértési eljárás záródjon bírság kiszabásával, amelyet követően a több tízmilliós bírság kiszabásának - amely, mint tudjuk, már a károkozás mértékével is arányban állhat - már nincs helye.

Értettem a bizottsági vitában elhangzottakat, miszerint a jelen megfogalmazás jogtechnikai problémákat vet fel. Ezért bizottsági kapcsolódó módosító indítványként javaslom elfogadni, hogy a 83. § (1) bekezdésének c) pontja és a (2) bekezdése maradjon el ebből a törvényjavaslatból. Ugyanis ebben a helyzetben majd a bíróságok, illetve az eljáró hatóságok feladata lesz az, hogy a megfelelő építéshatósági szankciók az örökségvédelmi bírság kiszabását figyelembe vegyék a szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatása során.

Csak jelezni szeretném, hogy ez a bírság ma egy olyan helyet nyit meg, amely kifejezetten fontos a műemlékek megjelenésével, a műemlékek elcsúfításával szemben, nevezetesen, a különböző graffitifeliratok és rongálások esetén, amelyek egyre jobban elszaporodnak a műemlékeken, nemcsak a helyreállított falakon, hanem kőrakásokon, különböző felületeken, s amelyek eltávolítása lényegesebb magasabb költségekbe kerül, mint amennyi büntetést lehet rendelni egy-egy szabálysértési eljáráson belül.

Úgy gondolom, ennek az örökségvédelmi bírságnak, amelynek a lehetőségét a törvény megteremti, olyan elrettentő erejűnek kell lennie, hogy tettenérés és bizonyítás esetén bizony nagyon komoly retorziókkal, nagyon komoly szankciókkal tartsa vissza azokat a pusztító kedvű, vandál graffitis "művészeket", akik az örömüket lelik abban, hogy a különböző nemzeti értékeinket ezzel a módszerrel csúfítsák el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai