Készült: 2020.07.08.17:04:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

214. ülésnap (2001.06.11.), 112. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:21


Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha már most az előbb az ajánlás 167. pontjáról beszélt Weszelovszky képviselőtársam, akkor engedjék meg, hogy a 166. pontról, az I. kerületben a budai Várban lévő Mátyás templom állami tulajdonban tartásáról is beszélhessünk egypár szót.

Először is szeretném elmondani, hogy ez egy módosító indítvány, amely az eredeti törvényjavaslatban ekként nem szerepel, és úgy látom, hogy ezzel az előterjesztő sem ért egyet, amit a magam részéről elfogadok. Természetesen tudjuk, hogy a Szentháromság tér környéke és a Mátyás templom - még egyébként sorolhatnánk tovább, a Halászbástya és más kapcsolódó építmények - a világörökség és a műemlékvédelem fokozattan védett és kiemelt értékei. Ennek ellenére a törvényjavaslatnak van egy olyan fontos szemléleti változása, amelyre talán érdemes felhívni e pont kapcsán a figyelmet. Én azért tartom nagyon jónak ezt a törvényjavaslatot, mert olyan feltételeket és a műemlékvédelem olyan eszközrendszerét dolgozza ki, amely nemcsak az állami tulajdonlásban látja a műemlékek megóvásának egyedüli útját. Ennélfogva, ha történetesen a katolikus egyház tulajdonában és kezelésében áll egy egyébként fokozottan védett műemlék, mint például a Mátyás templom - amely, mint tudjuk, ma is hitéleti tevékenységet szolgál, tehát egy gyakorló templomról van szó -, azt gondolom, semmi akadálya nincs annak, hogy a sajátos értékvédelmi és műemlékvédelmi szempontok akkor is érvényesüljenek, ha ez nem az állam kezelésében van.

Egyébként a törvényjavaslatnak ez a szemlélete máshol is visszaköszön, és a ma még állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő műemlékek korlátozott feltételekkel és szigorú garanciarendszerrel történő magánkézbe adásának is megteremti a feltételrendszerét. Ez egy olyan elmozdulás, amely egy korábbi, ha úgy tetszik, merev műemléki állásponthoz képest valamifajta rugalmas, magántőkét is bevonni kész, sokkal aktívabb műemlék- és értékvédelem lehetőségét teremti meg.

Még két módosító indítványról szeretnék szólni a vitának ebben a szakaszában. Az egyik az ajánlás 89. pontjában tett javaslatom, amely úgy szól, hogy a műemléki területek meghatározása után hangsúlyozzuk azt is, hogy kiemelten kell védeni a világörökség részeként nyilvántartott műemlékegyüttesek teljes területét. Úgy érzem, hogy tulajdonképpen nem kell félnünk ettől a kategóriától, ami a világörökség védetté nyilvánításával és meghatározásával jár. A világörökség ma már egy nemzetközileg is és a hazai szakirodalomban és a hazai közönség számára is széles körben ismert és elismert védettséget jelent; egyfajta olyan figyelemfelhívás, amely bizonyos műemléki területekre irányítja az érdeklődők, kultúraszeretők figyelmét. A törvénynek nagyon helyes az a meghatározása, amely a konkrét, egyedi, helyrajzi számmal felleltározható műemlékek védelmén túl egész területekre kiterjeszti ezt a védelmet. Úgy érzem, egy pici lépéssel lennénk tovább, ha ez a törvény megjelölné akár azt a kategóriát is, hogy "világörökség" - nem kellene ettől olyan nagyon félnünk. Egyébként azt is hozzá kell tennem, hogy amennyiben nem jelenik meg ebben a törvényben, akkor sem történik különösebben nagy katasztrófa, ugyanis maga a 39., 40. § ebből a szempontból kielégítőnek tűnik.

Még egy módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni. Az ajánlás 96. pontjában szerepel az ideiglenes védettségről szóló módosító indítványunk. Úgy érzem, azért jelentős ez a módosító indítvány, amely egyébként megkapta az előterjesztő támogatását is, mert nagyon sokszor már a védetté nyilvánítási eljárás hosszas procedúrája során olyan lépések történnek, amelyek a védetté nyilvánítandó érték végleges vagy részleges megsemmisülésével vagy károsodásával járhatnak. Az ideiglenes védettség már eleve terjedjen ki, az eljárás megindításától kezdve és e törvény erejénél fogva az ilyen helyzetbe került műtárgyakra és kulturális javakra. Ennek a jelentőségét igazából a szakemberek tudják megmondani, akik számos esetben futnak versenyt az idővel azért, hogy az egyes, akár ipari vagy más érdekek miatt veszélyeztetett műtárgyak védelmét még valamilyen módon el tudják érni, de sajnos a hivatali védetté nyilvánítási eljárás bonyolult és nehézkes folyamata ebben sokszor megakadályozza őket.

Nagyon köszönöm, hogy ezt is támogatta az előterjesztő, és remélem, a gyakorlat igazolja majd ennek a módosító javaslatnak a törvény szövegébe való illesztését.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai