Felszólalás adatai

DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az államtitkár úr is említette, a fogyasztóvédelmi szempontú európai közösségi szabályozásoknak jogunkba való átültetése már megkezdődött az 1990-es évek második felében, és ez meg is történt. Több mint egy éve vagyunk az Európai Unió tagjai, ezért lassan lehet mérleget készíteni arról az időszakról a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban is.

Korábban magam is számos törvény vitájában részt vettem ezzel kapcsolatban, és ez lehetőséget ad arra, hogy a korábbi elképzeléseinket és a jelen valóságot ütköztessük egymással. Különösen a fogyasztóvédelem területén reméltem, ha átvesszük az Unió szabályait, akkor mi is látványosan előbbre lépünk a fogyasztók védelme érdekében.

Sajnos, az eltelt idő sok mindenben nem igazolta a magam és mások várakozásait. Ilyen rövid idő alatt ennyi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyet nem jósolt előre senki sem. Úgy tűnik, az éleződő piaci verseny sok piaci résztvevőt nem a korrekt, hanem éppen ellenkezőleg, az inkorrekt magatartás irányába vitt el. Gondoljunk csak napjaink hírére, a csepeli 70 tonnás romlott hús szállítására, amely szerencsére nem került ki a fogyasztókhoz a karácsonyi ünnepek előtt. Az előrejelzések szerint is legalább 150 ezer ember betegedhetett volna meg csak ettől az egy szállítmánytól. A gyors meggazdagodás vágya is olyan cselekvéseket gerjeszt néhány vállalkozó részéről, akik a fogyasztók pénztárcáját törvénytelenül próbálják apasztani. E tendenciákat természetesen meg kell állítani, többek közt ezt szolgálja ez a tervezet is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 2. §-a szerint a polgári jog gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

De nézzük meg, mit is jelent a jóhiszeműség és tisztesség fogalma a joggyakorlásban. A magyar értelmező kisszótár szerint jóhiszeműség az a tudat, hogy arra, amit teszünk, jogosítva vagyunk, hogy az igénybe vett jog bennünket a valóságban is megillet. Kerestem a tisztesség fogalmát is ebben a szótárban, de azt már nem találtam meg.

Ha jól emlékszem, pár évvel ezelőtt egy parlamenti hozzászólásban szintén elmondtam, hogy a tudományunk adós a fenti fogalom meghatározásával a jogi és az üzleti életben. Az értelmező nagyszótár “tisztességö fogalma is az illendőség, az erkölcsnek való megfelelés etikai normáit említi, tekinti fontosnak. A Révai nagylexikont is fellapoztam: ott viszont a tisztességtelen versenyt részletezi. Ebből arra következtethetünk, hogy az a tisztességes, ami nem tisztességtelen.

De ha elvárunk valamit az emberektől, azt meg kell előbb világosan fogalmazni. A jelen tervezetben a jóhiszeműség és a tisztesség fogalmai közül kimarad az “aö betű. Látszólag ez nem jelentős változás. A módosítás után viszont a két fogalmat egyértelműen összevonva kell használni és értelmezni, így van ez a tőlünk nyugatra lévő országok gyakorlatában is, például Németországban. Tehát e kettő nem választható el egymástól, nem kezelhető külön egymástól a jogalkalmazás során.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezet 3. és 4. §-a az általános szerződési feltételekkel foglalkozik. A köznyelv ezeket a leírt szerződéseket némileg leegyszerűsítve blankettaszerződésként vagy csak formanyomtatványként kezeli. A magyarok humoros természetéből adódóan vannak, akik az ilyen jellegű szerződéseket egyszerűen csak diktátumoknak nevezik.

A törvényjavaslat a fentiektől pontosabb fogalmazással él. A módosítás szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ezzel a megfogalmazással, úgy vélem, a magyar jogásztársadalom régi adósságát törleszti. Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája vagy rögzítésének módja és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, ami a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely, korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára a kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Tisztelt Ház! Beszéltem már a tisztesség fogalma körüli gondokról. Nézzük meg, a tervezet mit tekint tisztességtelen szerződési feltételnek! Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával a szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötéséhez vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztókat érintő általános szerződési feltételek érvénytelenségét, a tisztességtelenség megállapítását, az alkalmazásra való ajánlásától eltiltását kérheti a bíróságtól az ügyész, a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá a központi hivatal vezetője, a jegyző vagy a főjegyző, a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet, az Unió bármely tagállama joga alapján létrejött fogyasztóvédelmi szervezet, amely az Unió hivatalos lapjában közzétett jegyzékben szerepel.

(21.00)

Az uniós szabályokhoz igazodva a fenti felsorolásból látható, hogy a fogyasztók érdekében széles körű az a szervezeti háttér, amely intézkedésre jogosult. Az Unió bíróságának következetesen képviselt álláspontja ugyanis az, hogy a legújabb tendenciák alapján a szerződést kínáló fél jobb és több információval, jobb érdekérvényesítéssel rendelkezik, mint egy-egy magánszemély. Ezért a fogyasztók védelme érdekében meg is követeli a tagállamoktól az érdekképviseletek széles körű jogait; a mi szabályozásunk is ebbe az irányba mutat.

Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás nem nagy terjedelmű, de létfontosságú előírásokat tartalmaz, ezért is éreztem annak szükségét, hogy a legfontosabb módosításokat kiemelten idézzem. A tervezet 2006. március elején lépne hatályba, alkalmazása esetén újabb jelentős lépéseket teszünk a fogyasztók védelme érdekében. Kérem ezért, hogy a tervezetet megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)