Készült: 2020.09.23.18:36:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2005.12.14.), 138. felszólalás
Felszólaló Tóth András (MSZP)
Beosztás a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 17:58


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH ANDRÁS, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény hatálybalépése, az 1995 júliusa óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai, a NATO-tagságból származó feladatok, továbbá az EU-integrációból eredő új kötelezettségek 1998-ban a hatályos törvény részbeni, 2003-ban pedig nagyobb mértékű módosítását tették szükségessé.

 

(14.20)

 

Már a 2003. évi törvénymódosítás előkészítése, illetve annak parlamenti vitája során is felmerült a törvény átfogó felülvizsgálatának és egy új törvény megalkotásának szükségessége. A törvény alkalmazása során a gyakorlatban megmutatkozó problémák is a felülvizsgálat szükségességét támasztották alá. A törvény hatálybalépése óta eltelt tíz évben jelentős fejlődés következett be az adatok készítésének, tárolásának, rögzítésének és továbbításának technológiájában is. A papíralapú adathordozók mellett mindinkább teret nyernek az elektronikus formában rögzített, tárolt és továbbított adatok is. Ez a nap mint nap érzékelhető fejlődés új kihívásokat jelent, és új követelményeket állít a jogalkotók és a jogalkalmazók vonatkozásában egyaránt.

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény hatályon kívül helyezésének és egy új törvény megalkotásának igénye már az előző kormányzati ciklusban is felmerült. A törvény-előkészítő munkák akkor megindultak, de 2002 tavaszáig azokat nem sikerült befejezni.

Tisztelt Ház! A jelenlegi kormány a jelzett problémák megoldását szem előtt tartva határozatban rendelkezett az egységes minősített adatvédelmi rendszer megteremtésével kapcsolatos feladatokról. A kormány határozata alapján elkészült az egységes minősítési adatvédelmi rendszer koncepciója és az abban foglaltak figyelembevételével alapos előkészítés és több fordulóban történt szakmai egyeztetés után a hatályos törvény helyébe lépő, a minősített adatok védelméről szóló javaslat, amelyről egyértelműen kijelenthetem, a szakmai közvélemény támogatja annak alapvetéseit és tartalmát.

A javaslat kidolgozása során annak előkészítői öt alapvető célt tartottak szem előtt:

egyrészt a nemzeti minősített adatok és a külföldi eredetű minősített adatok védelmi szintjének azonosságát, annak biztosítását, a NATO és az EU biztonsági szabályainak átvételét, azoknak a nemzeti minősített adatokra történő kiterjesztését;

másrészt az alkotmányos alapjogok minél teljesebb körű érvényesülése érdekében a magasan minősített adatok számának csökkentését, a minősíthető adatfajták számának radikális, adott esetben mintegy 30 százalékos csökkentésével és a minősítési szintek differenciálásával;

harmadrészt a jelenleg széttagolt szakmai felügyeleti szervezeti rendszer egységesítését, a nemzeti, a NATO- és az EU-minősített adatok, valamint az úgynevezett rejtjeltevékenység felügyeletének a nemzeti biztonsági felügyeletnél történő összevonását;

negyedrészt az adminisztratív terhek csökkentését, a mechanikus minősítési gyakorlat lehetőleg teljes körű kiküszöbölését, a minősítési eljárás pontosításával, ésszerűsítésével és egyszerűsítésével;

végül ötödször, a NATO-ban és az Európai Unióban alkalmazott négyszintű, káralapú minősítési rendszer teljes körű alkalmazását a nemzeti minősített adatokra és az államtitok és szolgálati titok közötti, ma már nehezen értelmezhető különbségtétel megszüntetését.

Tisztelt Ház! A javaslat kidolgozásakor figyelemmel kellett lenni arra, hogy az Európai Unió minősített információinak védelmét az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség biztonsági szabályzatainak megfelelően, míg a NATO minősített adatainak védelmét a NATO biztonsági szabályzatában előírtak szerint kell biztosítani. A Magyar Köztársaságnak továbbra is maradéktalanul meg kell felelnie az említett biztonsági szabályzatok előírásainak, tekintettel arra, hogy hazánk vállalta, hogy az együttműködés során kapott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és őrzi.

A jogalkalmazónak ugyanakkor jelenleg nem kis gondot okoz, hogy eltérő normák és jó néhány esetben eltérő követelmények vonatkoznak a nemzeti, illetve a külföldi minősített adatok védelmére. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a nemzeti minősített adatvédelmi rendszer nem lehet másodlagos. A beterjesztett javaslat elfogadásával tehát nem pusztán a NATO és az EU követelményének átvételéről van szó, hanem olyan nemzeti minősített adatvédelmi követelmények meghatározásáról, továbbá olyan egységes adatvédelmi rendszer és hatósági felügyelet létrehozásáról, amely a nemzeti minősített adatok megbízható őrzése mellett alkalmas a minősített adatok védelmével összefüggő nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítésére is.

A javaslat tehát egységesen kívánja szabályozni a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmét, és csak a legszükségesebb és indokolható esetekben tesz különbséget, így például a minősítési eljárás során a nemzeti és a külföldi minősített adatokra vonatkozó előírások között.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabályi környezet megváltoztatása elengedhetetlenül együtt jár a szervezeti megoldások felülvizsgálatával is. A nemzeti minősített adatok védelmi rendszere jelenleg szervezetileg elkülönül a NATO- és az EU-minősített adatok védelmi rendszerétől. Ez utóbbi felügyelete és szakirányítása a nemzeti biztonsági felügyelet megalakulásával már korábban létrejött. A hatályos jogszabályok szerint a nemzeti minősített adatok védelmének felügyeletével kapcsolatos feladatok a Belügyminisztérium, a rejtjeltevékenység felügyeletével kapcsolatos feladatok pedig az információs hivatal szervezeti keretei között működő országos rejtjelfelügyelet hatáskörébe tartoznak.

A javaslat célja megteremteni annak lehetőségét, hogy a nemzeti minősített adatok és a külföldi minősített adatok védelmének felügyelete egyetlen hatóságnál, a nemzeti biztonsági felügyeletnél összpontosuljon. Ezt a célt a javaslat az e területen feladatkörrel rendelkező szerveknek a nemzeti biztonsági felügyeletbe történő integrálásával kívánja elérni.

Tisztelt Ház! A javaslat elsődleges célja a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése s ezzel együtt védelmünk hatékonyságának növelése. Emellett a javaslat biztosítani hivatott, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos jogának korlátozására csak jogállami keretek között és az alkotmányosan indokolható esetekben és mértékben kerüljön sor. A fenti cél gyakorlati megvalósítása érdekében a jelenlegi minősítési eljárást kell ésszerűbbé tenni, amit a javaslat a káralapú minősítési rendszer további erősítésével kíván elérni. Egy adat minősítésére ugyanis csak meghatározott védendő állami érdek közvetlen sérelme, illetve veszélyeztetése esetén van mód.

A jelenlegi államtitokköri jegyzék, illetve az egyes minősítők által kiadott szolgálati titokköri jegyzék helyett a javaslat kizárólag egy jegyzéket, a törvény-előterjesztés mellékletét képező, minősíthető adatkörök jegyzékeként jeleníti meg. A közelmúltban a sajtóban kritikaként elhangzott, hogy nagy a minősíthető adatok körének száma. Ezzel szemben tény az, hogy az új jegyzék alapján a minősíthető adatok köre mintegy 30 százalékkal csökken. Igaz, a jelenleg hatályos törvény melléklete mindössze 151 adatköri pontot tartalmaz, amely azonban kiegészül 471, a minősítők által a Magyar Közlönyben megjelentetett szolgálati titokköri ponttal. Ez összesen 622 állam-, illetve szolgálati titokköri adatfajtát jelent.

(14.30)

A fentiekkel szemben a most beterjesztett törvény melléklete 437 minősíthető adatfajtát tartalmaz. Nem minősíthető a jövőben például az ingatlanok különleges célra történő igénybevételének előzetes terve. Ezek jelenleg államtitokkörbe tartoznak, vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala és a bíróságok vezetőinek kinevezésére vonatkozó dokumentumok, vagy egy más példát említve: a Külügyminisztérium központi szervezeti egységeinél és a külképviseleteken végzett belső pénzügyi-gazdálkodási vagy leltárellenőrzésekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek és adatok köre, melyek jelenleg szolgálati titokká minősíthetők.

A jogbiztonság növelésének célja az, hogy a minősített adatok körének törvényben történő megjelenítése miatt az eddigi gyakorlattól eltérően kizárólag törvénymódosítással lehetséges az adatkörök pontosítása a jövőben.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A minősítés a káralapú minősítési rendszer alapján történik. A jövőben egy nemzeti adat minősíthetőségét, illetve a minősítés szintjét nem az ügy, az adat vélelmezett fontossága, hanem alapvetően a jogosulatlan hozzáféréssel okozott tényleges vagy valószínűsíthető kár fogja meghatározni. Egy példával élve: egy biztonsági rendszer adatainak illetéktelen személyhez kerülése a rendszer szükséges megváltoztatása és átalakítása miatt forintmilliókban kifejezhető kárt okozhat. A minősítőnek ezt kell szem előtt tartania.

Vagyis minél nagyobb potenciális kárt okoz a Magyar Köztársaságnak egy minősített adatnak illetéktelen kezekbe történő kerülése vagy illetéktelen személy által történő megváltoztatása, annál magasabb szintű személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági követelménynek kell érvényesülnie a védelem során. A javaslat elfogadása esetén a minősített adatok biztonságának megteremtésére differenciáltabb védelmi intézkedések állnak rendelkezésre, tehát megszűnne az államtitokra és szolgálati titokra nézve lényegében azonos szintű védelmet előíró szabályozás.

Tisztelt Ház! Az eddigi rendelkezések által megkövetelt minősítési javaslat intézménye eltérő formában ugyan, de a jövőben is megmarad. A javaslat azonban a közérdekű adatok nyilvánosságának legkisebb mértékű korlátozása elvének megfelelően azt írja elő, hogy a minősítő köteles a feladat- és hatáskörbe tartozó nemzeti minősített adatok felülvizsgálatát legkésőbb ötévenként elvégezni.

Mint ismeretes, a hatályos jogi szabályozás jelenleg háromévenkénti felülvizsgálatot ír elő. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a háromévenkénti felülvizsgálat indokolatlanul terheli az állami szerveket alapfeladataik ellátásának rovására. Ugyanakkor emiatt a felülvizsgálat gyakran formálissá válik, hiszen három év alatt az adatok döntő többségének minőségében alig következik be változás. A kötelező felülvizsgálat határidejének öt évre történő emelése miatt a minősítőnek több ideje és lehetősége lesz a felülvizsgálat elvégzésére, a minősítés indokoltságának érdemi felülvizsgálatára, ugyanakkor az állampolgárok alkotmányos jogai sem csorbulnak, mivel a minősítő az adatot egyébként ettől függetlenül bármikor felülvizsgálhatja.

Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az elmondottakon túl számos új garanciális elemet tartalmaz a javaslat, pont az említett cél elérése érdekében. Így például a minősített adat kezelése során mindig egyértelműen felismerhetőnek kell lennie az adat minősített jellegének, vagy a minősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeinek betartása is szükséges. Ilyen követelmény az, hogy a minősítési javaslatot 30 napon belül a minősítőjéhez el kell juttatni, és annak döntenie kell az adat minősítéséről.

Ha a minősítő a határidő lejártáig az adat minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre. Ennek nyilván következményei is lesznek, de garanciális szabály abból a szempontból, hogy nem lehet elhúzni a minősítési eljárást. Azt is garanciális elemnek tekintem, hogy a minősítő az Országgyűlés adatvédelmi biztosának megkeresésére írásban köteles részletesen megindokolni az adat minősítését.

Tisztelt Ház! Összefoglalva megállapítható, hogy a jelen törvényjavaslat elfogadása a magyar titokvédelmi rendszer jelentős átalakítását és korszerűsítését eredményezi. Megteremti a minősített adatok védelmére vonatkozó egységes jogszabály- és intézményrendszert, ugyanakkor e tárgyban a legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek törvényi szinten továbbra is maradéktalanul eleget teszünk.

Az állam működésének átláthatósága az állampolgárok alapvető érdeke, így a közérdekű adatok megismerhetőségét csak a szükséges és arányos mértékben lehet korlátozni. Ezért a törvényjavaslat célja, hogy szűkítse a minősített adatok, ezen belül a magasabb minősítési szintű adatok körét, ugyanakkor ezen adatok részére a jelenleginél hatékonyabb védelmet nyújtson. Egyértelművé teszi továbbá, hogy az ország szuverenitása és az alkotmányos rend biztosítása érdekében mely esetekben kell érvényesíteni az állam jogos védelmi igényét.

Tisztelt Ház! Megtisztelő figyelmüket köszönve kérem önöktől, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai