Készült: 2020.07.04.20:11:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 20. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az imént a többségi előadótól hallhattuk, valóban 2005. február 23-án tárgyalta a bizottság a szóban forgó előterjesztést. Az ellenzék képviselői nem tartották általános vitára alkalmasnak ezt az előterjesztést.

Abban még mindenki egyetértett, hogy a széles konszenzussal 1997-ben megalkotott törvény, amely az agrárgazdaság közép-, illetve hosszú távú kereteit, mozgásterét hivatott meghatározni, egy valóban fontos törvény, szükség van rá, és az európai uniós csatlakozás utáni megváltozott helyzetben szükséges a módosítása.

 

(9.50)

Pontosan a módosítások kapcsán merült fel az ellenzék részéről az a vélemény, hogy miután az előterjesztés a '97. évi alaptörvény szinte valamennyi paragrafusát megváltoztatná, talán célszerűbb volna egy új alaptörvényt megalkotni, nem pedig a régit foltozgatni. Paradox módon az előterjesztés egyetlen paragrafus esetében nem tartalmaz módosítást, ez az 5. §, ami viszont hiba, mert abban még egy, az európai uniós csatlakozás előtti helyzetre való utalás található, tehát mindenképpen módosítani kell ezt a pontot.

Szintén több képviselő részéről felmerült, hogy középtávú agrár- és vidékfejlesztési stratégia hiányában lehet-e jó agrárgazdasági törvényt alkotni - az volt az általános vélemény, hogy nem lehet. Ugyanakkor utalás van ennek a stratégiának az elkészítésére, de határidő, tehát időpont nélkül.

Nem előzte meg társadalmi konszenzus ennek a módosításnak az előkészítését, szemben az 1997-es alaptörvénnyel - ezt a kisebbség szintén hibának rótta fel.

Vannak persze pozitív elemek is, elsősorban az európai uniós csatlakozás kapcsán: ilyen a környezet-, az agrár-környezetgazdálkodás, a természetvédelem, az élelmiszer-biztonság kiemelése, hangsúlyozása. Az már megint az élet furcsasága, hogy pontosan az agrár-környezetgazdálkodás kapcsán szó van most egy átcsoportosításról, több mint 8 milliárd forintról, nem beszélve arról, hogy oly módon történne meg az átcsoportosítás, hogy az agrár-környezetgazdálkodásban érdekelteket megpróbálják szembeállítani az állattenyésztőkkel.

Szintén elhangzott, hogy a fogyasztóvédelem, a fogyasztásvédelem nem jelenik meg elég markánsan az előterjesztésben. A kisebbség kifogásolta, hogy miért maradnak ki az eredeti törvényhez képest olyan megfogalmazások, mint: “a mezőgazdaság kiemelten fejlesztendő nemzetgazdasági ágazatö - itt a “kiemeltö-en van a hangsúly -, vagy a “növekvő agrárteljesítményö, vagy a “hazai termékek védelmeö. Úgy tűnik, mintha ez a gyengítése lenne az eredeti törvénynek. Az előterjesztő azzal indokolta ezt a módosítást, ezeknek a dolgoknak a kihagyását, hogy európai uniós jogszabályok köteleznek erre bennünket - nos, ezt így, ebben a formában nem tudjuk elfogadni.

Szintén nagyon fontos része az alaptörvénynek, illetve a módosításnak a reálértéktartás kérdése. Az előterjesztésben az szerepel, hogy a 2005. évi nemzeti támogatási bázison történne ez a reálértéktartás; tudni kell, hogy az utóbbi évek legalacsonyabb nemzeti forrása a 2005-ös költségvetésben van, mintegy 140 milliárd forintról van szó. Ezt szintén nem tudjuk elfogadni, pont a tüntetések bizonyítják azt, hogy ez igen szűk mozgásteret biztosít az agrárkormányzatnak.

Szintén vita volt az agárgazdasági jelentés időpontjával kapcsolatosan. Ami jó, hogy konkrét időpont van az előterjesztésben: október 15-e, ekkorra kell ezt a jelentést beterjeszteni, de tudjuk, hogy a költségvetést, mármint a következő évi költségvetést általában szeptember 30-áig kell beterjeszteni. Itt tehát minimálisan az az elvárás, hogy vagy meghagyni azt, ami a korábbi törvényben volt, hogy a költségvetés előtt legyen betervezve az agrárgazdasági jelentés, vagy pedig legalább, minimum azzal egyidejűleg kelljen beterjeszteni, hiszen ha ez később történik meg, akkor a jelentésből leszűrhető tapasztalatokat nem tudjuk beépíteni a következő költségvetésbe.

Szintén fontos dolog - ezt az államtitkár úr is kiemelte - a katasztrófa jellegű elemi károk enyhítésére való utalás, itt arról van szó, hogy egy külön törvény megalkotásáról szól az előterjesztés. A probléma az, hogy nem szerepel benne, mikor kell ezt elkészíteni, illetve hogy ki: a kormány, az FVM vagy ki fogja ezt elkészíteni. Véleményünk szerint ezt még az idén meg kell alkotni.

Az Agrárgazdasági Tanács összetételével kapcsolatosan nincs változás, de kimaradt a létszámkorlát, illetve az a meghatározás, hogy legalább 20 tagú kell hogy legyen az Agrárgazdasági Tanács. Az indoklás nagyon vékonykának tűnik: az eddigi működési tapasztalatokkal indokolja a változást az előterjesztő.

Végezetül: abban talán mindannyian megegyeztünk, hogy nagyon fontos egy jó agrártörvény, az azonban csak annyit ér, amennyit a mindenkori kormányok meg is valósítanak abból. A viták során majd kiderül, milyen agrártörvényt tudunk alkotni.

A kisebbség emiatt nem tudta támogatni az általános vitára való alkalmasságot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai