Készült: 2020.03.30.00:23:43 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 2 2013.11.27. 5:09  1-24

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, elnök úr, a pontos ajánlási pontot most nem említem, mert a gépem még nem kapcsolódott be, de a három, általam benyújtott ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Ezen javaslattal kapcsolatban az általános vitában elmondtuk a kritikáinkat, problémáinkat, ezt most nyilván nem akarom megismételni. Hiszen ezek szerintem elég egyértelműen kifejtésre kerültek.

Rövid gondolatok a benyújtott módosító indítványaimhoz. Itt azt kezdeményezem, hogy a tag írásbeli hozzájárulása esetén történjen az agrárkamarai tagok adatainak nyilvántartása, legalábbis olyan mélységben, ahogy ezt a most tárgyalt módosítás kezdeményezi. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert nem találtuk a javaslatban azokat a biztosítékokat, amelyek azt garantálnák számunkra, hogy nem élnek vissza ezen adatokkal. Ahogy már az általános vita során is elmondtuk, a Kubatov-listák időszakában, azt hiszem, ennyi garancia igazán megengedhető. Ezzel is indokoltam röviden ezt a módosításomat.

Szintén egy ugyanilyen tartalmú, de a törvényjavaslat más pontjában megtett módosításom is erre irányul, hogy a tag írásbeli hozzájárulása esetén sem vezetné ezen adatokat. Az adatkezelés problémája, tudom, hogy majd azt fogják rá mondani, ez a végrehajtási rendelet és más jogszabályok tartalma, és azok fogják eldönteni, hogy ez pontosan milyen módon fog zajlani, de azért megnyugtató lenne, ha erre itt is részletesebb válaszokat kapnánk.

Benyújtottam még egy módosító indítványt, ami egyfajta fricska ennek a törvénynek. Ezt én is elismerem, hiszen arra teszek javaslatot, hogy - egy pillanat, elnök úr, kicsit megkeveredtem, így van - ezen adatkezelési aggályaink miatt egy komplett részt, komplett fejezetet töröljünk ebből a törvénytervezetből, amely megvalósítása esetén némileg javulhatna a helyzet. Bár nyilvánvaló, hogy ezen elfogadás esetén az egész törvénytervezet ilyen módon értelmét vesztené. Ezért mondtam, hogy egyfajta fricska ez a módosító javaslat, és újra kellene tárgyalnunk az egész Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt. De megkockáztatom, hogy még ez is jobb megoldás lenne, mint ilyen formában elfogadni. Úgyhogy arra biztatom képviselőtársaimat, hogy támogassák ezen módosító indítványainkat.

A Jobbik véleménye egyébként az agrárkamarai törvény módosításáról nem változott, azaz nem fogjuk tudni támogatni. Úgy gondoljuk, hogy az a 7 százalékos részvételi arány, ami az agrárkamarai választásokat jellemezte, nekünk ad igazat, a mi álláspontunkat erősíti, miszerint az érintettek nem érezték megfelelően előkészítettnek, nem érezték a sajátjuknak ezt a kamarát, megalakulásának körülményeit. Számtalan pletykától vagy éppen megalapozottabb hírektől volt hangos a sajtó is, a szakma is, miszerint elég gyanús körülmények között történt néhány megyében az agrárkamarai választás. Nem voltak megfelelőek a kiértesítések, illetve azoknak a személyeknek a köre, akik egyáltalán választhatóak voltak, eléggé leszűkíthető kormány közeli kör. Tudom, hogy nem minden megyében van így, de azért ez a jellemző, a megválasztott vezetők döntő többsége valamilyen módon köthető a mostani kormánytöbbséghez.

Ez nemcsak azért probléma, amiért első hallásra problémának tűnik, hanem azért is, mert látjuk például a Magosz esetét, Jakab elnök úr itt van, amikor olyan kormányzati pozíciókat szerez meg egy gazda-érdekvédelmi szervezet, amilyeneket megszerzett, és ezáltal sok gazdálkodó szerintem joggal érzi úgy, hogy nem megfelelően képviselik már az érdekeit. Amíg a Fidesz és a Magosz ellenzékben volt, addig elég harciasan és sokrétűen kiálltak a gazdálkodók érdekei mellett, de kormányon ezek a lépések már rendre elmaradnak. Voltak itt olyan lépései a kormánynak, amelyek egy más színezetű kormány esetén többhetes gazdademonstrációba fulladtak volna. De ez most nem a részletes vita kerete, úgyhogy itt le is zárom ezen gondolatomat, és arra biztatok mindenkit, hogy támogassák ezen módosító javaslatainkat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 14 2013.11.27. 1:59  1-24

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Rendben. Köszönöm a szót, elnök úr. Az agrárkamaráknál maradnék. Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársamnak kicsit kijavítanám a hozzám fűzött szavait, hiszen azt mondta, hogy egy részük nem ment el szavazni. Ez konkrétan 93 százalék, és ezt nem egy részüknek nevezném, hanem erőteljesen a többségnek. Másrészt pedig semmi ellentmondás nincs abban, hogy egy ellenzéki képviselő egy számára fontosnak ítélt törvényhez nyújt be módosító indítványokat, annak ellenére, hogy egyébként az egész tervezetet legszívesebben visszavonná, és ezt az általános vita során meg is tettük, sőt az egyik módosító indítványom elfogadásával gyakorlatilag ez is történne.

Természetesen nyújtunk be hozzá módosító javaslatokat. Szeretnénk elérni, hogy az a törvénytervezet, amit mi elfogadhatatlannak tartunk, jobbá váljon, de ettől még természetesen nem fogjuk tudni támogatni, hiszen magát az eredeti törvényt sem támogattuk, így az ilyen jellegű toldozgatását, sőt sok esetben még rosszabbá tételét amellett, hogy elfogadom, hogy sok élethez igazítás és javítás is történt benne, ezt elmondtuk az általános vitában is, de természetes, hogy minden olyan törvényhez, amelyre rálátásom van, amely a feladatkörömhöz tartozik, ahhoz nyújtok be módosító indítványokat akkor is, ha nem fogom tudni támogatni. Ebben semmi ellentmondást, semmi kivetnivalót nem látok.

Államtitkár úr hozzászólására is gyorsan hadd reagáljak! A Magosz tagságáról én egy szót nem ejtettem, de mondjuk, azt jól tennék, ha önök viszont beszélnének a Magosz tagságáról. Én nem a tagságáról beszéltem. A Magosz tagságában nagyon sok becsületes, magára hagyott gazdálkodó van, akikkel inkább önöknek kellene beszélni, és akkor nem telefonon kellene aktivizálni a tagságot, hogy legalább papíron mutassanak valamiféle működést, hogy ne legyenek ebből problémáik. Úgyhogy nem nekem kell a Magosz-tagság felé semmiféle támadást vagy védelmet intéznem, hanem sokkal inkább önöknek kellene velük tartani a kapcsolatot.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 18 2013.11.27. 1:02  1-24

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Összefügg a Magosz és az agrárkamara, hiszen önök a Magosz vezetőit tették meg sok esetben agrárkamarai vezetőnek. Gyakorlatilag nem tettek mást, mint a Magoszt beleültették egy európai uniós és hazai forrásból fenntartott infrastruktúrába, úgyhogy ilyen módon, azt hiszem, elég szorosan összefügg a két kérdés. Még egyszer mondom, a tagságról semmiféle negatív jelzőt nem mondtam és nem is szándékozom. Az meg majd az önök harca, hogy velük szemben hogyan számolnak el nyilvánvalóan.

(9.20)

Azt pedig államtitkár úrnak válaszolva, hogy kit képvisel a Jobbik: például azokat képviseli a Jobbik ebben a vitában, akiket önök magukra hagytak, akiket önök elfelejtettek, mondjuk, kiértesíteni az agrárkamarai választásokon, akiknek az állami földet kihúzták a lábuk alól, már ha csak azzal is, hogy nem helyben élők kapták ezeket a területeket.

Tehát bőven akad olyan helyben élő családi gazdálkodó, akit a Jobbiknak kell képviselnie és fogunk is képviselni, akár az agrárkamarai vitában is.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 22 2013.11.27. 1:23  1-24

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm. Tényleg csak nagyon röviden, hogy az előbb elhangzott módosítást elfelejtettem az előbb a felszólalásomban megemlíteni. Szeretnénk mi is támogatásunkról biztosítani ezt a módosító javaslatot, és arra szeretném biztatni a kormányt, hogy még egyszer gondolja át ezt a felsorolást. Több olyan ágazat, több olyan szereplő is van, akik jelezték, hogy vagy ki vagy be szeretnének kerülni.

Nem tudom, hogy milyen egyeztetés előzte meg ezt a módosítást, amelyet önök ide most letettek elénk, de hozzánk beérkeztek ilyen panaszok. Ugyanakkor nem rendelkezünk akkora országos lefedettséggel ezen ágazatokon belül, hogy minden egyes szereplővel tudjunk egyeztetni. Ezekre önöknek sokkal több eszközük van, és kérem, arra biztatom önöket, hogy ezt gondolják át még egyszer. Nem akarok egyetlenegy területért sem lobbizni, sem azért, hogy kikerüljön, sem azért, hogy bekerüljön. Nyilvánvalóan a jogalkotó felelőssége és a lehetősége, hogy ezt a kört bővítse, illetve szűkítse, de talán még egy kört érdemes lenne önöknek futni. Lehet, hogy csak néhány olyan vélemény jutott el hozzám, amely nem a többség akaratát tükrözi, épp ezért mondom, hogy nem akarok itt konkrét módosítással élni, de nyissák meg a leveleződobozukat, és nézzék meg még egyszer az igényeket, mert hozzánk jutottak el ilyenek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 28 2013.11.27. 2:55  25-47

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 1. pontjához szeretnék hozzászólni. Ez a saját módosító indítványom, amelyre az államtitkár úr biztos szintén azt fogja mondani, hogy nem idevaló, illetve nem méltó a jogszabályhoz, amit már más vitákban megkaptunk.

Itt arra teszek kísérletet, bevallom, egy fricska keretében ismét, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara helyett az anyaföldvédelmi kerekasztal legyen az, amely a fennálló tagságnak az azonosítószámát nyilvántartja. Az anyaföldvédelmi kerekasztal a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és egyáltalán a magyar földért aggódó szervezeteknek egy ernyőszervezete, talán a legegyszerűbben így tudnám megfogalmazni, és úgy gondolom, hogy sokkal szélesebb társadalmi összefogást tükröz, mint a 7 százalékkal megválasztott kamarai vezetés, és sokkal inkább alkalmas lenne arra, hogy ezt a feladatot ellássa, sok más mellett. Tisztában vagyok vele, hogy nem egy kormányzatilag ellenőrzött szervezetről van szó, és ezeknek a feladatoknak az ellátásához még szükség lenne néhány jogszabály módosítására, de ezzel kívántam jelezni, hogy az agrárkamarának igenis, tudom, hogy ez az előző vitának a témája, de végre egy olyan választást kellene tartania, ahol nem 7 százalékos a részvételi arány.

Elismerték a kormánypárti képviselőtársaim is, hogy ennek különböző okai vannak, és akkor fogadjuk is el az ő érvelésüket, hogy ennek az az oka, hogy a múlt rendszerre, az elmúlt nyolc évre és a többire emlékezteti a gazdálkodókat az agrárkamara, és ezért nem mentek el. De akkor itt az ideje, kétharmados többségük van, magyarázzák el nekik, hogy miért lesz fontos, miért lesz jó, miért lesz mondjuk egy osztrák, egy dán vagy akármilyen agrárkamarához hasonlóan működő és a gazdálkodók érdekeit kiszolgáló, az ő munkájukat könnyítő kamara, és miért nem azt a bizonyos elmúlt nyolc évet fogja majd idézni, amelynek a megváltoztatásában természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom is mindenképpen érdekelt volt.

