A felszólalás szövege:

De engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét két számra: ez a két szám a gazdaságfejlesztés és a felzárkóztatás száma a 2012-es költségvetésben. 2011-ben gazdaságfejlesztésre elköltünk ebben az évben 334 milliárd forintot, 2012-ben 408 milliárd forintot, tehát 22 százalékkal többet költünk arra, hogy ebben az országban munkahelyek legyenek. Felzárkóztatásra elköltöttünk 2011-ben 656 milliárd forintot, és jövőre el fogunk költeni - ha a parlament elfogadja majd ezt a költségvetést - 914 milliárd forintot, tehát 39 százalékkal, majdnem 40 százalékkal többet költünk arra, hogy a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozók támogatása mellett a felzárkóztatási programok is fussanak.

Én tehát azt gondolom, hogyha ön támogatni akarja ezt a költségvetést, hogy több munkahely legyen, és a szociális, felzárkóztatási kérdésekre is nagyobb hangsúly kerüljön, akkor nyugodt szívvel szavazhat igent, nem kell azzal a fenntartással élnie, amivel nem élt az előző kormány időszaka alatt. Ez nem az elszegényedés költségvetése, hanem a felzárkózás, a stabilitás költségvetése, tehát még egyszer mondom, nyugodtan szavazhat majd igennel.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Lendvai Képviselő Asszony! Azt gondolom, hogy amiről ön beszél, az a görög út, tehát az a gondolkozás, az a filozófia, amit ön is itt említett, hogy 13., 14. meg 15. havi juttatások is legyenek, ez a görög út, hiszen láttuk, hogy Görögországban 14., 15. havi fizetések is voltak, és aztán Görögország csődbe ment. Az embereknek havonta kell tisztességes fizetést meg bért kapniuk, a nyugdíjasoknak havonta kell a tisztességes járandóságot megadni, hiszen egy nyugdíjas jobban jár akkor, ha 12 hónap alatt kapja meg a tisztességes megélhetéshez szükséges nyugdíját, mintha 13 hónap alatt sem kapja meg. Ez volt az önök időszaka, és azért volt drámai annak az egy hónapnak az elvétele, mert még azt a szerény juttatást is csökkentették, amit 13 hónap alatt adtak meg. Ehelyett ez a kormány azt mondja, hogy 12 hónap alatt kell mindenkinek tisztességes jövedelmet szereznie, és tisztességes nyugdíjat adni a nyugdíjasoknak.

Ebből a szempontból tehát megint csak jó hírrel tudok önnek szolgálni, hiszen már az idei adócsökkentés is 500 milliárd forintot hagyott kint jövedelemben az embereknél, tehát amit önök nem tudtak megoldani 13 vagy 14 hónap alatt egyfajta furcsa naptárreformot végrehajtva, ez a kormány az adócsökkentésen keresztül már meg is kezdte, hiszen ha jól kiszámolja, az 500 milliárd forintnak gazdaságban, jövedelemként az embereknél hagyása azt jelenti, hogy közel kéthavi juttatást sikerült az embereknél otthagyni. Azt gondolom tehát, hogy az adóreform, ami elindult - és nyilván még számtalan sebből vérzik, de legalább az irány jó -, mindenképpen azt a célt szolgálja, hogy azt az állapotot érjük el, hogy tisztességesen havonta mindenki ahhoz a jövedelemhez hozzá tudjon jutni, amiből el tudja tartani magát és a családját.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Engedjen meg néhány megjegyzést a hozzászólásával kapcsolatban! Először is, örülök neki, hogy szóba hozta a témát, hiszen a magyar kormány mindig fontosnak érzi, hogy tájékoztassa a parlamenti képviselőket, és így a szélesebb nyilvánosságot is arról, hogy ez a megállapodás, ennek az előkészítése hogy áll.

Másrészt viszont kicsit szomorú vagyok, mert úgy tűnik, hogy ön elveszett a részletekben. Ez a hűtőpélda túlságosan lekötötte a figyelmét, és nem vette észre mellette a nagy folyamatokat. Először is, mindenképpen szeretném azt rögzíteni, hogy nincs egyelőre IMF-megállapodás. Tehát annak, hogy a magyar kormány tavaly novemberben egy ilyen kérelemmel fordult az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz, és eddig még nem jutottunk oda, hogy egy megállapodást aláírjunk, annak részben az az oka, hogy mi úgy gondoljuk, hogy eltérően a 2008-as megállapodástól, Magyarországnak egy másfajta jellegű, egy másfajta típusú megállapodásra van szüksége.

Emlékeztetném önt arra, tisztelt képviselő úr, hogy 2008-ban egy olyan megállapodást kötött az akkori kormány, amelynek a következtében egyhavi nyugdíj elvétele, egyhavi - közszférában dolgozóktól való - jövedelemelvétel történt, mellette az akkori parlament és az akkori kormánytöbbség támogatása lehetővé tette volna, hogy egy ingatlanadó bevezetésére is sor kerüljön. Erre pusztán amiatt nem került sor, mert akkor az Alkotmánybíróság ennek megálljt parancsolt. Tehát azt gondolom, hogy van előttünk egy rossz példa, hogy milyen megállapodást nem lehet kötni.

Azt is tisztázandónak érezzük, hogy annak a megállapodásnak az előzményei milyenek voltak, hiszen itt emlékeztetnék arra, hogy akkor, úgy tűnik, egy kicsit elkapkodva, elsietve fordult az akkori kormány és az akkori jegybanki vezetés a Valutaalaphoz ezzel a kérelemmel, mint hogyha nem lett volna annyira szükség arra a 20 milliárd euróra, hiszen tudjuk jól, hogy sem a bankrendszer nem volt abban a helyzetben, hogy erre a pénzre igénye legyen - három bank kapott abból a pénzből támogatást, két bank ezt rövid időn belül már vissza is fizette -,s a magyar költségvetés pedig az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése alapján nem volt abban a helyzetben, vagy nem volt rászorulva arra, hogy ez a segítség ilyen gyorsan, ilyen elkapkodva megszülessen.

(13.10)

Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, remélem, ön is támogatja majd azt, ha ennek a 2008-as megállapodásnak a körülményeit egy parlamenti vizsgálóbizottság tisztázni akarja.

Amit egyébként a mostani megállapodással kapcsolatban tudni kell: novemberben kértük ezt a lehetőséget, és nem azért, mert a magyar költségvetésnek vagy a magyar államháztartásnak pénzre lett volna szüksége, hanem egyszerűen azért, mert úgy gondoljuk, hogy ha van egy biztonsági háló az ország mögött, akkor függetlenül attól, hogy Európában, az európai gazdaságokban vagy a világgazdaságban mi történik, Magyarország sokkal olcsóbban és sokkal biztonságosabban tudja magát finanszírozni. Tehát félretéve mindenféle előítéletet és mindenféle feltételezést, Magyarországnak, a magyar kormánynak egy világos célja kell hogy legyen: az ország biztonságos finanszírozhatósága és ennek költségeinek pedig a csökkentése.

Nos, ez jelentette azt, hogy az elmúlt hónapokban - bár volt már többféle megkeresés, és volt több olyan tárgyalási forduló, amikor beszéltünk ennek a lehetőségéről, ennek a megállapodásnak a lehetőségéről - eddig ilyen jellegű megállapodás megkötésére nem került sor. A magyar kormány tisztázta azt és rögzítette azt, hogy milyen feltételekkel hajlandó egyáltalán tárgyalásokat folytatni.

Itt emlékeztetnék arra, hogy az a bizonyos IMF-kívánságlista, amelyet a nyilvánosság is megismerhetett, világosan tartalmazott olyan feltételeket, amelyeket nem vagyunk hajlandók elfogadni. (Lukács Zoltán: Arról már leszállhatnátok!) Ilyen feltétel például, tisztelt Lukács képviselő úr (Lukács Zoltán: Hazudoztok összevissza!), hogy a magyar kormány nem járul hozzá ahhoz, hogy mondjuk, a gyermeknevelési támogatásokat, a gyermekkedvezményeket kivezessük a rendszerből; ugyanilyen feltétel az, hogy a magyar kormány nem járul hozzá ahhoz, hogy csak és kizárólag pusztán bankokat megsegítő vagy támogató alapok jöjjenek létre ebből a lehetséges IMF-megállapodásból. (Lukács Zoltán: Méltatlan hozzád! Méltatlan hozzád!)

Úgyhogy, tisztelt frakcióvezető úr, azt tudom önnek mondani, hogy eddig a magyar kormány a nemzeti gazdaságpolitikai érdekek, az elmúlt két évben követett gazdaságpolitika folytatását várta el egy ilyen megállapodástól. Mivel eleddig nem láttunk erre lehetőséget, a tárgyalásokat folytatni fogjuk. Ennek a legutóbbi fejleménye volt az a levél, amelyben tájékoztattuk az álláspontunkról a Valutaalapot és az Európai Bizottságot, de mi csak és kizárólag olyan megállapodást akarunk kötni, amely hasznos és jó az ország szempontjából, és amely a biztonságot és a finanszírozhatóságot teremteni meg, és nem olyanfajta megállapodást hoz létre, amely az emberek kárára születik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt héten Vona Gábor tisztelt meg bennünket az IMF-fel, a Valutaalappal kötendő szerződés ügyében egy napirend előtti hozzászólással, ma Balczó képviselő úr. Úgy látom, hogy ennek most szezonja van.

Csak, képviselő úr, egy kicsit még korán kezd el aggódni, ugyanis szeretném emlékeztetni arra, hogy Magyarország jelenleg semmiféle megállapodást nem kötött a Valutaalappal. Abban a fázisban, abban a szakaszban vagyunk, amikor egy előkészítő megbeszélés van, és elég világosan elmondtuk, hogy mely feltételekből vagyunk hajlandók engedni és melyekből nem, ezeket a képviselő úr is ismeri.

Hadd tájékoztassam a parlament tisztelt tagjait arról, hogy ma délelőtt a parlament gazdasági bizottságában a kormány képviseletében személyesen tájékoztattam a bizottság tagjait arról, hogy a magyar kormány eddig milyen tárgyalási pozíciót vitt, mely ügyekben tájékoztatta a Valutaalapot arról, hogy nem hajlandó engedni, és melyek azok a kérdések, ahol éppen az ország józan, reális érdeke miatt is szükségét is látjuk annak, hogy további egyeztetésekre kerüljön sor.

Tisztelt képviselő úr, amint azt bizonyára ön is tudja, a 2008-as, Valutaalappal kötött megállapodás ügyében jelenleg a gazdasági bizottság folytat különböző meghallgatásokat. Mi elmondtuk erről a megállapodásról, hogy egy rossz megállapodásnak tekintjük, nem tartjuk semmilyen tekintetben sem irányadónak a mostani megállapodás előkészítő szakaszában, sőt azt mondtuk el, hogy mely pontokban nem tartjuk semmiképpen sem elfogadhatónak azt a megállapodást, amit 2008-ban az akkori kormány kötött.

(13.50)

Az egyik ilyen kérdés, amit ön is mondott, hogy milyen mértékben lehet a lakosságra, a gazdaság szereplőire vagy másokra hárítani különféle terheket. Világossá tettük, hogy nem vagyunk hajlandók olyanféle megoldást alkalmazni, ami a nyugdíjak egyhavi elvételével, a közszférában dolgozók jövedelmének egyhavi csökkentésével vagy éppen az ingatlanadóval járna. Képviselő úr, azt gondolom, hogy amikor ön is kifejtette az álláspontját, egyetértett azzal, hogy ha bármilyen megállapodás is lesz, akkor ennek a megállapodásnak ezek nem lehetnek a feltételei.

Szeretném azt is tisztázni, képviselő úr, hogy az a 2008-as parlamenti szavazás, amire hivatkozott, miről szól, ugyanis ön csak az egyik felét mondja el annak, ami akkor történt, a másik feléről pedig mélyen hallgat. Nemcsak arról döntöttünk akkor, hogy milyen jellegű költségvetési forrásokat biztosít a magyar költségvetés a bankok feltőkésítésére, hanem arról is döntöttünk, hogy a felelősségteljesebb költségvetési gazdálkodás érdekében milyen pontokat fogadunk el. Emlékezzen rá, a Költségvetési Tanács ügyéről van szó, éppen ebben az időben tárgyaltunk arról - és ezt is tartalmazza ez a dokumentum -, hogy pontosan a felelőtlen költségvetési gazdálkodás miatt melyik intézményi szereplő lehet az, aki megpróbálja a maga eszközeivel korlátozni azt, hogy egy kormány felelőtlen módon adósodjon el, és minden határ fölött növelje a költségvetés hiányát. Ez is hozzátartozik az igazsághoz.

Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára önt már tájékoztatta Volner képviselő úr vagy Lenhardt Balázs képviselő úr, hiszen ott ültek a gazdasági bizottság ülésén, hogy a magyar kormány a júliusi tárgyalásokat lezáró első szakasz után mely pontokat tartotta olyannak, amelyekben a tárgyalások tovább folytathatók a Valutaalappal és az Európai Bizottsággal. Ebben tájékoztattuk a partnereinket arról, hogy a közszféra mértékének a csökkentése, az európai uniós projektek finanszírozásának a felülvizsgálata, a gazdaság fehérítése, a hatékonyabb adóbeszedés területe, a szociális támogatások célzottabb felhasználása, a hatékonyabb bérszabályozás, valamint az áfa területe az, amelyben lehetőséget látunk további megbeszélésekre. Ha képviselő úr kívánja, én ezeket önnel külön-külön is szívesen átbeszélem, de talán egyet tud velem érteni abban, hogy Magyarországon - összevetve akár a környező országokkal, akár más országokkal - a közszféra mérete még mindig jelentős. S talán abban is egyetért velem, hogy még mindig vannak olyan élethelyzetek, amikor a szociális támogatásokat valaki oly mértékben veszi igénybe, hogy az jóval meghaladja akár egy közfoglalkoztatásban részt vevő, akár pedig egy magángazdaságban minimálbéren részt vevő embernek a jövedelmét. Ezek tehát olyan kérdések, amelyeket a Valutaalaptól függetlenül is szükséges a magyar kormánynak áttekintenie és felülvizsgálnia.

Én tehát azt kérem képviselő úrtól és a Jobbik frakciójától is, hogy kövesse nagy figyelemmel ezeket a tárgyalásokat, figyeljen arra, hogy a magyar kormány mely kérdésekben fejtette ki világosan az álláspontját, és mely kérdésekben mondta azt, hogy nem hajlandó engedni, és ha majd a megállapodások megkötése előtt úgy látja, hogy szükség van további figyelmeztetésre, akkor haladéktalanul keressen meg bennünket, és figyelmeztessen arra, hogy mely pontokban nem szabad engedni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy az ön hozzászólásából is kiviláglott, ön egy, a hazájáért, országáért őszintén aggódó ember. Én önt így ismertem meg. Emlékszem rá, néhány évvel ezelőtt, amikor egy volt pénzügyminisztériumi kollégánk temetésén, a temetés után váltottunk néhány szót, ön akkor nem volt képviselő, én nem voltam kormánypárti képviselő, tehát egy teljesen más helyzet volt, mégis mind a ketten egyetértettünk abban szerintem, hogy az ország dolgai rossz irányba mennek. Ugyanezt az aggodalmat érzem most is ki a hangjából, még akkor is, ha hozzá kell tennem, hogy bizonyos kérdésekben, úgy látom, téved.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön 1966-tól kezdve dolgozott a Pénzügyminisztériumban, és nagyon jól tudja, hogy ennek az országnak az életében többször volt olyan helyzet, amikor nem volt kihez fordulni, csak a Valutaalaphoz. Magyarország eddig hét alkalommal fordult ehhez a szervezethez 1982-től kezdve, és ennek a hét alkalomnak azért elég sokféle tapasztalata van. Persze, ha egy kicsit kitekintünk, akkor nemcsak Magyarországról beszélhetek, hanem a világ más országairól is. Ha példákat kell mondanom, az elmúlt években, évtizedekben nemcsak olyan országok, olyan méretű országok, mint Magyarország fordultak a Valutaalaphoz, hanem olyanok is, mint mondjuk, Nagy-Britannia, Oroszország, Dél-Korea vagy éppen 2002-ben Brazília. Tehát olyan méretű országok is, amelyekre ma azért úgy nézünk, mint sikeres, a lábukon viszonylag szilárdan álló országokra.

Persze, teljesen igaza van, a Valutaalapnál is emberek hozzák a döntéseket, és ezek néha jó, néha rossz, néha előítéletes tanácsokat adnak. De mégis azt kell önnek mondanom, hogy alapvetően az adott ország kormányain múlik az, hogy ezekből mit fogadnak el, és mit fognak egy közös programban megjeleníteni. Hát nézzük meg, ezek mellett az országok mellett azért vannak olyan országok, ahol valóban kudarccal végződött az IMF-program. Mondhatom itt Görögországot, ahol úgy tűnik, hogy most már a második program sem túlságosan sikeres, Portugáliával is vannak ilyen gondok, vagy Írország példája is talán, ami, úgy tűnik, még nem dőlt el.

De ott van, mondjuk, Lettország programja, ahol úgy néz ki, hogy Lettország most már 3 százalék fölötti gazdasági növekedést ér el, és sikeresen tud kilábalni abból a problémából, amit az ottani kormányok okoztak. Teljesen egyetértek önnel, hitvány kormányok, rossz kormányok rossz döntései is okozhatják azt, hogy egy ország nem megfelelő programot hajt végre, nem megfelelő programot kivitelez, és emiatt az ország még rosszabb helyzetbe kerül, mint az IMF-hez, a Valutaalaphoz való fordulás előtt.

(9.10)

Azért nézzük meg, hogy Magyarországon mi most a helyzet. Valóban, 2008-ban úgy tűnt, mintha az akkori kormány kétségbeesetten fordult volna a Valutaalaphoz. Három hét alatt kötötték meg azt a megállapodást. Ez lényegében arra volt elegendő, hogy az a program, amit előterjesztett a Valutaalap az akkori magyar kormánynak, azt minden gondolkodás nélkül aláírják. Ez egy rossz program, ez egy rossz megoldás. Látjuk azt, hogy ez mivel járt a magyar gazdaság, a magyar választók számára: nyugdíjelvonás, jövedelemcsökkenés, ingatlanadó bevezetése és így tovább.

Azonban most teljesen más a helyzet. Lehet ezt némi élcelődéssel emlegetni, hogy ez a kormány miféle harcot vív, vagy lehet ezt némi iróniával említeni, hogy finomabban fogalmazzak, de mégiscsak most már 11. hónapja tárgyalunk a Valutaalappal arról, hogy ennek a programnak mik legyenek a feltételei, hogyha igénybe akarjuk venni. Azért teljesen más a helyzet.

Azt tudom önnek mondani, képviselő úr, ahogy a Szentírás szövege mondja, hogy "ne nyugtalankodjék a ti szívetek", ez a kormány a helyén van, ez a kormány olyan megállapodást akar kötni, amely jó az ország számára, és amely jó az ország gazdaságának is.

Ha mi is úgy jártunk volna el, mint 2008-ban, akkor már rég aláírtuk volna ezt a megállapodást, és az olyan is lenne, amilyen, akkor valószínű, a magyar lakosság már olyan új megszorító intézkedéseket szenvedne el, mint amiket 2008-ban elszenvedett. Megpróbáljuk azt a megoldást megtalálni, amit el tud fogadni a magyar kormány is, el tud fogadni a Valutaalap is, és el tud fogadni az ország közvéleménye, az ország lakossága is. Szerintem ez ennek a mostani kormányzati gazdaságpolitikának a legnagyobb feladata.

Én nagyon bízom benne, hogy ez egy eredményes tárgyalás lesz, hogy ezt a megállapodást meg tudjuk kötni, és bízzon abban, képviselő úr, hogy a kormány nemcsak a tárgyalás előkészítő szakaszában, hanem a tárgyalás végeredményét tekintve is, a konkrét szöveget megszövegezve is a helyén lesz, olyan megállapodást fogunk csak kötni, ami az ország érdekét szolgálja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

VARGA MIHÁLY tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lukács képviselő úr természetesen nem azt az interpellációs szöveget mondta el önöknek, amit írásban beadott. Abban például az a tacepao, amit itt felmutatott, egyáltalán nem szerepelt. Mégis engedje meg, képviselő úr, hogy ennek ellenére válaszoljak a kérdésére a miniszterelnök úr megbízásából.

Mindenekelőtt hadd mondjam azt, hogy önnek bizonyára szokatlan az, hogy egy kormány tájékoztatni kívánja az embereket. Az önök kormányzása alatt erre nem sok példát láttunk, mégis az az időszak az embereknek túlságosan sokba került. (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Mi ad erre alapot a kormánynak? Az Országgyűlés 2011-ben döntött így, és hatalmazta fel a kormányt arra vonatkozóan, hogy a közvéleményt is tájékoztathassa. Ebből a keretből történt meg ez a tájékoztatás. Hozzá kell tennem azt is, hogy nyilván nem került volna erre sor, hogyha az ellenzék, többek között ön is, képviselő úr, az elmúlt időszakban több alkalommal nem tesz manipulatív állításokat, és nem fogalmaz meg olyan állításokat, amelyek köszönő viszonyban sem voltak az igazsággal.

Sokkal egyszerűbb lenne persze, hogyha az ellenzék is támogatná azokban a kérdésekben a kormányt, amelyeket ezekben a hirdetésekben megfogalmazunk; hogyha ön is azt mondaná, képviselő úr, hogy igen, nem értek egyet azzal, hogy csökkenteni kell a nyugdíjakat. Ha igen, azt mondaná, képviselő úr: nem értek egyet azzal, hogy a családi támogatásokat nem lehet csökkenteni, még akkor sem, hogy ha bármelyik más külföldi intézmény ezt kéri. De önök nem mondanak ilyet, képviselő úr! Azt kell tehát mondanom, hogy önök még mindig azon a pályán vannak, amelyet a 2008-as, akkori IMF-megállapodás során kötöttek és amit akkor rögzítettek.

Mibe is került az akkor a magyar lakosságnak? Egyhavi nyugdíj elvétele 170 milliárd forintjába került 2010-ben a magyar nyugdíjasoknak. A családtámogatások elvétele 39 milliárd forintjába került akkor a magyar családoknak. (Babák Mihály Lukács Zoltán felé: Hallod?) A közszférában történő bérek csökkentése és elvétele 90 milliárd forintjába került 2010-ben a magyar közszférában dolgozók családjainak, képviselő úr. Miről beszél? (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Szomorú!)

A kormány ezzel szemben, amit önök tettek 2008-ban, nem ezt a megoldást választja. Igenis tájékoztatni kívánjuk nemcsak azokat a partnereket, akikkel tárgyalunk és tárgyalásban vagyunk, hanem a magyar családokat és a magyar embereket, akik joggal várják el tőlünk, hogy ne a megállapodás végeredményéről számoljunk csak be, hanem reális üzenetekkel tájékoztassuk őket.

Azt kell tehát önnek mondanom, képviselő úr, hogy jelenleg a javaslatok egyeztetése zajlik. Tárgyalunk ezekkel a nemzetközi intézményekkel, és nekem sok esetben úgy tűnik, hogy a külföldi elemzők már értik azt távolról, amit itt ön helyben, Magyarországról sem ért. Ugyanis ha elolvassa a mai híreket például, akkor azt olvashatja, hogy többek között a Morgan Stanley-bankcsoport londoni részlegének szakértői úgy fogalmaznak: "Egyértelműnek tűnik, hogy a kormány éppen a megállapodáshoz készíti elő a terepet a választók számára." Ebből a szempontból tehát igen, a magyar kormány ragaszkodik azokhoz az elvárásokhoz, amiket megfogalmazott; nem kívánunk bércsökkentésben és nyugdíjcsökkentésben gondolkozni, mint ahogy nem kívánunk ingatlanadó bevezetésében vagy a gyermekek utáni támogatások elvonásában sem gondolkodni.

Tisztelt Képviselő Úr! Én a gazdasági bizottságban tájékoztatást adtam arról a parlamenti képviselőknek, hogy mi a magyar kormány álláspontja, és beszámoltam arról is, hogy milyen tájékoztató anyagokat küldtünk eddig a Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön 2006 óta parlamenti képviselő, és ott ült Balatonőszödön azon a frakcióülésen akkor, amikor arról beszélt az ön miniszterelnöke (Moraj és hangok az MSZP padsoraiból, többek között: Huh! - Simon Gábor: Ez már úgy hiányzott! - Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Úgy van!), hogy: hazudtunk reggel, éjjel, meg este. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ott ült a frakcióülésen (Lukács Zoltán: Honnan tudja?), amikor azt mondták, hogy trükkök százait követték el. Miért nem kérte ki ezt magának? Miért nem mondta azt, hogy miniszterelnök úr, én nem hazudtam egy percet sem. (Lukács Zoltán: Honnan tudod, mit mondtam?) Képviselő úr, azt kérem, hogy fejezze be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a hazudozást, a válaszomat pedig fogadja el! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Szégyen!)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt köszönöm szépen, hogy az interpellációjával egy ilyen fontos kérdésre irányítja a figyelmet.

Maximálisan egyetértek önnel, képviselő úr, abban, hogy a családi kedvezmény bevezetése a polgári kormány egyik leghatékonyabb és legeredményesebb intézkedése családpolitikai szempontból. 2012-ről még csak részben vannak adataink, 2011-ben azonban már látszott, hogy ez az intézkedés elérte a célját, hiszen körülbelül 500 ezer egygyermekes család, körülbelül 350 ezer kétgyermekes és 150 ezer három- vagy annál többgyermekes család tudta ezt a kedvezményt igénybe venni, mintegy 180 milliárd forint értékben. Vagyis a kormányzati célokkal összhangban '11-ben és '12-ben a gyermeket nevelő családok fejenként közel 180 ezer forintot tudtak megkapni azáltal, hogy ezt nem kellett adóban befizetni. Nem ez volt azonban az egyetlen lépés, amelyet a kormány az elmúlt időszakban a családok támogatásáért tett, és amely családbarátnak tekinthető lépés - ilyen például az otthonteremtési támogatásnak a visszaállítása és kiterjesztése, vagy a hiteladósok megsegítése érdekében tett eddigi számtalan olyan lépés, mint például most a rezsicsökkentés törvénybe foglalása.

Minden bizonnyal az is ösztönzőleg fog hatni, hogy a hároméves gyesnek a visszaállítása megtörtént, és a munkahelyvédelmi akcióterv január 1-jével él. Ez az új szabályozó keretterv is nagyon sok, gyermeket nevelő család számára, kisgyermekes anyukák számára járul hozzá ahhoz, hogy a foglalkoztatásuk megmaradjon. Ugyanilyennek tekintem például a bölcsődei férőhelyek számának a bővítését és a családi napközik fejlesztését is, amire a kormány támogatást biztosított.

Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az ország demográfiai szempontból is egyértelműen elmozdult a mélypontról. Nemcsak az élve születések száma nőtt meg 2011 és 2012 között 2 ezer fővel, hanem 38 443-ról 36 100-ra csökkent a terhességmegszakítások száma is. Mindemellett többen kötöttek házasságot, és a válások száma is csökkent. A változások természetesen nem nevezhetők még átütő erejűnek, de mindenesetre egy pozitív elmozdulást igazolnak vissza.

A kormány törekszik arra is, hogy a lakosság, különösen az alacsonyabb jövedelmű polgártársaink életkörülményeit javítsuk, és nem utolsósorban azt is el szeretnénk érni, hogy ők is felelősségteljesen gondolhassanak gyermekvállalásra. Ennek elősegítése érdekében a kormány több lehetőséget mérlegel, nyilván ezek a lehetőségek függvényei annak, hogy a gazdasági növekedés, a gazdasági teljesítmény ebben az évben és a következő időszakban hogyan fog alakulni.

Továbbra is elsősorban a munkahelyteremtő és a munkát ösztönző lépéseket tartjuk a leghatékonyabbaknak. Említettem már a munkahelyvédelmi akciótervnek az ügyét, ahol 300 milliárd forintot hagyunk vállalkozások segítésére, támogatására. Ugyanilyennek tekintjük, hogy a munkaerő-piaci szempontból rászorulók számára a munkához jutást, a magasabb jövedelemhez való jutást támogatja a kormány ennek a programnak a keretében. 60 százalékkal megnöveltük az Erzsébet-utalvány formájában adható béren kívüli juttatás összegét is, a munkáltatók az idén már havi 8 ezer forintnyi utalványt adhatnak kedvezményes közteher mellett a dolgozóknak; főleg az alacsony keresetűeknek jelenthet ez egyértelműen segítséget. Mindezek után nyugodtan mondhatom, képviselő úr, hogy a kormány elkötelezett a családok támogatása mellett, elkötelezett a családok és a gyermeket nevelők támogatása mellett.

Itt az interpelláció előtt a hátam mögött az MSZP képviselői kérdezték, hogy mit lehet tenni azért, hogy a népességfogyás csökkenjen - jó példával kell elöl járni. Én magam júniusra várom a következő gyermekünket, ezt javaslom az MSZP-frakció tagjainak és valamennyiünknek is.

Köszönöm szépen. (Taps.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormányzat támogatja az előterjesztést, úgyhogy kérem, hogy a szavazást bonyolítsuk le. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos fémkereskedelmet szabályozó 2009. évi LXI. törvény, ismerjük el, nem érte el a célját. Ha elérte volna, akkor most valószínűleg nem állnék önök előtt, és a kormány nevében nem tennék arra kísérletet, hogy ezt a törvényt módosítsuk, és megpróbáljuk elejét venni azoknak a visszaéléseknek, amelyek a fémkereskedelemmel történnek.

A korábbi, most hatályos törvénynek az lett volna a feladata, hogy szigorú keretek közé szorítsa az illegális kereskedelmet, segítse azokat a kereskedőket, akik ezt legálisan végzik, megpróbáljon olyan eszközöket adni a hatóságok kezébe, amelyekkel a visszaélések száma radikálisan csökkenthető. S valljuk be, ez nem történt meg. Nap mint nap találkozhatunk a mindennapi életben olyan eseményekkel, olyan helyzetekkel, amelyek azt mutatják, hogy a fémkereskedelem illegális területe kifejezetten nagy, köz-, élet- és vagyonbiztonság elleni cselekmények történnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg néhány példát arra vonatkozóan, hogy csak az elmúlt néhány hónapban milyen események történtek, amelyek ennek a törvénynek a szigorítását és az átdolgozását tették szükségessé.

Nézzünk egy példát 2011 májusából! Kunmadarasi laktanya: a tolvajok a kunmadarasi laktanyába másznak be és próbálnak meg fémet lopni. Valaki jelentést tesz, bejelenti a rendőrségen az eseményt. A rendőrség kiszáll. Három társaságot is elfognak a laktanya területén. Tehát nem egy csapatot fognak el, hanem hármat! Az egyik banda tagjai, bemászva a laktanya területére, az egyik épület tetejéről próbálták meg ellopni az öntöttvas kéményt. A másik két társaság pedig az épületek fém erkélykorlátjait vágja fel és darabolja fel ezenközben. A rendőrség kiszállt, a tolvajokat elfogták, a bűncselekményt beismerték. Szomorú tény, hogy az elfogottak, a bűncselekménnyel gyanúsíthatók között egy gyermekkorút is ki kellett hallgatni. Sajnos úgy tűnik, hogy időnként az utánpótlás is biztosított ezeknél a visszaéléseknél.

Nézzünk egy másik eseményt, amikor az életbiztonsággal ütközik a fémtolvajlás. Egy kecskeméti házról van szó, 2011. február 26. Egy kecskeméti ház majdnem felrobban egy fémtolvaj miatt, hiszen egy ismeretlen tettes bemászik egy lakatlan kecskeméti ház ablakán, és megpróbálja a gázcső egy darabját lefűrészelni. Tekintettel arra, hogy a cső falának egy részét sikerült a fűrésszel átvágnia, a gáz elkezd szivárogni, ezért a tolvaj a helyszínről elmenekült. Szerencsére súlyosabb baleset nem történt.

(14.00)

Kis híja volt ugyanennek Miskolcon néhány hónappal ezelőtt, amikor a belváros kellős közepén, a Széchenyi utca egyik pincéjében a tolvaj fűrésszel esett neki a pincében lévő rézcsöveknek és szerelvényeknek. A lelkes színesfémgyűjtőt az sem zavarta, hogy a rézcsövek nyomás alatt voltak. Elfűrészelték a csövet, ezzel szabad utat engedtek a gáz áramlásának, ami rövid időn belül a pincerendszer teljes egészét betöltötte. A társasház lakóinak tűnt fel, hogy gázszag lengi be az épületet, de isteni szerencsére senkinek nem jutott eszébe gyertyát vagy villanyt kapcsolni; akkor valószínű, hogy sokkal súlyosabb tragédia történt volna abban a házban. Ezek után szerencsére kihívták a gázszerelőket, azok elzárták a gázt, kijött a rendőrség és a tűzoltóság, és egy alaposabb, több órán át tartó szellőztetés után sikerült az életveszélyt és a közveszélyt Miskolc belvárosában elhárítani.

Ugyanilyen megdöbbentő hír volt a most márciusi természeti katasztrófánál, amikor a kidőlt villanyoszlopokról bizonyos állampolgárok elkezdték összegyűjteni, begyűjteni a leszakadt vezetékeket. Több ilyen eset is történt az országban. A Nyíregyházával szomszédos Kótaj településen például két "lelkes" fiatalember a kidőlt oszlopokról elkezdte a vezetékeket összegyűjteni, azokat elrejtették egy lakatlan, üresen álló telek aknájában, hogy majd később egy fémfelvásárló telepen ezeket a vezetékeket értékesíteni fogják. Szerencsére a rendőrség itt is elfogta a tetteseket.

S hasonló eset történt, ugyanígy március végén a Bodrogközben, ahol tizennégy településen nem volt áram, és fagyoskodtak az emberek több napon keresztül, tekintettel arra, hogy a leszakadt villamosvezetékeket a színesfémtolvajok mindenhol begyűjtötték, összegyűjtötték. Itt azért mindenképpen meg kell említenem, hogy a kormánypárti frakciók, így a Fidesz-frakció is kezdeményezéssel álltak elő, és 2013. március 17-én a Ház 309 igen és 6 nem szavazattal fogadta el Kocsis Máté és Gulyás Gergely Btk.-módosító indítványát, amely szerint sokkal szigorúbban lehet büntetni azokat, akik közveszély helyszínén lopnak.

Ez tehát az élet- és a balesetveszélyt vagy közveszélyt okozó tolvajlások területére tartozik.

Nézzünk olyan eseteket, amelyek szintén közveszélyt okoztak, de más jellegűek. Rendszeresek például a vonat- és a vasúti közlekedést hátráltató fémlopások. Budapest és Nyíregyháza között már több alkalommal 15-20 perces késéssel közlekedtek a vonatok, tekintettel arra, hogy kábellopás történt. Mondok egy ilyen példát is 2011 nyaráról. Aszódnál a biztosítóberendezéseket lopták el szintén színesfémgyűjtő emberek, s a vonatok emiatt egy fokozottabb biztonsági menetrenddel kellett hogy közlekedjenek. Ez okozta a jelentős késést. A MÁV szakemberei szerencsére ki tudják javítani a hibát. De hozzá kell tennem, hogy a hiba elhárításának és kijavításának a költsége sokszorosa annak, mint amit a kábellopással elvisznek vagy nyerhetnek a színesfémgyűjtők.

Ha már a kábel ellopásánál tartunk, egy másik közveszélyokozást is hadd emeljek ki: ez a kábelégetésekből származó közveszélyokozás. A kábelt nemcsak ellopják, hanem az ellopott kábelekről a műanyag szigetelést megpróbálják leégetni, eltávolítani, hogy a fémkereskedők számára már a tiszta fémet tudják átadni. Sok-sok ilyen példát tudnék mondani sok településről. Iván nevű település egyes részein bejelentik a lakók, hogy füst gomolyog, nem értik, hogy miért, aztán a rendőrségi vizsgálat során kiderül, hogy azért, mert kábelek nem legális úton kerülnek egyes családok birtokába, ezeket összegyűjtve, a műanyagot eltüzelve próbálnak az értékes fémhez hozzájutni. A helybeliek tanácstalanok, hogy hogyan lehet ezt megakadályozni, és nem egészen értik, hogy miközben környezetszennyezés miatt több ezer vagy több tízezer forintos bírságot vetnek ki az elkövetőkre, a kábelégetésnél nem sikerül ezt a fajta hatékonyságot a hatóságoknak érvényesíteni.

Más területről is hadd mondjak egy példát: kulturális javak, kulturális értékeink védelme az utókor számára. Itt a szobor és a különböző műemlék jellegű dolgok lopásának a történetei szinte vég nélkül sorolhatók. Itt van minden, szobor, műemlék kapu, védett tárgyak eltulajdonítása. Egy példát hadd mondjak: 17 éves gyanúsított feldarabolja a tolmácsi kastély mintegy 100 ezer forint értékű vaskapuját, elássa, hogy később egy színesfémfelvevő telepen majd értékesíteni tudja. Mondanom sem kell, hogy a kapu is védett műemlék, egy XVIII. századi vaskapuról van szó, de hiába volt rajta műemléki védettség, ez nem tudta megakadályozni azt, hogy a kapu a helyéről eltűnjön és darabokban kerüljön elő.

Ugyanezt mondhatom a szobrok esetében is. Képviselő kollégáim számtalan olyan esetet tudnak felsorolni, amikor szobrok tűnnek el közterületeinkről. Egy siófoki esetet azért hadd mondjak, ami nem szobor közvetlenül. Siófokon a színesfémtolvajok az állatmenhely gulyáságyúját sem kímélték, nem azért, mert főzni akartak vagy valamilyen segélyszolgálatnak akartak kedvezni a gulyáságyúval, egyszerűen azt is fel akarták darabolni, el akarták tüntetni, el akarták adni fémkereskedők számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket a példákat azért mondtam el, hogy értsék, egy olyan vállalkozásba kezd a kormány, amelyen már sok kormánynak csorbult ki a kardja. Reméljük, hogy ez a törvény hozzá fog segíteni bennünket ahhoz, hogy ezek a visszaélések jóval kisebb számúak legyenek, és jóval kevesebb alkalommal okozzanak bosszúságot vagy életveszélyt, közveszélyt a társadalomban.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja tehát a fémlopások visszaszorítása, a kulturális javak védelme, az illegális fémkereskedelem felszámolása, a közszolgáltatók gazdasági terheinek csökkentése, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvása, a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése, továbbá - s ezt itt hangsúlyoznom kell - a tisztességesen, legálisan működő fémkereskedők helyzetének javítása. A fémlopások az elmúlt években jelentős károkat okoztak, erre szolgáltak az előbb említett példák. A csatornafedelek eltulajdonítása, a közlekedési táblák eltulajdonítása mind olyan gond, ami napi élet- és közveszélyt jelenthet. Az illegális fémkereskedelem mértékeire példaként szeretném említeni, hogy 2010-ben 63, 2011-ben pedig 69 esetben derített fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illegális színesfémtelepet. Hozzá kell tennem, hogy a mindennapi élettapasztalat és az állampolgárok bejelentései alapján valószínű, hogy ennél jóval több olyan illegális színesfémtelep van, ahol ilyen jellegű hulladékot vagy fémet gyűjtenek, hiszen nemcsak hulladékról van szó.

Tisztelt Ház! Sajnálattal kell mondanom, hogy ez a tendencia nemcsak hazánkban jellemző, Európa több országában - Ausztriában, Portugáliában, Hollandiában, Dániában - is szükség volt a vonatkozó szabályok szigorítására. Vezetékek, sínek, öntözőberendezések, szobrok, csatornafedelek és szinte minden mozdítható fémtárgy veszélyben van.

A törvényjavaslat a fémkereskedelemre vonatkozó szabályozás korrekcióját, szigorítását valósítja meg az alábbi fő területeken. Egyrészt az ellenőrzés hatékonyságának a javítása. Ennek keretében meghatározott fémeket a fémkereskedők csak külön igazolás mellett, a velük szerződésben álló közszolgáltatótól vehetnének át, valamint magánszemélytől csak külön igazolás megléte esetén vásárolhatják meg a jövőben. A törvényjavaslat magánszemély esetén 3 köbméter mennyiségben korlátozza a birtokban tartható fémkereskedelmi engedélyköteles anyagmennyiséget, egyéb esetben igazolással kell rendelkezni. A fémkereskedő csak telephelyen tárolhatja a fémet, kivételt jelent, hogy rakodási terület is van az adott telephelyen. Az ellenőrzés hatékonyságát pedig növeli a kereskedők által készített napi jelentés adattartalmának a bővítése, amire a törvényjavaslat szintén javaslatot fog tenni.

Másrészt az illegálisan tevékenykedő fémkereskedők visszaszorítása a törvény célja. Ennek eszközeként szolgál egyrészt a szankciók szigorítása, új szankciók bevezetése, valamint a bírság összegének növelése, a szabályok betartására vonatkozó további motivációk erősítése. Ez a törvény az illegálisan tevékenykedő fémkereskedők visszaszorítására eszköz, másrészt pedig a fémkereskedelmi engedélyhez szükséges feltételeket kívánjuk bővíteni, tehát hogy a hatósági bizonyítványok kiadása sokkal szigorúbb legyen, mint volt korábban.

Harmadrészt az együttműködés javítása a különböző hatóságok között. Itt elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról van szó, de más hatóság is, például a rendőrség, a környezetvédelmi hatóság, a közlekedési hatóság együttműködése kell ahhoz, hogy a felderítés és a lopott fém beazonosíthatósága sokkal gyorsabb és egyszerűbb legyen.

(14.10)

Negyedrészt, a tevékenység végzésének szigorítása mellett a legálisan működő fémkereskedőnek gazdasági előnyt is biztosít a törvényjavaslat a következő két fontos eleme által: egyrészt a 6 napos tárolás megszüntetése. A javaslatban az szerepel, hogy egy 4 hónapos átmeneti időszakot követően a magánszemélytől átvett fémet bármikor értékesítheti a fémkereskedő, így a kereskedő akkor adhatja le a fémet, amikor az a neki legkedvezőbb áron adható el. Másrészt a bérmunka keretében végzett tárolás végzése engedély nélkül; ennek az a feltétele, hogy a szerződő fél csökkent munkaképességű személyt alkalmazó személy vagy büntetés-végrehajtási szerv legyen.

A törvényjavaslatot a zárószavazást megelőzően a műszaki tartalom, illetve a szolgáltatási irányelv miatt szükséges az Európai Bizottságnak ratifikációra is megküldeni, tehát amikor a tisztelt Ház ha és amennyiben majd támogatja ezt a javaslatot, akkor nyilván még vár ránk egy egyeztetés az uniós kötelezettség miatt.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként tehát azt szeretném elmondani, hogy a benyújtott törvényjavaslat jelentős mértékben fog hozzájárulni a fémlopások visszaszorításához és az illegális fémkereskedelem felszámolásához. Azt is hozzá kell persze őszintén tennem, hogy nem hiszem, hogy ettől a javaslattól, ennek az elfogadásától egyik pillanatról a másikra egy csapásra meg fog szűnni az illegális fémkereskedelem, de azt joggal gondolom és joggal hiszem, hogy ez a javaslat hozzá fog járulni ahhoz, hogy sokkal szigorúbb, ellenőrzöttebb és tisztességesebb körülmények alakuljanak ki ezen a piacon. Arra is biztatnám képviselő kollégáimat, hogy amennyiben van javaslatuk, akkor ezt a beadott törvényjavaslathoz tegyék meg, hiszen minden jobbító szándékú javaslat elfogadására nyitottak vagyunk.

Tisztelt Ház! Az új rendelkezésekkel a közszolgáltatók anyagi terhei csökkennek, a köztéri műemlékek megóvhatóak lesznek, ugyanakkor a legális fémkereskedelem gazdasági előnyhöz jut, amely közvetve beruházásokhoz, új munkahelyek létrejöttéhez is vezethet. Kérem ezért a tisztelt Ház tagjait, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdeklődéssel hallgatom a mögöttem ülő MSZP-frakció tagjainak a hozzászólását. Göndör képviselő úrnak mondom, hogy az értékváltozásban talán az is benne van, hogy a fémek ára jelentősen megváltozott az elmúlt évek során. (Göndör István: Az energiáé nem annyira!) De nem erről akartam beszélni, képviselő úr, hanem arról, amiről Józsa képviselő úr beszélt. Ha annyira jó lett volna ez a 2009-es törvény, amit még annak idején, ha jól emlékszem, talán Veres János vagy Oszkó Péter terjesztett be, akkor valószínű azt a rengeteg példát és esetet, amit itt a képviselő kollégák is elmondtak, és amire én is utaltam az expozémban, nem kellett volna itt felsorolni.

Kiderült, igen, hogy a rabló-pandúr küzdelemben a rablók megint előrébb járnak, mert a törvénynek azokat a kiskapuit kihasználják, amelyeken keresztül minden gond nélkül tudnak illegálisan megszerzett fémtárgyakat, fémanyagokat, -eszközöket értékesíteni. Ezeket a kapukat akarjuk bezárni, ezeket akarjuk szűkebbre venni. Ahogy elmondtam, nincs az az illúziónk, hogy most mindent meg tudunk egyszerre oldani, de van arra mód meg van arra lehetőség, hogy ezeket a kiskapukat igenis szűkebbre vegyük.

Sajnálom Józsa képviselő urat, mert ő egy másik törvényről akar beszélni, valami dohánykereskedelmi törvényről (Dr. Józsa István: Csak példaként!), neki mindenről ugyanaz jut az eszébe, de nem ez a célja a törvénynek, képviselő úr. Én valóban arra utaltam itt, hogy a legális kereskedőket akarjuk támogatni, azokat segíteni akarjuk, akik tisztességesen működnek. El kell önöknek mondanom, hogy a koncepció kialakításakor arról is hosszas vitát folytattunk, hogy esetleg a piac szabályozása érdekében ne az állami monopólium eszközeit állítsuk-e vissza, és a legszigorúbban korlátozzuk az állam hatáskörében a fémkereskedelmet. Nem ezt a megoldást választottunk, egy bonyolultabb utat választottuk, egy sokkal nehezebben szabályozható területet választottunk, hiszen itt a fémkereskedők magán-fémkereskedők fognak maradni, de azt gondolom, hogy az adott körülmények közepette, az adott lehetőségek közepette igenis ez a mostani törvényjavaslat lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a még meglévő visszaélések számát radikálisan csökkenteni tudjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A frakcióvezető úr pontosan fogalmazott a beszéde elején, valóban érdemes tisztázni azt, hogy Magyarország ellen miért is folyik ilyen eljárás.

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és a csatlakozással egy időben vállaltuk, hogy 3 százalék alá visszük az államháztartás hiányát. 2004 és 2010 között azonban az akkori kormányoknak egyszer sem sikerült ezt teljesíteni, Magyarország így tartósan arra a szégyenpadra került, ahonnan most a mostani kormány próbálja elmozdítani.

Ez a gazdaságpolitika vezetett oda egyébként, hogy 2006-ban már 9 százalék fölött volt az államháztartás hiánya, ez vezetett oda, hogy az államadósság 2002 és 2010 között megduplázódott, és nemcsak az államadósság duplázódott meg egyébként a konjunktúra időszakában, hanem a munkanélküliek száma is, a munkanélküliek aránya a duplájára növekedett, hiszen 5,9 százalék volt 2002-ben, és 11,8 százalék lett 2010-re.

Ez oda vezetett, hogy 2008-ban Magyarország nemcsak hogy szégyenpadon volt, hanem csődbe is került, külső segítségre szorult az európai uniós tagországok között elsőként. Ebben a helyzetben 2010-ben állt be változás, amikor a kormány gazdaságpolitikai változást hajtott végre. Három év alatt megállítottuk és meg tudtuk fordítani azokat a tendenciákat, amelyek a magyar gazdaságot erre a szégyenpadra ültették.

Hadd említsek néhány számot, tisztelt képviselőtársaim! Az elmúlt három évben a magyar államháztartás hiánya 3 százalék alá került, 2011-ben, 2012-ben 3 százalék alatti hiányt tudtunk produkálni, és nagy esély van arra, hogy 2013-ban is így legyen. A kormány az elmúlt években igazolni tudta az elkötelezettségét a hiány leszorításához, ezzel az uniós tagországok első harmadában vagyunk a legkedvezőbb hiánymértéket tekintve.

Tavaly 2 százalékkal csökkent az adósságráta, Magyarország így azon hat tagállam között van az Unió 27 tagországa közül, amely elmondhatja magáról, hogy az előző évihez képest mérséklődött az adósságrátája. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően nemcsak az államadósság, hanem a háztartások, a családok eladósodása is csökkent. A bizalom jele egyébként, hogy megnégyszereződött az az állampapír-állomány, amely a lakosság kezében van, 1200 milliárd forintra nőtt, a külső bizalmat pedig az jelzi, hogy februárban 3,5 milliárd dollár értékben vásároltak hatszoros túljegyzéssel állampapírt külföldön.

Az infláció idén 38 éves mélypontra, 3 százalék alá süllyedt. Magyarország folyó fizetési mérlege folyamatosan javul, és az elmúlt három évben pozitív volt. Magyarország a hasonló fejlettségű országokhoz képest jóval nagyobb devizatartalékkal rendelkezik, valamint a jegybanki alapkamat 5 százalék alá, 4,75 százalékos történelmi mélypontra csökkent, és ez reményt ad arra, hogy a vállalkozások olcsóbban tudjanak hitelhez jutni, beruházni tudjanak és fejleszteni tudjanak.

Tisztelt Ház! Ezek után valóban meglepő, hogy az Európai Unió, az Európai Bizottság jelentése továbbra is 3 százalékos célt fogalmaz meg Magyarország tekintetében. Ezt méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk, hiszen az elmúlt három esztendő, azt gondolom, teljesen újfajta gazdaságpolitikáról és a hiány kordában tartásáról szólt. Magyarország 2012-ben - nyugodtan mondhatom - túlkorrigált az Európai Bizottság javaslatára. Emlékezzenek vissza, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2012 őszén az Európai Bizottság újabb és újabb intézkedéseket várt el a kormánytól annak érdekében, hogy 3 százalék alá kerüljön a hiány. Most mi történt? 2012-ben nemhogy 3 százalék, hanem 2 százalék alá került ez a hiány, 1,9 százalék lett, vagyis Magyarországgal szemben olyan eljárás folyt, olyan követelés folyt, amely összességében a gazdasági növekedésünket csökkentette, hiszen az az összeg, amelyet elvontunk a korrekció érdekében, beruházásoktól, fejlesztésektől, munkahelyteremtéstől hiányzott.

Abba most idő hiányában nem is kívánok belemenni, hogy a világban is folyik egy vita arról, hogy vajon az Európai Unió jól kezeli-e a válságot. Egyre többen, egyre több intézmény és mértékadó közgazdász fogalmazza meg, hogy az Európai Unió azért is van most már ötödik éve válságban, mert az Európai Unió vezetői talán nem megfelelő módon reagálnak a válság kezelésére.

De azt kell hogy mondjam, tisztelt képviselőtársaim, hogy vannak pozitív elemek is a jelentésben, hiszen az Európai Bizottság korrigálta a februári jelentését: kedvezőbben ítélik meg a gazdaság növekedését, most már pozitív tartományról beszélnek, és a korábbi 3,4 százalék helyett 3 százalékos hiánycélt fogalmaztak meg erre az évre. Olli Rehn pénzügyi biztos úr úgy fogalmazott, hogy ha Olaszországgal együtt tartjuk a költségvetési folyamatokat, ki tudunk kerülni az eljárás hatálya alól. Tehát szakmai egyeztetés kezdődik, az egyeztetés végén pedig, reméljük (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), meg tudjuk győzni az Európai Unió illetékeseit a kisebb mértékű hiányról.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.50)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban elég sokszor beszélünk azokról a gondokról, problémákról, amelyeknek a megoldásán mind a Ház parlamenti képviselői, mind pedig a kormány tagjai dolgoznak. Időnként azonban szerintem arra is sort kell kerítenünk, és arról is kell beszélnünk, ami számunkra kedvezően alakul, márpedig ha megnézzük a 2013. esztendő első negyedéves gazdasági teljesítményét, akkor, azt gondolom, sokan értenek velem egyet abban, hogy számunkra kedvező változások indultak el a gazdaságban.

Számunkra kedvező változások indultak el, hiszen a gazdaságról adott statisztikai hivatali kép azt mutatja, hogy a magyar gazdaság, ha kismértékben is, de elindult egy növekedési pályán. Vannak, akik már úgy fogalmaznak, hogy kitört a magyar gazdaság növekedési irányba, vannak, akik azt mondják, hogy életjeleket ad. Én azt gondolom, hogy valahol a kettő között van az igazság: a magyar gazdaság igenis kezd a saját lábára állni, a saját teljesítményén keresztül kezd egyre jobb helyet kivívni az Európai Unió tagországai között. Ezt nyugodtan mondhatom így is, hiszen azzal a 0,7 százalékos, előző negyedévhez viszonyított gazdasági növekedéssel, amelyet a Statisztikai Hivatal jelzett 2013 első negyedévére, a magyar gazdaság teljesítménye a három legjobb európai uniós tagország teljesítménye között van, azaz a magyar gazdaság, úgy tűnik, elmozdult arról a holtpontról, elmozdult abból a recesszióból, amelyben korábban volt. Ehhez a gazdasági teljesítményhez hozzájárult az ipar jó teljesítménye, hozzájárult - talán kicsit meglepetésszerűen is - az építőipar jó teljesítménye. Az építőipar teljesítménye az első negyedévben közel 5 százalékkal javult. Hozzá kell persze tennem azt is, hogy az elmúlt években sajnos az építőipar volt az egyik olyan ágazata a gazdaságnak, amely egyre rosszabb és rosszabb számokat produkált, ezért is nagyon örvendetes az, hogy az első negyedévben az építőipar teljesítménye rendkívül kedvezően alakult.

Ebben az esztendőben, tisztelt képviselőtársaim, úgy tűnik, a kormány várakozásai teljesülhetnek, hiszen egy 0,7 százalékos gazdasági növekedést várunk erre az esztendőre, abban a lefutásban, amit korábban is jeleztünk, az év első felében egy szerényebb mértékű gazdasági növekedésre, majd az év második felében egy erőteljesebb, fokozottabb növekedésre számítunk. Ezt tükrözik vissza az első negyedév számai, ezt jelzik számunkra a várakozásoknak megfelelően alakuló első negyedéves mutatók.

Ha ebben az évben a növekedés összetevőit keressük, akkor nyilván számítunk a mezőgazdaság jó teljesítményére is. A mezőgazdaság, ha egy átlagos évet fog ebben az esztendőben teljesíteni, akkor közel 20 százalékkal tud javuló teljesítményt felmutatni az előző esztendőhöz képest. Számítunk arra is, hogy azok az elindult hitelezési programok a kis- és középvállalkozók esetében, amelyek ennek a - főként magyar tulajdonú - körnek tudnak majd segítséget biztosítani a Magyar Fejlesztési Bankon, az Eximbankon és a Magyar Nemzeti Bank elindult hitelprogramján keresztül, szintén a növekedést tudják elősegíteni, és meg tudják mozdítani ezt a vállalkozói szektort, amelyben a beruházások növekedése várható. Hozzá kell tennem persze azt is, hogy továbbra is az egyik legfontosabb húzóterülete, húzótényezője az export lesz a magyar gazdaságnak, hiszen 2011-ben, 2012-ben és így 2013-ban is az exportot teljesítő vállalkozások adhatják ennek a gazdaságnak a legfontosabb húzóerejét. Ezért is volt örömteli például az a múlt heti bejelentés Székesfehérváron, hogy olyan multinacionális cégek is Magyarországra hozzák a beruházásaikat, a fejlesztéseiket, amelyek korábban ettől még ódzkodtak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez persze fölösleges szócséplés lenne, ha nem járna együtt a kedvező munkaerő-piaci változásokkal, és nem tudná azt a kormányzati célt is teljesíteni, amely az egyre több embernek egyre több munkát biztosító lehetőséget jelentené. 2012-ben 1,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatás. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az elmúlt évben is az európai válság ellenére egyre több embernek lett munkalehetősége, és az a kormányzati elvárás, hogy minél több embernek tudjunk biztos egzisztenciát, megélhetést adni, teljesülni fog. Az infláció 1,7 százalék volt áprilisban, ami 1974 óta nem volt ilyen alacsony szintű, tehát a pénzromlás mértéke, ami elsősorban a legrászorultabbakat, a legrosszabb helyzetben lévőket sújtja a leginkább, olyan mértékűre szorult vissza, amire az elmúlt években, évtizedekben nem volt példa. Az állampapírjainkat megveszik, a hozamok most már tízéves papírok esetén is 5 százalék alá csökkentek, jó esélyünk van tehát arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebben az évben egy növekedési pályát vetítsen előre.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két-három kérdésre hadd térjek ki a törvény módosítóiról való szavazás kapcsán. Az egyik ilyen, hogy a törvény elfogadásával végre reális lehetősége lesz egy ügyfélnek, egy játékosnak arra, hogy be tudja azonosítani, legális vagy illegális online szerencsejáték-szervező által üzemeltetett honlapra lép föl vagy sem. Ez az egyik fontos dolog, és ebben kérem a tisztelt Ház képviselőinek a támogatását.

A másik fontos kérdés, ami a vita során előkerült, ez az internetes blokkolás ügye. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a lehetősége jelenleg is megvan, hiszen a 2012. évi CCXXXIII. törvényhez kapcsolódóan az internetes blokkolás lehetősége és módszere törvényileg tisztázott, tehát új elemet, szigorítást ez a mostani törvény ebben a tekintetben nem tartalmaz.

(18.30)

Annak a lehetősége viszont megteremtődik, hogy nemcsak az internetes blokkolást, hanem a büntetőjogi eljárást megelőzően ideiglenes jelleggel a közigazgatási határozat alapján is blokkolhatóvá válik egy-egy ilyen honlap, addig, amíg a büntetőjogi eljárás lezajlódik.

Ezzel kapcsolatban bevezetésre kerül a biztonságos ügyfél-azonosítás rendszere, ami lehetővé teszi azt, hogy például kiskorúakat a játéklehetőséghez ne engedjen közel, ne engedjen hozzáférni a rendszer.

Tisztelt Ház! Kérem tehát a módosító javaslatok támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mögöttem némi vita bontakozott ki, hogy valóban a Fidesz-frakció és a kormány, vagy inkább az MSZP látja-e helyesen a kialakult helyzetet. Szeretném azért beidézni mindenképpen, hogy ez egyáltalán nem volt egy sétagalopp, sőt voltak olyanok, akik még néhány héttel ezelőtt is azt mondták, lehetetlen, hogy Magyarországot kiengedjék az eljárás alól. Többek között Józsa István MSZP-s képviselő, aki gyakran szokott a hátam mögül bekiabálni, még április 20-án is azt mondta, hogy van egy hely, ahol nem lehet hazudni, ez a konvergenciaprogram, a konvergenciajelentés, fogalmazott ő, és majd a konvergenciajelentés alapján nem engednek ki bennünket az eljárás alól. Hát kedves Józsa képviselő úr, ideje lenne revideálni az álláspontját, és ideje lenne elnézést kérni nem annyira tőlünk, hanem azoktól a magyar emberektől, akik az elmúlt három évben rengeteget dolgoztak és tettek azért, hogy ez az ország fel tudjon állni arról a szégyenpadról, ahová önök ültették. (Taps a kormánypártok soraiban. - Folyamatos moraj az MSZP soraiban.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékezzünk vissza, három évvel ezelőtt egyáltalán nem ebben a helyzetben volt az ország. Eladósították az országot, Magyarország csődhelyzetben volt, hiszen 2008-ban elsőként fordult az európai uniós tagországok közül külső segítségért, akkor kellett a Valutaalapnak és az Európai Uniónak megsegítenie az országot azért, hogy a lejáró adósságát törleszteni tudja. Emlékezzünk vissza arra is, hogy 2006-ban még 9 százalék fölött volt az államháztartási hiány mértéke, és 2010-ben is úgy vettük át az államkasszát, hogy abban a szakértők megállapítása szerint is egy 7,5 százalékos államháztartási hiány volt.

Tisztelt Józsa képviselő úr, mert hallom, hogy folyamatosan kommentálja, amit mondok, nagyon derék dolog, elnök úr, majd javaslom, hogy képviselő úrnak is adjon szót, amennyiben lehetőség lesz rá, de el kell mondanom, önök akkor úgy tettek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. De azért ne felejtsük már el, hogy Magyarországot Görögországgal és más országokkal együtt emlegették 2010-ben, most pedig azon öt ország között vagyunk az Európai Unióban, akiket kiengednek az eljárás alól, és azon legjobb három ország között vagyunk, akiknél az első negyedévben gazdasági növekedés volt. Azért nem kellene elfelejteni azt, hogy ehhez egy hároméves hosszú út vezetett, amihez önök, tisztelt szocialista képviselők, semmit nem tettek hozzá, az égadta világon semmit.

Hozzá kell tennem azt is, hogy bár Magyarország jobban teljesít, de szeretnénk, ha ez a teljesítmény még jobb lenne. A magyar gazdasági növekedés ebben az évben el fog indulni, számításaink szerint az első félévben egy gyengébb növekedés, az év második felében pedig egy erőteljesebb növekedés lesz. Most már az Európai Unió is elismeri, hogy 3 százalék alatt tudjuk tartani az államháztartás hiányát, tehát az ország nem egy eladósodási pályán van, hanem egy olyan pályán, ahol az adósság mértéke egyre jobban csökkenni fog, az államháztartási hiány pedig nem 7, 8 vagy 9 százalék lesz, hanem 3 százalék alatti.

Ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy az infláció leszorításával elértük, hogy a jövedelmek - akár a nyugdíjakról, akár a bérekről van szó - emelkedhetnek. 1974 óta nem volt ilyen alacsony az infláció szintje, 2013 áprilisában 1,7 százalék volt. Azt gondolom, hogy az egyre kisebb mértékű pénzromlás pont azoknak tud segíteni a legtöbbet, akiknél a legkevesebb a jövedelem, akik a leginkább rászorultak. Ez tehát mindenképpen a magyar gazdaság jó és pozitív oldalát jelenti.

Ma 140 ezerrel dolgoznak többen, mint három évvel ezelőtt. De a foglalkoztatásban is előre kell még lépnünk, hiszen még mindig magas a munkanélküliség. Megjegyzem, 2002-ben ez 6 százalék alatti volt, 2010-ben, amikor a kormányváltás megtörtént, a 12 százalékhoz volt közel, 11,8 százalék volt. Itt is egy olyan helyzetet örököltünk, ahol eredményt kell elérnünk, és ahol az elmúlt években stabilizálni tudtuk a helyzetet, sőt egy kismértékű javulás is bekövetkezett. Az ország tehát, ahogy frakcióvezető úr is elmondta, a saját lábára állt, külső segítség nélkül képesek vagyunk arra, hogy a magyar gazdaság az európai uniós recesszió közepette is gazdasági növekedést produkáljon.

Nagyon bízunk benne, hogy azok a hitelminősítők, akik az elmúlt években egyre rosszabb és rosszabb minősítést adtak Magyarországnak, most végre elkezdik ezek felülvizsgálatát, és Magyarországot arra az őt megillető helyre fogják tenni, ahova az Európai Unió eljárása alóli mentesítésével már tettünk egy nagy lépést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Helyesen mutat rá az interpellációjában, hogy a szocialista kormányok egy prosperáló időszak alatt sem voltak képesek tartani magukat az európai uniós hiánycélhoz. 2002-ben 9 százalék, 2005-ben, 7,9 százalék és 2006-ban 9,4 százalék volt a hiány, ami az Európai Unióban adott évben a legrosszabb eredmény volt. Hozzá kell tennem, hogy ez így lett volna 2010-ben is, hiszen 7,5 százalékos hiánnyal adták át 2010 májusában a kormányzást. Ezt jó gazdálkodással sikerült már abban az évben 4,3 százalékra szorítani, 2011-ben és 2012-ben pedig szintén 3 százalék alatt tartottuk az államháztartás hiányát.

A költségvetési fegyelem szempontjából Magyarország mára a legjobban teljesítő országok közé került az Európai Unióban. Még kedvezőbb a kép, ha a kamatkiadásoktól mentes elsődleges egyenleget hasonlítjuk össze, amelynek alapján Magyarország a harmadik, uniós összehasonlításban. 2013-ban, az első negyedéves adatok alapján bizton lehet számítani arra, hogy a kormány újra 3 százalék alatt lesz képes tartani a deficitet, és ezt most már javaslatában az Európai Bizottság is elismeri. Amennyiben a gazdasági válság hatását és az egyszeri, nem tartós tényezőket kiszűrve számítjuk a költségvetési mutatót, akkor Magyarország már tavaly túlteljesítette az erre vonatkozó 1,7 százalékos célértéket.

Tisztelt Ház! A költségvetési konszolidációt úgy sikerült megtenni, hogy a költségvetés adóbevételei a bruttó hazai termék arányában nem nőttek az előző kormány idejére jellemző szinthez képest. Ezen belül viszont a lakossági terhek csökkentek, a nagyobb teherviselő képességű ágazatoknak pedig többet kellett vállalniuk. Az adórendszer jelentős átalakuláson ment át, amelynek keretében áthelyeződött a hangsúly a munkát terhelő adókról a fogyasztási adókra. A munkát fokozódó adóteherrel sújtó, egyúttal adóelkerülésre ösztönző korábbi személyi jövedelemadó-rendszer helyett bevezettük a 16 százalékos, tisztán egykulcsos jövedelemadót és a családi adókedvezményt.

A családok egyik legnagyobb kiadási tételét jelentő rezsiterhek csökkentek, a nyugdíjak megőrizték értéküket, sőt ebben az évben növekedés is lesz ezen a téren. A 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők közül számosan élhettek a nyugdíjba vonulás lehetőségével. A kormány a rendkívül nehéz körülmények között is teremtett lehetőséget az otthonteremtés rendszerének kibővítésére és a bajba jutott devizahiteles családok megmentésére. Sor kerülhetett az egészségügyi dolgozók béremelésére és a közmunka rendszerének kibővítésére. Míg a szocialista kormányok lakosságot sújtó megszorításai nem vezettek eredményre, addig a jelenlegi kormány társadalmi tehermegosztást és a családok védelmét célzó intézkedéseivel kézzelfogható sikereket ért el. A munkaerőpiacon a kormányváltás óta folyamatos javulás figyelhető meg. A foglalkoztatottak száma immár 33 hónapja rendre meghaladja az egy évvel korábbi szintet. A kormányváltás óta 140 ezer fővel dolgoznak többen, mint három évvel ezelőtt.

A negyedéves bruttó hazai termék adatai tekintetében Litvánia után Magyarország érte el a legnagyobb növekedést az Európai Unióban 2013 első negyedévében, és ennek a növekedésnek a fő hajtóereje az ipar volt.

Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság ma már elismeri erőfeszítéseinket, ezért tett arra javaslatot, hogy a 2004 óta folyó eljárás alól kerüljünk ki. Kérem a Házat válaszom elfogadására.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.20)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy javaslatot hadd emeljek ki a benyújtott záró módosítók közül.

Támogatásra ajánljuk azt a javaslatot, amely az állami kezesség biztosításával teremt kedvezőbb finanszírozási lehetőséget a kis- és középvállalkozói szektorba tartozó fuvarozók számára az útdíjfizetési kötelezettség teljesítéséhez.

Kérem a tisztelt Házat, hogy ezt a javaslatot, valamint az összes többit is, amit támogatni javasoltunk, támogassa.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja Magyarország pénzügyi felügyeleti rendszerének megújítása.

Mindannyiunk számára jól ismert az a fájdalmas tény, hogy a devizahitelezés felfutása és a globális pénzügyi válság begyűrűző hatásai igen súlyosan érintették hazánkat. A válság tapasztalatai alapján világszerte és az Európai Unióban is átalakítás, fejlesztés alatt áll a pénzügyi felügyeletek működése.

Rendkívüli változásoknak vagyunk e téren tanúi. Az Európai Unió tagállamai már megállapodtak arról a rendeletről, amelynek alapján hamarosan az eurózónában közös bankfelügyelet valósul meg, méghozzá az Európai Központi Bank, azaz a monetáris hatóság égisze alatt. Nem kérdés, hogy hazánkban is meg kell erősítenünk a felügyeleti rendszert. Olyan felügyeleti struktúrát kell kiépítenünk, amellyel a jövőben hatékonyabban léphetünk fel a pénzügyi piacokon törvényszerűen jelentkező kockázatokkal szemben, az ügyfelek védelme és a nemzetgazdaság stabilitása érdekében.

A tisztelt Ház által tárgyalandó törvényjavaslat az előbbi cél érdekében két fő pillért tartalmaz. Egyrészt a javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének pénzügyi szervezeteket és szektorokat felügyelő ellenőrző hatósági feladatait, az úgynevezett mikroprudenciális funkciót, valamint a pénzügyi fogyasztóvédelmi tevékenységet a Magyar Nemzeti Bank feladat- és hatáskörébe integrálja. Másrészt a törvényjavaslat meghatározza a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázatokra fókuszáló, azaz az úgynevezett makroprudenciális felügyeleti rendszer kereteit, mely feladatot fő felelősként szintén a Magyar Nemzeti Bank látná el.

A jegybanknak már a hatályos szabályok alapján is van pénzügyi stabilitást támogató feladata, ugyanakkor e téren felelőssége nem teljesen egyértelmű, valamint megfelelő szabályozási eszközei sem állnak rendelkezésre a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

Tisztelt Ház! A jegybank egyszerre lesz tehát felelős a mikro- és a makroszintű felügyeletért. Más szóval, egyszerre kell majd biztosítania, hogy a pénzügyi szervezetek egyenként biztonságosan, prudensen működjenek, és hogy eközben a pénzügyi közvetítőrendszer egésze is stabil legyen, ily módon támogatva a gazdaság működését. Ehhez egy szervezetben összpontosul majd egy széles körű felügyeleti, pénzügyi szabályozási eszköztár.

Tisztelt Országgyűlés! Míg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének mikroprudenciális eszközei gyakorlatilag változás nélkül kerülnek át a jegybank hatáskörébe, a makroprudenciális politika tekintetében, az MNB már ma is létező jogalkotási felhatalmazásait megerősítve és részletezve, új szabályozási eszközök állnak majd rendelkezésre. A törvényjavaslat elfogadása esetén a jegybank rendeletben léphet majd fel a rendszerszintű kockázatokkal szemben, négy fő területen.

Egyrészt, ha szükséges, a jegybank korlátozhatja majd a kölcsönnyújtást túlzott, veszélyes mértékű hitelkiáramlás esetén, és ma már tudjuk, éppen erre lett volna szükség a devizahitelezés felfutásakor. Másrészt, amennyiben rendszerszintű likviditási kockázatok jelentkeznek, az MNB rendeletével felléphet azok mérséklése érdekében. Harmadrészt, ha a bankrendszer hitelezési tevékenysége káros módon felerősíti a gazdasági ciklusokat, azaz recesszióban mélyíti azt, konjunktúra idején pedig a gazdaságot túlfűtötté teszi, a jegybanknak lehetősége lesz a hitelintézetek tőkekövetelményét lazítani vagy szigorítani, a vonatkozó uniós szabályok keretein belül. Negyedrészt, szintén uniós szabályok alapján a jegybanknak - mint makroprudenciális hatóságnak - jogköre lesz az úgynevezett rendszerkockázatilag fontos hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében szigorúbb tőkekövetelményeket meghatároznia, amelynek segítségével csökken annak veszélye, hogy ezen intézmények fizetésképtelenné válnak, ezzel a nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztetve.

Tisztelt Ház! Az előbb említettek jóvoltából nemcsak a pénzügyi felügyelés válhat hatékonyabbá, de a monetáris politika is. A stabil pénzügyi rendszer ugyanis alapfeltétele annak, hogy a jegybank kamatpolitikája minél inkább érvényesüljön a gazdaság működésében. Mi több, a jegybank a felügyeleti feladatok átvételével egyben tágabb információs bázishoz is jut a pénzügyi piacok működéséről, ami a monetáris politikára vonatkozó döntésekben is jelentős segítséget jelenthet. Ennek kapcsán fontos kiemelni és egyértelműsíteni, hogy a jegybank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás lesz. Megtartva a jelenlegi, az uniós alapszerződéssel is összhangban lévő szabályozás alapelvét, a jegybanknak ezután is támogatnia kell a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és a kormány gazdaságpolitikáját. Mindezt azonban az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül valósítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! Egy hatékony, a pénzügyi szervezetek és piacok biztonságos működését biztosító felügyeleti rendszer önmagában nem lehet azonban cél, önmagában nem lehet elegendő. A pénzügyi közvetítőknek saját, egy piacgazdaságban természetes és legitim üzleti és profitcéljuk mellett végső soron a társadalom, azaz az ügyfelek, a lakosság és a vállalkozások szolgálatában kell állnia. Ezért a felügyeleti reform során a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése is szemünk előtt kell hogy lebegjen.

Egy olyan erős, független és jól működő hatóságra van tehát szükség, amely tisztességes és kiegyensúlyozott erőviszonyokat teremt a pénzügyi szervezetek és azok ügyfelei között, ha kell, az ügyfeleket megvédve, a jogszabálysértésekkel, az erőfölénnyel való visszaélésekkel szemben. Mindezeknek megfelelően a törvényjavaslat alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének nemcsak a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, de a pénzügyi fogyasztóvédelmi és az úgynevezett piacfelügyeleti funkcióit is a jegybank látja majd el a jövőben. Az ügyfelek és a szolgáltatók közötti, bíróságon kívüli vitarendezésre hivatott Pénzügyi Békéltető Testület úgyszintén a jegybank keretein belül fog működni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb említetteknek megfelelően a jegybank feladatai és jogkörei jelentősen bővülnek. Igen lényeges kérdés, hogy e feladatok ellátása hogyan lesz biztosítva a Magyar Nemzeti Bankon belül, és különösen, hogy milyen módon születnek meg az ezekkel kapcsolatos döntések. Természetesen az átalakítás a jegybank szervezetében is változásokkal kell hogy járjon. A törvényjavaslat alapján a jegybank legfőbb döntéshozó szerve továbbra is a monetáris tanács marad, ami egyben biztosítja is, hogy az új pénzügyi felügyeleti funkciók és hatáskörök ellátása során ne sérüljön az árstabilitási cél elsődlegessége.

Új elem azonban, hogy az MNB szerveinek jelenlegi köre kiegészül a korábbiaktól eltérő működésű és feladatkörű pénzügyi stabilitási tanáccsal, amely a monetáris tanács által meghatározott stratégiai keretek között hozza meg a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos főbb döntéseket. A pénzügyi stabilitási tanács tagjai a jegybank elnöke, illetve a pénzügyi stabilitási felügyeleti és pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó alelnökök és vezetők lesznek.

(19.00)

E személyek e tisztségükért külön illetményben nem részesülnek. A kormány tanácskozási joggal rendelkező képviselőivel lesz jelen e testületben. Ez a rendelkezés a jegybanki függetlenség teljes tiszteletben tartása mellett elősegíti majd a kormány és az MNB közötti együttműködést.

Tisztelt Ház! A devizahitelezés felfutásának megengedése, a pénzügyi válság kialakulása a múlt hibája, amelynek következményei sajnálatos módon a jelenünket is meghatározzák. Az előttünk álló legfőbb kihívás a gazdasági növekedés beindítása. A gazdasági növekedés nem képzelhető el a pénzügyi közvetítőrendszer nélkül, a fenntartható növekedéshez pedig válságálló és stabil pénzügyi közvetítőrendszer szükséges, amelynek egyik záloga az erős és hatékony, széles eszköztárral rendelkező, egységes pénzügyi felügyelet. Az önök előtt lévő törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek azt támogatni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kovács Tibor rémeket lát, ezt tudom mondani, képviselő úrnak nincs igaza ebben az ügyben. Hogyha Magyarországon az üzemanyagok jövedéki adóját tisztességesen megfizetnék, és egyébként nem forgalmaznának olyan üzemanyagokat az országban, amelyet országhatáron kívülről hoznak be, és mindenféle adó nélkül kerül aztán Magyarországon forgalomba, akkor azt mondanám, hogy igaza van. De sajnos, képviselő úr, nem ez a helyzet, önnek nincs igaza; ön nem ismeri a való világot, a gyakorlati életet. Sajnos ilyen visszaélések vannak, és ez ellen úgy tudunk fellépni, hogy ha ebben a jogszabályban szigorítunk.

Nagyon sajnálom, hogy ön azok pártján áll, azok mellett áll, akik továbbra is feketén, adófizetés nélkül akarnak egyébként üzemanyagot Magyarországon forgalmazni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt engedje meg, hogy gratuláljak az Év polgármestere díj elnyeréséhez (Taps a Fidesz padsoraiból.), és eredményes munkát kívánjak önnek. (Dr. Józsa István: Micsoda véletlen, hogy pont most kérdez!)

Tisztelt Ház! Egyetértünk abban, hogy a Margit körúti irodaépület lebontásával (Dr. Józsa István: Ez nem szocreál! Modern!) és az így felszabaduló területen egy 2,5 hektáros közpark megépítésével egészségesebb és élhetőbb környezetet tudunk teremteni a II. kerületi és a fővárosi lakosoknak egyaránt. Ezért a kormány, ahogy azt a képviselő úr is említette, 2013 márciusában külön határozatot fogadott el az épület bontásával és a terület funkcióváltásával kapcsolatban.

Amint az köztudott, évtizedek óta váratott magára az ingatlan szerepének újragondolása. Mi úgy gondoljuk, hogy nem várhat tovább. A döntés meghozatala során elsősorban a környezetvédelmi szempontokat kellett mérlegelnünk. Itt megjegyzem, hogy egy korábbi, a nyolcvanas években készült felmérés szerint az itt élő gyerekek ólomterhelése kétszerese volt az országos átlagnak.

Az 1971-ben presztízsberuházásként megvalósított, 120 méter hosszú és 25 méter magas épület teljesen elzárja a budai szélcsatorna útját, amely északnyugatról hozna friss levegőt a Körútra és a Víziváros egy részébe. A szélmozgás hiánya okozza, hogy a felgyülemlett károsanyag-kibocsátás koncentrációja a környéken gyakran megközelíti vagy át is lépi az egészségügyi határértéket. A közpark létrehozása a levegő minőségének javítása mellett hozzájárulhat a terület zsúfoltságának az enyhítéséhez is. A kerületben élők és dolgozók életét szeretnénk könnyebbé tenni azzal is, hogy a közpark alá további parkolási lehetőséget tervezünk; erről majd nyilván ötlet- és tervpályázat dönthet végső soron.

Köztudott az is, hogy a minisztérium épületének gazdaságos üzemeltetése itt szintén megoldhatatlan feladatot jelent. Az elmúlt évek során az épületben öt kormányzati hivatal is működött, de korszerűtlensége és leromlott állapota miatt kihasználtsága maximálisan csak 30 százalékos volt. Az épület minőségéről maga a tervező is lesújtóan nyilatkozott. Itt hadd idézzem az egyik helyi lapban megjelent nyilatkozatát: az akkori világszínvonalhoz képest rendkívül silány minőségű alumínium köpenyfalszerkezetekkel és korszerűtlen, szegényes, festett üvegbetétekkel kellett borítani az épületet. Ezt a tervező nyilatkozta.

Tisztelt Ház! A kormány mindezekre tekintettel döntött az ingatlan funkcióváltásáról, és kezdeményezte a szükséges intézkedések előkészítését. Figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy az érintett területen nemcsak a minisztérium épülete áll, hanem itt található a Ganz egy régi irodaépülete, valamint az egykori gyár két ipari épülete is. Mindezekre tekintettel a kormány úgy döntött, hogy a műemléki védelem alatt nem álló épületeket le kell bontani. A közelmúltban már meg is kezdődött az épületekben bérlőként lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek rendes felmondása. Ezek közül az utolsó 2013. június 29-én fog majd lejárni.

A bontási munkálatok megkezdésének feltétele a jogerős bontási engedély. Azért, hogy ez mielőbb rendelkezésünkre álljon, kezdeményeztük a beruházás kiemelt jelentőségű beruházássá minősítését. Amennyiben ezt majd a kormány támogatja, a bontási munkálatok az osztatlan közös tulajdon megszűnését követő 40 napon belül, tehát még remélhetőleg ebben az évben megkezdődhetnek.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmondottak alapján határozottan kijelenthetem, hogy az ingatlan kiürítésével és bontásával kapcsolatos feladatok végrehajtása tervszerűen halad, és magam is remélem, hogy nemsokára "új szelek" fújnak majd a Margit körúton is.

Köszönöm a figyelmet, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szóban szeretnék azért kiegészítést fűzni ehhez a javaslathoz, hiszen ez most került a Ház elé, és képviselő asszony is kitért ezekre. Két javaslatról van szó, az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozóról, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó változtatásokról.

Javaslatunk szerint az Európai Gazdasági Térség államaiban kibocsátott állampapírok hozama csak abban az esetben mentesül az egészségügyi hozzájárulás-kifizetési kötelezettség alól, ha az értékpapírt forintban bocsátják ki. A javaslatunk további mentességet biztosít a kollektív befektetési értékpapírok, jellemezően a befektetési jegyek után fizetett kamatjövedelemre is, ha a befektetési alap a szabályzatában leírtak szerint legalább 80 százalékban forintban denominált magyar vagy az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott állampapírokba fekteti a vagyonát. Tehát ezzel szeretnénk azt ösztönözni, hogy a magyar állampolgárok továbbra is a magyar állampapírokat keressék, elsősorban ott tartsák a megtakarításaikat.

A zárószavazás előtti módosító indítvány versenysemlegességi megfontolásokból és az új közteher elkerülését megakadályozandó kiterjeszti az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a tartós befektetési számlán elhelyezett összegek hozamára is abban az esetben, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. Ha a tartós befektetési szerződés három évnél hosszabban fennmarad, a hozamot már nem terheli egészségügyi hozzájárulás. Tehát több olyan lehetőség is van az ügyfelek számára vagy az emberek számára, hogy ha a megtakarításukat adó- és köztehermentesen kívánják kamatoztatni valahol, akkor erre lehetőség legyen.

A képviselő asszony által felvetett további módosításokra a következőt szeretném mondani. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete készített egy alapos vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy vajon áthárítják-e a bankok ezeket a terheket vagy sem. Kétségtelen, van olyan bank, amelyik ezt áthárítja, van olyan bank, amelyik pedig nem. Tehát, tisztelt képviselő asszony, ha önnek olyan gondja van, hogy a bankja ezeket az illetékeket áthárítja önre, akkor körül kell nézni a piacon, több mint ötven bank működik Magyarországon, és olyan bankot kell választani, ahol a szolgáltatás egyéb költség nélkül történik meg. Erre több lehetősége is van (Dr. Lamperth Mónika: Ez nem személyes ügy!), nem kívánok most itt a bankoknak külön reklámot csinálni, de igenis van olyan pénzintézet - több is - Magyarországon, amely ezeket a terheket nem hárítja át.

Köszönöm szépen a figyelmet (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Volt ebben a hozzászólásban vagy felszólalásban minden tücsök és bogár, ahogy szokták mondani. Először is mindenképpen szeretném visszautasítani azt a hangnemet, amit ön itt megütött a parlament többségével szemben. Azt gondolom, ez egyrészt nem méltó a Ház szellemiségéhez, másrészt rendkívüli módon sértő azok számára, azon választópolgárok számára, akik bennünket idedelegáltak a Parlament falai közé, és megbíztak bennünket azzal, hogy képviseljük az ő érdekeiket.

Tisztelt Képviselő Úr! Azzal sem kívánok foglalkozni, hogy éppen milyen összeesküvés-elméletet kreál most. Az, hogy különböző politikusok kikkel állnak szóba, soha nem a különböző összeesküvés-elméletek alapját kell hogy szolgáltassa, én sem gondolom, hogy nekem most arról kellene beszélnem, hogy a Jobbik politikusai bizonyos nagykövetségeken miért tűnnek fel gyakrabban, míg máshol nem. Azt gondolom, a normális politikai élethez hozzátartozik, hogy szóba állunk egymással, és megpróbáljuk a felmerült kérdéseket tisztázni, vagy a problémákat megoldani.

Amire most válaszolni szeretnék, az a reklámadó ügyét illeti. A magyar kormány a válságkezelés kapcsán egy új utat választott 2010-ben, világossá tettük, hogy nem vagyunk hajlandók a terheket csak és kizárólag az emberekre, a háztartásokra, az átlagemberre terhelni. Ennek keretében ezeket a terheket megosztottuk, és az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytattunk, amely igenis bevont olyan szektorokat a közteherviselésbe, amelyek korábban ez alól vagy kiestek, vagy pedig csak kisebb mértékű hozzájárulást fizettek be. Gondolok itt arra, hogy azoknak a szektoroknak, amelyek a válság éveiben is nyereségesen működtek, nyilvánvaló, hogy részt kell vállalniuk annak a válságnak a kezelésében, amely mindannyiunkat érint, akár magánszemélyekről van szó, akár vállalatokról, akár intézményekről vagy másról, és ennek keretében merül fel a reklámadó kérdése is.

Tehát nem az ördögtől valónak tartanám, hogyha a reklámadó bevezetésére kerülne sor, hiszen ilyen jellegű adó több országban is van, hadd mondjam csak példaként, hogy Lengyelországban 20 százalék ennek az adónak a mértéke, Ausztriában 5 százalékos mértékű vagy éppen a másik szomszédunknál, Ukrajnánál 4 százalékos mértékben vetnek ki ilyen jellegű adókat. Magyarországon is vonatkozott egyébként korábban közteherhirdetésekre, az úgynevezett kulturális járulék mértéke 1 százalék volt, és ennek keretében kellett ilyen jellegű közterhet befizetni.

A magyar kormány most azt mérlegelte, hogy ennek az adónak a bevezetésére szükség van-e vagy nincs. Én most hangsúlyozom, csak költségvetési szempontból tudok ebben az ügyben nyilatkozni. Azt tudom önöknek elmondani, hogy a költségvetés a parlament által az elmúlt hetekben elfogadott egyensúly- és egyenlegjavító lépések után nem teszi szükségessé, hogy egy ilyen adó bevezetése megtörténjen, de nem zárom ki, hogy az ősz folyamán egy ilyen jellegű adó bevezetésére mégis sor kerülhet, hiszen, ahogy ön is mondta, itt nemcsak gazdasági jellegű szempontok merülhetnek fel, hanem nagyon fontos kulturális, társadalmi szempontok is. Lázár János államtitkár úr folytat most egyeztetést a média, a reklámszakma érdekképviseletével. Ha ezek a megbeszélések lezárultak, ezt követően nyilván a kormány döntést hozhat arról, hogy egy ilyen jellegű javaslattal a parlament elé kíván-e állni vagy sem.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Úgy tűnik, hogy a történelem ismétli önmagát, hiszen 1998-ban az akkori Fidesz-kabinet egyik első lépése volt, hogy miután törlesztettük az IMF akkor korábban, az akkori előző kormány által felvett hitelét, megköszöntük az IMF együttműködését, majd ezek után az ország a saját lábára állt, és a gazdaságpolitikai döntéseit 1998-tól önállóan hozta meg. Jól tudjuk, 2008-ban visszakerültünk oda, ahonnan 1998-ban indultunk, hiszen 2002 és 2008 között olyan gazdaságpolitikai lépések és döntések születtek, amelyek egyenesen vezettek vissza bennünket az IMF kezei közé.

Az a gazdaságpolitika és a gazdaságtörténet dolga lesz, hogy elemezze majd, vajon mi is történt az országban 2002 és 2008 között, hiszen emlékezzünk rá, 2002-ben még az ország azon országok között volt, amelyek elsőként vezethették be a korábbi volt szocialista országok között az eurót. Emlékezzünk rá, ebben a parlamentben, ebben a Házban is konszenzus volt abban a tekintetben, hogy Magyarország legkésőbb 2007-ben képes lesz arra a gazdasági teljesítménye alapján, hogy euróval tudjon fizetni. Még emlékezhetünk rá, Medgyessy Péter és László Csaba volt az a Szocialista Párt részéről, akik azt mondták, hogy legkésőbb 2008. január 1-jén ez megtörténik. És ez nem történt meg, sőt 2008-ra a helyzet annyira súlyos lett, hogy Magyarországot a piac nem finanszírozta, Magyarország visszakerült tehát annak, a Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank által alkotott trojkának a finanszírozására, amelyik képes volt akkor kiváltani a piaci finanszírozás hiányát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy ha valaki elveszíti a munkáját, akkor milyen rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Magyarország gazdaságpolitikai értelemben került ilyen nehéz helyzetbe 2008-ban, hiszen képtelen volt törleszteni a lejáró adósságát, és képtelen volt megújítani azokat a hiteleket, amelyeket korábban felvett, ezt csak nemzetközi segélyszervezetek segítségével tudta megtenni. Igen, igaz tehát a mondat, hogy 2008-tól kezdődően Magyarországot az előző kormány gazdaságpolitikai gyakorlata lélegeztetőgépre kapcsolta, csak az IMF segítségével voltunk képesek ezeket a törlesztéseket végrehajtani.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd tájékoztassam önöket arról, hogy ennek a hitelnek - amely, ahogy frakcióvezető úr is utalt rá, 20 milliárd euró értékben és 12,9 milliárd euró lehívott értékben történt meg - a törlesztésére 2013. augusztus 12-én sor került.

(14.00)

Ennek az összegnek a felhasználását az államadósság kezelése és törlesztése, valamint a bankrendszer stabilitásának az elősegítése töltötte ki, hiszen emlékezzünk rá, az előző kormány döntése volt az, hogy három bank, az FHB, az OTP és a Magyar Fejlesztési Bank kapott ebből olyan feltőkésítést, amire ezt az összeget felhasználták.

Az előtörlesztés - ezúton is szeretném elmondani - nem igényelt többletforrást, nem igényelt többletköltséget, sőt annak a kamatnak a megtakarítása, ami az IMF-hitelen lett volna és annak az előtörlesztési rendelkezésre állási díjnak a megtakarítása körülbelül 3,5 milliárd forint közvetlen megtakarítást jelent a magyar adófizetők számára. Szeretném cáfolni azt is, hogy bármiféle előtörlesztésre lenne szükség. Nincs ilyenre szükség. Az Államadósság Kezelő Központ a maga kibocsátási naptára alapján már az év első felében azokat a forrásokat begyűjtötte, amelyekből ez a hitel, ez az előtörlesztés többletfinanszírozás nélkül is megvalósítható.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokkal fontosabbnak érzem azonban én is ennek a gazdaságpolitikai jelentőségét. Jól láthatjuk, hogy Magyarország könnyen kerülhetett volna abba a helyzetbe, mint amelyben most Görögország van. Az elmúlt napokban a német pénzügyminiszter éppen arra utalt, hogy Görögország számára újabb mentőcsomagot készítenek elő, mert hiába tartotta be a Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Unió előírásait, a görög gazdaság, a görög államháztartás képtelen kijönni abból a helyzetből, amibe az ottani kormányok rossz döntései hozták.

Magyarország ezt az utat elkerülte. Magyarországon, ahogy itt el is hangzott, kereset- és bérnövekedés, a jövedelmek növekedése, a gazdasági teljesítmény növekedése, a recesszióból való kikerülés a jellemző. Minden reményünk és minden esélyünk megvan tehát abban a tekintetben, hogy Magyarország maga mögött hagyjon egy rendkívül rossz korszakot, Magyarország maga mögött hagyja a felelőtlen döntések korszakát, és Magyarországot egy stabil növekedési pályára tudjuk állítani. 2013 már ennek az éve lesz.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt hadd kezdjem azzal, hogy a 2013. évi költségvetési törvény módosításának tárgyalása során a kormány tagjaként megköszönjem Magyarország polgárainak azon közös erőfeszítéseink sikerét, hogy kilenc év után kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk sikere, az ország sikere. Kilenc év, kilenc hosszú év után Magyarország abba az állapotba tudott kerülni, hogy emelt fővel mehetünk ki államháztartási, költségvetési szempontból is Brüsszelbe.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslattal szorosan összefüggésben néhány olyan makrogazdasági folyamatra hívjam fel a figyelmüket és olyan adatokról tájékoztassam önöket, amelyek ennek a törvényjavaslatnak az alapját képezik.

Hadd kezdjem mindjárt azzal, hogy 2013 gazdasági növekedési szempontból fordulat Magyarország számára. Mind az első negyedévben, mind pedig a második negyedévben a magyar gazdaság növekedett, a második negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék mértéke (Kovács Tibor: Ez fantasztikus!), és ez azt jelenti, hogy Magyarország elkerült abból az övezetből, ahol recesszióról beszélünk.

Örömteli számunkra, hogy a gazdasági növekedésnek mind a két szegmenségben, tehát a termelési és a felhasználási oldalról is kedvező változások vannak. Termelési oldalról hangsúlyoznom kell, hogy ebben az esztendőben a mezőgazdaság eddig rendkívül kedvezően teljesített, a második negyedévben 17,2 százalékkal nőtt a mezőgazdaság teljesítménye, kedvezően változott az építőipar teljesítménye, 6,9 százalékkal nőtt, és a szolgáltatások is növekedésnek indultak az első félévben. A felhasználási oldalról mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a háztartások fogyasztása az elmúlt hónapokban nőtt, a második negyedévben összességében 0,3 százalékkal, és ehhez hasonlóan fontos számunkra az, hogy az exportteljesítmény is tartósan stabil maradt, az export mértéke 3 százalékkal, az importé 4,7 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedése válik egyre stabilabbá, hiszen a magyar gazdaság szerkezetét ismerve tudjuk jól, hogy ha a magyar gazdaság növekedése egyre inkább erőteljesebb lesz, akkor az importhányad is nőni fog. A külkereskedelmi mérlegünk továbbra is kedvező, és örömteli tény az is - erről tegnap itt a parlamentben volt már vita -, hogy a beruházások is növekedésnek indultak. A második negyedévben 4,6 százalékkal nőtt a beruházás volumene - erre hosszú évek óta nem volt példa -, ez is elősegítette az idei első féléves növekedést.

Kedvezőek azok a változások, amelyek a munkaerőpiacon történtek. A munkaerő-piaci statisztikák világosan jelzik azt, hogy a kormánynak az a törekvése, hogy csökkentse az államadósság mértékét, ugyanakkor növelje a foglalkoztatottságot, teljesül ebben a félévben is. Az egy évvel korábbihoz képest 55 907 fővel többen dolgoznak az országban, a két évvel ezelőttihez képest 131 ezerrel, a három évvel ezelőttihez képest pedig 174 ezerrel többen dolgoznak. Ha összevetem a második negyedévben, tehát 2013. május-júliusban mért KSH-adatokat a kormányváltás előtti időszakban, 2010. március-májusban mértekkel, akkor azt tudom mondani, hogy 207 106 fővel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint a kormányváltás időszakában. Ez mindenképpen egy kedvező folyamat, hiszen több ember tud jövedelemhez jutni, és több ember tudja ezen keresztül a családját eltartani.

Szeretném ehhez hozzátenni az idegenforgalomban történt változásokat is. A vendégéjszakák száma jelentősen nőtt, mintegy 3,8 százalékkal júniusban. Mind a külföldiek, mind a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma jelentősen emelkedett, nem véletlen tehát, hogy összességében a szálláshelyek árbevétele 11,5 százalékkal nőtt ebben a szezonban. Azt gondolom, hogy ez is egy kedvező változás.

Mindeközben az infláció mértéke történelmi mélypontra süllyedt. A hetvenes évek eleje óta nem volt olyan alacsony a pénzromlás mértéke, mint az idén. 1,8 százalék volt 2013 júliusában, és ezt jelentősen elő tudta csökkenteni az a rezsicsökkentés, amely a gáz, a villany és a távfűtés tekintetében 10 százalékos csökkenést jelentett a családok kasszájában.

Az államadósság ügyében arról szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy itt is elindult egy kedvező folyamat, egyrészt meg tudtuk állítani azt az óriási mértékű növekedést, ami 2002 és 2010 között történt. Emlékezzenek rá képviselőtársaim, a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság aránya 53 százalék volt 2002-ben a kormányváltáskor és 85,3 százalék volt 2010 májusára, a kormányváltásra. 85,3 százalék! A kormány az elmúlt években ezt a növekedést meg tudta állítani, és a trendet meg tudtuk fordítani. 80 százalék körül van most az államadósság mértéke. Itt szeretném mindjárt azt is hangsúlyozni, hogy naprakész, pontos adatokat tudunk az önök számára publikálni, hiszen ha most az Államadósság Kezelő honlapjára bárki rákattint, akkor azt látja, hogy az államadósság mértéke 22 474,2 milliárd forint, tehát a képviselő kollégák számára és a nyilvánosság számára is adott a lehetőség, hogy az államadósságról pontos információjuk legyen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most beterjesztett törvényjavaslatban mindezen eredmények megőrzése a cél, vagyis az, hogy az uniós módszertan szerinti államháztartási egyenleg és az államadósság-csökkenés követelményének érvényesítése mellett tegyünk javaslatot a költségvetési törvény módosítására. A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslatban olyan fontos kérdésekben kezdeményezünk módosítást, mint amilyen a pedagóguspálya presztízsének növelése és a nem állami köznevelési fenntartók helyzetének javítása. Emellett az állam szerepének erősítése érdekében többek között a stratégiailag kiemelt fontosságú energiagazdálkodás és a szövetkezeti hitelintézeti szektor területét érintően is változásokra teszünk javaslatot.

Arról is szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a javaslatok elfogadásával a pénzforgalmi hiány mértéke 171 milliárd forinttal emelkedik, de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a konvergenciaprogramban vállalt uniós módszertan szerinti egyenlegcélt, tehát a 3 százalék alatti hiányt teljesítsük. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szereplő egyes kiadásnövekedést érintő javaslatok fedezete az Országvédelmi Alap, amelynek tartalékai ezt a módosítást követően is jelentősek maradnak.

Engedjék meg, hogy a törvényjavaslatban foglalt módosítások közül kiemeljem a legfontosabbakat. Az Országgyűlés augusztus végi rendkívüli ülésén kötelezettséget vállalt a pedagógusok új illetmény-előmeneteli rendszerének teljes körű, ütemezett bevezetésére. A pedagógustársadalom - köztük az óvodapedagógusok - anyagi megbecsülésének érdekében meghozandó intézkedések fedezetét biztosítani kell a költségvetésben. Ennek első lépéseként 2013 szeptemberében a várható teljes keresetnövekedés kiadásainak 60 százalékát, majd 2017 szeptemberéig a tanév indításakor, évente további 10-10 százalékát biztosítja a központi költségvetés. A kormány, maradéktalanul eleget téve törvényi kötelezettségének, megteremti a pénzügyi feltételeit e nagy jelentőségű lépésnek, ezért a mintegy 160 ezer pedagógus számára összesen 32,5 milliárd forintot javasolunk a köznevelési ágazatba az állami, az önkormányzati és a más intézményfenntartók támogatási előirányzataiba beépíteni a 2013. év szeptemberétől megemelt bérek ez évi kifizetésének forrásául.

A köznevelési rendszerben gyökeres változásra van szükség a nem állami és nem önkormányzati feladatellátás finanszírozása területén is. Amint azt a képviselőtársaim is tudják, a költségvetési törvény jelenleg az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának javaslata alapján 2013. szeptember 30-áig szabályozza a nem állami köznevelési tevékenység finanszírozását. Az érintettekkel időközben lefolytatott egyeztetések alapján teszünk javaslatot az új konstrukció bevezetésére.

(10.10)

Eszerint az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos pénzügyi feltételek megteremtése érdekében a mai, sok vitát kiváltó pénzellátási gyakorlatot a jövőben egy úgynevezett átlagbér alapú finanszírozás válthatja fel. Ezt az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok számára további működési támogatással egészítjük ki. A megoldás szerves részét képezi a nemzeti köznevelési törvény által most bevezetésre került hitoktatás támogatása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megszerzésére irányuló lépés jelentősen erősítheti az állam szerepét a stratégiailag kiemelt fontosságú energiagazdálkodásban. Az MVM Zrt. célja egy olyan integrált, regionális energetikai vállalat kiépítése, amely Magyarországon meghatározó szerepet kap a nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági szempontból fontos energiaellátás és energiatermelés területén. Ezzel központi szerepet épít ki a közép-európai térségben mind a villamosenergia-, mind a földgáz-kereskedelem és -újraelosztás területén.

Az E.ON részesedéseinek megvásárlásával olyan fontos gazdaságpolitikai célok elérésére nyílik lehetőség, mint amilyen a biztonságos energiaellátás szempontjából kiemelten fontos gáztárolók fölötti tulajdon megszerzése, a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hosszú távú gázellátási szerződés fölötti közvetlen kontroll elérése, és így az állami energiapolitika végrehajtásához szükséges eszközrendszer fejlesztése és kibővítése. E jelentős értéket mozgató tranzakció végrehajtása érdekében a többségi tulajdonos magyar állam, az MVM Zrt. erre a célra rendelkezésre álló forrásai mellett, a gázüzletág megvásárlásához 71 milliárd forint költségvetési forrást biztosít.

A kormány jelentős lépést tett a szövetkezeti hitelintézeti szektor stratégiai átalakítása érdekében. Ennek célja a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú működésüknek és szavatolótőkéjüknek biztosítása. A hatékony takarékszövetkezeti működés érdekében a magyar állam jogszabállyal takarékszövetkezeti integrációt hozott létre, amelynek egyik központi szerve az intézményvédelemmel és szavatolótőke-szolgáltatással is foglalkozó integrációs szervezet. E szervezet vizsgálhatja a megfelelő tőkeellátottságot az egyes takarékszövetkezeteknél, és a minimális tőkeellátottság hiányában átmeneti időszakra tőkeemeléssel stabilizálja a működést.

Az integráció és a takarékszövetkezeti szektortól várt hitelezési aktivitás bővülésének megalapozása érdekében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény vagyont biztosít az integrációs szervezet számára. Ezt a vagyont egészíti ki a törvény szerint az MFB az általa az integrációs szervezetben, illetve integrációs szervezeten keresztül a Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben szerzett jogok piaci értékének megfelelő összeg átadásával. A Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése ily módon tehát a piaci aktivitás és a gazdaság fejlődésének hosszú távú céljait szolgálja. (Dr. Józsa István: A lenyúlás eszköze!)

Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat elfogadásával tehát egyrészről a korábban meghozott döntésekből eredő feladatainkat hajtjuk végre, másrészt egyes stratégiailag fontos területeken megtesszük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Magyarország, a magyar gazdaság a továbbiakban is a megfelelő irányban haladhasson.

Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindenre lehetne reagálni, de engedjék meg, hogy két dolgot mindenképpen megemlítsek.

Az egyik a takarékszövetkezetek ügye. Emlékezhetünk rá, hogy nem olyan régen az egyik helyi takarékszövetkezettel, a Soltvadkerttel volt probléma, és ez az apró probléma a magyar adófizetőknek több mint 30 milliárd forintjába került. Azt gondolom tehát, hogy igenis egy felelős döntés az, hogy a kormány a takarékszövetkezeti rendszert megerősíti, feltőkésíti, és nem hagyja, hogy egy 5 százalék alatti elnyomott pénzintézeti elem legyen a magyar pénzpiaci szektorban, hanem ennek a megnövelésére törekszik. Ez egy helyes irány, én azt gondolom, hogy ezzel mindenképpen egyet lehet érteni. Azt már csak mellékesen teszem hozzá, tisztelt Veres János képviselő úr, hogy az ön pénzügyminisztersége idejétől, tehát 2007 óta csökken a hitelintézetek aktivitása, tehát már régen nem arról beszélünk, hogy a válság miatt csökkent ez, a külföldi pénzintézetek miatt, a pénzkivonás miatt, ez a folyamat már 2007-ben elkezdődött, és akkor még ön volt a pénzügyminiszter, ráadásul a világban pedig konjunktúra volt.

A másik kérdés az energiaszektornak az ügye. Tisztelt szocialista Képviselőtársaim! Értsék már meg, hogy az állami vagyont nemcsak eladni, elprivatizálni lehet, hanem azt lehet gyarapítani is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem értik!) Önök azzal a szemponttal egyáltalán nem foglalkoznak, hogy mit jelent egy ország számára az energiabiztonság, mit jelent az, hogy befolyásunk, képességünk van arra, hogy az energiaszektor területén bizonyos folyamatokat az emberek biztonsága érdekében megerősítsünk. De azt értsék már meg, hogy a vagyont nemcsak eladni lehet, mint ahogy önök csinálták az ön pénzügyminisztersége idején a Dunaferrel, a Malévval vagy éppen a Budapest Airporttal, hanem azt gyarapítani is lehet. Azt gondolom, hogy ez a felelős döntés a kormány részéről megszületett, ennek érdekében hoztunk döntéseket, és úgy tudtuk gyarapítani az állami vagyont, hogy közben nem adósodtunk el úgy, mint az önök idejében, amikor 53 százalékról 85-re ment fel az államadósság aránya. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vágó képviselő úrnak és Kovács képviselő úr felvetésére szeretnék röviden reflektálni.

Tisztelt Vágó Képviselő Úr! Kérem, hogy olvassa már el az államháztartási törvényt, mert nagyon fontos információkhoz juthat hozzá. Többek között megtudhatja, hogy a bevételek túlteljesíthetők, és ezeket nem kell külön feltüntetni a költségvetésben, ennek ellenére mégis 44 milliárd forintot beírtunk ebbe a költségvetésbe, ami címkézve van infrastrukturális koncesszió címszóval. De még egyszer mondom, ha egyszer elolvassa a jogszabályt, nagyon sok hasznos információhoz fog majd hozzájutni.

Ami Kovács képviselő úr felvetését illeti, tisztelt képviselő úr, világossá tettük, hogy az E.ON-tranzakció teljesen transzparens és átlátható módon fog megtörténni. De a tranzakció még nem zárult le. Világos, hogy ez az összeg, amire a parlament felhatalmazását és amire a jóváhagyást kérjük, azt a célt szolgálja, hogy ez az adásvétel megtörténjen.

Ez önmagában természetesen nem lesz elég ennek a cégnek a megvételére. Ez a 71 milliárd forint tőkeemelés csak egy részét képezi ennek az összegnek, de egyébként a költségvetésben lehetővé tettük azt, hogy 256 milliárd forintos kezességvállalás erejéig az MVM erre hitelt tudjon fölvenni. Tehát rendelkezésre áll a forrás, üzleti értékbecslés alapján hajtjuk végre ezt a tranzakciót, és amikor a tranzakció lezárul, értelemszerűen a kormány, a Fejlesztési Minisztérium tájékoztatni fogja önöket ennek minden részletéről.

De nyilván amíg a tranzakció nem zárul le, ezt nem tehetjük meg. Kérem a képviselő urat, hogy ezt vegye figyelembe. Természetesen addig mindig, minden parlamenti ülésen föl lehet vetni, hogy mikor számol be erről a kormány. Azt tudom még egyszer hangsúlyozni, hogy amikor a tranzakció lezárul, a beszámoló meg fog történni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg három rövid megjegyzést, mert itt összekeverednek bizonyos dolgok. Egyrészt a jegybank eddig is tagja volt, eddig is részese volt a központi bankok európai rendszerének. Ez most ki fog egészülni a pénzügyi felügyeletek európai rendszerének a tagságával. Amit kifogásolnak képviselőtársaink, hogy valaki utasítást ad majd a jegybanknak, az nem egészen úgy van, ahogy ez itt elhangzott. A jegybank a PSZÁF-fal való egyesülés után tagja lesz egy olyan nemzetközi szervezetnek, amelyben tagként részt vesz a döntések meghozatalában, és ha ez a döntés egyébként megszületik többségi szavazattal, akkor az nyilván érvényes lesz majd a jegybank felügyeleti rendszerének a működésére is. Itt két különböző dologról van szó. Eddig a jegybankban ilyen szabályozás nem volt.

(18.50)

A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy amikor az egész összevonás előkerült, akkor az ellenzéki képviselőtársaink azt kérték tőlünk, hogy hagyjunk több időt az egyeztetésre, és kérjük ki az Európai Központi Bank véleményét. Most kikértük az Európai Központi Bank véleményét, ez augusztus elejére megérkezett, ezt most tudjuk applikálni a jogszabályba. Nem egészen értem, nem egészen világos számomra, hogy miközben korábban azt kérték, hogy várjuk meg ezt a véleményt, most azt kifogásolják, hogy ez a vélemény megérkezett, és ezt a véleményt egyébként applikáljuk.

A harmadik dolog, amit szeretnék megjegyezni, hogy az egy gazdaságpolitikai bűn, ami történt az elmúlt években, hogy ez az összevonás korábban nem történt meg, hiszen ha ez az összevonás korábban megtörténik, akkor meggyőződésem, hogy a devizahitelesek körül kialakuló botrányra és tűrhetetlen helyzetre nem kerül sor. Emlékeztetnem kell képviselőtársaimat arra, hogy nemcsak a magyar jegybank, hanem külföldi jegybankok figyelmeztették az akkori magyar szabályozókat, hogy ebben az ügyben lépni kell, ebben az ügyben szükség van arra, hogy a mikro- és a makrofelügyelet egy helyre kerüljön, ez akkor mégsem történt meg. A devizahitelezés problémája jól mutatja, hogy az akkori hibák hogyan ütnek aztán később vissza.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, magyaroknak minden okunk megvan arra, hogy önbizalommal tekintsünk a következő évek elé. Mára meggyőzően látszik, hogy közös erőfeszítéseink eredményre vezettek, a gazdaságban bekövetkezett a fordulat, a stagnálást a növekedés váltotta föl. A változás lehetőséget adott a kormánynak arra, hogy az eddigieknél szabadabban készíthessük el a jövő évre vonatkozó terveinket. Ezért a gazdasági növekedés ösztönzése, további munkahelyek létrehozása és a családoknál maradó jövedelmek növelése mellett döntöttünk. Határozott szándékunk, hogy a költségvetéssel, a benyújtott törvényekkel hozzájáruljunk a magyar családok anyagi biztonságának növekedéséhez.

Mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi kormány megalakulása óta következetesen képviseli ezeket a célokat. Politikánk középpontjában a kezdetektől a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés egymástól elválaszthatatlan céljai álltak. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a költségvetés tervezése során nemcsak arra kell figyelnünk, hogy hol tart az ország ma, hanem még inkább arra, hová szeretnénk eljutni 5-10 év múlva. Ezért, noha maga a javaslat egy évre szól, az abban foglalt feladatok végrehajtásának Magyarország hosszú távú gazdasági esélyeinek javulását, nemzetközi versenyképességünk növekedését, a családok gyarapodását kell szolgálnia.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel a kormány céljai és tervei az egyes szakterületeken jól ismertek, ezért a 2014. évi törvényjavaslatban sincsenek váratlan elemek. A 2014-es költségvetés az emberek mindennapi életét megkönnyítő költségvetés. A tervezéskor a fő szempontunk a pénzügyi stabilitás megőrzése, a családok terheinek csökkentése volt. Ezért a 2014. évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy a családok megélhetési költségei tovább csökkenjenek. Ezt a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezmény kiterjesztésével, a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzésével, emellett az alacsony inflációnak köszönhetően a jövedelmek reálértékének emelkedésével érjük el.

(9.10)

A költségvetés-tervezés fő számai a következők: 2,9 százalékos hiánnyal, 2,4 százalékos inflációval, valamint 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk.

A számokból jól látszik, hogy a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás folytatódik. Elértük, hogy tartósan alacsony az infláció. Elemzők szerint a '60-as évek vége óta nem volt példa arra, hogy ilyen alacsony inflációval tervezzék és tervezhessük a magyar költségvetést. Tartós növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Ebben az évben kiléptünk a gazdasági recesszióból, jövőre pedig már egyértelműen gazdasági növekedéssel tudunk számolni.

Elég erősek vagyunk hozzá, hogy több pénzt tudjunk a kiemelt fontosságú területekre fordítani. Így több forrás jut a családok támogatására, a pedagógusbér-emelés megvalósítására, a gazdaságfejlesztésre, a közbiztonságra, egészségügyre, oktatásra, felzárkóztatásra és a közfoglalkoztatás bővítésére. A költségvetés 220 milliárd forintos biztonsági tartalékot is tartalmaz az előre nem látható kiadásokra. Gazdaságpolitikai alapelveink változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdaság folyamatainak ismeretében arra számítunk, hogy a 2013. évi növekedési fordulat folytatódik, ezzel együtt 2014-re óvatos becsléssel 2 százalékos növekedéssel számoltunk. A gazdasági növekedésben bekövetkezett fordulatot megalapozták, a további növekedés ösztönzését pedig elősegítik mindazok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében tettünk. Itt is emlékeztetnem kell arra, hogy igen kedvezőtlen világgazdasági környezetben, az euróövezeti adósságválság közepette sikerült a pénzügyi és a költségvetési stabilizációt megvalósítanunk.

Tisztelt Ház! A 2014. évi költségvetés már annak a sikernek az ismeretében készülhetett, hogy Magyarország az idén nyáron kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól. Mindez a 2010. évtől végrehajtott strukturális átalakítások kézzelfogható eredménye.

Az elmúlt három és fél évben a kormány intézkedéseinek a hatására a költségvetési hiány és a bruttó hazai termékkel arányos államadósság 85,3 százalékról 81 százalékra csökkent. Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy alacsony maradjon a költségvetés hiánya és csökkenjen az adósságunk mértéke. Ezért a bejelentett kormányzati intézkedések forrása 2014-ben és az azt követő években is rendelkezésre áll; az európai uniós módszertan szerint számolt hiány 2014-ben és a következő években is tartósan 3 százalék alatt marad.

A kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi piacok is elismerik. Ennek egyértelmű jele, hogy az államadósság finanszírozási költsége számottevően csökkent, és az állampapírhozamok is rekordalacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban. Az államhoz hasonlóan a magánszektor jelentős mértékűre duzzadt adósságának leépítése is megkezdődött, amit a devizahitelesek terheit csökkentő lépések is támogattak és támogatnak. Ezzel párhuzamosan a lakossági megtakarítások is emelkednek, a fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.

A fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon, az ország sérülékenysége tovább csökkenjen.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a költségvetési javaslatunk bemutatását a makrogazdasági helyzetképpel kezdjem. Amint már említettem, a 2014-es költségvetést megalapozó makrogazdasági prognózis 2 százalékos kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel számol, amit az idei évben kibontakozó kedvező konjunktúrafolyamatok felerősödése eredményez.

A gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a munkaerőpiacon is folytatódik a kedvező tendencia. A foglalkoztatottak és az aktívak száma a 2013-as bővülés után jövőre is növekedni fog, jelentősen meghaladva a válság előtti szintet. Ezzel összhangban a munkanélküliségi ráta csökken - az idei évben ez már 10 százalék alá csökkent -, a foglalkoztatotti létszám pedig 200 ezer fővel haladja meg a 2010-es kormányváltáskori időszak számát.

Ezek a kedvező folyamatok elsősorban a munkavállalást ösztönző intézkedéseknek köszönhetők, így többek között a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének. Mindezeknek köszönhetően a belső kereslet hozzájárulása a gazdasági növekedéshez egyre számottevőbb lesz, mivel a háztartások fogyasztása jelentősen bővül. Ebben komoly szerepet játszik a pedagógusok béremelése, az egészségügyi ágazatban történt többlépcsős béremelés, a szintén többlépcsős rezsicsökkentés, a devizahitelekből adódó terhek mérséklése és a kedvezőbb munkaerő-piaci kilátások. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a reáljövedelmek emelkedéséhez, amelynek eredményeként jövőre 2 százalékkal nőhet a fogyasztás.

A bruttó hazai termék bővülését a beruházási aktivitás élénkülése is támogatja. A gazdasági fellendülés, az alacsony kamatkörnyezet, a kedvezményes vállalati hitelek és az uniós források hatékonyabb felhasználása révén a jövő évben a nemzetgazdasági bruttó állóeszköz-felhalmozás mintegy 6 százalékos növekedése várható.

A vállalati beruházások bővülése megalapozza a hosszú távú gazdasági növekedést. Az európai konjunktúrával párhuzamosan a külső kereslet fellendülése, vagyis az export erőteljes növekedése várható. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul az a tény is, hogy a kibővült autóipari kapacitások lehetővé teszik a termelés dinamikus növekedését.

A gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is elősegíti. 2013-ban rekordalacsony szintre süllyedt az infláció, elsősorban a kormányzati intézkedések eredményeként. Ha a rezsicsökkentések dezinflációs hatása 2014-ben is érvényesül, a fogyasztói árak emelkedése a középtávú jegybanki inflációs cél alatt marad, tehát 3 százalék alatt lesz jövőre, és ahogy említettem az előbb a bevezetőmben, 2,4 százalékos inflációs szinttel számolunk.

Összegezve, a 2014. évi makrogazdasági prognózis azzal számol, hogy az idén beindult kedvező gazdasági folyamatok jövőre felerősödnek. A makrogazdasági pálya kialakításánál a várható lefelé mutató kockázatokkal is számoltunk, ezért a kormány 2014-es költségvetéshez készült előrejelzése óvatosnak tekinthető.

Tisztelt Ház! A kormány továbbra is elkötelezett a bruttó hazai termékhez viszonyított 3 százalék alatti költségvetési hiánycél, valamint az államadósság csökkentése mellett. Ezért az általunk kijelölt 2014. évi államháztartási hiánycél uniós módszertan szerint számítva a bruttó hazai termék 2,9 százaléka. Az ennek megfelelő pénzforgalmi hiány a bruttó hazai termék 3 százalékának felel majd meg.

Annak érdekében, hogy a 3 százalék alatti hiánycélt tartani tudjuk, mintegy garanciális elemként a költségvetési javaslat 100, illetve 120 milliárd forintos tartalékot is tartalmaz. Tehát az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében jövőre ismételten jelentős, a bruttó hazai termék több mint 0,3 százalékát kitevő 100 milliárd forintot különítettünk el úgynevezett Országvédelmi Alapra.

(9.20)

Ez egy plusztartalék, amelynek a felhasználására kizárólag akkor kerülhet sor, ha ezzel együtt teljesül a hiánycél. Mindezen felül a költségvetés 120 milliárd forintos további tartalékot is tartalmaz rendkívüli kormányzati intézkedésekre. A két tartalék-előirányzat összesen a bruttó hazai termék 0,7 százalékának megfelelő összegben jelent biztosítékot a hiánycél eléréséhez.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat főbb céljai a következők.

Az első: amint azt a bevezetőmben is említettem, a kormány kiemelt célkitűzései közé tartozik a családok támogatása és a gyermekvállalás elősegítése, ösztönzése. Számos, a költségvetésben is megjelenő intézkedést hozunk ennek érdekében. Elsőként említem, hogy 2014-ben is az emberek mindennapi életét alapjaiban és kedvezően érintő feladatunk a rezsicsökkentés megvédése. Ezzel az intézkedéssel több százmilliárd forinttal több pénz marad a családoknál. Ennek a ténynek számos kedvező hatása van, kezdve az infláció csökkenésétől a vásárlóerő növekedésén át a bruttó hazai termék növekedési ütemének gyorsulásáig.

A családok helyzetének javítását szolgálja a népesedéspolitikai programunk is. Ennek egyik legfőbb eleme, hogy azok a családok, amelyek eddig nem tudták igénybe venni a családi adókedvezményt, ezentúl a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehetik a családi adókedvezményt. A kiterjesztett családi adókedvezmény 260 ezer család jövedelmi helyzetét javítja.

Mindezek mellett a költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy a családtámogatások átalakításával ösztönözzük a gyermekvállalást. A családi adókedvezmény igénybevételének kiterjesztésével számottevő járulékbevétel-csökkenéssel számolunk. Mindezek mellett 2014-től új elemként jelennek meg a diákhitel-tartozások részleges elengedésével kapcsolatos kiadások is. Tájékoztatom önöket arról, hogy a költségvetés tartalmazza mindazokat a többletforrásokat, amelyek a családtámogatások rugalmasabbá tételéhez szükségesek.

Szintén a családok helyzetének javítását szolgálja, hogy a beterjesztett javaslat szerint a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások megőrzik reálértéküket. Tehát ezek az ellátások a várható infláció mértékével emelkednek úgy, hogy az idei többletek a bázisba is beépülnek.

Más oldalról ugyan, de a családok életének megkönnyítését jelenti az a törekvésünk is, hogy mérsékeljük a devizaadósok terheit, és segítsük a fizetésképtelenné vált adósokat. Most csak felidézem, hogy az eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget. A kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel. Tudjuk azt is, hogy vannak még, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket, a kormány ezért arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében. A banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez majd a jövőben.

A második főbb célunk. Az önök előtt lévő javaslatban hangsúlyosan szerepel a köznevelési törvényben meghatározott, a pedagógustársadalom anyagi megbecsülését szolgáló illetményemelés. Az Országgyűlés ebben az évben vállalt garanciát a pedagógusok új illetmény-előmeneteli rendszerének teljes körű ütemezett bevezetésére. Ennek első lépéseként 2013 szeptemberében a várható teljes keresetnövekedés kiadásainak 60 százalékát, majd 2017 szeptemberéig tanévkezdéskor évente további 10-10 százalékát kell biztosítania a költségvetésnek. Ezzel összhangban a törvénytervezet mintegy 160 ezer pedagógus számára összesen 153 milliárd forintot különített el 2014-ben.

Ami pedig a köznevelés finanszírozási rendszerének a fejlesztését illeti, következetesen haladunk tovább a 2013. évi költségvetési törvénymódosításban elkezdett pályán. Az egyházi, a nemzetiségi és a civil szervezetek által fenntartott iskolák számára a 2013-14. évi tanév kezdésekor bevezetett új konstrukció jövőre már egész évre megoldja a biztonságos, valóban a feladatokhoz illeszkedő pénzellátást. E kérdés kapcsán hangsúlyoznom kell, hogy ezeket az előirányzatokat az ágazati szakmai műhelyekben végzett részletes modellszámítások támasztják alá.

A harmadik fő cél a közfoglalkoztatásban elsősorban a Start-munkaprogram lehetőségei szerinti bővülés az előző évhez képest. A foglalkoztatás bővítése érdekében erre a célra, valamint az új programok elindítására a költségvetésben forrást biztosítunk. A kormány szándéka, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is legyen munkájuk, jövedelmük a közfoglalkoztatottaknak. Ezért téli közfoglalkoztatási programot tervezünk indítani 2013. november 1. és 2014. április 30. között, valamint 2014 végén. Erre a célra 2014-ben több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre.

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is adottak és elérhetők maradnak az érintett társadalmi csoportok számára. Az 55 év felettiekről, a 25 év alattiakról, a tartósan munkanélküliekről, a fiatalkori munkanélküliekről van itt elsősorban szó, valamint olyan gyermeket nevelő anyákról, akik szeretnének a munka világába visszajönni. 2013-ban átlagosan közel 740 ezer nehezen foglalkoztatható munkavállaló alkalmazását segítette elő a szociális hozzájárulási adó csökkentése. 2014-ben számításaink szerint további mintegy 260 ezer munkavállaló veheti igénybe a kedvezményt.

A negyedik főbb cél: a jövő év folyamán az európai uniós források hatékonyabb és gyorsabb felhasználása is egyre növekvő hangsúlyt fog majd kapni. Az elmúlt évek kormányzati döntései az uniós források mind hatékonyabb és mind gyorsabb felhasználását támogatták. A kifizetések gyorsítása a 2014. évi költségvetésben egyértelműen nyomon követhető. A jelenleg futó programok mellett már az új, 2014-2020 programozási periódus megnyíló forrásai is lehetőséget kínálnak új célkitűzések támogatására. A Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes hétéves programozási időszak 2013-ban lezárul, azonban a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat 2015 végéig kell majd kifizetni.

A 2012. és a 2013. évi kötelezettségvállalási keretekre meghirdetett pályázatok, megkötött támogatási szerződések sikere jelentősen befolyásolja a 2014. évi kifizetéseket, ami igen nagy terhet ró a végrehajtó intézményrendszerre, egyúttal felelős közreműködést igényel a kedvezményezettek részéről is. A kormány döntésével túlléphető uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának. Az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó államháztartási finanszírozás összege pedig biztosított az egyes fejezetek költségvetésében.

Emellett a kiadások felfutását segíti a kedvezményezettek önerejének központi költségvetésből való 30 milliárd forintos kiegészítése az Európai Unió Önerő Alapon keresztül, valamint az előleg mértékének megemelése is. Mindezek hatására a következő esztendőben több mint 2100 milliárd forint uniós forrást használhatunk fel, amelyen belül a 2007-2013. évi periódushoz kapcsolódó nemzeti stratégiai referenciakeret, valamint a vidékfejlesztési és halászati támogatások esetében közel 1608 milliárd forint összegben számítunk uniós bevételre.

A támogatások döntő részben az egészségügyi, az oktatási, a környezeti és közlekedési infrastruktúra, a mezőgazdaság, az erdészeti ágazat, a vidék versenyképességének javítását célozzák. Az új hétéves uniós költségvetési ciklus fejlesztési területei pedig az Európai Unió 2020 stratégiához igazodnak. Az új operatív programok megvalósítása januártól új intézményi környezetben indul, amelyben nagyobb feladata és felelőssége lesz a szakmapolitikát irányító minisztériumoknak.

(9.30)

A tervezhető teljes európai uniós keret 6477 milliárd forint, a 2014. évi kifizetések üteme igazodik a 2007-2013. évi időszak kiadásaihoz.

A vidékfejlesztési és a halászati programok európai uniós forrásairól az Európai Bizottság még nem közölt hivatalos adatokat, a 2014. évre tervezett forrásfelhasználást ebben az esetben is a jelenleg futó költségvetési ciklus kifizetési tendenciája határozza meg. A közel 400 milliárd forintot kitevő agrártámogatások nem szerepelnek a költségvetésben. Ennek oka, hogy a támogatásokhoz többségében nem kapcsolódik kötelezően nemzeti társfinanszírozás.

Összességében tehát elmondható, hogy az Európai Unió részére teljesítendő 288 milliárd forint összegű nemzeti hozzájárulással együtt Magyarország egyértelműen nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak. A költségvetésben megjelenő közel 1735 milliárd forintos uniós bevétel a bruttó hazai termék több mint 5 százalékát teszi ki.

Az ötödik főbb cél: a jövő évben is elsőrendűen fontos feladatunknak tekintjük a nemzeti vagyon gyarapítását és a közfeladatok hatékony ellátását. Ezért a kormány kiemelt prioritásként kezeli 2014-ben is azoknak a beruházásoknak a megvalósítását, amelyekkel gyarapodik a nemzeti vagyon, javulnak a művelődéssel és sportolással kapcsolatos lehetőségek, hatékonyabbá tehető a közfeladatok ellátása. Ennek érdekében - az elmúlt évhez hasonlóan - beruházási alapot képeztünk a költségvetésen belül, amelyből biztosíthatók a tervezett fejlesztések és rekonstrukciók az állami vagyon értékesítéséhez, hasznosításához kapcsolódó bevételek teljesülése esetén.

