Felszólalás adatai

Őszintén mondom, ha nem lennék ilyen koros, mint amilyen vagyok, akkor próbálnám valahogy elsajátítani azt a meggyőző, vehemens felszólalási stílust, amellyel valóban, azt hiszem, hogy aki önt hallgatja, elhiszi, hogy minden úgy van. De sajnos nincs minden úgy.

Csak hogy egy példát mondjak. Ön azt mondja a 2009-es határozatról, hogy az azt tartalmazta - idézem -, hogy el lehet gondolkodni azon, hogy szükség van-e esetleg bővítésre. Ennyi.

Nem. A határozat nem azt mondta, hogy el lehet gondolkodni azon, hogy majd... Nem. Azt mondja, hogy az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Azt mondta, kezdjük el ezen blokkok megépítéséhez a tevékenységet. Nem arról volt szó, hogy talán majd vajon el lehet gondolkodni.

Egyébként úgy válogat az egyes anyagok között, hogy a 2008-asból tud kivenni valamit abból a bizonyos energiapolitikai döntésből, ami 2020-ig szól, ami érvrendszeréhez tartozik, arról azt mondta, hogy abból idéz. A 2011-es nemzeti energiastratégiáról, amelyben újólag szerepelt Paks, azt mondja, hogy az tulajdonképpen nem felel meg annak, hogy bármilyen módon olyan anyag lehetne, ami összevethető egy 2008-assal. A 2009-esről meg, mondom, azt állítja, hogy itt csak arról beszéltek, hogy talán majd valamit lehet.

Amit mindenki kért önöktől, mert említettük azt az 5-7 ezer megawattnyi kiesést - senki nem szerelmese itt az atomenergiának! -, mondja el, hogy tételesen mivel lehet pótolni, mennyibe kerül, milyen eszközökkel. Meglobogtat egy zöldenergiáról szóló tanulmányt, és ebből mi fogadjuk el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy nem kell atomenergia, mert ott a megoldás.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)