Szerintem nem sokan vannak itt a teremben, akik az összes korábbi kamarai vezetővel le tudtak ülni, ahogy én, talán 2-3 nem volt hajlandó velem találkozni, a többiekkel minddel találkoztam, és én is láttam azt, hogy ők a magyar vidékről, a magyar mezőgazdaságról egy egészen más szemüvegen át gondolkodnak, mint ahogy ezt én teszem, és örülök annak, hogy ez a szemlélet lekerült az asztalról, legalábbis kommunikációs szinten. Annak viszont nem örülök, ami ennek a végeredménye lett, és amit már az előző vitában kifejtettem, hogy önök mire használják az agrárkamarát. Tehát összességében erre volt reakció ez a módosító indítványom, amelynek az elfogadására biztatom a tisztelt képviselőtársaimat. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 32 2013.11.27. 2:02  25-47

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. A Font bizottsági elnök úr által elmondottakra vagyok kénytelen reagálni. Természetesen, ahogy elmondtam a módosításom melletti érveléskor, ezt egy fricskának szántam. Én is tudom, hogy ahhoz, hogy ez a módosító indítvány megvalósulhasson, még rengeteg jogszabály-módosításra lenne szükség, amelyek nyilván nem ennek a vitának a tárgyát képezik.

De arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy az az agrárkamara, amelyről az előző vitában beszéltünk, és az eredeti törvény vitájában is, jelenleg körülbelül ugyanannyi legitimációval rendelkezik, mint akármelyik más olyan szervezet, amely a magyar vidék környékén tevékenykedik, ugyanis 7 százalékos részvételi arány volt, ahogy ezt ma már sokszor elmondtuk, az agrárkamarai felső választásokon. Ezt kívántam kiemelni, és egyfajta fricskát küldeni önök felé ezzel a módosítással.

Egyébként pedig az, hogy ön, illetve bárki 1992-ben elkezdte szervezni a Magoszt, szép és jó, ugyanakkor ez semmi mást nem jelent, csak az önök felelősségét növeli azzal kapcsolatban, hogy hova jutott ma hazánk legnagyobbnak tartott gazdaszervezete. Oda jutott, hogy önök mint Magosz-vezetők itt ülnek a parlamentben vagy éppen államtitkárok, és elfelejtették azokat az embereket, akiket képviselni kellene egy ilyen érdekvédelmi szervezetnek, és ma sajnos nincs a magyar vidéken egy országos, erős olyan gazdaszervezet, amely képes lenne az 1992-es induláskor megálmodott szinten képviselni a gazdáknak az érdekeit. Biztos vagyok benne, hogy az induláskor még mindegyikőjükben nemes cél dúlt, és valóban azt gondolták, hogy a Magosz képes lesz arra a nemes feladatra, amire egyébként hosszú évekig képes is volt, és ezt nem akarom elvitatni önöktől, de azáltal, hogy ilyen egyoldalúan egyetlen politikai erőhöz kötötték ezt a szervezetet, jelenleg a kétharmados többséggel szemben képtelen lett az érdekérvényesítésre.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 36 2013.11.27. 1:59  25-47

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem fogunk átmenni részemről személyeskedésbe, de azért azt visszautasítom, amit államtitkár úr mondott. Én viszont az ön képességeit tudnám minősíteni órákon keresztül, hogyha a kétharmados kormány csak arra volt képes, hogy ilyen államtitkár urat nevezzen ki erre a területre, de hagyjuk is. (Dr. Budai Gyula: Ez nem személyeskedés?) De hát, államtitkár úr, tényleg ön kezdte, kénytelen vagyok visszautasítani, és reagálni rá.

De hogy kit képvisel az anyaföldön egy kerekasztal, akit ezen módosításban igyekeztem megfelelő és méltó helyre tenni? Hát például azokat a gazdákat, azokat a kisemmizett embereket, akiket önök az állami földbérleti rendszeren keresztül kiselejteztek, lenulláztak, akiket önök halálra ítéltek, akiket önök a kommunikációban, a kampányban még oly nagyra tartottak, és akikről ódákat zengtek, hogy a helyben élő családi gazdálkodókat fogják segíteni, és ehhez képest a földek 70-80 százalékát az összes megyében - most már kimondhatom - a saját érdekkörüknek osztogatták ki. Azokat képviselem, akik fel vannak azon háborodva, én is és a kerekasztal is azokat képviseli, akik fel vannak azon háborodva, hogy úgy nyerik el az állami földeket, hogy egyetlen nap alatt létrehoznak 16 kft.-t, a saját magukhoz közel álló agrár-óriásbirodalomnak az ügyvédje, és egyetlen egy helyben élő nincs ezek között a nyertesek között.

A tegnapi vitában államtitkár úr kikérte magának, hogy amióta önök kormányon vannak, a Leisztinger-cégek nem nyertek állami földet. Megnéztem újra, meg tudom erősíteni, Zalában az állami földek nagy részét Leisztingerhez köthető cégcsoportok nyerték, tehát ebben sem mondott igazat államtitkár úr. Illetve azokat a gazdákat is képviseljük, akik szeretnék arra biztatni a gyermekeiket, unokáikat, hogy érdemes Magyarországon maradni, hogy érdemes ezt a pályát választani, mert lesz jövő a magyar vidékben. Őket is képviselni kell valakinek, ha önök már ezt nem teszik. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 42 2013.11.27. 1:49  25-47

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Font elnök úrra reagálnék elsőként. Ahogy elmondtam, ez a módosító indítványom egyfajta fricska volt azért, amiért önök nem hajlandóak elfogadni azt, hogy a kamarai választásokon a nevetséges 7 százalékos részvétel helyett érdemes lenne az egészet új alapokra helyezni, hiszen ezt törvénymódosítással egyébként meg is tették. Így gondoltam, ezzel a módosító indítványommal akartam kifejezni ezt a véleményemet.

Tóth József képviselőtársamnak pedig reagálnék, ha már a liftes beszélgetés szóba került. Amit ön elmondott, azt készséggel elfogadom, és örülök, hogy csak 1,1 százalékban részese ennek a cégnek, amely részt vett az állami földek lenyúlásában a helyiek elől. Akkor ezt elfogadhatom egy védőbeszédnek, és készséggel ezt a vitát le is zárhatjuk. De abban a liftes beszélgetésben az is elhangzott, az önök részéről többen voltak, hogy önök viszont ki vannak azon akadva, hogy a nagyok viszik el az állami földek nagy részét, és ezt önök sem tartják helyesnek. Hát akkor itt a lehetőség, lehet lobbizni a frakción belül vagy a Nemzeti Földalapkezelő élére egy olyan vezetőt kellett volna állítani, aki ezt képes megakadályozni, aki képes véghezvinni azokat a nemes célokat, amelyeket a nemzeti vidékstratégiában még megfogalmaztak, és nem pedig nekem panaszkodni azzal kapcsolatban, hogyha egy sajtóinformáció ön szerint túlzó vagy éppen csúsztató. Hanem itt a lehetőség, kétharmaduk van, ez elég erő kellene hogy legyen ahhoz, hogy ezt a félmillió hektár megmaradt állami földet valóban a nemzet javára, valóban a vidék megtartóerejének növelésére használják, ne pedig azok a bizonyos nagyok vigyék el, amelyekkel önök is tisztában vannak.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 44 2013.11.27. 4:42  25-47

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ezek most már nem a fricska kategóriába tartozó módosító indítványok, hanem a javaslatot érdemben is tudják módosítani. Az ajánlás 7. és 8. pontjaihoz szeretnék hozzászólni, melyek szintén az én módosító indítványaim. Itt arra teszek kísérletet, hogy e helyi földbizottságok tagjainak, mondjuk, kikössük azt, hogy hatósági erkölcsi bizonyítványát is szükség legyen nyilvántartani, beszerezni.

Tudom, hogy a bizottsági vitában az hangzott el az előterjesztő részéről, hogy ez egy felesleges szűkítés lenne, talán így tudom összefoglalni az ellenérveket, hiszen az a cél, hogy ez a lehető legszélesebb tömeg legyen, akit a jogszabály enged, és földhasználóként az adott település területeinek a földjeit használja, hogy ők a lehető legszélesebb körben választhatók legyenek. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy erkölcsi bizonyítvány nem olyan módon szűkíti ezt a kört, ami negatív lenne, ami csökkentené a demokratikus választásoknak a lehetőségét, hanem inkább egy sokkal egyértelműbb, tisztább képet kapnánk.

(9.50)

Hiszen aki ezt nem képes felmutatni, akiről ezt nem lehet nyilvántartani, ő nem tudom, milyen módon lenne alkalmas arra, hogy olyan felelős döntéseket hozzon, amelyeket egy ilyen bizottságnak majd hoznia kell, hiszen azért a földforgalomba - köszönhetően a földforgalmi törvénynek - jelentős mértékben bele tudnak szólni. Majd meglátjuk, hogy a gyakorlatban ez mit fog eredményezni, de az biztos, hogy komoly súlya lesz az ő szavuknak. Így ezt egyáltalán tartom egy rossz irányú felvetésnek, már csak azért sem, mert kormánypárti képviselőtársunknak jött bizottsági ülésen ez a ragyogó ötlete, amit, úgy gondoltam, hogy egy módosító indítvánnyal igyekszünk is megtámogatni.

Illetve van itt még egy másik, a 8. ajánlási pont, amit Kiss Sándor képviselőtársammal nyújtottunk be. És mielőtt azzal támadnának, hogy itt előre feltételezzük azt, hogy a földbizottság tagjai a saját haszonszerzésükre akarják ezt a pozíciót felhasználni (Dr. Budai Gyula: Ezt állították a vitában!), ezt azért visszautasítanám (Dr. Budai Gyula: Ezt mondták a vitában!), de mindenképpen egy pluszgarancia elemet jelentene ez a módosítás, hiszen nem hiszem, hogy az általuk tulajdonul használt földterületek nagyságának a nyilvántartásba vétele és ezen adatoknak a frissítése abba a kategóriába tartozna, ami annyira elrugaszkodna a valóságtól, illetve annyira túlzó lenne, hiszen valami hasonló érvekkel próbálták ezt bizottsági ülésen is kiütni. Szerintem, aki egy ilyen nemes feladatra vállalkozik, és valóban a helyi közösségek érdekében akarja végezni a munkáját, és akarja ellátni a mindennapokban ezt a feladatot, annak ez egyáltalán nem okozhat problémát, ugyanúgy, ahogy mi, képviselők is minden év elején leadjuk a vagyonnyilatkozatunkat, még ha tudjuk is, hogy vannak itt a Házban olyanok, akik ezt elég rugalmasan kezelik. Ez akkor is egy pluszgarancia, egy pluszelem lehetne. Ráadásul, ami ezen túlmutat - az is egy fontos érv -, a bizalmi viszony, a bizalmi légkör egy ilyen bizottság és a helyi, a település környékének földjeit művelő gazdálkodók között is kialakulhatna, egy sokkal átláthatóbb rendszer.

Úgyhogy ezt a két módosító indítványt, kérem, hogy feltétlenül fontolják meg. És mielőtt Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam reagálna: ezen elfogadások mellett is komoly aggályaink vannak ezen módosítással kapcsolatban, de attól még benyújtom ezeket a módosító indítványaimat, mert a sok rossz és komoly kritika mellett ezek azért javítanának a törvényjavaslaton. Úgyhogy erre biztatom képviselőtársaimat is. Még egyszer, ez az ajánlás 7., 8. pontja.

Nyújtottunk még be képviselőtársammal, Kiss Sándorral több más módosító indítványt is, de azzal kapcsolatban a bizottsági ülésen kaptunk olyan érveket és válaszokat, amelyek, úgy gondolom, meggyőztek minket arról, hogy azon módosítások elfogadása lehet, hogy több esetben feleslegesen bonyolítaná a törvény szövegét. Tehát azért nem is érvelek mellette hosszasan, mert ebben lehet igazuk, és ezzel kapcsolatban kompromisszumra fogunk tudni jutni. De a 7. és a 8. pont elfogadását feltétlenül szükségesnek tartjuk.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 56-60 2013.11.27. 13:06  47-69

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): (Mikrofonja nem működik.) Köszönöm, elnök úr. Azért kértem két percre is szót...

ELNÖK: Nem szól a mikrofon. Kártya, mikrofon? Technikus kollegák! Nem tudjuk, hogy mire adjunk szót, de akkor a rendes hozzászólása keretében adjunk szót a képviselő úrnak.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm a szót, elnök úr. Azért nyomtam kétpercest is, mert az elnök úrhoz az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy a most tárgyalt javaslathoz a mai ülésnap végéig, vagy ha ez nem megoldható a holnapi bizottsági ülés előkészítése miatt, akkor legalább 14 óráig lehessen módosító indítványokat benyújtani.

ELNÖK: Az ülésnap végéig nem tudom segíteni ezt a kérést, mert holnap van bizottsági ülés, és nem lesz technikailag idő a kollégáknak feldolgozni, de a 14 órát be tudom fogadni, és akkor a forgatókönyvet úgy készítjük elő, hogy az elnöklő, éppen itt ülő alelnök 14 órakor lezárja a vitát.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor át is térnék a mondanivalómra.

A Jobbik általános vitára nem tartotta alkalmasnak ezt a törvénytervezetet a bizottsági ülés során, ám ez korántsem a tárgyalt törvénytervezetnek szólt, sokkal inkább a benyújtás körülményeinek. Pénteken, késő délután került fel a honlapra ez a tervezet, amely - ahogy elhangzott - 33 jogszabályt módosít. Ezt az eljárásrendet egészen elképesztőnek és elfogadhatatlannak tartjuk, bár korántsem lepődtünk meg rajta, hiszen ebben a ciklusban már jó néhány fajsúlyos kérdést tárgyaltunk meg ilyen körülmények között. Azért azt el lehet képzelni, hogy aki becsülettel fel akar készülni, és esetleg még módosító indítványokat is akar hozzáfűzni ehhez a tervezethez, annak elég nehéz dolga van, hogy egyetlenegy munkanap nem áll rendelkezésére, amikor péntek délután megkaptuk, és mondjuk, hétfőn 10 órakor a Jobbik álláspontját tükröző véleményeket és szavazást kell eszközölnünk a bizottsági ülésen. Belátható tehát, hogy ez majdnem képtelenség.

(10.20)

Maga a törvény tipikusan salátatörvény, amelynek a módját, formáját sokszor kritizáltuk, de ebben az esetben nem teszem meg, hiszen valóban nem életszerű az, hogy 33 javarészt apró, főként technikai jellegű módosítást idehozzanak külön, azt tényleg mi sem tartanánk életszerűnek, ahogy mondtam, így elfogadjuk ezen módját egy ilyen törvénymódosításnak.

Az agrárterületen most már, azt hiszem, minden év végén megszokhattuk, hogy ilyen tájban van egy törvénymódosítás. Azóta eltelt még idő, így jobban át tudtuk olvasni az egész tervezetet. Majdnem minden részterülethez lenne mit hozzáfűznünk, de összességében azt tudom mondani, hogy tudjuk támogatni a végszavazáson ezt a törvénytervezetet, hiszen a módosítások jelentős részével a Jobbik egyetért és sok esetben valóban az életszerűséget, illetve az érintett jogszabály elfogadása óta eltelt időben felgyülemlett tapasztalatokat igyekszik módosításként elénk hozni, ami támogatandó.

Néhány dolgot azért kiemelnék. A természetvédelmi területek átnevezése most már hosszabb ideje húzódó dolog, és sok félreértést, problémát okozott. Örülök, hogy végre megtörténik.

Az állami méneseket külön kiemelte az államtitkár úr a bevezetőjében, ennek mi is nagyon örülünk, és üdvözöljük, hogy megtörténik végre az állami ménesek kezelése. Sajnáljuk, hogy ennyi időnek el kellett telnie, de mindenképpen üdvözítő az előrelépés. Ugyanakkor az a folyamat, amely pont Bábolna esetén is látszik, de több más területen, több más ménesnél is, hogy azokat a területeket, amelyek üzleti szempontból nyereségesek lehetnek, elkezdték kiszervezni, és tisztán génmegőrzésre és tisztán a nemzeti hagyaték növelésére vonatkozó tenyésztési programokat, részeket pedig megtartják az adófizetőknek, hogy ők tartsák fenn, ezt aggályosnak tartjuk, még ha a nemzeti lovas program hangzatos szavait komolyan vesszük is, akkor is, úgy gondolom, megfontolásra ad okot.

Az államtitkár úrhoz a Bábolna-ügyben már volt írásbeli kérdésem, amelyre egyébként - el kell mondanom - igényes és hosszú, mindenre kiterjedő választ kaptam, amely a bábolnai mizériát levezeti. Ez nyilván nemcsak a lovas témához kapcsolódik, hanem az egész Bábolna-történethez. Ugyanakkor az elszámoltatással kapcsolatban még mindig hiányosságok vannak. Tudom, hogy folyik eljárás, de itt olyan politikai szálak is felvetődtek, amelyek tisztázása, úgy gondolom, az önök feladata és felelőssége kellett volna hogy legyen, és még vannak adósságok, amelyeket rendezni kell.

Az állatok kíméletével kapcsolatos résszel is szintén egyetértünk, de ha már általános vita, hadd említsek meg egy nem szorosan ide kapcsolódó részt. A prémes állatok hazai tenyésztéséről van szó, amely ebben a Házban az állatvédelmi törvény kapcsán már egy hevesebb vitát váltott ki, és akkor mind Budai államtitkár úr, mind Font elnök úr az én véleményem mellé állt. Egy Fidesz-KDNP-s módosító javaslat be is lett nyújtva azzal kapcsolatban, hogy hazánkban prém előállítására ne csak a csincsilla és az angóranyúl lehessen használható, hanem bizony adjuk meg az esélyét annak, hogy más fajok is újra felkerülhessenek erre a listára. Ezt a módosítást akkor a Jobbik üdvözölte, én is mind bizottsági ülésen, mind itt, a plenárison kiálltam amellett, hogy az európai körülmények között tartott és mindenféle szigorú állatvédelmi jogszabályt betartó gazdálkodóknak, állattartóknak legyen lehetőségük szélesíteni az ez irányú hasznosításra tartott fajok listáját.

Ekkor önök, mind az államtitkár úr, mind a kormánypárti képviselőtársaim a bizottságban megígérték, hogy a módosításban, amely láthatóan szűkítette ezt a kört, és miniszteri rendeleti szintre vitte le a kérdést, semmiféle hátsó szándék nincs és nyugodjunk meg, ugyanúgy elküldték egyébként a szakmai szervezeteknek is ezt az állásfoglalásukat, nincs itt semmiféle sanda szándék, és a kormány továbbra is lehetőséget kíván hagyni az ilyen irányú esetleges kezdeményezéseknek. Eközben eltelt ez a fél év, sőt most már több is, és azt látjuk, hogy miniszteri rendelettel mégiscsak szűkítik majd ezeknek a körét, most már európai uniós véleményezésen van kinn ez a javaslat, talán vissza is érkezett, pontosan nem tudom én követni ennek a menetét, hiszen miniszteri rendelet. De világosan tartalmazza ez a rendelet, hogy a csincsilla és az angóranyúl lesz kizárólag Magyarországon ilyen céllal tartható állat. Szívesen vettem volna ebben a salátatörvényben, ha újra törvényi szintre emeljük, színt vallanak ezzel kapcsolatban önök, és biztosítjuk azt, hogy esetlegesen más fajokat, nyércet, nutriát vagy akár sarki rókát is, teljesen mindegy, felsorolhatjuk itt az összes ilyen értelemben szóba jöhető állatfajt, tudjanak tartani hazai termelők, állattartók.

Ne felejtsük el, hogy jelenleg tény, hogy ilyen telepek nincsenek hazánkban, legalábbis minimális, majdhogynem csak hobbiszinten, ugyanakkor a világpiaci trendek most már folyamatosan évek óra egy irányba mutatnak, és azt jelzik, hogy hazánkban újra értelme lenne belevágni ilyen vállalkozásokba. Nem arról van szó, hogy a semmiből többezres nyércfarmok fognak kinőni, de arról igenis szó van, hogy vidéki családok másodállásban, otthon háztájiként néhány tucat anyás állománnyal belefogjanak egy ilyen vállalkozásba; ötször aláhúzva, hangsúlyozom, hogy betartva a legszigorúbb állatvédelmi szabályokat természetesen, amelyben a Jobbik is maximálisan partner, és kiáll az állatok megfelelő tartása és leölése mellett, de mégiscsak adjuk meg ezt a lehetőséget.

A magyar szőrmeipar, mondhatom, méltó helyen van a világ szőrmeipari rangsorában. Ennél méltóbb helyen is lehetne, ha mondjuk, hazai alapanyagokból tudna dolgozni. De ne várjuk el a magyar gazdáktól vagy egyáltalán a másodállásban ilyen tevékenységben gondolkodóktól, hogy belefogjanak egy ilyen vállalkozásba, amikor a jogszabályi környezet annyira bizonytalan, hogy maga az államtitkár úr ígéri meg parlamenti vitában, hogy szó nincs erről a hátsó szándékról, és néhány hónappal később miniszteri rendeletben mégiscsak hátba szúrják azokat, akiket esetleg ez érinthetne. Tehát ne csodálkozzunk akkor azon, hogy nincsenek erre a területre vállalkozók, ezért ne is hozzák fel érvként, hogy jelenleg nincsenek hazánkban nyércfarmok, mert így nem is lesznek. Ezt tényleg csak zárójelben mondtam, örültünk volna, ha ezt is tartalmazza a törvénymódosítás, és teszek is erre vonatkozóan javaslatot, ma 14 óráig erre van lehetőség.

Visszatérve a javaslatra, a Nemzeti Földalapkezelőnek a 3 hektárt meg nem haladó területek eladásával kapcsolatban megértettem már bizottsági ülésen is az érvelését. Értem, hogy azért kell ezen módosítani, mert azzal, hogy azt a kitételt beletettük a korábbi jogszabály-módosításba, hogy ez csak akkor lehetséges, ha nem határolja ezt a területet más állami tulajdon, ez annyira leszűkítette a kört, hogy gyakorlatilag az NFA ezzel a pluszlehetőségével nem tudott élni. Nem volt ugyanis Magyarországon olyan terület, amely megfelelt volna annak a kritériumnak, hogy 3 hektárnál kisebb állami tulajdonú, és nem szomszédos más állami tulajdonú területtel. De itt éppen Gőgös képviselőtársamnak volt egy, azt hiszem, használható észrevétele. Azt fogalmazta meg, hogy akkor tegyük kivétellé az utakat, a különböző árokszéleket vagy vízfolyásokat, tehát az olyan állami területeket, amelyekre nyilvánvalóan nem gondoltunk úgy, hogy ezeknek ne kellene kivételt képezniük.

Azaz amikor a Jobbik kifogásolja, hogy az NFA miért adja el az állami földeket ilyen esetben, tehát amikor szomszédos más állami tulajdon is van, nyilvánvalóan nem arra gondoltunk, hogy problémának érezzük, ha 0,8 hektár mellett ott van egy közút vagy bármilyen más állami tulajdon. Nem gondoltuk, hogy ilyen esetben ne tehesse meg az állam, ne tudja azt a szomszédos gazdálkodónak odaadni, aki esetleg így egy reálisabb, életképesebb birtokméretet tud létrehozni. Tehát nem erről van szó. De arról igenis szó van, hogy ha adott, mondjuk, 2,5 hektárnyi állami földterület, amelynek a szomszédságában állami szántó található, akkor igenis ne adja el az állam ezt a földterületet, hiszen egyben kezelhető, egyben bérbe adható, persze nem azoknak, akiknek önök szokták, de most ezt a vitát ne nyissuk újra.

(10.30)

Tehát egy ilyen egyszerű módosítással meg lehetne azt oldani, hogy ne legyen elképzelhetetlen a jogalkotó szándéka, azaz, hogy az állam realizálni tudja a hasznot, és a helyben élők pedig tudják művelni ezeket a területeket, akár tulajdonban is; ne ütközzön azzal a jobbikos állásponttal, hogy az államnak nem csökkentenie, hanem növelnie kéne a földterületei számát. De nem szaporítom a szót, tudom, hogy értik, mire gondolok. Ezzel kapcsolatban is szeretnék benyújtani egy módosítást, éppen ezért kértem a hosszabbítás lehetőségét.

Röviden összefoglalva, befejezve, a Jobbik magát a javaslatot fogja tudni támogatni, a benyújtás körülményeit viszont továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk. Ez nem csak az ellenzék hisztije, higgyék el. Szeretném úgy végezni a munkámat, hogy megfelelően felkészülök egy, akár 33 jogszabályt módosító salátatörvényre is. Semmi mást nem kérünk ehhez, csak hogy legalább egy vagy két munkanapot biztosítsanak, mert ez így elfogadhatatlan. Egyszerűen kabarét űznek a jogalkotásból és az Országgyűlésből, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek jó néhányszor bebizonyították, hogy az ilyen kapkodva előkészített jogszabályoknak az lett a vége, hogy néhány hét vagy hónap múlva újra itt volt előttünk, egy másik salátatörvény keretében. Úgyhogy ezt csak mint kérést, mondhatom inkább, követelést fogalmazzuk meg önök felé. Magával, mint mondtam, a jogszabállyal többségében egyet fogunk tudni érteni, ahol pedig nem, azt módosító indítványokkal igyekszünk kezelni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 82 2013.11.27. 2:33  69-97

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fog kialakulni olyan heves vita ebben a kérdéskörben, mint ahogy az előző kettő vagy akár három agrártárgyú törvénynél is előfordult. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a konkrét módosítást fogja tudni támogatni, azon okoknál fogva, amit kormánypárti képviselőtársaink elmondtak, ezeket nem fogom most itt megismételni. Volt, aki kétszer is megtette, olyannyira egyetért ezzel a javaslattal. Úgyhogy én ezt most így nem fogom még egyszer megismételni.

Tényleg fontosak azok a módosítások, amelyek a szakmaközi szervezetekről szólnak, hozzánk is érkeztek be azok az igények, amelyek jelezték azt, hogy a fennálló rendszer finomítható, és az igényeknek megfelelő formába kellene önteni. Örülünk, hogy elérkezett az az idő, hogy ez megtörténik, most már megvan a megfelelő tapasztalat, a megfelelő idő ahhoz, hogy ezt a módosítást meg tudjuk tenni. Úgyhogy ezzel nem is szaporítanám a szót. A Jobbik, ahogy mondtam, fogja tudni támogatni.

Budai államtitkár úrnak azonban szeretnék reagálni a hátba szúrós kijelentésére, amit az előző vita végén tett, mivel általános vitáról van szó, és össze is függ némileg a történet ezzel a módosítással. Nem azt állítottam, hogy ön engem szúrt hátba, sőt az a legkevésbé sem érdekelne, államtitkár úr, hiszen különböző politikai oldalon tevékenykedünk, és a világról elég sok kérdésben különbözőképpen vélekedünk, én azt állítottam, hogy a prémtermelőket szúrta hátba akkor, amikor itt az ország színe előtt azt állította az állatvédelmi törvény vitájában, hogy azzal, hogy a prémesállat-fajok felsorolását miniszteri rendeleti szintre hozzák le a törvényi szintről, semmiféle hátsó szándékuk nincsen, és nem fogják korlátozni ezen fajoknak a számát, hanem kizárólag egy technikai módosításról van szó. Ennek ellenére mégis ezt teszik most egy miniszteri rendelettel. Én, amikor a hátba szúrást említettem, akkor úgy gondoltam, hogy ezeket az embereket, mind a magyar szőrmeipart, mind az esetleges prémtermelőket tetszett hátba szúrni és nem engem - az végképp nem zavarna. Én csak ennyit akartam hozzátenni, elnök úr, és elnézést a kitérőért.

Tehát a Jobbik a most tárgyalt javaslatot fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 94 2013.11.27. 1:34  69-97

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kénytelen vagyok Budai államtitkár úrra reagálni. Amit szakmailag elmondott - nevezetesen, hogy a területalapú támogatások körüli problémákat hozta ide elénk -, azzal egyetértünk, és én is örülök, hogy próbáljuk kezelni ezt a helyzetet. Úgy látom, hogy valószínűleg alkalmas lesz rá ez a javaslat. Ugyanakkor felhívnám a figyelmét arra, hogy azokat a magyar embereket, akik követik ezt a műsort, elég erőteljesen félrevezeti, hiszen itt a parlamenti vitában többször elmondta azt, hogy az Európai Unió állami számvevőszéke miként döntött vagy miként nyilatkozott.

(11.40)

Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a Fidesz akármennyire óhajtja, nem történt meg még az Európai Unió politikai egyesítése, hála istennek, független államokról van még egyelőre szó, már amennyire függetlenek ezek az államok. Úgyhogy nincsen egyelőre az Európai Bizottságnak állami számvevőszéke, reméljük, hogy nem is lesz. És a Jobbik azon fog a továbbiakban is dolgozni, hogy Európa ugyan fogjon össze bizonyos kérdésekben, ahol ez szükséges, és ahol erősíti ez a tagországok lehetőségeit, de semmiképpen nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy egy ilyen esetleges állami számvevőszék létrejöjjön az Európai Bizottság keretei között, és azon fogunk dolgozni, hogy ez tényleg ne is történhessen meg. Ezt csak a pontosítás miatt mondtam, mert az államtitkár úr a jövőbeli vágyait, óhajait most már a jelen időbe helyezte át ezzel a kijelentéssel.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 84 2013.12.02. 2:54  83-89

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában összefoglalta a kormány legsúlyosabb, a magyar föld védelmével kapcsolatos mulasztásait, árulásait. Budai államtitkár úr válasznak álcázott csúsztatássorozatát kell most tisztába tennünk.

A külföldiek földvásárlásának tilalma ellenére az önök számára megállíthatatlannak tűnik az ország felvásárlása. Becslések szerint Magyarországon 1 millió hektár termőföldhöz jutottak külföldiek különböző módon. A legsúlyosabb a helyzet a dunántúli megyékben, ahol sok településen a tőkeerős külföldiek már minden földet elvittek a magyar gazdák elől. Kérem önöket, kérem önt is, államtitkár úr, látogasson el azokba a zalai, vasi, rábaközi falvakba, ahol gyakorlatilag a falu teljes földterülete idegen kézbe került. Osztrák traktorokkal szántják körbe ezeket a falvakat, semmi esélyük nem marad így a helyben élőknek. Menjen el, beszéljen velük, beszéljen ezekkel az emberekkel, és mondja a szemükbe, hogy miért nem tettek értük semmit!

További probléma, hogy ezek az új földbirtokosok külföldön szerzik be a vetőmagot, a műtrágyát, a növényvédő szereket, a gépeket, nem hazánkban tankolnak, gyakran feketén foglalkoztatnak, így még adóbevétel sem származik a jelenlétükből. Képzeljék el, hogy ma, amikor még tilos a külföldiek földvásárlása, ekkora területeket szereztek már meg, mi lesz jövőre, amikor mindez az önök földforgalmi törvénye miatt törvényessé válik. Mindezek orvoslására egyetlen javaslattal próbálkoztak, amit ma is levettek a napirendről, három hete húzzák az időt, nem tudjuk, hogy miért, nem mondják meg, hogy miért.

Önök a helyben élő családi gazdáknak ígért lehetőségek helyett odadobják őket koncként annak a néhány agrárbirodalomnak, amelyeket minden eszközzel támogatnak. Országosan néhány nagy tőkeérdekeltség a legnagyobb haszonélvezője a mezőgazdasági támogatásoknak is. Jól mutatja az aránytalanságot, hogy hazánkban a termőterület 70 százalékát és az ezzel járó támogatásokat a gazdaságok 7 százaléka birtokolja. Mindeközben a családi gazdaságok lehetőségei folyamatosan visszaszorulnak. Ezeknek az újkori földesuraknak a baloldalon és önöknél a Fideszben is akkora hatalmuk és befolyásuk van, hogy még a törvényeket és benne a kiskapukat is ők hozzák, pedig a foglalkoztatási és versenyképességi adatok is azt mutatják, hogy ha a társadalom többségének az érdekeit nézzük, nem gondolkodhatunk nagybirtokrendszerben.

(15.10)

A gazdáknak elegük van abból, hogy a szénát ők kaszálják, a pénzt pedig az önök földesurai. A Jobbik a vidék pártjaként nem tűrheti szó nélkül azt, hogy a magyar termőföld átkerül idegen vagy akár hazai oligarchák kezébe. És ebben nincs alku, államtitkár úr! Nem hagyjuk elveszni akkor sem, ha ez az önök üzleti érdekeit sérti.

Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 88 2013.12.02. 1:01  83-89

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Államtitkár úr válaszát nem tudom elfogadni. A bolgár példával kapcsolatban is csúsztatott, államtitkár úr. Bulgáriában január 1-jével lejárt volna a földvásárlási moratórium, ők igenis nemzeti parlament révén ezt megakadályozták, elé léptek, és ezt a törvényt szépen meghozták. Ha a bolgároknak ez egy normális ügymenet lett volna, akkor miért rendelték be őket az Európai Bizottság elé, államtitkár úr? Ne csúsztasson ebben sem! Egyébként a Jobbik javaslatai megtalálhatóak az alaptörvény kapcsán, ugyanúgy, ahogy a földforgalmi törvényhez és minden földdel kapcsolatos jogszabályhoz benyújtottuk a módosító javaslatainkat.

És tudom, hogy önnek ez furcsa, és sok kormánypárti képviselőnek is furcsa, amit most mondok, de higgyék el, be fogjuk tudni bizonyítani, hogy a Fidesz-földeknek nem szinonimája a magyar termőföld, és nem az oligarchák kiszolgálását kell hogy jelentse a magyar termőföld, hanem a helyi közösségek használatába kell juttatni. És a Jobbik oda fogja juttatni, ha már ezt önök elmulasztották.

Válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 343 2013.12.02. 5:06  342-343

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem ezen a késő esti órán is szót, mert az elmúlt két-három hónapban sorozatban olyan törvények érkeztek be a Ház elé az agrárium, mezőgazdaság területéről, amelyek azt a képet vetítik elénk, hogy bizony ez a kormány nem nagyon számol a jövőben a kistelepülésekkel, nem nagyon számol egy bizonyos birtokméret alatt gazdálkodni kénytelen emberekkel, nem nagyon számol azokkal a helyben élő családi gazdálkodókkal, akiknek a kampányban még megígérte a támogatást.

Az idő kevés arra, hogy részletesen végigsoroljam azt a rengeteg jogszabályt és rendeletet, amellyel önök megpróbálják ezeknek az embereknek a mindennapjait nehezíteni, ellehetetleníteni. Tényleg csak címszavak lesznek elegendőek arra, hogy érzékeltessem, hogy mégis mi az a tendencia, amit látni vélünk, és mi az, amitől féltjük Magyarországot és a vidéki embereket.

Jelen időkben az elmúlt napokban az agrárgazdasági bizottságok kezdtek el gombamód szaporodni ebben az országban. Ugyan a kormány tagadja, hogy ezeknek a bizottságoknak bármi köze lesz a később majd megalakulandó földbizottságokhoz - amelyek az új földforgalmi törvény értelmében azért lesznek felelősek, hogy a földtulajdon-változás esetén egy adott településhez tartozó földterületek tekintetében akár vétójoggal is rendelkeznek, illetve meg fogják tudni mondani azt, hogy ki az, aki földtulajdonhoz juthat egy adott településen, és ki az, aki nem -, de minden jel arra mutat, hogy bizony itt nem történt semmi más, mint az, hogy a Magosz, az európai uniós és a hazai infrastruktúrába beültetve, agrárkamara néven él tovább, és előkészíti a terepet arra, hogy az állami földek után most már a normál, más magánszemélyek tulajdonában lévő földterületekre is rátegye a kezét, amennyiben ott tulajdonváltásra kerül a sor.

De szintén nem mehetünk el szó nélkül a Nemzeti Földalap környékén történt eseményekkel kapcsolatban sem. Ne higgye a kormány azt, hogy Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő korábbi elnökének feljebb buktatásával megúszhatja a történteket, vagy egyfajta tiszta lappal kezdhet most! Tudom én, hogy terhes lett az ő személye már a kormányra, hiszen számtalan botrány szála elvezetett egészen hozzá, a legfelsőbb szintekig a Nemzeti Földalapkezelőnél, de ennek a megoldása semmiképp nem lehet az, amit a kormány választott, azaz hogy a vezetőt feljebb buktatja, és minden megy tovább a régiekben. Alapjaiban kell megváltoztatni az egész pályáztatási rendszert.

Apró dolognak tűnik a következő, amit megemlítek, de higgyék el, hogy sok embernek a jövőjét nehezítették meg ezzel. A prémes állatok tenyésztéséről szóló kormányzati, miniszteri rendeletnek a módosítása is nehéz helyzetbe hozhat embereket, és aljas módon hátba szúrták azokat, akiknek egyébként itt, a plenáris ülésen, az állatvédelmi törvény vitájában még Budai államtitkár úr azt ígérte, hogy szó nincs arról a hátsó szándékról, hogy azért helyezték ezt sima miniszteri rendelet kategóriába, mert majd ki akarnak szúrni ezekkel az emberekkel. Igenis megtették, most már látható, hogy itt is átvágták az embereket.

De hosszasan lehetne sorolni a nemrég elfogadott salátatörvénnyel kapcsolatos aggályainkat, illetve a földforgalmi törvénnyel kapcsolatban is, hiszen annak életbe lépését segítő jogszabályokat is hoztak a Ház elé, amelyek azonban mindent tettek a földforgalmi törvénnyel, csak éppen azt nem, amit kellett volna, azaz nem változtatták meg a legsúlyosabb részeit. Itt gondolok a külföldiek földvásárlási lehetőségére, illetve gondolok a nagyüzemek korlátlan térlehetőségeinek a legalizálására, és az összeszámíthatóságot sem tették bele, korábbi ígéreteikkel ellentétben.

A bolgár példára áttérve, ma már ez többször elhangzott itt a Ház falai között, a kormányzati csúsztatás ismét tetten érhető, mert igenis a bolgár parlamentben nemzeti többség alakult ki, pártszínektől függetlenül, és a bolgár képviselők vették a bátorságot az Unióval szemben, és egy valódi szabadságharcot kezdtek el, szemben azzal a bohóckodással, amit itt tapasztalhatunk. Ők komolyan vették azt, hogy a termőföldjük az utolsó megmenthető nemzeti értékük, és ezért ki is álltak, még egyszer mondom, frakciószínektől függetlenül.

De ide lehetne még sorolni a szövetkezeti törvény, a vadászati törvény, az üzemszabályozási és a családi gazdaságokról szóló törvény ide nem kerülését, hiszen ezek mind-mind olyan jogszabályok, amelyek megalkotását erre a félévre ígérték, és ebből az évből már nincs egy hónap, a plenáris ülések sorozatából pedig már három hét sincs hátra, és még mindig még csak bizottsági szinten sem tárgyaltuk ezeket a javaslatokat.

Még nem beszéltem az integrátorokról, a demográfiai és a szociális földprogramról, csakúgy nem, mint a nemzeti lovas program csúfos vereségéről, amely azt hiszem, hogy hosszabb időt igényel, és majd egy következő felszólalásban részletezném.

Ez a sok jogszabály, amelyeket megemlítettem és ezek hiánya, úgy gondolom, jól mutatja, hogy a kormány nem azon az úton halad, amelyet megígért, és amely a nemzeti vidékstratégiában még oly hangzatosan megfogalmazásra került.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 64 2013.12.03. 1:22  37-80

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Normál felszólalásra készülök, de nem bírtam kivárni. A baloldali képviselők hozzászólására szeretnék röviden reagálni, mert szeretném őket tájékoztatni, hogy ez a részletes vita. Az általános vita folyamán egyébként egy nagyon értelmes és tartalmas vitát folytattunk le, önök nélkül, hiszen egyetlenegy képviselőjük sem volt bent (Dr. Józsa István: Ez nem igaz...) Tudom, hogy éjszaka volt ez a vita, és kényelmesebb volt akkor pihenni otthon, de jobb lett volna, ha ezeket az érveiket akkor mondják el.

A másik pedig az, hogy önök 12 évet kormányoztak az úgynevezett rendszerváltás óta, és semmi mást nem tettek a vízzel kapcsolatban, mint egész egyszerűen figyelmen kívül hagyták, és nem tettek érte semmit. Az a 80 ezer ember, aki aláírta a Szigetköz vízpótlásának az igényét, ezt az ajánlást, és ezért idekerülhetett a Ház elé, megtette már az önök idejében is a panaszait, akkor sem volt jobb helyzetben a Szigetköz és a magyar vízrendszer egésze, a vízmegtartás helyzete, akkor mégsem léptek semmit, és semmilyen olyan, jobbító szándékú javaslatra - érkezzen az más pártoktól vagy civil szervezetektől - nem voltak vevők, amelyekért most olyan hangzatosan kiállnak. Ezt feltétlenül el akartam mondani, mert úgy elég egyoldalú volt, ahogy önök előadták.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 70 2013.12.03. 11:53  37-80

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az ajánlás 1., 2., 4., 5. pontjaihoz szeretnék hozzászólni, ezek a saját módosító indítványaim.

Kísérletet teszek többek között arra, hogy ne háromévente kerüljön ide, az Országgyűlés elé ez a stratégia, azaz ne csak háromévente beszélje meg az Országgyűlés ezt a nagyon fontos kérdéskört, mégpedig azt, hogy 2030-ig hogyan is haladjon hazánk, hogyan is fejlődjenek a különböző ágazatok, hogy alakul az a stratégia, amelyet most megvitatunk. Ez, úgy gondolom, megéri azt a fáradságot, hogy a Ház előtt ezt évente átbeszéljük; nem hiszem, hogy annál a néhány óránál többet igénybe venne, amit most egyébként az általános és részletes vitája is igénybe vett.

Ez a stratégia és annak megvalósulása vagy éppen meg nem valósulása van olyan súlyú kérdés, hogy a Ház és az ország nyilvánossága előtt ezt tényleg át tudjuk beszélni, akár évente, már csak annak tükrében is, hogy számtalan stratégiát látott már a parlament az elmúlt évtizedekben, amelyeknek bizony a jelentős részéből nem nagyon lett semmi, és amelyekből lett, azok sem nevezhetők éppen teljes körű sikernek. Tudom, hogy erre kormánypárti oldalról majd azt fogják mondani, hogy azért vannak most önök kormányon, hogy ez megváltozzon és másképp legyen, de azért bőven tudunk olyan stratégiákat megemlíteni az elmúlt három évből, amikor bizony nem lett az önök által felvázolt javaslatból sem semmi.

(11.10)

Képviselőtársam már említette a nemzeti vidékstratégiát, amely hangzatos szóval a vidék alkotmányaként jött be, illetve a Ház elé nem jött be, csak kaptuk meg mi, képviselők. Látva, hogy az mit vetített elő 2020-ra, hogy a magyar vidéknek, a magyar agráriumnak hol kellene tartania, elmondható, nemhogy időarányos teljesítésnél nem állunk, de még el sem indult az a stratégia. Gondolom, ezek az érvek alátámasztják azt, hogy érdemes lenne évente átbeszélni a 2030-ig tartó időszaknak a fejlesztéseit, ha másért nem, legalább azért, hogy a mindenkori hatalomra, a mindenkori kormányra nyomást tudjon gyakorolni a parlament azzal, hogy elmondja a bírálatait, elmondja a jobbító szándékú javaslatait, hiszen a világ olyan gyorsan változik - még ha ez közhely is -, hogy akár évente is szükségessé válhat az irányok finomítása, az újbóli irányvonalak megjelölése.

Egy másik módosítóban arra teszek javaslatot, hogy a négy hosszú távú fejlesztési cél mellé egy középtávút is helyezzünk be. A nemzeti vidékstratégiát már említettem, szeretném, ha ennek a megvalósulását is belevennénk a 2030-ig tartó stratégiába, már csak azért is, mert nagyon összefügg a két történet. A két stratégia egymás nélkül elképzelhetetlen, a sikerük nem megvalósítható, ha nem segítik egymást és nem épülnek egymásra. Ha a különböző támogatások felhasználásai, a fejlesztési források leképződése a gyakorlatban nincs összhangban a két stratégia között, akkor semmiképp nem érhetjük el azokat a célokat, amelyeket egyébként döntő mértékben a Jobbik Magyarországért Mozgalom is tud támogatni.

Megemlíteném még, hogy a 13 specifikus célkitűzés mellé szerettem volna még egyet betenni. Örülök annak, hogy kormányzati képviselők részéről is jöttek olyan támogató szavak, amelyek azt mutatják számomra, hogy önök között is vannak olyanok, akik egyetértenek ezzel. Miről is van szó? Az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztését is betenném abba a specifikus célkitűzés-sorozatba, amiből sajnos ez hiányzik. Ha abban a formában, ahogy én azt benyújtottam, nem tetszik önöknek, akkor minden lehetőségük megvan arra, hogy esetleg egy kapcsolódó módosító indítvánnyal betegyék egy odaillő sorba, vagy hagyhatják úgy is, ahogy én nyújtottam be, azaz külön sorként, külön specifikus célkitűzésként meghatározva ezt a fontos területet, hiszen hazánk jövőjét, kitörési pontját nem fogjuk megtalálni az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése nélkül.

Elképzelhetetlen az 1 millió munkahely megléte - és most nem a közmunkaprogram-féle kozmetikázásokra gondolok, hanem a valós piaci jellegű munkahelyek megteremtésére - az élelmiszer-feldolgozó ipar nélkül, ezt mindannyian tudjuk. S nemcsak azért mondom ezt, mert éppen a mezőgazdasági bizottságban tevékenykedem, illetve ilyen területekkel foglalkozom, és ezeket rendszeresen igyekszem a Ház elé hozni, hanem azért, mert a többi terület, ágazat is beismeri ezt, és nem csak az én szakmai álláspontomat tükrözi, amikor ezt a módosító indítványt benyújtom és az elfogadására biztatom önöket. Ez az a terület, amelynek hazánkban mind foglalkoztatási, mind pedig versenyképességi kérdésekben a legnagyobb potenciálja van. Ráadásul a keleti lehetőségek, a keleti piacok kihasználatlansága is ehhez a problémakörhöz csatlakozik, amiről már oly sok szó esett itt a Házban. Mindenképpen szeretném, ha legalább ez a módosító indítványom elfogadásra kerülne.

Ezek mellé még szintén ajánlottam önöknek a területspecifikus céloknál - amelyekből itt hetet határoztak meg - egy plusznak a felvételét, a vízmegtartás műszaki feltételeinek a biztosítását. Ha nem tetszik ez a mondat így, ebben a megfogalmazásban, akkor természetesen félreteszem a saját egómat és ajánlom módosításra és változtatásra önöknek. Ennek a módosításnak az lenne a lényege, hogy hazánk végre kikerüljön abból a csapdahelyzetből, amelybe önök és az előző kormányok helyezték. Arra gondolok, hogy jelenleg az az elképesztő állapot van, hogy hazánk egy negatív vízmérlegű ország, évente több millió köbkilométerrel több víz folyik ki az országból, mint ami beérkezik. Bizony a társadalom jelentős része számára is meglepetés ez a mondat, pedig így folyik ez már hosszú-hosszú évtizedek óta. Szükséges lenne az azonnali és radikális szemléletváltás ezen a témakörön belül, hiszen műszaki megoldások nélkül nem lehetséges az, hogy ezen a helyzeten változtassunk, de ezt majd Kepli Lajos szakpolitikusunk fogja bővebben kifejteni.

Én egyetlenegy földrajzi helyre hegyezném ki a mondanivalómat, mégpedig a Szigetközre, amelyet a kétperces hozzászólásomban már említettem. A Kisalföld című napilap kezdett egy aláírásgyűjtést egy népi kezdeményezés mellett, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy végre oldódjon meg a szigetközi embereknek az az óhaja, hogy a vízpótlásuk megvalósuljon. Tudom, hogy a kormányban, illetve a kormánypártokon belül is meglenne a támogatása ennek a gondolatnak, hiszen Győr-Moson-Sopron megye minden kormánypárti képviselője a parlamentben a vitanapon elmondta a véleményét, amely egyezett az enyémmel. A problémám ott van, hogy a 11 Győr-Moson-Sopron megyei képviselő nem tud kitenni egy fél Kósa Lajosnyit sem az érdekérvényesítés tekintetében, így képtelenek voltak elérni azt, hogy az a sötétzöld hozzáállás, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium egyes államtitkárai képviselnek ebben a kérdésben, ne nyomja rá a bélyegét az egész kormányzatra, hiszen jól tudom, hogy a Belügyminisztérium sokkal racionálisabban és életszerűbben áll ehhez a kérdéshez, és támogatja a Jobbik ezen álláspontját, a népi kezdeményezés álláspontját, és ezzel együtt a SZITE-nek, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek azt a szakmai koncepcióját, amely megoldaná ezt a kérdéskört. A magyar költségvetéshez képest egyébként lényegtelen, néhány százmillió forintos tételről lenne szó és sok tízezer embernek javulna radikálisan az életminősége.

Illés államtitkár úr, aki az egyik fő akadályozója ennek a dolognak, odáig vetemedett, hogy amikor a megyei napilap megkérdezte tőle, hogy mégis mi a probléma, miért nem lehet a szigetköziek akaratát figyelembe venni, akkor azt mondta, nem érti, hogy mit akarnak a szigetköziek, hiszen a Hortobágyon sincs víz, mégis vannak turisták. Jó lenne, ha ezt a pökhendi hozzáállást végre levetkőzné a kormány, és nemcsak a turizmus miatt, hanem az öntözhetőség, a talajvízszint, a hajózhatóság, a halászati kérdések miatt is. Ez egyébként számtalan problémakört egy csapásra megoldana. Még egyszer mondom, a magyar költségvetési képességekhez viszonyítva is van erre olcsó és hatékony, hosszú távú megoldás. Nem beszélve arról, hogy önök a kampányban megígérték, hogy a szocialista évtizedek semmittevése után ebben előrelépés következik, de ez nem történt meg. Néhány hónap van még a választásokig, de ez minden bizonnyal már nem fog megvalósulni. Azzal ködösítenek, hogy a most futó két projekt a Szigetközben bármire is megoldást jelenthet. Két 6 milliárdos projektről van szó, de mivel ezeket is a Közgéppel nyerették meg, természetesen éveket csúsznak ezek a projektek, ráadásul töltésépítésről és sétányokról van szó, amelyek semmilyen módon nem befolyásolják a vízszínt növekedését vagy csökkenését, semmilyen ilyen hatásuk nincs. Tehát tovább zajlik a Szigetköz amortizációja, tovább folyik az élőhely pusztulása és az emberek életminőségének a romlása.

Röviden ezeket szerettem volna elmondani, ezek azok az érveim, amelyekkel arra kérem önöket, hogy támogassák a módosító indítványaimat. Egy-egy mondatban visszatérve összefoglalnám az elmondottakat. Szeretném elérni, hogy minden évben beszéljünk erről a stratégiáról, teljesen mindegy, hogy éppen milyen kormány lesz kormányon. Fontos az, hogy a teljes társadalmat, a lehető legszélesebb közvéleményt, akiket egyáltalán érdekel ez a téma, tudjuk tájékoztatni, lehetőségük legyen megismerni, hogy áll hazánk sorsa, hogy állnak a fejlesztési tervek 2030-ig vonatkozóan. Szintén fontos célként neveztem meg azt, hogy a nemzeti vidékstratégiának teremtsük meg ezzel a stratégiával az összhangját, hiszen az önök által a vidék alkotmányának nevezett stratégia elképzelhetetlen ezek nélkül az európai uniós források és a többi fejlesztési koncepció nélkül, és fordítva, tehát a két láb összefügg, és egymás nélkül nem áll meg az a bizonyos jövőkép.

A másik módosítómra visszatérve: jó lenne, ha ezt a sötétzöld politikát elfelejtenék és picit az emberek oldaláról közelítenék meg a kérdést, vagy ha mást nem tesznek, legalább vegyenek példát a Dunán fölöttünk, illetve alattunk fekvő országok pozitív példáiból. Persze, vannak ott is negatív példák, de nem azokat kell átvenni.

(11.20)

Illetve a feldolgozóipar fontosságára és a Szigetköz problémájára tértem ki ezen módosító indítványaimban.

Nyilvánvalóan sokkal több módosításra lenne lehetőség, ha az egész mellékletet lehetett volna módosítani, de erre nem adott lehetőséget a Házszabály. Az ezzel kapcsolatos kritikáinkat elmondtuk az általános vitában, és más ellenzéki képviselőtársaimmal ellentétben én nem kívánom itt megismételni az általános vitát. Ezt akartam röviden elmondani.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 76 2013.12.03. 0:00  37-80

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ékes József képviselőtársamra szeretnék néhány gondolatban reagálni.

Amíg a világ eldönti, hogy merre tart így vízügyi kérdésekben, azt jó lenne nekünk nem kivárni, és nem megelégedni azzal, hogy mi rendezzük itt a víz-világkonferenciát, ami biztosan szép dolog és biztosan jó dolog, de azok a szigetközi emberek 80 ezren, akik aláírták és az a több tízezer még hozzá, akiket érint ez a konkrét probléma, nem erre kíváncsiak, képviselőtársam, hanem arra, hogy az a kormány és azok a képviselők, akik konkrétan a szemükbe néztek a kampányban, és megígérték, hogy rendeződik ez a probléma, miért nem kaptak erre lehetőséget.

Szerintem, ha egy ilyen fejlesztési keretstratégiába belehelyezünk egy-két konkrétumot, az igenis segíti ezeknek az ügyeknek az előrehaladtát, legalább lesz még egy módja a mindenkori ellenzéknek rámutatni, hogy bizony itt ezt megígérték, lefektették, és mégsem történt semmi előrelépés. Tehát a szigetközi embereknek nagyon sovány vigasz az, ha azt mondjuk, hogy a világban most már egyre fontosabb kérdés a víz és a vízmegtartás, és majd bizony Magyarországnak is erre előbb-utóbb reagálnia kell. Nem, ezek az emberek több mint húsz éve szenvednek egyébként politikai döntések folytán; nem a természet döntötte el, hogy a Szigetközben zuhanjon folyamatosan a mindenkori vízszint, illetve hogy megszűnjön mindenféle korábbi lehetőség, és ahogy mondtam, az életminőség rohamosan csökkenjen.

(11.30)

Nem ők döntöttek róla, nem is a természet, hanem ezek konkrét politikai döntések voltak, beleértve hazánk rossz külpolitikai lépéseit, beleértve Bős-Nagymarost, beleértve egy csomó hibát és problémát. Tehát igenis azt hiszem, hogy jogosan várják el a szigetközi emberek, hogy ne ilyen ködösen fogalmazzunk ezekben a kérdésekben, hanem végre kapjanak konkrét választ, és amit a politika egyszer elszúrt, azt a politika hozza is helyre.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 192 2013.12.09. 4:41  191-200

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány sajnos nem változtat érdemben a javaslaton, így azon véleményünket sem tudja megváltoztatni, miszerint ezt a törvénytervezetet nem fogjuk tudni támogatni. Ennek okát az általános és a részletes vita folyamán már többször kifejtettük, de mégis bizakodtunk abban, hogy esetleg a kormány ezeket az érveinket és meglátásainkat, amelyek nemcsak a mi fejünkből pattantak ki, hanem bizony a gazdák, gazdaszervezetek, illetve az érintettek is eljuttatták mind önökhöz, mind hozzánk ezeket a problémáikat a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyeket mi módosító indítvány formájában benyújtottunk, tehát bíztunk abban, hogy esetleg ezekből merítve majd javítanak a törvénytervezeten, de nem ezt tették.

Egyébként magát az agrárkamarai törvényt már eredeti formájában, amikor először tárgyaltuk, sem tudta a Jobbik frakciója támogatni, és az idő be is bizonyította azt, hogy nem volt érdemes ez a törvénytervezet a támogatásra. Gondoljunk csak arra, hogy 7 százaléknyian vettek részt az agrárkamarai választásokon, 7 százaléknyi érintett, az is csak úgy, hogy önök buszokkal és autókkal az ismerőseiket odaszállíttatták, hogy biztosan meglegyen a többsége azoknak a magoszos, kormány közeli barátaiknak, akik gyakorlatilag nem tettek mást az agrárkamarával, mint a Magosz infrastruktúráját beültették az agrárkamara helyére, és így most már európai uniós, illetve hazai forrásból finanszírozzuk az önök barátait. Így, ahogy említettem az előző javaslatnál, magát az agrárkamarai törvényt sem tudtuk támogatni, ugyanezen aggályaink miatt ezt a módosítást sem, és a zárószavazás előtti módosítóról - amelyről pedig most kellene beszélnünk - sem tudok érdemben beszélni, hiszen, ahogy mondtam, nem változtatja meg azt az álláspontunkat, hogy az az agrárkamarai törvény képtelen lesz azokra a nemes célokra, amelyek miatt önök ezt életre hívták, amelyek miatt egyébként mi is abban bíztunk, hogy végre ennek az országnak egy olyan agrárkamarája lesz, amelyik megfelel azoknak az elvárásoknak, amit az elején még azt hittük, közösen támasztottunk. Hiszen olyan nemzetközi példákat hoztak önök ide sorban elénk - akár jó néhány nyugat-európai országot idesorolhatunk -, ahol valójában az agrárkamara léte jogos, és mindenképpen a gazdálkodókat segíti, hiszen leveszi a vállukról azokat a bürokratikus terheket, amit önök és az előző agrárkamara sem volt képes megtenni a hazai gazdálkodók érdekében.

Egészen egyszerűen úgy tudnám talán megfogalmazni, hogy ezzel az agrárkamarával semmi más teendő, semmi más előrelépés nem képzelhető el, mint hogy újrakezdjük az egészet, mind magának a törvénynek a benyújtását, mind hogy egy normális, tisztességes társadalmi vita előzze meg a benyújtást. Illetve az agrárkamarai választások megismétlése is elkerülhetetlen, nemcsak az alacsony részvétel miatt, nemcsak azért, mert komoly visszásságok övezték a választásokat - ahogy említettem, az önök elvtársai gyakran visszaéltek a kapcsolatrendszerükkel, illetve az információs előnyükkel -, hanem azért is, mert ez a módosítása a törvénynek olyannyira átírja az agrárkamarát - akár csak az adatkezelésre gondoljunk -, hogy semmiképpen nem tarthatjuk legitimnek az előző választást. Az egy olyan körülmények között megtörtént belső választás volt, amely nem ezekre az alapokra helyezte a hangsúlyt, nem tudhatták az érintettek akkor még, hogy ennyire meg fog változni az agrárkamara, így egy olyan választáson vettek részt, amelynek feltételei a későbbiekben jelentősen módosultak.

Mindenképpen szükségesnek tartjuk tehát egy új választás kiírását és egy új agrárkamarai törvény benyújtását, egy olyan törvényét, amely végre a magyar gazdálkodóknak, illetve a kamara által érintett magyar állampolgárok mindegyikének az érdekeit képes lesz képviselni, és a 7 százalékosnál egy radikálisan nagyobb részvételi arányt tud produkálni. Higgye el, államtitkár úr, higgyék el a beterjesztők, ha az érintettek úgy érezték volna, hogy ez az agrárkamara értük is tud dolgozni, hogy képes lesz az ő életüket megkönnyíteni, akkor nem ilyen kis arányban mentek volna el szavazni. De látható volt előre, már a kiértesítések során, hogy ez semmi másról nem szól, mint a Magosznak az infrastruktúráját beültetni - ahogy már említettem - ebbe az új, kényelmes helyzetbe, így a Jobbik számára továbbra is elfogadhatatlan mind az eredeti törvény, mind pedig ez a módosítás.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
Z. Kárpát Dániel váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 340 2013.12.09. 5:05  339-340

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt azért választottam ma esti napirend utáni felszólalásom témájának a Rábaközt, mert ismételten itt indulok országgyűlési képviselőjelöltnek, másrészt pedig azért, mert sokan, főleg az ország távolabbi vidékeiről úgy tekintenek Győr-Moson-Sopron megyére, mint egyfajta egységes, homogén, az átlagnál kicsit talán fejlettebb megyére, ahol több az emberek lehetősége. Általános tévhit az, hogy mindenkinek egyszerűen elérhető a munka, hogy mindenki számára egy fokkal könnyebb talán az élet, mint a keletebbi megyékben. Ez persze sok esetben így is van, hiszen ha Győr, Sopron vagy Mosonmagyaróvár lehetőségeit nézzük, akkor ez a legtöbb esetben tényleg megállja a helyét.