Tisztelt Ház! Ezek tehát a 2014. évi költségvetés legfontosabb jellemzői. Szót kell ejtenünk azokról az intézményekről, intézményrendszerekről is, amelyek keretében a költségvetési gazdálkodás megvalósul, így tehát a költségvetési szervek, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok jövő évi helyzetéről.

Amint azt a képviselőtársaim jól tudják, az államháztartás intézményi struktúraátalakítása befejeződött, ezért a közszféra, ezen belül a központi fejezetek működésével kapcsolatban a kormány a hatékonyság javítását és a takarékosságot tűzte ki fő célul. Összességében: a költségvetési fejezetek a szervezeti változásokat is figyelembe véve a 2014. évben 2901 milliárd forint bevétellel, valamint 6410 milliárd forint kiadással számolhatnak.

Az önkormányzatok életében a 2013. év a változások éve volt. Az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása megtörtént. Ehhez kapcsolódóan a finanszírozási rendszer kisebb évközi kiigazítások, finomítások után hozzáigazodott a feladatellátáshoz. 2014-ben ezért ezen a területen további módosításokat nem tervezünk. A helyi önkormányzatok 2014-ben hitelforrások nélkül közel 2350 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés 703 milliárd forintot biztosít.

A köznevelés területén az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás. A nevelőmunkához szükséges támogatást a központi költségvetés továbbra is úgy bocsátja az önkormányzatok rendelkezésére, hogy az itt dolgozó pedagógusok és a nevelőmunkát segítők bérét a törvényi szabályozás kötelező szintjén teljes mértékben biztosítja. Ezen túlmenően hozzájárul az óvoda szakmai és üzemeltetési kiadásaihoz is. A feladatalapú finanszírozás eleméül szolgáló óvodapedagógusbér-támogatás kiegészül a pedagógus-életpályamodell többletköltségeinek önkormányzatok részére történő megtérítésével. Emellett a feladatok ellátására képes önkormányzatok fő szabály szerint a 2014. évben is állják az állami fenntartású iskolák üzemeltetését is, a 3 ezer fő alatti települések esetében az üzemeltetés is az állam feladata marad.

Az önkormányzati közszolgáltatások másik jelentős területén, a szociális és gyermekvédelmi ellátásban is megtörténtek az ez évre jelentősebb átrendeződések. A településeknek a jövő évben továbbra is alapvetően a segélyezési és alapellátási feladatokra kell koncentrálniuk. 2014-ben jelentősen nő a szociális feladatok ellátásának támogatása, nő a bölcsődei ellátásra és a kistelepülések szociális feladataira fordítható támogatás. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál ugyanakkor a valós kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozást érvényesítünk. Jelentős módosulás, hogy a feladat támogatása a köznevelési ágazat helyett a jövőben a szociális ágazatnál jelenik meg, igazodva ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó szabályozást és felelősségeket a gyermekvédelmi törvény határozza meg.

Tisztelt Ház! Mindezek mellett külön ki szeretném emelni az önkormányzati általános működést érintő támogatásokat is. A települési önkormányzatok az igazgatás területén mára már csak a valós helyi feladatszervezési döntéseket igénylő, a legcélszerűbben helyi szinten ellátható közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Emellett ellátják a településüzemeltetési feladataikat, amihez költségvetési támogatást nyújt az állam. Az önkormányzatok a realizált kiadásaik alapján településkategóriánként differenciált támogatásban részesülnek a közvilágítás, a közutak és a köztemetők fenntartása, továbbá a zöldterület-gazdálkodás feladatainak ellátásához.

A 2013. évi rendszertől eltérően mind az ágazati, mind az általános működési támogatások összegének meghatározása a kis gazdasági teljesítőképességgel és alacsony iparűzésiadó-bevétellel rendelkező településeknek kedvez. Ugyanakkor továbbra is fontos, hogy a támogatások zöme kötött felhasználású, azaz a településeknek valóban az érintett feladatokra kell a kapott forrásokat költeniük. A helyi önkormányzatok ágazati költségvetési támogatásain túl a településeket ezután is megilleti a gépjárműadó 40 százaléka, valamint a helyi adók továbbra is önkormányzati bevételek maradnak.

A fentieken túl az önkormányzatoknak ezt követően is lehetőségük lesz a központosított előirányzatok között számos célra pályázni, így például egyes fejlesztések megvalósításához vagy uniós pályázataikhoz szükséges önrész biztosításához is támogatást nyújt a központi költségvetés.

A 2014. évben külön fejlesztési forrás áll rendelkezésre az adósságátvállalásban nem érintett önkormányzatok számára, továbbá a korábbi évekhez hasonlóan a jövő évre is tartalmaz a törvénytervezet forrást az előre nem látható, év közben jelentkező helyi működési gondok megoldására a működőképesség megőrzése érdekében.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014. évi költségvetés bemutatása részeként röviden szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja, a Nyugdíj-biztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének legfontosabb jellemzőire.

A Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetését 2014-ben is a bevételek és a kiadások egyensúlyával terveztük. A bevételek két meghatározó súlyú eleme a szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti járulék. Előbbi adja az alap összes bevételének közel 70 százalékát. Az adó mértéke változatlanul 27 százalék, de fontos változás, hogy míg 2013-ban ennek a bevételfajtának a teljes összege a Nyugdíj-biztosítási Alapot illeti, addig 2014-ben 26:1 arányban megoszlik a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja között. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses bevételek 96,3 százaléka a Nyugdíj-biztosítási Alapot, a maradék 3,7 százalék az Egészségbiztosítási Alapot illeti majd. Az alap bevételeinek mintegy 29 százaléka a biztosítotti járulék fizetéséből származik, ennek mértéke változatlanul 10 százalék. Az előirányzat meghatározásánál természetesen kalkuláltunk a családi adókedvezmény kiterjesztésének bevételcsökkentő hatásával. Az alap bevételei 2014-ben teljes mértékben fedezik az előirányzott kiadásokat, azaz nem lesz szükség a bevételek kiegészítése céljából költségvetési támogatásra.

A nyugellátási kiadások előirányzata tartalmazza a jövő év januárjában végrehajtandó emelésből, valamint az ellátásban részesülők létszámának változásaiból és összetételének módosulásából adódó kiadási többleteket is. Az emelés mértéke a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásainak megfelelően a jövő évre a költségvetésben tervezett fogyasztóiár-növekedéssel, tehát az inflációval egyezik meg, azaz 2,4 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy továbbra is biztosított a nyugdíjak értékállósága.

(9.40)

Egy rövid zárójeles megjegyzésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy idén 5,2 százalékos inflációval számoltunk. Ennél jóval kedvezőbb lesz 2013-ban az infláció mértéke. Tehát a nyugdíjaknál és nyugdíjszerű ellátásoknál egy igen jelentős reálérték-növekedés következik be idén, ami alapját és bázisát képezi a jövő évi számításnak is.

Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi költségvetésénél a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol. Az alap bevételének nagyobb részét a járulékbevételek, hozzájárulások, valamint a költségvetési hozzájárulások adják. A járulékbevételeken és hozzájárulásokon belül a biztosítotti egészségbiztosítási járulékbevételek meghatározása alapvetően a 2013. évi várható értéket és a keresetkiáramlásra vonatkozó makrogazdasági paramétert vette figyelembe, míg az egészségügyi hozzájárulás előirányzatát a 2013. évi várható érték mellett a szabályváltozások tervezett hatása határozta meg. Ebben a bevételi csoportban jelenik meg 2014-ben újra a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része is.

A bevételek másik nagy csoportját a költségvetési hozzájárulások képezik, aminek döntő része a járulékcímen átvett, valamint a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszközök. Ezt az összeget kiegészíti a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő, az Egészségbiztosítási Alapot megillető hozzájárulás, valamint az alap kiadásainak támogatására átvett tervezett pénzeszköz. Az alap meghatározó nagyságrendű kiadásai két nagy csoportba sorolhatók: természetbeni és pénzbeli, egészségbiztosítási ellátások csoportjába. A természetbeni ellátások legnagyobb súlyú kiadási előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátások adják, az erre a célra fordítható összeg több mint 50 milliárd forinttal haladja meg a 2013. évi előirányzatot. A pénzbeni ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kiadásai teszik ki, ezek tervezése elsősorban a 2013. évi várható teljesítésen, valamint a 2014. évi ellátásemelés kiadásnövelő hatásán alapul.

Tisztelt Ház! A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során nagyon szoros, a kölcsönös segítségen alapuló munkakapcsolatot alakítunk ki a Gazdasági Minisztérium, a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék között. A tanács a törvényjavaslat-tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely felvetné a javaslattal szembeni egyet nem értés kérdését. Ugyanakkor a költségvetés egyes bevételi és kiadási tételeinek az államháztartási egyenleget esetlegesen negatívan érintő kockázataira hívta fel a figyelmünket, és a kockázatok elemzését javasolta a kormánynak. A kormány mind a várható makrogazdasági folyamatok, mind a költségvetési bevételek és kiadások tekintetében kockázatelemzést végzett, és úgy ítélte meg, hogy a képzett tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére. Így jelentősebb bevételelmaradás vagy kiadás-túlteljesülés esetén is évközi intézkedések nélkül tartható a 2014. évi hiánycél.

A Költségvetési Tanács mellett az Állami Számvevőszék is értékelte a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatot. Ezúton is köszönöm azt a nagy munkát, amelyet az Állami Számvevőszék elvégzett a 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat ellenőrzése során. A Számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra, csak néhány pontot érintően fogalmazott meg kifogásokat. Az Állami Számvevőszék által megfogalmazott, a költségvetési tervezést érintő jobbító szándékú javaslatokat a kormány megfontolja, és a közeljövőben érvényesíteni kívánja majd azokat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok abban, hogy az eddigi felelős gazdálkodás folytatásával ez a költségvetés ösztönzi a gazdasági növekedést, jól szolgálja a társadalompolitikai céljaink megvalósítását, és megfelelően biztonságos is. Tudom, hogy a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a részletkérdéseket illetően még számos olyan szempont merül majd fel, amelyeket mérlegelnünk kell. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a fő célkitűzések tekintetében egyetértés alakul majd ki az Országgyűlés és a kormány között. Reményeim szerint ez így lesz.

Eredményes vitát kívánok a tisztelt Háznak, és köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az első olyan év, amikor kimondhatjuk, hogy nincs se adóemelés, se új adót nem vezetünk be, csakis kedvezően változnak az adótörvények.

Az adóváltozások legfontosabb célja a kiskeresetűek adócsökkentése. A családi adókedvezmények kiterjesztése mintegy 260 ezer kis keresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat náluk januártól.

A másik fontos szempont, hogy a gazdasági szabályozórendszer legfontosabb eleme, az adórendszer stabil és kiszámítható. Csak ilyen környezetben tudnak a cégek, a vállalatok hosszú távra tervezni, tudják biztonságosan elkészíteni üzleti terveiket, képesek megalapozottan dönteni a beruházások indításáról és új munkahelyek létesítéséről.

A kormány intézkedéseinek és a magyar gazdaság növekvő teljesítményének köszönhetően végre sikerült pénzügyi egyensúlyt kialakítanunk Magyarországon. Ez lehetővé teszi, hogy az adórendszert tekintve is a hosszú távú stabilitás legyen az egyik legfontosabb szempontunk. Az adórendszernek a stabilitás mellett továbbra is a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósítását kell szolgálnia, így a gazdasági növekedést, az új munkahelyek teremtését, valamint a családok növekvő biztonságát és jólétét.

Tisztelt Ház! Ahogyan a 2014. évi költségvetési javaslatban, úgy a most benyújtott adótörvényekben sincsenek váratlan elemek. Köztudott, hogy az elmúlt években a kormány legfőbb adópolitikai célkitűzése a családosok, a munkát vállalók, valamint a vállalkozók helyzetének javítása volt. Ennek érdekében a hazai adórendszert átalakítottuk, az adóterhelés súlypontját áthelyeztük a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztást, a forgalmat terhelő adókra. Így a most önök előtt lévő törvényjavaslat legfontosabb céljai is ennek fényében értelmezhetők. Ezek pedig a következők.

(9.00)

Egyrészt a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése. Másrészt a vállalkozói környezet javítása, elsősorban nyilván - az adótörvények vitáját kezdjük meg - adópolitikai eszközökkel. A harmadik az adózás adminisztrációs terheinek csökkentése; itt elsősorban azokat a gyakorlati területeket vesszük sorra, ahol az év során olyan ügy merült fel, ami alapján ezeknek a terheknek a csökkentése célszerű. Végül, de nem utolsósorban a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének a bővítését javasoljuk, s kisebb részben a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslását.

Tisztelt Ház! A kormány javaslata szerint a 2014. év a vállalkozások számára tehát már a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kis keresetű családok részére pedig egyértelműen az adócsökkentés éve lesz. Ezért most az expozéban is ezekre a területekre, valamint az egyes adótörvények fontosabb módosításaira szeretnék kitérni.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat legfontosabb eleme a családi adókedvezmény kiterjesztése. Az elmúlt években a családi kedvezmény közel 600 ezer család mindennapjait könnyítette meg. 2014-től tovább bővítjük a családi kedvezmény igénybevételének lehetőségét. Azoknak a szülőknek is lehetővé tesszük a családi adókedvezmény igénybevételét, akik eddig ezt a kedvezményt, például az alacsony jövedelmük miatt, nem tudták teljes mértékben kihasználni. A kis keresetű szülők a jövőben a családi kedvezményt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehetik. Így az eddigi bruttó jövedelmük lényegében a nettó jövedelmük lesz 2014-ben. A módosítás hatására 260 ezer család nettó jövedelme nő jelentősen 2014 februárjától.

Szintén a lakosság biztonságának növelését szolgálja az az intézkedés, amely szerint 2014-ben megszűnnek azok az adózási jellegű korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását. A módosítás elfogadásával elősegíthetjük, hogy amennyiben az adósok megrendült vagyoni helyzete megkívánja, a hitelintézetek gyakrabban és könnyebben éljenek, élhessenek a hitel vagy kamat elengedésének lehetőségével. Így tehát 2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog. A hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania és az után közterheket fizetnie abban az esetben, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

Tisztelt Ház! Az illetéktörvény módosításával számos új elemmel bővül az illetékmentes vagyonszerzések köre, egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. 2014. január 1-jétől illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést. Emellett egy gyakori problémát is rendezünk. Eddig, ha egy építési telket többen szereztek meg, de a lakóház felépítését igazoló dokumentumon csak az egyik vagyonszerző neve szerepelt, az adóhatóság a lakóház felépítése ellenére az illetéket csak az igazolással rendelkező személynél törölhette. Ezen módosítunk, így a jövő év elejétől nem lesz akadály, ha az igazolás csak az egyik érintettet nevesíti.

Az első lakást vásárlókat támogatja az a javaslat, amelynek köszönhetően életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés. Az első lakást vásárlóknál az adóhatóságnak nincs mérlegelési jogköre, kérelemre automatikusan biztosítania kell a részletfizetés lehetőségét, amennyiben ezt a javaslatát a kormánynak a tisztelt Ház támogatni fogja.

A helyiadó-törvényt érintő változás, hogy 2014. január 1-jétől nem kell telekadót fizetni a belterületi egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja. Egy példával hadd szemléltessem ezt. Eddig, ha valakinek volt egy belterületen lévő 5 ezer négyzetméteres üres telke, amelyen, mondjuk, zöldségeket termelt, akkor telekadót kellett fizetnie. Ezekben az esetekben a jövőben adómentességet javaslunk.

Tisztelt Ház! Amint a bevezetőmben említettem, a törvényjavaslat számos intézkedést tartalmaz a vállalkozói környezet kedvezőbbé tételére vonatkozóan is. Így a beruházások elősegítése érdekében módosul a társaságiadó-törvény, 40-ről 60 százalékra nő annak az adókedvezménynek a mértéke, amelyet a kis- és középvállalkozások, a tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel, az adóévben megfizetett kamat után vehetnek igénybe.

Az innováció támogatása érdekében a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a vállalkozásához tartozó kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségeivel csökkentse az adózás előtti eredményét.

A vállalkozások adóterheit csökkenti, illetve a jogalkalmazás egyszerűsítését szolgálja több javaslatunk is. Ezek között említem például, hogy nem jelentős összegű hiba esetén a jövőben elegendő lesz az eltéréssel a tárgyévi társasági adóalapot módosítani, és nem kell a vállalkozóknak külön önellenőrzéssel helyesbíteniük azt.

Ugyancsak ebbe a körbe tartozik az a társasági adózást érintő javaslat is, amely lehetővé teszi, hogy az éttermi szolgáltatás költsége számla nélkül is elszámolható legyen, amennyiben a fizetés bankkártyával történik. Tehát amennyiben nem készpénzzel fizet egy ilyen vállalkozó egy éttermi szolgáltatásnál, akkor ezt minden gond nélkül elszámolhatja.

Kedvezően változnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő szabályok is. A jövőben nem minősül főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban, együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve aki után más vállalkozásban már vállalkozóként megfizették a járulékokat. A javaslatnak köszönhetően számos kisadózó havi tételes adója az eddigi összeg felére, 25 ezer forintra csökken.

Felesleges adminisztrációs terhet vesz le a vállalkozások válláról a közvetett adózás területén, hogy a jövedéki szabályozásban megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettsége is. Ebbe a körbe tartozik, hogy megszűnik a papír alapú adóigazolás, így egyszerűsödik a gépjárművek forgalomba helyezése is.

Az általános forgalmi adót érintően 2013. március 15-étől változott az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja, a bizonylatolás szabályainak változása körében pedig majd lehetővé válik jövőre az elektronikus nyugtakibocsátás.

Tisztelt Ház! Szeretnék kiemelni néhányat azon javaslataink közül is, amelyek a jogalkalmazást segítik, illetve a gazdaság kifehérítését szolgálják.

Ami a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosítását illeti, javaslataink javarészt technikai pontosítások. Az érdemi jogalkalmazást segíti az a módosítás, amely a vámjogi és adójogi normákat hozza összhangba a fizetési halasztás, illetőleg a részletfizetés-engedélyezés tekintetében.

Az adózás rendjét érintő javaslatok célja elsősorban a törvényszöveg pontosítása, a visszaélések visszaszorítása és az adóeljárások egyszerűsítése. A visszaélések visszaszorítása érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az állam adóhatóság az adóellenőrzéseknél vizsgálhatja a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, illetve számításokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavállalók számára jelent könnyítést, hogy a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók után megszűnik a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásoknál bővül azoknak a munkavállalóknak a köre, akik után szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet érvényesíteni. Javaslatunk szerint a korábban előírt lakóhely feltétele úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre lévő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.

Segítjük azoknak a fiataloknak a munkavállalását is, akik hallgatói munkaszerződés alapján végeznek munkát, azzal, hogy mentesítjük őket a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.

(9.10)

Tisztelt Országgyűlés! Hadd említsek meg néhány további intézkedést a jövő évi adócsomagból! A pénzügyi szervezetek, a hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek 2014-ben is kötelezettek lesznek a bankadó megfizetésére. Ebben a tekintetben tehát a szabályozás nem változik.

A benyújtott törvényjavaslat értelmében 2014-től az energiaellátók - a társasági adózás területén már megismert és alkalmazott gyakorlatnak megfelelően - adóelőleg megfizetésére lesznek kötelezettek.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény kiigazításával egyértelművé válik az eredeti jogalkotói szándék, amely szerint azokat a termékeket vontuk fokozottabb adózás alá, amelyek magas népegészségügyi kockázatot hordoztak magukban. Erre tekintettel a továbbiakban a sok hozzáadott cukrot tartalmazó, alacsony gyümölcstartalmú szörpök, sűrítmények is a netaköteles üdítőitalok kategóriájába kerülnek, ilyen üdítőitalnak fognak minősülni.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozásában könnyítést jelent a termékdíjraktár jogintézményének bevezetése, mivel az a hazai beszállítóknak is megteremti a külföldi beszállítókkal azonos lehetőségeket, továbbá javítja az exportra termelő befektetők versenyképességét.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alapításának megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat enyhíti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok osztalékfizetésére, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, a gazdasági társaságban való részesedés korlátozására, valamint a beszámolóra vonatkozó szabályokat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt érintő változások elsősorban pontosító és kiegészítő jellegűek. Az egyedüli koncepcionális jellegű módosítás az, hogy a közúti határátkelőhelyek üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok a szükséges költségvetési fedezettel együtt az állami adóhatóságtól a rendőrséghez kerülnek át. Tisztelt Ház! Itt arról van szó, hogy azok a határátkelőhelyek, amelyeket már a schengeni szabályozás miatt nem kötelező működtetnünk és fenntartanunk, nem a NAV-nál, az adóhatóságnál, hanem a rendőrségnél lesznek.

Tisztelt Ház! Az eddig ismertetett adóintézkedéseken túl van még egy fontos területe a javaslatnak. Az adóelkerülést és a gazdaság kifehéredését célzó kormányzati politika részeként kizárjuk a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezéséből az off-shore jellegű, illetve nem átlátható tulajdonosi szerkezetű szervezeteket. Az intézkedés hatására a jövőben csak olyan társaságok vehetnek részt a könyvelők kötelező továbbképzésében, amelyek jó példával járnak a szakma előtt, azaz nem áll fenn annak a veszélye, hogy működésük során az adóelkerülést választják.

Tisztelt Ház! Ezek tehát a kormány javaslatai az adótörvények jövő évi módosításáról. Szándékaink szerint a családok és a vállalkozások számára is kedvezőek az imént felsorolt változások, emellett tükrözik elkötelezettségünket az adópolitikai stabilitás mellett. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány támogatja a javaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket azokról a magyar gazdaság számára kedvező adatokról, amelyek az elmúlt hetekben, különösen az elmúlt két hétben láttak napvilágot.

Úgy fogalmazhatnék, hogy a várakozásokhoz képest is sokkal jobban teljesít a magyar gazdaság, hiszen az elmúlt héten napvilágot látott gazdasági adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 1,7 százalékkal tudott növekedni, ez az 1,7 százalék pedig messze fölötte van annak az elemzői várakozásnak, amely 0,8 százalékot várt. Azt kell tehát mondanom, hogy a vártnál is kedvezőbb adatokat kaptunk a magyar gazdaság állapotáról. Ha megnézzük, hogy ezen adat mögött milyen folyamatok vannak, akkor azt látjuk, hogy a magyar gazdaságnak szinte nincs olyan eleme, amely ne jobban teljesítene, mint akár az egy évvel, akár a három évvel ezelőtti állapot.

A gazdaság teljesítménye mögött alapvetően három szektor teljesítménye bontakozik ki: a mezőgazdaságé, az iparé és az építőiparé. Ez mindenképpen kedvező változás, hiszen azt mutatja, hogy a magyar gazdaság szerkezete egy egészségesebb gazdasági növekedésre kezd áttérni. A mezőgazdaság, tudjuk jól, 2012-ben gyengébben teljesített az aszályos, száraz időben, tehát nem volt egy nagy dolog innen előrelépni, viszont sokkal fontosabb, hogy az iparban és az építőiparban ezek a kedvező jelek elkezdtek elindulni, kibontakozni. A magyar építőipar teljesítménye 9 százalékkal nőtt az elmúlt hónapokban, és a magyar ipar teljesítménye is a legutóbbi, szeptemberi adat szerint 5,5 százalékkal növekedett. Különösen a járműiparunk az, amely a beszállítói hálózaton keresztül is a magyar gazdaság egyik növekedési tényezője.

De van itt egy másik fontos elem is, amelyre az elmúlt hónapokban talán kisebb figyelem vetült, ez pedig a belső fogyasztás, a háztartások fogyasztásának a kedvezőbb alakulása. Ebben nyilván szerepet játszott az, hogy a kormány olyan intézkedéseket hozott az elmúlt hónapokban, amelyek javították a háztartások pozícióját, több pénz maradt az embereknél, és ebből a pénzből több alkalom volt arra, hogy az elhalasztott fogyasztást, a fogyasztói termékek megvásárlását vagy éppen a korábban felvett hitelek törlesztését tudják a háztartások végrehajtani. Óvatos optimizmus lehet tehát valamennyiünkön úrrá, hiszen azt látjuk, hogy a magyar gazdaság a recesszióból kijött. Ebben az évben egy jelentős elmozdulás van most már a növekedés irányába, oly mértékben, hogy ez az európai összevetésben is egy jelentős pozíciójavulás. Ha a negyedéves összevetést nézem meg, akkor a negyedik helyen van a magyar gazdaság a 28 európai tagország között, ha éves összevetésben nézem meg, akkor pedig hatodik helyen van a magyar gazdaság. Ha a közvetlen versenytársainkkal, a közép-európai régióban lévő országokkal, mondjuk, a visegrádi négyekkel vetem össze az országot, akkor azt látom, hogy az előző év összevetésében Lengyelország mögött vagyunk egytized százalékkal, ha viszont a negyedéves mutatókat nézem meg, akkor azt látjuk, hogy már Magyarország Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot megelőzte a gazdasági növekedés tekintetében. Ez kétségkívül mindenkit meglepett, még a velünk oly kritikus ellenzéki pártokat is. Az MSZP például úgy fogalmazott, hogy aprócska öröm.

Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Az önök időszakában ez az aprócska öröm is elkerülte az országot a válság időszakában. Emlékezzünk vissza, hogy 2009-ben közel 7 százalékos visszaesés volt (Dr. Józsa István közbeszólása.), és azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ez a tendencia nemcsak egy évre vonatkozik, mint ahogy azt Józsa képviselő úr mondja mögöttem, hanem a várakozásoknak megfelelően a következő évben is ez lesz a jellemző, ez lesz a domináns. A kormány intézkedései, a családi adókedvezmény bevezetése, a tanároknak adott fizetésemelés, amely az idei év után jövőre is áthúzódik, sőt szeptemberben egy újabb növekedés lesz, az egészségügyi dolgozóknak a bérrendezése, valamint a rezsicsökkentésnek a hatása 2014-ben még kedvezőbb helyzetbe hozhatja a háztartásokat, ami azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésnek már nemcsak a mezőgazdaság, az ipar vagy az építőipar lehet az eleme, hanem egyre nagyobb és egyre dominánsabb mértékben a hazai belső fogyasztás is. Ez pedig azt jelenti valamennyiünk számára, hogy a konszolidáció évei után a gazdasági növekedés tartós és stabil időszaka következhet el, amelyet egyre inkább minden család, minden háztartás is érezni fog majd. 2014-ben, ahogy szoktunk fogalmazni, nem lesz kolbászból a kerítés, de abban biztosak lehetünk valamennyien, hogy az idei évhez képest a lakosság, a háztartások többet tudnak fogyasztani, valamennyiünk számára kedvezőbb lesz a 2014. év gazdálkodási feltételrendszere.

Azt gondolom tehát, hogy ezek a hírek jó hírek, okunk van ennek örülni, hiszen Magyarország a válság ellenére a konszolidáció után egy örömteli növekedést tudott felmutatni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tekintettel arra, hogy a 13080., 13081. és 13082. számú törvényjavaslatot együtt tárgyaltuk, engedje meg, hogy ezeket együtt mondjam el itt röviden, néhány percben, és akkor időt spórolunk meg.

Tisztelt Országgyűlés! A 13080. számú törvényjavaslat elfogadását kérem a tisztelt Háztól. Ebben a módosítások után új tőkeszabályozási elemeket vettünk föl, és ennek révén lehetővé válik, hogy az intézmények a gazdaság ciklikusságát ne fokozzák.

Szeretném kiemelni az is, hogy a befogadott módosító indítványok révén közel húsz év után átláthatóbbá válik a pénzügyi intézmények törvényi szabályozása, ami az intézmények működését és felügyeletét is tovább segíti.

A 13081. számú, fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslatnál szeretném megköszönni a támogatásukat, itt csak technikai pontosítások érkeztek be.

A 13082. számú törvényjavaslatnál szeretném szintén megköszönni a támogatást, és néhány módosításra, amely a vita közben érkezett be, felhívni a figyelmet.

Módosító javaslat révén változik az árfolyamgát-konstrukciót szabályozó törvény, annak érdekében, hogy több személy élhessen a törvény adta lehetőséggel.

Ugyanilyen módosító javaslat kezeli a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény módosítását a Nemzeti Eszközkezelő eljárásai tekintetében, a méltányossági eljárás bevezetésének érdekében.

Összhangba kerül a társaságiadó-törvény és a mozgóképről szóló törvény szabályozása is az egy filmre adható közvetett állami támogatás felső határa tekintetében, továbbá módosul a sporttörvény a Nemzeti Sport Intézet megszüntetése miatti rendelkezésekkel.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjainak száma bővítésre kerül a közbeszerzési törvény alapelveinek és az egyes közérdekű célok hathatósabb képviselete érdekében.

Módosító javaslat került benyújtásra a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvénnyel kapcsolatban, amelynek célja annak az egyértelművé tétele, hogy a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság csökkentésével szemben a családi kedvezménynek csak az a része érvényesíthető, amelyet adóalap- és társadalombiztosítási járulékkedvezményként nem lehetett igénybe venni.

A javaslat kezeli a bányabezárás miatt szakmáját elhagyó bányászok korkedvezményes nyugdíjának szabályait.

Módosító javaslat került benyújtásra a személyi jövedelemadó-szabályok változtatására a sportesemények látogatottságának növelése, illetve a sportszervezetek szponzorációjának előmozdítása érdekében egyes adómentes szolgáltatások bővítésére.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása az önkormányzati és egyéb tulajdonosijog-gyakorlók közötti vagyonmozgás rugalmasságát segíti elő, megteremti az állam tulajdonosi pozícióját nem érintő vagyonátadások lehetőségét, mely révén a vagyongazdálkodási feladatok végrehajtása egyszerűsödhet.

Tisztelt Ház! Magyarország és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló megállapodás változása miatt módosítás vált szükségessé a bevett egyházak és az Országgyűlés által meghatározott cél számára felajánlott összegek kiegészítésének és felhasználásának módjával kapcsolatban.

Végezetül, módosító javaslat rendezi, hogy az Állami Számvevőszék elnöke is bekerüljön abba a személyi körbe, ahol a nemzetbiztonsági ellenőrzés személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatokra vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlására.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm együttműködésüket, és kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a T/13080., 13081., valamint a 13082. számú törvényjavaslatot fogadják el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szóban reagáljak az elhangzott felvetésekre. A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elfogadása előtt engedjék meg, hogy a kormány álláspontját is ismertessem a legfontosabb módosító javaslatok ügyében.

A 2014. évet érintően jelentős szerkezeti, az adósságmutató nagyságát nem befolyásoló változás az, hogy az önkormányzatok adósságkonszolidációját folytatjuk, melynek során a 2013. év végén fennmaradó adósságállomány csaknem egészét átvállalja a központi költségvetés.

Az átvállalás eredményeként az államadósság mértéke nem változik, csupán a belső összetétel rendeződik át az önkormányzati és a központi alrendszer között. Ez egyébként korábban sem volt másképp, a korábbi adósságrendezéskor sem változott az államadósság mértéke, hiszen ennek eddig is része volt az önkormányzatok adóssága.

Az indítvány javaslatot tesz továbbá a pedagógus-átlagbér alapján számított hit- és erkölcstanoktatás támogatásának emelésére. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán december 2-án megállapodás született a minimálbér mértékéről, melynek havi összege 2014. január 1-jétől 101 500 forintra módosul. Tekintettel arra, hogy a pedagógus-átlagbér alapján számított hit- és erkölcstanoktatás támogatásának meghatározása a minimálbérre épül, szükséges a korrekció végrehajtása. Ezt nyújtottuk be a tisztelt Háznak, és ezt kell most a parlamentnek átvezetnie.

Mindezeken felül a benyújtott javaslat a 2014. évi költségvetési támogatásokat megalapozó, úgynevezett mutatószám-felmérés eredményeinek változásait is átvezeti, valamint jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a kormány által benyújtott módosításokkal együtt a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap több parlamenti bizottság is tárgyalta már a paksi dokumentumokat, és a parlament ülésén is, plenáris ülésén több alkalommal volt szó róla, de most engedjék meg mégis, hogy röviden összefoglaljam azt az előterjesztést, amelyet megkaptak, és amelyről a parlamentnek döntést kell majd hoznia.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon mérföldkőhöz ér a magyar gazdaság újratervezése. 2010-ben arra kaptunk mandátumot, hogy a magyar gazdaságot megújítsuk. Ezt a munkát megkezdtük, ezt a munkát már részben elvégeztük. Komoly sikereket értünk el.

Megállítottuk az adósság zabolátlan növekedését, búcsút intettünk az IMF-nek, visszafizettük az óriás hitelünket, amelyet még 2008-ban az előző kormány vett fel. Csökkentettük a személyi jövedelemadót, és az adórendszert a fogyasztási jellegű adók felé hangoltuk át. Nagyszabású rezsicsökkentésbe kezdtünk, mérsékeltük az emberek terheit, és visszavásároltunk és visszavásárolni tervezünk nemzetstratégiai értelemben jelentős vállalkozásokat. Vonzóvá tettük a hazai állampapírokat, így egyre inkább saját magunknak tartozunk, és nem mások pénzétől függünk.

Mindezt azért tesszük, mert hiszünk a magyar nemzet szabadságában, függetlenségében és szuverenitásában.

(18.40)

Gazdaságpolitikánk alapvetése, hogy addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér, de az nincs benne, hogy ha szűkös a takaró, akkor ne varrhatnánk magunknak nagyobbat. Az egész gazdaságirányítást ez, a nemzeti szuverenitás és döntésképesség visszaállítása mozgatja, ez a vezérelve.

Azért tesszük ezt, mert meggyőződésünk, hogy ez szolgálja a magyar nemzet hosszú távú érdekeit. 2010 előtt ugyanis minden magyar megtapasztalta, hogy a szolgalelkűségből csak szolgaság lesz, márpedig a magyarok nem akarnak szolgák lenni a saját hazájukban, és nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a nagyok és a hatalmasok kénye-kedvének. Amit meg tudunk termelni itthon, azt hazai forrásból akarjuk beszerezni, és ami fölött nekünk, magyaroknak lehet önálló döntési lehetőségünk, azokban a kérdésekben mi magunk akarunk dönteni. Erről szól a 2010-et követő korszak, és erről szól ez a paksi bővítés is.

Ameddig csak tehetjük, visszaadjuk a magyar gazdaság függetlenségét; azért dolgozunk, hogy megteremtsük a minél komfortosabb gazdasági teret, ahol nem a folytonos kényszerek és igazodások, hanem a szabadság a szervező erő. Paks bővítése pontosan ezért illeszkedik a 2010 óta megtett gazdasági lépésekbe, Paks röviden és tömören arról szól, hogy olcsó energiát adjunk a háztartásoknak, és nem mellesleg, sőt olcsó energiát biztosítsunk a gazdasági életnek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepve hallom a baloldali ellenzék Paks-ellenes kirohanásait. 2009-ben a szocialista kormány terjesztette az Országgyűlés elé a paksi bővítés szándéknyilatkozatát, annak rendje és módja szerint ezt az akkor ellenzéki Fidesz is megszavazta, mert akkor is azt gondoltuk, amit most: Magyarországnak, a gazdaságnak, az iparnak 2020 után is szüksége lesz olcsó villamos áramra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt hadd emlékeztessem én is önöket arra, hogy a Magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett jóváhagyta, hogy megkezdődjenek a paksi atomerőművi blokkok bővítésének előkészületei.

Abban az időben a Gazdaságkutató Intézet egy ezerfős országos reprezentatív mintán alapuló felmérést is készített, amelyből kiderült, hogy az emberek csupán 10 százaléka akarja csökkenteni az atomenergia részarányát az országban, a 90 százalék vagy elfogadja a jelenlegi helyzetet, azt, hogy a villamos energia 40 százaléka atomerőműből származik, vagy támogatja a bővítést - 51 százalék ilyen volt -, illetve jelentős mértékű növelést szeretne. A 10 százalékot kitevő bővítésellenes tábor 75 százaléka is egyből bővítéspárti lesz, ha meghallja, hogy 30 százalékkal többet kell fizetnie az áramért, ha nincs olcsó atomenergia. Ha elfogadjuk ezt az akkori reprezentatív felmérést - és a mostani felmérések is ezt igazolják vissza -, akkor azt kell mondanunk, hogy a Paksi Atomerőműnek országosan is igen magas a társadalmi elfogadottsága.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A baloldali ellenzék vádja azért is érthetetlen, mert elődpártjuk, az MSZMP határozott Paks I. felépítéséről, és ez nem is volt rossz döntés, a négy blokk közel három és fél évtizede szolgáltat kiszámítható, biztonságos üzemfeltételek mellett villamos energiát. Ennek köszönhető, hogy Magyarországon ismeretlen az áramkimaradás. Magyarország sosem volt például Románia, ahol órákra nem volt villany, az én nemzedékem és a gyermekeim nemzedéke is úgy nőtt fel, hogy ha fel akarta kapcsolni a villanyt, akkor felkapcsolhatta, ha televíziózni volt kedve, és volt adás, akkor televíziózhatott, folyamatosan volt áram az országban, és az ország áramellátását biztonságosan garantálta a paksi beruházás is. Magyarországon a villamosenergia-ellátás igazi, mindig elérhető közművé vált, és ez nem sikerült volna Paks nélkül. Ennek köszönhető az is, hogy nagy elektromosenergia-igényű ipari üzemek nappali és éjszakai műszakban is termelhetnek, van ugyanis olcsó, kiszámítható áram, amivel ezt megtehetik. Pont emiatt igazán meglepő a mostani baloldali taktikázás, Paks I-ről ugyanis önök, illetve az önök elődjei hoztak döntést a '89 előtti pártállamban, és ahogy fentebb hangsúlyoztam, ez nem is volt rossz döntés, mert évtizedekre előre segítette a magyar gazdaság versenyképességét.

A rendszerváltozás előtti időszakban, a szocializmus alatt a gazdaságirányításban számtalan rossz döntés született, ilyen az erőltetett vasipari beruházások, a bátonyterenyei szénmosó például, amely sohasem volt üzemben vagy éppen az eocénprogram. Erre számolatlanul sok pénz ment el, egy alapjaiban hibás gazdasági koncepció, a nehézipar túlerőltetése miatt. Paks I. felépítése azonban kilóg ebből a sorból, és azt kell hogy mondjam önöknek, Paks II. miatti tiltakozásukkal önök megtagadják az egyetlen vállalható gazdasági döntésüket, nevezetesen Paks I. megépítését. Ez persze legyen az önök gondja, de jó, ha az ország közvéleménye tisztán lát ebben az ügyben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Paks II. a nemzeti szuverenitásunk újabb építőkockája. Oroszország részvétele a projektben kifejezetten indokolt, Paks I. is az orosz technológiával készült, és most is összetalálkoztak az érdekeink: Magyarországnak szüksége van olcsó áramra, az oroszoknak pedig szükségük volt egy referencia-erőműre. Elképzeléseink és érdekeink így tökéletesen win-win, győztes-győztes szituációt teremtettek meg.

Arról nem is beszélve, hogy igen kedvező feltételeket sikerült kiharcolnunk az orosz féllel történő egyeztetésben: olcsó, euróalapú hitelt kapunk 30 éves futamidőre, amiből egy termelő beruházást tudunk megvalósítani, vagyis jelentős mértékben növeljük az állami vagyont. Azért különbözik ez, mondjuk, a baloldal által felvett IMF-hiteltől, mert azt az akkori kormány egyszerűen felélte, és betömködte vele az államháztartás, a költségvetés lyukait, az oroszoktól érkező hitelt azonban termelő beruházásokra fordítjuk, nem pedig folyó kiadásokra.

További eredményeket is elértünk a tárgyalásokon. Megállapodtunk arról, hogy minimum 40 százalékos lesz a hazai kivitelezési arány. Azaz ebből a hatalmas pénzből az építkezés során 40 százalékot minimum a hazai vállalkozások felé irányítunk. Ez pedig azt jelenti, hogy az építkezés önmagában a bruttó hazai termék 0,7-0,8 százalékos növelését jelentheti, és százmilliárdos nagyságrendű adóbevételeket is jelent majd a költségvetés számára.

Itt szeretném azt is hozzátenni - a délelőtti bizottsági vitákban már felmerült -, hogy van-e arra kapacitása a hazai vállalkozásoknak, a hazai gazdaságnak, hogy ezt a 40 százalékos lehetőséget kihasználja. Meggyőződésem, hogy van és lesz, hiszen jelenleg is közel 160 olyan cég van, amely képes egy nukleáris beruházásban már partnerként részt venni, de körülbelül 290-300 azoknak a cégeknek a száma Magyarországon, amelyek technikai, technológiai megújítással képesek lesznek arra, hogy ebben a beruházásban részt vegyenek. Természetesen ez is azon fog múlni, hogy megfelelő kapacitással, minőséggel és árral tudnak-e ebben a versenyben részt venni, hiszen a Roszatom - mint ennek a beruházásnak az orosz partnere - tenderkiírásain kell majd ezeknek a cégeknek jól szerepelni. Az mindenképpen azonban tény - rögzíti a szerződés is -, hogy 40 százalékos hazai beszállítói arány várható ebben a beruházásban.

Utolsóként, de nem utolsósorban munkahelyek tízezreit hozza létre az építkezés és az üzemeltetés. Ezek magasan kvalifikált, jól fizető munkahelyek lesznek, amelyek évtizedekre meghatározzák a térség vásárlóerejét és mindennapjait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Paks II-re tehát a magyar gazdaságnak szüksége van. Ha önök is azt akarják, hogy legyen olcsó energia az országban; ha azt akarják, hogy az ipart el tudjuk látni olcsó és üzembiztos energiával; ha önök is akarják az új munkahelyek tízezreit, a gazdasági növekedés gyorsulását, a növekvő adóbevételeket és az energiafüggetlenség megteremtését, akkor nyugodt szívvel szavazzák meg a paksi bővítést, és nyugodt szívvel jelöljük ki közösen a magyar gazdaság újjászervezésének egyik újabb sarokkövét. Mi ezek mellett állunk. Akár ellenzékben vagyunk, akár kormányon, mindig tudjuk, hogy mi a dolgunk; a mi dolgunk az, hogy a magyarok számára jobb, könnyebb és versenyképesebb életfeltételeket teremtsünk. Paks II. ezt hozza közelebb, a paksi bővítésre ezért van szükségünk, ezért van szüksége az országnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(18.50)