Ugyanakkor nálunk is van egy része a megyének, egy elég nagy része, hiszen ez a választókerület 75 településből áll, ahol a munkába járás, a munka lehetősége is ugyanolyan nehezen elérhető, mint az ország szerencsétlenebb részein fekvő településeken. Úgy gondolom, ezekről a problémákról is fontos beszélni és ezeket itt megemlíteni.

Ahogy mondtam, a Rábaköz egy óriási földrajzi egység, mind történelmileg, mind kulturálisan nevezhetném és nevezem is egy különleges helynek, egy különleges egységnek, ahol olyan családok százai, ezrei élnek, akik ötszáz-hatszáz évre nemcsak azt tudják visszavezetni, hogy azon az adott településen élnek, hanem akár azt is, hogy egy adott portán. A történelem nagy viharai javarészt elkerülték ezt a környéket, és ez adott egy olyan szerencsés helyzetet a Rábaköznek, hogy ősi családok és ilyen ősi hagyományok fennmaradhattak. Ugyanakkor e hosszú történelmi időszaknak talán a legszomorúbb részeit éljük manapság, amikor ahhoz, hogy valaki a Rábaközben munkát találjon, nemritkán négyórás buszútra van szüksége ahhoz, hogy eljusson akár Sopronba, akár Szombathelyre dolgozni.

(0.00)

Így annak a fizetésnek, amit mondjuk, egy nyugat-európai érdekeltségű összeszerelő üzemben keres, akár a felét is elviszi a munkába járás költsége.

De említhetném azokat a nagy múltú településeket, amelyek lélekszáma kettő-három-négy- vagy akár ötszöröse volt még a 60-as években is annak, mint amit ma tapasztalhatunk. Volt szerencsém az elmúlt néhány napban ezek közül a települések közül jó néhányat meglátogatni, lakossági fórumot tartani, illetve találkozni a helyiekkel, polgármesterekkel, vagy akármilyen szakmát kiemelhetnék, hiszen számtalan szakma képviselőivel sikerült beszélgetnem. Mérges, Kisbabót, Edve, Vásárosfalu, Sopronnémeti, Pásztori, Csér, Csáfordjánosfa és Répceszemere, ez a 9 település, ami ebben a négy napban belefért az időmbe és energiámba. Mindenhol ugyanazt tapasztaltam, ugyanazokra panaszkodnak az emberek, egy folyamatosan romló közbiztonságra.

Egy abszolút magára hagyott életérzés uralta el a helyiek többségét, hiszen, mint mondtam, radikálisan csökkent a település lélekszáma néhány évtized alatt. A fiatalok a legritkább esetben maradnak helyben. Ennek persze oka Ausztria közelsége is, de sok esetben Magyarországon belül is kénytelenek lakhelyet váltani, hiszen, ahogy mondtam, helyben nem találják meg a számításaikat. Amikor Répceszemere példáját mondom, 1200 lélekről manapság 200 és 300 fő között élnek a településen, és ha végigmegy az ember a főutcán, elszorul tényleg a torka, és szomorú szívvel halad végig. Polgári házak és nemesi kisvillák sora sorakozik, mindegyik düledezik, romokban van, kizárólag azok épek és azok néznek ki lakható állapotúnak, amelyeket osztrák állampolgárok megvásároltak.

Itt persze most nem támadólag értem ezt, és egyáltalán nem vitatom el annak lehetőségét, hogy miért ne költözhetnének oda és újíthatnának fel egy ingatlant. Csak szomorúan tapasztalja az ember, hogy ilyen állapotok vannak egy ilyen komoly hagyományokkal rendelkező településen, amely Magyarországon híres vásárokat tartott még nem is olyan régen.

Úgyhogy ebbe az 5 percbe tényleg csak ennyi fért bele, és arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a kormányzat figyeljen oda erre a térségre is, infrastrukturálisan is és emberileg is sokat jelentene ezeknek az embereknek egy kis figyelem.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 68 2013.12.16. 2:53  67-73

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésemre adott válaszában el fogja mondani, hogy az Őrségben hány hektár földet vettek vissza osztrákoktól, illetve hogy volt Btk.-módosítás, sőt még egy tárcaközi bizottságot is felállítottak. (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Ülj le, ha tudod a választ!)

Ezeket most csak azért mondtam el, hogy túl tudjunk lépni rajta, hiszen ha ezzel telik el megint a válasza, mint oly sokszor, akkor nem fog maradni idő arra a három kérdésre, amire viszont valóban érdemi választ várok. Ugyanis a hétköznapokban az önök lépésének nevezett mellébeszéléseknek semmi hasznát nem tapasztaljuk. Továbbra sem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy egymillió hektár külföldi kézen van.

Az most nem mentség, hogy a szocialista kormányok nem léptek semmit, hiszen a magyarok többsége tőlük nem ezt várta, nem ezért szavazott rájuk. Róluk mindig lehetett tudni, hogy csak saját érdekeiket nézik, teljesen érdektelenek a vidék problémái iránt. Önök viszont, szövetségben a Magosszal folyamatosan azt ígérték, hogy véget vetnek az osztrák vircsaftnak, és végre visszakerül a magyar föld azokhoz, akiket megillet, a helyi közösségekhez, akiknek az ősei évszázadok óta művelték, óvták és megvédték. Ezen emberek számára a legnagyobb pofon az önök ígéretének be nem tartása, hiába kaptak önök ehhez kétharmadot. De ne higgye senki, hogy ez csak a vidék problémája! A városi emberek is elvárták önöktől a változást, azt, hogy bárki képes lesz minőségi, itthon feldolgozott magyar élelmiszert vásárolni magának és családjának.

Kérem, válaszoljon három konkrét kérdésemre, hogy végre külföldi földszerzési ügyben tisztán láthasson mindenki. Ha a szokásától eltérően erre a három kérdésre most őszinte választ ad, akkor legalább azt elmondhatnák magukról így a ciklus végén, hogy ugyan nem tartották be, amit ígértek, nem szerezték vissza ezeket a földeket a helyben élők számára, de legalább bevallották őszintén.

Bevallhatná azt a történelmi bűnt is, hogy a kétharmad birtokában elmulasztották megtenni a nemzeti minimumot, hogy a moratórium lejárta előtti fél évben rendezik a külföldiek által birtokolt földek problémáját. Már ez a bevallás is több egyébként, amit önökből kinéz a társadalom többsége és én is.

(15.00)

A három konkrét kérdésem tehát, amire a választ várom. A négy évük alatt, amit kétharmaddal kormányon töltöttek, konkrétan hány hektárt szereztek vissza a jogtalanul külföldi kézben lévő területekből? Tényleg konkrétumot várok. Azzal az egyetlen zsebszerződéssel foglalkozó javaslattal kapcsolatban, amit benyújtottak, miért húzzák az időt? Ma volt ötödik hete, hogy nem szavazhatunk erről a javaslatról, pedig néhány hektár tekintetében bizony előrelépés lehetett volna. És végül: az illegális külföldi földszerzőket segítő ügyvédi irodák közül hányat füleltek le? Milyen eljárásokat indítottak ellenük, és ezeknek milyen eredménye lett?

Ezekre várom végre érdemi válaszát, államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 72 2013.12.16. 1:03  67-73

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Végeredményben kérdéseim közül néhányra választ kaptam, hiszen megtudhattuk, hogy az érintett egymillió hektárból, amit most már tagad államtitkár úr, hogy ekkora területről lenne szó, korábban ezt többször beismerte ön is, illetve kormányzati oldalról többen, kerek tízezer hektárt sikerült valamilyen módon rendezni, egyébként egy '92-es jogszabály alapján, ami szintén nem az önök érdeme. Mindenesetre ez egészen elképesztő aránytalanság, az egymillióhoz a 10 ezer hektár, de ha ön szerint ez kisebb szám, ahhoz képest is, úgy gondolom, minimális területről beszélhetünk.

A jogszabályok tekintetében 20 semmisségre való hivatkozással kapcsolatos számot említett, 20 ügyet, ez alatti számot, ez is elképesztően kevés. Tehát kijelenthetjük, hogy földbérletügyben a kormány alaposan az elvárható minimum alatt teljesített. Egy jó nagy elégtelent érdemel ebből a tantárgyból a kormány, és jó lenne, ha végre korrepetálás címén legalább a Jobbiktól kérne tanácsokat, mert ez így egészen elképesztő.

Nem tudom elfogadni természetesen a válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 230 2013.12.16. 1:20  223-234

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a javaslat lehetett volna az a javaslat, amikor kormány és ellenzék együtt szavaz, amikor össze tudjuk fésülni azokat a gondolatokat, javaslatokat, ötleteket egyetlen nagy javaslattá, amelyek mindegyikünkben benne vannak, és amelyet elképzeltünk azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak hogy is kellene kinézni 2030-ra. De sajnos nem ez a javaslat született meg ebből, hiszen önök semmilyen módon nem vették figyelembe a mi javaslatainkat, még azokat sem, amelyek bizony papíron, kommunikációs szempontból egybeesnek az önök gondolataival; látjuk, hogy a gyakorlatban nem.

Gondolok itt arra, hogy például érdemes lett volna a nemzeti vidékstratégiát is összehangolni ezzel a koncepcióval, hiszen Magyarország vidéke, a magyar társadalom vidéken élő rétegeinek fejlődése és fejlesztési lehetőségei egyáltalán nem választhatók ketté az ország többi részétől. Illő lett volna ezt a két stratégiát egyben kezelni ugyanúgy, ahogy jó lett volna, ha a vízzel, a vízmegtartással kapcsolatos problémákat is belevehettük volna, akárcsak az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatos gondolatainkat is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De sajnos nem tartalmazza őket ez a koncepció, így nem tudjuk elfogadni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 280 2013.12.16. 3:54  271-283

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, ezt is sikerült elrontaniuk.

Itt most Répássy államtitkár úr magyarázkodását is figyelembe véve azt kell hogy mondjam, hogy ennek a módosításnak nem itt lett volna a helye, ebben az agrár-salátatörvényben. Egyébként nem értek egyet az érvelésével, de ahogy mondtam, ha el is fogadnánk, akkor sem itt lenne a helye.

33 törvény módosításáról szól. Tényleg elfogadta az ellenzék az érveket, hiszen minden év végén benyújtanak egy ilyen salátatörvényt, és rendjén is van, hogy az ilyen, egysoros módosításokat ne külön-külön tárgyaljuk. Ahogy elmondtuk ezt az általános és részletes vita során, tudjuk is támogatni, bizonyos körülmények között, sőt a módosítások 80-85 százalékával egyet is értünk, amelyekkel nem, egyetlenegy kivételével még meg is tudunk egyezni, illetve úgy gondolom, hogy egy megfelelő konstruktív hozzáállást tanúsítottunk.

Mégis kitérnék itt egy konkrétumra, a saját módosító indítványomra, hiszen semmilyen érdemi választ nem kaptam arra, hogy ezt miért ne lehetne elfogadni. Az alapprobléma az, hogy a Nemzeti Földalapkezelő kezelésében lévő állami földterületek pályáztatás nélküli eladásával kapcsolatban volt bent egy korlátozás, ami akkoriban a Jobbik nyomására, javaslatára is bekerült a tervezetbe, miszerint abban az esetben ne lehessen a Nemzeti Földalapkezelőnek ezt a gyakorlatot folytatnia, ha a szomszédságában van valamilyen állami földterület, hiszen úgy gondoltuk, hogy 3 hektár már bőven az a mennyiség, amelyet ha egy másik állami területtel összevonunk, akkor ott olyan gazdálkodás folytatható, amely előremutató és mindenképpen fenntartható.

Mi már a korábbi javaslatnál is az egy hektárt tartottuk volna ilyen feltételek mellett is csak elfogadhatónak, de rendben van, beépítették a 3 hektárt. Most előjöttek a salátatörvénynél azzal, hogy ez nem tartható, hiszen gyakorlatilag egyetlen ilyen földterületet sem tudtak így értékesíteni, hiszen mindig van a szomszédságában állami terület, út, erdősáv, teljesen mindegy, hogy most mire gondolunk.

Mondtuk, rendben van, akkor viszont úgy fogadjuk el a módosítást, hogy szántó művelési ágú ne lehessen a szomszédja, mert ebben az esetben tényleg életszerű az, hogy ha egyszerűen egy erdősáv vagy út esik állami földtulajdonként a szomszédságába, akkor ne vonatkozzon rá ez a szigorítás, és lehessen ilyen módon is értékesíteni. De ha szántó, akkor semmiképpen nem. Nem értem, hogy ezt szakmailag miért nem lehet elfogadni.

A másik módosítómmal pedig arra tettem kísérletet, hogy csökkentsük ezt egy hektárra, de mivel tudom, hogy ebben nem partnerek, benyújtottam egy olyan módosító indítványt is, amely megtartja az önök által támogatott 3 hektárt, csak a szántós kitételemmel.

Úgyhogy szakmailag mindenképpen szeretnék erre választ kapni, hogy miért nem lehetett támogatni a módosító indítványt, illetve a magyarázkodás ellenére továbbra is fenntartom, hogy nem ebbe a salátatörvénybe lett volna célszerű ezt a 75 százalékosra való adócsökkentést belerakni. Ilyen módon nagyon elgondolkodom azon, hogy egyáltalán támogathatóvá válik-e ez a javaslat, megmarad-e az az álláspontunk, amit még a részletes vita végén is megelőlegeztünk.

Nem is beszélve arról például, hogy a költségvetés főösszege is módosul önök által, nagyságrendileg 200 millió forinttal; nem is értem, hogy egy agrár-salátatörvény ezt hogyan képes megvalósítani, és ezt miért nem korrigálják megfelelően. Tehát államtitkár úr, sajnálattal kell mondanom, hogy lehet, hogy vissza kell vonnunk a korábbi támogató ígéretünket, mert oly módon sikerült ezt is elbaltázniuk, hogy nem biztos, hogy fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 422 2013.12.16. 5:06  421-422

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót ezen a késői órán így napirend utáni felszólalásra, mert néhány döbbenetes adat látott napvilágot a hazai tejfogyasztással és a tejtermékfogyasztással kapcsolatban.

Az egyik ilyen döbbenetes adat, hogy 200 liter/fő/éves évi fogyasztásról 160-ra csökkent a hazai tejfogyasztás, de ez nemcsak önmagunkhoz képest egy jelentős visszaesés, hanem bizony más európai országokhoz képest is. Jellemzően itt persze azokkal az országokkal tudjuk összehasonlítani magunkat, ahol normális mennyiségben folyik egyáltalán tejtermelés. Pedig ennek a visszaesésnek már most tudományosan kimutathatóak a negatív következményei. Itt elsősorban az egészségügyi vonatkozásairól beszélek persze és nem a gazdasági vonatkozásairól. Gyermekeknél egyébként a napi kalciumbeviteli igény kétharmadát is fedezné a megfelelő tejmennyiség fogyasztása, és ezért is lenne ez rendkívül fontos.

Egyébként röviden visszatérve arra, hogy mi okozhatta ezt a csökkenést, elsődlegesen azt a fajta negatív hadjáratot, negatív kampányt kell kiemelnem, amely az elmúlt évtizedben a tej és a tejfogyasztás ellen irányult. Ennek a hátteréről már egyre többet tudunk, kezdjük látni azokat a folyamatokat és azokat a cégeket, lobbierőket, amelyeknek ez érdekében állt. Ezért is fontos arról megemlékezni, hogy a tejelő állatok háziasítása előtt, mintegy 11 ezer évvel ezelőtt igaz volt még azon állítás, hogy a tejcukorbontó laktáz enzim termelését az emberi szervezet nem volt képes megoldani, azonban egy 7500 éve bekövetkezett mutáció eredményeképpen erre most már az emberek egyharmada képes, és az európai népességnek, ebben a magyar népességnek is több mint 85 százaléka képes ezt megfelelő módon emészteni.

(0.40)

Így semmiféle negatív élettani hatása nincsen a tejivásnak ezeknél az embereknél, a fennmaradó százaléknál valóban meg kell oldani, és egyéb tejtermékekkel, például savanyított tejtermékekkel kell ezt pótolni.

Döbbenetes adat volt az is nemrégiben, amit olvastam, hogy általános iskolásoknak a kétharmada nem fogyaszt tejtermékeket, sőt a fele tejet sem. Pedig a tej összetétele ideális, a feldolgozott termékek is javarészt megőrzik ezt az ideális összetételt, és kiemelném itt még a rengeteg hasznos tápanyag mellett a felszívódását ezeknek a tápanyagoknak, hiszen ez is egy nagyon fontos mutatója egy-egy terméknek, hogy nemcsak az a lényeg, hogy mennyit tartalmaz egy-egy emberi szervezet számára hasznos tápanyagból, hanem ugyanilyen fontos az is, hogy milyen mértékben képes felszívódni abból az adott élelmiszerből.

A rákellenes hatását is kiemelném, amelyet az elmúlt években kezdenek el felfedezni, és most már több nemzetközi kutatást is olvastam ezzel kapcsolatban. Itt elsősorban a sejtlégzés elősegítésére tett pozitív hatását emelik ki. De megemlíteném még a bioaktív fehérjekomponenseket is, amelyeknek a kutatása itt Magyarországon is zajlik jelenleg, és több nemzetközi projekt keretében is zajlik. De olyan elképesztő dolgokra képesek ezek a fehérjekomponensek az emberi szervezetre nézve, hogy a jó közérzet biztosításához is hozzájárulnak, de akár fájdalomcsillapító hatását is kiemelhetném, mikrobaellenes hatását, vérrögképződés-gátló hatását, vérnyomáscsökkentő hatását, érelmeszesedést gátló hatását, és a vitaminmegkötő hatása sem elhanyagolható.

A tejnél fontos megemlíteni a kalcium-foszfor arányt, ami rendkívül kedvező, illetve a kálium-nátrium arányt is, ellentétben a mai kor divatjának megfelelő élelmiszerekkel, amelyeknél ezek az arányok mind-mind sokkal rosszabbak, pont ellenkező irányba hatóak, ezért fontos ezt a tejnél kiemelni, hogy bizony ilyen szempontból is megfontolandó lenne az, hogy már gyermekkortól kezdve szoktassuk rá a magyar fiatalokat arra, hogy minél nagyobb arányban fogyasszanak tejet és tejtermékeket.

Éppen ezen pozitív hatások és kutatási eredmények miatt javasolja a Jobbik most már évek óta azt, hogy az iskolatejprogramot egy nagyobb állami támogatással dotálja a mindenkori költségvetés, és terjessze ki óvodaitej-programmá, hiszen már olyan fiatal kortól érdemes volna a tej- és tejtermékfogyasztára rászoktatni a magyar fiatalokat.

Illetve egy másik szálat is megemlítenék gyorsan, hogy a tejkvótarendszer kivezetésével egy új helyzet áll elő Európában, jó lenne, ha a kormányzat erre is felkészülne. Sajnos, nem láttunk még erre vonatkozóan terveket, pedig komoly kihívások elé fogja állítani a magyar tejgazdaságot. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
339 248 2014.02.03. 5:10  247-248

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napirend utáni felszólalásra azért kértem lehetőséget, mert több apropója is van a mai mondanivalómnak. Egyrészt 210 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos, másrészt pedig az egyik felmenőmről van szó, és nagyon büszkén tudom itt elmondani röviden ebben a néhány percben, ami megadatott, az ő életútját, és egyben szeretném megköszönni Illés Renátó unokatestvéremnek is, aki segített ezen anyag összeszedésében.

Jedlik Ányos 210 évvel ezelőtt született, 1800. január 11-én, Szímőn, földműves szülők gyermekeként, Jedlik Ferenc és Szabó Rozália voltak a szülők. Január 13-án keresztelték István névre, alsóbb iskolái után Pozsonyban kezdett el tanulni, de itt sajnos súlyosan megbetegedett, ezért hazavitték. Nagyszombatban a tót nyelvet, Pozsonyban pedig a német nyelvet sajátította el, rokoni szálak fűzték egyébként Czuczor Gergely néven később ismertté vált költőnkhöz.

1817. október 25-én Pannonhalmán belépett a bencés rendbe, felvette az Ányos szerzetesi nevet, és novíciusként tanult. Pannonhalmára kerülve együtt jöttek egyébként Czuczorral egy szekérrel, hiszen Érsekújvárról nem nagy kitérő volt Szímő. Erről is sok kedves történetben emlékezett még később. A bencések házi bölcseletén, a líceumban Győrben elvégezte az első és második osztályt. Pannonhalmán teológusnak tanult, és közben készült budapesti egyetemi doktori szigorlataira. 1821. április 14-én szerzetesi fogadalmat tett, és még abban az évben matematikából, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott Pesten. Bölcsészdoktorrá avatták. Tanári esküjét Győrben tette le, és a győri bencés gimnázium harmadik osztályában lett tanár.

1825. szeptember 23-án szentelték áldozópappá Győrött, ugyanott a házi líceum tanára. Később kinevezték a pesti egyetemre fizikatanárnak, egyetemi katedráját pedig 1841. március 1-jén foglalta el, és ott nyugdíjazásáig tanított is.

(23.40)

Jedlik nemcsak oktatott az egyetemen, hanem nevelt is. Nevelt kötelességtudatra, szorgalmas munkára, viselkedésre, külön foglalkozott a tehetségekkel.

1845. október 8-án tartotta első magyar nyelvű előadását, az addig kötelező latin után magyarul szólította meg hallgatóit. 1846-tól 49-ig a bölcseleti kar dékánja volt. Az '48-as forradalom kitörése után nemzetőrként tevékenykedett. Egyetemi tanársága idején tudományos munkássága mellett állást foglalt a szabadságharc eszméi mellett. Eötvös Lóránd az emlékbeszédében felidézte Jedlik hazafiasságát is. Jedlik élete folyamán is volt idő, amelyben a nemzet sorsa iránti aggodalom minden más gondolatot, a hazafi hazafias kötelessége minden más munkásságot háttérbe szorított. Módot talált arra, hogy a magyar fiúkat magyarul tanítsa.

1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja lett, 1873-tól pedig tiszteletbeli tagja. Akadémiai székfoglaló előadási kötelezettségét egy éven belül teljesítette. "A villanytelepek egész működésének meghatározása" című székfoglaló előadása tudományos remekmű. Történeti áttekintéssel kezdődik, felsorolja a neves feltalálókat, de szerényen még csak nem is céloz arra, hogy az első áramváltós, kettős elektromágnesű motormodellt ő alkotta meg az 1820-as évek végén. Sokirányú tevékenységét egyébként felsorolni is nehéz lenne, ezen rövid idő alatt nem is teszek rá kísérletet. Viszont azt fontos talán elmondani, hogy nem érdekelte az, hogy a művelt világ elismerje felfedezéseit, hiszen István úgyis tudja, hogy ő építette meg először a villanymotort, a dinamót, a kaszkádgenerátor ősét. Korabeli kollégái is előszeretettel emlékeztek meg róla, mint egy olyan kollégáról, aki felejthetetlen örökséget hagyott hátra. "Míg bennünket előszeretettel a fénnyel és világossággal ismertetett meg, addig maga elsőrendű csillagként világított a magyar tudomány egén, itthon melegítő sugarainak fénye világítván az egész világnak."

Az optikai rácsok készítésével 30 éven át foglalkozott, és sok-sok egyéb tanulmányát is érdemes lenne megemlíteni. 1842-től '52-ig saját eljárására alapozva Győrben szódaüzemet működtetett unokatestvérével, Szabó Alajossal együtt.

Nyelvtörténeti ismereteiről és újításairól is sokat lehetne még mesélni, de sajnos az időm lejárt. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy Jedlik Ányosról ily módon is meg tudtam emlékezni, és remélem, hogy a magyar haza még sok ilyen tudóssal és nagyszerű emberrel fog gazdagodni az idők folyamán.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)